Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.26.)

2015. évi CLXXVIII. törvény

a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

1. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) E törvény alkalmazásában:

1. nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete [International Accounting Standards Board (IASB)] által elfogadott vagy kibocsátott Keretelvek (Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements), Nemzetközi Számviteli Standardok [International Accounting Standards (IAS)], Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)], és a kapcsolódó Értelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezen standardok módosításai és az azokhoz kapcsolódó értelmezések.

2. IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok.

3. kisebb méretű hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek a 2015. évben induló üzleti évről készített, könyvvizsgáló által felülvizsgált éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege nem éri el az 5 milliárd forintot, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó csoportba tartozó hitelintézetet.”

2. § Az Szt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kormányrendeletek előírásait az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodónak nem kell alkalmaznia.”

3. § Az Szt. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (ideértve a 9/A. § és a 10. § (2) és (3) bekezdés alapján az IFRS-ek szerint elkészített éves beszámolót és összevont (konszolidált) éves beszámolót is), valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.”

4. § (1) Az Szt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziós tv.) alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja

a) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó vállalkozó,

b) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó,

c) a nonprofit gazdasági társaság.

(3) A vállalkozó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény előírásait köteles alkalmazni.

(4) Amennyiben jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a vállalkozó számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó is megfelelően köteles alkalmazni.”

(2) Az Szt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a 155. § alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

e) azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a 154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

(2) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja

a) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó,

b) a nonprofit gazdasági társaság,

c) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület,

d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár.

(4) A gazdálkodó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény előírásait köteles alkalmazni.

(5) Amennyiben jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően köteles alkalmazni.”

5. § (1) Az Szt. 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy az IFRS-ek szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. A vállalkozó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény előírásait köteles alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha az IFRS-ek szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény előírásait köteles alkalmazni.”

(2) Az Szt. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azon gazdálkodó esetében, amely a 9/A. §, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, - e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezik IFRS minősítéssel.”

6. § Az Szt. 37. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

d) az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény kamatára (ide értve az azt terhelő adót is) felhasznált összeget,”

7. § Az Szt. 84. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:]

b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát;”

8. § Az Szt. a 114. §-t követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. FEJEZET

AZ IFRS-EK SZERINT ÉVES BESZÁMOLÓT KÉSZÍTŐ GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Értelmező rendelkezések, fogalmak

114/A. § E fejezet alkalmazásában:

1. éves beszámoló: az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások című standard szerint összeállított egyedi pénzügyi kimutatások;

2. mérleg: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerint meghatározott pénzügyi helyzet kimutatás;

3. eredménykimutatás: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti átfogó jövedelemkimutatás eredmény szakasza vagy a különálló eredménykimutatás;

4. kiegészítő melléklet: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti megjegyzések, amelyek a jelentős számviteli politikák összefoglalását, egyéb közzétételeket és más magyarázó megjegyzéseket tartalmaznak;

5. saját tőke változás kimutatása: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti teljes pénzügyi kimutatások azon része, amely a saját tőkében bekövetkezett évközi változásokat jogcímenként mutatja be;

6. cash flow kimutatás: az IAS 7 Cash flow kimutatások című standard szerinti, a gazdálkodó pénzeszközeiben és pénzeszköz-egyenértékeseiben bekövetkezett változásokat összefoglaló kimutatás;

7. mérlegfőösszeg: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti pénzügyihelyzet-kimutatásban szereplő összes eszközök értéke;

8. adózás előtti eredmény: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti átfogó jövedelemkimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló eredménykimutatásban szereplő, a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás előtti eredmények együttes összege;

9. adózott eredmény: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti átfogó jövedelemkimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló eredménykimutatásban szereplő, a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás utáni nettó eredmény együttes összege;

10. lényeges hiba: az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című standard szerint meghatározott lényeges hiba;

11. funkcionális pénznem: az IAS 21 Átváltási árfolyamok változásainak hatásai című standard szerinti pénznem, amely annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó működik, és amely eltérhet a prezentálás pénznemétől;

12. kötelezettség: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti pénzügyihelyzet-kimutatásban szereplő összes kötelezettség, ideértve a halasztott bevételekből származó kötelezettséget is;

13. IFRS-ek szerinti saját tőke: a 7. pontban meghatározott mérlegfőösszeg és a 12. pontban meghatározott kötelezettségek különbözete;

14. saját tőke megfeleltetési tábla: a 114/B. § szerint meghatározott saját tőke elemeket bemutató tábla, amelyet az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti kiegészítő megjegyzések részeként kell bemutatni;

15. tőkeinstrumentum: az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás és az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés című standardok szerint saját tőkeként besorolandó instrumentum, amely olyan szerződés, amely egy gazdálkodó összes kötelezettségének a levonása után a gazdálkodó eszközeiben meglévő maradványérdekeltséget testesít meg;

16. közbenső mérleg: a legutolsó IFRS-ek szerinti beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével, az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás című standarddal összhangban elkészített pénzügyihelyzet-kimutatás, valamint a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó saját tőke megfeleltetési tábla.

Saját tőke megfeleltetési tábla

114/B. § (1) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan saját tőke megfeleltetési táblát állít össze, amelyet a kiegészítő megjegyzések részeként mutat be.

(2) Más jogszabályok alkalmazásában, ha a jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a saját tőke, illetve annak egyes elemei alatt a megfeleltetési tábla szerinti tételeket kell érteni.

(3) A saját tőke megfeleltetési táblát a gazdálkodónak el kell készítenie akkor is, ha jogszabály sajátos beszámoló készítésére (ide értve a közbenső mérleget is) kötelezi.

(4) A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:

a) saját tőke: az IFRS-ek szerinti saját tőke összege, növelve a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összegével, csökkentve a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, növelve a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből a halasztott bevételként kimutatott összeggel, csökkentve a tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt, a tulajdonosokkal szemben kimutatott követelés összegével;

b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke: a létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül;

c) jegyzett, de be nem fizetett tőke: az IFRS-ek szerinti jegyzett tőkéből a gazdálkodó rendelkezésére még nem bocsátott összeg;

d) tőketartalék: a saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, az adózott eredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának;

e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredménye, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat, csökkentve a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;

f) értékelési tartalék: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti átfogó jövedelem kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem halmozott és tárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege;

g) adózott eredmény: 114/A. § 9. pontjában meghatározott fogalom;

h) lekötött tartalék: a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege, növelve a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével.

(5) A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) a cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetését;

b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt - halmozott - nem realizált nyereség összegével csökkentett összege.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés szabályai

114/C. § (1) Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítására történő áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

(4) Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti az állami adóhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére. A bejelentéshez csatolni kell az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést - a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túl - legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti a Magyar Nemzeti Bank részére. A bejelentéshez csatolni kell a (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(6) Az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (1) bekezdés szerinti, a felkészültségre vonatkozó vizsgálat során ellenőrzi, hogy a gazdálkodó

a) alkalmaz-e az IFRS-ek szerinti éves beszámolója összeállításhoz a 10. § (6) bekezdése szerinti minősítéssel rendelkező személyt,

b) rendelkezik-e az IFRS-ek szerint összeállított és jóváhagyott számviteli politikával,

c) rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.

(7) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó az IFRS-ek alkalmazásának első üzleti évében a kiegészítő megjegyzésekben köteles bemutatni az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása című standard 21. és 24-26. bekezdéseiben megkövetelt közzétételeket akkor is, ha egyébként nem tartozik az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása című standard hatálya alá.

Az e törvény szerinti éves beszámolóra történő áttérés (visszatérés) szabályai

114/D. § (1) Ha a gazdálkodó a 9/A. § szerint nem kötelezett az IFRS-ek alkalmazására, akkor az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére a következő esetekben térhet át (térhet vissza):

a) öt lezárt üzleti év után, vagy

b) a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén.

(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére tér át (tér vissza),

a) ha a 9/A. § szerint már nem jogosult, illetve nem kötelezett éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani, valamint

b) végelszámolása, felszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szereplő feltételek bekövetkezését követő bármely üzleti év első napja.

(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában bekövetkezett eseményt követő üzleti év első napja.

(5) Az áttérés (a visszatérés) napjával nyitómérleget és nyitó leltárt kell készíteni. Az áttérés (a visszatérés) üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyitómérleg alapján kell megnyitni.

(6) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás felszámolása, végelszámolása esetén az áttérés (a visszatérés) időpontja a tevékenységi engedély visszavonásának a napja azzal, hogy a tevékenységet lezáró beszámolót a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak a végelszámolás, a felszámolás megkezdését megelőző napra, mint mérlegfordulónapra kell elkészítenie.

(7) Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére történő áttérés (visszatérés) esetén a nyitómérlegben az eszközöket és forrásokat az e törvénynek megfelelő besorolásban, az áttérést megelőző üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan összeállított és letétbe helyezett IFRS-ek szerinti éves beszámoló mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök és források tekintetében bekerülési értéknek a nyitómérlegben szereplő eszközök és források könyv szerinti értéke minősül, kivéve az IAS 38 Immateriális javak, az IAS 16 Ingatlanok, gépek, és berendezések, az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standard szerinti eszközöket és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok című standard szerinti követeléseket, amelyeknél a bekerülési érték az IFRS-ek szerinti bekerülési érték, azzal, hogy azok esetében az IFRS-ek szerinti bekerülési érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet értékcsökkenésként, illetve értékvesztésként kell figyelembe venni.

(9) A (7) bekezdés szerinti nyitómérlegben szereplő eszközök és források értékének meghatározásánál:

a) tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a 36. § szerinti összegeket, valamint a következő tételeket:

aa) az átértékelési modell alkalmazása esetén az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az IAS 38 Immateriális javak című standardok szerint keletkezett és értékelt tárgyi eszközök és immateriális javak halmozott átértékelési különbözetének értékcsökkentett értékét,

ab) az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján valós érték modell alkalmazása esetén a befektetési célú ingatlanok halmozott valós értékének nyereségét,

ac) az IAS 41 Mezőgazdaság című standard szerinti biológiai eszközökre és mezőgazdasági termékekre elszámolt halmozott valós értékének nyereségét;

b) a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből halasztott bevételként kimutatott bármely összeget a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni;

c) a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összegét a lekötött tartalék növekedéseként kell elszámolni;

d) az adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegét az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni;

e) a 3. § (9) bekezdés 3. pontja szerint tőkeinstrumentumnak, de az IFRS-ek szerint részben vagy egészben kötelezettségnek minősülő tételek (ide értve a visszaváltható részvény) névértéket meghaladó összegét a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni;

f) a tulajdonosokkal szemben tőkeemelés miatt kimutatott követelésből a jegyzett tőke emelésének megfelelő összeget a jegyzett, de be nem fizetett tőke növekedéseként, a névértéken felüli összeget a tőketartalék csökkenéseként kell elszámolni;

g) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek 35. § (10) bekezdése szerint számított összegét eszközként kell kimutatni a lekötött tartalék egyidejű növelése mellett;

h) a nyitómérlegben tőketartalékként kizárólag az a), b), e) és f) pontban foglalt tételeket lehet szerepeltetni;

i) a nyitómérlegben lekötött tartalékként kizárólag a c) és g) pontban foglalt tételek alapján számított összeget lehet szerepeltetni;

j) a nyitómérlegben értékelési tartalékként kizárólag az értékesíthető pénzügyi eszközök és a cash flow fedezeti instrumentumok halmozott valós érték változását lehet kimutatni;

k) az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adó követeléseket vagy kötelezettségeket ki kell vezetni a tőke azon tartalékával szemben, amivel szemben eredetileg a tétel megjelenítésre került. Amennyiben ez nem állapítható meg, a kivezetést az eredménytartalékkal szemben kell elvégezni;

l) az értékesíthető pénzügyi eszközök és cash flow fedezeti instrumentumok értékelési különbözete e törvény valós értékelésre vonatkozó szabályai szerint szüntetendő meg;

m) az IAS 19 Munkavállalói juttatások című standard szerinti munkaviszony megszűnése miatt meghatározott juttatási programok aktuáriusi nyereségét és veszteségét az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni;

n) az a)-m) pontokban foglalt rendezések elvégzése után az eredménytartalék összegét úgy kell megállapítani a nyitómérlegben, hogy az összes eszközök és összes források összege megegyezzen;

o) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, de az IFRS-ek szerint részben vagy egészben saját tőkének minősülő tételek esetében a nyitómérlegben a kötelezettséget a visszafizetendő összegben kell kimutatni. A visszafizetendő összeg és a kötelezettség IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékének különbözetét az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és azt időarányosan egyéb ráfordításként kell elszámolni az eredmény terhére;

p) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, de az IFRS-ek szerint egészében pénzügyi kötelezettségnek minősülő tételre a 68. § (1) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(10) Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére történő áttérést (visszatérést) követő üzleti év mérlegében összehasonlító adatként a nyitómérleg adatait kell szerepeltetni.

(11) Az áttérés (a visszatérés) utáni első üzleti év eredménykimutatásában összehasonlító adat nem szerepelhet.

(12) Az áttérés (a visszatérés) utáni első üzleti évre vonatkozó éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a következőket:

a) az áttérés (a visszatérés) előtti utolsó üzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolója zárómérlegében szereplő adatoknak, a nyitómérlegnek való megfeleltetését és a lényeges módosító tételek szöveges magyarázatát, valamint

b) az áttérés (a visszatérés) előtti utolsó üzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolója eredménykimutatásának adatait, továbbá az e törvény szerinti éves beszámoló eredménykimutatása és az IFRS-ek szerinti éves beszámoló eredménykimutatása közötti eltérések lényeges tételeinek szöveges magyarázatát.

(13) Az áttérés (a visszatérés) időpontjában még le nem zárt lízingszerződés, beruházási szerződés, valamint értékesítési ügyletre vonatkozó szerződés elszámolása tekintetében a nyitómérlegben nem kell módosításokat végezni. Az ilyen szerződéseket az áttérést (a visszatérést) követően is az IFRS-ek előírásainak megfelelően kell elszámolni a szerződések megszűnéséig.

(14) A nyitómérlegben értékelési tartalékként kimutatott összegek kivezetésére az 59. § előírásait kell alkalmazni.

Átalakulás, egyesülés, szétválás különös előírásai

114/E. § (1) Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett, IFRS-ek szerinti éves beszámolót összeállító gazdasági társaság átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az IFRS-ek értékelési elveit követve, a 136-144. §-okban előírtak alapján, átalakulási vagyonmérleget és vagyonleltárt készít, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Amennyiben az egyesülésben érintett gazdasági társaságok között van e törvény szerinti és az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdasági társaság is, akkor:

a) összeolvadás esetén az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő, megszűnő gazdasági társaságnak a vagyonmérlege összeállítása során át kell térnie az e törvény szerinti éves beszámoló készítés szabályainak az alkalmazására;

b) beolvadás esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság által alkalmazott beszámoló készítési szabályoktól eltérő szabályokat alkalmazó megszűnő gazdasági társaságnak a vagyonmérlege összeállítása során át kell térnie az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság által alkalmazott beszámoló készítési szabályokra.

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a 136. § (4)-(7) és (9)-(10) bekezdésében, a 137. § (1)-(2) bekezdésében, a 138. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében, a 139. §-ban, a 140. § (2) bekezdésében, valamint a 141. § (1)-(3) és (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a megszűnő gazdasági társaságnak át kell térnie az e törvény szerinti éves beszámoló készítés szabályainak az alkalmazására, a vagyonmérlegben a 136. § (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket a 114/D. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott áttérési (visszatérési) szabályok alkalmazásával kell meghatároznia, és a vagyonmérlege „könyv szerinti érték” oszlopában a nyitómérleg adatait kell szerepeltetnie.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja alapján a megszűnő gazdasági társaságnak át kell térnie az IFRS-ek alkalmazására, a vagyonmérlegben a 136. § (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása című standard szabályainak megfelelő alkalmazásával kell meghatároznia.

(6) Amennyiben az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság a vagyonmérlegét az IFRS-ek szerint készíti el, a 136. § (8) bekezdést nem alkalmazhatja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság esetében:

a) a 137. § (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az átértékelést az IFRS-ek előírásai is lehetővé teszik;

b) a 137. § (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a vagyonátértékelést az IFRS-ek előírják;

c) ha a 137. § (2) bekezdése és e bekezdés alapján a gazdálkodó nem alkalmazza, vagy nem alkalmazhatja a vagyonátértékelést, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke összege (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével;

d) a vagyonmérlegben az eszközök és a kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetét az IFRS-ek előírásai szerint kell elszámolni;

e) a 139. § (4) és (5) bekezdésében szereplő különbözeteket az IFRS-ek előírásai szerint kell elszámolni;

f) az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a jegyzett tőke nem haladhatja meg a 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőkének a jegyzett, de be nem fizetett tőkével növelt és a 140. § (5) bekezdése alapján számított várható vagyonvesztés összegével és a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékkal csökkentett összegét;

g) a 138. § (4) és (6) bekezdése, a 140. § (1), (3), (5) és (7) bekezdése, a 141. § (4)-(5), (7) és (9) bekezdése nem alkalmazható;

h) a jegyzett tőkét le kell szállítani, ha az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege alapján a 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőkének a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékkal csökkentett és a 141. § (7) bekezdés szerinti jegyzett, de be nem fizetett tőke összegével növelt összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.

(8) A 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés alkalmazása esetében az eszközök és kötelezettségek vagyonmérlegben történő megjelenítésére és értékelésére az IFRS-ek előírásait kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a kiválással létrejövő IFRS-eket alkalmazó gazdasági társaság élt a 137. § (1) bekezdésében, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott átértékeléssel, a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a (7) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak szerint.

Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás különös szabályai

114/F. § Amennyiben az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül, akkor a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjával az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére, továbbá a végelszámolás és a felszámolás számviteli feladataira vonatkozó előírásokat köteles alkalmazni.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség

114/G. § (1) Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámolóját is az IFRS-ek szerint kell összeállítania.

(2) Az anyavállalat (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettségét a 115-117. §-ok előírásai szerint kell megállapítani.

Egyéb speciális rendelkezések

114/H. § (1) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény és befektetési vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan, továbbá a biztosító minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések (adatszolgáltatások) elkészítése céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni, valamint biztosítani, hogy a kapcsolódó analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.

(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő hitelintézet és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a devizaeszközeit és a devizakötelezettségeit a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő pénzügyi vállalkozás és biztosító a devizaeszközeit és a devizakötelezettségeit a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.”

9. § Az Szt. 136. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet és vagyonleltárt a 136-143. § szerint állították-e össze. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.”

10. § Az Szt. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.”

11. § Az Szt. 158. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót - a 9/A. §, valamint a 10. § (2) és (3) bekezdése alapján - az IFRS-ek szerint állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.”

12. § (1) Az Szt. 177. §-a a következő (48)-(53) bekezdéssel egészül ki:

„(48) E törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4) bekezdése hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont a) alpontja szerint keletkezett és a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékre, valamint a 124. § (8) bekezdése a) pontja szerint keletkezett és 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott aktív tőkekonszolidációs különbözetre e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégérték, valamint az aktív tőkekonszolidációs különbözet nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(49) A (46) bekezdés alkalmazása során, amennyiben a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értéke kisebb, mint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke, úgy az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 45. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(50) A (46) bekezdés alkalmazása során, amennyiben a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva, akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve a negatív üzleti vagy cégértékre e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4) bekezdése, illetve 45. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(51) E törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 6. § (6) bekezdését, 4. § (1) bekezdésével megállapított 9/A. §-át, V/A. Fejezetét először a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.

(52) E törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés e) pontját és a 97. § (1) és (2) bekezdését a 2015. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra is alkalmazni lehet.

(53) Annak a vállalkozónak, amely az IFRS-eket a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra alkalmazza először, a 114/C. § (4) bekezdése szerinti bejelentést az áttérés napját követő 15 napon belül kell megtennie.”

(2) Az Szt. 177. §-a a következő (54) és (55) bekezdéssel egészül ki:

„(54) E törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 9/A. §-át - az (55) bekezdésben foglalt eltéréssel - először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(55) A szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény szerinti integrációban résztvevő szövetkezeti hitelintézet és egyéb hitelintézet, továbbá a 3. § (10) bekezdés 3. pontja szerinti kisebb méretű hitelintézet, valamint a Takarékbank Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. e törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 9/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra köteles alkalmazni azzal, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”

13. § Az Szt. 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

14. § Az Szt.

a) 3. § (1) bekezdés 4. pont l) alpontjában, 178. § (1) bekezdés b) pontjában az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész helyébe az „a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,” szöveg,

b) 3. § (8) bekezdés 1. pontjában az „elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” szövegrész helyébe a „központi értéktár, központi szerződő fél, központi értéktári tevékenység, központi szerződő fél tevékenység” szöveg,

c) 10. § (6) bekezdésében a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdálkodó” szöveg,

d) 77. § (3) bekezdés e) pontjában a „közvetlen értékesítéséből” szövegrész helyébe az „értékesítéséből (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva)” szöveg,

e) 84. § (1) bekezdésében a „mérlegkészítés időpontjáig” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapig” szöveg,

f) 97. § (1) és (2) bekezdésében a „második évi beszámoló elkészítését követő” szövegrész helyébe a „második üzleti évet követő évtől” szöveg,

g) 133. § (7) bekezdésében az „a nemzetközi számviteli standardok” szövegrészek helyébe az „az IFRS-ek” szöveg,

h) 134/C. § (4) bekezdésében a „meghaladja” szövegrész helyébe a „nem haladja meg” szöveg,

i) 139. § (5) bekezdésében a „kötelezettségek” szövegrészek helyébe a „kötelezettségek, céltartalékok” szöveg,

j) 141. § (9) bekezdésében a „követelések és kötelezettségek” szövegrész helyébe a „követelések és kötelezettségek, céltartalékok” szöveg

lép.

II. FEJEZET

A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

15. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a 40/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések

40/B. § Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó e törvény szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, alvállalkozói teljesítések értéke megállapítása során a 40/C-40/J. §-okban, az iparűzési adókötelezettség teljesítése során a 40/K-40/M. §-okban foglalt eltéréssel alkalmazza.

40/C. § (1) Az 52. § 22. pontjának a) alpontjától eltérően - a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén - a nettó árbevétel a (2)-(4) bekezdésben felsorolt tételekkel korrigált

a) az IAS 18 Bevételek című standard 1. bekezdésének a) pontja szerinti áru értékesítése,

b) az IAS 18 Bevételek című standard 1. bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtása,

c) az IAS 18 Bevételek című standard 1. bekezdésének c) pontja szerinti jogdíjra való jogosultság,

d) az IAS 11 Beruházási szerződések című standard szerinti beruházási szerződés alapján történő szolgáltatás nyújtása

miatt az üzleti évben az IAS 18 Bevételek című standard alapján elszámolt és a más standardok által az IAS 18 Bevételek című standard szerint bevételként (árbevételként) elszámolni rendelt bevétel (árbevétel), függetlenül attól, hogy a bevétel (árbevétel) folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik (a továbbiakban együttesen: bevétel).

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:

a) az IAS 18 Bevételek című standard 12. bekezdése szerint bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értékével, ennek hiányában valós értékével,

b) a nem számlázott, utólag adott, az IAS 18 Bevételek című standard alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételként figyelembe nem vett engedmény összegével,

c) az IAS 18 Bevételek című standard 11. bekezdése alapján elszámolt kamatbevétellel,

d) az IAS 11 Beruházási szerződések című standard 12. bekezdésének c) pontja alapján bevételként figyelembe nem vett kötbér összegével,

e) az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított bekerülési értékének megfelelő összeggel,

f) az (1) bekezdés a)-d) pontban említett ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés a)-d) pontban említett ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevételt (árbevételt) - annak elszámolásakor - csökkenteni kell,

g) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,

h) az olyan termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó összeggel, mely kizárólag amiatt nem minősül az (1) bekezdés szerinti bevételnek, mert nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett,

i) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök - az átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékét meghaladó ellenértékét,

j) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,

k) azzal az (1) bekezdés a)-d) pontja vagy az a), e) és g)-j) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó nélküli - összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)-j) pontok szerinti adóalap-növelő tételként nem számolhat el,

feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 20. pontja szerinti jogdíjjal,

b) a felszolgálási díjjal,

c) az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, valamint a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével a jövedéki adó, a regisztrációs adó, az energiaadó, a népegészségügyi termékadó alanya esetén,

d) a saját használatú ingatlan vagy befektetési célú ingatlan eladásából származó bevétellel,

e) az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ügyletről kiállított számlán szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevétel (árbevétel) elszámolásakor növelni kell

feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek, vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.

40/D. § (1) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén - az 52. § 22. pontjának b) alpontjától eltérően - nettó árbevétel az IAS 18 Bevételek című standard szerint kamatként elszámolt bevétel (2)-(3) bekezdések szerint korrigált összege.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:

a) a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt ráfordítások (fizetett, járó díjak, jutalékok) összegével,

b) a nyújtott szolgáltatások után az IAS 18 Bevételek című standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével),

c) az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás című standard 11. bekezdése szerinti pénzügyi instrumentum üzleti évben való eladása esetén, az elért nyereséggel, nyereségjellegű különbözettel,

d) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,

e) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,

f) nem szokásos tevékenység folytatása során elszámolt bevétellel, egyéb bevétellel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:

a) az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal,

b) az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbe adónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével.

40/E. § (1) Biztosító esetén - eltérően az 52. § 22. pontjának c) alpontjától - nettó árbevétel a 40/D. § (1)-(3) bekezdései szerint számított - a (2) és (3) bekezdések szerint korrigált - bevétel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell az üzleti évben elszámolt díjbevétellel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell az üzleti évben a biztosítót terhelő, a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások teljesítése során elszámolt ráfordítással.

40/F. § (1) Az 52. § 36. pontjában foglaltaktól eltérően eladott áruk beszerzési értéke az IAS 2 Készletek című standard és az IAS 18 Bevételek című standard szerinti, továbbértékesítés céljából vásárolt és birtokolt, üzleti évben értékesített áru, telek vagy más ingatlan (a továbbiakban: kereskedelmi áru) - (2) és (3) bekezdés szerint korrigált - értékesítéskor nyilvántartott könyv szerinti értéke.

(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:

a) az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján a kereskedelmi áru beszerzési költségének meghatározása során figyelembe vett, nem számlázott kereskedelmi engedmények, rabattok és hasonló tételek összegével,

b) a 40/C. § (2) bekezdés a) pontjában említett csere esetén a cserébe adott készlet könyv szerinti értékével,

c) az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbe adónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,

d) ha a 40/C. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának van helye, akkor az értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapítandó bekerülési értékével, továbbá az olyan értékesített áru, telek vagy más ingatlan értékesítéskori könyv szerinti értékével, mely csak azért nem minősül az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi árunak, mert nem a szokásos tevékenység keretében értékesítik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket az adóévben csökkenteni kell az adóévet megelőző adóév(ek)ben a (2) bekezdés d) pontja szerint a könyv szerinti érték növeléseként már figyelembe vett összeggel, ha az IFRS-ek alkalmazásából az következik, hogy az az adóévben az (1)-(2) bekezdés szerint a könyv szerinti érték összegét növeli.

40/G. § (1) Az 52. § 37. pontjában foglaltaktól eltérően anyagköltség az 52. § 67. pontja szerinti anyag üzleti évben ráfordításként elszámolt - (2) és (3) bekezdés szerint korrigált - felhasználáskori könyv szerinti értéke.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét növelni kell az anyag könyv szerinti értékének megállapítása során az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján figyelembe nem vett, nem számlázott kapott kereskedelmi engedmények, rabattok és hasonló tételek összegével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét csökkenteni kell annak az anyagnak a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével, amelyet az IAS 2 Készletek című standard 35. bekezdésében említettek szerint saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések alkotórészeként használtak fel és amelynek könyv szerinti értékét a saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében figyelembe vették.

40/H. § Ha a 40/C. § (2) bekezdése e) pontja alkalmazásának van helye, akkor az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékét növelni kell a közvetített szolgáltatás számvitelről szóló törvény szerint megállapítandó bekerülési értékével.

40/I. § Nem minősül alvállalkozói teljesítések értékének [52. § 32. pont] az az érték, mellyel a vállalkozó a 40/F. § vagy a 40/G. § vagy a 40/H. § alapján eladott áruk beszerzési értéke vagy anyagköltség vagy közvetített szolgáltatások értéke címén az adó alapját csökkentette.

40/J. § A vállalkozó első olyan adóéve, melyről éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti (a továbbiakban: áttérés adóéve) adóalapját

a) növelni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó

aa) azon, az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C. § szerinti nettó árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó az IFRS-ekre nem tért volna át az áttérés évében vagy az azt követő bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne,

ab) azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során a nettó árbevételt az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben is csökkenti;

b) csökkenteni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó

ba) azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételként figyelembe vesz,

bb) azon az IFRS-ek alkalmazásában nettó árbevételt csökkentő költségnek, ráfordításnak nem minősülő összeggel, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételét nem csökkentette, és azt, ha a az IFRS-ek alkalmazására nem tért volna át az áttérés évében, vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételt csökkentő ráfordításként számolhatna el.

40/K. § (1) Ha az áttérés adóévének vagy az áttérés adóévét követő adóévnek (a továbbiakban együtt: átmeneti adóévek) az iparűzési adóalapja [39. §] a 40/B-40/J. §-ok alkalmazásával kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege, akkor az átmeneti adóévek adóalapja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az utóbbi.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés hatálya alá eső vállalkozó - az átmeneti adóévről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg előterjesztett - kérelme alapján az átmeneti adóév adóalapjaként fogadja el a 40/B-40/I. §-ok figyelmen kívül hagyásával számított, a 40/J. § szerinti összeggel korrigált összeget, ha az kisebb, mint az (1) bekezdés szerinti adóalap.

40/L. § (1) Ha az áttérés adóévében a 40/B-40/J. §-ok alkalmazásával számított iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév iparűzési adójának összege, akkor az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlegének összege az utóbbi.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá eső vállalkozás esetén az áttérés adóévében és áttérés adóévét követő előlegfizetési időszakra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerinti előleg-mérséklésnek nincs helye.

40/M. § Az IFRS-eket alkalmazó vállalkozó - az áttérés adóévét megelőző adóévről szóló társasági adóbevallás-benyújtással egyidejűleg, elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz:

a) az áttérés adóévét megelőző adóévben bevallott vállalkozási szintű nettó árbevétel összetevőinek összegéről és a nettó árbevételt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegéről,

b) az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az e fejezet szerinti kiszámított nettó árbevétel összetevőinek összegéről és a nettó árbevétel-csökkentő költségek, ráfordítások összegéről.”

16. § (1) A Htv. 52. §-a 22. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó, népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó, népegészségügyi termékadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-h) alpontokban foglalt eltérésekkel,”

(2) A Htv. 52. §-a a következő 65-67. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„65. nemzetközi számviteli standardok: a számvitelről szóló törvény szerinti azonos elnevezésű fogalom;

66. IFRS-ek: a számvitelről szóló törvény szerinti azonos elnevezésű fogalom;

67. anyag az IFRS-ek szerint beszámolót készítő vállalkozó esetén: IAS 2 Készletek című standard 6. bekezdés c) pontja szerinti készlet.”

3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

17. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózó e törvényt az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha e törvény valamely rendelkezése ezen adózók vonatkozásában kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény valamely rendelkezésének alkalmazására. Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.”

18. § (1) A Tao. törvény 4. § 4. pontja a következő e) és f) alponttal egészül ki:

e) az a) alpontban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, növelve az e törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,

f) a b)-d) alpontokban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel;”

(2) A Tao. törvény 4. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és pénzügyi műveletek bevételei, továbbá az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is;”

19. § A Tao. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.”

20. § A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

dz) a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,”

21. § A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván, és feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontját,”

22. § A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)

1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”

23. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

m) az adózónál

a) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, vagy

b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is),”

24. § A Tao. törvény a 18. §-t követően a következő fejezettel egészül ki:

„AZ ÉVES BESZÁMOLÓJÁT, A KÖNYVVITELI ZÁRLATÁT AZ IFRS-EK SZERINT ÖSSZEÁLLÍTÓ ADÓZÓRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II/A. Fejezet

18/A. § (1) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó társasági adókötelezettségét e törvény rendelkezései szerint, az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adózó a 6. § (1) bekezdés alkalmazásában adózás előtti eredményként a számvitelről szóló törvény 114/A. § 8. pontja szerinti adózás előtti eredményt veszi figyelembe, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti adózó a társasági adókötelezettségét a folytatódó és a megszűnt tevékenységek figyelembevételével határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó társasági adókötelezettségét a beszámoló, a könyvviteli zárlat funkcionális pénznemben kifejezett adatainak az alapulvételével állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti adózó a funkcionális pénznemben kifejezett adatokat az 5. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával számítja át forintra.

(4) Ahol e törvény bevételként, ráfordításként elszámolt összegekről rendelkezik, ott az (1) bekezdés szerinti adózó értelemszerűen az adózás előtti eredmény javára, terhére elszámolt összegeket veszi figyelembe.

18/B. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:

a) a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege,

b) a 22. § (1) bekezdése, a 22/C. § (2) bekezdése szerint az arra jogosult szervezet részére juttatott támogatás nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege (ide nem értve a kiegészítő támogatás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét),

c) a fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege,

d) a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék csökkenéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembevétele nélkül számított összeg a változás adóévében,

e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi csökkenéseként elszámolt veszteség összege,

f) a (2) bekezdés e) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg,

g) az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele című standard vagy az IAS 41 Mezőgazdaság című standard szerinti mezőgazdasági támogatásoknak az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege, amennyiben a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg más jogszabály a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékét a számvitelről szóló törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként rendeli elszámolni,

h) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:

a) a fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összege,

b) a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék növekedéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembe vétele nélkül számított összeg a változás adóévében,

c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség összege,

d) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg,

e) a kamatozó részvényre adóévi kamatráfordításként elszámolt összeg, valamint a visszaváltható részvény és az elsőbbségi részvény alapján fizetendő osztalék kamatráfordításként elszámolt adóévi összege,

f) az (1) bekezdés g) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg,

g) a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponenséhez kapcsolódóan, az adózás előtti eredmény terhére az instrumentum névleges kamatát meghaladóan elszámolt adóévi összeg.

18/C. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:

a) a külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek nem minősülő tulajdonosnak tulajdonosi minőségében az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, juttatással, véglegesen átadott pénzeszközzel, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség összegével, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, beleértve az e juttatásokkal kapcsolatosan fizetendő általános forgalmi adót is, akkor, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a juttatást nem az adózás előtti eredmény terhére számolja el feltéve, hogy a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatásban részesülő a juttatást az adózás előtti eredménye javára bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol,

b) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében az áttérés időpontját magában foglaló adóév (a továbbiakban: áttérés adóéve) első napján fennálló, a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek veszteségjellegű különbözetének összegéből azon résszel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény növekedéseként kerül - vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át, az adózás előtti eredmény csökkenéseként került volna - elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó e törvény más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében az áttérés adóéve első napján fennálló, a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek nyereségjellegű különbözetének összegéből azon résszel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény csökkentéseként kerül - vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át, az adózás előtti eredmény növeléseként került volna - elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó e törvény más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.

(3) A számvitelről szóló törvény 114/D. §-a, valamint a számvitelről szóló törvény 114/E. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetén az adóalapját - az adózás előtti eredménye módosítása révén - az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határozza meg.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés szerinti növelés összege (egyenlege) negatív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó azt az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben - az adózás előtti eredmény csökkentése révén - érvényesíti az adóalapjában. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés szerinti növelés összege (egyenlege) pozitív, akkor azt a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévében egy összegben vagy az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben - az adózás előtti eredmény növelése révén - érvényesíti az adóalapjában.

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a tárgyi eszköz bekerülési értékét a jövőbeni leszerelési költségekre tekintettel megállapított összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(6) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az átértékelési modellben elszámolt tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a valósérték-modellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek bekerülési értékét a valós érték változásaiból fakadó módosítások figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(7) A befektetési célú ingatlanok, a biológiai eszközök és a mezőgazdasági termékek valósérték-modellel történő kimutatása esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét

a) csökkenti a valós érték növekedése miatt az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt összeg,

b) növeli a valós érték csökkenése miatt az adózás előtti eredmény terhére az adóévben elszámolt összeg.

(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó alkalmazhatja a 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket függetlenül attól, hogy az adózás előtti eredmény terhére nem számolt el értékcsökkenést, feltéve hogy a bekerülésiérték-modellben az adott eszközre terv szerinti értékcsökkenést lehetett volna elszámolni.

(9) A 7. § (1) bekezdés d) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, az 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 8. § (1) bekezdés u) pont uc) alpontja alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a forgóeszközök közé való átsorolásnak kell tekinteni az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését.

(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a 4. § 31/a. pontja, valamint az 1. számú és 2. számú melléklet alkalmazása céljából az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

(11) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés cs) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 1. számú melléklet alkalmazásában értelemszerűen terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összegnek és terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegének tekinti az adózás előtti eredményben elszámolt értékvesztést és annak az adózás előtti eredményben elszámolt visszaírását.

(12) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét csökkenti

a) a (13) bekezdés szerinti kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenésével, ha a (13) bekezdés szerinti kötelezettség elszámolásakor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal az adózás előtti eredményét vagy az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttéréskor az adó alapját növelte; és

b) bármely olyan céltartalék összegének a tárgyidőszaki csökkenésével, amelyből származó ráfordítás eszköz bekerülési értékét képezte, ha a céltartalék tárgyidőszaki csökkenése a kötelezettség felmerülése miatt következett be és nem az adott eszköz bekerülési értékének csökkenéseként került elszámolásra.

(13) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét növeli

a) a beruházási szerződésekből várható veszteségekkel;

b) azon munkavállalói juttatások miatt kimutatott kötelezettségekkel (beleértve a rövid és hosszú távú jutalmakat, a végkielégítéseket és a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan (ide nem értve a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított prémiumot, jutalmat és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

c) a 8. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő céltartalékokkal;

d) a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek miatt kimutatott kötelezettségekkel

kapcsolatban az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal.

(14) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés c) pontja, a 7. § (1) bekezdés f) pontja, a 7. § (15) bekezdése, a 7. § (16) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés b) pontja és az 1. számú melléklet 12. pontja alkalmazásában az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét a számvitelről szóló törvény 114/B. § (4) bekezdés e) és h) pontja figyelembevételével határozza meg.

(15) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke adóévi napi átlagos állományát a számvitelről szóló törvény 114/B. §-a megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(16) A 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti növelő tételt figyelembe vevő adózó a 8. § (1) bekezdés j) pontját és a 8. § (5) bekezdését az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamatnak a 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti összeg levonása után fennmaradó részére alkalmazza.

(17) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó e törvény 6. § (5) bekezdése, 7. § (1) bekezdés f) pontja, 7. § (1) bekezdés z) pontja, 7. § (12) bekezdése és 7. § (14) bekezdése alkalmazása során az adózás előtti eredmény (nyereség) helyett a korrigált adózás előtti eredményt (nyereséget) veszi figyelembe.

(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy összegben esedékessé válik.

(19) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a kísérleti fejlesztés aktivált értékének (szellemi terméknek) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés miatti kivezetése esetén, a kivezetett eszközökre tekintettel jogosult a 7. § (1) bekezdés t) pontjában és a 7. § (17)-(18) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket alkalmazni olyan módon, mintha az áttérés nem történt volna meg.

(20) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult csökkenteni a korrigált adózás előtti eredményt a 7. § (1) bekezdés t) pontja és a 7. § (17)-(18) bekezdései alapján a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, vagy az áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékével (szellemi termékkel).

18/D. § (1) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóévéről szóló adóbevallásában meghatározott, az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó társasági adóelőlegének összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó adóelőleget az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adója alapulvételével kell meghatározni (a továbbiakban: adóelőleg-minimum). Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév időtartama nem éri el a 12 hónapot, akkor az adóelőleg-minimum megegyezik az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóéve során esedékessé váló, továbbá az áttérés adóévét követő adóév első hat hónapja során esedékessé váló társasági adóelőlegeinek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti módosítását nem kérheti az adóhatóságtól.

(3) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó áttérés adóévéről szóló adóbevallásában bevallott társasági adóelőlegének összege, annak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, adóhatósági módosítása esetén sem csökkenhet az adóelőleg-minimum összege alá.

(4) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ik napjáig teljesítendő adatszolgáltatásra köteles a várható éves adózás előtti eredményéről, adóalapjáról és fizetendő adójáról.

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérést megelőző adóévről szóló társasági adóbevallásában, a bevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társasági adókötelezettségéről (adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről, adóalap-módosító tételeiről).

(6) A számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) áttérő adózó az áttérés adóévét megelőző adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy - ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles - az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton adatot szolgáltat a 18/C. § (1) bekezdés b) pontja és a 18/C. § (2) bekezdése szerint meghatározott tétel várható összegéről, továbbá az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegéről.

(7) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az áttérés adóévében és az azt követő adóévben fizetendő adója az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adó összege. Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni.

(8) Az adóhatóság a (7) bekezdés hatálya alá eső adózó társasági adóbevallásával egyidejűleg adóévenként előterjesztett kérelme alapján - amennyiben az az adózóra nézve kedvezőbb adókötelezettséget eredményez - a kérelemben megjelölt, a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak, ha az adózó alátámasztja a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított fizetendő adó összegét. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásától függetlenül a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/C. § (4) bekezdése szerint meghatározott egyenleget a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóalapjában érvényesíti.”

25. § A Tao. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

(2) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.”

26. § A Tao. törvény 29/D. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az az adózó, amely az IFRS-eket a 2016. évben kezdődő adóévről készített beszámolójára alkalmazza először, a 18/D. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást külön nyomtatványon, elektronikus úton a számvitelről szóló törvényben meghatározott határidőben teljesíti.”

27. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

28. § A Tao. törvény

a) 4. § 4/a. pontjában az „a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés” szövegrész helyébe az „az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának” szöveg;

b) 4. § 28/b. pontjában a „kimutatott összeg” szövegrész helyébe a „kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg” szöveg;

c) 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része)” szövegrész helyébe a „nyereségnek” szöveg;

d) 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg” szövegrész helyébe az „az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés” szöveg;

e) 8. § (1) bekezdés k) pontjában a „ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel” szövegrész helyébe a „nyereség, árfolyamnyereség” szöveg;

f) 8. § (1) bekezdés n) pontjában az „az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része” szövegrész helyébe az „elszámolt veszteség” szöveg;

g) 8. § (5) bekezdés a) pontjában az „az eredménye terhére kamatot fizet, vagy” szövegrész helyébe az „az eredménye terhére kamatot fizet, számol el, vagy” szöveg;

h) 15. § (9) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részére” szövegrész helyébe az „árfolyamnyereségére” szöveg;

i) 17. § (13) bekezdésében a „rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az adózás előtti eredmény javára” szöveg;

j) a 29/Q. § (3) bekezdésében az „elszámolt rendkívüli bevétel összege” szövegrész helyébe az „elszámolt bevétel összege” szöveg, az „elszámolt rendkívüli ráfordítás összege” szövegrész helyébe az „elszámolt ráfordítás összege” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Tao. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontjában az „- a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként -” szövegrész.

4. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

30. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli jogszabályok tartalmazzák.”

5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

31. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését is az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.”

32. § A Tpt. 76/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. Amennyiben a társaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a számviteli törvény 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke alapján kell a számítást elvégezni.”

6. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

33. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 19. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

19. korrigált nettó árbevétel:)

b) tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés k)-o) pontjai hatálya alá tartozó egyéb bevételeken kívüli egyéb bevételekkel;”

7. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

34. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.”

35. § A Bszt. 180. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

(7) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeit.”

8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

36. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Csökkentő tételek:)

d) a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaság tagjánál (részvényesénél) az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tag (a részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentő tételt, feltéve, hogy a tag (a részvényes) a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,”

37. § A Távhő törvény 9. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben az adóalany az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze, úgy az adókötelezettsége megállapításakor köteles a Tao. tv. 1. § (2) bekezdésében, 1. § (6) bekezdésében, 4. § 4. pont e) alpontjában, 4. § 28/b. pontjában, 4. § 29. pontjában és II/A. fejezetében és 29/D. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó adózónál a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdése figyelembevételével meghatározott összeg (egyenleg) pozitív, akkor azt az adózó a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdésétől eltérően választása szerint az áttérés adóévében egy összegben vagy az áttérés adóévében és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben - az adózás előtti eredmény növelése révén - érvényesíti az adóalapjában. Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó adózónál a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdése figyelembevételével meghatározott összeg (egyenleg) negatív, akkor azt az adózó a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdésétől eltérően az áttérés adóévében és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben - az adózás előtti eredmény csökkentése révén - érvényesíti az adóalapjában.”

38. § Hatályát veszti a Távhő törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyéb vagy rendkívüli ráfordításként” szövegrész.

9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

39. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont olyan jutalékok és díjak összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülő jutalék- és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjához kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételeket;”

10. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

40. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a hitelintézet az Szmt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeget az eredménytartalékból el kell különítenie és azt az Szmt. szerinti saját tőke megfeleltetési táblában, a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékként kell kimutatnia.”

41. § A Hpt. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.”

42. § A Hpt. 290. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

(7) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeit.”

43. § A Hpt.

a) 171. §-ában a „közbülső beszámoló” szövegrész helyébe a „közbenső beszámoló” szöveg,

b) 184. § (3) bekezdés j) pontjában az „a adózott” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg

lép.

11. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

44. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. nettó árbevétel: az olyan adóalany esetében, aki

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,

b) az a) pont alá tartozik, de egyedi beszámolóját az Szt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készíti, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,

c) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,

d) nem tartozik az a)-c) pontok alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel,”

III. FEJEZET

EGYÉB PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

12. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

45. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 173/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A minőségellenőrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. A közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzés lefolytatására a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói jelentés kibocsátását követő 3 naptári éven belül jogosult, azzal, hogy a minőségellenőrzés azt az időszakot fedi le, amely időszakban a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval megkötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással.”

46. § A Kkt. 185. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közfelügyeleti hatóságnak a közfelügyeleti feladatok ellátásáért a kamara közfelügyeleti díjat fizet. A közfelügyeleti hatóság a kamarától kapott közfelügyeleti díjat a közfelügyeleti feladatok ellátására fordítja.”

47. § A Kkt. 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„196. § (1) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:

a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,

b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,

c) fegyelmi eljárás kezdeményezése,

d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására,

e) pénzbírság kiszabása,

f) a 49. § szerinti minősítés megvonása,

g) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás,

h) javaslat előkészítése a kamara, illetve a miniszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára,

i) miniszteri, illetve közfelügyeleti törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a közfelügyeleti hatóság bevételeit képezik azzal, hogy azt a könyvvizsgálói közfelügyelet működésére kell felhasználni.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti eltiltás 3 évig terjedhet.

(4) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.

(5) Amennyiben a könyvvizsgálat (4) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.”

48. § A Kkt. 208/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek a Mód1. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdése alkalmazásában a könyvvizsgáló cég tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a Mód1. törvény hatálybalépésének napját megelőző mérlegfordulónappal végződő üzleti évekre vonatkozó megbízásokat.

(3) E törvénynek a Mód1. törvénnyel megállapított 22/A. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. június 1-ig nem kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Mód1. törvénnyel megállapított 40/A. §-át a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. június 1-ig nem kell alkalmazni.

(5) A 2015. augusztus 31-ig benyújtott minősítés iránti kérelmek esetében a kamara jár el e törvény 2015. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján.”

49. § (1) A Kkt. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) A Kkt. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

50. § A Kkt.

a) 52. § (2a) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrészek helyébe az „ellenőrzés” szöveg;

b) 189. § (6) bekezdésében az „előző 12 hónapban” szövegrész helyébe az „előző év július 1-től a tárgyév június 30-ig” szöveg;

c) 195. § (1) bekezdésében a „kialakulásának megelőzése érdekében” szövegrész helyében a „kialakulásának megelőzése érdekében ellenőrzést végezhet,” szöveg;

d) 208/I. § (1) bekezdésében a „Mód1. törvény hatályba lépésekor már minősítéssel rendelkező” szövegrész helyébe a „2015. szeptember 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján minősítést szerző” szöveg

lép.

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

51. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény III. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

6/A. A gazdasági társaságok által a tagok, részvényesek részére teljesített kifizetések

22/A. § A Ptk.-nak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 3:88. § (2) bekezdését, 3:184. § (1) bekezdését, 3:186. § (1) bekezdés b) pontját, 3:238. § (2) bekezdését, 3:261. § (1) bekezdését, 3:263. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016. évben induló üzleti évi kifizetésekre kell alkalmazni.”

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Hatályba léptető rendelkezések

52. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 43. § b) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

15. Az Európai Unió jogának való megfelelés

53. § Ez a törvény a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 2015. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Szt. 7. számú melléklet A cash flow-kimutatás sorainak tartalma címet követő 7. pontjában a „(fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált)” szövegrész helyébe a „(fizetendő)” szöveg lép.

2. számú melléklet a 2015. évi CLXXVIII. törvényhez

A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában az „a juttatás adóévében az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív” szövegrész helyébe az „a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív” szöveg lép.

3. számú melléklet a 2015. évi CLXXVIII. törvényhez

1. A Kkt. 1. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:

„Fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek és bizonyítékokkal alátámaszthatók. Tudomásul veszem, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jogosult a kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzésére, illetve azok alátámasztására további bizonyítékokat kérni, amennyiben azok valódiságával kapcsolatban kétely merül fel.

Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díjat megfizettem.””

2. A Kkt. 1. melléklet 10. pontja a következő III. alponttal egészül ki:

„III. A kérelemhez csatolni kell az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló fizetési számlák közötti átutalási megbízás, illetve fizetési számlára postai úton történő készpénz-átutalási megbízás másolatát.”

4. számú melléklet a 2015. évi CLXXVIII. törvényhez

1. A Kkt. 2. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:

  Vissza az oldal tetejére