Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.26.)

2015. évi CLXXIX. törvény

egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok üzemeltetését a közút kezelője - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodásban foglaltak alapján - végzi.

(8) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok megvalósítása és üzemeltetése során az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek együttműködésére a (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.”

3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„10. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) - a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével -, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„32. Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont: a közúti forgalomban részt vevők több szempontú ellenőrzésére szolgáló, információgyűjtő, elemező és dokumentáló rendszernek az elektronikus észlelésre szolgáló elemei és az azok rögzítésére szolgáló tartószerkezet.”

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/H. § (1) A központi szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel beviteléről, illetve törléséről.”

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § A rendőrség az erre vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/K. § (1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:

a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,

b) körözési nyilvántartási rendszer,

c) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,

d) útiokmány-nyilvántartás,

e) személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

f) személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,

g) közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,

h) Schengeni Információs Rendszer,

i) a szabálysértésekről vezetett nyilvántartás, valamint

j) az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások.

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek államhatáron történő átlépésekor az (1) bekezdésben felsorolt nyilvántartásokban történő ellenőrzést szúrópróbaszerűen alkalmazzák.

(3) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.”

7. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

t) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont.”

4. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

8. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába, valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

z) tűzoltó szolgálat: a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által kiadott, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményhez tartozó, aktuális 14. Függelék I-es kötetében (ANNEX 14/I., Repülőterek) meghatározott repülőtereken mentő-, tűzoltó feladatokat ellátó szervezet.”

9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Olyan építési termék hozható forgalomba - az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével -, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha)

b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt, vagy”

(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha

a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy

b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt.”

10. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha

a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,

b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy

c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha

a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,

b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t,

c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy

d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,

da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,

db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy

dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.”

11. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.”

12. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.”

13. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.”

14. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24/A. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője)

k) meghatározza a tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való együttműködés rendjét.”

15. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény „A létesítményi tűzoltóság” alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei felett a létesítményi tűzoltóságra vonatkozóan e törvényben meghatározott irányítási és ellenőrzési jogkört nem gyakorolja.”

16. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 39. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az igazolvány adattartalma:)

e) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tag esetén a „beavatkozó önkéntes tűzoltó” megnevezés.”

17. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

„7. a beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem tartalmát, a létesítési kötelezettség eseteit, valamint az engedélyezés feltételeit,”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

„12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit,”

18. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „tűzoltó” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi” szöveg lép.

5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

19. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha)

b) rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben a fegyveres biztonsági őrök számára meghatározott szakképesítéssel vagy a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében - teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és szakképesítésre vonatkozó követelményeket.”

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha)

ac) a fegyveres biztonsági őr a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy”

20. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.”

21. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, ennek keretében különösen a fegyveres biztonsági őrség keretében végzett szolgálat irányítási, szervezési, tervezési és ellenőrzési szabályait, a szolgálat ellátásához kapcsolódó képesítési feltételeket, a képzési és a továbbképzési renddel összefüggő szabályokat, a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit és a vizsgáztatás rendjét, a szolgálatellátási renddel összefüggő szabályokat, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a lőfegyverre - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.”

22. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény

a) 1. § (6) bekezdésében a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott”,

b) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „elméleti képzéséről” szövegrész helyébe az „elméleti és gyakorlati képzéséről”,

c) 9/A. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)”, valamint

d) 9/A. § (9) bekezdés c) pontjában az „Avtv.-nek” szövegrész helyébe az „Info tv.-nek”

szöveg lép.

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

23. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Érvénytelen az úti okmány, ha)

k) a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről a központi szervet elektronikus úton értesítette.”

24. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállított közokiratok

23/B. § (1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)-(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.

(2) A Kormány által kijelölt központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: központi szerv) a személyesen megjelenő ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki. A közokirat kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A közokirat - ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - tartalmazza

a) a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,

c) a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél alapján azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint

d) a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező

da) megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,

db) megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá

dc) vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.

(4) Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.

(5) A központi szerv a közokiratokról - az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a közokirat számát és kiállításának keltét,

b) a kérelmező személyazonosító adatait, valamint

c) a közokirat kiállításának alapjául szolgáló okiratok számát (egyedi azonosítóját).

(6) A központi szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból - a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e - adatot igényelhet

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a büntetőeljárást folytató szerv,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

d) azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.”

25. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság, a 20. § (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti útlevél időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, a központi adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(7) Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.”

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A központi adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.”

26. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

d) a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős központi államigazgatási szervet.”

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg]

h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállítandó közokirat kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint megfizetésének szabályait.”

7. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

27. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya kiterjed az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az EURODAC, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések keretében, továbbá az európai közösségi jogi normák alapján megvalósuló együttműködésre és információcserére.”

28. § (1) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) magyar együttműködő szerv:

ba) a törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szerv,

bb) a törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra köteles vagy kiegészítő információt szolgáltató szerv, valamint

bc) az INTERPOL FIND rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv;”

(2) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

d) INTERPOL FIND rendszer: a bűnmegelőzési, a bűnüldözési, valamint a határrendészeti tevékenységi körben az Interpolnak

da) a személykörözési adatbázisában (Nominal Database) tárolt, az érintett körözési státuszára (körözött, gyanúsított, tanú, áldozat, fenyegetett, eltűnt, azonosítatlan), a körözés elrendelésének céljára (letartóztatás, tartózkodási hely megállapítása, további információ beszerzése, azonosítás, figyelmeztetés), valamint az új bűnelkövetési módszerek leírására vonatkozó adattartalmakhoz az elfogatóparancs alapján történő elfogás, a bűnügyi tevékenységre, személyazonosságra vonatkozó kiegészítő adat beszerzése érdekében a tartózkodási hely megállapítása, az eltűnt személyek tartózkodási helyének megállapítása, illetve az önmagukat azonosítani képtelen személyek azonosítása, felkutatása érdekében, továbbá a más országban bűncselekményt elkövetett személyekre, illetve a bűncselekmény jövőbeni elkövetésében valószínűsített érintettségre vonatkozó figyelmeztetéssel, a közbiztonságot veszélyeztető cselekményekben, eseményekben, illetve a terrorizmusban való érintettségre vagy a nemzetközi jogi szankciók hatálya alá tartozásra vonatkozó figyelmeztetéssel összefüggésben szükséges, avagy az ismeretlen holttestek azonosítását szolgáló intézkedések megtétele céljából,

db) az elveszett, eltulajdonított úti okmányok adatbázisában (SLTD) tárolt adatokhoz a megtalálásuk, a jogellenes felhasználásuk, illetve a hatósági kézre kerülésük esetén a szükséges intézkedések megtétele céljából, valamint

dc) az eltulajdonított gépjárművek adatbázisában (SMV) tárolt adatokhoz az egyes gépjárművek tekintetében egyedileg meghatározott intézkedések megtétele céljából

történő hozzáférést lehetővé tevő hálózati adatbázis.”

29. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény I. Fejezete a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal tekintetében az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egység ellátja az EURODAC-hoz a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján kijelölt ellenőrző hatóság feladatait.”

30. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény a következő II. Fejezettel egészül ki:

„II. Fejezet

Az INTERPOL FIND rendszer használata

Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találatot követő eljárásrend

12. § (1) Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találat esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a NEBEK útján, találati értesítő megküldésével, késedelem nélkül kezdeményezi a körözés érvényességének az INTERPOL külföldi központi hatóság (a továbbiakban: külföldi központi hatóság) általi megerősítését.

(2) E § alkalmazásában találat az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv által végzett lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, az INTERPOL körözési adatbázisában fellelhető körözés, amely alapján további intézkedésnek van helye.

(3) A NEBEK a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervtől kapott találati értesítőt haladéktalanul továbbítja a válaszadásra jogosult külföldi központi hatósághoz, 8 órán belüli megerősítést kérve.

(4) Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban lekérdezést végez és megállapítja, hogy van olyan körözés, amelynek adattartalma megfelel a lekérdezés alapjául szolgáló személyről vagy dologról bevitt adatoknak, de az azonosság nem egyértelmű, a NEBEK-et keresi meg az azonosság megállapítása, kiegészítő információk szolgáltatása érdekében.

(5) A NEBEK az egyeztetés során azonosítási anyagot és egyéb kiegészítő információkat szerez be a külföldi központi hatóságtól, és ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervhez.

(6) Ha a külföldi központi hatóság megerősíti a körözés érvényességét, és az esetlegesen kért kiegészítő információk is az azonosságot támasztják alá, a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv foganatosítja a jogszabályban meghatározott intézkedéseket. Amennyiben a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv nem jogosult a jogszabályban meghatározott intézkedések foganatosítására, a találattal érintett személyt vagy dolgot haladéktalanul átadja az intézkedések végrehajtására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek.

(7) Ha a külföldi központi hatóság tájékoztatása szerint a körözés már nem érvényes, a kiegészítő információk nem alapozzák meg az azonosságot, vagy a jogszabályban meghatározott intézkedések foganatosítására nyitva álló határidőn belül a megkeresésre nem érkezik válasz, az alkalmazott intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni.

Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában rögzített adatok megfelelőségének vizsgálata

13. § (1) A NEBEK jogosult az INTERPOL FIND rendszer által hozzáférhetővé tett személykörözések vonatkozásában a körözés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétét ellenőrizni általános jelleggel és egyedi ügyekben is.

(2) Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában kért intézkedés nem teljesíthető, ha

a) a magyar jog szabályaival ellentétes,

b) veszélyezteti Magyarország biztonságát, sérti közrendjét, vagy

c) bűnüldözési érdeket sért.

(3) A NEBEK előterjesztésére a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kérdésben a rendészetért felelős miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörét érintően annak elnöke dönt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek döntése alapján a NEBEK jogosult technikai úton kizárni a körözés teljesítésére irányuló kérést a lekérdezhető személykörözési adatok köréből, illetve találat elérése esetén a kért intézkedéseket visszautasítani.

A több adatbázisban elért találatot követően foganatosítandó intézkedések sorrendjének meghatározása

14. § Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv megállapítja, hogy az ellenőrzés alá vont ugyanazon személy vagy dolog vonatkozásában az INTERPOL FIND rendszer több körözési adatbázisában is találatot jelez, a foganatosítandó intézkedéseket az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény,

b) a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény, majd

c) az e törvény

szerinti intézkedések.”

31. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény

a) 9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 11. §-a a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint

c) 12. §-a az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

8. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

32. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)

sa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. §] bűntette, az emberkereskedelem [Btk. 192. §], valamint az emberkereskedelemmel összefüggésben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. §], kényszermunka [Btk. 193. §], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §], kényszerítés [Btk. 195. §], szexuális kényszerítés [Btk. 196. §], kerítés [Btk. 200. §], prostitúció elősegítése [Btk. 201. §], kitartottság [Btk. 202. §], gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §], gyermekpornográfia [Btk. 204. §], gyermekmunka [Btk. 209. §], harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása [Btk. 356. §],”

(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont se) alpont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)

(a bűnszövetségben elkövetett,)

„3. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont], ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés [Btk. 189. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés b) pont], közösség tagja elleni erőszak [Btk. 216. § (3) bekezdés f) pont], nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés [Btk. 251. § (2) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés b) pont], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], sporteredmény tiltott befolyásolása [Btk. 349/A. § (2) bekezdés], embercsempészés [Btk. 353. §], rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b) és c) pont], kifosztás [Btk. 366. § (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés b) pont], zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés a) pont], lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont], sikkasztás [Btk. 372. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont, (3)-(6) bekezdés b) pontja], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont, (3)-(6) bekezdés b) pontja], gazdasági csalás [Btk. 374. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont, (4)-(6) bekezdés b) pontja], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2)-(5) bekezdés], bélyeghamisítás [Btk. 391. § (3) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés], költségvetési csalás [Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rossz minőségű termék forgalomba hozatala [Btk. 415. § (2) bekezdés b) pont], megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (2) bekezdés a) pont], tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (4) bekezdés c) pont],”

(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)

sf) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, 262. §-ába ütköző légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, 263/A. § (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, 270/A. § (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 282-282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a kábítószer-kereskedelem [Btk. 176-177. §], a kábítószer birtoklása [Btk. 178-179. §], a kóros szenvedélykeltés [Btk. 181. §], a kábítószer készítésének elősegítése [Btk. 182. §], a kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) és (2) bekezdés], az új pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184. §], az új pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184/A. §, 184/B. §, 184/C. §], a teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (1)-(5) bekezdés], az egészségügyi termék hamisítása [Btk. 186. § (1)-(4) bekezdés], a radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1)-(4) bekezdés], a terrorcselekmény [Btk. 314-316. §], a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §], a terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §], a jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. §], a közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (1) és (3) bekezdés], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1)-(6) bekezdés], a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(3) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. §], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. §], a közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. § (2) bekezdés], a közokirathamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés, 343. § (1) bekezdés], a biztonsági okmány hamisítása [Btk. 344. §], a határzár tiltott átlépése [Btk. 352/A. §], a határzár megrongálása [Btk. 352/B. §], az uzsora-bűncselekmény [Btk. 381. § (1)-(2) bekezdés], az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (1)-(3) bekezdés],”

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

33. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének a törvényben meghatározott adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását vagy az egyéb jogszabályban meghatározott okból történő érvénytelenítését az engedély-, illetve a járműnyilvántartásba bejegyezték, ha az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés időközben megkerült és az okmány, illetve a hatósági jelzés megkerülésének tényét az engedély-, illetve a járműnyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(4) Ha a vezetői engedély megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról) vagy az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a nyilvántartót, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.”

10. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

34. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az együttműködés formái:

a) a közvetlen információcsere,

b) az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere,

c) az ellenőrzött szállítás,

d) a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,

e) a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,

f) a fedett nyomozó alkalmazása,

g) a határon átnyúló megfigyelés,

h) a forrónyomon üldözés,

i) az összekötő tisztviselő alkalmazása,

j) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján,

k) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján, valamint

l) az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés.

(2) A magyar bűnüldöző szervek az (1) bekezdés g) és j) pontja szerinti együttműködés során - a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései alapján - jogosultak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot igénybe venni.”

11. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

35. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az e törvény szerinti, határon lefolytatott eljárás során benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, valamint az ügy iratait és az ellenkérelmet a menekültügyi hatóság elektronikus úton továbbítja a bíróság számára.”

12. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

36. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szöveg lép.

13. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

37. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók.”

14. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

38. § (1) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]

b) a 10-11. § szerinti tárgy azonosító adatait, valamint a schengeni azonosító számát,”

(2) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az általa továbbított adat tekintetében, továbbá az N.SIS II Hivatal, a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.”

(3) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt naplóadatok átadásáról az NS.CP napló nyilvántartást vezető N.SIS II Hivatal gondoskodik.”

15. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

39. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) kapcsolatba hozható személy: a körözési eljárás során a körözést elrendelő vagy a körözési eljárást lefolytató szerv által megjelölt, a körözött személy felkutatását elősegítő információval rendelkező személy, személyazonossággal visszaélés esetén a személyazonossággal visszaélés áldozata,”

40. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény II. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

„14/A. Az érintettek jogai és ezek érvényesítése

14/A. § (1) Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szereplő adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét bármely rendőri szervnél előterjesztheti. A rendőri szerv a kérelmet a nyilvántartóhoz továbbítja.

(2) A nyilvántartó az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése

a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza, vagy

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

(3) A tájékoztatás nem mellőzhető, ha a mellőzés (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka időközben megszűnt, és az érintett a tájékoztatásra vonatkozó kérelmét az erről való tudomásszerzését követően fenntartja.

(4) A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(5) Ha a nyilvántartó megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.

(6) A nyilvántartó a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.

(7) A (6) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.”

41. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény a következő 20/A-20/E. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.)

a) a lefoglalásra,

b) a tanúra és a hatósági tanúra,

c) a szemlére,

d) a szakértőre,

e) a tolmácsra,

f) a jegyzőkönyvre,

g) az eljárás akadályozásának következményeire,

h) a határidő számítására, valamint

i) az igazolási kérelemre

vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Akinek az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekmény végrehajtása alapvető jogát sértette, a végrehajtástól számított nyolc napon belül panasszal fordulhat a végrehajtást elrendelő rendőri szerv vezetőjéhez.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy felkutatása céljából - a tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kivételével - a tanúként kihallgatott személy által elmondottak valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az érintett előzetes, írásos hozzájárulásával poligráfot alkalmazhat.

20/B. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a hatóság határozatot hoz

a) lefoglalás elrendeléséről, illetve a lefoglalás megszüntetéséről,

b) a szakértő, illetve a tolmács kirendeléséről,

c) a szakértő, illetve a tolmács díjának megállapításáról,

d) a szakértő kizárásáról,

e) az eljárási bírság kiszabásáról, valamint

f) az eltűntté nyilvánításról.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,

b) a rendelkező részben

ba) a hatóság döntését, továbbá azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot meghozta,

bb) a jogorvoslat lehetőségéről, a jogorvoslati kérelem benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

bc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, továbbá

bd) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

c) az indokolásban

ca) a határozat rendelkezéseire okot adó tényeket,

cb) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, valamint

cc) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(3) A határozatot írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni és szóban is közölni kell, egyéb esetben pedig kézbesítés útján kell közölni.

(4) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, a hatóság a határozat kijavítását elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.

20/C. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetve azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző körözési eljárást lefolytató szerv előtt megjelenni.

(2) Az idézés és az értesítés írásban, illetve más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján - a körözési eljárást lefolytató szerv előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetve az értesítésnek tartalmaznia kell

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) azt, hogy a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

d) az idézés, illetve az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény órákban meghatározott várható időtartamát, valamint

e) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(3) Az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.

(4) Az idézett személy felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

(5) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni.

(6) A kiskorú idézésében, illetve értesítésében egyidejűleg - a kiskorú korára, érettségére figyelemmel - számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés, illetve értesítés tartalmáról.

(7) A kiskorú idézéséről az őt gondozó törvényes képviselőt vagy más személyt azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését, illetve értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint idézett személy nem jelenik meg, és törvényes képviselője nem igazolja, hogy ez neki nem róható fel, a törvényes képviselő a Ket. szerinti eljárási bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtható.

20/D. § (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.

(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű.

(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, elővezettethető. Az elővezetés foganatosítását a körözési eljárást lefolytató szerv vezetője rendelheti el.

(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.

(5) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.

(6) Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.

20/E. § Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot adók módjára kell behajtani.”

42. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének szabályait.”

43. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „32. §, 35/A. §,” szövegrész helyébe a „32. §, 33. §, 35/A. §,” szöveg lép.

16. A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény módosítása

44. § (1) A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény 3. §-a szerinti Végrehajtási Megállapodás 13. cikkének hiteles angol nyelvű szövege a következő szöveggel lép hatályba:

„Article 13

Interpretative Provision

The Parties agree that for the future application of the CBE-Agreement references in the CBE-Agreement to the provisions of Directive 2011/82/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2011 facilitating the cross-border exchange of information on road-safety related traffic offences shall be interpreted as references to the corresponding provisions of Directive 2015/413/EU of the European Parliament and of the Council of 11 March 2015 facilitating the cross-border exchange of information on road-safety related traffic offences.

Done at Sankt Pölten, on 5th May 2015, in a single original copy in the English language.”

(2) A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény 3. §-a szerinti Végrehajtási Megállapodás 13. cikkének hiteles magyar nyelvű szövege a következő szöveggel lép hatályba:

„13. Cikk

Értelmező rendelkezés

A Felek egyetértenek abban, hogy a CBE-megállapodás jövőbeli alkalmazása során a CBE-megállapodásban a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó hivatkozások alatt a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásokat értik.

Kelt Sankt Pöltenben, 2015. május 5-én, egy eredeti példányban, angol nyelven.”

17. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. alcím 2016. január 2-án lép hatályba.

46. § E törvény 2-3., 6-7., 9. és 14. alcíme

a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

c) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére