Időállapot: közlönyállapot (2016.IV.19.)

2016. évi XXVI. törvény

az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és (1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;”

(2) Az Szt. 4. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

n) pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:

na) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,

nb) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.”

(3) Az Szt. 4. § (1a) bekezdése a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,

12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.”

2. § Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról - ha e törvény másképp nem rendelkezik - 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(2) Ha a szociális ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás rosszhiszemű igénybevételének a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapítása esetén az ellátás igénybevételét a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően kell rosszhiszeműnek tekinteni.”

3. § Az Szt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon részét, amelyen egy éven belül nem kerül sor életvitelszerű, tényleges lakhatás célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására, az eladást vagy átruházást követő egy naptári év leteltét követő napon megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.”

4. § (1) Az Szt. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A (10) bekezdés, valamint a 36. § (1d) bekezdése szerinti esetekben a megtérítést rosszhiszeműség hiányában is el kell rendelni.”

(2) Az Szt. 17. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a járási hivatal a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti abban az esetben is, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét.”

(3) Az Szt. 17. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását vagy ápolási díjat igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha

a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy

b) az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása vagy az ápolási díj megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

(8) Az időskorúak járadékában vagy ápolási díjban részesülő, továbbá az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított, vagy álláskeresési támogatás igénylése céljából jelentkezett az állami foglalkoztatási szervnél.

(9) A (7) bekezdés b) pontja, valamint a (8) bekezdés szerinti esetben a bejelentést a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától, illetve az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés napjától számított 8 napon belül kell megtenni.

(10) A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása és ápolási díj jogosulatlanul, de - a (7)-(9) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság az (1) bekezdése alapján rendelkezik.”

5. § Az Szt. 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a kérelmező által megjelölt pénzforgalmi szolgáltatótól. A szociális hatáskört gyakorló szerv a pénzforgalmi szolgáltató által az adatigénylés keretében rendelkezésére bocsátott, a pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi számlán az adatigényléskor szereplő összegre vonatkozó adat kezelésére jogosult.”

6. § Az Szt. a következő 24/B. §-sal egészül ki:

„24/B. § A szociális hatóság az általa vezetett, a 18/B. §, a 20/C. §, a Gyvt. 139. § (2) bekezdése, továbbá - a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés alapján - a nyugdíjfolyósító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Tny. 96. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásából átadja a kormányrendeletben meghatározott, a 64. § (7) bekezdése szerinti program jogosultjainak természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatnak.”

7. § (1) Az Szt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától

kell folyósítani.”

(2) Az Szt. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn.”

(3) Az Szt. 25. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A havi rendszeres szociális ellátásra vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnése esetén a jogosultat a megszűnés napja szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti.”

8. § Az Szt. 32/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,

c) a 3. § (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

d) az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.”

9. § (1) Az Szt. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a jogosult)

a) keresőtevékenységet - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,”

(a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.)

(2) Az Szt. 36. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztéről, valamint a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről az aktív korúak ellátására jogosult személy 8 napon belül értesíti az ellátást megállapító szervet.

(1b) Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről a bejelentési kötelezettségét

a) az (1a) bekezdésben meghatározott határidőben teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követő naptól kezdődően,

b) az (1a) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztva teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnése bejelentésének napjától kezdődően

kell ismét folyósítani.

(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. A határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

(1d) A közfoglalkoztatásban vagy a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzésben való részvétel, valamint a keresőtevékenység - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - időtartamára tekintettel folyósított aktív korúak ellátása jogosulatlanul, de - az (1a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság a 17. § (1) bekezdés alapján rendelkezik.”

(3) Az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek]

e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt,

eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott,

ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt,

ed) az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy

ee) a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül nem működött közre.”

(4) Az Szt. 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettséget nem teljesíti és a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére 60 napos határidőt ad.”

10. § Az Szt. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.”

11. § Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)

g) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.”

12. § Az Szt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:

„43/B. § Ha a kérelem benyújtásakor igazolják, hogy az ápolt személy a komplex minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást megindította, úgy az eljáró hatóság felfüggeszti a kiemelt ápolási díj megállapítására irányuló eljárást a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtásáig.”

13. § Az Szt. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja.”

14. § Az Szt. 64. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátási területén - felkérésre - közreműködik a kormányrendeletben meghatározott európai uniós forrásból megvalósuló program keretében természetben biztosítható eseti vagy rendszeres juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában.”

15. § Az Szt. a következő 134/F. §-sal egészül ki:

„134/F. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel módosított 4. § (1) bekezdés b) pontját a fennálló jogosultságok tekintetében a 2016. április 30-át követően indult felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.”

16. § Az Szt.

a) 32/D. § (2) bekezdésében a „18. §-ban” szövegrész helyébe a „18/A. §-ban” szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatásban részesül” szöveg,

c) 36. § (3) bekezdésében az „eb)-ed) alpontok” szövegrész helyébe az „eb)-ee) alpontok” szöveg,

d) 37. § (2) bekezdésében a „feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától” szövegrész helyébe a „feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától, de legkorábban a változás bejelentését követő hónap első napjától” szöveg,

e) 132. § (1) bekezdés z) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szociális hatóság” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az Szt.

a) 8. § (1) bekezdése,

b) 17. § (3) bekezdésében az „és rosszhiszeműen” szövegrész,

c) 132. § (1) bekezdés c) pontja.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,

c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.”

19. § A Vht. 74. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes a letiltás alól]

b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,”

3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

20. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a kérelem benyújtásakor igazolják, hogy a bíróságon a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás a kérelem benyújtását megelőzően megindításra került, de az annak eredményét igazoló jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésre, a gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárást a jegyzőkönyv megérkezéséig felfüggeszti.”

21. § (1) A Gyvt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából, keresményéből származó, valamint a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény és az Ltv. szerinti megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el.”

(2) A Gyvt. 25. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A támogatás Magyarország területén használható fel

a) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételére,

b) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,

c) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás, családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére,

d) önkormányzati bérlakás felújítására,

e) államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre, ha a fiatal felnőtt vállalja, hogy legalább az Ltv.-ben meghatározott, az állami támogatásra való jogosultság megszerzéséhez szükséges ideig részt vesz a programban,

f) otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,

g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra.

(6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4) bekezdésben és az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozó intézménnyel együttműködik.

(7) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatás iránti kérelem alapján az utógondozást

a) az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt esetén elrendeli, vagy

b) az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt álló fiatal felnőtt esetén meghosszabbítja.”

(3) A Gyvt. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító intézmény a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt, kivéve, ha az otthonteremtési támogatás célja lakás-előtakarékossági programban való részvétel. Lakás-előtakarékossági programban való részvétel esetén az utógondozást biztosító intézmény az otthonteremtési támogatást megállapító döntés jogerőre emelkedéséig, valamint szükség esetén a 26/B. § (3) és (7) bekezdése szerinti esetben nyújt segítséget.”

22. § A Gyvt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz- és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el

a) négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenhétszeresét,

b) négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenhétszeresét,

c) öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanhétszeresét.

(2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére, vagy lakás, családi ház, tanya tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására, bővítésére használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. A tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítás, bővítés céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.

(3) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel - a lakás-előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatás megtakarítási időn belüli folyamatos igénybevétele érdekében - a lakás-előtakarékossági szerződésnek kizárólag az a módozata hagyható jóvá, amely szerint a befizetés a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel, egyenlő részletekben történik. Otthonteremtési támogatásból nem finanszírozható olyan szerződési módozat, amely alapján a teljes betét befizetése a szerződéskötéskor egy összegben történik.

(4) A hitelintézet a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegét a gyámhatóság otthonteremtési támogatást megállapító döntése alapján zárolja. A zárolás kizárólag a gyámhatóság hozzájárulásával szüntethető meg. A zárolás hatálya alatt a szerződéssel rendelkezni kizárólag a gyámhatóság hozzájárulása alapján lehet.

(5) A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejárta előtt is hozzájárulhat a lakás-előtakarékossági programban való részvételre megállapított otthonteremtési támogatás összegének a 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához.

(6) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra történő felhasználásáról - a (7)-(9) bekezdésben foglalt esetek kivételével - legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül, okmányokkal igazoltan elszámol.

(7) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére használja fel, az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolnia.

(8) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására, bővítésére használja fel, az egyéves elszámolási határidőt a fiatal felnőtt kérelmére további egy évvel meg kell hosszabbítani.

(9) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel, az otthonteremtési támogatás felhasználásáról a 26/B. §-ban foglaltak szerint számol el.”

23. § A Gyvt. a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Ha a 26. § (6)-(8) bekezdése szerinti elszámolás során a gyámhatóság megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást vagy annak egy részét nem használta fel, - a lakáscélra fordított összeg felhasználásának elfogadása mellett - kötelezi a fiatal felnőttet a folyósított, de fel nem használt összeg visszafizetésére. A fiatal felnőtt a 27. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a megállapított otthonteremtési támogatásból fel nem használt összeg tekintetében új kérelmet nyújthat be.

(2) A gyámhatóság által az (1) bekezdés szerint elrendelt visszafizetés összege tekintetében az ismételt felhasználás akkor engedélyezhető, ha a fiatal felnőtt a visszafizetési kötelezettségét teljesítette.

(3) Ha a 26. § (6)-(8) bekezdése szerinti elszámolás során a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást vagy annak egy részét nem a támogatást megállapító döntésben meghatározott célra használta fel, - a lakáscélra fordított összeg felhasználásának elfogadása mellett - a folyósított, de nem cél szerint felhasznált összeg visszafizetésére kötelezi a fiatal felnőttet. Ebben az esetben a visszafizetésre kerülő összeg otthonteremtési célra történő felhasználására újabb kérelem nem nyújtható be.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve arra részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennáll. A visszafizetendő összeg méltányosságból történő elengedésének különösen akkor van helye, ha a fiatal felnőtt a támogatási összeget a támogatást megállapító döntésben meghatározott céltól eltérően, de a 25. § (5) bekezdése szerinti otthonteremtési célra használta fel.

26/B. § (1) A hitelintézet a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejártát és a fiatal felnőttnek a kiutalás igénybevételére irányuló nyilatkozatát követően haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot

a) a kifizetendő betétösszegről, megjelölve a betétként elhelyezett összeget, valamint a jóváírt állami támogatást és az azokra jóváírt kamat összegét,

b) a kifizetés várható időpontjáról, és

c) a fiatal felnőttnek a kiutalás igénybevételére irányuló, a felhasználás célját is tartalmazó nyilatkozatának tartalmáról.

(2) Ha a gyámhatóság a hitelintézet (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra, saját javára kívánja felhasználni, hozzájárul a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összege tekintetében a zárolás megszüntetéséhez. Ha a betétösszeg felhasználása közeli hozzátartozó javára történik, a gyámhatóság csak akkor járul hozzá a zárolás megszüntetéséhez, ha a fiatal felnőtt legalább az otthonteremtési támogatás összegének erejéig a lakáscélú felhasználással érintett ingatlanban tulajdonrészt szerez.

(3) A gyámhatóság, amennyiben a felhasználás érdekében szükségesnek tartja, a (2) bekezdés szerinti hozzájárulással egyidejűleg az utógondozást az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt esetén elrendelheti, vagy az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt álló fiatal felnőtt esetén meghosszabbíthatja. Az utógondozást biztosító intézmény segítséget nyújt a lakáscélú felhasználáshoz.

(4) A hitelintézet - a lakáscélú felhasználás gyámhatóság felé történő igazolása céljából - a gyámhatóság egyidejű tájékoztatása mellett igazolást állít ki a fiatal felnőtt részére az Ltv.-ben meghatározott lakáscélú felhasználás megtörténtéről a lakáscélú felhasználás fiatal felnőtt által történő teljes körű igazolását követő 15 napon belül, vagy annak hiányáról a külön jogszabályban meghatározott igazolási határidő lejártát követő 15 napon belül.

(5) Ha a hitelintézet igazolása szerint a lakás-előtakarékossági szerződés alapján a hitelintézet által kifizetett, állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget a fiatal felnőtt

a) teljes mértékben az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra használta fel, a gyámhatóság elfogadja az otthonteremtési támogatás felhasználását, és intézkedik a (3) bekezdés alapján kirendelt utógondozó intézmény felmentése, valamint a 26/C. § (2) bekezdésében foglalt elidegenítési tilalom tényének feljegyzése iránt,

b) nem vagy nem teljes mértékben az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra használta fel, a gyámhatóság - a lakáscélra fordított összeg felhasználásának elfogadása mellett - a nem cél szerint felhasznált otthonteremtési támogatás visszafizetésére kötelezi a fiatal felnőttet, egyidejűleg intézkedik a (3) bekezdés alapján kirendelt utógondozó intézmény felmentése iránt.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve arra részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

(7) Ha a gyámhatóság a hitelintézet (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget nem az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra kívánja felhasználni,

a) rendelkezik a hitelintézet felé az Ltv. alapján kifizethető, az otthonteremtési támogatásnak megfelelő mértékű betétösszegnek - ideértve az utána jóváírt kamatot is - a központi költségvetés részére történő átutalásáról,

b) nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy az a) pont szerint átutalásra kerülő összeg otthonteremtési támogatásból származó részét a 25. § (5) bekezdés a)-d), f) és g) pontja szerinti otthonteremtési célok közül melyikre kívánja felhasználni, és

c) szükség esetén elrendeli vagy meghosszabbítja az utógondozást a b) pont szerinti nyilatkozatban megjelölt felhasználási cél megvalósításához.

(8) A gyámhatóság a (7) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat alapján otthonteremtési támogatás iránti eljárást folytat le. Ha a fiatal felnőtt a nyilatkozatában új felhasználási célt nem jelöl meg, az eljárást meg kell szüntetni, egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy a fel nem használt összeg tekintetében a 25. § (5) bekezdés a)-d), f) és g) pontja szerinti otthonteremtési célra új kérelmet nyújthat be a 27. § (2) bekezdésében foglalt időtartamon belül.

26/C. § (1) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.

(2) A gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalom tényét jegyezteti fel az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba a 25. § (5) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt felhasználási célra megállapított otthonteremtési támogatással megszerzett építési telekre, lakásra, családi házra vagy tanyára.

(3) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhatóság az általa feljegyeztetett elidegenítési tilalom tényét feloldhatja.

(4) A gyámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalom tényét feljegyezteti a korábbi - az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt tulajdonába került - lakás, családi ház, tanya, építési telek felhasználásával megszerzett újabb lakásra, családi házra, tanyára, építési telekre, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig.

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a kincstár képviseli.”

24. § A Gyvt. 40. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében foglaltakon túl]

c) az ellátási területén közreműködik a kormányrendeletben meghatározott európai uniós forrásból megvalósuló program keretében természetben biztosítható eseti vagy rendszeres juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában,”

25. § A Gyvt. a következő 177. §-sal egészül ki:

„177. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 25. § (8) bekezdését, 26. § (4), (5) és (9) bekezdését, valamint 26/B. §-át azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a fiatal felnőtt részére 2016. május 1-jén még folyósítással érintett otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került megállapításra.

(2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 25. § (3) és (5)-(7) bekezdését, 26. § (1)-(3), (7) és (8) bekezdését, 26/A. §-át és 26/C. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 26. § (8) bekezdését, 26/A. §-át - a (2) bekezdésben foglalt eseteken túl - azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az elszámolás még nem zárult le.

(4) A gyámhatóság 2016. május 15-éig felülvizsgálja azokat a 2014. március 15-éig lefolytatott otthonteremtési támogatás megállapítása iránti és a támogatási összeg folyósítása tekintetében még folyamatban lévő ügyeket, amelyekben az otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programba került befektetésre, és ha a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összege nem került zárolásra, az otthonteremtési támogatást megállapító döntést a támogatás összegének zárolására irányuló megkereséssel legkésőbb 2016. május 31-éig megküldi a hitelintézetnek, amely a zárolásról 15 napon belül gondoskodik.

(5) Ha a fiatal felnőtt részére 2016. május 1-jén még folyósítással érintett otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került megállapításra és az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el, a gyámhatóság 2016. július 31-éig felmenti az utógondozót. Az utógondozó felmentésétől el lehet tekinteni, ha a 2016. május 1-je és 2016. október 31-e közötti időszakban a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejár.”

26. § A Gyvt.

a) 5. § x) pontjában az „1996. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.)” szöveg,

b) 25. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatvanszorosát” szövegrész helyébe a „hatvanhétszeresét” szöveg

lép.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

27. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy

a) az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,

b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül;”

(2) Az Mmtv. 1. § (2) bekezdése a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott személy;

12. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontjában meghatározott személy.”

28. § Az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,]

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.”

29. § (1) Az Mmtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.”

(2) Az Mmtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, az (1) bekezdéstől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.”

(3) Az Mmtv. 7. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.

(4a) A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.”

(4) Az Mmtv. 7. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.”

30. § Az Mmtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás nyújtható.”

31. § Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

32. § (1) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”

(2) Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”

33. § Az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

(2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

34. § (1) Az Mmtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.”

(2) Az Mmtv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.”

(3) Az Mmtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából - amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges - a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.”

35. § Az Mmtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.”

36. § Az Mmtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

(2) A komplex minősítés időbeli hatálya

a) végleges egészségi állapotú, valamint a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,

b) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy

c) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére

ca) rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,

cb) rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig

tart.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt időtartamokon belül kerül sor.”

37. § (1) Az Mmtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b) keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

c) keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.”

(2) Az Mmtv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.”

38. § (1) Az Mmtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.”

(2) Az Mmtv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.”

39. § Az Mmtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított három éven belül előterjesztett kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.

(2) Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését

a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,

b) az ügyfél terhére egy ízben

a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére hozott intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért, a módosítást vagy visszavonást az erről szóló döntés keltét követő hónap első napjától, egyéb esetben a módosított vagy visszavont döntéssel érintett ellátásra való jogosultság kezdő időpontjára visszamenőlegesen kell elrendelni.”

40. § Az Mmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az Ebtv. rendelkezéseinek (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazása során az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

(4) Ha a jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást - a felróhatóságtól függetlenül - akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt.”

41. § Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/E. §-sal egészül ki:

„20/E. § (1) Az Ebtv. 72. §-ában foglaltak alapján, méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.”

42. § Az Mmtv. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/B. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet

a) a megváltozott munkaképességű személyről, ha

aa) rehabilitációs ellátásban részesül vagy

ab) önként kéri a nyilvántartásba vételét,

b) az akkreditált szolgáltatókról,

c) az akkreditált munkaadókról, és

d) az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlható betöltetlen álláshelyeiről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy

aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ad) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, a közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozó nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

ae) korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított körülményeire (rehabilitál hatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,

af) szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó adatokat,

ag) iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára vonatkozó adatokat,

ah) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére, tevékenységeire vonatkozó adatokat,

ai) munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,

aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,

ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;

b) az akkreditált szolgáltató

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) telephelyét,

bd) gazdálkodási formáját,

be) adószámát,

bf) által nyújtott rehabilitációs szolgáltatások körét,

bg) elérhetőségét;

c) az akkreditált és egyéb munkaadó

ca) nevét,

cb) székhelyét,

cc) telephelyét,

cd) gazdálkodási formáját,

ce) adószámát,

cf) elérhetőségét;

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében

da) a munkakör megnevezését, tartalmát,

db) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,

dc) a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,

dd) a munkavégzés helyét,

de) a bejelentés időpontját.

(3) Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy és közeli hozzátartozója adatait, amennyiben ezt a megváltozott munkaképességű személy kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

b) a közeli hozzátartozónak a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nyilvántartásba vett adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

c) a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személy adatait, ha ezt kéri, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésének napjával - ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások közül kizárólag rehabilitációs célú munkaközvetítést kér, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével,

d) az akkreditált szolgáltató adatait az akkreditált szolgáltatói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,

e) az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,

f) a nem akkreditált munkaadó adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.

(4) Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló - munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(5) E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személyt is.”

43. § Az Mmtv. 22. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,)

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,”

44. § Az Mmtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

c) képzési támogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.”

45. § Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.”

46. § (1) Az Mmtv. 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, azok támogatására, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személyek együttműködésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Mmtv. 28. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

f) az alapösszeg évenkénti mértékét,

g) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

h) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,

i) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

47. § Az Mmtv. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.”

48. § Az Mmtv. 33/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított rehabilitációs ellátás felülvizsgálata során havi átlagjövedelemként a minimálbért kell figyelembe venni.”

49. § Az Mmtv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § (1) A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha

a) az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy

b) a 33. § (6) bekezdése szerinti

felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításról szóló döntést követően a rokkantsági ellátásban részesülő személy 19. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerinti okból történő felülvizsgálatára kerül sor, a felülvizsgálatra a 33. § (7) bekezdését, valamint a 33/A. §-t kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy által folytatott keresőtevékenység esetén a 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetési ok megállapításánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.”

50. § Az Mmtv. a következő 38/F. §-sal egészül ki:

„38/F. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.

(3) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 9. § és 12. § rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

(5) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 20. §-t a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

51. § Az Mmtv.

a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „jogosultság kezdő napját” szövegrészek helyébe a „kérelem benyújtásának napját”,

b) 1. § (2) bekezdés 6. pontjában a „társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)” szövegrész helyébe a „Tbj.”,

c) 2. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az, akinek” szövegrész helyébe az „az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek”,

d) 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „neki felróható okból” szövegrész helyébe a „neki felróható okból ismételten”,

e) 10. § (3) bekezdésében a „kérelem benyújtását követő hónap első napjával” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával”,

f) 13. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával”,

g) 13. § (5) bekezdésében az „az (1) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés e) pontja”,

h) 16/A. §-ában az „Mmtv.-ben” szövegrész helyébe az „a 9. § (1) bekezdésében vagy a 12. § (1) bekezdésében”,

i) 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „tíz”,

j) 19. § (1) bekezdés d) pontjában az „a megállapítás időpontjában nem állt fenn” szövegrész helyébe a „nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat)”,

k) 25. § (3) bekezdésében a „fogyatékossági támogatásban részesülő személy” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személy”,

l) 28. § (1) bekezdés e) pontjában a „bér- és költségtámogatás” szövegrész helyébe a „bér-, többletköltség- és képzési támogatás”,

m) 33. § (2) bekezdésében a „10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában”,

n) 33/A. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában a „közfoglalkoztatási bér” szövegrész helyébe a „döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér”

szöveg lép.

52. § Hatályát veszti az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;” szövegrész.

5. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

53. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (5) bekezdés k) pontjában a „hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, a jelnyelvi tolmácsok továbbképzéséről szóló miniszteri rendeletben” szöveg lép.

6. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

54. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

q) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel”

[szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

7. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

55. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

r) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel”

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézeti írásbeli megkeresése esetén.]

8. Záró rendelkezések

56. § Ez a törvény 2016. május 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére