Időállapot: közlönyállapot (2016.V.20.)

2016. évi XLII. törvény

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról * 

1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.”

(2) Az Fgytv.

1. 17/D. § (10) bekezdésében a „(9) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8) bekezdés” szöveg,

2. 29. § (11) bekezdésében a „székhelye vagy telephelye” szövegrész helyébe a „székhelye, telephelye vagy fióktelepe” szöveg

lép.

2. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

2. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„8. gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,”

(2) A Vksztv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„18. szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál,”

(3) A Vksztv. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),”

3. § A Vksztv. II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATATÁS HATÓSÁGI FELADATAI

2/a. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok

3. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat az e törvényben meghatározott kivételekkel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait az e törvényben meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.

(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) bekezdésben foglalt kivétellel 60 nap.

(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal

a) 5/A. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 135 nap,

b) 5/F. § (6) bekezdés és a 16. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 21 nap,

c) 31/B. § szerinti eljárásában 30 nap,

d) 36. § szerinti eljárásában 135 nap,

e) 37. § és 37/A. § (2)-(7) bekezdés szerinti eljárásában 90 nap.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(6) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hivatal az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a Hivatal az eljárást megszünteti.

(7) A Hivatal a függő hatályú döntésében a kérelmezett jog gyakorlásáról nem rendelkezik.

(8) A Hivatal jogerős határozatait - a személyes adatok kivételével - a honlapján közzéteszi.

(9) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. § (1) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(2) Közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye.

(3) A Hivatal jogerős döntéseivel szemben újrafelvételi kérelemnek nincs helye.

5. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan - a jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.

2/b. A víziközmű-szolgáltatók felügyelete

5/A. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei, az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a Hivatal határozataiba foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a Hivatal - a fogyasztóvédelmi hatóság 5/E. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett - rendszeresen felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét. Ha a felügyelet során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A felügyelet átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.

(3) Az átfogó ellenőrzés a víziközmű-szolgáltatók működésének legalább hároméves ciklusonként megvalósuló komplex, minden működési területre kiterjedő törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése.

(4) A célvizsgálat egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több víziközmű-szolgáltatónál.

(5) Az utóellenőrzés a víziközmű-szolgáltatónál végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján megtett intézkedések és azok hatásának vizsgálata.

(6) A felügyeletet végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató képviselőjének átad.

5/B. § (1) A Hivatal ellenőrzési tervbe foglalt ütemezés szerint végzi az 5/A. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet. A Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg megküldi a víziközmű-szolgáltatónak az ellenőrzési programot.

(2) Az ellenőrzési program tartalmazza:

a) az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató megnevezését,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) az ellenőrzés jogszabályi alapját,

d) az ellenőrzés célját,

e) az ellenőrzés 5/A. § (2) bekezdése szerinti típusát,

f) az ellenőrizendő időszakot,

g) az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,

h) az ellenőrzés során igénybe venni tervezett eszközöket,

i) az ellenőrzés végrehajtásának időszakát, ütemezését,

j) az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt vizsgálatvezető nevét,

k) a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.

(3) Az ellenőrzés eszközei:

a) a víziközmű-szolgáltatók által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal által rögzített adatai,

b) az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,

c) helyszíni ellenőrzés,

d) más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,

e) elektronikus nyilvántartások adatai.

5/C. § (1) Az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül a Hivatal az ellenőrzött szerv részére megküldi az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv tervezetét.

(2) A jegyzőkönyv tervezetére az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet, amelyben az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeit külön megindokolja.

5/D. § (1) A Hivatal részére a felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén hatályos működési engedélyben meghatározott, az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges adatokat a tárgyévet megelőző év október 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

2/c. A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb hatósági feladatok

5/E. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint - a közérdekű korlátozás kivételével - a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;

b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy

c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatkörén kívül, a létfenntartási, a közegészségügyi vízigények teljesítésével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) jár el.

(6) Az (1)-(4) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon kívül a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében a Hivatal jár el.”

4. § A Vksztv. III. fejezete a következő 2/d. alcímmel egészül ki:

„2/d. Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei

5/F. § (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.

(2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi:

a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,

b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,

c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,

d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.

(3) A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős:

a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,

b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,

c) figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközműre nézve az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együttesen: települési önkormányzat) látja el.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített kizárólagos állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről történik.

(6) Az adott közigazgatási terület vagy víziközmű-rendszer felett ellátásért felelősi jogokat és kötelezettségeket gyakorló személyéről a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

5/G. § (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az ellátásbiztonság követelménye érdekében írásban megállapodnak

a) a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,

b) az ellátásért felelősök képviseletéről.

(2) Az ellátásért felelősök az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást az ellátásért felelősök képviselője az aláírástól számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdésben a (2) bekezdés szerint azonos szavazati arány alakul ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel rendelkező ellátásért felelős szavazata határozza meg.

(5) A közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal járó terheket.

5/H. § (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről - ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is - egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet.

(2) A víziközmű-vagyon tulajdonjogát az ellátásért felelősök egymás között térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel átruházhatják. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

5. § A Vksztv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(3a) A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.”

6. § A Vksztv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.”

7. § A Vksztv. 11. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-rendszerenként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervrészt az ellátásért felelős készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.

(3) Építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervrészt a víziközmű-szolgáltató készíti el és a (2) bekezdés szerint nyújtja be jóváhagyásra.

(4) Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási tervrész benyújtására kötelezettnek, a tervrész tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a tervrész kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott tervrész mellékletét képezi.”

8. § A Vksztv. 5. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság vezeti víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg. A víziközmű-szolgáltató az általa a 13. § (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás valamennyi, a közhiteles adatállományt érintő változásáról a megváltozott vagy új térképi adatok díjmentes átadásával haladéktalanul tájékoztatja az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságot.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományba történő betekintésre és az abból történő adatszolgáltatásra a 13. § (3) és (5) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.”

9. § A Vksztv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellátásért felelős vagy - ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi - a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, vagy a víziközmű-szolgáltató melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.”

10. § A Vksztv. 20. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A határozatlan időre kötött üzemeltetési szerződés rendes felmondására, a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb idő nem köthető ki.

(4) A víziközmű-szolgáltató működési engedélyének visszavonásával az érintett ellátási területre vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik.”

11. § A Vksztv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül a működési engedélyének megszerzésére vagy módosítására irányuló kérelemével együtt megküldi a Hivatalnak.”

12. § A Vksztv. 31/A. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján megszűnik. (4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartás vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).”

13. § A Vksztv. 12. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A víziközmű-szolgáltatói és a működési engedély

35. § Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély és működési engedély alapján lehet végezni.

36. § (1) Gazdasági társaság kizárólag a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély birtokában minősül víziközmű-szolgáltatónak és veheti fel a cégjegyzékben meghatározott tevékenységei közé a víziközmű-szolgáltatást.

(2) Víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelmet az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság terjeszthet elő, amely megfelel az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(3) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

c) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy

d) a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták.

37. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott működési engedélyben meghatározott ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély kibocsátását víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató kérheti.

(2) A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha

a) a kérelmező nem rendelkezik a 36. § (1) bekezdésben meghatározott víziközmű-szolgáltatói engedéllyel,

b) a kérelemben meghatározott ellátási terület, víziközmű-szolgáltatási ágazat és víziközmű-rendszer vonatkozásában a kérelemhez csatolt üzemeltetési szerződés nem felel meg az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak,

c) a kérelmező nem felel meg az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek, vagy

d) a kérelmező működési engedélyeiben, ideértve a folyamatban lévő eljárásokat is az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték összesítve nem éri el a 150 ezret.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező 2011. december 31. előtt megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik és működési engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházásvédelmi szerződés rendelkezéseibe ütközik.

37/A. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedély és a működési engedély és az ezeket érintő engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

(2) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonja, ha a működési engedélyben meghatározott ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás más módon biztosítható.

(3) A víziközmű-szolgáltatói engedélybe, valamint a működési engedélybe foglalt jogok és kötelezettségek a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók.

(4) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt vagy a működési engedélyt hivatalból módosítja, ha az időközben végbement változások miatt az nem felel meg valamely feltételnek és az engedély módosításával a jogszerű állapot helyreállítható.

(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a működési engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,

b) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

c) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy

d) az e törvényben meghatározott más esetben.

(6) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét visszavonja, ha az engedélybe foglalt valamennyi víziközmű-rendszer vonatkozásában megszűnt az üzemeltetési szerződés.

(7) A Hivatal az engedélyes valamennyi hatályos működési engedélyét egyidejűleg visszavonja, ha a gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatási engedélye visszavonásra került, vagy a 37. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 37. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(8) Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

(9) Ha a Hivatal a működési engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül azokat megszünteti, amelyek tekintetében a jogszabályban és a Hivatal határozatában előírt követelmények nem teljesülnek.

(10) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.”

14. § A Vksztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt haladéktalanul értesíti, ha a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyében meghatározott feltételt vagy a számára előírt kötelezettséget harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem teljesíti.

(2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti,

a) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogellenesség megszüntetésére, és

b) bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató a jogellenességet a (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglaltak szerint nem szünteti meg maradéktalanul és póthatáridőt sem kér a teljesítésre, vagy a késedelem indokát a Hivatal megalapozatlannak tartja, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt, vagy a működési engedélyt módosítja vagy visszavonja.”

15. § (1) A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha az ellátásért felelős)

„ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja,”

(2) A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató)

„bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,”

(3) A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha)

„c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató

ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

cb) a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,

cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez.”

(4) A Vksztv. 40/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:)

e) felelősségét a Hivatal az 5/A. §-ban és az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva állapítja meg,”

16. § A Vksztv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben, az ott meghatározott tartalommal és formában víziközmű-üzemeltetés meghatározott részeinek kiszervezéséről a Hivatalt tájékoztatni szükséges vagy a kiszervezéshez előzetes engedélyét kell beszerezni.”

17. § A Vksztv. 52. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha]

a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és.”

18. § A Vksztv. 55. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A vízgazdálkodási hatósági jogkörgyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása a (4)-(8) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros.”

19. § A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/A-55/F. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer között egy másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem akadályozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el - a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.

(4) Az (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.

55/B. § (1) Az 55/A. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a szolgalommal terhelt ingatlan fekvése szerinti járási hivatal illetékes.

(2) Az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is - a vezetékjog alapítást kérő viseli.

55/C. § (1) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vezetékjog célját, valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) 55/A. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéses ajánlatot és annak a szolgáló telek tulajdonosa általi átvételét igazoló okiratot,

b) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,

c) ha a vezetékjogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kérik bejegyeztetni, akkor a szolgáló telek korlátozással érintett részét bemutató ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot, és

d) a vezetékjog alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

55/D. § A járási hivatal a szolgáló telek tulajdonosa vonatkozásában hivatalból szerzi be az ingatlan-nyilvántartást vezető szervtől:

a) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét),

c) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését vagy személy nevét.

55/E. § (1) A járási hivatal a kérelemnek helyt adó határozatában rendelkezik:

a) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással,

c) a szolgáló telek vonatkozásában elrendelt korlátozásért járó kártalanítás mértékéről és a kártalanítás megfizetésének határidejéről, és

d) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték létesítéséhez szükséges munkák elvégzése céljából a szolgalomalapítást kérelmező részére történő birtokba adás időpontjáról.

(2) Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.

55/F. § (1) A jogerős határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.

(2) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.”

20. § A Vksztv. 58. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel - vagy üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.

(11) Közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóhelytől számítottan legfeljebb 300 méter, közterületen megteendő távolságon belül szükséges biztosítani.

(12) A közegészségügyi ivóvízigénye kielégítése érdekében eljáró lakossági felhasználó az üzemképes lift használatában nem korlátozható.”

21. § A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„24. a közhiteles víziközmű-térképi nyilvántartást vezető hatóságot, a hatóság hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmát, az abba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során alkalmazható bizonyítási eszközök körét;

25. a víziközmű-üzemeltetési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

22. § A Vksztv. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés alapján a díjat nem lehet megállapítani, az átadási árról a felek a 67. § (1) bekezdésében meghatározott szerződésben állapodnak meg.”

23. § A Vksztv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként 2015. december 31-ét megelőzően üzembe helyezett víziközművet tart nyilván, az ellátásért felelőssel, azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, ha a tulajdon átruházással érintett víziközmű olyan víziközmű-rendszernek képezi részét, amelyen a gazdálkodó szervezet mellett több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, őket a tulajdon a már tulajdonukban lévő víziközmű vagyonérték nettó könyv szerinti értéke arányában illeti meg. Ha víziközművön egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok a víziközmű által kiszolgált felhasználói egyenérték területükre eső arányában részesednek a tulajdonból.

(3) Ha a felek az (1)-(2) bekezdésben foglalt ügylet lebonyolítása során térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(4) Az 5/F. § (5) bekezdésben és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott gazdasági tevékenység ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszerhez csatlakozó, önálló átadási ponttal le nem választott önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű vagyonelemek, valamint a 18. § szerinti víziközmű fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga e törvény erejénél fogva a tulajdonos önkormányzattól nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július 1-jén a magyar államra száll. A vagyonelemek és a fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2017. június 30-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony nem a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető víziközmű-szolgáltatóval áll fenn, az üzemeltetési jogviszony hatálya 2017. július 1-jén megszűnik.

(6) Ha az üzemeltetési jogviszony az (5) bekezdés szerint szűnik meg, az új üzemeltetési jogviszony létesítése érdekében az ellátásért felelős és az (5) bekezdésben meghatározott víziközműhöz kapcsolódó kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető víziközmű-szolgáltató 2017. július 1-ig intézkedik, ellenkező esetben a Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(7) A (6) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.”

24. § A Vksztv. 80. §-a és 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények mellett a vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját is megállapítja azzal, hogy a határozatnak az ingatlan-nyilvántartásban már szereplő, bejegyzett jogosultra vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján kerül sor.

(2) A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásból vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként törlésre kerülő személyt kártalanítás nem illeti meg.

81. § (1) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési szolgalmi jog célját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások tartalmát;

b) ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot;

c) a vízvezetési szolgalommal érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyének számát.

(3) Ha a szolgalom gyakorlása megkezdésének tényleges időpontját a kérelemben meghatározták, akkor a vízvezetési szolgalom keletkezésének időpontját a vízügyi hatóság ennek megfelelően állapítja meg. Ha az időpontot a kérelemben nem határozták meg, vagy ha e kérdésben az ügyfél és a szolgalommal érintett telek tulajdonosa között vita alakul ki, a szolgalom keletkezésének időpontjaként az érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélye jogerőre emelkedése napját jelöli ki a vízügyi hatóság.

(4) A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik:

a) víziközmű üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással.

(5) A jogerős határozatot a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság, valamint az érintett víziközmű-szolgáltató részére megküldi.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.”

25. § A Vksztv. 83. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani. A létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában a működési engedély módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.”

26. § A Vksztv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján hatályos víziközmű-szolgáltatási működési engedély 36. §-nak és 37. §-nak összhangban álló módosítását a Hivatal hivatalból igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül végzi.

(2) A 36. § és 37. § rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő víziközmű-szolgáltatási működési engedélyezési és üzemeltetési szerződés jóváhagyási eljárásokra is alkalmazni kell. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, a Hivatal új hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(3) Ha 2016. december 31-én a víziközmű-szolgáltató működési engedélyeibe foglalt felhasználói egyenérték nem éri el a 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értéket, a víziközmű-szolgáltató részére kibocsátott víziközmű-szolgáltatói engedély, továbbá valamennyi működési engedély - a 2016. december 31-én esetleg hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel együtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, hatályát veszti.

(4) Ha 2016. december 31-én olyan 37. § (1) bekezdése szerint előterjesztett engedélyezési eljárás van folyamatban, amely esetében a kérelemnek helyt adó döntéssel 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesíthető, a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények a kérelem jogerős elutasítása napján állnak be.”

27. § A Vksztv.

1. 2. § 11. pontjában az „ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték” szövegrész helyébe az „ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték” szöveg;

2. 2. § 20. pont b) alpontjában a „tisztítását, a tisztított szennyvíz” szövegrész helyébe a „tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz” szöveg;

3. 2. § 23. pont d) alpontjában a „kiegészülve egy” szövegrész helyébe a „kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy” szöveg;

4. 2. § 25. pont b) alpontjában a „szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült” szövegrész helyébe a „szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült” szöveg;

5. 6. § (1) bekezdésében az „állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat” szövegrész helyébe az „állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat” szöveg;

6. 6. § (4) bekezdésében a „huszonöt, a települési belterületen lévő lakossági” szövegrész helyébe a „huszonöt lakossági” szöveg;

7. 10. § (3) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „az 5/G. § (1) bekezdésében” szöveg;

8. 11. § (5b) bekezdésében a „díjbevétel terhére” szövegrész helyébe a „díjbevétel vagy fizetendő díj terhére” szöveg;

9. 12. § (1) bekezdésében a „vagyonértékelést végez” szövegrész helyébe a „vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti” szöveg;

10. 15. § (2) bekezdésében az „által jóváhagyott” szövegrész helyébe az „által a működési engedélyben jóváhagyott” szöveg;

11. 27. § (1) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés c) pontja nem zárja ki a víziközmű-szolgáltatói működési” szövegrész helyébe a „37. § (2) bekezdés d) pontja nem zárja ki a működési” szöveg;

12. 27. § (2) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „37. § (2) bekezdés d) pontja” szöveg, 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „36. § (1) bekezdés c) pontjának” szövegrész helyébe a „37. § (2) bekezdés d) pontjának” szöveg;

13. 31/A. § (1) bekezdésében az „az üzemeltetési szerződés jóváhagyását célzó kérelem és a víziközmű-szolgáltatói működési engedély területi hatályának a szerződéssel érintett ellátási területre történő kiterjesztését célzó” szövegrész helyébe az „a működési engedély vagy annak módosítása iránti” szöveg;

14. 31/B. § (2) bekezdésében a „díj kéreleméhez” szövegrész helyébe a „díjigény alátámasztó számítás eredményéhez” szöveg;

15. 31/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „kérelmek valamelyikét” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg;

16. 32. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói vagy a vonatkozó működési engedélyt” szöveg;

17. 32. § (4) bekezdésében a „jogviszony hatályát” szövegrész helyébe a „jogviszony, valamint a működési engedély hatályát” szöveg;

18. 40. §-ban az „a 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában” szövegrész helyébe az „a 40/B. § (3) bekezdésében” szöveg;

19. 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „jogerős működési engedély vagy üzemeltetési szerződés jóváhagyása” szövegrész helyébe a „jogerős víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély” szöveg;

20. 44. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg;

21. 45. § (6) bekezdésében a „közszolgáltatás, valamint” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás, a biogáz üzem üzemeltetése, valamint” szöveg;

22. 54. § (1) bekezdésében az „az üzemeltetési szerződés hatálybalépését” szövegrész helyébe az „a működési engedély jogerőre emelkedését” szöveg;

23. 54. § (2) bekezdésében az „Az üzemeltetési szerződés hatálybalépését” szövegrész helyébe az „A működési engedély jogerőre emelkedését” szöveg;

24. 58. § (4) bekezdésében a „felszólítása postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb - a felhasználó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus - módon” szövegrész helyébe a „felszólítása - a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén - elektronikusan, postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon” szöveg;

25. 61/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „víziközmű-szolgáltatói működési” szövegrész helyébe a „működési” szöveg;

26. 61/B. § (3) bekezdés f) pontjában a „víziközművet üzemeltető” szövegrész helyébe a „működési engedély számát és az engedélyes” szöveg;

27. 61/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „víziközmű-szolgáltatói működési” szövegrész helyébe a „működési” szöveg;

28. 61/B. § (5) bekezdés b) pontjában a „működési engedély” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói, valamint a működési engedély” szöveg;

29. 64. § (4) bekezdés a) pontjában a „szolgáltatott ivóvizet” szövegrész helyébe a „szolgáltatott ivóvizet és az ehhez kapcsolódó szennyvíz-elvezetés és -tisztítási szolgáltatást” szöveg;

30. 72. § (2) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be” szöveg;

31. 72. § (5) bekezdésében az „az üzemeltetési szerződést nem hagyta jóvá” szövegrész helyébe az „a működési engedély iránti kérelmet elutasította” szöveg;

32. 72/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „ingyenesen” szövegrész helyébe a „külön díj felszámítása nélkül” szöveg;

33. 72/A. § (2) bekezdésében az „ingyenesen” szövegrész helyébe a „külön díj felszámítása nélkül” szöveg;

34. 73. §-ban a „víziközmű-szolgáltatás díjaira” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra” szöveg;

35. 74. § (1) bekezdés 4. pontjában az „az üzemeltetési szerződések kötelező” szövegrész helyébe az „a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelem, az üzemeltetési szerződések és a működési engedély kérelem kötelező” szöveg;

36. 74. § (1) bekezdés 6. pontjában az „az engedélyezés és a hozzájárulás” szövegrész helyébe az „a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység” szöveg;

37. 74. § (2) bekezdés 10. pontjában az „ingyenesen” szövegrész helyébe a „külön díj felszámítása nélkül” szöveg;

38. 87. § (1) bekezdésében a „megállapodásban meghatározott” szövegrész helyébe a „megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott” szöveg;

39. 2. melléklet I. fejezet 1. pont a) alpontjában a „40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja” szövegrész helyébe a „40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja” szöveg;

40. 2. melléklet I. fejezet 1. pont d) alpontjában a „c) pontja esetében legfeljebb 10 millió forint” szövegrész helyébe a „c) pont ca) alpontja esetében legfeljebb 1 millió forint, cb) és cc) alpontja esetében legfeljebb 10 millió forint” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a Vksztv. 2. § 26. pontjában a „különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közszolgáltatási szerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,” szövegrész.

29. § (1) Hatályát veszti a Vksztv.

1. 9. §-a,

2. 14. §(2) bekezdése,

3. 16. § (5) bekezdése,

4. 22. § (3) bekezdése,

5. 39. §-a.

(2) Hatályát veszti a Vksztv. 45. § (4) és (5) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) A 29. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 120. napon lép hatályba.

31. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

32. § A 13. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (3) bekezdése és 15. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére