Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.26.)

2015. évi CLXXX. törvény

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról * 

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek (természetes személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; gazdálkodó szervezet esetében székhely, nyilvántartási szám, adószám, a fizetési számla száma és a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató neve). Ha a bíróságnak a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a fél által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.”

2. § A Pp. 155/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is. Ha a bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel határoz. A bíróság az elutasító döntését legkésőbb az eljárást befejező érdemi határozatában megindokolni köteles.

(3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról rendelkező végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”

3. § A Pp. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli. Ha a bíróságnak a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a tanú által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.”

4. § A Pp. a következő 321/A. §-sal egészül ki:

„321/A. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban 2016. január 1. napjától ezen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kötelezett ellentmondását követően

a) az elektronikus kommunikációt választó jogosult vagy képviselője,

b) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,

c) jogi képviselővel eljáró jogosult esetén, a jogi képviselő

az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.

(3) Ha a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban a kapcsolattartás a jogosult részéről elektronikus úton történik, és a jogosult az ellentmondás előterjesztését követően az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti.”

5. § A Pp. XX. Fejezete a 340/A. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

340/B. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben 2016. január 1. napjától ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő teljes körű azonosítását biztosító és általános nyomtatványkitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(4) Az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szerv köteles gondoskodni

a) a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre,

b) a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.

(5) A bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.

(6) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás során a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teszi a bíróság számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.

A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás szabályai

340/C. § (1) A XXVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult bírósági felülvizsgálati eljárásokban ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az ügy sajátos körülményeire tekintettel a meghallgatásra kerülő félnek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó, tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró), illetve bírósági titkár a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti a zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő fél személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a hatósági eljárásban közölt adatokkal.”

6. § A Pp. XX/A. Fejezete a következő 341/J. §-sal egészül ki:

„341/J. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben 2016. január 1. napjától az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) Ha a felperes a keresetlevelet a 341/F. § (2) bekezdése szerint a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni

a) a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre, és

b) a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.

(4) Ha a felperes a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 341/F. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti eljárása során hívja fel a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőt, hogy az iratokat digitalizált formában terjessze fel.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.”

7. § A Pp. 386/U. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Elektronikus kapcsolattartás

386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.

(2) A perben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/C-394/M. §-t kell alkalmazni.

(3) Ha a pert a 386/P. § (4) bekezdése alapján az általános szabályok szerint kell lefolytatni, az elektronikus kapcsolattartásra a XXVIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

8. § A Pp. Hetedik Részének címe helyébe a következő rész cím lép:

„Az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása és zártcélú távközlő hálózat igénybevétele a polgári perben”

9. § A Pp. XXVIII. Fejezete a következő fejezet címmel egészül ki:

„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai”

10. § A Pp. XXVIII. Fejezete a 394/B. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Elektronikus kapcsolattartás a féllel”

11. § A Pp. 394/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja. Ha a fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait digitalizálja és elektronikusan kézbesíti a másik fél számára.”

12. § A Pp. 394/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„394/C. § (1) A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja -2016. január 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A (10)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel

a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a képviselő részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;

b) ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;

c) ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan a jogi képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.

(3) A gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(4) A közigazgatási szerv akkor is, ha nem minősül gazdálkodó szervezetnek és ha nem közigazgatási perben jár el, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(5) Az ügyész az e törvény szerinti, valamint azokban a perekben, amelyeket külön törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít az ügyész részére.

(6) E fejezet alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni a 73/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(7) E fejezet alkalmazásában a gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni vállalkozót.

(8) Ha a gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a gazdálkodó szervezet új képviselője az első beadványa benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti jogosultságát.

(9) A fél, aki egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát elektronikusan és papír alapon is bejelentheti. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását elektronikus úton jelenti be, úgy kell tekinteni, hogy a fél a 394/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartást vállalja, akkor is, ha a továbbiakban nem kíván jogi képviselővel eljárni.

(10) A jogi képviselővel eljáró, de egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapon is benyújthatja. A jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg a fél nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselő igénybevételével vagy jogi képviselő nélkül jár el. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását követően jogi képviselő igénybevételével jár el, a jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg a fél a nyilatkozat benyújtását követően eljáró új jogi képviselő meghatalmazását csatolja. Az új jogi képviselő elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében - a fél nyilatkozatának a bírósághoz érkezését követő tizenöt napon belül - köteles a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton felvenni, amelynek során digitalizált meghatalmazását csatolja. A kapcsolatfelvétel elmulasztása esetén a bíróság az új jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

(11) A bíróság a keresetlevelet az alperesnek papír alapon kézbesíti. A keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg a bíróság felhívja az alperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről. Az 58. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a fenti kötelezettségről való tájékoztatás a perbehívót terheli a perbehívott irányába.

(12) Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alól kivételt jelent, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.”

13. § A Pp. 394/D. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel”

14. § A Pp. 394/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény vagy szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalhatja az erre szolgáló elérhetőségének az Országos Bírósági Hivatal részére történő megküldésével. Ha a névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalja, elektronikus kapcsolattartása során az e fejezet szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § A Pp. 394/E. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása”

16. § A Pp. 394/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napjától úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti és a másik bíróság, a közigazgatási szerv és más hatóság is elektronikusan kézbesít az azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.”

17. § A Pp. 394/G. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik (321/A. §, 340/B. §, 341/J. §, 394/B-394/E. §), úgy arra a (2)-(10) bekezdésben és a 394/H-394/M. §-ban foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság, valamint

a) ha az elektronikus kapcsolattartás kötelező, a jogi képviselő, a gazdálkodó szervezet, a közigazgatási szerv, az ügyész, továbbá a jegyző,

b) ha az elektronikus kapcsolattartás választható és azt a fél, annak képviselője vagy a szakértő választja, a fél vagy képviselője, valamint a szakértő

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó] közötti kapcsolattartás biztosítása céljából az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.”

18. § A Pp. 394/H. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.”

19. § A Pp. „Az elektronikus kommunikáció szabályai” alcíme a következő 394/I-394/M. §-sal egészül ki:

„394/I. § (1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik,

a) a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja,

b) az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.

(2) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményen felül a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és számára a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.

394/J. § (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó köteles gondoskodni a keresetlevél és a beadvány mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról és a papír alapú okiratok megőrzéséről.

(2) A jogi képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén a keresetlevél vagy az első, a bírósághoz benyújtott beadvány mellékleteként csatolja az általa elektronikus formába átalakított meghatalmazást. A bíróság az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben alapos kétsége merül fel.

(3) E § alkalmazásában az okirat akkor tekinthető elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.

(4) Azt, hogy a keresetlevél és a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.

(5) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

394/K. § A papír alapú okiratok - jogszabályban meghatározott módon történő - digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok digitalizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

394/L. § Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult - és az elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történik - a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy

a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,

b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.

394/M. § (1) A keresetlevelet, a beadványt, valamint az okirati bizonyítékot a kézbesítési rendszer által befogadható méretben kell benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó adatokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi.

(2) Ha a keresetlevél, a beadvány vagy az okirat, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadványt több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben kell benyújtani. Az egyes részletekhez tartozó űrlapokon meg kell jelölni, hogy a beadvány összesen hány részletből áll, továbbá az adott részlet sorszámát. Az űrlapokból a részletek összetartozásának egyértelműen ki kell tűnnie.

(3) A keresetlevél vagy a beadvány (2) bekezdés szerinti valamennyi részletének feltöltése esetén az utolsó részlethez kapott befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a keresetlevelet vagy a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni.”

20. § A Pp. Hetedik Része a következő XXVIII/A. Fejezettel egészül ki:

„XXVIII/A. FEJEZET

A ZÁRTCÉLÚ TÁVKÖZLŐ HÁLÓZAT IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

394/N. § (1) A bíróság a fél indítványára vagy hivatalból végzéssel elrendelheti, hogy a fél és más perbeli személy, valamint a szakértő meghallgatására, illetve a tanú kihallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerüljön sor, ha célszerűnek látszik - különösen, ha az az eljárás lefolytatását meggyorsítja -, vagy a meghallgatás, illetve a kihallgatás (e fejezetben a továbbiakban együtt: meghallgatás) a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszíne és a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszíne és több egyéb zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatási helyszín igénybevételével is, ha azok közvetlen összeköttetése biztosítható. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz a helyiséget bíróság vagy egyéb - a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv bocsátja rendelkezésre.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás iránti kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, illetve a személyes meghallgatásra szóló idézéssel együtt kézbesíti azoknak, akik a tárgyalásra, illetve a személyes meghallgatásra megidézésre kerülnek. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek.

394/O. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek - a bíróság vagy az egyéb szerv épületében - az erre a célra kialakított helyiségben kell megjelennie és a meghallgatás ideje alatt jelen lennie.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás kitűzött helyszínén kell biztosítani. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben

a) a meghallgatásra kerülő személy,

b) az, akinek a jelenlétét a meghallgatott személyéhez kapcsolódóan a tárgyaláson, illetve a személyes meghallgatáson a törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi (különösen a képviselő, az ügygondnok, a törvényes képviselő, a tolmács),

c) a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy

lehet jelen.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát a tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró) - ha a személyes meghallgatást bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - állapítja meg. Az elnök (bíró), illetve bírósági titkár állapítja meg azt is, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben csak olyan személyek tartózkodnak, akiknek a jelenlétét a törvény lehetővé teszi, továbbá, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.

(4) A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása az általa

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya képi adatátvitellel történő bemutatásával

történik.

(5) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.

(6) A meghallgatás megkezdésekor az elnök (bíró), illetve ha a személyes meghallgatást bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár tájékoztatja a zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerül sor.

(7) A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelen lévő résztvevők láthassák a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt. Biztosítani kell továbbá, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelenlévő elnök (bíró), illetve bírósági titkár számára. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.

394/P. § A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalásról, illetve személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie a zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményei rögzítésére, feltüntetve a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen lévő személyeket.”

21. § A Pp. 395. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

k) a polgári eljárásban a tárgyalás (meghallgatás, kihallgatás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályait - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg,”

22. § A Pp. XXIX. Fejezete a következő 397/H. §-sal egészül ki:

„397/H. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított

a) 23. § (1) bekezdés b) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 23. § a) pontjának hatálybalépését követően indult perekben,

b) 321/A. §-át a 2016. január 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,

c) 340/B. §-át a 2016. január 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,

d) 341/J. §-át a 2016. január 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,

e) 386/U. §-át a 2016. január 1. napján és az azt követően indult perekben,

f) 394/C. §-át a 2016. január 1. napján és az azt követően indult perekben

kell alkalmazni.”

23. § A Pp.

a) 23. § (1) bekezdés b) pontjában a „megtérítése iránt” szövegrész helyébe a „megtérítése, valamint a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt” szöveg,

b) 394/F. §-át megelőző alcím címben a „kommunikáció” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg,

c) 394/F. § (1) bekezdésében az „e törvény elektronikus kommunikációt rendel” szövegrész helyébe az „e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel” szöveg,

d) 394/G. § (3) bekezdésében az „a félnek” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére” szöveg,

e) 394/G. § (5) bekezdésében a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével” szöveg,

f) 394/G. § (5) bekezdésében az „A fél” szövegrészek helyébe az „Az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

g) 394/G. § (5) és (6) bekezdésében az „A félnek” szövegrész helyébe az „Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak” szöveg,

h) 394/G. § (5) bekezdésében és a 394/H. § (2), (4), (7) és (8) bekezdésében az „a fél” szövegrészek helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

i) 394/G. § (6) bekezdésében az „a félnek” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartónak” szöveg,

j) 394/H. § (2) bekezdésében a „Ha fél” szövegrész helyébe a „Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

k) 394/H. § (6) és (7) bekezdésében az „A fél” szövegrész helyébe az „Az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

l) 394/H. § (9) bekezdésében az „a fél vagy képviselője” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

m) 394/H. § (9) bekezdésében az „a felet vagy képviselőjét” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartót” szöveg,

n) 394/H. § (9) bekezdésében az „azon szolgáltatását megszüntette” szövegrész helyébe az „azon szolgáltatását nem hozta létre vagy megszüntette” szöveg

lép.

24. § (1) Hatályát veszti a Pp.

a) 394/B. § (4) bekezdése,

b) 394/G. § (7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B. § (3) bekezdésében a ,„valamint a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban” szövegrész.

25. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az eljárás lefolytatására illetékes közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, köteles ezt - az akadályoztatás okának megjelölésével - a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés alapos, a területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató közjegyzőt. Ha a területi közjegyzői kamara elnöke a bejelentést alaptalannak ítéli, erről a bejelentést tevő közjegyzőt értesíti. A területi közjegyzői kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Ha a (7) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) Ha a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett valamennyi közjegyző - a területi közjegyzői kamara elnökének a döntése szerint - az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, az eljáró közjegyzőt a magyarországi székhelyű közjegyzők közül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. E kijelölést - a (7) és (8) bekezdés szerinti döntésének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke részére történő megküldésével - a területi közjegyzői kamara elnöke kezdeményezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(10) Ha a (9) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”

26. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hatóság az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt elektronikus úton három napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton történik.”

27. § Az Ngtv. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 8. § (2) és (3) bekezdését a 2016. január 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni.”

28. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel is ellátja, hogy ha a jogosult a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait, bizonyítékait, és minden további beadványát és okirati bizonyítékát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, továbbá az illetéket elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-bevételi számlájára köteles megfizetni. A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a kapcsolattartás a részéről a peres eljárásban elektronikusan történik, és

a) az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti,

b) az egyéb beadványait nem elektronikus úton terjeszti elő, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.”

29. § Az Fmhtv. 61. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 37. § (4a) bekezdését a 2016. január 1. napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-6. § és a 8-24. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 7. § és a 26-29. § 2016. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére