Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.11.)

2015. évi CXCII. törvény

az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

AZ ADÓ- ÉS EGYÉB KÖZTERHEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

1. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az V/B. Fejezet alkalmazásában

1. adóév: a naptári év;

2. automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés;

7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény;

9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla;

12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény;

13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;

15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.”

2. § Az Aktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”

3. § Az Aktv. a következő V/B. fejezettel egészül ki:

V/B. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL

43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének - az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti - jogcímét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi

a) az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel rendelkezik),

b) az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c) a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját.

(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig - bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/I. § (1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

1. a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje;

2. a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye és ideje;

3. a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító);

4. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;

5. a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén - ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket - annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták, akkor a lezárás időpontját megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;

6. a Letétkezelői Számla esetében

a) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;

b) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;

7. a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;

8. a 6-7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét), melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.

(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(5) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét - ha az lehetséges - elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.

43/K. § A 43/G. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről - az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével - az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.”

4. § Az Aktv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:

„45/C. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.”

5. § Az Aktv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

6. § Az Aktv. az 1. és 2. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.

II. FEJEZET

AZ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÉS EURÓPAI UNIÓS JOGBÓL FAKADÓ MÁS KÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

7. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) XIII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

146/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”

8. § A Tpt. „Értékpapírtitok” fejezete a következő 374/A. §-sal egészül ki:

„374/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.”

9. § A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

10. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 118. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha]

h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.”

11. § A Bszt. XXI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

123/D. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/E. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”

12. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

4. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

13. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 63. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.”

14. § Az Fsztv. a következő 16/B. alcímmel egészül ki:

16/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”

15. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

c) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

5. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

16. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.”

17. § A Hpt. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”

18. § A Hpt. XIII. Fejezete a következő 126/B. alcímmel egészül ki:

126/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

288/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

288/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”

19. § A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

6. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

20. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.”

21. § A Bit. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).”

22. § A Bit. a következő 60/A. alcímmel egészül ki:

60/A. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.”

23. § A Bit. 453. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„9. a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKNEK A SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSA

7. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

24. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdése.

8. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

25. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5c) A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.”

(2) Az Szjtv. 1. § (6)-(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.

(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(6b) Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.”

(3) Az Szjtv. 1. § (6d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)

a) elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),”

(4) Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.

(7b) Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(7c) A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.”

26. § Az Szjtv. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,

b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy

c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”

27. § Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírság)

b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe,”

28. § Az Szjtv. „Játékkaszinó játékadója” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Játékkaszinó és online kaszinó játékadója

35. § (1) A játékkaszinó és online kaszinó - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:

0-10 milliárd forint 30 százalék,

10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.

(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.

(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)-(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.

(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.”

29. § Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével”

(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)

30. § Az Szjtv.

a) 13. § (3) bekezdésben a „távszerencsejáték-szervezővel” szövegrész helyébe a „távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel” szöveg,

b) 12. § (3) bekezdés c) pontjában az „1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az „1. § (7a) bekezdésébe,” szöveg,

c) 12. § (3) bekezdés d) pontjában a „29/C. § (1)-(7), (9) bekezdésébe” szövegrész helyébe a „29/C-V. §-ba” szöveg,

d) 29/H. § (1) bekezdés a) pontjában és 29/H. § (3) bekezdés a) pontjában a „születési családi és utónév,” szövegrész helyébe a „születési családi és utónév, anyja neve,” szöveg,

e) 29/H. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakcím” szövegrész helyébe a „lakcím, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely,” szöveg,

f) 29/H. § (2) bekezdésében a „nem támasztja alá” szövegrész helyébe a „nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel” szöveg,

g) 29/H. § (5) bekezdésében a „szerint vezeti. A játékosi” szövegrész helyébe a „szerint vezeti. A szervező a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi” szöveg,

h) 29/K. § (1) bekezdésében a „kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig” szöveg,

i) 29/U. §-ában a „29/H-J. §-ban” szövegrész helyébe a „29/F. §, 29/G. § (1) bekezdésében, 29/H-J. § (1)-(3) bekezdésében, 29/K. § (1) és (2) bekezdésében,” szöveg,

j) 29/V. §-ában a „vagy ennek megfelelő összegű” szövegrész helyébe a „vagy - a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint - ennek megfelelő összegű” szöveg,

k) 36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,” szövegrész helyébe a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint,” szöveg,

l) 36/I. § (1) bekezdésében a „90” szöveg helyébe a „365” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az Szjtv.

a) 29/E. § (3) bekezdése,

b) 29/K. § (3) bekezdése,

c) 29/S. § (1) bekezdése.

9. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

32. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.”

(2) Az Szja-tv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint - az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével - az online kaszinójátékból származó nyeremény.”

10. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

33. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 19. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek.”

34. § A Kkv. tv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”

11. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

35. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 5/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően]

c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.”

12. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

36. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § tb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[t) ügyfél-átvilágítás]

tb) az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor (az üzleti kapcsolat létrejöttekor) elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések,”

37. § A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § f)-h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv., az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

38. § A Pmt.

a) 1. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy távszerencsejátékot szervez;” szövegrész helyébe a „vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervez;” szöveg,

b) 3. § v) pont vc) alpontjában az „illetve a távszerencsejáték szervezőjénél” szövegrész helyébe az „illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél” szöveg

lép.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-19. § és a 25. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 20-23. § 2016. január 2-án lép hatályba.

(4) A 28. §, a 30. § k) pontja és a 32. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés

40. § Az 1-20. §, 22-23. §, valamint az 1-4. melléklete a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2015. évi CXCII. törvényhez

1. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a következők szerint teljesíti:

I. Általános adatszolgáltatási szabályok

A. A C-E. pontban foglaltakra is figyelemmel a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény valamennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával kapcsolatban a következő adatokat jelenti be az állami adóhatósághoz:

1. a) a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, az illetősége szerinti tagállama vagy más állama, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), továbbá magánszemély esetében születési helye és ideje;

b) jogalany esetében - ha az V., a VI. és a VII. ponttal összhangban lévő átvilágítási eljárás eredményeként az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Jelentendő Személynek minősül - a Jogalany neve, címe, tagállama vagy más állama és (ha ilyen van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület, továbbá adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), valamint a Jelentendő Személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam vagy más állam, adóazonosító szám (ha ilyennel rendelkezik), születési helye és ideje;

2. a Jelentő Pénzügyi Számla száma (ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító);

3. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4. a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén, ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási értéket) az adóév végén, illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárását megelőző napon;

5. Letétkezelői Számla esetében:

a) a kamat és az osztalék bruttó összege, valamint a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező, az adóévben a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizetett vagy azon jóváírt egyéb bevétel bruttó összege, valamint

b) a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó, az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt bruttó bevétel, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy egyéb módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6. Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összege;

7. az 5. és 6. pontban nem szereplő számláknál az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg, amelynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy adósa, ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes kifizetések pénznemét.

C. Az A/1. ponttól eltérően, a Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azonban megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, a Meglévő Számlához kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó információt.

D. Az A/1. ponttól szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, ha a Számlatulajdonos illetősége szerinti tagállam, más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület Adóazonosító számot nem ad ki.

E. Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha:

1. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény köteles beszerezni ezt az információt, és arról adatot szolgáltatni, valamint

2. az információ a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisában rendelkezésre áll.

II. Általános átvilágítási szabályok

A. Egy számla attól az időponttól kezelendő Jelentendő Számlaként, amikor a II-VII. pontban meghatározott átvilágítási eljárások alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény annak minősítette.

B. A számla - kivéve az adóév közben lezárt számla - egyenlegét vagy értékét az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni. Az adóév közben lezárt számla egyenlegét vagy értékét a számla lezárásának napját megelőző nappal kell meghatározni.

C. Az egyenleg- vagy értékhatárt az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni.

D. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez harmadik felet vehet igénybe, azzal, hogy az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményt korlátlan felelősség terheli.

E. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások szabályait a Meglévő Számlákra is alkalmazhatja, azzal, hogy a Meglévő Számlákra egyébként érvényes átvilágítási szabályokat továbbra is alkalmazni kell.

III. Meglévő Egyéni Számlák átvilágítása

A. A Meglévő Egyéni Számlák átvilágítására a B-E. pontokban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

B. Alacsonyabb Értékű Számlák átvilágítására vonatkozó szabályok

1. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcíme, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a magánszemély Számlatulajdonos Jelentendő Személyként való minősítése szempontjából úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos abban a tagállamban, más államban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik adóügyi illetőséggel, ahol az állandó lakcím vagy szokásos tartózkodási hely található. Több tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen található, Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím esetében úgy tekintendő, hogy a magánszemély Számlatulajdonos valamennyi érintett tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezik.

2. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az átvilágítás során a magánszemély Számlatulajdonos illetőségét nem az Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím alapján állapítja meg, az illetőség megállapítása érdekében elektronikus adatbázisában - B/3-B/6. pontokban foglaltakat is figyelembe véve - az alábbi szempontok figyelembe vételével keres

a) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezik-e;

b) a Számlatulajdonos levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban vagy más államban található-e;

c) a Számlatulajdonos egy vagy több telefonszámmal rendelkezik-e valamely tagállamban vagy más államban, és Magyarországon nem rendelkezik telefonszámmal;

d) a Számlatulajdonos rendszeres átutalási megbízásokat ad-e egy tagállamban vagy más államban vezetett (nem Betéti Számlához kapcsolódó) számlára;

e) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott-e érvényes meghatalmazást vagy aláírási jogosultságot; vagy

f) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címmel rendelkezik-e.

3. Ha az elektronikus keresés a B/2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas Értékű Számlává válik.

4. Ha az elektronikus keresés a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállamban vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5. Ha az elektronikus keresés „postán maradó” megbízásra vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában a C/2. pontban foglaltak szerint keres, illetve meg kell kísérelnie a Számlatulajdonostól, annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozat vagy Okirati bizonyíték beszerzését. Ha a papíralapú keresés nem vezet eredményre és nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot nem sikerül beszerezni, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e törvény 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.

6. A B/2. pontban felsorolt szempontok alapján történő keresés által kiadott találat ellenére, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

aa) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállamról, más államról vagy más joghatósággal rendelkező területről (amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam); és

ab) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték;

b) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

ba) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról, más államról vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam; vagy

bb) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték.

C. Magas Értékű Számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1. Magas Értékű Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a B/2. pontban meghatározott szempontok alapján kell keresnie az elektronikus adatbázisában.

2. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisa a C/3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és abban valamennyi, a számlanyitáshoz kötelezően megadandó adat megtalálható, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Ha az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas Értékű Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást, illetve ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által az előző öt adóév során beszerzett alábbi dokumentumokat is - a B/2. pontban felsoroltakat is figyelembe véve - ellenőriznie kell:

a) a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Okirati bizonyítékokat;

b) a legutóbbi számlanyitási szerződést vagy dokumentációt;

c) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán, vagy egyéb szabályok alapján végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett legutóbbi dokumentációt;

d) a hatályos meghatalmazást vagy aláírási jogot igazoló okiratot; továbbá

e) a nem Betéti Számlához kapcsolódó hatályos, rendszeres átutalási megbízást.

3. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek nem kell a C/2. pontban ismertetett papíralapú keresést elvégeznie, ha az elektronikus adatbázisa tartalmazza a következőket:

a) a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő állandó lakcíme és levelezési címe;

c) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő telefonszáma;

d) Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlák esetében a számlán lévő összeg másik számlára történő átutalásáról szóló rendszeres megbízás (ideértve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény más fiókjánál vagy más Pénzügyi Intézménynél vezetett számlákat);

e) a Számlatulajdonos „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre vonatkozó megbízása;

f) a számlához kapcsolódó meghatalmazás vagy aláírási jog.

4. A C/1. és C/2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas Értékű Számlát, (ideértve a Magas Értékű Számlával összevont Pénzügyi Számlákat is), ha az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Személy.

5. A keresés eredményeként

a) ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot és a C/4. pont alapján a Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek, akkor nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen egy vagy több, a B/2. pontban meghatározott szempont a számlához kapcsolódik.

b) ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2.A)-B/2.e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentő Számláknak kell tekintetni a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellet dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.

c) ha a Magas Értékű számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” megbízásra hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokra való utalást a Számlatulajdonosra vonatkozóan nem talál, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi a Számlatulajdonostól annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozatát vagy más okirati bizonyítékot. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a nyilatkozatot vagy az okirati bizonyítékot nem tudja beszerezni, a 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla nem dokumentált számla.

6. Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én nem minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.

7. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy Magas Értékű Számla esetében elvégezte a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas Értékű Számlával kapcsolatban - az ügyfélkapcsolati felelősnek a C/4. pont szerinti megkérdezése kivételével - egyetlen következő adóévben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha Nem dokumentált Számláról van szó, amely esetben a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8. Ha egy Magas Értékű Számla esetében a körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen a B/2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.

9. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Így, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban vagy más államban, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól beszerzi a megfelelő dokumentációt.

D. A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő Alacsonyabb Értékű Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni.

E. A III. rész alapján Jelentendő Pénzügyi Számlának minősített, Meglévő Egyéni Számlákat minden további adóévben Jelentendő Pénzügyi Számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.

IV. Új Egyéni Számlák átvilágítása

1. Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A. Az Új Egyéni Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a számlanyitáskor (akár a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is) nyilatkozatot kell bekérnie, mely lehetővé teszi a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok - köztük a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésre álló dokumentáció tartalmának - mérlegelése útján a nyilatkozat helytállóságának megállapítását. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló adatok vizsgálata az irányadó.

B. Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállamban vagy más államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban vagy más államban kiadott Adóazonosító számát (az I/D. pontra is figyelemmel) és születési idejét.

C. Ha az Új Egyéni Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény olyan érvényes nyilatkozatot szerez be a Számlatulajdonostól, amelyből a Számlatulajdonos adóügyi illetősége megállapítható.

V. Meglévő Jogalanyi Számlák átvilágítása

A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A. Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie, a 2015. december 31-én 250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.

B. Átvilágítandó Jogalanyi Számlák

A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.

C. Jelentendő Jogalanyi Számlák

A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák közül azon számlákat kell Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Jogalany, amely Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D. Átvilágítás a Jelentendő Jogalanyi Számlák kiszűrésére

A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő átvilágítási eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. Annak megállapítására, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e:

a) Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű személy. E tekintetben tagállami vagy más állami illetőségre utaló adatnak tekintendő a tagállamban vagy más államban található székhely, bejegyzési hely vagy más cím is.

b) Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozik arról, hogy Nem Jelentendő Személy vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Nem Jelentendő Személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany

Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2.a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan egyéb, a VIII/A/6.b) pontjában említett Befektetési jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézmény, amely nem minősül Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézményének. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:

ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy

cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel.

E. Meglévő Jogalanyi Számlákra vonatkozó ellenőrzési határidő és egyéb különös szabályok

1. A 2015. december 31-én 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell elvégezni.

2. Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.

3. Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően újra elvégzi a számla minősítését.

VI. Új Jogalanyi Számlák átvilágítása

Az Új Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő ellenőrzési eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. A Jelentendő Személy azonosítása

a) Nyilatkozat bekérése - amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is -, mely lehetővé teszi, hogy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adóügyi illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok - köztük a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának - mérlegelése annak érdekében, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Ha a Jogalany úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából a Jogalany székhelyének címét veheti alapul.

b) Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam vagy más állam viszonylatában Nem Jelentendő Személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e.

Új Jogalanyi Számlák esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az az Ellenőrzést gyakorló személy - akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll - Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan egyéb, a VIII/A/6. b) pontjában említett Befektetési jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézmény, amely nem minősül Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézményének. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény támaszkodhat a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésére álló adatokat veheti figyelembe.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát is figyelembe veheti.

VII. Az átvilágítás különös szabályai

A. Nyilatkozatok és Okirati bizonyítékok felhasználása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot, amelyről tudja, vagy alappal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy az Okirati bizonyíték hibás vagy nem megalapozott.

B. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződések és a Járadékbiztosítási Szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos Biztosítási Szerződések és a Csoportos Járadékbiztosítási Szerződések kedvezményezettjeinek Pénzügyi Számláira vonatkozó különös eljárási szabályok.

1. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de a biztosítási szerződésben nem szerződő fél), feltételezheti, hogy Nem Jelentendő Személy, és Pénzügyi Számláját Kizárt Számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy alappal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Jelentendő személy, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III/B. pontban említett utalásokat tartalmazzák. Ha egy Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, akkor a III/B. pontban foglaltak alapján jár el.

2. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számlákat mindaddig Kizárt Számlaként kezelheti, amíg a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére valamely kifizetés esedékessé nem válik, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződést, illetve Csoportos Járadékbiztosítási Szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők, illetve alkalmazottak) áll;

b) a munkavállalók, illetve a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagsághoz kapcsolódó biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

c) az egyes munkavállalóknak, illetve biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

3. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződés olyan szerződés, amely

a) a munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és

b) a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

4. A Csoportos Járadékbiztosítási Szerződés olyan szerződés, melynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

C. Számlaegyenleg-összesítésre és devizaátváltásra vonatkozó szabályok

1. Egyéni Számlák összesítése

Az Egyéni Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy valamely Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát összesíti; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a teljes egyenleget, illetve értéket hozzá kell rendelni.

2. Jogalanyi Számlák összesítése

A Jogalanyok Pénzügyi Számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy egy Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát figyelembe veszi; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a Pénzügyi Számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3. Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó összesítési szabály

A Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor - annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e - a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény összesíti azokat a Pénzügyi Számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy alappal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy nyitotta (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4. Az e mellékletben USA dollárban megadott összegbe a más fizetési eszközben (devizában) kifejezett egyenérték is beleszámítandó. Az egyenérték kiszámítása során a Magyar Nemzeti Bank által az adott devizára az adott napon kiadott hivatalos árfolyam az irányadó. Az árfolyam számítására az adóév utolsó napja, lezárt számlák esetében a lezárás napját megelőző nap az irányadó.

VIII.

E törvény V/B. fejezete, valamint az 1. és 2. melléklet alkalmazásában:

A. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: magyar illetőségű Pénzügyi Intézmény (kivéve e Pénzügyi Intézmény külföldi fióktelepét), valamint a külföldi illetőségű Pénzügyi Intézmény magyar fióktelepe, amely nem minősül Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek,

2. Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye: Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény (kivéve ennek Résztvevő joghatóságon kívüli fióktelepét), valamint a Résztvevő joghatóság területén kívüli illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező fióktelepe.

3. Pénzügyi Intézmény: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti Intézmény, Befektetési Jogalany vagy Meghatározott biztosító Társaság.

4. Letétkezelő Intézmény: olyan Jogalany, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számláján Pénzügyi Eszközök rendelkezésre tartásával foglalkozik. Erre a tevékenységre akkor kerül sor, ha a Jogalany Pénzügyi Eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevételének legalább 20%-a a következő két időtartam közül a rövidebb során keletkezik:

a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

b) a Jogalany fennállási időtartama.

5. Betéti Intézmény: olyan Jogalany, amely szokásos banki vagy hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad.

6. Befektetési Jogalany: olyan Jogalany,

a) amelynek üzleti tevékenységét az ügyfelei részére vagy azok megbízásából elsősorban az alábbi tevékenységek, illetve műveletek jelentik:

aa) pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal való kereskedés; vagy árutőzsdei határidős ügyletek végzése;

ab) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

ac) megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok kezelése;

vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Jogalany olyan Jogalany irányítása alatt áll, amely Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott biztosító Társaság vagy az A/6. pont a) alpontban említett Befektetési Jogalany.

6.1. Egy Jogalany üzleti tevékenységét akkor alkotja az A/6. a) pontban említett tevékenység, illetve az A/6. b) pont alkalmazásában egy Jogalany bruttó bevétele akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből, ha a Jogalanynak az érintett tevékenységből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebb időszak alatt keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50%-át teszi ki:

a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző adóév december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

b) a Jogalany fennállásának időtartama.

6.2. A Befektetési Jogalany fogalma nem foglalja magában a D/8. d)-g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelő Aktív Nem Pénzügyi Jogalanyt.

A Pénzügyi Intézmény e pontban való meghatározását a Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoportjának ajánlásaiban foglalt rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7. Pénzügyi Eszköz: értékpapír (például: részvény; tulajdonjogot megtestesítő részesedés vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentum), a gazdasági társulásokban fennálló részesedés, az árutőzsdei ügylet, a swapügylet (például: kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázisswap-ügylet, felső-kamathatár, alsó kamathatár ügylet, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügylet és egyéb hasonló megállapodás), Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés, továbbá az értékpapírban, gazdasági társulásban, árutőzsdei ügyletben, csereügyletben, illetve Biztosítási vagy Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló bárminemű érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletet vagy opciót is). A Pénzügyi Eszköz fogalma nem tartalmazza az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. Meghatározott biztosító Társaság: olyan Jogalany, amely biztosítóként (vagy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

1. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az a Pénzügyi Intézmény, amely:

a) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank, kivéve azon kifizetések tekintetében, amelyek alapját a Meghatározott biztosító Társaságok, a Letétkezelő Intézmények, illetve a Betéti Intézmények által folytatott kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből származó kötelezettség képezi;

b) Széles Részvételű Nyugdíjalap; Szűk Részvételű Nyugdíjalap; Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

c) minden egyéb Jogalany, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B/1. a)-b) pontokban ismertetett Jogalanyokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek e törvény 43/G. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, illetve a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben;

d) Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz; vagy

e) vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amelyet az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap Jelentendő Számlái tekintetében adatszolgáltatási kötelezettség terhel.

2. Kormányzati Jogalany: Magyarország Kormánya, Magyarország bármely politikai alegysége (amely magába foglalja az államot, megyét vagy önkormányzatot), vagy Magyarország, illetve az előzőek közül egynek vagy többnek a teljes tulajdonában levő ügynökséget vagy szervet (ezek mindegyike egy Magyar Kormányzati Jogalany) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória Magyarország szerves részeit, ellenőrzött jogalanyait és politikai alegységeit foglalja magában.

a) Magyarország szerves része minden olyan személy, ügynökség, hivatal, iroda, alap, szerv vagy más testület - megnevezésétől függetlenül -, amely Magyarország kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját vagy Magyarország más számláin kell jóváírni, és az nem tartalmazhat olyan részt, amely bármely magánszemély hasznára száll át. Nem minősül Magyarország szerves részének az a természetes személy, aki független állami minőségben hivatalnokként vagy ügyintézőként, mint magánszemély jár el.

b) Ellenőrzött Jogalany: olyan Jogalany, amely formailag Magyarországtól elkülönül, vagy külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

ba) egy vagy több Kormányzati Jogalany teljes tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött Jogalanyon keresztül;

bb) nettó bevételét a saját számláján, illetve egy vagy több Magyar Kormányzati Jogalany számláján írják jóvá, és az nem tartalmazhat olyan bevételrészt, amely bármely magánszemély hasznára száll át; továbbá

bc) megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Kormányzati Jogalanyra száll át.

c) A bevétel akkor nem száll át magánszemély hasznára, ha az adott személy kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a programra a közjólét érdekében, a közszolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ha a bevétel valamely Magyar Kormányzati Jogalany kereskedelmi jellegű tevékenységének - például pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység - eredményeként keletkezett, akkor azt magánszemély hasznára átszállt bevételnek kell tekinteni.

3. Nemzetközi Szervezet: bármely Nemzetközi Szervezet vagy annak kizárólagos tulajdonában álló ügynökség vagy szerv. Ide tartoznak azok a kormányközi szervezetek (beleértve a nemzetek feletti szervezetet is), amelyet

a) elsősorban kormányok alkotnak;

b) amelyeknek székhely-megállapodása van hatályban Magyarországgal; és

c) amelyek bevétele nem száll át magánszemély hasznára.

4. Központi Bank: az az intézmény, amely - Magyarország Kormányát kivéve - törvény vagy kormányrendelet alapján fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi Banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül Magyarország Kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben Magyarország tulajdonában áll-e.

5. Széles Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, haláleseti juttatásokat vagy ezek kombinációját biztosítja jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy az alap:

a) nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5%-ára;

b) állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíj-felülvizsgálati hatóságoknak, valamint az állami adóhatóságnak; továbbá

c) az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

ca) az alap mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíj rendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

cb) az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50%-a [a B/5-7. pontokban említett más rendszerekbe való befizetések vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákról áthozott eszközök kivételével] a munkáltatói hozzájárulásból származik;

cc) az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjazással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek [kivéve a B/5-7. pontokban említett más nyugdíjalapokba teljesített vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket], vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra jogkövetkezmények vonatkoznak;

cd) az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (egyes pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.

6. Korlátozott Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatást biztosít jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára, e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy:

a) az alapnak kevesebb, mint 50 tagja van;

b) az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési Jogalany vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalany;

c) az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d) az alap azon résztvevői, amelyek Magyarországon nem belföldi illetőségűek az alap eszközeiből legfeljebb 20%-ra jogosultak; és

e) az alap állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, valamint az állami adóhatóságnak.

7. Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja: Magyarországon azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik e jogalanyok vagy szervezetek jelenlegi vagy korábbi munkavállalói - vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek -, illetve nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalók ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által a Magyar Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8. Minősített Hitelkártya-kibocsátó: olyan Magyar Pénzügyi Intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) azért minősül Pénzügyi Intézménynek, mert kizárólag úgy fogad betéteket, hogy ha az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetés azonnali visszatérítésére nem kerül sor; és

b) 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel

ba) megelőzhető az ügyfelek 50 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeggel történő túlfizetése,

bb) biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegek figyelmen kívül hagyásával, csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni.

9. Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Magyar Befektetési Jogalany, ahol a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok révén tartják az érdekeltséget a befektetési eszközben, akik vagy amelyek Nem Jelentendő Személyek; ide nem értve a Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyokat.

C. Pénzügyi Számla

1. Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Intézménynél vezetett számla, amely Betéti Számlából, Letétkezelői Számlából, valamint az a)-c) pontban felsoroltakból áll:

a) Befektetési Jogalany esetén a Magyar Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz. A Pénzügyi Számla ebben az esetben nem tartalmazhat olyan Befektetési Jogalanyban fennálló Tőkerészesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely azért minősül Befektetési Jogalanynak, mert más Pénzügyi Intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi Eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából

aa) befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy

ab) portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

b) a C/1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi Intézmény esetében az abban fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ha az adott eszköztípus alkalmazásának célja az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség kikerülése;

c) a Pénzügyi Intézmény által magánszeméllyel kötött Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés - a nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével -, amely Kizárt Pénzügyi Számlára folyósított öregségi nyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgál.

A Pénzügyi Számla fogalma nem terjed ki a Kizárt Pénzügyi Számlára.

2. Betéti Számla: Pénzügyi Intézmény által szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében vezetett olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, illetve olyan számla, amit betéti igazolás, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló instrumentum igazol. Betéti Számlának minősül az a számla is, amelyet biztosító társaság valamely összeget garantáló befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart fenn az ügyfél számára.

3. Letétkezelői Számla: olyan számla (a Biztosítási Szerződés és Járadékbiztosítási Szerződés kivételével), amelyet olyan személy érdekében tartanak fenn, aki vagy amely befektetési vagy egyéb céllal birtokol egy Pénzügyi Eszközt.

4. Tőkerészesedés: Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi Intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges ellenőrzést gyakorolja. A Jelentendő Személy abban az esetben minősül vagyonkezelői alap kedvezményezettjének, ha közvetlen vagy közvetett úton (többek között meghatalmazotton keresztüli) juttatást kap vagy kaphat az alaptól.

5. Biztosítási Szerződés: olyan Járadékbiztosítási Szerződésen kívüli szerződés, amely alapján a kibocsátó a halálesettel, betegséggel vagy balesettel összefüggő, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási összeget fizet.

6. Járadékbiztosítási Szerződés: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy vagy több magánszemély várható élettartama alapján részben vagy egészben meghatározott időtartam alatt. Ide tartozik az a tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint kibocsátott Járadékbiztosítási Szerződés is, amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: olyan Biztosítási Szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási Értékkel rendelkezik.

8. Visszavásárlási Érték: a következő két érték közül a magasabb:

a) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás árának vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva), illetve

b) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a Biztosítási Szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a Visszavásárlási Érték nem tartalmazza a következő, a Biztosítási Szerződés keretén belül kifizetendő összegeket:

ba) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

bb) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

bc) a Biztosítási Szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

bd) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C/8. pont b) alpontjában meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

be) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9. Meglévő Pénzügyi Számla:

a) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én már meglévő Pénzügyi Számla;

b) bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi Számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, feltéve, ha:

ba) a Számlatulajdonosnak ugyanannál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél (vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanyánál) már van olyan Pénzügyi Számlája, amely a C/9. pont a) alpontja alapján Meglévő Számlának minősül;

bb) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (illetve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanya) mind a VII/A. pontban meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind a Pénzügyi Számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi Számlaként kezeli mindkét fent említett Pénzügyi Számlát és a Számlatulajdonos valamennyi, a b) pont értelmében Meglévő Számlának minősülő Pénzügyi Számláját;

bc) olyan Pénzügyi Számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a C/9. pont a) alpontja szerinti Meglévő Számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárások elvégzésével eleget tehet a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások követelményeinek; és

bd) a Pénzügyi Számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos - az e melléklet alkalmazásában közlendő adatokon túl - új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10. Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának.

11. Meglévő Egyéni Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. Új Egyéni Számla: olyan Új Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. Meglévő Jogalanyi Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.

14. Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

15. Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó napján meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

16. Új Jogalanyi Számla: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.

17. Kizárt Pénzügyi Számla: a következő Magyarországon vezetett számlák valamelyike:

a) olyan nyugdíj számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

aa) az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (ideértve a rokkantsági, az özvegyi, valamint az árvaellátást is);

ab) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő, egyébként adókötelesek befizetések, melyek a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből levonhatók vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

ac) a számlával összefüggésben a magyar állami adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

ad) a kifizetés feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az ilyen esemény bekövetkeztét megelőzően sorra kerülő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és

ae)

aea) az éves befizetés felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, vagy

aeb) a teljesíthető összes befizetés felső határa 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/a) pont ae) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17/a) vagy b) pontjának követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5-7. pontban foglaltakat teljesítő nyugdíjalapból;

b) olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

ba) a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

bb) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára érkező adóköteles befizetések, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

bc) a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott feltételek teljesülése, illetve az e feltételek teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és

bd) az éves befizetések felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/b) pont bd) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5-7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

c) olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka a biztosított magánszemély 90. életévének betöltése előtt véget ér, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

ca) az idő múlásával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét. E két időtartam közül a rövidebbet kell figyelembe venni;

cb) a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez a szerződés megszüntetése nélkül egy személy hozzáférhet (kivét, vagy hitel útján vagy más módon);

cc) a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), valamint a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett összeget; és

cd) a szerződés átruházása esetén ahhoz az új tulajdonos nem ellenszolgáltatás fejében jutott hozzá;

d) kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a haláleset tényét igazoló bármely hivatalos dokumentum másolatát;

e) a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

ea) bírósági végzés vagy ítélet, továbbá hatósági döntés;

eb) ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítése, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, ha a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

eba) a számlára kizárólag a következők kerülnek: az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez szükséges foglaló, előleg vagy letét, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi Eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy értékesítéséhez, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a számlára,

ebb) a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

ebc) a számlán lévő eszközöket (ideértve az azokból származó jövedelmet is) a vevő, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára fizetik ki vagy más módon írják jóvá (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), az ingatlan vagy vagyontárgy eladása, cseréje, a bérleti szerződés felmondása vagy megszűnése időpontjában,

ebd) a számla nem Pénzügyi Eszköz eladásával vagy cseréjével összefüggésben létrehozott tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, és

ebe) a számla nem kapcsolódik a C/17/f) alpontjában meghatározott számlához;

ec) az ingatlan jelzálog-hitelt nyújtó Pénzügyi Intézmény kizárólagos kötelezettsége, hogy a törlesztő részlet egy részét tartalékolja az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás összegének későbbi időpontban történő megfizetésének céljából;

ed) a Pénzügyi Intézmény arra vonatkozó kizárólagos kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való megfizetését;

f) olyan Betéti Számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

fa) a számlát kizárólag azért nyitották, mert az ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözet részére történő visszatérítésére egy későbbi időpontban kerül sor; és

fb) a Pénzügyi Intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget. Az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. A túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket figyelmen kívül hagyásával csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni;

g) minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C/17/a)-f) alpontjaiban ismertetett számlákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel e törvény 43/G. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, továbbá a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben.

  Vissza az oldal tetejére