Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.24.)

2015. évi CLXXXIII. törvény

a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes környezetben vadon élő nem vadászható állatfajra, valamint az állatkertben élő vadra.”

2. § A Vtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat

a) a természetvédelemre,

b) az állat- és növényvédelemre,

c) az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra,

d) a mező- és erdőgazdálkodásra,

e) a termőföld-hasznosításra,

f) a vízgazdálkodásra, valamint

g) a halgazdálkodásra

vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

3. § (1) A Vtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak. A tulajdonosi közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.”

(2) A Vtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.”

4. § (1) A Vtv. 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található)

g) közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, továbbá”

(területét.)

(2) A Vtv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határán.”

5. § (1) A Vtv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával - utánkeresés során ejtik el, vagy elhullottan fellelik.”

(2) A Vtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó és -szaporító telepen (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad - a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában - a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában van.”

6. § A Vtv. a következő 11/A-11/C. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártakor a vadászterület határát újból meg kell állapítani.

(2) A vadászterület határának újbóli megállapításakor a vadászati hatóság a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének március 31. napjáig, a meglévő vadászterület határokat és a vadgazdálkodási tájegység határait alapul véve, a következő vadgazdálkodási üzemterv időszakára a vadászterület határára vonatkozó ajánlást (a továbbiakban: ajánlás) tesz közzé.

(3) Az ajánlás az érintett vadászterület, valamint az érintett vadászterület tájegységéhez tartozó szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterületek térképi megjelenítését, azonosításra alkalmas adatait tartalmazza.

(4) A vadászati hatóság az ajánlást a hirdetőtábláján, és elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább harminc napra hirdetmény formájában közzéteszi. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján, illetve elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a hirdetmény formájában való közzétételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közzétesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság hirdetőtábláján közzétett dokumentum az irányadó.

(5) Az ajánlással érintett vadászterület földtulajdonosa az ajánlásra

a) a vadászterület határaival kapcsolatos módosító javaslatot, illetve

b) új vadászterület kialakítását célzó javaslatot [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: módosító javaslat]

nyújthat be a vadászati hatósághoz a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének május 15. napjáig.

(6) A földtulajdonos a módosító javaslatot egyedül vagy más földtulajdonossal együtt is benyújthatja.

(7) A módosító javaslatot a 8. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével lehet benyújtani, azzal, hogy legalább háromszáz hektár, egybefüggő, vadászterületnek minősülő területre vonatkozhat.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott terület legfeljebb egyharmada más, nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonos(ok) tulajdonában is lehet.

(9) Az e § előírásainak megfelelő módosító javaslat befogadásáról (érvényes módosító javaslat) a vadászati hatóság 10 napon belül végzéssel dönt. A vadászati hatóság módosító javaslat befogadásáról szóló döntésével szemben jogorvoslati kérelemmel a vadászterület határát megállapító döntéssel szemben benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

(10) Ha a vadászati hatóság ajánlásában szereplő vadászterület határára nem érkezik érvényes módosító javaslat, a vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból megállapítja a vadászterület határát.

11/B. § (1) A vadászati hatóság a vadászterületek átfedésére irányuló érvényes módosító javaslat esetén, a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének július 15. napjáig egyeztetést tart az érvényes módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok közös képviselőjének, és a módosító javaslattal érintett hatályos vadászterületek földtulajdonosi képviselőinek részvételével az átfedésben lévő területrész vonatkozásában.

(2) Ha az érvényes módosító javaslattal érintett földtulajdonos a képviseletéről nem az (1) bekezdésben meghatározott módon kíván gondoskodni, a vadászati hatóság által tartott egyeztetésen személyesen is részt vehet.

(3) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetést több, a vadászati hatóság ajánlásában szereplő vadászterület határára vonatkozó érvényes módosító javaslat esetében egyszerre is lefolytathatja.

(4) A vadászati hatóság a lefolytatott egyeztetésen kialakult egyezséget hatósági határozatba foglalja, és az egyezségben foglaltakat figyelembe véve, a vadászterület kialakítás szabályai szerint megállapítja a vadászterület határát.

(5) Egyezség hiányában a vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a vadászterület határát hivatalból állapítja meg.

11/C. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatát a 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon közzéteszi, amely alapján a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a határozat jogerőre emelkedését követően összehívható.

(2) A vadászati hatóság vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásában hozott döntése ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki nem tett módosító javaslatot, illetve a 11/B. § szerinti egyeztetés során az eljárásban neki felróható okból nem vett részt.”

7. § A Vtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok

a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve

c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről

a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak.

(2) A földtulajdonosok a vadászterület összes területe - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösség (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

(4) A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.

(5) Nem lehet képviselő, aki:

a) büntetett előéletű;

b) ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

c) a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétel során megvizsgálja.

(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

(8) A képviselői megbízatás megszűnik

a) visszahívással,

b) lemondással,

c) a képviselő halálával, jogi személy képviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével,

d) a képviselő cselekvőképességének a feladata ellátásához szükséges ügycsoportban történő korlátozásával,

e) jogi személy képviselő esetén a vele szembeni végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás jogerős megindításával,

f) a képviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,

g) a képviselő kilencven napot meghaladó akadályoztatása esetén.

(9) A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.

(10) A tulajdonosi közösség gyűlése a képviselőt visszahívhatja. A visszahívott képviselő az új képviselő megválasztásáig változatlan díjazás mellett köteles feladatait ellátni, azzal, hogy kötelezettséget nem vállalhat, és jogról nem mondhat le érvényesen.

(11) A képviselő köteles:

a) a tulajdonosi közösség gyűlése határozatait a jogszabályok és a működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően előkészíteni és végrehajtani;

b) a határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni;

c) a tulajdonosi közösség részére elkülönített, kizárólag a tulajdonosi közösség pénzügyeinek kezelésére bankszámlát - ha a képviselő költségvetési szerv, akkor a külön e célra a Magyar Államkincstárnál vezetett alszámlát - nyitni és vezetni;

d) a haszonbérleti díj kifizetését a vadászati év lezárását követő hatvan napon belül biztosítani a földtulajdonosok részére.

(12) A tulajdonosi közösség - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(13) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését.

(14) A tulajdonosi közösség gyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása a 14. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezhető.”

8. § A Vtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján.”

9. § A Vtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény - tájékoztató jelleggel - a települési önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.

(2) A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. A tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.

(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.”

10. § (1) A Vtv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.”

(2) A Vtv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-ig. A képviselő a fizetés elmaradásáról a vadászati év kezdetét megelőző év december 31-ig köteles értesíteni a vadászati hatóságot, amely - ha a haszonbérleti díj előleg megfizetése, vagy a haszonbérleti szerződés érvényessége tárgyában peres vagy nemperes eljárás nincs a felek között - felszólítja a vadászatra jogosultat a haszonbérleti díj előleg megfizetésére. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti díj előleget a vadászati év kezdetét megelőző február hónap utolsó napjáig a hatóság felszólítása ellenére sem fizeti meg, a vadászati hatóság a haszonbérlőt a vadászatra jogosultak nyilvántartásából törli. A haszonbérlő a haszonbérleti díjat a vadászati évet követő április hónap utolsó napjáig fizeti meg.”

11. § (1) A Vtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vadászterületnek minősülő, de a vad elől kerítéssel tartósan elzárt ingatlan után haszonbérleti díj nem jár.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó, a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban 2037. február 28-ig lehet megkötni.”

(2) A Vtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesülését bármikor vizsgálhatja, de legalább a 45. § (2a) bekezdésben meghatározott időszakonként felülvizsgálja, és a 18. § (4) bekezdés b) pontja esetében a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli.”

12. § A Vtv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A haszonbérleti szerződés azonnali hatállyal megszűnik, ha a vadászati hatóság a vadgazdálkodási üzemtervi cikluson belüli időszakos felülvizsgálata során a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli.”

13. § A Vtv. 19. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:)

l) a vadászterület határának egyértelmű azonosíthatóságára, tartósságára és nyomon követhetőségére.”

14. § A Vtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat. A hatósági határozatban megállapított vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntés a vadászterület megváltoztatásának minősül.

(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati jog haszonbérbe adása esetén - a haszonbérleti szerződés jóváhagyásáról is.

(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megváltoztatására irányuló kérelmet, ha

a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és

b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek egyezséget kötnek.”

15. § A Vtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását a vadászati hatóság - a (2) bekezdés c) pontja esetén a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatával -, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság a vadászatra jogosulttal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

16. § A Vtv. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28-30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában)

e) kijelöli a vadászterületen a vadállomány védelme érdekében a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység ellátására alkalmas jogi személyt, illetve kijelölheti a közös képviselő személyét,”

17. § A Vtv. a 27. §-t követően a következő I/A. Fejezettel egészül ki:

„I/A. Fejezet

ZÁRTTÉRI VADTARTÁS

A zárttéri vadtartás általános szabályai

27/A. § (1) Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével folytatható.

(2) Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott

a) vadászati,

b) kutatási, oktatási, bemutatási,

c) élelmiszer-termelési

célú tartása és szaporítása [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás].

(3) A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható. Nagyvad zárttéri tartása esetében a zárttéri vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos területen újabb zárttéri nagyvadtartó létesítmény nem létesíthető és működtethető. Vadaskert esetében engedélyezhető az osztott, vadász-, szaporító- és korosítókertek működtetése, azonban vadászni kizárólag a vadaskert vadászati célú kertrészében lehet.

(4) A vad zárt térben engedély nélkül történő, valamint a nagyvadnak nem az engedélyben foglaltak szerinti tartása a zárttéri vadtartás szabályai megsértésének minősül.

(5) Apróvadat zárt térben - a bemutató jellegű tartás kivételével - apróvadtartó és szaporítótelepen lehet tartani.

(6) Nagyvad zárt térből zárt térbe történő szállítását - a külföldre történő szállítás kivételével - a vadászati hatóság engedélyezi.

27/B. § (1) Zárttéri vadtartó létesítmény kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad önszántából ne juthasson ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(2) Nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.

(3) Vadászterületre - figyelemmel a (2) bekezdésre - csak olyan vad helyezhető ki, amely állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.

(4) Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság felszólítását követően sem biztosítja a nagyvadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, illetve ha a zárttéren tartott vad a vadgazdálkodás vagy a természetvédelem érdekeit a hatóság felszólítását követően is veszélyezteti, a vadászati hatóság a létesítési engedély visszavonása mellett a nagyvadtartó költségére a zárttéren tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el.

(5) A (4) bekezdés, a 27/C. § (7) bekezdés, valamint a 27/E. § (2) bekezdés alkalmazása nem mentesíti a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

Vadaskert

27/C. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. Vadaskertbe szabad vadászterületről, vagy zárttéri vadtartásból származó vad telepíthető, ha a telepítendő egyed fenotípusos megjelenése az adott vadfajra jellemző jegyeket hordozza. Nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság engedélyezi.

(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 27/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadaskert létesítési engedélyének módosítását a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a 27/D. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.

(6) A vadaskertben - a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában - vadászati tevékenységet a vadaskert üzemeltetője folytathat. Az üzemeltetéssel kapcsolatos szabályokat a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben határozza meg.

(7) A vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vadaspark

27/D. § (1) A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:

a) a telepíthető vadfajokat, illetve a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt;

b) a vad tartásával kapcsolatos szakmai és állat-egészségügyi feltételeket;

c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.

27/E. § (1) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével lehet. A vadászati hatóság - ha az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.

(2) A vadászati hatóság a vadaspark létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vadfarm

27/F. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából a 27/A. § (2) bekezdésben felsorolt nagyvadfajok tartására szolgáló létesítmény.

(2) Vadfarm létesítését az érintett földterület használójának kérelmére, a földterület tulajdonosának előzetes hozzájárulásával, a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 27/D. § (2) bekezdés a)-c) pontját és a 27/D. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Vadfarmon vadászni tilos.

(4) A vadászati hatóság a vadfarm létesítésére kiadott engedélyét, ha

a) az engedélyes a vadászati hatóság felszólítását követően sem teljesíti a jogszabályban vagy a létesítési engedélyben előírt feltételeket,

b) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 5 éven belül jogerősen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatt,

hivatalból visszavonja.”

18. § A Vtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos vadfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság csak vadaskertbe engedélyezheti. A vadászati hatóság idegenhonos inváziós faj telepítését nem engedélyezi.”

19. § A Vtv. Általános szabályok alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(2) Ha a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a vadászatra jogosulttal szemben.

(3) Vadgazdálkodási, vadászati létesítmény

a) védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, illetve

b) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen a katonai hatóság

engedélyével létesíthető.

(4) Vadászterületen - a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve - a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával, és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

(5) A vadászterületen, a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítésekor, figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire,jellemző mozgásirányára.

(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített kerítés esetén a vadászterületen kerítés létesítését engedélyező hatóság határoz a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.”

20. § A Vtv. a 37. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

Tiltott vadászati eszközök

37/A. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

1. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

2. a számszeríj;

3. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

4. a hurok, horog, madárlép, verem;

5. a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;

6. elöltöltő fegyver használata nem egyéni vadászatra;

7. az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

8. vak, illetve megcsonkított élő csali állat;

9. az áramütést előidéző elektromos eszközök;

10. az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

11. elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

12. mérgezett vagy altató csalétkek.

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós vagy annál nagyobb kaliberű vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

(3) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.

Tiltott vadászati módok

37/B. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon lehet. Tilos a vadat a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított áruknak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i 3254/91/EGK rendeletében foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.

(2) A vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.

(3) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül:

1. vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;

2. az elöltöltő fegyverrel történő társas vadászat.

(4) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség

a) a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyára.”

21. § A Vtv. 38/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben szereplő engedélyezhető, illetve elrendelhető tevékenységek közül a megfelelő módszer kiválasztása során az állatvédelmi, illetve állatjóléti szempontokat is figyelembe kell venni.”

22. § A Vtv. „Körzeti vadgazdálkodási terv” alcímének címe és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Tájegységi vadgazdálkodási terv

42. § A tájegységi vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló, húsz évre szóló, hosszú távú vadgazdálkodási előírás.”

23. § A Vtv. 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:)

f) a hosszú távú természetvédelmi célokat.”

24. § A Vtv. 44. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított három hónapon belül a tájegységi fővadász elkészíti a vadászatra jogosult részére a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó javaslatát. A vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül jóváhagyásra benyújtja a vadászati hatóság részére a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervet.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni

a) a vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére,

b) a vadállomány egyedsűrűségének megnövekedéséből eredő károk megelőzésére, és

c) a környezetével egyensúlyban élő egyedsűrűségű vadállomány tartamos hasznosítására.”

25. § A Vtv. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az üzemtervet és az üzemterv szerinti szakszerű vadgazdálkodást a vadászati hatóság

a) a tájegységi fővadász szakvéleményének figyelembevételével,

b) a tájegységi vadgazdálkodási terv módosításakor, illetve

c) ha az élőhely állapotában, a vadászterületen vagy a vadállományban bekövetkezett változás ezt indokolja

kérelemre vagy hivatalból, de legalább hétévenként felülvizsgálja, és szükség esetén dönt a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról.”

26. § (1) A Vtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni és azt legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászati hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani.”

(2) A Vtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:)

d) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének végrehajtási tervszámait, eszközeit és ütemezését;”

27. § A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Adattári adatok

a) a vadászatra jogosult számára a rá vonatkozó részében,

b) a vadászterület igazolt földtulajdonosai, földhasználói számára a rájuk vonatkozó rész tekintetében,

c) továbbá a személyhez nem köthető adatok bárki számára

nyilvánosak.

(2a) A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetve igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.”

28. § A Vtv. „Hivatásos vadász alkalmazása” alcímének címe, és 50-53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A hivatásos vadász

50. § (1) A hivatásos vadász a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának szakirányítójaként a vadgazdálkodással összefüggő feladatok szakszerű ellátását végzi.

(2) Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik

a) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, legalább középfokú szakirányú végzettséggel,

b) vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,

c) a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel,

d) a vadászati hatóság által hitelesített szolgálati naplóval,

e) vadászkamarai tagsággal és

f) akit a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Vadászkamara) hivatásos vadászként nyilvántartásba vett.

(3) A vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. A vadászatra jogosult a négyezer hektárt meghaladó vadászterület esetében minden megkezdett négyezer hektár után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni.

(4) A hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben végzi. Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben, illetve részmunkaidőben a hivatásos vadász a tevékenységét nem végezheti.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a hivatásos vadász tevékenységét elláthatja természetvédelmi őr vagy erdészeti szakszemélyzet tagja, ha tevékenységük működési területe 80%-ban megegyezik.

(6) A hivatásos vadász tevékenységének munkaviszonyban történő ellátására a munka törvénykönyvét e törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(7) Egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult alkalmazásában állhat.

(8) Ha a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, a vadászati hatóság felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.

51. § (1) A hivatásos vadász - mint rendészeti feladatokat ellátó személy - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2) A vadászati hatóság a nyilvántartásba vételi eljárása során vizsgálja, hogy a hivatásos vadász megfelel-e az 50. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint rendelkezik-e érvényes munkaszerződéssel, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szolgálati felszereléssel és ruházattal.

(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli.

(4) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket kétévenként a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.

52. § (1) A vadászati hatóság ellenőrzi, hogy a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására előírt valamennyi kötelezettségének az e törvényben foglaltak szerint eleget tesz. Erre tekintettel a vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását legalább nyolc nappal az alkalmazás kezdete előtt - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) Ha a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász jogszerű alkalmazásáig a vadászatra jogosult vadászterületén a vadászatot felfüggeszti és a vadászatra jogosult költségén gondoskodik a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról.

53. § (1) A hivatásos vadász legfőbb feladata a vadgazdálkodás szakszerűségének, valamint a vadászati tevékenység jogszerűségének biztosítása, amelynek érdekében:

a) részt vesz az éves vadgazdálkodási terv elkészítésében, biztosítja az abban foglalt előírások teljesítését;

b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;

c) szolgálati tevékenysége során közreműködik a vadállomány szabályozásával kapcsolatos szakfeladatok elvégzésében;

d) közreműködik a vadászati tevékenységre vonatkozó előírások betartatásában, a vadászattal összefüggő jogellenes cselekmények megakadályozásában, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;

e) az a)-d) ponttal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíti.

(2) A vadászati hatóság - a hivatásos vadász munkáltatójának kérelmére vagy hivatalból - a Vadászkamara egyidejű értesítése mellett, kezdeményezheti a rendőrségnél a hivatásos vadász szolgálati jelvényének és szolgálati igazolványának visszavonását, egyúttal a hivatásos vadász szolgálati naplóját bevonja, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit felróható módon megszegi.”

29. § A Vtv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem minősül a vad tartásának, illetve az (1) bekezdés szerinti elfogásának, ha a vadat megfogását követően közvetlenül jelölik, adatait rögzítik és szabadon bocsátják.”

30. § (1) A Vtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vadász a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet és a szikaszarvast - a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor - megjelölni. A vadászatra jogosult az azonosító jel felhelyezésével szerzi meg a vad feletti rendelkezési jogot.

(2a) Egyéni vadászat esetén a vad elejtését követően a vadász köteles bejegyezni az elejtett vad faját, ivarát, mennyiségét a vadászati naplóba.”

(2) A Vtv. 57. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vadászatra jogosult a fenntartható vadgazdálkodás biztosítása érdekében érvényes vadászjeggyel és

a) legalább középfokú végzettséggel és 10 éves, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási-vadászati gyakorlattal, vagy

b) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel

rendelkező szakmai irányítót nevez ki, akinek nevét és elérhetőségét a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

(5) Az a személy, aki a vadásztársaságnál felelős személy, e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász.”

31. § A Vtv. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vadászatra jogosultnak biztosítania kell a területén vadászni jogosult személyek számára a vadászati naplóhoz való megfelelő hozzáférést.”

32. § A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki

a) vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,

b) a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel,

c) elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,

d) vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy

e) magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.”

33. § A Vtv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki.”

34. § A Vtv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadász

a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),

b) az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet,

c) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,

d) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt,

e) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt,

f) vadászíjjal történő vadászat esetén a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását, és

g) magyar agárral történő vadászat esetén az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását

a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

35. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.”

(2) A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és gyakorlati vadászlövészetből áll.

(2a) Az

a) íjjal vadászók vadászíjász,

b) a ragadozó madárral vadászók solymász,

c) az elöltöltő fegyverrel vadászók elöltöltő-fegyveres,

d) a magyar agárral vadászók agarász

elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesznek.”

36. § (1) A Vtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Vadat

a) vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel,

b) legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel,

c) az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel,

d) solymászatra engedélyezett ragadozó madárral,

e) agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy

f) jogszerű csapdázási módszerrel

lehet elejteni, illetve elfogni.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos vadász - kegyelemlövés céljából - a számára engedélyezett maroklőfegyver használatával is elejtheti a vadat.”

(2) A Vtv. 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vadászatra jogosult hozzájárulásával a vadászaton, a vadászatba történő bevezetés céljából a 2 évesnél fiatalabb vadászkutya is alkalmazható.”

37. § A Vtv. 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vadászat rendje megsértésének minősül

1. az e törvényben meghatározott tiltott módon történő vadászat;

2. az e törvényben meghatározott tiltott eszközzel való vadászat;

3. a nagyvad terelővadászatán a 45 centiméternél magasabb marmagasságú kutyával folytatott vadászat;

4. az azonosító jel használata során a használatra vonatkozó rendelkezések be nem tartásával folytatott vadászat;

5. az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző használata;

6. a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver használata;

7. a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata;

8. a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver használata;

9. a jogszerű csapdázási tevékenység során alkalmazott szagtalanítási eljárás kivételével a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag alkalmazása;

10. tükörrel és más vakító eszközzel, továbbá gázokkal és kifüstöléssel történő vadászat;

11. a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz alkalmazása;

12. légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat;

13. a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből való vadászat;

14. a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről való vadászat;

15. a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetve a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat;

16. a falkavadászat;

17. az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat;

18. a külön jogszabályban megállapított vadfajok vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat);

19. vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat;

20. vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eljárás és módszer alkalmazása;

21. az elektronikus optikai eszköz használata, kivéve azon céltávcsöveket, amelyekben elektronikusan megvilágított irányzék segíti a célzást, a megvilágított íjászirányzékot, a kézi, illetve a kereső-, vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő eszközt;

22. a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadelejtés;

23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használata;

24. vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver használata;

25. a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása;

26. mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával való vadászat;

27. a teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése.

(2) A vadászati hatóság

a) ha a vadkár másként nem hárítható el, illetve

b) ha állat-egészségügyi, humán-egészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik,

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok fényszóróval történő éjszakai vadászatát engedélyezheti.”

38. § A Vtv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászatra jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát - legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó napjáig - a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.”

39. § (1) A Vtv. 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a róka, az aranysakál, a borz, a nyestkutya és a mosómedve kivételével, a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2) A vadászati hatóság a bírálat elvégzéséről igazolást állít ki a vadászatra jogosult részére. A vadászatra jogosult csak az igazolás birtokában szerzi meg a trófea - ideértve az elhullott vad trófeáját is - feletti rendelkezési jogot.”

(2) A Vtv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági igazolás birtokában hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.”

(3) A Vtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti az Országos Trófeabíráló Testületnél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak az Országos Trófeabíráló Testület engedélyével lehet kivinni.”

40. § A Vtv. „Trófeabírálat” alcíme a következő 74/A. és 74/B. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A trófeabírálatot követő 8 napon belül a vadászati hatóság az elejtés szakszerűtlenségéről határozatban dönt. „Szakszerűtlen” minősítés esetén a trófea nem kaphat érmet. A szakszerűtlen elejtéssel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a vadászatra jogosult rendelkezik ügyféli jogállással.

(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során ismétlődően szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a szakszerűtlenség mértékétől és az ismétlődés gyakoriságától függően - a vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében felhívja a vadászatra jogosult figyelmét a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a felhívásban foglaltakat nem tartja be, a vadászati hatóság a vadászterületen súlyhatárhoz - muflonkos esetén a csigahosszhoz - kötött trófeás vad hasznosítási korlátozást rendel el, amelynek megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.

(3) A zárttéri vadtartó létesítményben tartott és elejtett trófeás vad esetében a trófeabírálat adatainak nyilvántartása a szabad területen elejtett trófeás vad adatainak nyilvántartásától elkülönítetten történik. Az adott vadfaj vadászatára létesült vadaskertben elejtett trófeás vad elejtése nem minősíthető szakszerűtlennek.

74/B. § (1) A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését az Országos Trófeabíráló Testület látja el.

(2) Az Országos Trófeabíráló Testület olyan 5 főből álló testület, amelynek elnökét és tagjait - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a miniszter nevezi ki.

(3) Az Országos Trófeabíráló Testület tagjai

a) a minisztérium 1 képviselője;

b) a másodfokú vadászati hatóság 1 képviselője;

c) az Országos Magyar Vadászkamara 1 képviselője;

d) a miniszter által kijelölt további 1 személy.

(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá a vadászati hatóság elsőfokú eljárásban részt nem vevő képviselője, amely tag részvételének szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.

(5) Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.

(6) Az Országos Trófeabíráló Testület közigazgatási hatósági jogkörben

a) a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár;

b) dönt a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról;

c) gondoskodik a hazai trófea-ranglista - zárttéri vadtartó létesítményben elejtett trófeától elkülönített - vezetéséről,

d) engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.

(7) Az Országos Trófeabíráló Testület döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.”

41. § A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.

(2) Vadkárnak minősül

a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá

b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben

okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.

(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.”

42. § A Vtv. 78. és 79. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„78. § (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles

a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;

b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;

d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;

e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;

f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;

g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;

h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;

i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;

j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;

b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;

e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.”

43. § (1) A Vtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.”

(2) A Vtv. 81. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.”

44. § A Vtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A vadkár pénzügyi fedezete

81/B. § (1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.

(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.

(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig megküldi.

(4) A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.

(5) A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha

a) a vadkár alap (2) bekezdés szerinti képzését nem igazolja,

b) a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A vadászatra jogosult kártérítési kifizetési kötelezettségét abban az esetben is teljesíti, ha a vadkár alapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi.”

45. § A Vtv. VI. Fejezetének és az „A vadvédelmi hozzájárulás” alcímének címe, továbbá 82. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Általános szabályok

82. § (1) A vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány (őzbak, gímbika, dámbika, muflonkos) minőségi védelme érdekében részben vagy teljes egészében megtilthatja a trófeás vad hasznosítását. A tiltás vonatkozhat a vadfaj összes trófeás egyedére, illetve egyes korosztályai (fiatal, középkorú, idős) elejtésének egy- vagy több éves időtartamra szóló tilalmazására.

(2) A trófeás vad korosztályi hasznosítását a vadászati hatóság felső súlyhatárhoz - muflonkos esetén a csigahosszhoz - kötheti, az elejtési súlyhatárt (csigahosszt) meghaladó egyedek elejtését megtilthatja. A korosztályon belüli elejtési súlyhatárt (csigahosszt) a tájegységi vadgazdálkodási tervekben foglaltaknak, valamint a Kormány által határozattal létrehozott területi vadgazdálkodási tanács és a tájegységi fővadász véleményének figyelembevételével a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben állapítja meg.

(3) A 83. és 84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”

46. § (1) A Vtv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha)

a) az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően, illetve valótlan adattartalommal tesz eleget;”

(2) A Vtv. 83. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha)

i) nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról.”

(3) A Vtv. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) és i) pontja és az (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a cselekmény súlyától és ismétlődésétől függően legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d) az (1) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.”

(4) A Vtv. 83. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:]

f) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a 82. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalommal érintett egyed elejtésére kerül sor;”

(5) A Vtv. 83. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 82. § (1) és (2) bekezdése szerinti tilalommal érintett egyed elejtése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül és a vadászatra jogosult vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A vadgazdálkodási bírságot minden tilalommal érintett trófeás vad egyede után ismétlődően kell kiszabni.

(6) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a zárttéri vadtartás szabályait megsérti vagy a vadászterületen vadászati hatósági engedély nélkül létesít a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést.”

47. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:]

e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el, illetve jogosulatlanul a vad elejtésére irányuló tevékenységet folytat;”

(2) A Vtv. 84. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés a)-f), i) és j) pontja esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb egymillió forint. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.”

48. § A Vtv. 90. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A miniszter a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként tájegységi fővadászok útján látja el.”

49. § A Vtv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § (1) A tájegységi fővadász szakirányítási és szaktanácsadási feladatokat lát el.

(2) A tájegységi fővadász szakirányítási feladatkörében eljárva

a) kezdeményezheti a vadászati jog kényszerhasznosítását;

b) közreműködik a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében;

c) tagként részt vesz a vadászvizsga bizottság munkájában;

d) közreműködik a hivatásos vadász jogszerű alkalmazási feltételeinek ellenőrzésében;

e) közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében;

f) javaslatot tesz a vadászati tilalom elrendelésére;

g) javaslatot tesz vadászati kíméleti területté történő nyilvánításra;

h) irányítja a hatósági vadászatot;

i) javaslatot tesz a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára;

j) a vadgazdálkodási üzemtervek időszakos felülvizsgálata során módosítási szakvéleményt ad a vadászati hatóságnak;

k) kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, a vadászati érdekképviseleti szervekkel, a tulajdonosi közösség képviselőjével, a vadászati és természetvédelmi hatósággal, valamint a nemzeti park igazgatósággal.

(3) A tájegységi fővadász szaktanácsadási feladatkörében eljárva

a) segíti a vadászatra jogosultat és a gazdálkodót a vadkármegelőzésben és vadkárelhárításban;

b) a vadászatra jogosultat segíti a szakszerű vadkár felmérési és térítési eljárásban;

c) közreműködik a hivatásos vadászok szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;

d) közreműködik a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók időszakos szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;

e) segíti a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány-hasznosítást;

f) a vadászatra jogosult meghívása esetén részt vesz a vadászatra jogosult éves közgyűlésén;

g) a vadászatra jogosultnak szakmai segítséget nyújt az éves vadgazdálkodási terv kidolgozásában.

(4) Tájegységi fővadász munkakör ellátására felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni.

(5) A tájegységi fővadász a tájegységben levő vadásztársaságnál felelős személy, és a tájegységben levő tulajdonosi közösség képviselője nem lehet.”

50. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés a) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza)

„4. a tájegységi vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó előírásait;”

(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

(rendeletben szabályozza)

„2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,”

(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

(rendeletben szabályozza)

„16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,”

(4) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 33-38. alpontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

(rendeletben szabályozza)

„33. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,

34. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,

35. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

36. a trófeabírálat részletes szabályait,

37. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,

38. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.”

(5) A Vtv. 100. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére