Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.16.)

2015. évi CCXIII. törvény

a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról * 

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (a továbbiakban: számított tárgyhavi játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi összegét szerencsejátékonként kiszámítja (a továbbiakban: tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív különbözetből jogosult levonni a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó összeg az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható.”

2. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó - jogszabályban meghatározottak szerint -)

a) az (5) bekezdés i) pontja szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja, továbbá a támogatási igazolás kiállítását követően a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint”

3. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

i) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja.”

4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (5) bekezdés i) pontját első alkalommal a hatálybalépését követő napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell alkalmazni.”

5. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági jogkörben jár el a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján.”

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

6. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:

a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot erre a társaságra ruházza át,

b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási (nevezési) jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,

c) a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átruházza a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak,

d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer (bajnokság) azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.”

7. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a reklám és marketingjogokat is - engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § 2016. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére