Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.12.)

2015. évi CCII. törvény

a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról * 

1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

1. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet.”

2. § A Szabs. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően - a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.”

3. § A Szabs. tv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni.

(3) A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,

a) akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,

b) aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(4) Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.

(5) A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.

(6) A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.

(7) A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni.

(8) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és - ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll - a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.

(9) A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges.”

4. § A Szabs. tv. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában.”

5. § (1) A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szándékosság és a gondatlanság,

b) a kísérlet,

c) a társtettes és a közvetett tettes,

d) a felbujtó és a bűnsegéd,

e) a hozzátartozó,

f) a csoportos elkövetés,

g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

h) a büntethetőséget kizáró okokra,

i) a magánindítványra, valamint

j) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § Lopás, Btk. 371. § Rongálás, Btk. 372. § Sikkasztás, Btk. 373. § Csalás, Btk. 376. § Hűtlen kezelés, Btk. 378. § Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra

a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.”

(2) A Szabs. tv. 29. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

e) nyilvános rendezvény a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett látogatható.”

6. § A Szabs. tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt - ha e törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.

(2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak,

b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek

van helye.

(3) Jogorvoslati kérelem benyújtására - ha e törvény kivételt nem tesz - az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.

(4) A jogorvoslati határidő - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.

(5) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti.”

7. § A Szabs. tv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.”

8. § A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel - haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz.”

9. § A Szabs. tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.

(2) Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.

(3) Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.

(4) Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat.”

10. § A Szabs. tv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.”

11. § A Szabs. tv. a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

„43/A. Megkeresések

56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó és civil szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető.”

12. § A Szabs. tv. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”

13. § A Szabs. tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.”

14. § A Szabs. tv. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, idézés esetén azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a megjelenéséről gondoskodjék.”

15. § A Szabs. tv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

16. § A Szabs. tv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125-126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen - annak tartalmától függetlenül - nincs helye jogorvoslatnak.”

17. § A Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő, egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható. Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni.”

18. § A Szabs. tv. a következő 57/B. alcímmel egészül ki:

„57/B. A felismerésre bemutatás

70/B. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

(6) A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá - amennyiben erre lehetőség van - a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is rögzíthető.”

19. § A Szabs. tv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.”

20. § A Szabs. tv. 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.”

21. § (1) A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen”

(2) A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen)

i) az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, szabálysértési hatóság illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.”

22. § A Szabs. tv. 80. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy)

g) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

h) a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül.”

23. § A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha)

k) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

l) megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye.”

24. § A Szabs. tv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

25. § A Szabs. tv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle eredményességét veszélyeztetné.”

26. § A Szabs. tv. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy részére a határozatot és a bíróság végzését hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.”

27. § A Szabs. tv. 92. § (3) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:

„(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos.”

28. § (1) A Szabs. tv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.”

(2) A Szabs. tv. 97. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti - ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged -, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.

(6) A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.”

29. § A Szabs. tv. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye.”

30. § (1) A Szabs. tv. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a tárgyalásra idézi

a) az eljárás alá vont személyt, ha

aa) a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy

ab) a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy

b) az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab) alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható.”

(2) A Szabs. tv. 110. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt értesíti.”

(3) A Szabs. tv. 110. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható.”

31. § (1) A Szabs. tv. 127. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért.”

(2) A Szabs. tv. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eset kivételével nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.”

32. § A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő)

d) az ügyész, a 127. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben.”

33. § (1) A Szabs. tv. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja.”

(2) A Szabs. tv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kérheti a tárgyalás tartását.”

34. § A Szabs. tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.”

35. § A Szabs. tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.”

36. § A Szabs. tv. 133/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.”

37. § A Szabs. tv. 133/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv, továbbá a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyező bíróság rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

38. § (1) A Szabs. tv. 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”

(2) A Szabs. tv. 139. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

39. § (1) A Szabs. tv. 141. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

(2) Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság, valamint pénzbírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”

(2) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a szabálysértési jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(2b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

a) az elkövető lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

d) a felderítés helye

szerint illetékes.”

(3) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2d)-(2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Ha a pénzbírság vagy a helyszíni bírság végrehajtására az általános szabálysértési hatóság rendelkezik feladat- és hatáskörrel, azok befizetésének ellenőrzésére az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében az általános szabálysértési hatóság elektronikus hozzáférést biztosít a beszedési számláinak kivonatához az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére.

(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a 157. § (3a) bekezdése szerinti adatkörből rendelkezésére álló adatokat továbbítja. Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2g) bekezdés szerinti feladatok ellátását követően ezeket az adatokat törli.

(2g) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésre álló adatokat, és az összevetés eredményeképpen elvégzi a 153. § (3) bekezdés h) pontja szerinti feladatokat.”

40. § A Szabs. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság - gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével - közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot - a 141. § (17) bekezdés kivételével - szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.

(2) A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.

(3) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)-(11), (14), (16) és (18) bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát - a nyilvántartása alapján - felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.

(4) A meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)-(13) és (15) bekezdése az irányadó.

(5) Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.

(7) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni.”

41. § A Szabs. tv. 106. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. A közérdekű munka végrehajtása

144. § (1) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(2) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munka végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

a) az elkövető lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

d) a felderítés helye

szerint illetékes.

(5) A közérdekű munka végrehajtásában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv közreműködik.

(6) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül az illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.

(7) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése - az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől - tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv - a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölésekor figyelembe veszi

a) hogy a foglalkoztatót a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e, valamint

b) a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét.

(9) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 284. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a foglalkoztató által igényelt létszám alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem lehet kijelölni közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(10) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt mindaddig, ameddig közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely kijelölésére nem kerül sor.

(11) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.

(12) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(13) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(14) A kijelölt munkahely köteles

a) az elkövetőt közérdekű munkával foglalkoztatni,

b) a közérdekű munkavégzésről nyilvántartást vezetni és az elkövetővel kapcsolatban kért felvilágosítást a szabálysértési hatóságnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek megadni. A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.

(15) A kijelölt munkahely - lehetőség szerint az elkövető munkavégzésre vonatkozó igényének figyelembevételével - meghatározza a közérdekű munka megkezdésének időpontját.

(16) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.

(17) Ha az elkövető

a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,

b) munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

c) esetében a 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,

a b) és c) pontok esetében a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot. Az a) és b) pont esetében az értesítést a szabálysértési hatóság - az ügyben keletkezett iratokkal együtt - szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával szabálysértési elzárásra változtatja át.

(18) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.

(19) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb két havi halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat.

(20) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat.”

42. § (1) A Szabs. tv. 144/A. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A foglalkoztatói nyilvántartás közérdekű munka végrehajtására jelentkező elkövető vonatkozásában tartalmazza)

b) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,”

(vonatkozó adatokat.)

(2) A Szabs. tv. 144/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó, foglalkoztatói nyilvántartásban rögzített adatokat a honlapján közzéteszi.”

(3) A Szabs. tv. 144/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2a) bekezdésben foglalt adatokat és a kijelölt foglalkoztató (2) bekezdés szerinti adatait a határozat, illetve végzés vagy a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli.”

(4) A Szabs. tv. 144/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdésben foglalt adatokat. Az adatszolgáltatást a közérdekű munkalehetőség megteremtésével egyidejűleg kell teljesíteni.”

43. § (1) A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a pénzbírságot kiszabó határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.”

(2) A Szabs. tv. 147. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előterjesztett, valamint az elkésett, a nem a jogosult által előterjesztett, vagy az egyazon ügyben ismételten előterjesztett méltányossági kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá a határidőn túl előterjesztett méltányossági kérelem esetében az igazolási kérelemről a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

44. § (1) A Szabs. tv. 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)

l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás előjegyzett kezdő és utolsó napját, tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát.”

(2) A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti]

h) a 141. § (2d) bekezdés szerinti esetben a (2) bekezdés f) pontja és a (2) bekezdés o) pont od) alpontja szerinti adatokat az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve.”

(3) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés l) pontjában az elzárás felfüggesztésének tényére és a próbaidő tartamára vonatkozó adatot a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában - jogszabályban meghatározott módon és formában - a bíróság rögzíti.”

45. § (1) A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

d) a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy, az állami foglalkoztatási szerv, a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a szabálysértési méltányossági eljárás során az e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,”

(2) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az erdészeti hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 243. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.”

(3) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 187. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.”

(4) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Az állami adóhatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 177. §-ban meghatározott, a 191. §-ban meghatározott, vagy pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.”

(5) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a 141. § (2d) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörében közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés aa), ab), ad), ae) és ah) pontjában szereplő, az érintett személyre vonatkozó,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából

ba) a 153. § (2) bekezdés c) pontjából az eljárt szabálysértési hatóság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

bb) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére vonatkozó,

bc) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő,

bd) a 153. § (2) bekezdés o) pontjából az oa)-od) alpontban szereplő

adatokat.”

46. § A Szabs. tv. a következő 132/A. alcímmel egészül ki:

„132/A. Közérdekű üzem működésének megzavarása

177/A. § (1) Aki közérdekű üzem működését megzavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közérdekű üzem:

a) a közmű,

b) a közösségi közlekedési üzem,

c) az elektronikus hírközlő hálózat,

d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,

e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.”

47. § (1) A Szabs. tv. 183. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

a) a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver, a festéklövő fegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,”

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv. 183. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó, gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el.”

(3) A Szabs. tv. 183. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.”

(4) A Szabs. tv. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

48. § A Szabs. tv. a következő 153/B. alcímmel egészül ki:

„153/B. Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés

199/B. § (1) Aki csekély mennyiséget meg nem haladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, szabálysértést követ el.

(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

49. § A Szabs. tv. 200/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki közterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el.”

50. § A Szabs. tv. 243. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságról, helyszíni bírságról a szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot.”

51. § (1) A Szabs. tv. 247. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az a szülő vagy törvényes képviselő)

c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága - alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt,”

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv. 247. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.”

52. § A Szabs. tv. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253. § (1) E törvény

a) 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 71. § (2) bekezdése és 73. § (10)-(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) 53. § (1), (3) és (4) bekezdése, 57. § (3) bekezdése, valamint 73. § (7) bekezdése a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

53. § A Szabs. tv.

1. 6. § (3) bekezdésében az „amíg a kötelesség nem teljesül” szövegrész helyébe az „amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna” szöveg,

2. 6. § (5) bekezdésében a „személlyel szemben” szövegrész helyébe a „személy ellen” szöveg,

3. 10. § c) pontjában a „nevelő szülő” szövegrész helyébe a „nevelő szülő, gyám” szöveg,

4. 16. alcímének címében az „elzárás és a pénzbírság” szövegrész helyébe az „elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság” szöveg,

5. 24. § (2) bekezdésében az „elhalasztására, illetve a pénzbírság” szövegrész helyébe az „elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság” szöveg,

6. 24. § (3) bekezdésében az „elzárás, a meg nem fizetett” szövegrész helyébe az „elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett” szöveg,

7. 28. § (4) bekezdésében a „fenyítés kiszabása” szövegrész helyébe az „eljárás lefolytatása” szöveg,

8. 36. § (2) bekezdésében a „körben regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „körben nemzetiségi nyelvét” szöveg,

9. 56. § (3) bekezdésében a „személy lakóhelyének” szövegrész helyébe a „személy vagy tanú lakóhelyének, a „személy hollétéről” szövegrész helyébe pedig a „személy vagy tanú hollétéről” szöveg,

10. 66. § (2) bekezdésében a „felmentheti.” szövegrész helyébe a „felmentheti, a felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.” szöveg,

11. 71. § (2) bekezdésében a „megkezdésekor figyelmeztetni” szövegrész helyébe a „megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni” szöveg; az „A figyelmeztetést és” szövegrész helyébe az „A tájékoztatást, a figyelmeztetést és” szöveg,

12. 72. § (1) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt” szövegrész helyébe az „a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt” szöveg,

13. 72. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében” szöveg,

14. 72. § (7) bekezdésében a „kötelezettet kérelmére” szövegrész helyébe a „kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére” szöveg,

15. 73. § (2) bekezdésében „legfeljebb hetvenkét óráig tart” szövegrész helyébe a „legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző előállítás teljes ideje beleszámít” szöveg,

16. 73. § (7) bekezdésében az „a parancsnokát is” szövegrész helyébe az „az elöljáróját, továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is” szöveg,

17. 73. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerv a szabálysértési” szövegrész helyébe a „szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési” szöveg,

18. 75. § (1) bekezdésben a „szabálysértési hatóság,” szövegrész helyébe a „szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv,” szöveg,

19. 77. § (1) bekezdés g) pontjában az „a tanút vagy” szövegrész helyébe az „a tanút, a kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy” szöveg,

20. 77. § (1) bekezdés h) pontjában a „gondozóját” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőjét” szöveg, továbbá a „gondozója” szövegrész helyébe a „törvényes képviselője” szöveg,

21. 82/A. § (3) bekezdésében a „költségekről.” szövegrész helyébe a „költségekről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről.” szöveg,

22. 82/E. § (3) bekezdésében a „részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de” szövegrész helyébe a „részt vehet, de” szöveg,

23. 82/K. § (2) bekezdésében a „során regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „során nemzetiségi nyelvét” szöveg,

24. 83. § (3) bekezdésében az „f) és h)” szövegrész helyébe az „f), h) és k)” szöveg,

25. 86. § (1) bekezdésében az „a szerv” szövegrész helyébe az „a bíróság, szabálysértési hatóság” szöveg,

26. 87. § (1) bekezdésében az „akinek a meghallgatása indokolt” szövegrész helyébe az „akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező” szöveg,

27. 89. § (6) bekezdésében a „hirdetmény kifüggesztésétől” szövegrész helyébe a „hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől” szöveg,

28. 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „készkiadása” szövegrész helyébe a „készkiadása és díja” szöveg,

29. 98. § (1) bekezdésében a „határozatával, illetve intézkedésével szemben” szövegrész helyébe a „határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés elmulasztása miatt”, az „akit az intézkedés érint” szövegrész helyébe pedig az „akit az intézkedés érint vagy érintett volna” szöveg,

30. 99/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy második fordulatába,” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a) bekezdésébe,” szöveg,

31. 104. § (1) bekezdésében a „valamint felhívja” szövegrész helyébe a „valamint szükség esetén felhívja” szöveg,

32. 115. § (1) bekezdésében az „először az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője fejtheti ki” szövegrész helyébe az „először a szabálysértési hatóság jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve az eljárás alá vont személy fejtheti ki” szöveg,

33. 117. § (8) bekezdésében az „a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésével” szövegrész helyébe az „a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével” szöveg,

34. 118. § (4) bekezdésében a „bekezdés alapján” szövegrész helyébe a „bekezdésben foglalt esetben” szöveg,

35. 126/A. § (1) bekezdésében a „bekezdés e) és f), valamint h) és i) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés e)-i) pontjában” szöveg,

36. 125. § (2) bekezdésében az „az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn,” szövegrész helyébe az „az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg,” szöveg,

37. 134. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseti gondnokot” szövegrész helyébe a „eseti gyámot” szöveg,

38. 134. § (6a) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság” szövegrész helyébe az „a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság” szöveg,

39. 138. § (1) bekezdésében a „közlés” szövegrész helyébe a „meghozatala” szöveg,

40. 140. § (1) bekezdésében a „szabálysértési elzárás végrehajtását legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja” szövegrész helyébe a „szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja” szöveg,

41. 141. § (3) bekezdésében a „lakóhelye,” szövegrész helyébe a „lakóhelye, tartózkodási helye,” szöveg,

42. 141. § (5) bekezdésében az „A helyszíni bírságot kiszabó szerv” szövegrész helyébe az „A 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó személy” szöveg,

43. 141. § (6) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság a” szövegrész helyébe az „a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a” szöveg,

44. 141. § (14) bekezdésében az „a pénzbírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még” szövegrész helyébe az „a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak vagy helyszíni bírságnak a még” szöveg,

45. 141. § (16) bekezdésében a „rendbírságot az” szövegrész helyébe a „rendbírságot, az elővezetési költséget az” szöveg,

46. 144/A. § (2) bekezdésében a „nyilvántartás tartalmazza” szövegrész helyébe a „nyilvántartás a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatók vonatkozásában tartalmazza” szöveg,

47. 153. § (2) bekezdés d) pontjában a „valamint beszámításokkal csökkentett mértékét,” szövegrész helyébe a „valamint beszámításokkal csökkentett mértékét, illetve a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése tényét” szöveg,

48. 153. § (3) bekezdés e) pontjában az „esetén a” szövegrész helyébe az „esetén - kivéve a (3a) bekezdésben foglaltakat - a” szöveg,

49. 177. § (4) bekezdésében a „az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,” szövegrész helyébe az „a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,” szöveg,

50. 215/A. §-ban az „összefüggő bejelentési, megjelenési,” szövegrész helyébe az „összefüggő megjelenési,” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 13. § (2) és (3) bekezdése,

b) 92. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 127. § (1) bekezdés f) pontja,

d) 132/A. §-a, valamint

e) 169. § (3) bekezdése.

2. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

55. § (1) A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság, valamint - a végrehajtásra átvett eljárási költség tekintetében - a szabálysértési költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni.”

(2) Az Szjst. 30. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az általános szabálysértési hatóság az elkövető részére a pénzbírság és eljárási költség megfizetésére harminc napos határidőt biztosít, egyúttal tájékoztatja az elkövetőt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha az elkövető a pénzbírságot nem fizeti meg, helyébe milyen tartamú közérdekű munka lép, valamint arra is, hogy a pénzbírság befizetésére nyitva álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében. Amennyiben az eljárás alá vont személy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a szabálysértési hatóság intézkedik a pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásáról vagy annak adók módjára történő behajtásáról; e körülményekre a tájékoztatásnak úgyszintén ki kell terjednie.

(5) Amennyiben az elkövető jelentkezik az állami foglalkoztatási szervnél, akkor az állami foglalkoztatási szerv soron kívül értesíti a végrehajtásért felelős általános szabálysértési hatóságot.”

56. § Az Szjst. 31. § (1) bekezdésében a „közúti közlekedési szabályok megsértése” szövegrész helyébe a „jogsértés” szöveg lép.

57. § Hatályát veszti az Szjst.

a) 2. § (3) bekezdése, valamint

b) Melléklete.

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

58. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) „Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása” alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az előzetes fogvatartás, a házi őrizet és a szabálysértési büntetések beszámítása”

(2) A Btk. „Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása” alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § (1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a pénzbüntetést be kell számítani - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja szerint lefolytatott perújítási eljárást követően, a perújítással érintett cselekmény miatt - a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.

(2) A beszámításnál egy napi szabálysértési elzárás egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, egy napi közérdekű munkának, valamint ötezer forint pénzbüntetésnek felel meg.

(3) A szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, hat óra közérdekű munkának, illetve a pénzbüntetés azonos értékének felel meg.

(4) A szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egy napi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, ötezer forint pénzbüntetésnek, valamint a közérdekű munka azonos mértékének felel meg.”

4. Záró rendelkezések

59. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 39. § (3) bekezdése, 44. § (2) bekezdése és a 45. § (5) bekezdése 2016. március 1-jén lép hatályba.

60. § E törvény

a) 52. §-a, 53. § 11. pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének, 6. cikkének és 11. cikkének,

b) 9. §-a, 12. §-a, 52. §-a, valamint az 53. § 16. pontja a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-5. cikkének, 9. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkének

való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére