Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.23.)

2015. évi CCXXIII. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele,”

(2) Az Szt. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fenntartó a szociális szolgáltatások területi lefedettségének megállapítása érdekében a hónap első napján az általa fenntartott szociális szolgáltatóknál, intézményeknél nyilvántartásban lévő kérelmezők Társadalombiztosítási Azonosító Jelét szociális szolgáltatónként, intézményenként (székhelyenként, telephelyenként) - családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka, nappali melegedő és éjjeli menedékhely kivételével - minden hónap ötödik napjáig megküldi a szociális hatóságnak. A szociális hatóság a kapott adatokat összeveti a 20/C. § szerinti nyilvántartás adataival, és azokból - az esetleges átfedések kiszűrésével - engedélyesenként, területileg és országosan kiszámolja az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számát, majd a Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket haladéktalanul törli.”

2. § (1) Az Szt. 58/A. § (2)-(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele - a (2b) bekezdésben meghatározott kivételekkel -

a) az új szociális szolgáltatónak, intézménynek (székhely, telephely),

b) az új szociális szolgáltatásnak,

c) házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak,

d) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló törvény szerinti, új feladatmutatónak,

e) nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén - a külső férőhelyek és az időszakos férőhelyek kivételével - az új férőhelyeknek

a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás).

(2a) Új szolgáltatónak, intézménynek (székhelynek, telephelynek), szociális szolgáltatásnak, ellátotti létszámnak, feladatmutatónak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre az adott fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással. Nem minősül a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely), szociális szolgáltatás, ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám újnak, ha olyan változás történik, amelyik a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé.

(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás

a) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális szolgáltatók és szociális intézmények esetén,

b) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén,

c) utcai szociális munka esetén,

d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén, valamint

e) támogatott lakhatás esetén.

(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az önkormányzati kötelező feladatot ellátó, állami fenntartású szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyet, telephelyet) és az általa önkormányzati kötelező feladatként nyújtott szociális szolgáltatást, valamint az ehhez tartozó ellátotti létszámot és férőhelyszámot,

b) azt a szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyt, telephelyet), szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, vagy a szociális szolgáltató, intézmény az Európai Uniótól, a Svájci Alapból, az EGT Alapból, a Norvég Alapból vagy a központi költségvetésből - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által közzétett közleményben meghatározott - pályázaton elnyert támogatásban részesül,

c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag

ca) a fenntartó szociális szolgáltatói, intézményei közötti szétválás vagy egyesítés teszi szükségessé,

cb) ellátotti létszámnak vagy férőhelyszámnak a fenntartó szociális szolgáltatói, intézményei (székhelyei, telephelyei) közötti, illetve újonnan létesített szociális szolgáltatója, intézménye (székhelye, telephelye) javára történő átcsoportosítása teszi szükségessé, vagy

cc) egy szociális intézményen belül az átmeneti és tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó férőhelyek egymás közötti átminősítése teszi szükségessé.”

(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2h)-(2j) bekezdéssel egészül ki:

„(2h) A szociális hatóság szociális alapszolgáltatás esetén a befogadást kormányrendeletben foglaltak szerint visszavonhatja, ha

a) házi segítségnyújtás esetén az ellátott személyek száma, támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a teljesített feladatmutató, vagy nappali ellátás esetén a betöltött férőhelyek száma hat naptári hónap átlagában és a feltételek vizsgálatakor sem éri el a befogadott ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám 90 százalékát,

b) a fenntartó a 20/C. § szerinti nyilvántartásban valótlanul tüntetett fel valakit igénybevevőként, vagy

c) a szociális szolgáltatásra, a szociális szolgáltató, intézmény működésére vagy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó, a b) pontban nem említett szabályokat megszegik.

(2i) A (2h) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szociális hatóság a befogadás visszavonásáról és a visszavonás mértékéről a szolgáltatás kihasználtságára, a várakozók számára és a szolgáltatás területi lefedettségére tekintettel dönt azzal, hogy a befogadott ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám nem csökkenhet

a) a hat naptári hónap átlagában és

b) a feltételek vizsgálatakor

ellátott személyek száma, teljesített feladatmutató, illetve betöltött férőhelyek száma közül a magasabbnak a 110%-a alá.

(2j) A (2h) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a szociális hatóság a befogadás visszavonásáról és a visszavonás mértékéről az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel dönt.”

3. § Az Szt. 122/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen)

g) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a Gyvt. 40/A. § (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatások.”

4. § Az Szt. a következő 137. §-sal egészül ki:

„137. § (1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fenntartónak először 2016. május 1-jei állapotra tekintettel kell teljesítenie.

(2) Ha a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy a befogadást is érintő adatmódosítás iránti kérelmet 2015. december 31-éig benyújtják, a befogadásról a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezésekben foglaltak szerint kell dönteni. Ha a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy az adatmódosítás iránti kérelmet 2015. december 31-éig benyújtják, a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos 127/A. §-t 2015. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(3) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított

a) 58/A. § (2h) bekezdés a) pontja alapján az ellátott személyek száma, a teljesített feladatmutató és a betöltött férőhelyek száma a 2015. december 31-ét követő időszak tekintetében vizsgálható,

b) 58/A. § (2h) bekezdés b) és c) pontja alapján a befogadás akkor vonható vissza, ha a jogsértést 2015. december 31-ét követően követték el, vagy a jogsértő állapot 2015. december 31-ét követően is fennáll.

(4) A 2016. évben a szociális ágazati pótlékhoz és annak közterheihez nyújtott támogatásra a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 8. melléklet IV. pontjában foglaltakon túl, az ott meghatározottak szerint az a fenntartó is jogosult, amely a Kvtv. 9. melléklet I. pontja alapján támogatásban részesül.”

5. § Az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „a gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe az „a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély” szöveg,

b) 33. § (1) bekezdés g) pontjában a „gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás” szövegrész helyébe a „Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdés c) pontjában és 65/F. § (2) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg,

d) 34. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg, az „egyéves” szövegrész helyébe a „fél éves” szöveg,

e) 58/A. § (2e) bekezdésében az „egyesítésen, átcsoportosításon, illetve átadáson” szövegrész helyébe az „egyesítésen és átcsoportosításon” szöveg,

f) 64. § (4) bekezdés c) pontjában a „családgondozást” szövegrész helyébe a „szociális segítőmunkát” szöveg,

g) 94/L. § (2) bekezdés b) pontjában a „családgondozó” szövegrész helyébe a „családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs” szöveg,

h) 132. § (1) bekezdés j) pontjában a „történő” szövegrész helyébe a „történő, valamint a 20. § (2a) bekezdése szerinti” szöveg,

i) 132. § (1) bekezdés w) pontjában az „intézményeknek” szövegrész helyébe az „intézményeknek, szolgáltatásoknak, feladatmutatóknak” szöveg, a „befogadására” szövegrész helyébe a „befogadására és annak visszavonására” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az Szt.

a) 20. § (4) bekezdés a) pontja,

b) 20/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában” szövegrész,

c) 75. § (4) bekezdés b) pontjában az „az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint” szövegrész,

d) 127/A. §-a.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

7. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Pénzbeli és természetbeni ellátások:)

b) a gyermekétkeztetés,”

(2) A Gyvt. 15. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében, a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben - a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

(3) A Gyvt. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-a kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkozatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.”

(4) A Gyvt. 15. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében történik, heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből napi 7 óra, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén napi 6 óra kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.”

8. § A Gyvt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A települési önkormányzat vagy a fenntartó az e törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.”

9. § A Gyvt. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult)

a) a 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és - ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek - a szünidei gyermekétkeztetésnek,”

(az igénybevételére.)

10. § A Gyvt. a következő 21. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Gyermekétkeztetés

21. § (1) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére

a) a bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,

e) az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: intézményi gyermekétkeztetés],

g) a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés).

(2) Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.”

11. § A Gyvt. 21. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére)

a) a bölcsődében, mini bölcsődében,”

12. § A Gyvt. a következő 21/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Intézményi gyermekétkeztetés

21/A. § (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben

a) a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést

kell biztosítani.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

a) a települési önkormányzat

aa) az általa fenntartott bölcsődében és óvodában, továbbá

ab) a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben,

b) az egyházi és a nem állami fenntartó az általa fenntartott nem bentlakásos intézményben,

c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményben.

(4) A bentlakásos intézményben az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani kell

a) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon a reggeli és vacsora főétkezést, és

b) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.

(5) A (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

a) a szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény az intézményben elhelyezett gyermekek részére,

b) a települési önkormányzat a közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek részére,

c) az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója a b) pont alá nem tartozó bentlakásos nevelési-oktatási intézményben elhelyezett gyermekek részére.

(6) A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével - az (1) és a (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az (1) és a (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.”

13. § A Gyvt. a következő 21/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani

a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy

ae) nevelésbe vették;

b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

bb) nevelésbe vették;

c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;

d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

da) nevelésbe vették, vagy

db) utógondozói ellátásban részesül.

(2) Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani

a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben;

c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

(4) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a (3) bekezdés szerinti gyermeket,

c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell.

(6) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

(7) Ha a tanuló - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulószerződése alapján már jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, ugyanazon étkeztetés tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést nem veheti igénybe.

(8) A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre.

(9) Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.”

14. § A Gyvt. a következő 21/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Szünidei gyermekétkeztetés

21/C. § (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára

ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,

bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.”

15. § A Gyvt. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. E szolgáltatások és ellátások esetén a panaszjog gyakorlására a 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

16. § A Gyvt. a 38/A. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ”

17. § (1) A Gyvt. a 39. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VI/B. FEJEZET

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS”

(2) A Gyvt. „Gyermekjóléti szolgáltatás” alcímének címe helyébe a következő cím lép:

„A szolgáltatás tartalma”

18. § A Gyvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként, szolgáltatóként vagy más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működteti.”

19. § A Gyvt. a 40. §-t követően a következő alcím címmel és 40/A. §-sal egészül ki:

Család- és gyermekjóléti központ

40/A. § (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik.

(2) A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl

a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít

aa) utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát,

ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást,

ac) - ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát,

ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,

ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,

af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;

b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,

bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

be) utógondozást végez - a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve, a 86. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít;

c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára.

(3) A gyermekjóléti központ a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.

(4) A gyermekjóléti központ a (2) bekezdés a) pont aa)-ac) és ae)-af) alpontja szerinti feladata, valamint a szupervízió az Szt. 122/A. §-a szerinti, szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosítható.”

20. § (1) A Gyvt. a 41. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VI/C. FEJEZET

GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA”

(2) A Gyvt. „Gyermekek napközbeni ellátása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Általános rendelkezések

41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,

c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátásának formái - a gyermekek életkorának megfelelően -

a) a bölcsődei ellátás,

b) a napközbeni gyermekfelügyelet, és

c) az alternatív napközbeni ellátás.”

21. § A Gyvt. „Bölcsőde” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Bölcsődei ellátás

42. § (1) A bölcsődei ellátás keretében - ha e törvény kivételt nem tesz - a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani.

(2) Bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.

(3) Bölcsődei ellátás keretében az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek) nevelése és gondozása is végezhető.

(4) A bölcsődei ellátás keretében az (1) bekezdés szerinti ellátáson túl - szolgáltatásként - speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel működtetése vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatás is biztosítható. Ezeket a szolgáltatásokat a gyermek hatodik életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

(5) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

42/A. § (1) Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható

a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a (2) bekezdésben meghatározott időpontig,

b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét

ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,

cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.

(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.

(4) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.”

22. § A Gyvt. „Családi napközi” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Bölcsőde

43. § (1) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

(2) A bölcsőde szervezetileg működhet

a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,

b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,

c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy

d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.

(3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(4) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről.

(5) A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határoz meg. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői, törvényes képviselői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.”

23. § A Gyvt. „Családi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Mini bölcsőde

43/A. § (1) A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a 43. § szerinti bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

(2) A mini bölcsőde szervezetileg működhet

a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,

b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,

c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy

d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként, feltéve, hogy többcélú óvoda-bölcsődeként való működtetésére nincs lehetőség.

(3) A mini bölcsőde működtetésére a 43. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

24. § A Gyvt. „Házi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Munkahelyi bölcsőde

„44. § (1) A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) foglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 1. és 3. alpontja szerinti személy, szervezet,

b) keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység.

(3) Munkahelyi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki

a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és

b) a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,

feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(4) A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.”

25. § A Gyvt. „Alternatív napközbeni ellátás” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Családi bölcsőde

44/A. § (1) A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.

(2) Családi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki

a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és

b) a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,

feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(3) A családi bölcsődében gondozott saját gyermek után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.

(4) A családi bölcsőde feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként működő - családi bölcsődét magába foglaló hálózat biztosítja. Három vagy annál több családi bölcsőde fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”

26. § A Gyvt. a 44/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Napközbeni gyermekfelügyelet

44/B. § (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal - a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít

a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,

b) a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,

c) az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,

d) a magántanuló számára,

e) az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és

f) az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

(2) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

(3) A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető

a) a szolgáltatást nyújtó saját otthonában,

b) a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztató által biztosított helyiségben,

c) más, e célra kialakított helyiségben, vagy

d) a 44/C. § szerinti esetben a szülő, törvényes képviselő otthonában.

(4) A napközbeni gyermekfelügyelet feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként működő - napközbeni gyermekfelügyeletet magába foglaló hálózat biztosítja. Három vagy annál több napközbeni gyermekfelügyelet fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.

(5) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki

a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és

b) a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,

feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(6) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a 44/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható

a) a sajátos nevelési igényű gyermek, amelyben a tizenhatodik életévét betölti,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek, amelyben a tizennegyedik életévét betölti.

44/C. § (1) A szülő, törvényes képviselő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben - betegsége vagy egyéb ok miatt - nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, így különösen amikor

a) az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van,

b) többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a szülő segítségre szorul,

c) az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított,

d) az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy

e) az egyik szülő meghal.

(2) Többes ikrek születésekor, valamint az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a napközbeni gyermekfelügyelet a szülő, törvényes képviselő otthonában a gyermek születésétől kezdve nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében

a) a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani, és

b) segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek tanulmányait az Nktv. rendelkezései szerint sajátos nevelési igénye vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára nem biztosítható.”

27. § A Gyvt. a következő 44/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Alternatív napközbeni ellátás

44/D. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,

feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.”

28. § (1) A Gyvt. a 45. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

„VI/D. FEJEZET

GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA”

(2) A Gyvt. „Gyermekek átmeneti gondozása” alcímének címe helyébe a következő cím lép:

„Az ellátás tartalma”

29. § A Gyvt. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján.”

30. § A Gyvt. 100. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde és a napközbeni gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámot.”

31. § A Gyvt. 139. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

a) a gyermekek napközbeni ellátásánál, ha a fenntartó a központi költségvetésből támogatásban nem részesül,”

32. § A Gyvt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat - a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket kivéve -

a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára legalább

ba) az Nktv. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt.-nek a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint - az e törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében - alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételeket, továbbá

bb) e törvényben, valamint a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek tekintetében meghatározott feltételeket

köteles biztosítani.”

33. § A Gyvt. 150. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem]

a) 50%-át munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén,

b) - bölcsődében és mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat, és a gyermek

ba) nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben -, 25%-át,

bb) ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül -, 20%-át,”

34. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

l) a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében betölthető pedagógus munkaköröket, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

m) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének, megállapításának, nyújtásának, folyósításának és felhasználásának részletes szabályait,”

(3) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

p) a 15. § (10a) bekezdésében foglalt intézményeknek és fenntartójuknak, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos feladatait, továbbá a köznevelés információs rendszere adatkezelőjének a 15. § (10a) bekezdés szerinti intézmények nyilvántartásával és hatjegyű köznevelési azonosítójával, valamint az ezen intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nyilvántartásával és oktatási azonosító számával kapcsolatos feladatait,”

(4) A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

m) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,

n) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit.”

35. § A Gyvt. a következő 175. és 176. §-sal egészül ki:

„175. § (1) Gyermekek napközbeni ellátása 2017. január 1-jétől kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított VI/C. Fejezet szerinti bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható.

(2) Ha a családi napközi és házi gyermekfelügyelet fenntartója 2016. augusztus 31-éig - a szülők, törvényes képviselők egyidejű tájékoztatása mellett - nem kérelmezi a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását a 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő ellátási forma bejegyzése érdekében, a működést engedélyező szerv 2016. november 30-áig hivatalból

a) a kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit családi bölcsődére,

b) a nem kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit napközbeni gyermekfelügyeletre, és

c) a házi gyermekfelügyeletet napközbeni gyermekfelügyeletre

módosítja.

(3) Ha a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást, a támogatás fejében a szolgáltatás biztosítására vállalt kötelezettség lejáratának időpontjáig az átalakult szolgáltatás finanszírozására a 2016. december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 2016. december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályok szerint 2017. augusztus 31-éig elláthatja a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvétel ideje alatt is, ha a gyermek ellátásáról szóló megállapodást 2016. január 1-jét megelőzően megkötötték, és a szolgáltató megfelel az Nktv. 2015. december 31-én hatályos 8. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek. Ebben az esetben a gyermek 2017. augusztus 31-éig az óvodába járási kötelezettségét a napközbeni gyermekfelügyelet keretében is teljesítheti.

(5) A települési önkormányzatnak 2018. december 31-éig kell eleget tennie az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (3a) bekezdésben foglalt kötelezettségének.

176. § (1) A 15. § (16) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2016. január 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásban jogerősen bejegyzettként szereplő bölcsőde és fenntartója 98. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, valamint hivatalos nevét, székhelyének címét, ágazati azonosítóját, telephelyének hivatalos nevét, címét és ágazati azonosítóját, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számát, továbbá az általa nyújtott szolgáltatás megnevezését a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv 2016. január 8-áig elektronikus úton adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a köznevelés információs rendszerében történő nyilvántartás céljából.

(2) A fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, beosztását és elérhetőségét a fenntartó, az intézményvezető nevét és elérhetőségét az intézmény a kapcsolattartója útján adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a köznevelés információs rendszerében történő nyilvántartás céljából.”

36. § (1) A Gyvt.

1. 5. § q) pont qb) alpontjában az „a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye” szövegrész helyébe az „az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés” szöveg,

2. 5. § zs) pont zsa) alpontjában a „szociális munka” szövegrész helyébe a „szociális segítőmunka” szöveg,

3. 15. § (12) bekezdésében az „A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében” szövegrész helyébe a „Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, számára” szöveg,

4. 15. § (13) bekezdésében a „pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy” szövegrész helyébe a „pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, ha foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik,” szöveg,

5. 15. § (16) bekezdésében a „(3) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsőde, a (3) bekezdésben meghatározott” szöveg,

6. 39. § (4) bekezdés a) pontjában a „családgondozás” szövegrész helyébe a „szociális segítőmunka” szöveg,

7. 45. § (5) bekezdésében és 46. § (2) bekezdésében a „szolgálatot” szövegrész helyébe a „szolgálatot, ha az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a gyermekjóléti központot” szöveg,

8. 51. § (11) bekezdés b) pontjában a „gyermekjóléti, illetve családsegítő” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti” szöveg,

9. 57. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „szolgálatot” szövegrész helyébe a „központot” szöveg,

10. 57. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „szolgálatot” szövegrész helyébe a „szolgálatot, a gyermekjóléti központot” szöveg,

11. 57. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában, 63. § (1) bekezdés c) pontjában és 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgálattal” szövegrész helyébe a „központtal” szöveg,

12. 62. § (1) bekezdés a) pontjában és 62/E. §-ában a „szolgálat” szövegrész helyébe a „szolgálat, a gyermekjóléti központ” szöveg,

13. 68. § (2) bekezdésében, 68/B. § (4) bekezdésében, 68/D. § (2) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában, 69. § (4) bekezdés b) pontjában, 78. § (5) bekezdésében, 79. § (8) bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdés a) pontjában, 135. § (7) bekezdésében a „szolgálat” szövegrész helyébe a „központ” szöveg,

14. 68. § (3) bekezdésében a „szolgálat családgondozóját” szövegrész helyébe a „központ családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát” szöveg,

15. 68. § (4) bekezdésében a „családgondozó” szövegrész helyébe a „családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs” szöveg,

16. 68/B. § (3) bekezdésében a „szolgálatot” szövegrészek helyébe a „központot” szöveg,

17. 68/B. § (3) bekezdésében és 68/D. § (9) bekezdésében a „szolgálat” szövegrészek helyébe a „központ” szöveg,

18. 68/D. § (3) bekezdésében és 135. § (4) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálat” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti központ” szöveg,

19. 69/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „családgondozás” szövegrész helyébe a „szociális segítőmunka” szöveg,

20. 145. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: befogadás), a 145/C. §-ban foglaltak kivételével” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: befogadás), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a 145/C. §-ban foglaltak kivételével” szöveg,

21. 147. § (1) bekezdésében az „a szolgáltatási önköltség” szövegrész helyébe az „- a gyermekétkeztetés kivételével - a szolgáltatási önköltség” szöveg,

22. 150. § (3) bekezdés c) pontjában a „151. §” szövegrész helyébe a „21. §” szöveg,

23. 150. § (6) bekezdésében a „151. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. § (1) bekezdésében” és a „151. § (10) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. § (3) bekezdésében” szöveg,

24. 151. § (2f) bekezdésében a „(2), a (2b) és a (2c) bekezdés” szövegrész helyébe a „21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése” szöveg,

25. 151. § (4) bekezdésében az „(5) és (5a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „21/B. §-ban” szöveg,

26. 151. § (9) bekezdésében a „további gyermekenkénti kedvezményt” szövegrész helyébe a „21/B. §-ban foglaltakon kívül, illetve a 21/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyermekek számára további étkeztetési kedvezményt” szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 5. § u) pontjában a „javítóintézet” szövegrész helyébe a „mini bölcsőde és a javítóintézet” szöveg,

b) 15. § (7) bekezdés a) pontjában a „családi napközi szolgáltatást nyújtó személy, családi napközis koordinátor” szövegrész helyébe a „bölcsődei dajka, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy, napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy, koordinátor” szöveg,

c) 21. § (1) bekezdés g) pontjában a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini bölcsőde” szöveg,

d) 21/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,

e) 21/A. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg,

f) 21/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban” szöveg,

g) 21/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,

h) 32. § (7b) bekezdésében a „családi napközi” szövegrész helyébe a „családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg és a „családi napközijében” szövegrész helyébe a „családi bölcsődéjében, napközbeni gyermekfelügyeletében” szöveg,

i) 66/K. § (3) bekezdésében a „43. §-ban” szövegrész helyébe a „44/A-44/C. §-ban” szöveg,

j) 94. § (5a) bekezdésében, 94/A. §-ában, 147. § (2) bekezdésében a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini bölcsőde” szöveg,

k) 135/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „családi napközi és családi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg,

l) 135/B. § (2) bekezdésében a „Családi napközi és családi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „Munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg,

m) 145. § (2c) bekezdés b) pontjában a „fejlesztésére” szövegrész helyébe a „kapacitásbővítéssel járó fejlesztésére” szöveg,

n) 148. § (2) bekezdésében a „bölcsődei ellátás esetében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetében” szöveg,

o) 150. § (6) bekezdésében a „Bölcsőde esetében” szövegrész helyébe a „Bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén” szöveg,

p) 151. § (4) bekezdésében a „bölcsődei ellátás” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás” szöveg,

q) 162. § (2) bekezdés k) pontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg

lép.

37. § (1) Hatályát veszti a Gyvt. 174. § (4) bekezdés második mondata.

(2) Hatályát veszti a Gyvt. 151. § (1)-(2e) bekezdése, (5)-(8) bekezdése, valamint (10) és (11) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 38/A. §-át megelőző alcím címe,

b) 94. § (8) bekezdése,

c) 139. § (3) bekezdés b) pontja.

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

38. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.”

39. § (1) Az Ebtv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

(2) Az Ebtv. 42/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.”

40. § (1) Az Ebtv. 42/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.”

(2) Az Ebtv. 42/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5) bekezdésben meghatározott összegnél.”

41. § Az Ebtv. „Gyermekgondozási díj” alcíme a következő 42/F. §-sal egészül ki:

„42/F. § A 42/A. § (1) bekezdése és a 42/E. § (1) bekezdése alkalmazásában akkor állapítható meg, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza.”

42. § Az Ebtv. 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.”

43. § Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/J. és 82/K. §-sal egészül ki:

„82/J. § (1) Ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj összegének megállapításakor alkalmazásra került a 82/F. §, és az ellátás összege a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján került folyósításra, a 42. § (4b) bekezdése és a 42/D. § (6) bekezdése alkalmazása során azon megállapított csecsemőgondozási díj összegét is figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor.

(2) Az (1) bekezdést az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 42. § (4a) és (4b) bekezdése, valamint 42/D. § (5) és (6) bekezdése alkalmazásával megállapított valamennyi csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra alkalmazni kell.

82/K. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”

44. § (1) Az Ebtv.

a) 39. § (2) bekezdésében és 79/A. § (3) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,

b) 39. § (4) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg,

c) 42. § (4a) bekezdésében, 42/D. § (5) bekezdésében, 47. § (2) bekezdés c) pontjában és 48/A. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,

d) 42/C. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés a) és f) pontja” szövegrész helyébe az „A 42/E. § (4a) bekezdése” szöveg

lép.

(2) Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontjában a „(bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)” szövegrész helyébe a „(bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet)” szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 42/C. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 42/C. § (1) bekezdés d) pontjában az „a gyermek 1 éves kora után” szövegrész.

4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

46. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés a gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért, valamint a magyar népesedéspolitikai célok megvalósításáért érzett felelősségétől vezérelve, az Alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:”

47. § A Cst. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.”

48. § A Cst. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családnak mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar társadalom alapvető egységének a sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása az állam egyik legfontosabb feladata.”

49. § A Cst. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.”

50. § (1) A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Iskoláztatási támogatásra jogosult)

b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,

ba) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,

bb) a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.”

(2) A Cst. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti középfokú iskolában áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.”

51. § A Cst. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.”

52. § A Cst. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye.”

53. § A Cst. 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról és annak megszűnéséről a kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság megállapodást köt.”

54. § A Cst. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

a) postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

b) fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

folyósítja.”

55. § A Cst. 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A családi pótlékra saját jogon jogosult személy halála esetén az elhalálozás hónapjára járó ellátást a vele közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozó, ennek hiányában az elhunyt tartására annak elhalálozásakor jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, ennek hiányában az elhunyt örököse veheti fel, a halál napjától számított - az örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított - egy éven belül.”

56. § A Cst. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.”

57. § A Cst. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyermekgondozási segélyt 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”

58. § A Cst.

a) 2. § b) pontjában a „menekültként, illetve hontalanként” szövegrész helyébe a „menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként” szöveg,

b) 5. § b) pont ba) alpontjában, 21/A. § (2) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,

c) 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdés c) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vétel alól” szöveg,

e) 11. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 12. § (3) bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

f) 11. § (4) bekezdésében a „házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:152. § (4) bekezdése” szöveg,

g) 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „adott évben” szövegrész helyébe az „adott nevelési évben” szöveg,

h) 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20/A. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 20/B. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § nyitó szövegrészében és 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,

i) 20. §-t megelőző alcím címmegjelölésében a „Gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „Gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,

j) 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „Gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg, valamint az „a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám” szövegrész helyébe a „valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -” szöveg,

k) 20/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermekgondozási segélyről” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásról” szöveg, valamint a „gyermekgondozási segélynek” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásnak” szöveg,

l) 20/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a „gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg,

m) 19. §-ában és 20/A. § (5) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre” szövegrészek helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,

n) 20/B. § (3) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 21/A. § (1) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg,

o) 21. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg, az „egyéves” szövegrész helyébe a „fél éves” szöveg,

p) 25. § (3) bekezdésében a „Gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „Gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,

q) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „terhessége” szövegrész helyébe a „várandóssága” szöveg,

r) 37. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (4a) bekezdésben” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a Cst.

a) 4. § d) pontjában a „, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység” szövegrész,

b) 4. § g) pontjában, 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész,

c) 50. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése,

d) 50/A. és 50/B. §-a,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 66. §-ával megállapított 50/C. §-a.

5. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

60. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 14. § (1) bekezdés c) pontjában, 14. § (2) bekezdés b) pontjában, 25. § (4) bekezdés a) pontjában, 54. § (12) bekezdésében és 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére