Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.11.)

2015. évi CXCVI. törvény

egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról * 

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9c) A (9) bekezdés szerint felügyeleti díjat fizető bányavállalkozónak, illetve engedélyesnek a tárgyévben befizetendő felügyeleti díjból - a tárgyévre megállapított felügyeleti díj fizetési kötelezettség mértékéig - visszajár a tárgyévet megelőző évben az általa a bányafelügyelet eljárásaiért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjak összege.”

2. § A Bt. 50. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvénnyel megállapított 43. § (9c) bekezdése szerinti visszafizetést a Hivatal elsőként 2017. január 1-jét követően alkalmazza.”

2. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

3. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a a következő 48-51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„48. hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;

49. talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;

50. lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása érdekében lefoglalt;

51. fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű intézkedések és feltételek alkalmazása.”

4. § Az Atv. 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az atomenergia alkalmazása és felügyelete során érvényesíteni kell a fokozatosság elvét.”

5. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/A. §-sal egészül ki:

Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás

16/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást vezet.

(2) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a következő adatcsoportokat tartalmazza:

a) a munkavállaló

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát,

ad) társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy külföldi állampolgárok esetén olyan egyéb, a személyhez egyértelműen hozzárendelt hivatalos azonosító jelet, amely a személy teljes élettartamára nézve állandó;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információkat;

c) a munkavállaló sugárvédelemmel összefüggő tevékenységéért felelősséget viselő vállalkozás adatait, valamint külső munkavállalók esetében a munkáltató adatait;

d) a foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dozimetriai eredményeit és

e) a sugárzással járó munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

(3) Az atomenergia alkalmazójára vonatkozó adatok tartalmazzák a vállalkozás nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát.

(4) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak a munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó adatok közül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a munkáltató nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát;

b) a személyi dozimetriai ellenőrzési időszak dátum szerinti pontos megjelölését;

c) a munkavállaló sugárterhelésnek való kitettsége szerinti - az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott - besorolását.

(5) A hivatalosan feljegyzett személyi dozimetriai eredmények kiterjednek a munkavállalót a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, függetlenül azok forrásától és a besugárzási útvonalaktól, valamint magukban foglalják a résztest- és szemlencse dozimetriai eredményeket egyaránt.

(6) Abban az esetben, ha a külső munkavállalót a munkáltatója átmenetileg más munkáltatónál (a továbbiakban: ideiglenes munkáltató) foglalkoztatja, a munkáltató az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást keresi meg az ideiglenes munkáltató részére a külső munkavállalóra vonatkozó alábbi adatok továbbítása érdekében:

a) a külső munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó, a (4) bekezdés szerint meghatározott adatok;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményei, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információk és

c) a külső munkavállalón elvégzett személyi sugárterhelés-monitoring eredményei az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a tárgyévben, illetve az azt megelőző négy évre vonatkozóan.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok a következőket tartalmazzák:

a) a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleményt;

b) a sugárzással való munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat;

c) a legutóbbi időszakos alkalmassági vizsgálat időpontját és

d) az eredmények érvényességének időtartamát.

(8) A tevékenység befejezésekor a vállalkozás köteles az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás számára bejelenteni a radionuklidok kormányrendeletben meghatározott bevitele esetén a bevitt összes aktivitás vagy a lekötött effektív dózis becsült értékét.

(9) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel.

(10) Az atomenergia-felügyeleti szerv az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatait addig kezelheti, amíg az adott munkavállaló be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig.

(11) Saját magára vonatkozóan valamennyi, adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatai személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatók.”

6. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/B. §-sal egészül ki:

Sugárvédelmi szakértő

16/B. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedély, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás szükséges. A tevékenység folytatását az atomenergia-felügyeleti szerv annak engedélyezi, aki rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Sugárvédelmi szakértői tevékenységet az erre feljogosított

a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),

b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői társaság), valamint a Szolgtv. szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői vállalkozás)

végezhet.

(3) A sugárvédelmi szakértői tevékenységet az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre annak a sugárvédelmi szakértői társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, aki hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik.

(4) A sugárvédelmi szakértői vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az atomenergia-felügyeleti szervnek bejelenteni. A vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

(5) Amennyiben a jogszabály atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, sugárvédelmi szakértőként kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyek vehetők igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a sugárvédelmi szakértőnek, sugárvédelmi szakértői társaságnak, illetve sugárvédelmi szakértői vállalkozásnak az igénybevételéhez fűződnek, akik az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel vagy igazolással rendelkeznek.

(6) Az engedéllyel rendelkező sugárvédelmi szakértőkről, sugárvédelmi szakértői társaságról, valamint sugárvédelmi szakértői vállalkozásról az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a sugárvédelmi szakértő:

a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d) szakértői szakterületét,

e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f) az adatváltozások bejelentésének idejét,

g) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát és

h) a nyilvántartási számot.

(7) A nyilvántartás a (6) bekezdés d)-h) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(8) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi szakértők jegyzékét honlapján naprakészen közzéteszi, mely tartalmazza a sugárvédelmi szakértő nevét és a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát. A sugárvédelmi szakértő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül az értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.

(9) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános

a) a sugárvédelmi szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és időtartama,

b) a szakterület,

c) a sugárvédelmi szakértő, sugárvédelmi szakértői társaság engedélye kiállításának napja,

d) a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja,

e) a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama és

f) a nyilvántartási szám.

(10) A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(11) A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv törli a nyilvántartásból, ha e tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének, vagy ha törlésre irányuló bejelentést tesz.”

7. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/C. §-sal egészül ki:

Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása

16/C. § (1) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy végezhet. Megfelelő sugárvédelmi képzettség szerezhető a jogszabály által előírt sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. A sugárvédelmi képzettséget időszakosan meg kell újítani.

(2) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről, a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiállított bizonyítvány igazolja. A jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok (3) bekezdésben meghatározott adatait jogszabályban meghatározott határidőn belül az atomenergia-felügyeleti szervnek meg kell küldeni.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a bizonyítvány következő adatait tartja nyilván:

a) a képzés, továbbképzés fokozatát;

b) a 16/A. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjaiban meghatározott személyes adatokat;

c) a bizonyítvány kiállításának keltét;

d) a vizsgázónak a vizsgán elért eredményét.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásában szereplő személyes adatokat a sugárvédelmi képzettségre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel, és azokat a bizonyítvány hatályának lejártát követő egy évig kezelheti.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvántartásból kérelemre a 16/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot.”

8. § Az Atv. 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el:)

h) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletét.”

9. § Az Atv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követő, valamint a hiányzó, a talált, és a lefoglalt anyaggal kapcsolatos intézkedések rendjét kormányrendelet határozza meg.

(3) A hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított, nukleáris veszélyhelyzet előidézésére alkalmas nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.”

10. § (1) Az Atv. 67. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

k) a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentések és intézkedések, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedések részletes szabályait;”

(2) Az Atv. 67. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

y) az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat valamint a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) Az Atv. 68. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

r) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályait.”

11. § Az Atv. a következő 71. §-sal egészül ki:

„71. § Ez a törvény az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

12. § Az Atv.

a) 2. § 29. pontjában a „nukleáris létesítmények ionizáló” szövegrész helyébe a „létesítmények ionizáló” szöveg,

b) 12. § (8) bekezdésében a „17. § (7) bekezdése” szövegrészek helyébe „17. § (8) bekezdése” szöveg,

c) 13. § (3) bekezdésében a „létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban” szövegrész helyébe a „létesítési engedélyezési eljárásában” szöveg,

d) 17. § (2) bekezdés 4. pontjában a „nukleáris rendszer, rendszerelem” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme” szöveg,

e) 17. § (2) bekezdés 43. pontjában az „építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői” szöveg,

f) 18/D. § (1) bekezdésében a „mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői” szöveg, az „akit” szövegrész helyébe az „aki” szöveg,

g) 38. § (2) bekezdésében az „üzemeltetési” szövegrész helyébe az „üzembe helyezési” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az Atv. 4. § (12) bekezdése.

3. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

14. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:)

c) a Hivatal által kiszabott bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.”

15. § A Tszt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: miniszter) és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert” szöveg lép.

4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

16. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 6a. és 6b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom;

6b. Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;”

(2) A Vet. 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„34a. Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;”

(3) A Vet. 3. §-a a következő 47a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;”

17. § A Vet. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termelő - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján -

a) a saját maga által termelt villamos energiát,

b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát

értékesítheti.”

18. § A Vet. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszköz ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet

a) egyetemes szolgáltató értékesített, és

b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára

ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és

bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőse, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.

(6) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles

a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,

b) az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia mennyiségre vonatkozóan a jogszabályi és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően azon a szervezett villamosenergia-piacon ügyletet kötni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és

c) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia támogatásához szükséges összeget és az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,

d) az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget mérlegkörönként megállapítani és az érintett mérlegkör-felelősökkel elszámolni, figyelemmel a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.

(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.

(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint köteles átvenni.”

19. § A Vet. II. Fejezete a következő alcím címmel és 13/A. §-sal egészül ki:

A kötelező átvételi rendszer működtetésének finanszírozása

13/A. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkörfelelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszköz végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkörfelelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszköz végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles külön feltüntetni.

(3) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkörfelelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a mérlegkörfelelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkörfelelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.”

20. § A Vet. 16. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban)

r) a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.”

21. § A Vet. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az átviteli rendszerirányító)

g) a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetővel kötött megállapodás esetén hozzájárulhat a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 76. cikk (1) bekezdésében előírt költségekhez, amennyiben a Hivatal a 2015/1222/EU rendelet 76. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a költség-hozzájárulási javaslatot előzetesen jóváhagyja.”

22. § A Vet. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.”

23. § A Vet. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 714/2009/EK rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.”

24. § A Vet. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.”

25. § A Vet. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szervezett villamosenergia-piacon)

b) a termelő, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra irányuló, és

c) a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, a 13. § (6) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában, valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló”

(ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.)

26. § A Vet. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a kereskedelmi szabályzat, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.”

27. § A Vet. VIII. fejezete a következő 55/A. § és 55/B. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések szerint dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kijelöléséről, a kijelölt villamosenergia-üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról, valamint az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergiapiaci-üzemeltető szolgáltatásainak visszautasításáról, továbbá ez utóbbi tekintetében teljesíti a vonatkozó értesítési kötelezettségeket.

(2) Ha a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest a Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdése és 5 cikk (1) bekezdése alapján kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőnek jelöli ki, akkor a szervezett villamosenergia-piac engedélyesének a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőre vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tennie.

(3) A másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokon történő kereskedéshez kapcsolódó, a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak meghatározására vonatkozó számítási módszertant a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjak mértékét a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető állapítja meg. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető az általa alkalmazni kívánt díjak mértékét az alkalmazásuk előtt 30 nappal köteles a honlapján közzétenni.

(5) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a (4) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg köteles a (3) bekezdés szerinti módszertan alapján meghatározott díjak részletes számítási hátteréről a Hivatalt tájékoztatni.

(6) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető köteles a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseit betartani, az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni.

55/B. § A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálatban részt vesz és a részt vevőkkel megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.”

28. § A Vet. 57/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.”

29. § A Vet. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § (1) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező feltételek és módszertanok kidolgozása a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint történik. A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerinti konzultáció során az érintett engedélyesek, felhasználók, valamint más szereplők és ezek érdekképviseleti szerveik bevonását az erre kijelölt, a feltételek és módszertanok kidolgozásáért felelős által fenntartott információs platformon keresztül kell biztosítani.

(2) A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy ha a rendelet az egyes rendelkezések alkalmazásának kezdetére későbbi határnapot állapít meg, a megállapított alkalmazási határnap előtt 30 nappal a kereskedelmi szabályzat és az üzemi szabályzat esetén az átviteli rendszerirányító, elosztói szabályzat esetén az elosztók kötelesek a Hivatalhoz benyújtani - a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével - az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására vonatkozó, a rendelettel való összhang megteremtése szempontjából előkészített és az érintett szabályzati bizottság által megtárgyalt javaslatot.

(3) Ha az érintett szabályzati bizottságok nevében az átviteli rendszerirányító vagy az elosztók a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem kezdeményezik az érintett villamosenergia-ellátási szabályzat módosítását, a Hivatal módosíthatja azokat, az (1) bekezdés szerinti rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

(4) A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatát a kidolgozásáért felelős személy köteles jóváhagyás céljából benyújtani a Hivatal részére, és köteles egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását.

(5) Azokban az esetekben, amikor a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet alapján a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat vonatkozó részének kidolgozásáért felelős személy nem az átviteli rendszerirányító, akkor a Hivatal a (4) bekezdés szerinti kérelmet annak kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldi az átviteli rendszerirányítónak annak érdekében, hogy az a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tegyen javaslatot annak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat szövegében történő formai elhelyezésére.

(6) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat Hivatal határozatainak megfelelő egységes szerkezetben történő közzétételéért az átviteli rendszerirányító felelős.”

30. § A Vet. 70. §-a következő (5) és (5a) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az üzemi szabályzat, a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel.

(5a) Ha a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat valamely rendelkezése ugyanazon szabályozási tárgykör esetében eltérő szabályokat állapít meg, mint a többi villamosenergia-ellátási szabályzat, akkor a szabályozás összhangja érdekében a 67/A. § rendelkezései alapján kell eljárni.”

31. § A Vet. 99/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.”

32. § A Vet. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban, valamint a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles honlapján vagy az arra kijelölt elektronikus platformon folyamatosan nyilvánosságra hozni.”

33. § A Vet. 159. § (3) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:)

„9. végrehajtja a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó vagy jelen törvény alapján ellátandó feladatokat, ennek keretében többek között:

a) dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kjelöléséről, a kijelölt villamosenergia-üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról,

b) a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti esetben jóváhagyja a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak módszertanát,

c) visszautasíthatja az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergia-üzemeltető szolgáltatásait, és teljesíti az azzal kapcsolatos értesítési kötelezettségeket,

d) dönt az átviteli rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által kialakított, az egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolás teljes megvalósításához szükséges feltételek és módszertanok jóváhagyásáról,

e) dönt az egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásnak a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőnél felmerült költségeihez az átviteli rendszerirányító részéről történő hozzájárulásról szóló javaslat jóváhagyásáról,

f) részt vesz és megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.”

34. § A Vet. 168. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje az átviteli rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által kialakított feltételek és módszertanok jóváhagyása esetében a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben egyedileg meghatározott határidők.”

35. § A Vet. 170. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„13. a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

36. § A Vet. XXI. fejezete a következő 178/S. §-sal egészül ki:

„178/S. § Ha a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - a jogszabályváltozás esetére nézve másként nem állapodnak meg, úgy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény által megállapított 13. és 13/A. §-a hatályba lépésének napjától az ezt megelőzően kötött azon - kereskedelmi szabályzat szerinti - ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződésekben, amelyek olyan fix összegű villamosenergia-árat tartalmaznak, amely a kötelező átvételi árelemet is magában foglalja, a 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mindenkori mértékével csökkentett villamos-energia egységár alkalmazandó a felek közötti jogviszonyban.”

37. § A Vet. 184. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

f) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-ei 2015/1222/EU bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

38. § A Vet.

a) 3. § 67. pontjában az „a nemzetközi” szövegrész helyébe az „egyes nemzetközi” szöveg, és az „elosztói szabályzat;” szövegrész helyébe az „elosztói szabályzat, valamint a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat;” szöveg,

b) 15. §-ában a „meghatározott” szövegrész helyébe a „, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott EU bizottsági rendeletben meghatározott” szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

d) 31. § d) pontjában az „az üzemi és elosztói szabályzatban” szövegrész helyébe az „a jogszabályokban, az elosztói szabályzatban, az üzemi szabályzatban és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban” szöveg,

e) 36. § (5) bekezdésében az „az ellátási szabályzatokban” szövegrész helyébe az „a jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg,

f) 40. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

g) 53. § (2) bekezdésében az „és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban” szövegrész helyébe az „, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergiapiaci szabályzatban” szöveg,

h) 55. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrészek helyébe a „kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat” szöveg,

i) 55. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrész helyébe a „kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat” szöveg,

j) 59. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

k) 59. § (4) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

l) 67. §-ában a „kidolgozza” szövegrész helyébe a „kidolgozza a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével” szöveg,

m) 70. § (2) bekezdésében az „A villamosenergia-ellátási szabályzatok” szövegrész helyébe az „A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat” szöveg,

n) 70. § (6) bekezdésében a „villamosenergia-ellátási szabályzatot” szövegrész helyébe a „villamosenergia-ellátási szabályzatot a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével” szöveg,

o) 89. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrész helyébe a „nemzetközi üzemi és kereskedelmi, valamint a kereskedelmi szabályzat” szöveg,

p) 99/D. § (2) bekezdésében a „egyetemes szolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „villamosenergiavásárlási szerződés” szöveg,

q) 99/D. § (3) bekezdésében az „egyetemes szolgáltatási szerződéshez” szövegrészek helyébe a „villamosenergiavásárlási szerződéshez” szöveg,

r) 151. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

s) 154. §-ában az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,

t) 159. § (1) bekezdésében a „714/2009/EK rendeletben” szövegrész helyébe a „714/2009/EK rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben” szöveg

lép.

39. § A Vet.

a) 148. § (2) bekezdésében a „0,21 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,25 Ft/kWh” szöveg,

b) 148. § (3) bekezdésében a „0,13 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,07 Ft/kWh” szöveg,

c) 148. § (4) bekezdésében a „2,08 Ft/kWh” szövegrész helyébe az „1,75Ft/kWh” szöveg

lép.

40. § A Vet. 10. § (4) bekezdésében a „mérlegköri” szövegrész helyébe a „mérlegkör-tagsági” szöveg lép.

41. § Hatályát veszti a Vet.

a) 22. §-a, és

b) 146. § (2) bekezdése.

5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

42. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 63/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.”

43. § (1) A Get. 91/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szállítási rendszerüzemeltető és a szervezett földgázpiaci engedélyes köteles együttműködni a kereskedési platform működtetése érdekében.”

(2) A Get. 91/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kereskedési platformot működtető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a kereskedelmi egyensúlytalanságuk feloldására irányuló földgáz kereskedelemnek a lehetőségét a 312/2014/EU bizottsági rendelet és a kereskedési platform szabályzata szerint.”

44. § A Get. 106. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A miniszter rendeletben állapítja meg)

d) a szállítási rendszerüzemeltető által egy másik szállítási rendszerüzemeltető igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, ideértve a határon átnyúló, de belföldi teljesítési helyű szolgáltatások körét.”

45. § A Get. 115/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb a felhasználók átvételének időpontjáig visszavonhatja, ha a határozatok meghozatalának időpontját követően az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely alapján a határozatok rendelkezései okafogyottá váltak, valamint az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató közös kérelmükben kérik a Hivataltól a határozatok visszavonását.”

46. § A Get. 115/C. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött egyetemes szolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.”

47. § A Get. 125. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1)-(1c) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok a Hivatal részére átadhatók, amelyeket a Hivatal köteles a Ket. adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint kezelni.”

48. § A Get. XVIII. fejezete a következő 146/J. §-sal egészül ki:

„146/J. § E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvénnyel megállapított 115/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

49. § A Get.

a) 104/A. § (1) bekezdésében az „, a csatlakozási díj és az egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe az „és az egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben, valamint a csatlakozási díjnak a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben” szöveg,

b) 125. § (4) bekezdésében az „a)-c) és e)” szövegrész helyébe az „a), b) és e)” szöveg,

c) 125. § (5) bekezdésében az „a)-c) és e)” szövegrész helyébe az „a), b) és e)” szöveg,

d) 129. § (2) bekezdés d) pontjában a „pontja” szövegrész helyébe a „pontja, valamint a 128/A. § (5) bekezdése” szöveg,

e) 129. § (2) bekezdés e) pontjában a „128/A. § (5) bekezdése” szöveg helyébe a „128/A. § (6) bekezdése” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a Get.

a) 91/A. § (3) bekezdés h) és i) pontja,

b) 114/A. § (2)-(4) bekezdése,

c) 125. § (4) bekezdés c) pontja,

d) 134/B. § (7) bekezdése.

6. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

51. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;”

(2) Az Ehat. 1. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„26. nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;”

(3) Az Ehat. 1. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.”

52. § (1) Az Ehat. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.

(2a) Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.”

(2) Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vállalkozáscsoport azon tagja, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és végsőenergia-fogyasztása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozása végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem köteles kötelező energetikai auditálást lefolytatni vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni.

(5) Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.”

53. § Az Ehat. 18. alcíme a következő 22/A-22/C. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A nagyvállalatnak minősülő tulajdonos köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében a tulajdonában álló épület vonatkozásában az energetikai auditot.

(2) A nagyvállalatnak minősülő bérlő abban az esetben köteles épületre vonatkozó energetikai auditálást végeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át.

(3) A kötelező energetikai auditálás keretében ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő és nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett.

(4) Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni.

22/B. § (1) A nagyvállalat köteles minden év június 30-áig a Hivatal honlapján erre a célra kialakított felületen regisztrálni.

(2) A Hivatal a regisztráció nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése esetén egymillió forintig terjedő bírsággal sújtja a nagyvállalatot és elvégzi a regisztrációját.

(3) A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat utolsó összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét.

22/C. § (1) A nagyvállalat köteles a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni a tárgyévet megelőző évben megvalósított energiahatékonysági intézkedésekről, a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználási adatairól, valamint a tervezett energiahatékonysági intézkedésekről és megvalósulásuk tervezett időpontjáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése esetén a Hivatal a nagyvállalatot egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A bírság ismételten kiszabható.

(3) A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat utolsó összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét.

(4) Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”

54. § (1) Az Ehat. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat, ha a szakmai vizsga teljesítésének kivételével megfelel a 28. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.”

(2) Az Ehat. 35. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai auditálási tevékenység folytatására jogosult személyekre és szervezetekre megfelelően alkalmazni kell az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben az energetikai auditorokra és energetikai auditáló szervezetekre meghatározott szabályokat.”

55. § Az Ehat. 46. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

d) a 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét”

(rendeletben állapítsa meg.)

56. § Az Ehat. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nagyvállalat a 22/B. § szerinti regisztrációt első alkalommal 2016. január 20-áig köteles teljesíteni.”

57. § Az Ehat. 33. § (3) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg lép.

7. Záró rendelkezések

58. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, a 9. §, a 10. § (1) és (2) bekezdése, a 11-13. § és a 39. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § és a 10. § (3) bekezdése 2016. január 2-án lép hatályba.

(4) A 3. alcím és a 6. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(5) A 17-19. §, a 25. §, a 35. §, a 36. §, a 40. § és a 41. § 2016. április 1-jén lép hatályba.

59. § (1) E törvény 2. alcíme az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 4. alcíme a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-ei 2015/1222/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

(3) E törvény 6. alcíme az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére