Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.12.)

2015. évi CCIII. törvény

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

1. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 6. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(5) A nyilatkozattevő személyének (4) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(6) A szolgálati viszony létesítésével, a szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(7) A (6) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.”

(2) A Hszt. 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot a (6) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról - a (7) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(9) Az írásbeli jognyilatkozatokat - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével - a (6) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumban kell kiadni vagy a (7) és (8) bekezdés szerint kell kiadmányozni.”

(3) A Hszt. 6. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Ha a rendvédelmi szerv a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a rendvédelmi szerv másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint hivatalos iratként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni,

a) ha a címzett vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta: az átvétel megtagadásának napján,

b) ha a címzett a küldeményt nem vette át és az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza: a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon.

(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (4) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.”

2. § A Hszt. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az elévülés határidejébe nem számít bele a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény vonatkozásában benyújtott szolgálati panasz benyújtásától a szolgálati panasz elbírálásáig terjedő időtartam, kivéve, ha a 268. § (3) bekezdése alapján a szolgálati panasz elutasítására kerül sor.”

3. § A Hszt. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a szolgálati igazolvány a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazza. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.”

4. § A Hszt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni.”

5. § A Hszt. 37. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 108. § és a 109. § (2)-(6) bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

6. § A Hszt. 65. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagját az 51. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervhez - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok vezényli, határozatlan időre. A (2) bekezdéstől eltérően a vezénylés csak szolgálati beosztás betöltésére történhet.”

7. § A Hszt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli. Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományának a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vagy a terrorizmust elhárító szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylése esetén a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alacsonyabb a viselt rendfokozatnál, a hivatásos állomány tagja a korábbi rendfokozatát viseli a vezénylés ideje alatt is, mindaddig, amíg a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb.”

8. § A Hszt. 69. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját illetménye - a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján - a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.

(9) A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.”

9. § A Hszt. 44. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § A szolgálati viszony szünetelése - a 171. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.”

10. § A Hszt. 78. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja)

e) ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá a 176. § (1) bekezdésében meghatározott választható juttatásra csak az a) pont alapján szolgálatba hívása időtartamára - időarányosan - jogosult.”

11. § (1) A Hszt. 88. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:)

g) a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.”

(2) A Hszt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha]

a) a 86. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján alkalmatlanná vált,”

12. § A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni. Ha besorolása a korábbi vezetői beosztáshoz képest alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne, a hivatásos állomány tagját a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni és részére a korábbi rendfokozatának megfelelő rendfokozatot megállapítani, abban az esetben is, ha a 9. mellékletben az adott vezetői fizetési fokozathoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb. A magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezéskor a vezetői beosztást betöltő vezetői fizetési várakozási ideje újraindul. Ha korábban már betöltött az új vezetői beosztással azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztást, az ott eltöltött fizetési várakozási időt figyelembe kell venni.”

13. § A Hszt. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány 46. § (2) bekezdése szerint besorolt nem pályakezdő tagjának a fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.”

14. § A Hszt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés második mondata szerint besorolt hivatásos állomány tagjának rendfokozatát a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített legalacsonyabb rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatban kell megállapítani. A rendszeresített rendfokozatba akkor léptethető elő - figyelemmel a 121. §-ban foglalt rendelkezésekre is -, amikor a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített fizetési fokozathoz szükséges szolgálati időt eléri.”

15. § A Hszt. 121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Középvezetői és beosztott vezetői szolgálati beosztás esetében a besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a vezetői fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott, az előresorolást megelőző továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a vezetői szolgálati beosztásban eltöltött időben teljesítményértékelései átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.”

16. § (1) A Hszt. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a heti szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat együttesen nem haladhatja meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott heti időtartamot, a 134. § (2) bekezdése szerinti időkeret alkalmazása esetén négyhavi átlagban nem haladhatja meg az irányelvben meghatározott heti időtartamot.”

(2) A Hszt. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban - a kettőszázhatvan órát nem haladhatja meg.”

17. § A Hszt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § (1) A hivatásos állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult, továbbá az e törvényben meghatározott feltételekkel egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

(2) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.”

18. § A Hszt. 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 51. § (2)-(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány rendvédelmi szerven kívül szolgálatot teljesítő tagja - az előző évi egyéni teljesítményértékelés eredményétől függően - a foglalkoztató szerv személyi juttatás előirányzata terhére részesíthető teljesítményjuttatásban.”

19. § A Hszt. 216. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenyítés jogerős)

a) a panaszjogról való lemondás benyújtásának napjával, ha a panaszjogról a hivatásos állomány tagja írásban lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő leteltének napját követő nappal, ha az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be panaszt,”

20. § (1) A Hszt. 290. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Ha a rendvédelmi szerv munkavállalója az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”

(2) A Hszt. 290. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését kell alkalmazni.”

(3) A Hszt. XXXVIII. Fejezete a következő 290/A. §-sal egészül ki:

„290/A. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését kell alkalmazni.”

21. § (1) A Hszt. 297. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben)

c) figyelmeztetést vagy megrovást alkalmaz, vagy”

(2) A Hszt. 297. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben)

d) megszünteti az etikai eljárást.”

22. § A Hszt. 336. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja kihelyezett állományban van, ha

a) nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve - azt felhasználva - leplezetten látja el,

b) nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése nélkül, huzamosabb időn át leplezetten látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a 77. §-ban felsorolt eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha a külső szervvel létesített leplezett foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követően nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. A rendelkezési állomány időtartama legfeljebb egy év, amelyet az országos parancsnok indokolt esetben további egy évvel meghosszabbíthat.”

23. § A Hszt. 336. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti kihelyezett állományban, valamint a (3) bekezdés szerinti rendelkezési állományban lévők szolgálati viszonya folyamatos. Ha az állomány ezen tagjának a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyából származó illetménye, díjazása nem éri el az e törvény szerint őt megillető illetményt, a különbözetet és az egyéb bér jellegű járandóságokat részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat fizeti meg. Az állomány ezen tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat terhére illetményben és egyéb bér jellegű kifizetésekben a miniszter által meghatározott rendben és feltételekkel részesülhet.

(5) A kihelyezés feltételeit, eljárásrendjét, a kihelyezés megszüntetésének, valamint a (3) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezés szabályait, továbbá a kihelyezés vagy a (3) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére e törvény alapján illetmény vagy más juttatás kifizetésére, valamint a szabadság kiadására vonatkozó részletszabályokat a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.

(6) A hivatásos állomány kihelyezett állományban lévő tagjának a kihelyezés időtartama alatt a hivatásos szolgálati viszonyára tekintettel kifizetett jövedelméből - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosított által fizetendő járulékok mértékeivel megegyező összegű - adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának e jogviszonyával összefüggő, leplezett módon történő külföldi feladat-végrehajtásra irányuló külföldi szolgálati kiküldetése alapján kifizetett jövedelméből - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosított által fizetendő járulékok mértékeivel megegyező összegű - adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.

(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetett jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a hivatásos állomány tagja által fizetendő egyéni járulékokat a levont adó tartalmazza. A hivatásos állomány tagjának ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek nem kell erről a jövedelemről a hivatásos állomány tagja részére igazolást kiadnia. A kifizetőnek ezen adót, valamint a munkáltatót terhelő közterheket az adóhatóság felé nem kell személyre szólóan bevallania. A nemzetbiztonsági érdek és a személyi biztonsági feltételek érvényesítése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a hatóságok részére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdése szerinti külön megállapodás alapján teljesítik a nyugdíjjárulék fizetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeiket.”

24. § A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra és a 336. § (3) bekezdése szerinti, kihelyezett állományból rendelkezési állományba helyezettekre vonatkozó különös szabályokat közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.”

25. § A Hszt. 350. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből dönthet úgy, hogy egyes szolgálati beosztások esetében a teljesített túlszolgálat a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak díjazással vagy csak szabadidőben ellentételezhető.”

26. § A Hszt. 352. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A 351. § alkalmazásában:)

e) 2016-os illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2016-os rendszeres díjazás közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,

f) 2016-os rendszeres díjazás: a c) pont 1-4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2016. január 1. napján számított együttes összege.”

27. § A Hszt. a következő 353/A. §-sal egészül ki:

„353/A. § (1) 2016. január 1-je és december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt - az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban -, amelyre a hivatásos állomány tagja 2016. január 1-től jogosult. A hivatásos állomány tagja részére - amennyiben szolgálati beosztása nem változik - 2016. január 1-je és 2016. december 31-e között a 2016. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.

(3) 2016. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot.

(4) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2016-os rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a 2016-os rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2016-os rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2016-os illetménykülönbözet nem haladja meg a 35%-ot, a 2016-os rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(6) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az esetében a 2016-os illetménykülönbözet meghaladja a 35%-ot, a 154. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz 35%-os mértékű emelkedést eredményez.

(7) Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) A (4) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között kompenzációs díjra volt jogosult, és a korrekciós díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi kompenzációs díj mértékét.”

28. § A Hszt. 355. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„355. § (1) A szolgálati viszony 2015. december 31-ét követő, az 52. § (2) bekezdés a), b), e)-g) vagy j) pontja szerinti módosítása esetén, valamint a 2015. december 31-ét követően létesített szolgálati viszony esetén a hivatásos állomány tagjának illetményét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozással a XIII. Fejezet rendelkezései alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személy alapilletménye legfeljebb 35%-kal lehet magasabb, mint az illetmény megállapításakor az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása, az általa viselt rendfokozat és a részére megállapított szolgálati idő alapján 2015. június 30-án a 352. § b) pontjába tartozó illetményelemek alapján megállapított összeg.

(3) A 158. § szerinti teljesítményjuttatás első alkalommal a 2015. évre vonatkozóan elvégzett teljesítményértékelés alapján 2016. évben fizethető.”

29. § A Hszt. 358. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„358. § (1) Abban az esetben, ha a hivatásos állomány 2015. július 1. napján szolgálati viszonyban álló tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási kategóriájához a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani azzal, hogy megállapított fizetési fokozata ezzel nem változik. A fizetési fokozatban előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosítása esetén a megállapított fizetési fokozat irányadó.

(2) A 2015. július 1. és 2015. december 31. között a hivatásos állomány (1) bekezdés alapján besorolt tagjának illetményét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésével bevezetésre kerülő új, besorolási kategóriához rendszeresített első fizetési fokozatok nem érintik, illetményét - amennyiben szolgálati beosztása nem változik - továbbra is a 2015. július 1. és 2015. december 31. között hatályos szabályok szerint az adott besorolási kategóriához rendszeresített első fizetési fokozat alapján kell megállapítani.

(3) A 2016. január 1-jét megelőzően a 119. § (2) bekezdése alapján besoroltak esetében a Módtv.-nyel megállapított 119. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) Ha a Módtv.-nyel megállapított 5-8. melléklet a besorolási kategória valamely fizetési fokozatához magasabb rendfokozatot rendszeresített, az azon besorolási kategória érintett fizetési fokozatába besoroltak esetében 2016. január 1-jén a hivatásos állomány tagját a rendfokozati vizsga teljesítése nélkül a Módtv.-ben megállapított rendfokozatba ki kell nevezni vagy elő kell léptetni.”

30. § (1) A Hszt. a következő 362/A. §-sal egészül ki:

„362/A. § A Módtv.-nyel megállapított 18. § (3) bekezdésében szereplő, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya részére kiállított szolgálati igazolványok adattartalmára vonatkozó módosításra tekintettel a szolgálati igazolványok cseréjét 2016. december 31-ig kell elvégezni, a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott, a társadalombiztosítási azonosító jelet is tartalmazó szolgálati igazolvány 2016. december 31-ig tovább használható.”

(2) A Hszt. a következő 362/B. §-sal egészül ki:

„362/B. § A Módtv.-nyel megállapított 6. § (9) bekezdésében szereplő rendelkezés azon rendvédelmi szerveknél - az Országgyűlési Őrség kivételével -, amelyek rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel, 2016. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó. Azon rendvédelmi szerveknél - az Országgyűlési Őrség kivételével -, amelyek nem rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel, a feltételek megteremtéséről legkésőbb 2016. június 30-ig kell gondoskodni és a 6. § (9) bekezdésében foglalt szabályozást 2016. július 1-jétől alkalmazni kell.”

31. § A Hszt.

a) 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép,

b) 6. melléklete helyébe a 2. melléklet lép,

c) 7. melléklete helyébe a 3. melléklet lép,

d) 8. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

32. § A Hszt. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

33. § A Hszt.

a) 1. § (6) bekezdésében a „14. §-t” szövegrész helyébe a „14. §-t, a 290/A. §-t”,

b) 2. § 20. pontjában a „létesít” szövegrész helyébe a „létesít, a véglegesítéséig”,

c) 60. § (3) bekezdésében a „rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett”,

d) 67. § (1) bekezdésében a „62-64. §-ban” szövegrész helyébe a „62-64/A. §-ban”,

e) 68. § (1) bekezdésében a „bekezdését” szövegrész helyébe a „bekezdését, valamint a 64/A. §-t”,

f) 128. § (1) bekezdésében a „középiskolai végzettség szükséges.” szövegrész helyébe az „érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet tekinteni.”,

g) 146. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorelhárító” szövegrész helyébe az „a miniszter által meghatározott, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített”,

h) 152. § (8) bekezdésében a „helyezésére” szövegrész helyébe a „helyezésére vagy halálára”,

i) 158. § (1) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április”,

j) 210. § (1) bekezdés g) pontjában a „fenn, vagy” szövegrész helyébe a „fenn.”,

k) 225. § (2) és (4) bekezdésében a „meghozatalától” szövegrész helyébe a „kézhezvételétől”,

l) 297. § (6) bekezdésében az „a) vagy c) pontjában” szövegrész helyébe a „c) vagy d) pontjában”,

m) 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjában a „módját” szövegrész helyébe a „módját, továbbá a rekreációs célú pótszabadságra jogosultság szempontjából figyelembe vehető, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások meghatározását”,

n) 352. § nyitó szövegrészében a „351.” szövegrész helyébe a „351. §, a 353. § és a 353/A.”,

o) 359. § (1) bekezdésében „fizetési fokozatban” szövegrész helyébe a „fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban”,

p) 359. § (2) és (3) bekezdésében „fizetési fokozathoz” szövegrész helyébe a „fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz”

szöveg lép.

34. § (1) Hatályát veszti a Hszt. 210. § (1) bekezdés h) pontja.

(2) Hatályát veszti a Hszt.

a) 46. § (3) bekezdésében a „, valamint a szolgálati beosztásához szükséges” szövegrész,

b) 78. § (2) bekezdés c) pontjában a „továbbá” szövegrész,

c) 297. § (5) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,

d) 326. §-ában az „a 152. §” szövegrész,

e) 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában az „az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit és szabályait,” szövegrész,

f) 357. § (3) bekezdés a) pontjában az „a tényleges szolgálati ideje alapján” szövegrész.

35. § A Hszt. 285. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesz. A teljesített vizsga a képzési szaknak és szakiránynak megfelelő részszakképesítéssel egyenértékű szakmai képzettségnek minősül.”

36. § A Hszt. 287. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„287. § (1) A tisztjelölt a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálati helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelöltek szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes rendvédelmi szerv tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét az országos parancsnok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

(2) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban „hallgató” megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a jövendő hivatásának megfelelő rendvédelmi szervnél alkalmazott jelzővel kell kiegészíteni.

(3) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során - a 285. § (4) bekezdésében meghatározott képzettségi szintet meghaladó - intézkedésre önállóan nem jogosult. Az alapképzést követően - az eskütétel után - szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.

(4) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.

(5) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.”

2. Más kapcsolódó törvények módosítása

37. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya)

f) tisztjelöltekből”

(állhat.)

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdés e) pontjában a „munkavállalókból” szövegrész helyébe a „munkavállalókból, valamint” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény VI. Fejezete a következő 43/C. §-sal egészül ki:

„43/C. § Az igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományának tagját érintő társadalombiztosítási adatszolgáltatás rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”

39. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományának tagját érintő nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával összefüggő adatszolgáltatás rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”

40. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”

41. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 9. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A központi államigazgatási szerv vezetője felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért. Ennek keretében:)

f) a területi szerv vezetőjének javaslatára kinevezi és felmenti a helyi szervek vezetőit, gyakorolja a velük kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket.”

(2) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „és munkavállalók” szövegrész helyébe a „, munkavállalók és tisztjelöltek” szöveg lép.

42. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”

(2) A Kttv. 20. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(6) Az (5) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közszolgálati tisztviselővel a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(7) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot az (5) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról - a (6) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(8) Az írásbeli jognyilatkozatokat az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők esetében a (3) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumban kell kiadni vagy az (5) és (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni.”

(3) A Kttv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a munkáltató a jognyilatkozatot az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltató másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.”

(4) A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A közszolgálati jogviszonyban]

g) az írásbeli jognyilatkozatok esetében a 20. § (8) bekezdése”

[nem alkalmazható(k).]

(5) A Kttv. 258. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 20. § (3)-(8) bekezdését, valamint 21. § (2a) bekezdését kell alkalmazni.”

43. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/O. §-sal egészül ki:

„19/O. § A Kttv.-nek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIII. törvénnyel megállapított 20. § (8) bekezdésében szereplő rendelkezése azon államigazgatási szerveknél, amelyek rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel, 2016. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó. Azon államigazgatási szerveknél, amelyek nem rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel, a feltételek megteremtéséről legkésőbb 2016. június 30-ig kell gondoskodni és a Kttv. 20. § (8) bekezdésében foglalt szabályozást 2016. július 1-jétől alkalmazni kell.”

3. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 37. § és a 41. § (2) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi CCIII. törvényhez

„5. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

A B C D E F
1. besorolási kategóriák
2. fizetési fokozat A B C D E
3. a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
4. 1. 4,7 5,2 X X X
5. őrm. őrm. X X X
6. 2. 4,9 5,4 5,9 X X
7. őrm. őrm. tőrm. X X
8. 3. 5,1 5,6 6,1 7,1 X
9. őrm. őrm. tőrm. ftőrm. X
10. 4. 5,3 5,8 6,3 7,3 7,7
11. őrm. tőrm. tőrm. ftőrm. tzls.
12. 5. 5,5 6,0 6,5 7,5 7,9
13. tőrm. tőrm. ftőrm. zls. tzls.
14. 6. 5,7 6,2 6,7 7,7 8,1
15. tőrm. tőrm. ftőrm. zls. tzls.
16. 7. 5,9 6,4 6,9 7,9 8,3
17. tőrm. tőrm. ftőrm. tzls. ftzls.
18. 8. 6,1 6,6 7,1 8,1 8,5
19. tőrm. ftőrm. zls. tzls. ftzls.
20. 9. 6,3 6,8 7,3 8,3 8,7
21. ftőrm. ftőrm. zls. ftzls. ftzls.
22. 10. 6,5 7,0 7,5 8,5 8,9
23. ftőrm. ftőrm. zls. ftzls. ftzls.

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) őrm. - őrmester

b) tőrm. - törzsőrmester

c) ftőrm. - főtörzsőrmester

d) zls. - zászlós

e) tzls. - törzszászlós

f) ftzls. - főtörzszászlós”

2. melléklet a 2015. évi CCIII. törvényhez

„6. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszti beosztási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

A B C D E F
1. besorolási kategóriák
2. fizetési fokozat A B C D E
3. a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és
a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
4. 1. 7,4 8,7 X X X
5. hdgy. hdgy. X X X
6. 2. 7,7 9 9,8 X X
7. hdgy. hdgy. fhdgy. X X
8. 3. 8 9,3 10,1 10,5 X
9. hdgy. hdgy. fhdgy. szds. X
10. 4. 8,3 9,6 10,4 10,8 11,2
11. hdgy. hdgy. fhdgy. szds. őrgy.
12. 5. 8,6 9,9 10,7 11,1 11,5
13. hdgy. fhdgy. szds. szds. őrgy.
14. 6. 8,9 10,2 11 11,4 11,8
15. fhdgy. fhdgy. szds. őrgy. őrgy.
16. 7. 9,2 10,5 11,3 11,7 12,1
17. fhdgy. fhdgy. szds. őrgy. alez.
18. 8. 9,5 10,8 11,6 12 12,4
19. fhdgy. szds. őrgy. alez. alez.
20. 9. 9,8 11,1 11,9 12,3 12,7
21. fhdgy. szds. őrgy. alez. alez.
22. 10. 10,1 11,4 12,2 12,6 13
23. szds. szds. őrgy. alez. alez.

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) hdgy. - hadnagy

b) fhdgy. - főhadnagy

c) szds. - százados

d) őrgy. - őrnagy

e) alez. - alezredes”

3. melléklet a 2015. évi CCIII. törvényhez

„7. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál

A B C D E
1. besorolási kategóriák
2. fizetési fokozat A B C D
3. a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és
a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
4. 1. 5,4 5,9 X X
5. őrm. őrm. X X
6. 2. 5,6 6,1 7,1 X
7. őrm. tőrm. tőrm. X
8. 3. 5,8 6,2 7,3 7,7
9. őrm. tőrm. tőrm. tzls.
10. 4. 6 6,3 7,4 7,9
11. őrm. tőrm. tőrm. tzls.
12. 5. 6,2 6,5 7,5 8
13. tőrm. tőrm. ftőrm. tzls.
14. 6. 6,3 6,7 7,7 8,1
15. tőrm. ftőrm. ftőrm. tzls.
16. 7. 6,5 6,9 7,9 8,3
17. tőrm. ftőrm. zls. tzls.
18. 8. 6,7 7,1 8,1 8,5
19. ftőrm. ftőrm. zls. ftzls.
20. 9. 6,8 7,3 8,3 8,7
21. ftőrm. zls. tzls. ftzls.
22. 10. 7 7,5 8,5 8,9
23. ftőrm. zls. tzls. ftzls.

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) őrm. - őrmester

b) tőrm. - törzsőrmester

c) ftőrm. - főtörzsőrmester

d) zls. - zászlós

e) tzls. - törzszászlós

f) ftzls. - főtörzszászlós”

4. melléklet a 2015. évi CCIII. törvényhez

„8. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál

A B C D E
1. besorolási kategóriák
2. fizetési fokozat A B C D
3. a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és
a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
4. 1. 9 9,9 X X
5. hdgy. hdgy. X X
6. 2. 9,2 10,1 10,6 X
7. hdgy. hdgy. fhdgy. X
8. 3. 9,4 10,3 10,8 11,3
9. hdgy. hdgy. fhdgy. szds.
10. 4. 9,6 10,5 11 11,5
11. hdgy. hdgy. fhdgy. szds.
12. 5. 9,9 10,7 11,2 11,7
13. fhdgy. fhdgy. fhdgy. szds.
14. 6. 10,2 11 11,4 11,9
15. fhdgy. szds. szds. szds.
16. 7. 10,5 11,3 11,7 12,1
17. fhdgy. szds. őrgy. őrgy.
18. 8. 10,8 11,6 12 12,4
19. szds. szds. őrgy. alez.
20. 9. 11,1 11,9 12,3 12,7
21. szds. őrgy. alez. alez.
22. 10. 11,4 12,2 12,6 13
23. szds. őrgy. alez. alez.

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) hdgy. - hadnagy

b) fhdgy. - főhadnagy

c) szds. - százados

d) őrgy. - őrnagy

e) alez. - alezredes”

5. melléklet a 2015. évi CCIII. törvényhez

1. A Hszt. 9. mellékletének „II. Középvezetői szolgálati beosztások” című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„II. Középvezetői szolgálati beosztások

A B C D E

1.

fizetési fokozat
besorolási kategóriák,
valamint a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a
beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
2. főosztályvezető 2 főosztályvezető 1 szakirányító 2 szakirányító 1
3. 1. 15 16 18 19
4. alezredes alezredes alezredes/ezredes alezredes/ezredes
5. 2. 15,75 16,75 18,75 19,75
6. alezredes/ezredes alezredes/ezredes alezredes/ezredes alezredes/ezredes
7. 3. 16,5 17,5 19,5 20,5
8. alezredes/ezredes alezredes/ezredes alezredes/ezredes ezredes/tábornok

2. A Hszt. 9. mellékletének „III. Beosztott vezetői szolgálati beosztások” című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„III. Beosztott vezetői szolgálati beosztások

A B C D E

1.


fizetési fokozat
besorolási kategóriák,
valamint a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a
beosztási illetményt meghatározó szorzószámok
2. osztályvezető 2 osztályvezető 1 főosztályvezető-
helyettes 2
főosztályvezető-
helyettes 1
3. 1. 12 13 14 15
4. őrnagy őrnagy alezredes alezredes
5. 2. 12,5 13,5 14,5 15,25
6. alezredes alezredes alezredes alezredes
7. 3. 13 14 15 15,5
8. alezredes alezredes alezredes/ezredes alezredes/ezredes

  Vissza az oldal tetejére