Időállapot: közlönyállapot (2016.V.5.)

2016. évi XXIX. törvény

az igazságügyi szakértőkről * 

A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt.

A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági eljárásokban, különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több országban tették szükségessé e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását.

Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez.

Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértői szervezet megújítása, valamint az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése céljából a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) az igazságügyi szakértői tevékenységre,

b) az igazságügyi szakértőkre és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsra és a segédszemélyzetre,

c) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatókra,

d) az igazságügyi szakértői intézményekre, az igazságügyi szakértői intézetekre, az igazságügyi szakértői testületekre, a külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, intézetekre és

e) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (a továbbiakban: Kamara).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. eljárást megindító irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti keresetlevél, a külön jogszabályban meghatározott nemperes eljárást megindító kérelem, aktanyomat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti kérelem, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány,

2. egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény,

3. együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény,

4. eseti szakértő: olyan - az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez - megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott szakterületen ad szakvéleményt,

5. igazságügyi szakértői intézet: olyan - jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,

6. igazságügyi szakértői intézmény: az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy vele egyetértésben más miniszter által alapított központi költségvetési szerv, amelynek alaptevékenysége jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése,

7. igazságügyi szakértői testület: a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban létrehozott, a létrehozó jogszabályban meghatározott szakkérdésben, bizottságként eljárva véleménynyilvánításra jogosult, jellemzően jogi személy,

8. igazságügyi szakértői tevékenység: a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, e törvény által meghatározott szervezeti keretek között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítását vagy megítélését elősegítő részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény,

9. kirendelés: az igazságügyi szakértő eljárását megalapozó bírósági, közjegyzői, ügyészségi, rendőrségi vagy jogszabályban meghatározott más hatóság által meghozott döntés, amely minden esetben az igazságügyi szakértői tevékenység kifejtésére való felhívást tartalmazza, így különösen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti végzés, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti határozat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti végzés, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti határozat,

10. kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezések megszegésével követ el,

11. külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő: olyan igazságügyi szakértő, aki nemzetközi vagy hazai szakmai szervezet akkreditált minősítő testülete által létrehozott személyi szakmai minősítést szerzett, amely garantálja az adott szakterületen a kiemelkedő képzettséget és szakértelmet, illetve a szakmai tapasztalatot, a folyamatos szakmai fejlődést és függetlenséget,

12. lelet: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok összességét tartalmazza,

13. segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet elvégző személy,

14. szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő, megfelelő szakismerettel rendelkező személy,

15. a szakértő véleménye: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza,

16. szolgáltató: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató,

17. tisztségviselő: a Kamara szerveiben valamely tisztséget betöltő személy, így különösen a küldöttek, a Kamara elnöke, elnökhelyettesei, a bizottságok elnökei és tagjai, a tagozatok elnökei, a főtitkár és a titkárok.

II. FEJEZET

AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG ÉS AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ

3. Az igazságügyi szakértői tevékenység

3. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.

(2) Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.

(3) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.

4. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre feljogosított

a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),

b) gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) és szolgáltató,

c) igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet,

d) igazságügyi szakértői testület,

e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, intézet és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) és

f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

[az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakértő] végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezheti.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét

a) a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,

b) az igazságügyi szakértői testület nevében eljáró igazságügyi szakértő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban vagy

c) az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban

(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.

(4) Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha

a) az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő,

b) az adott szakterületen - időszakos hiány vagy egyéb szakmai ok miatti hiány okán - a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy

c) az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek között.

(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek aláveti magát.

(6) Más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bekezdés c) pontja alapján járhat el, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(7) Azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szakértő adhat szakvéleményt, valamint azokat a szakértőket, amelyek egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak, kormányrendelet határozza meg.

4. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei

5. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel és akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok.

(2) A névjegyzékbe az vehető fel, aki

a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) az 57. § (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakértőjelölti jelölti időt vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot, továbbá a Kamara által külön szabályzatban előírt képzési és vizsgafeltételeket teljesítette,

d) a miniszter által szervezett igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogi ismeretek oktatásán részt vett és a jogi vizsgát - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - sikeresen letette,

e) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,

f) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz, és

g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt.

(3) Nem vehető fel a névjegyzékbe az,

a) akivel szemben büntetőeljárás - a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van folyamatban,

b) akit a Kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig,

c) aki a 13. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll vagy

d) aki a 67. § (5) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll.

(4) Az igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá.

(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.

6. § A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint azt, hogy vele szemben nem áll fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

7. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet

a) jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el, vagy

b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismer el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - szükség esetén - szakvéleményt is beszerezhet.

(3) A képesítés megfelelőségének vizsgálatára a névjegyzéket vezető hatóság bizottságot kérhet fel (a továbbiakban e § alkalmazásában: bizottság). A bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. A bizottság tagjai a névjegyzéket vezető hatóságtól függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatók. A bizottság elnökét a miniszter jelöli ki. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Kamara által kijelölt egy-egy személy.

(4) A bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.

(5) Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.

8. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati időt a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy szakértőjelöltként is megszerezheti. Nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be.

(2) Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.

(3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulás a keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban.

(4) Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján a névjegyzéket vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget kizáróan megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzi, és a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.

(5) A miniszter rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha

a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot vagy

b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik.

9. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) A névjegyzéket vezető hatóság a kérelemről értesíti a Kamarát. A Kamara az eljárásban véleményezőként vesz részt. A Kamara az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi, ha tudomása van olyan tényről, ami akadálya a kérelmező felvételének.

(3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.

(4) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat másolatát, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a Kamarának.

(5) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el. Az igazságügyi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

10. § (1) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül, a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz.

(2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.

(4) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(5) Ha az igazságügyi szakértő az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az igazságügyi szakértő az esküt határidőben nem tette le, a névjegyzékből a határidő lejártát követő tizenöt napon belül törölni kell.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető; az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.

5. A névjegyzék

11. § (1) Az igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 1.1.-1.5., 1.7.-1.8., 1.11., 1.13., pontjában, valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.12.1. és 1.12.3.-1.12.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.6.-1.9. pontjaiban, 1.10.1. alpontjában, 1.11. pontjában, 1.12.4. és 1.12.5. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.16. és 1.17. pontjában, valamint 1.19.-1.22. és 1.23. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.10.2. és 1.10.3. alpontjában, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.12.4., 1.12.5. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1.-1.8., 1.11. és 1.13. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.16. és 1.18.1. pontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.16. pontjában és 1.18.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.-1.4. pontjaiban és 1.6. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak.

(8) Az igazságügyi szakértőnek az 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket, valamint a 2. mellékletben meghatározott adatokat és körülményeket - a hatóságok munkájának és a megfelelő szakértő kiválasztásának elősegítése érdekében - az e célra létrehozott elektronikus felület (a továbbiakban: elektronikus felület) tartalmazza. Az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

6. A szakterület kiterjesztése

12. § A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés g) pontjában és az 5. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell.

7. A névjegyzékből való törlés

13. § (1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) azt az igazságügyi szakértő kéri,

b) a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem értve az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, illetve az igazságügyi szakértő a szakértői esküt a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem teszi le,

c) a névjegyzékben szereplő adatok változását, a miniszter rendeletében meghatározott módon, ismételt felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után, szándékosan nem jelenti be,

d) az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett,

e) azon statisztikai adatokat, amelyeket e törvény alapján a Kamara részére szolgáltatni köteles, két egymást követő negyedévben határidőben nem szolgáltatja,

f) az igazságügyi szakértő negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy az általa szolgáltatott adatok eltérnek a szakértő nyilvántartásában szereplő adatoktól,

g) az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,

h) kamarai tagsága

ha) kizárás útján,

hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá

hc) egyéb okból

megszűnt, vagy

i) meghalt.

(2) Ha a névjegyzékből történő törlésre

a) az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül,

b) az (1) bekezdés d) és f) pontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül vagy

c) az (1) bekezdés c), e) és g) pontja, vagy h) pontjának hb), és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül

a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt az (1) bekezdés b) pontja esetében azon szakterület tekintetében törli a névjegyzékből, amely tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.

(4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti törlési ok fennállását a névjegyzéket vezető hatóság az 54. § szerinti eljárásban állapítja meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontja esetén a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból bejegyzi, és ezzel egyidejűleg az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli.

14. § Ha az igazságügyi szakértő

a) a névjegyzékből - a 13. § (1) bekezdés i) pontja kivételével - törlésre kerül,

b) kamarai tagságát felfüggesztették vagy

c) tevékenységét a Kamara engedélyével szünetelteti,

a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a névjegyzéket vezető hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek iratait pedig a hatóságnak, illetve a megbízónak átadni.

8. Az igazságügyi szakértők képzése

15. § (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - a jogi vizsga letétele kötelező.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatásával kapcsolatban a vizsgázó

a) nevét, születési helyét és idejét, személyiigazolvány-számát valamint lakcímét,

b) munkáltatójára vonatkozó adatok közül a munkáltató nevét, székhelyét, fő tevékenységét vagy szakterületét, és

ba) gazdasági társaság munkáltató esetén annak cégjegyzékszámát és a vezető tisztségviselő nevét vagy

bb) igazságügyi szakértői intézmény esetén az intézményvezető nevét,

c) arra vonatkozó adatait, hogy a vizsgán megjelent-e, továbbá, hogy megjelenése esetén a vizsgát milyen eredménnyel zárta és

d) vizsgabizonyítványának számát és keltét

tartja nyilván, illetve kezeli.

16. § (1) Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a Kamara vagy a miniszter által szervezett szakmai továbbképzéseken részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni.

(2) Ha az igazságügyi szakértő más szakmai kamarának is tagja, és az érintett szakmai kamara által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt, részvételét a miniszter rendeletében meghatározottak szerint, a teljesítendő kreditpontjaihoz hozzászámíthatja.

9. Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése

17. § (1) Az igazságügyi szakértők munkáját - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény rendelkezései és a miniszter rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint értékelni kell.

(2) Az értékelés célja az igazságügyi szakértő munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése.

(3) Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - alapvetően a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy

a) a szakvélemény előkészítése, elkészítése, valamint előterjesztése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt-e,

b) az igazságügyi szakértő a jogszabályok és a hatóság által előírt határidőket és az ügyviteli, valamint adatkezelési szabályokat megtartotta-e,

c) az igazságügyi szakértő a hatóság által feltett kérdések közül valamennyi kérdésben véleményt nyilvánított-e,

d) az igazságügyi szakértő a hatóságokkal megfelelően együttműködött-e, a jogszabályban előírt kötelező bejelentési kötelezettségeinek eleget tett-e,

e) a szakvélemény megszerkesztése a jogszabályoknak és a releváns szakmai gyakorlatnak megfelelően, a hatóságok és a Kamara által elvárt megfelelő szakmai színvonalon történt-e,

f) az igazságügyi szakértő a rá vonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tett-e, valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e,

g) az igazságügyi szakértő munkája során segédszemélyzet, szakkonzultáns, illetve szakértőjelölt közreműködését igénybe vette-e és

h) az igazságügyi szakértőre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kamarai és egyéb szakmai szabályzatoknak az adott szakterületen kiadott szakértői módszertani leveleknek (a továbbiakban: módszertani levél) az igazságügyi szakértő eljárása megfelelt-e.

(4) Az igazságügyi szakértő munkáját abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy az általa adott szakvélemény mennyiben volt felhasználható a hatóság eljárásában. A szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti, ha a hatóság döntését más szakvéleményre vagy egyéb bizonyítékra alapította, és a később beszerzett bizonyíték igénybevételét nem az igazságügyi szakértő szakvéleményének fogyatékosságai indokolták.

18. § (1) A névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő tevékenységét a névjegyzékbe történő felvételt követő második évben, legkésőbb az igazságügyi szakértő névjegyzékbe történő felvételt követő tizennyolc hónapon belül, ezt követően pedig ötévente értékelni kell.

(2) Soron kívül értékelni kell az igazságügyi szakértő tevékenységét, ha

a) az igazságügyi szakértő ezt maga kéri vagy

b) az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság jelzésére kerül sor.

(3) Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését a (2) bekezdésben meghatározott személyi körön kívül más nem kérheti.

(4) Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését a (2) bekezdés a) pontja szerint maga kéri, köteles ezért a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni.

19. § (1) Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelésére a Kamara minőségbiztosítási bizottsága jogosult. A 18. § (2) bekezdése szerinti esetekben a minőségbiztosítási bizottság az értékelést megalapozó vizsgálatot köteles elrendelni. A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a minőségbiztosítási bizottság hivatalból rendeli el.

(2) A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat lefolytatására háromtagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból, elsősorban a miniszter rendeletében meghatározott külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértők közül kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból.

(3) Az értékelést megalapozó vizsgálatról a jegyzőkönyvet a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti.

(4) Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését az igazságügyi szakértővel írásban kell közölni. A közlésnek tartalmaznia kell a szakmai értékelő tanács személyi összetételét is, amellyel szemben az igazságügyi szakértő a közlés átvételétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be a minőségbiztosítási bizottság elnökéhez. A kifogásról a minőségbiztosítási bizottság elnöke tizenöt napon belül indokolt határozatot hoz.

(5) A minőségbiztosítási bizottság elnökének határozatával szemben az igazságügyi szakértő harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be.

(6) A bíróság az (5) bekezdés alapján benyújtott kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

20. § (1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendeléstől számított harminc napon belül le kell folytatni, és az értékelést a befejezéstől számított tizenöt napon belül kell elvégezni.

(2) Az értékelést megalapozó vizsgálat során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő

a) szakvéleményeit megvizsgálhatja,

b) iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet,

c) meghallgatását elrendelheti és foganatosíthatja és

d) szóbeli előadásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jelen lehet, ha az igazságügyi szakértőt a szakvélemény szóbeli előadása miatt tárgyalásra idézik.

(3) Az igazságügyi szakértő meghallgatása csak fontos okból mellőzhető.

(4) Az igazságügyi szakértő a vizsgálat lefolytatása alatt mindvégig köteles a szakmai értékelő tanáccsal együttműködni. A vizsgálatot a szakmai értékelő tanács lehetőleg az igazságügyi szakértő munkájának akadályozása nélkül köteles lefolytatni.

(5) A szakmai értékelő tanács és a minőségbiztosítási bizottság a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok során tudomására jutott adatokat a megalapozott szakmai értékelés elkészítése céljából jogosult kezelni. A minőségbiztosítási bizottság az értékelés során tudomására jutott adatokat az értékelés befejezését követő hat hónap elteltével köteles zárolni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok zárolására a minőségbiztosítási bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.

(6) A szakmai értékelő tanács tagjait a vizsgálat során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

21. § (1) Az igazságügyi szakértő értékelését a szakmai értékelő tanács a minőségbiztosítási bizottság elé terjeszti. Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott megállapítások lehetnek. Az igazságügyi szakértő értékelését a minőségbiztosítási bizottság határozattal fogadja el.

(2) Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas vagy

c) alkalmatlan

minősítést kap.

(3) A határozatot és az igazságügyi szakértő értékelését kézbesíteni kell az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az értékelés eredményeként a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a névjegyzékbe bejegyzi.

(4) A névjegyzékbe bejegyzett, de még nem értékelt igazságügyi szakértő esetén a névjegyzékben az értékelés hiányára kell utalni.

(5) Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezi az igazságügyi szakértő Kamarából történő kizárását. A kizárás kérdésében a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) határoz. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával a névjegyzékből törli.

(6) A szakmai értékelő tanács elnöke

a) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén értesíti az elnökséget vagy

b) bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a Kamara főtitkárát.

(7) A főtitkárt - a szakmai értékelő tanács elnökével való egyetértés esetén - feljelentési kötelezettség terheli.

22. § (1) A minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.

(2) Az alkalmatlan értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatának és az értékelésnek a kézhezvételétől számított harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránt - jogszabálysértésre hivatkozással - keresetet nyújthat be. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(3) A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani. A Kamara a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítja az eljáró bírósághoz.

(4) A kereset benyújtásáról a Kamara értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

(5) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

III. FEJEZET

AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ TÁRSASÁG

10. Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok

23. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a kamarai tagsági jogviszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértőként szerepel.

11. A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése

24. § (1) A társaság névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A névjegyzékbe vétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá.

(3) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

25. § (1) A társaságnak az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok a 2.8. alpont kivételével nyilvánosak és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 2.1.-2.3. pontjaiban és 2.5.-2.7. pontjaiban foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

26. § A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha

a) azt a társaság kéri,

b) a cégbíróság a cégjegyzékből - a 27. §-ban megjelölt eset kivételével - törli,

c) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,

d) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának és alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel, vagy fel van függesztve vagy

e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget.

27. § Ha a társaság működési forma megváltoztatása vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a társaság kérelmére a jogutódlást a névjegyzékben átvezeti.

12. Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése

28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője

a) más igazságügyi szakértő kijelöléséről saját hatáskörében gondoskodik vagy

b) kijelölhető igazságügyi szakértő hiányában a kirendelést visszautasítja

és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.

(4) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

13. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

29. § A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

IV. FEJEZET

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI INTÉZMÉNYEK, IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI INTÉZETEK, IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TESTÜLETEK ÉS SZERVEZETEK

14. Az igazságügyi szakértői intézmények

30. § (1) Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,

b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, és

c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása.

(4) Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.

(5) Az igazságügyi szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.

(6) Az igazságügyi szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül - az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve - vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(7) Az igazságügyi szakértői intézmény az igazságszolgáltatás és más hatóságok igényeinek zavartalan kielégítése érdekében szakértői tevékenység ellátására megbízási szerződést köthet azzal, hogy a szakértő megbízási szerződés keretében végzett tevékenységére az 52. § (2)-(5) bekezdésének rendelkezései irányadók.

31. § (1) Az igazságügyi szakértői intézménynek az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. Az igazságügyi szakértői intézménynek a névjegyzékben szereplő adatai nyilvánosak, és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon is közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 1. melléklet 3.4. pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

32. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője az intézményben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézmény nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézmény névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Nem jelölhető ki az igazságügyi szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.

(4) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.

(5) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki.

15. Az igazságügyi szakértői intézetek

33. § (1) Az igazságügyi szakértői intézet kizárólagosan vagy alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket.

34. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértői intézet kizárására a 32. § (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg.

16. Az igazságügyi szakértői testületek

35. § (1) A miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Az igazságügyi szakértői testületet más jogszabály is létrehozhatja. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény rendelkezéseit - a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A jogi személy igazságügyi szakértői testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. Az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.

36. § (1) Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki

a) az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal rendelkezik,

b) egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és az adott szakterületen legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy

c) az adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) Az igazságügyi szakértői testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(4) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag.

(5) Az igazságügyi szakértői testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság legalább három-, de legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. Az igazságügyi szakértői testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

17. Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet

37. § (1) Az igazságügyi szakértői testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület működése a jogszabályoknak, az ügyrendjének, valamint a szabályzatainak megfelel-e és a kirendelésnek eleget tesz-e.

(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.

(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében

a) felhívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására,

b) összehívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében vagy

c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői testület elnökének megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonja.

18. A szervezet

38. § A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult szakvélemény adására. A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

A SZAKÉRTŐ ELJÁRÁSA

19. A szakértő jogai és kötelezettségei

39. § (1) A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban részt vevő személyektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.

(3) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni.

40. § (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.

(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3) Ha jogszabály vagy az igazságügyi szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - történő felhasználását.

(4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő - a feladatának teljesítése érdekében - az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.

(5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egymással területi szempontból összefüggő további eljárások során is felhasználhatja.

41. § (1) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni.

42. § (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja.

(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított tíz év elteltével törli.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha

a) a szakértői tevékenységért járó díj a szakértői megbízás vagy kirendelés teljesítését követően jogerős díjmegállapító végzéssel megállapításra és megfizetésre kerül,

b) a szakértőt a hatóság a kirendelés alól felmenti vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja,

c) az igazságügyi szakértő kamarai tagsága szünetel vagy azt felfüggesztik, a szünetelés vagy felfüggesztés kezdő napján vagy

d) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.

(5) A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje.

43. § (1) A szakértő köteles az igazságügyi szakértői tevékenységéről, annak nyomon követése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján az általa nyilvántartott adatok közül, a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara részére negyedévente a miniszter rendeletében meghatározottak szerint megküldeni.

(3) A Kamara a névjegyzéket vezető hatóság részére a miniszter rendeletében meghatározott módon és esetekben megküldi a szakértő által a statisztikai adatszolgáltatás keretében megküldött adatokat.

(4) A szakértő köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított tíz évig köteles megőrizni.

44. § (1) A szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, a névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges azonosító adatokat a hatóság részére átadja.

(3) A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet - megkeresésre - az azonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kapcsolattartás érdekében a hatóság részére átadja.

(4) Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. A szakértő kirendelése

45. § (1) A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el.

(2) A kirendelésnek tartalmaznia kell:

a) a kirendelt szakértő megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát, valamint a tényállás rövid ismertetését,

b) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,

c) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,

d) azt, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell megállapítani; a szakértői díj fedezésére mekkora összeg áll rendelkezésre, - ha törvény alapján ez szükséges volt - mekkora összeg letétbe helyezését rendelték el, illetve mekkora összeg áll letétben rendelkezésre, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy ha a szakértő a nem elegendő fedezetre, letétre vonatkozó jelzést önhibájából elmulasztja, a fedezetet, illetve a már letétben lévő összeget meghaladó díjigényét nem érvényesítheti,

e) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,

f) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a hatóság nem biztosította,

h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,

i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást,

j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét,

k) a hatóság előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van,

l) - indokolt esetben - a hatóság arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást megtagadni köteles,

m) a szakértőhöz intézett figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy

ma) ha természetes személy igazságügyi szakértőként rendelik ki, tíz napon belül köteles jelezni, ha a kirendelésnek nem természetes személy igazságügyi szakértőként, hanem szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként kíván eleget tenni,

mb) amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után és

mc) az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi szakértő esküt tett, az esküben foglaltakat köteles megtartani és

n) eseti szakértő kirendelése esetén az arra történő felhívást, hogy a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja, ennek hiányában köteles a hatóságnak írásban tizenöt napon belül megküldeni.

(3) A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.

(4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha

a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,

c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más hatóság felkérésének kell eleget tennie,

d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,

e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,

f) a feltett kérdésben kizárólag jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni vagy

g) a szakértő díja a letétbe helyezett összeget előreláthatólag meghaladja, megjelölve egyidejűleg a még letétbe helyezendő összeget.

(5) Ha a szakértő a (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésében rajta kívül álló okból akadályoztatva van, a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított három napon belül köteles eleget tenni. Az akadályoztatás tényét a szakértőnek valószínűsítenie kell.

46. § A munkáltató vagy a megbízó a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez és a szemle lefolytatásához, vizsgálat elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

21. A szakvélemény

47. § (1) A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható.

(2) A szakértő a szakvéleményt - a kirendelésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény papír alapon vagy elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíthető a hatóság részére.

(3) Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a leletet,

b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

c) a szakmai ténymegállapításokat,

d) a szakértő véleményét,

e) ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,

f) a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokait és

g) az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti szakértőként járt el.

(5) Szakkonzultáns, szakértőjelölt vagy segédszemélyzet igénybevétele esetén a szakvéleményben a hatóságot erről tájékoztatni kell, továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésben nyilvánított véleményt, valamint a szakértőjelölt miként működött közre.

(6) A szakvéleményben jogkérdésben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem lehet állást foglalni.

(7) A szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, valamint köteles azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát. A bélyegzőn Magyarország címere nem használható.

(8) A szakvélemény egyesített vagy együttes szakvélemény formájában is előterjeszthető. Az egyesített és az együttes szakvéleményt minden igazságügyi szakértő köteles a (7) bekezdésben meghatározottak szerint aláírni, illetve a szükséges adatokat a szakvéleményen feltüntetni, valamint köteles a szakvéleményt bélyegzőjével ellátni.

(9) A szakértő az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.

48. § (1) A társaság tagja vagy alkalmazottja, illetve az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet nevében adja. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet bélyegzőjét használja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre.

(3) A társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet tevékenységi körében és az eljárási szabályok betartásával készült.

(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, igazságügyi szakértői tevékenységet végző tagjára és alkalmazottjára, illetve az igazságügyi szakértői intézmény, valamint igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet azon vezető tisztségviselőjének nevét is feltünteti, aki a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet szakvéleményét és beadványait a hatóság részére elektronikus úton megküldi, valamint akinek az elektronikus elérhetőségére a hatóság a hivatalos iratokat elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesítheti.

(6) A szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

22. A szakértői díj

49. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj összegét, a tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét) a miniszter rendeletben határozza meg. Az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt, valamint évente legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét beszerezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. Ebben az esetben a szakértő köteles a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, illetve tételes munkadíját megállapítani,

a) a költségeit tételesen, számlával alátámasztottan igazolni vagy

b) megjelölni az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendelet szerinti költségátalány mértékét.

(3) A hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani.

(4) A hatóság a jogerős döntéssel megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által a díjmegállapító döntés jogerőre emelkedését követően a hatóság nevére kiállított, és a hatóság vagy a hatóság gazdasági szervezeti eleméhez benyújtott számla alapján, a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles kifizetni. A díjmegállapító döntés jogerőre emelkedésének nem feltétele, hogy azt a hatóság jogerősítő záradékkal lássa el.

(5) A szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) - a döntés jogerőre emelkedésének időpontjától számított harminc napon belül - átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell megfizetni.

50. § (1) A szakértőt kérelmére várható költségének ötven százalékáig terjedő összegű, de legfeljebb százötvenezer forint költségelőleg illeti meg.

(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, kérelmét és költségelőlegének számítását - ha a szakértő számla kiállításra köteles, az előleg számlájával együtt - a kirendelés kézhezvételétől számított három napon belül megküldi a hatóság részére.

(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a hatóság a költségelőleget - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szakértő költségelőleg-számításának kézhezvételétől számított nyolc napon belül a benyújtott számla alapján megfizeti a szakértő részére.

(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, a hatóság a költségelőleget a kiegészítés teljesítését követő nyolc napon belül megfizeti.

(5) Ha a szakértő költségelőleget kért és a költségelőleget a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőben nem kapta meg, - törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével - a kirendelés alóli felmentését kérheti.

(6) Ha a szakértőt a hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló döntésben - ha a költségelőleg megfizetésre került - a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.

(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a hatóság a különbözet visszafizetésére külön döntésben kötelezi a szakértőt.

23. A kamarai költségátalány

51. § (1) A Kamarát az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai, továbbá jogszabály által a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátásának érdekében a szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg. E § rendelkezéseit az eseti szakértő eljárására is alkalmazni kell.

(2) A szakértő díjjegyzékében feltüntetett kamarai költségátalányt a szakértő részére kell megfizetni. A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem fizették meg. A kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, azt a szakértő befizeti vagy átutalja a Kamarának.

(3) Amennyiben a szakértő részére a kamarai költségátalányt nem fizetik meg vagy a szakértő a kamarai költségátalányt nem fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti be vagy utalja át a Kamara részére.

(5) A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

24. A magánszakértői vélemény

52. § (1) A szakértő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megbízás alapján is adhat szakvéleményt (a továbbiakban: magánszakértői vélemény).

(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy

a) a megbízó az általa bizonyítandó tény fennállását magánszakértői vélemény benyújtásával bizonyítsa,

b) a jelentős szakkérdéseket is magukban foglaló eljárásokban az eljárást megindító irat, más beadvány vagy az eljárás alá vont személy védekezése megfelelően kidolgozott szakmai érveken alapuljon vagy

c) a magánszakértői vélemény a tényelőadások szakszerű megfogalmazását és a követelés összegének helyes kimunkálását biztosítsa.

(4) A szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. Ez a szabály a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására nem alkalmazható.

(5) A szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartalmával összefüggésben megbízója - a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően - nem utasíthatja. A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek - különösen megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani.

(6) A szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni.

53. § (1) A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.

(2) A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy, továbbá - a szakvélemény eljárásban történő felhasználása esetén - a hatóság részére nyújtható tájékoztatás.

25. A szakértői működés ellenőrzése

54. § (1) A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság

a) a 13. § (1) bekezdésében felsorolt okok fennállása esetén az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli,

b) az 55. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok észlelése esetén, az 55. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jár el vagy

c) fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti a Kamara fegyelmi bizottságánál.

(2) A hatósági ellenőrzés keretében a szakértő tevékenységét a névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja, és ennek során közvetlenül a szakértőtől bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást.

(3) A vizsgálatot a hatóság és a Kamara is kezdeményezheti.

26. A hatóság kötelezettségei a szakértő eljárásával összefüggésben

55. § (1) A hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak - a bejelentés alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölésével - bejelenti, ha

a) a szakértő szakvéleménye homályos, hiányos, önmagának ellentmondó vagy egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér és a szakvélemény fogyatékossága a szakértő meghallgatásával sem orvosolható,

b) a szakértő a szakvélemény előterjesztésével jelentős késedelembe esett, és késedelmét nem mentette ki,

c) a 45. § (4) bekezdésében foglalt kötelességét határidőben nem teljesítette, emiatt az eljárás elhúzódott vagy az indokolatlan költséget okozott,

d) a szakértő a szakvélemény előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett,

e) a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította vagy

f) ha tudomására jut, hogy a szakértő az 52. § (5) vagy (6) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentést a bejelentésre okot adó tény tudomására jutásától számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A bejelentést egyidejűleg, a névjegyzéket vezető hatóság részére megküldött bejelentéssel azonos tartalommal, a szakértő részére is meg kell küldeni.

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti bejelentést a névjegyzékbe bejegyzi. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban két éven belül az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti hatósági bejelentés három alkalommal érkezik, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál.

56. § (1) A hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az iratok megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a hatóság az ügy érdemében hozott döntés másolati példányát elektronikus úton küldi meg a szakértő részére.

VI. FEJEZET

A SZAKÉRTŐJELÖLT, A SZAKKONZULTÁNS ÉS A SEGÉDSZEMÉLYZET

27. A szakértőjelölt

57. § (1) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (a továbbiakban: mentor) szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében. Igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb hároméves szakértőjelölti jelölti időt, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette.

(2) A szakértőjelölt önállóan igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, szakvéleményt aláírásával nem láthat el, tevékenységét minden esetben kizárólag mentora irányítása és szakmai felügyelete mellett végezheti. A szakértőjelölt közreműködésével készített szakvéleményért a szakértőjelölt szakmai felelősséget nem visel.

(3) Szakértőjelölti tevékenység

a) igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgáti jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban vagy

b) nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.

(4) A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire, valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról gondoskodni kell.

58. § (1) Szakértőjelölt az lehet, aki az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak - a b), c) és d) pont kivételével - megfelel és vele szemben az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(2) A szakértőjelölt szakértőjelölti tevékenység folytatására a Kamara által vezetett szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá. A kérelmezőt a szakértőjelölti névjegyzékbe fel kell venni, ha a szakértőjelölt megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A szakértőjelölti nyilvántartás tartalmazza a szakértőjelölt 3. mellékletben meghatározott adatait.

(4) A szakértőjelölt szakterületének megfelelő képesítéssel akkor rendelkezik, ha az igazságügyi szakértők szakterületéhez kapcsolódó képesítési és egyéb feltételeket teljesíti.

(5) A szakértőjelölt kérelmére a Kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül szakértőjelölti igazolványt állít ki, amelynek tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. A Kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez csatolta a munkája feletti szakértői felügyelet alapjául szolgáló jogviszonyról szóló iratokat.

(6) A szakértőjelöltek nyilvántartása a 3. melléklet 1.1.-1.5., 1.7.-1.8., és 1.11.-1.12. pontjaiban, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles nyilvántartás. A szakértőjelöltekre vonatkozó adatok közül a Kamara honlapján közzéteszi a 3. melléklet 1.1. pontjában, valamint 1.6.-1.10. pontjaiban és 1.16. pontjában foglalt adatokat.

28. Szakkonzultáns és segédszemélyzet

59. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez szakkonzultáns segítségét, illetve segédszemélyzetet vehet igénybe.

(2) A szakkonzultáns igénybevételéhez - ha a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik - a szakértőnek be kell szereznie a hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a hatóság a kirendelésben nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

MÁSODIK RÉSZ

VII. FEJEZET

A KAMARA

29. A Kamarára vonatkozó általános szabályok, a Kamara feladatai

60. § (1) A Kamara önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestület. A Kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és fegyelmi elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

(2) A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3) A Kamara jogosult Magyarország címerének használatára.

(4) A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.

61. § (1) A Kamara bevételei különösen:

a) az igazságügyi szakértők által a Kamara részére fizetett tagdíj,

b) a kamarai költségátalány,

c) a hatósági feladatai ellátásával összefüggésben beszedett igazgatási szolgáltatási díj, valamint

d) a fegyelmi eljárási díj és a fegyelmi eljárásban kirótt pénzbírság.

(2) A Kamara a működésével kapcsolatban felmerülő kiadásokat a bevételeiből fedezi a felelős gazdálkodás és az átláthatóság elveire figyelemmel.

(3) A Kamara az alapszabályában további bevételi forrásokat határozhat meg.

62. § (1) A Kamara a szakértők szakmai irányításával, érdekképviseletével, valamint az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő közfeladatokat látja el. Ennek során:

a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, az igazságügyi szakértők jogait,

b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,

c) megalkotja az alapszabályát,

d) véleményezési jogot gyakorol a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok megalkotásánál,

e) szervezi az igazságügyi szakértők, szakértőjelöltek szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, civil szervezetekkel, más szakmai kamarákkal,

f) megalkotja a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá e törvényben meghatározott esetekben az igazságügyi szakértővel szemben fegyelmi eljárást folytat le, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat,

g) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szakmai iránymutatást ad ki,

h) nyilvántartást vezet a szakértőjelöltekről, igazolja a szakértőjelöltek gyakorlatát, előírja a szakértőjelöltekre vonatkozó kötelező képzési és vizsgakövetelményeket, valamint kiállítja a szakértőjelöltek igazolványát,

i) rendszeresen értékeli az igazságügyi szakértő szakmai tevékenységét,

j) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékből való törlését és

k) a szakértők által beküldött statisztikai adatokat gyűjti és feldolgozza.

(2) A Kamara a feladatellátásának érdekében jogosult az igazságügyi szakértők 1. melléklet 1.1.-1.6. pontjaiban, 1.15. pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő személyes adatait, valamint a szakértőjelöltek 3. melléklet szerinti személyes adatait kezelni.

30. A Kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

63. § (1) A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a) felvétel a szakértőjelölti nyilvántartásba, törlés a nyilvántartásból,

b) szakértőjelölti igazolvány kiállítása,

c) kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,

d) a kamarai tagság 68. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteltetésének engedélyezése és

e) a kamarai tagság 69. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő felfüggesztése.

(2) A Kamara döntései ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - fellebbezésnek helye nincs.

(3) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara törlési okról tudomást szerez. A Kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel.

(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Kamara a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(5) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását.

VIII. FEJEZET

A KAMARA TAGJAI

31. A kamarai tagság keletkezése

64. § Az igazságügyi szakértő a névjegyzéket vezető hatóság által a névjegyzékbe történő felvételével, a határozat jogerőre emelkedésének napján e törvény erejénél fogva a Kamara tagjává válik.

32. A kamarai tag jogai és kötelességei

65. § (1) A Kamara tagjának joga, hogy

a) az igazságügyi szakértői címet viselje,

b) a küldöttgyűlésbe küldöttet válasszon és küldöttnek megválasszák,

c) kamarai tisztségviselőket válasszon és kamarai tisztséget viseljen, valamint

d) igénybe vegye a Kamara szolgáltatásait.

(2) A Kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa az alapszabályban és a Kamara egyéb szabályzatában foglaltakat,

b) megfizesse a kamarai tagdíjat és

c) részt vegyen a Kamara által szervezett - az alapszabályban előírt - szakmai képzéseken.

(3) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy az igazságügyi szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.

33. A kamarai tagság megszűnése és megszüntetése

66. § (1) Megszűnik az igazságügyi szakértő kamarai tagsága, ha

a) a névjegyzékből törölték vagy

b) meghalt.

  Vissza az oldal tetejére