Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.26.)

2015. évi CLXXXV. törvény

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról * 

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

1. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 91. §-a a következő (12)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a közszolgáltató a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható legmagasabb ürítési díjat - egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat - a (13)-(16) bekezdés szerint számítja ki a közszolgáltató.

(13) A közszolgáltató az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).

(14) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a közszolgáltató legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(15) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, a közszolgáltató ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékét és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(16) Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15) bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj legmagasabb összege emelkedne, a közszolgáltató a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.

(17) A (12)-(16) bekezdésben meghatározott rendelkezések a rendelkezésre állási díj meghatározását nem érintik.”

2. § A Ht. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

3. § A Ht. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. § Hatályát veszti a Ht. 60. § (1) bekezdésében a „, környezetvédelmi és gazdasági” szövegrész.

2. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

5. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 3/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés az új kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra érvényes.”

6. § Az Ekt. a következő 3/F-3/H. §-okkal egészül ki:

„3/F. § (1) Ha a települési önkormányzat a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 44/F. és 44/G. §-ában foglaltak szerint nem biztosítja vagy a közbeszerzési eljárás eredménytelensége miatt az nem biztosítható, a települési önkormányzat e körülmény bekövetkezéséről haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja az állami szervet.

(2) Az állami szerv az ellátáshoz fűződő közérdekből a közszolgáltatás ideiglenes ellátására (a továbbiakban: ideiglenes begyűjtési ellátás) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követő 15 napon belül hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező vagy a vízügyi hatóság által nyilvántartásba vett szolgáltatók közül.

(3) Az állami szerv közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló eljárására és az eljárás során hozott döntésre az 1. § (4)-(6) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) Ideiglenes begyűjtési ellátásra irányuló kijelölés a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó új közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra érvényes.

(5) A közérdekű szolgáltató a Vgtv. 44/F. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében, illetve a környezetvédelmi engedélyben szereplő közszolgáltatási területen kívül is végezhet ideiglenes begyűjtési ellátásra irányuló tevékenységet.

(6) A közérdekű szolgáltató az ideiglenes begyűjtési ellátást a szolgáltatással érintett területre irányadó közszolgáltatási díj ellenében köteles elvégezni. A díjat az ingatlantulajdonos fizeti meg, amelyet a települési önkormányzat egészben vagy részben átvállalhat.

(7) A közérdekű szolgáltatónál az ideiglenes begyűjtési ellátás során, az állami szervnél a 3/G. §-ban meghatározott feladat ellátása során felmerülő, a közszolgáltatási díjból meg nem térülő indokolt költségeket a központi költségvetés fedezi. Az indokolt költségek elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásában az ellátásért felelős települési önkormányzat közreműködik.

3/G. § Ha az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal megállapítja, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése miatt járványveszély vagy más súlyos közegészségügyi kockázat alakult ki, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének megszervezéséről és elvégzéséről (a továbbiakban: rendkívüli ellátás) a közérdekű szolgáltató kijelöléséig, vagy a közszolgáltatás helyreállításáig az állami szerv gondoskodik.

3/H. § (1) A helyi önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság - az ideiglenes begyűjtési ellátás, továbbá a rendkívüli ellátás megszervezéséhez szükséges - a nyilvántartásában szereplő és rendelkezésére álló, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre, egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre vonatkozó adatokat az állami szerv kérésére haladéktalanul szolgáltatja.

(2) Kártalanítás mellett az ideiglenes begyűjtési ellátáshoz és a rendkívüli ellátáshoz szükséges szállítóeszköz rendelkezésre bocsátására kötelezhető - a más településen végzett közszolgáltatás veszélyeztetése nélkül - a közszolgáltatást végző közszolgáltató.

(3) A kijelölt közérdekű szolgáltató és a rendkívüli ellátás megszervezéséért felelős állami szerv közfoglalkoztatottakkal is elláthatja feladatát. A közérdekű szolgáltató az önkormányzati kötelező feladat ellátásában történő közreműködése erejéig minősül közfoglalkoztatónak.

(4) A Vgtv. 44/C. § (1) bekezdése szerinti átadási hely üzemeltetője a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételét nem tagadhatja meg amiatt, hogy annak begyűjtése ideiglenes begyűjtési ellátás vagy rendkívüli ellátás keretében történik.

(5) Az ellátásért felelős települési önkormányzat - az állami szerv intézkedésétől függetlenül - folyamatosan megtesz minden intézkedést a Vgtv. 44/C. §-ában foglalt, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás helyreállítása érdekében.”

7. § Az Ekt. 4/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére)

f) az átmeneti ellátásra kijelölés lehetséges időtartamát.”

8. § Az Ekt. a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére

a) a közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló hatósági eljárás lefolytatására jogosult állami szerv kijelölését és a közérdekű szolgáltató kijelölésének részletes szabályait,

b) az ideiglenes begyűjtési ellátás és a rendkívüli ellátás keretében elvégzendő feladatok részletes szabályait,

c) a díjfizetés és az érintettek közötti elszámolás, a szállítóeszköz rendelkezésre bocsátására kötelezés esetén a kártalanítás szabályait,

d) az ideiglenes begyűjtési ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát.”

3. Záró rendelkezések

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

10. § (1) Ez a törvény a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXV. törvényhez

„1. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez

Veszélyességi jellemzők

1. HP 1 „Robbanásveszélyes”: Olyan hulladék, amely képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. Beleértendő a pirotechnikai hulladék, a robbanásveszélyes szervesperoxid-hulladék és a robbanásveszélyes önreaktív hulladék.

1.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 1. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni - amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 1 kategória tekintetében. Ha valamely anyag, keverék vagy árucikk jelenléte arra utal, hogy a hulladék robbanásveszélyes, azt a HP 1 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

1.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 1 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

1. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: Figyelmeztető mondatok kódjai:
instabil robbanóanyagok H 200
robbanóanyagok 1.1 H 201
robbanóanyagok 1.2 H 202
robbanóanyagok 1.3 H 203
robbanóanyagok 1.4 H 204
önreaktív anyagok A H 240
szerves peroxidok A
önreaktív anyagok B H 241
szerves peroxidok B

2. HP 2 „Oxidáló”: Olyan hulladék, amely - általában azzal, hogy oxigént biztosít - más anyag égését okozza vagy elősegíti.

2.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 2. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni - amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 2 kategória tekintetében. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék oxidáló hatású, azt a HP 2 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

2.2. A HP 2 veszélyességi kategóriába besorolandó hulladékokra vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai:

2. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: Figyelmeztető mondatok kódjai:
oxidáló gázok 1 H 270
oxidáló folyadékok 1 H 271
oxidáló szilárd anyagok 1
oxidáló folyadékok 2 H 272
oxidáló folyadékok 3
oxidáló szilárd anyagok 2
oxidáló szilárd anyagok 3

3. HP 3 „Tűzveszélyes”:

a) a tűzveszélyes folyékony hulladék olyan folyékony hulladék, amelynek lobbanáspontja 60 °C alatt van, vagy olyan gázolaj, dízel és könnyű fűtőolaj hulladéka, amelynek lobbanáspontja >55 °C és <75 °C;

b) a tűzveszélyes öngyulladó folyékony és szilárd hulladék olyan szilárd vagy folyékony hulladék - akár kis mennyiségben is -, amely a levegővel való érintkezést követő öt percen belül meggyullad;

c) a tűzveszélyes szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, amely könnyen éghető, vagy súrlódás révén tüzet okozhat, vagy elősegíti azt;

d) a tűzveszélyes gáz-halmazállapotú hulladék olyan gáz-halmazállapotú hulladék, amely levegőn 20 °C-on és 101,3 kPa szokásos nyomáson tűzveszélyes;

e) a vízzel reakcióba lépő hulladék olyan hulladék, amely vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben bocsát ki tűzveszélyes gázokat;

f) egyéb tűzveszélyes hulladék: tűzveszélyes aeroszolok, tűzveszélyes önmelegedő hulladék, tűzveszélyes szerves peroxidok és tűzveszélyes önreaktív hulladék.

3.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 3. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni, amennyiben ez megfelelő és arányos. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék tűzveszélyes, azt a HP 3 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

3.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 3 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

3. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: Figyelmeztető mondatok kódjai:
tűzveszélyes gázok 1 H 220
tűzveszélyes gázok 2 H 221
aerosol 1 H 222
aerosol 2 H 223
tűzveszélyes folyadékok 1 H 224
tűzveszélyes folyadékok 2 H 225
tűzveszélyes folyadékok 3 H 226
tűzveszélyes szilárd anyagok 1 H 228
tűzveszélyes szilárd anyagok 2
önreaktív anyagok CD H 242
önreaktív anyagok EF
szerves peroxidok CD
szerves peroxidok EF
öngyulladó folyadékok 1 H 250
öngyulladó szilárd anyagok 1
önmelegedő anyagok 1 H 251
önmelegedő anyagok 2 H 252
vízzel reakcióba lépő anyagok 1 H 260
vízzel reakcióba lépő anyagok 2 H 261
vízzel reakcióba lépő anyagok 3

4. HP 4 „Irritáló” - bőrirritáció és szemkárosodás: Olyan hulladék, amely a bőrrel vagy szemmel érintkezve bőrirritációt vagy szemkárosodást okozhat.

4.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz a küszöbérték feletti koncentrációban, amelyet a 4.2-4.6. pontban megjelölt veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.2. A Skin corr. 1A (H 314), Skin irrit. 2 (H 315), Eye dam. 1 (H 318) és Eye irrit. 2 (H 319) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében a figyelembe vett küszöbérték 1%.

4.3. Ha a Skin corr. 1A (H 314) kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 1%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.4. Ha a H 318 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 10%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.5. Ha a H 315 vagy H 319 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 20%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.6. Megjegyzendő, hogy a H 314 (Skin corr. 1A, 1B vagy 1C) kategóriába sorolt anyagokat 5%-os vagy azt meghaladó arányban tartalmazó hulladékokat a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni. A HP 4 besorolás nem alkalmazható, ha az anyag HP 8 besorolású.

5. HP 5 „Célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás”: Olyan hulladék, amely egyszeri vagy ismétlődő expozíciót követően célszervi toxicitást okozhat, vagy amely aspiráció következtében akut toxikus hatást okoz.

5.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 4. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és egy vagy több ilyen anyag eléri vagy túllépi a 4. táblázatban megadott koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha STOT besorolású anyagok vannak jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

5.2. Ha a hulladék egy vagy több, az Asp. Tox. 1 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezen anyagok összes mennyisége eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket, a hulladékot csak akkor kell a HP 5 veszélyességi kategóriába sorolni, ha - folyadékok esetében - a teljes kinematikus viszkozitás (40 °C-on) nem haladja meg a 20,5 mm2/s-t.

5.3. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 5 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

4. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai Koncentrációs határértékek
STOT SE 1 H 370 1%
STOT SE 2 H 371 10%
STOT SE 3 H 335 20%
STOT RE 1 H 372 1%
STOT RE 2 H 373 10%
Asp. tox. 1 H 304 10%

6. HP 6 „Akut toxicitás”: Olyan hulladék, amely szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve belélegzés folytán akut toxicitást okozhat.

6.1. Ha a hulladékban található összes olyan anyag koncentrációjának összege, amelyet az 5. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, eléri vagy túllépi az 5. táblázatban szereplő határértéket, a hulladékot a HP 6 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha a hulladékban egynél több akut toxikus kategóriába sorolt anyag található, a koncentrációk összegzése csak az ugyanazon veszélyességi kategóriába tartozó anyagok esetén szükséges.

6.2. Az értékelés szempontjából a következő küszöbértékeket kell figyelembe venni:

a) az Acute tox. 1, 2 vagy 3 (H 300, H 310, H 330, H 301, H 311, H 331) kategória esetében: 0,1%,

b) az Acute tox. 4 (H 302, H 312, H 332) kategória esetében: 1%.

6.3. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 6 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

5. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai Koncentrációs határértékek
Akut toxicitást okozó
anyagok (szájon át) 1
H 300 0,1%
Akut toxicitást okozó
anyagok (szájon át) 2
H 300 0,25%
Akut toxicitást okozó
anyagok (szájon át) 3
H 301 5%
Akut toxicitást okozó
anyagok (szájon át) 4
H 302 25%
Akut toxicitást okozó
anyagok (bőrön keresztül) 1
H310 0,25%
Akut toxicitást okozó
anyagok (bőrön keresztül) 2
H310 2,5%
Akut toxicitást okozó
anyagok (bőrön keresztül) 3
H311 15%
Akut toxicitást okozó
anyagok (bőrön keresztül) 4
H312 55%
Akut toxicitást okozó
anyagok (belélegzés útján) 1
H 330 0,1%
Akut toxicitást okozó
anyagok (belélegzés útján) 2
H 330 0,5%
Akut toxicitást okozó
anyagok (belélegzés útján) 3
H331 3,5%
Akut toxicitást okozó
anyagok (belélegzés útján) 4
H 332 22,5%

7. HP 7 „Rákkeltő (karcinogén)”: Olyan hulladék, amely rákot okoz vagy növeli annak incidenciáját.

7.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 6. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 6. táblázatban szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több rákkeltő besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

7.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 7 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

6. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai Koncentrációs határértékek
karcinogén anyagok 1A H 350 0,1%
karcinogén anyagok 1B
karcinogén anyagok 2 H351 1,0%

8. HP 8 „Maró”: Olyan hulladék, amely a bőrrel érintkezve bőrirritációt okozhat.

8.1. Ha a hulladék egy vagy több, a Skin corr. 1A, 1B vagy 1C (H 314) kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezek koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 5%-ot, a hulladékot a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

8.2. A Skin corr. 1A, 1B, 1C (H 314) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében figyelembe vett küszöbérték 1,0%.

9. HP 9 „Fertőző”: Olyan hulladék, amely életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazza, amelyek közismerten vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.

9.1. A HP 9 kategóriába történő sorolás a tagállamok referenciadokumentumaiban vagy jogszabályaiban meghatározott szabályok szerint történik.

10. HP 10 „Reprodukciót (szaporodást) károsító”: Olyan hulladék, amely a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorol káros hatást, valamint az utódokban fejlődési toxicitást okoz.

10.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 7. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 7. táblázatban szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több, a reprodukciót (szaporodást) károsító besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

10.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 10 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

7. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai Koncentrációs határértékek
reprodukciót károsító anyagok 1A H 360 0,3%
reprodukciót károsító anyagok 1B
reprodukciót károsító anyagok 2 H 361 3,0%

11. HP 11 „Mutagén”: Olyan hulladék, amely mutációt, vagyis a sejt genetikai anyagának végleges mennyiségi vagy szerkezeti változását okozhatja.

11.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 8. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 8. táblázatban szereplő koncentrációs határértéket egyikét, a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több mutagén besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

11.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 11 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

8. táblázat

Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai Koncentrációs határértékek
mutagén anyagok 1A H 340 0,1%
mutagén anyagok 1B
mutagén anyagok 2 H 341 1,0%

12. HP 12 „Akut mérgező gázokat fejlesztő”: Olyan hulladék, amely vízzel vagy savval érintkezve akut mérgező gázokat fejleszt (Acute tox. 1, 2 vagy 3).

12.1. Ha a hulladék az EUH029, EUH031 és EUH032 kiegészítő veszélyességi kategóriák egyikébe tartozó anyagot tartalmaz, azt a vizsgálati módszerek és útmutatások szerint a HP 12 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

13. HP 13 „Érzékenységet okozó”: Olyan hulladék, amely egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyek közismerten a bőr és a szaglószervek érzékenységét okozzák.

13.1. Ha a hulladék allergén besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez hozzárendelték a H 317 vagy H 334 figyelmeztető mondatok egyikének kódját, és valamely anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 10%-os koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 13 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

14. HP 14 „Környezetre veszélyes (ökotoxikus)”: Olyan hulladék, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.

15. HP 15 „Olyan hulladék, amely képes a HP 1-14-ben felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik”:

Ha a hulladékra egy vagy több, a 9. táblázatban szereplő figyelmeztető mondat vagy kiegészítő figyelmeztetés vonatkozik, a hulladékot a HP 15 veszélyességi kategóriába kell sorolni, kivéve ha a hulladék olyan formában található, hogy az semmilyen körülmények között nem bocsát ki robbanásveszélyes vagy potenciálisan robbanásveszélyes tulajdonságú anyagokat.

15.1. A hulladék-összetevőkre vonatkozó figyelmeztető mondatok és kiegészítő figyelmeztetések a hulladékoknak a HP 15 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

9. táblázat

Figyelmeztető mondatok/kiegészítő figyelmeztetések:
Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat H 205
Száraz állapotban robbanásveszélyes EUH001
Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet EUH019
Zárt térben hő hatására robbanhat EUH044

15.2. A hulladék más alkalmazható kritérium alapján is a HP 15 veszélyességi kategóriába sorolható, mint például a csurgalékvíz értékelése alapján.

16. Megjegyzés:

A HP 14 veszélyességi tulajdonságúnak minősítés a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv VI. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelően történik.

17. Vizsgálati módszerek:

Az alkalmazandó módszerek megtalálhatók a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendeletben és az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization, CEN) egyéb, kapcsolódó feljegyzéseiben vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekben és útmutatásokban.”


  Vissza az oldal tetejére