Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.23.)

2015. évi CCXXV. törvény

egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:)

a) új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,

b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése,”

2. § A Kkt. 12. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3d) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén

a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,

b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,

c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,

d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges.

(3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.”

3. § (1) A Kkt. 15. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.

(4) Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.

(5) A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).

(6) A közútkezelői hozzájárulás - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.”

(2) A Kkt. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter rendeletében meghatározottak szerint a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidejűleg köteles az általa kiadott közútkezelői hozzájárulást a 21/K. § szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére elektronikusan átadni.”

4. § A Kkt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.”

5. § A Kkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.”

6. § (1) A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

n) a (7)-(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

(2) A Kkt. 20. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.

(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá - a jármű honossága szerint - orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.”

(3) A Kkt. 20. § (11) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén]

bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,”

(jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni.)

(4) A Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(5) A Kkt. 20. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.”

(6) A Kkt. 20. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.”

7. § (1) A Kkt. 21. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

d) a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére,”

(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)

(2) A Kkt. 21. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

e) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,”

(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)

(3) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.”

8. § (1) A Kkt. a 21/J. §-t követően a következő alcím címmel és 21/K. §-sal egészül ki:

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer

21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.

(2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége.

(3) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.

(4) Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből

a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”

(2) A Kkt. 21/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.

(2) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer mérése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jármű a közúti forgalomban engedélyezett tengelyterhelést vagy megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tengelyterheléssel vagy össztömeggel vesz részt, akkor ezért a jármű üzembentartóját, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személyt a 21. §-ban meghatározott felelősség terheli.

(3) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége,

f) a (2) bekezdés szerinti esetben a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.

(4) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (3) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.

(5) Az útdíjszedő az általa kezelt a (3) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.

(6) A (3) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből

a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”

(3) A Kkt. a 21/K. §-t követően a következő alcím címmel és 21/L. §-sal egészül ki:

A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai

21/L. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.

(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.

(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.

(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során

a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,

b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,

az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.”

9. § A Kkt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság

a) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.”

10. § A Kkt. a következő 22/C. §-sal egészül ki:

„22/C. § A közlekedési hatóság látja el

a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint

b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben

[a továbbiakban az a) és a b) pontokban hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletek együtt: a közúti járművekre vonatkozó piacfelügyeleti rendeletek] meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.”

11. § A Kkt. 24/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 járműkategória), a különleges felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 járműkategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és O2 járműkategória) időszakos vizsgálata kizárólag - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a miniszter által rendeletben meghatározott díj ellenében, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel - vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.”

12. § A Kkt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A menetíró készülék

a) beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek,

b) beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek,

c) gyártását végző szervezetek, valamint

d) beépítését végző jármű-gyártók

tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenőrzését két évente kell elvégezni. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.

(2) A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográf kártyák jegyzékét a közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.”

13. § A Kkt. a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § (1) A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését, továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográf gyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre a 18. § közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, valamint

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.

(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A névjegyzék adatai közül az engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, valamint a kiadás dátuma nyilvánosak.

(5) A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe vétele érdekében kérelmében a (2) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatokat nyújtja be.

(6) A közlekedési hatóság a 27/A. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és a szakembert a névjegyzékből törli, ha

a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,

b) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

c) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

d) a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(7) A (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés legfeljebb 2 éves időtartamig történhet.”

14. § (1) A Kkt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.”

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.”

15. § A Kkt. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében, a 32/A. §-ban foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK).”

16. § A Kkt. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy az MVM NET Zrt. az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. Az MVM NET Zrt. által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.

(2) Az MVM NET Zrt. jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint a NÚSZ Zrt. és a KKK előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.

(3) A hasznosítás során az MVM NET Zrt. a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását az MVM NET Zrt. biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, a NÚSZ Zrt., a KKK és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci árnál.

(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget az MVM NET Zrt. a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.

(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben foglaltak szerint, ingyenesen az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az országos közutak építtetője és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi.”

17. § (1) A Kkt. 33/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek az érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”

(2) A Kkt. 33/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, illetve külföldi üzembentartók esetén az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.”

18. § A Kkt. 42/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges)

a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint”

19. § A Kkt. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.”

20. § A Kkt. 46/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közlekedési hatóság jogosult a 22/B. § (1) bekezdésében és a 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján személyes adatok nyilvántartására és kezelésére.”

21. § (1) A Kkt. 47. § 22. pont 22.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:

közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá)

„22.8. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott

22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjárművezető;”

(2) A Kkt. 47. § 22. pontja a következő 22.11., 22.12. és 22.13 alponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:

közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá)

„22.11. a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos;

22.12. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő;

22.13. a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel rendelkező személy”

(3) A Kkt. 47. §-a a következő 31/A. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„31/A. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyterhelés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében rendszeresített, hitelesített mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere.”

(4) A Kkt. 47. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„33. közúti hírközlő hálózat: az országos közutak üzemeltetéséhez szükséges állami tulajdonú, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat nem aktív hálózati elemei, ideértve az elektronikus hírközlési építményeket is.”

(5) A Kkt. 47. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„34. tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úticélként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés, amely tartalmazhat olyan szót, szóösszetételt, grafikai vagy egyéb ábrát, illetve szöveges vagy képi megjelenítést, jelet, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjának hatálya alá tartozik; a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a 12. § (3b) bekezdés szerinti reklámtáblának, reklámhordozónak, sem egyéb reklámcélú berendezésnek.”

22. § (1) A Kkt. a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki:

„47/A. § (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére a 20. § (4) bekezdésében foglalt elévülési határidő lejártáig jogosult.

(3) Amennyiben az ellenőrzés nem állapít meg szabályszegést vagy a közlekedési hatóság eljárása során nem állapít meg szabályszegést, az (1) bekezdés szerinti adatok közül a személyes adatokat a közútkezelői hozzájárulás érvényességét követő 5 munkanapon belül törli.

47/B. § A 15. § (7) bekezdésében meghatározott, a tengelysúlymérő-rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettséget a közútkezelő az e § hatálybalépését megelőzően kiadott és e § hatálybalépésekor érvényes közútkezelői hozzájárulások tekintetében 2017. január 1. napjáig teljesíti.”

(2) A Kkt. a következő 47/C. §-sal egészül ki:

„47/C. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó szervezetek kötelesek ingyenesen átadni az MVM NET Zrt. részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelés részletes szabályait - különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének módjára - a tulajdonosi joggyakorlóval 2016. május 1-jétől számított 60 napon belül megkötendő vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását - elszámolási kimutatással - a korábbi vagyonkezelő és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül elvégzi.

(3) Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülésétől az MVM NET Zrt. és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá a NÚSZ Zrt. közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét megelőzően üzemeltető szervezet jogosult az MVM NET Zrt. költségére és szakfelügyelete mellett a 32/A. § (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket az MVM NET Zrt. a 32/A. § (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja.”

23. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 37. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy]

„37. a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat;”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 38. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

„38. a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,”

(5) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 40-48. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy]

„40. az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,

41. az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végző, a közlekedési hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok működési feltételeit,

42. az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzések és tájékoztatások ellátására kijelölt szervezetek működési feltételeit,

43. a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

44. a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett személyazonosító adatok rögzítése, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit, valamint a globális navigációs műhold-rendszer használatával kapcsolatos eljárási szabályokat,

45. a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberekre, valamint az ilyen járműfenntartó szervezetekre vonatkozó követelményeket,

46. a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint járműfenntartó szervezetek ellenőrzésével (auditálásával) kapcsolatos feladatokat,

47. a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek, menetíró készülék gyártását végző szervezetek, menetíró készülék beépítését végző jármű-gyártók tevékenységének engedélyezésére és ezzel összefüggő nyilvántartásra, nemzeti és nemzetközi adatközlésre vonatkozó feltételeket,

48. a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket”

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) A Kkt. 48. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

l) a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

p) a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

24. § A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő c)-e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

c) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

25. § A Kkt.

a) 12. § (3a) bekezdésében az „egyéb reklámcélú berendezés” szövegrész helyébe az „egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” szöveg,

b) 12. § (4) bekezdésében a „reklámcélú berendezés” szövegrész helyébe a „egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” szöveg,

c) 12. § (5) bekezdésében a „reklámcélú tárgyat vagy berendezést” szövegrész helyébe a „reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt” szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében az „A járművezetői vizsgabiztosok,” szövegrész helyébe az „A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok,” szöveg,

e) 20. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,

f) 20. § (7a) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg,

g) 21. § (2a) bekezdésében a „k) vagy m) pontjában” szövegrész helyébe a „d), k) vagy m) pontjában” szöveg,

h) 29. § (14) bekezdésében a „Nemzeti Útdíj fizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)” szövegrész helyébe a „NÚSZ Zrt.” szöveg,

i) 33/B. § (4) bekezdésében a „pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait” szövegrész helyébe a „pótdíjjal összefüggő valamennyi adatait, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira” szöveg,

j) 44/A. § (2) bekezdés nyitó mondatában és (3) bekezdésében a „közösségi rendeletben” szövegrész helyébe az „uniós rendeletben” szöveg,

k) 44/A. § (7) bekezdésében a „közösségi rendelet” szövegrész helyébe az „uniós rendelet” szöveg,

l) 47. § 18.1. pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg

lép.

2. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

26. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 14. § (3) bekezdésében az „autóút szakaszok” szövegrész helyébe az „autóút, valamint gyorsúti szakaszok” szöveg lép.

3. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

27. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.”

28. § Az Fgytv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a békéltető testület az (5) bekezdés sérelme nélkül beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051 számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.”

29. § Az Fgytv. 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.”

30. § Az Fgytv. 57. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában):

d) az Európai Parlament és Tanács 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) [2. § a),18. § (8) bekezdés, 29. § (11) bekezdés];”

4. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

31. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védett övezet:)

b) az autópályától, az autóúttól, a gyorsúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;”

5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

32. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „és lakcím” szövegrész.

6. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

33. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. §-ban, az 5. §-ban, a 14/A. §-ban, és a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.”

34. § Az Ektv. 18. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

d) az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, 14. cikk (1) és (2) bekezdése. [16/A. § (1) bekezdés].”

7. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

35. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1/1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

8. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

36. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak), továbbá a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”

(2) Az Aptv. 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Aptv. 18. § (8) bekezdésében a „megvalósításáról,” szövegrész helyébe a „megvalósításáról és” szöveg lép.

9. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

37. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére.

(2) A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység alapján megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(3) A nem állami tulajdonban álló, e § szerinti eljárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során - a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján - a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.

(4) A 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása során

a) a vasúti pályahálózat vagyonkezelője használatában álló állami vagyonon végzett,

b) a NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett,

c) nem állami tulajdonban álló ingatlanon végzett

vasúti pályahálózathoz kapcsolódó - állami tulajdont keletkeztető - értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. A NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek.

(5) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában vagy saját tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett - azaz az érintett eszköz az ingatlan-nyilvántartás vagy a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint nincs állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében - a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló törvény szerint el kell végezni.

(6) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások átadás-átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül. A települési önkormányzatok és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató társaságok ingatlanain végzett beruházás esetén a tulajdonos részére történő átadás ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen történik azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó.

(7) Az állami tulajdonú, de a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjétől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanon, állami beruházás keretében, a vagyonkezelő érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások közvetlen átadás-átvételéről a vagyonkezelő köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.

(8) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(9) Az e §-ban foglaltak végrehajtása során az érintettek kötelesek kölcsönösen együttműködni.”

38. § A Vtv. a következő 87/F. §-sal egészül ki:

„87/F. § (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. közérdekű és közcélú tevékenysége és az azzal összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e törvény 2015. július 17-én hatályos 85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni 2015. július 18. és az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakra nézve is.

(2) A vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének az e törvény 2015. július 17-ig hatályos 85/A. §-a alapján keletkezett vagyonkezelői jogával összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e törvény 2015. július 17-én hatályos 85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a 2015. július 18. és az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakra nézve is.”

39. § A Vtv. 88. § (2) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„26. a vasútépítési projektek, illetve a 44. § szerinti létesítési, felújítási, fejlesztési tevékenységek során létrejövő állami vagyon átadásával, elszámolásával, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatással, valamint építtetői feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

40. § A Vtv.

a) 26. § (3) bekezdésében a „magyar állam nevében” szövegrész helyébe a „magyar állam nevében - e törvényben foglalt kivétellel - ” szöveg,

b) 44. § (5) bekezdésében az „e §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, valamint törlésére” szövegrész helyébe az „e §-ban valamint a 44/A. §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére” szöveg

lép.

10. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

41. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:

„26. § (1) Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.”

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

42. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV - autópálya, autóút és gyorsút kivételével - közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - útzárat telepíthet.”

(2) A NAV tv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán, autóúton és gyorsúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.”

12. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

43. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatához szükséges úthasználati jogosultság áll fenn:)

b) valamely útdíj szolgáltatóval az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó szerződés hatálya idején, ha bevallással és a díjfizetéssel összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségének az úthasználó eleget tesz.”

(2) Az Udt. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az útdíj szedő köteles

a) olyan szervezeti egységet vagy a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot létrehozni és fenntartani, amely útdíjszolgáltatói, valamint

b) olyan szervezeti egységet létrehozni és fenntartani, amely útdíj-ellenőrzési feladatokat lát el.”

44. § Az Udt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Jogosulatlan úthasználatnak minősül - a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével -, ha:

a) az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában - a c) pontban foglaltakat ide nem értve - nem keletkezett úthasználati jogosultság a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

b) a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díj- vagy környezetvédelmi kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó bevallás alapján használja, vagy

c) az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az útdíj szolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíj szedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, amelynek keretében az e törvény szerinti bevallási kötelezettségének teljesítése érdekében fedélzeti eszköz használatára jogosult, de a fedélzeti eszköz az úthasználat időpontjában szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásában, vagy annak egyéb módon nem biztosított a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabályszerű működtetése, és az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt egyéb módon nem keletkezett a 6. § (2) bekezdésben meghatározott úthasználati jogosultság.”

45. § Az Udt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az útdíj-ellenőrzési feladatokat

a) az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Rendőrség)

b) a közlekedési hatóság és

c) a 6. § (6) bekezdés b) pontja szerint létrehozott szervezeti egység

látja el (a továbbiakban együtt: útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek).

(2) Az útdíj szedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíj-ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:

a) adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával,

b) az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, valamint az útdíj szolgáltató, továbbá az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek észlelése alapján tudomására jutott, azonosításra alkalmas adatokat és - amennyiben rendelkezésre áll - a rendszámadatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásával, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,

c) a b) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - az úthasználatra jogosultakra vonatkozó adatokat kivéve - átadja az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek számára.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében - feladatkörébe tartozóan - hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.

(4) Az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az útdíj-ellenőrzési tevékenységük keretében jogosultak közvetlen adathozzáféréssel a rögzített rendszámadat alapján az ellenőrzéshez szükséges gépjárműre vonatkozó adatokat átvenni az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről az útdíj szedő által vezetett nyilvántartásból (úthasználati jogosultsággal rendelkezők nyilvántartása).

(5) Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni

a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c) a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő feladatok ellátása érdekében,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,

e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából.

(6) Az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül az elektronikus ellenőrző rendszerből adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít az elektronikus díj ellenőrző rendszer adatainak megismerésére.

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosult:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni, dokumentálni,

c) a Rendőrség intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

d) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az ellenőrzésről jegyzőkönyvet felvenni és az (1) bekezdés a) és b) pontban meghatározott díjellenőrzésre jogosult szerv intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - a gépjárművet feltartóztatni.

(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet tekintetében a díjellenőrzést végző személyekre a közúti közlekedésről szóló törvény kezelői ellenőrökre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy kezelői ellenőrön a díj ellenőrzést végző személyt kell érteni.

(9) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet ellenőrzési feladatkörében nem utasítható.

(10) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet eljárásával kapcsolatos jogorvoslat elbírálására - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság jogosult.

(11) Ha az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet intézkedése alapján közigazgatási hatósági eljárás indul, a (10) bekezdés szerint bejelentett jogorvoslatot - az ügy érdemében hozott döntésében - az eljárás lefolytatására jogosult hatóság bírálja el.”

46. § Az Udt.

a) 10/A. §-ában a „11. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben” szöveg,

b) 26. § (9) bekezdésében az „útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet” szövegrész helyébe az „útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek” szöveg

lép.

13. A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosítása

47. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Kmt.) 442. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 151. § 1. és 2. pontja, a 258. §, a 47. alcím, az 54. alcím, a 418. §, a 420. § (2) bekezdése, a 421. § és a 422. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

48. § Nem lép hatályba a Kmt.

a) 155. §-a,

b) 157. §(3) bekezdése,

c) 158. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 2. pontja.

14. Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17. §, a 24. §, a 25. § i) pontja, a 3. alcím, az 5. és a 6. alcím, a 9. és a 10. alcím, a 46. § a) pontja a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) Az 1. §, a 7. § (2) bekezdése, a 18. §, a 26. §, a 4. alcím, a 7. alcím és az 1. melléklet, a 8. alcím és a 11. alcím a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(4) A 4. és 5. §, a 6. § (3) és (5) bekezdése, a 9-13. §, a 19. és a 20. §, a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 23. § (1) és (4)-(7) bekezdése, a 25. § d) és j)-l) pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 7. § (3) bekezdése 2016. január 2-án lép hatályba.

(6) A 43. § (1) bekezdése és a 44. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(7) A 14. § (1) bekezdése, a 15. és a 16. §, a 21. § (4) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2016. május 1-jén lép hatályba.

(8) A 3. § (2) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése és a 25. § g) pontja 2016. december 31-én lép hatályba.

50. § Ez a törvény

a) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2015. évi CCXXV. törvényhez

1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez

Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Gyorsforgalmi utak

A B
1. M0: Budaörs - Budakeszi - Nagykovácsi - Budapest [II. ker.] - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Budapest [III. ker.] - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.)
2. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3. M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
4. M10: Budapest térsége (M0) - Esztergom - (Szlovákia)
5. M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
6. M19: Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
7. R11: Zsámbék (M1) - Esztergom - (Szlovákia)
8. M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
9. R21: M3 Hatvan térsége - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
10. R23: Bátonyterenye - Fedémes - Ózd
11. M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
12. M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
13. M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
14. M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
15. M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna)
16. M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
17. M38: Záhony térsége (M34) - (Szlovákia)
18. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
19. M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
20. M44: Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
21. M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
22. R49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
23. M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
24. M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország)
25. M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége - Drávatamási térsége - (Horvátország)
26. R67: Balatonlelle térsége (M7) - Kaposvár
27. M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
28. M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
29. M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
30. R76: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Keszthely - Zalaegerszeg térsége
31. M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
32. R83: Pápa - Tét - Győr
33. M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
34. M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
35. M9: Nagycenk (M85) - Szombathely térsége - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5)

2. melléklet a 2015. évi CCXXV. törvényhez

1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez

Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak

A B C D
1. Út betű-
és
számjele
Hosszú távú úttípus Szakasz (beruházás jellege) Nagytávú úttípus
2. M0 autóút teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
3. M1-M7 autópálya M0 - Egérút (kapacitásbővítés) autópálya
4. M1 autópálya M0 - Tatabánya (kapacitásbővítés) autópálya
5. M2 autóút M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
6. M3 autópálya Vásárosnamény - Beregdaróc, országhatár (új út építése) autópálya
7. M4 autóút/autópálya M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
8. M6 autópálya Bóly - Ivándárda, országhatár (új út építése) autópálya
9. M7 autópálya M0 - M8 (kapacitásbővítés) autópálya
10. M8 autóút országhatár - Vasvár és Veszprém - Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
11. M9 autóút M86 - 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
12. M10 autóút Budapest - Kesztölc (új út építése) autóút
13. R11 gyorsút M1 - Esztergom (új út építése) autóút
14. M15 autópálya M1 - országhatár (kapacitásbővítés) autópálya
15. R21 gyorsút Hatvan - Salgótarján - Somoskőújfalu (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
16. R23 gyorsút Bátonyterenye - Fedémes - Ózd (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
17. M25 autóút M3 - Füzesabony - Eger (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
18. M30 autópálya Miskolc - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya
19. M34 autóút Vásárosnamény (M3) - Záhony, Kisvárda kelet (autóút) és Jéke - 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése) autópálya
20. M35 autópálya Debrecen - Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 - 47. sz. főút között - 2x1 főút) (új út építése) autópálya
21. M44 gyorsút/autóút Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése) autópálya
22. R49 gyorsút M3 - országhatár (új út építése) autóút
23. M60 gyorsút/autóút Pécs - Barcs, országhatár (új út építése) autópálya
24. R67 gyorsút M7 - Balatonlelle - Kaposvár (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
25. M70 autópálya M7 - országhatár (kapacitásbővítés) autópálya
26. R76 gyorsút M7 - Balatonszentgyörgy - Keszthely - Zalaegerszeg (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
27. R83 gyorsút M1 - Pápa (új út építése, kapacitásbővítés) autóút
28. M85 autóút Csorna - Sopron, országhatár (új út építése) autópálya
29. M86 autóút Csorna - Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés) autóút

  Vissza az oldal tetejére