Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.16.)

2015. évi CCXII. törvény

egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 397/I. §-sal egészül ki:

„397/I. § (1) 2016. június 30. napjáig e törvény azon rendelkezéseit, amelyek kötelező, illetve kizárólagos elektronikus kapcsolattartásról rendelkeznek, akkor kell alkalmazni, ha a fél vagy képviselője, illetve az elektronikus kapcsolattartással egyébként érintett az elektronikus kapcsolattartást választja.

(2) 2016. július 1-jétől a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított

a) 321/A. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,

b) 340/B. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,

c) 341/J. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,

d) 386/U. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,

e) 394/C. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben

kell alkalmazni.”

2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

2. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására és - a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint - a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

3. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek

a) megengedett legnagyobb beépítettségét,

b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,

c) szabályozási vonalát és

d) beépítési módját vagy építési helyét

kell figyelembe venni.”

4. § Az Étv. a 33. §-át követően a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:

„Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység

33/A. § (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén

a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak,

b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni,

d) az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.

(3) Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az (1) bekezdés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani.”

5. § Az Étv. 33/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

6. § Az Étv. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

7. § Az Étv.

a) 30/D. § (1) bekezdésében a „hatósági engedélyhez nem kötött” szövegrész helyébe a „hatósági engedélyhez vagy a 33/A. § szerinti bejelentéshez nem kötött” szöveg,

b) 38. § (1) bekezdésében a „ha jogszabály” szövegrész helyébe a „ha e törvény vagy más jogszabály” szöveg,

c) 48. §

ca) (2) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet vagy a 33/A. § szerinti tevékenységet” szöveg,

cb) (2) bekezdés a) pontjában az „engedély vagy” szövegrész helyébe az „engedély, a 33/A. § szerinti bejelentés vagy” szöveg,

cc) (2) bekezdés b) pontjában az „eltérően” szövegrész helyébe a „vagy a 33/A. § szerinti bejelentéstől eltérően” szöveg

lép.

8. § Az Étv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

4. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

9. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti Hatóság által ekként nyilvántartott helyiség;”

(2) Az Mktv. 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést folytató természetes személy vagy jogi személy;”

10. § Az Mktv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mozgóképszakmai célok támogatása)

b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás).”

11. § Az Mktv. 19/G. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e §-ban foglalt adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.”

12. § Az Mktv. III/A. Fejezete a következő 2/B. Címmel egészül ki:

„2/B. CÍM

MOZIÜZEMELTETÉSI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE

19/L. § (1) A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét. A bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a moziüzemeltető

aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ab) - nem természetes személy esetén - székhelyét, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,

ac) cégjegyzékszámát, adószámát,

b) az üzemeltetett mozi nevét, címét és

c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.

(4) Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a Hatóság a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(6) A mozi hatósági nyilvántartásba vett címe tekintetében adatváltozási bejelentés nem tehető.”

13. § Az Mktv. 21/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.”

14. § Az Mktv. 21/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adathordozón kizárólag olyan mozielőzetest, illetve hirdetést lehet közzétenni, amelynek besorolási kategóriája nem magasabb, mint az adathordozón közzétett filmalkotás besorolási kategóriája. Ha az adathordozó több filmalkotást tartalmaz, a mozielőzetes, illetve hirdetés közzétételének szempontjából a legmagasabb kategóriájú filmalkotás az irányadó.”

15. § Az Mktv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvántartásba vételt kérő természetes személy nyilatkozik arról, hogy filmterjesztőként történő nyilvántartásba vételét filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében kéri. A nyilvántartásba vételt kérő mozgóképszakmai szervezet nyilatkozik arról, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.”

16. § Az Mktv. 31/D. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) Az MNF minden negyedévet követő hónap ötödik napjáig tájékoztatja az állami adóhatóságot a letéti számlára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján az adott negyedévben befolyt közvetett támogatások összegéről.”

17. § Az Mktv. 31/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,)

b) amely

ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a Tao. tv., a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó- vagy közteher-kötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett,

bb) a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi juttatások után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

bc) az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is, így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és”

18. § Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/F. §-sal egészül ki:

„36/F. § A Kormány erre irányuló döntése alapján a központi költségvetés a 31/D. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott keretösszeg és a 2015. év során a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett támogatás pozitív különbözetének megfelelő összeget 2015-ben a letéti számlára teljesítheti. A Kormány döntésével ily módon megtérített különbözet a 31/D. § (7) bekezdés c) pontja szerinti összeghatáron felül is teljesíthető.”

19. § Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/G. §-sal egészül ki:

„36/G. § Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésekor moziüzemeltetési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy a Módtv1. hatálybalépését követő 60 napon belül köteles a moziüzemeltetési tevékenység végzését a 19/L. §-ban foglaltak szerint bejelenteni a Hatóság számára.”

20. § Az Mktv.

a) 2. § 29. pontjában az „adó- vagy járulékkötelezettség” szövegrész helyébe az „adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség” szöveg,

b) 19/E. § (4) bekezdésében a „Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Törvényszékhez” szöveg,

c) 19/H. § (8) bekezdés c) pontjában a „százezer” szövegrész helyébe az „ötszázezer” szöveg,

d) 31/D. § (10) bekezdésében az „5 banki napon” szövegrész helyébe a „15 banki napon” szöveg,

e) 31/E. § (6) bekezdésében az „az 5 millió” szövegrész helyébe az „a tízmillió” szöveg,

f) 31/F. § (2) bekezdésében az „az adóhatóságnak” szövegrészek helyébe az „az állami adóhatóságnak” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti az Mktv.

a) 21/B. § (2) bekezdésében az „A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő az iratok rendelkezésére állása esetén haladéktalanul, köteles e törvénynek megfelelően benyújtani a Hivatalhoz. Ennek elmaradása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.” szövegrész,

b) 26/B. § (3) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozás” szövegrész,

c) 26/C. § (1) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozás” szövegrész,

d) 26/C. § (2) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozást” szövegrész,

e) 31/C. § (3) bekezdésében az „A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást.” szövegrész,

f) 31/C. § (10) bekezdésében az „A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.” szövegrész,

g) 31/E. § (6) bekezdésében a „Gyártáshoz kapcsolódó reklámköltség a werkfilm és a standfotó előállítási költsége, valamint a gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb, a mozgóképszakmai hatóság által ilyennek elismert költség.” szövegrész,

h) 31/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész,

i) 34. § (3) bekezdésében a „2014. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012. évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben, ezt követően” szövegrész.

5. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása

22. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény

a) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 51%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 49%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” szöveg,

b) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 54%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 46%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%-ból” szöveg

lép.

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

23. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 300. §-sal egészül ki:

„300. § A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvénnyel megállapított 50. és 51. sorát azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”

24. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

25. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora.

7. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

26. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 61. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 37. § (4a) bekezdését 2016. június 30. napjáig akkor kell alkalmazni, ha a jogosult vagy képviselője az elektronikus kapcsolattartást választja. 2016. július 1-jétől ugyanezen bekezdésnek a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

8. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása

27. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: NGTT tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a Tanácsnak. A Tanács tagjainak megbízatása - a (12) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - négy évre szól.”

28. § Az NGTT tv. 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Tanács tagjainak megbízatása az érdekképviseletek (11) bekezdés szerinti felülvizsgálata eredményéről, illetve a tagokat delegáló szervezetek új tagok megbízatásáról szóló, a Titkárság felé közölt tájékoztatása időpontjáig áll fenn.”

29. § Az NGTT tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvénnyel megállapított 4. § (2) és (12) bekezdését a 2015. január 1-jén a Tanácsban tagsággal rendelkező tagok megbízatására is alkalmazni kell.”

9. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény módosítása

30. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 26. § és a 27. § 2016. július 1-jén lép hatályba.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 30. §

a) (1) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben” szöveg,

b) (3) bekezdésében a „7. § és a 26-29. §” szövegrész helyébe a „7. §, a 28. § és a 29. §” szöveg

lép.

31. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 27. §-ának a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 14. §-át megállapító rendelkezése a „január” szövegrész helyett a „július” szöveggel lép hatályba.

10. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2-4. §, a 6. §, a 7. §, a 22. § a) pontja, a 23. §, a 24. §, a 26. §, valamint a 2. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 9-17. §, a 19. §, a 20. § a), b) és d)-f) pontja, valamint a 21. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(4) A 20. § c) pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(5) Az 5. § és a 8. §, valamint az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) A 22. § b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 25. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi CCXII. törvényhez

„1. melléklet az 1997. évi LXXVIII. törvényhez

A B
1. A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
2. 0-3 díjmentes
3. 3-4 200 000 forint
4. 4-5 400 000 forint
5. 5-6 600 000 forint
6. 6-7 800 000 forint
7. 7-8 1 000 000 forint
8. 8-9 1 200 000 forint
9. 9-10 1 400 000 forint

2. melléklet a 2015. évi CCXII. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 50. és 51. sorral egészül ki:

(Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
50. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert
51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert

  Vissza az oldal tetejére