Időállapot: közlönyállapot (2016.V.25.)

2016. évi LI. törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról * 

1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

1. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) az alábbi 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Az e törvényben nem meghatározott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó fogalmak esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.”

2. § Az Éhvt. 3. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;

b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;

c) egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenységvizsgálatok eredményei szolgálnak;

d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.”

3. § Az Éhvt. 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozót is - csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.”

4. § Az Éhvt. 10/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást. A klímavédelemért felelős hatóság az elismerési eljárást soron kívül, 8 munkanapon belül folytatja le, amelynek eredményéről a képesített személyt, valamint a képesített vállalkozást haladéktalanul értesíti.”

5. § Az Éhvt. 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.”

6. § Az Éhvt. 10/C. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Minden olyan vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában a (4) bekezdés szerinti adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében foglalt követelmények betartása érdekében megtett intézkedéseket oly módon, hogy az alkalmas legyen a hivatkozott uniós jogi rendelkezésben foglaltak hiteles tanúsítására. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság kérésére a vállalkozás köteles átadni.

(4b) A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot; a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait; a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött, betöltött, lefejtett gáz mennyiségét; az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést; a szivárgás tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét.”

7. § Az Éhvt. 10/C. § (5) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott]

a) HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint,

b) HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint,”

8. § Az Éhvt. 10/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, utólag, minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30., valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, június 30. és december 31. napját követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni. A (3) bekezdés szerinti kötelezettek az (5) bekezdés e) pontja szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben megtalálható F-ÜHG töltet tCO2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan fizetik meg.”

9. § Az Éhvt. 10/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követő 15 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.”

10. § Az Éhvt. 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatnak forgalomba Magyarország területén.”

11. § Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés c) pont ce) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:

az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:]

ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma, vállalkozás esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársnak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma,”

12. § Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.”

13. § Az Éhvt. 10/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.”

14. § Az Éhvt. 13/F. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Montreali Jegyzőkönyvvel kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik, együttműködésben a környezetvédelemért felelős miniszterrel.

(6) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.”

15. § Az Éhvt. 17. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -)

d) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 2015. november 17-ei 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

16. § Az Éhvt.

a) 8. § (2) bekezdésében a „gondoskodik” szövegrész helyébe a „gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan kibocsátott” szöveg,

b) 10/B. § (3) bekezdésében a „feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el.” szövegrész helyébe a „feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik.” szöveg,

c) 10/C. § (2) bekezdésében a „kapcsolatos,” szövegrész helyébe a „kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti” szöveg,

d) 10/C. § (5) bekezdés e) pontjában a „tCO2,” szövegrész helyébe a „tCO2 egyenérték,” szöveg,

e) 10/F. § (4) bekezdésében a „termékek és berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása” szövegrész helyébe a „termékekben és berendezésekben lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása” szöveg, a „vállalkozásoknak és üzemeltetőknek, tulajdonosoknak” szövegrész helyébe a „vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak” szöveg,

f) 13/F. § (1) bekezdésében az „egyetértésével” szövegrész helyébe az „egyetértésével, az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatásával egyidejűleg” szöveg,

g) 13/F. § (3) bekezdésében a „külpolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az Éhvt.

a) 2. § 23. pontja,

b) 10/C. § (8) bekezdése,

c) 10/D. § (4), (5) bekezdése,

d) 10/E. § (2) bekezdése,

e) 10/F. § (5) bekezdése.

2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

18. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 2. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„42. szezonális üzemmód: rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett létesítmény működési jellemzője; nem ideértve a folyamatosan (normál üzemmódban) üzemeltetett, készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,”

19. § Az Ügkr. 2. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„43. Piaci stabilizációs tartalék: a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott tartalék,”

20. § (1) Az Ügkr. 2. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:

„44. üzemszerű működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti időpont,”

(2) Az Ügkr. 2. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

„45. megváltozott működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk o) pontja szerinti időpont.”

21. § Az Ügkr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot hatósági ellenőrzés keretében végzi. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy

a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, felhívja az üzemeltetőt az engedély módosítása iránti kérelem benyújtására, és ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki,

b) az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja,

c) az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, ennek ténye a hatósági ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.”

22. § Az Ügkr. 4. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:)

d) üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyása,”

23. § Az Ügkr. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A korábbi üzemeltető köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető arra az évre (tárgyévre) vonatkozóan, amikor az üzemeltető személyében változás következett be, a 10. § (1) bekezdésének megfelelő éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A korábbi üzemeltető ezen adatátadási kötelezettségének határideje a korábbi üzemeltetőnek a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.”

24. § Az Ügkr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az új belépők az üzemszerű vagy megváltozott működés megkezdését követően egy éven belül a miniszterhez benyújtott független hitelesítő által hitelesített kérelem alapján részesülhetnek térítésmentes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új belépő esetében az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján lehetséges. A kérelemhez csatolni kell a hitelesítői jelentést.

(1a) A 2. § 29. pont b) alpontja szerinti új belépő esetében a megváltozott működés megkezdése előtt keletkezett kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a 2011/278/EU bizottsági határozat értelmében nem lehetséges.”

25. § Az Ügkr. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékba, árverés útján kerül értékesítésre.”

26. § Az Ügkr. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha a (4) bekezdésben előírt ÜHG-egység visszaadásra kerül.”

27. § Az Ügkr. 42. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -)

l) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i, 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

28. § Az Ügkr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

29. § Az Ügkr.

a) 2. § 41. pontjában a „küszöbértéket.” szövegrész helyébe a „küszöbértéket,” szöveg,

b) 15. § (7) bekezdésében a „kerülő” szövegrész helyébe a „megállapított” szöveg,

c) 15. § (8) bekezdésében az „Intézkedést.” szövegrész helyébe az „Intézkedést, az Európai Bizottság által jóváhagyott új belépő kérelemnek megfelelő vagy jelentős változást tartalmazó táblázatot.” szöveg,

d) 24. § (1) bekezdésében a „Magyar Állam részére.” szövegrész helyébe a „389/2013/EU bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően.” szöveg,

e) 24. § (2) bekezdésében a „visszaadni az állam részére.” szövegrész helyébe „a 389/2013/EU bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően visszaadni.” szöveg,

f) 30/A. § (1) bekezdésében a „Nem lehet” szövegrész helyébe az „Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek és a 38. § (1) bekezdésben meghatározott ESD-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet” szöveg,

g) 35. § (6) bekezdésében a „végzi el.” szövegrész helyébe a „végzi el. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolás és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolás feloldását követő 8 napon belül.” szöveg

h) Az Ügkr. 36. § (1) bekezdésében „az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.” szövegrész helyébe „a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.” szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti az Ügkr.

a) 9. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálatára,” szövegrész,

b) 16. § (6) bekezdése,

c) 24. § (1) bekezdésében az „A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.” szövegrész,

d) 24. § (2) bekezdésében az „A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.” szövegrész,

e) 25. § (5) bekezdése,

f) 36. § (2) bekezdésében az „A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját.” szövegrész.

3. Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 7. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 8. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 19. § és a 25. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

32. § (1) Az 1. alcím

a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 2015. november 17-ei 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 2. alcím az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében történő létrehozásáról és működéséről, továbbá a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2016. évi LI. törvényhez

„1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

A B C
1. Tevékenység Üvegházhatású gáz
2. Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek
3. I. Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket) Szén-dioxid
4. II. Ásványolaj-feldolgozás Szén-dioxid
5. III. Kokszolás Szén-dioxid
6. Fémek termelése és feldolgozása
7. IV. Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása Szén-dioxid
8. V. Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett Szén-dioxid
9. V.a Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek.
A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is
Szén-dioxid
10. V.b Elsődleges alumínium előállítása Szén-dioxid és perfluorkarbonok
(PFC-k)
11. V.c Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid
12. V.d Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid
13. Ásvanyanyagipar
14. VI.a Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása Szén-dioxid
15. VI.b
VI.c
Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása Szén-dioxid
16. VI.d Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek Szén-dioxid
17. VII. Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül Szén-dioxid
18. VII.a Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással
19. Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása
20. VIII.a Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid
21. VIII.b Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid
22. Egyéb tevékenységek
23. IX. Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása Szén-dioxid
24. X. Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid
25. Vegyipar
26. XI. Salétromsav előállítása Szén-dioxid és
dinitrogén-oxid
27. XII. Adipinsav előállítása Szén-dioxid és
dinitrogén-oxid
28. XIII. Glioxál és glioxilsav előállítása Szén-dioxid és
dinitrogén-oxid
29. XIV. Ammónia előállítása Szén-dioxid
30. XV. Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása Szén-dioxid
31. XVI. Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással Szén-dioxid
32. XVII. Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással Szén-dioxid
33. XVIII. Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid
34. XIX. Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények Szén-dioxid
35. XX. Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása Szén-dioxid
36. XXI. Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása Szén-dioxid
37. XXII. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése Szén-dioxid

  Vissza az oldal tetejére