Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.1.)

2016. évi LIII. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról * 

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

2. § (1) Az Öpt. 2. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;”

(2) Az Öpt. 2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:]

„11. egyéb gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, amelyek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek;”

3. § Az Öpt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár alapítással vagy egyesüléssel jön létre, vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával - külön engedélyezési kötelezettség nélkül - felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőséget és szolgáltatási kört.”

4. § (1) Az Öpt. 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat, azzal, hogy azok együttes összege az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik a belépés időpontjában más - azonos típusú - pénztár tagjai, a díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag - aki a belépés időpontjában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja - tagszervezéséért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapra vonatkozóan vállalt tagdíj 20 százalékát.”

(2) Az Öpt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. E § alkalmazásában az önsegélyező pénztár, továbbá az egészségpénztár, illetve az egészség- és önsegélyező pénztár azonos típusú pénztárnak minősülnek.”

(3) Az Öpt. 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tagszervező útján belépett pénztártag a tagszervező részére az új pénztárba (önkéntes nyugdíj- vagy önkéntes egészség-, önsegélyező-, egészség és önsegélyező pénztár) történő be-, illetve átlépést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az adott pénztártípussal azonos típusú, tehát önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyező- vagy egészség- és önsegélyező pénztárnak tagja-e. A tag nyilatkozatát a tagszervező a belépési nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a pénztár részére. A pénztár a (3) bekezdés szerinti jutalékot a fenti tagi nyilatkozatban foglaltak alapján fizeti meg a tagszervező részére.”

5. § Az Öpt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen időszak alatt történő tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapszabály tartalmazza azzal, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.”

6. § (1) Az Öpt. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel:

a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet;

b) egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet;

c) egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba, egészség- és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is.”

(2) Az Öpt. 15. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átadó pénztár a (4) bekezdés b) pont szerinti átlépési kérelem kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges tagsági jogviszony időtartamáról, amely abban az esetben irányadó, ha a tag az átvevő pénztárnak az Szja tv. szerinti időtartamnál rövidebb ideje tagja. Ha a tájékoztatás kézhezvételét követően, annak ismeretében a tag harminc napon belül megerősíti átlépési kérelmét, a pénztár teljesíti azt.

(4b) A tag átlépésére vonatkozó határidő a (4a) bekezdés szerinti harmincnapos határidő lejártát követő napon kezdődik.”

7. § (1) Az Öpt. 18. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)

t) az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot a pénztártag kérésére;”

(2) Az Öpt. 18. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)

u) mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.”

8. § Az Öpt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat ügyvezető hiányában vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács elnöke gyakorolja.”

9. § Az Öpt. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.”

10. § Az Öpt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

11. § (1) Az Öpt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést és a befektetési tevékenységet részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési és befektetési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható (a továbbiakban: befektetésekért felelős vezető),

a) aki büntetlen előéletű,

b) aki nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, és

d) aki rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, befektetési vagy portfoliókezelési gyakorlattal.”

(2) Az Öpt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha pénztárak mindegyike egyesülésük elhatározása előtt egyenként rendelkezik kormányrendelet szerinti olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank zártkörűen forgalomba hozott részvényével, amelynek kibocsátója eleget tesz a tőkepiacról szóló törvény szerinti, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek a pénztár felé, úgy a jogutód pénztár tekintetében a 37. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés esetén a bankban már meglévő tulajdoni részesedés mértékének 10 százalékos korlátra vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni.”

12. § (1) Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések, kilépések esetén a tagi követelések átutalása, kifizetése a (10) bekezdésben meghatározottak szerint a végelszámolás lefolytatását követően kerül teljesítésre.”

(2) Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás, illetve kifizetés teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”

13. § Az Öpt. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben a tag az (5) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet.”

14. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár a hitelintézet által kiadott, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján a pénztártag részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére is megfizetheti a támogatást. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;”

15. § Az Öpt. 51. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár az átlépő tag egyéni egészségszámla követeléséről a befizetés időpontja szerinti bontásban ad tájékoztatást az átvevő pénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében az átadó pénztár - az érintett összeg feltüntetésével - megjelöli a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint az éves keretösszeg felhasználású önsegélyező szolgáltatásokra a naptári évben már kifizetett összegeket.”

16. § Az Öpt. 65. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár)

d) a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyeztetve

da) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti vagy

db) a Felügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget;”

17. § Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Ha a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. Az intézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy

c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében - intézkedésként - a 65. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.”

18. § Az Öpt.

a) 2. § (3) bekezdés h) pontjában az „az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben” szöveg,

b) 2. § (7) bekezdés a) pontjában az „a Bit.-ben” szövegrész helyébe az „a biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szöveg,

c) a 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „a közgyűlés által” szövegrész helyébe az „az igazgatótanács által” szöveg,

d) 29/A. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

e) 29/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

f) 29/A. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

g) 47. § (3) bekezdésében az „egészség- vagy önsegélyező” szövegrész helyébe az „egészség- vagy önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező” szöveg,

h) 47. § (6i) bekezdésében a „tárgyév” szövegrész helyébe a „tárgyévet megelőző év” szöveg,

i) 47/B. § (1) bekezdésében a „45/A. § (3) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „45/A. § (4) bekezdés a) pontjában” szöveg,

j) 51. § (6) bekezdésében az „egészségpénztár” szövegrészek helyébe az „egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár” szöveg,

k) 64. § (1) bekezdés b) pontjában a „befektetési szakértő” szövegrész helyébe a „befektetésekért felelős vezető” szöveg

lép.

2. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

19. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,)

b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról.”

20. § (1) A Jht. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)

a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,”

(2) A Jht. 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhat meg,)

a) amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított vagy ilyenné átalakított, és”

(3) A Jht. 8. § (5a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha)

c) a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,”

21. § A Jht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.”

22. § A Jht.

a) 3. § (1) bekezdésében az „önálló zálogjogként alapított, valamint” szövegrész helyébe az „önálló zálogjogként alapított, átalakításos önálló zálogjoggá átalakított, valamint” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében az „önálló zálogjogvásárlások” szövegrész helyébe az „önálló és átalakításos önálló zálogjog (a továbbiakban együtt: önálló zálogjog) megvásárlásának” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „jelzáloghitel tőkeösszege” szövegrész helyébe a „jelzáloghitel tőkeösszege a refinanszírozás időpontjában” szöveg,

d) 8. § (5a) bekezdés e) pontjában az „eredeti jelzáloghitel kölcsönszerződésben meghatározott tőkeösszege” szövegrész helyébe az „eredeti jelzáloghitel a refinanszírozás időpontjában” szöveg,

e) 14. § (3) bekezdésében az „a különvált zálogjog, illetve az önálló zálogjog alapítása, valamint” szövegrész helyébe az „az önálló zálogjog alapítása, illetve jelzálognak átalakításos önálló zálogjoggá való átalakítása, és ezeknek, illetve a jelzálognak különvált zálogjogként” szöveg,

f) 14. § (7) bekezdésében az „akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés” szövegrész helyébe az „akkor a jelzáloghitelből és a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés” szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti a Jht. 5. § (2) bekezdése.

3. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

24. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

k) a 30/A. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal;”

(szűnik meg.)

(2) Az Mpt. 23. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

l) a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal”

(szűnik meg.)

25. § Az Mpt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

26. § (1) Az Mpt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke az alábbiak szerint meghatározott egyenlegek összege:

a) 80 millió forint,

b) a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka, és

c) a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,

de legalább 100 millió forint.”

(2) Az Mpt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető

a) a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,

b) a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi tartalékot.”

27. § Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. A pénztár költségként a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el, abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét ebbe a költségbe beszámítja.”

28. § Az Mpt. 77/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

29. § Az Mpt. 83. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (6) bekezdésben meghatározott átutalásokat a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik.”

30. § Az Mpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 131/B. §-sal egészül ki:

„131/B. § Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a magánnyugdíjpénztár vagyonkezelési tevékenység irányítására alkalmaz, vagy alkalmazásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 48. § (2) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.”

31. § Az Mpt.

a) 58. § (1) bekezdésében a „kell képeznie” szövegrész helyébe a „kell biztosítania” szöveg,

b) 59. § (3) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben” szövegrész helyébe az „az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben” szöveg,

c) 59. § (4) bekezdés c) pontjában a „szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai,” szövegrész helyébe a „szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költség,” szöveg,

d) 60. § (3) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben” szövegrész helyébe az „az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben” szöveg,

e) 61. § (2) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben” szövegrész helyébe az „az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben” szöveg,

f) 61. § (2) bekezdés h) pontjában a „bevételek.” szövegrész helyébe a „bevételek, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költségnek a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét meghaladó része.” szöveg,

g) 66. § (6) bekezdésében a „0,4 százalékát” szövegrész helyébe a „0,2 százalékát” szöveg,

h) 77/C. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

i) 77/C. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

j) 77/C. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az

a) Mpt. 24. § (7) és (8) bekezdése,

b) Mpt. 83. § (6) bekezdésében az „az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban” szövegrész.

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

33. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„22a. bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,

22b. bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértését jelenti be a Felügyeletnek,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 64a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„64a. jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,”

34. § A Tpt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetve a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, illetve további nyilvános közlését megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.”

35. § (1) A Tpt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan, illetve kiemelten kockázatos, a forgalmazó és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy köteles ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére, a vonatkozó arányszám egyidejű bemutatásával.”

(2) A Tpt. 38. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjét, hitelintézetek esetében a saját tőke tízszeresét.

(4b) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából kiemelten kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a saját tőke kétszeresét, hitelintézetek esetében a saját tőke hússzorosát.”

36. § A Tpt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton) kerülhet sor.”

37. § A Tpt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem szükséges kiegészíteni.”

38. § A Tpt. 61. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11a) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) és annak kiegészítő jogszabályaival összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog

a) nem gyakorolható, és

b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.”

39. § A Tpt. XXI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

XXI. FEJEZET

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA

199. § (1) E rész rendelkezéseit az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben meghatározott körben kell alkalmazni.

(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az 596/2014/EU rendeletet kell alkalmazni.”

40. § A Tpt. XXII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

XXII. FEJEZET

A JOGSÉRTÉSRŐL SZÓLÓ BEJELENTÉSEK ÁTVÉTELÉRE ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

200. § A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és azok nyomon követésére a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A bejelentések átvételének és nyomon követésének általános szabályai

201. § (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.

(2) A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:

a) tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;

b) átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;

c) kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.

202. § (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi

a) a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a bejelentések bizalmas kezelését;

b) a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;

c) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;

d) a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.

(2) A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás rögzítésre kerül.

203. § (1) A 202. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;

b) tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a bejelentő személyt;

c) a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és határideje;

d) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy védelemhez való jogát.

A bejelentések átvételére szolgáló kommunikációs csatornák

204. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).

(2) A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;

b) a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést;

c) lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok érdekében.

(3) A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések bejelentését az alábbi módokon:

a) a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;

b) a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy sem;

c) személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.

(4) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt vagy legkésőbb annak átvételekor a bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a 202. §-ban felsorolt információkat.

(5) A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.

A beérkezett bejelentések nyilvántartása

205. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.

(3) Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.

(4) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az átiratot.

(5) Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.

(6) Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi módok valamelyikén tárolják:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.

(7) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.

A munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelme

206. § (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a) a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;

b) a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.

A személyes adatok védelmére vonatkozó eljárás

206/A. § (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és biztonságos rendszerben tárolják.

(2) A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel, akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.

(3) A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 203. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.

A bejelentett személyek védelmére vonatkozó eljárások

206/B. § (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.

(2) A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 206/A. § alkalmazandó.

Az eljárások felülvizsgálata

206/C. § (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.

(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően - valamint a piaci és a műszaki fejlődéssel összhangban - kiigazítja eljárásait.”

41. § A Tpt. 219. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot.”

42. § (1) A Tpt. 223. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással.”

(2) A Tpt. 223. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese - az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása mellett - gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.

(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett.”

(3) A Tpt. 223. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal részt vehet.”

43. § (1) A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai meghatározására, valamint díjazására;”

(2) A Tpt. 224. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az igazgatóság)

c) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;”

44. § (1) A Tpt. 298. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tőzsde kizárólag)

d) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet”

(folytathat.)

(2) A Tpt. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen

a) az oktatási,

b) az informatikai,

c) a kiadvány-előállítási és -terjesztési,

d) az adatszolgáltatási,

e) a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói

tevékenység.”

45. § A Tpt. 317. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon igazolható azzal, hogy az MNBtv. 39. § (1) bekezdés c), i), l) és m) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervezetek esetében a vizsgálat és az igazolás nem szükséges, mivel az a Felügyelet eljárásának a részét képezi.

(14) E § vonatkozásában a jó üzleti hírnév a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte.

(15) A tőzsde a tőzsdei termék bevezetésekor a kibocsátó részére átadja a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához a Felügyeletnek be tudja nyújtani.

(16) Ha a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó esetében a (14) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn, felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a tőzsde.”

46. § A Tpt. 357. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget vagy mentesítést jelenti:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.”

47. § A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„411. § Az az elszámolóház, amely

a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, és

b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt

a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő - végzésére szóló engedély megszerzéséig, ezen engedélyben foglaltak szerint és az engedély alapjául szolgáló jogszabályi előírásokat betartva jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.”

48. § A Tpt.

a) 49. § (2) bekezdésében az „álló időtartamot” szövegrész helyébe az „álló (tervezett) időtartamot” szöveg,

b) 54. § (2a) bekezdésben az „éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését” szövegrész helyébe az „éves és féléves jelentését” szöveg,

c) 142/A. § (3) bekezdésében az „elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés” szöveg,

d) 223. § (2) bekezdés c) pontjában a „4. § (8) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „4. § (7) bekezdésében,” szöveg,

e) 299. § (4) bekezdésében a „296/B. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „357. § (3) bekezdésében” szöveg,

f) 300. § (2a) bekezdésében, a 307. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 307. § (5a) bekezdésében, a 310. § (3) bekezdésében, a 356. § (1) bekezdés c) pontjában a „296/B. § (7) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „357. § (3) bekezdése szerinti” szöveg,

g) 329. § (1) bekezdésében „a felfüggesztésről értesíti” szövegrész helyébe az „a felfüggesztésről vagy a kereskedés visszaállításáról értesíti” szöveg,

h) 345. § (7) bekezdésben az „(1) bekezdésének g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés h) pontjában” szöveg,

i) 357. § (1) bekezdésében a „308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja” szövegrész helyébe a „307. §” szöveg,

j) 375. §-ában a „tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről,” szövegrész helyébe a „tőzsdéről, központi értéktárról, központi szerződő félről,” szöveg,

k) 400. § (1) bekezdés a) pontjában a „befolyásszerzőt az értékpapírok” szövegrész helyébe a „befolyásszerzőt, a bennfentes kereskedelmet és piacbefolyásolást elkövető személyt az értékpapírok” szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti a Tpt.

a) 54. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 54. § (7), (8) és (11) bekezdése,

c) XXI/A. Fejezete,

d) 400. § (1) bekezdés k) pontja,

e) 451. § (2) bekezdés q), r), s) pontjai,

f) 3. számú melléklete.

50. § A Tpt. 25. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

5. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

51. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38. elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;

39. elektronikus irat használata: a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tagja teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménytől, hogy a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg, illetve tegye elérhetővé számára.”

52. § Az Fnyt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó önfoglalkoztató a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy tekintet alá.”

53. § Az Fnyt. a 14. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A vezető jogász

14/A. § A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vezető jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát tett,

c) legalább hároméves, biztosítónál, viszontbiztosítónál, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, magánnyugdíj-pénztárak, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai vagy pénztárszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű, és

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

14/B. § A vezető jogász

a) ellátja, illetve irányítja a jogtanácsosi tevékenységhez kapcsolódó feladatok teljesítését, és

b) ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”

54. § Az Fnyt. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény az ügyintézőjének - a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

55. § Az Fnyt. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói végzettség), értékpapír forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

56. § Az Fnyt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával olyan befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni, amely

a) tevékenységét a Felügyelet a Bszt.-ben meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedélye alapján végzi, vagy

b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően, határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.”

57. § Az Fnyt. Záró és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 89. §-sal egészül ki:

„89. § (1) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vezető jogásza a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított 14/A. § c) pontjában meghatározott követelményeknek 2019. január 1-jétől köteles megfelelni. A 14/A. § hatálybalépésekor felügyeleti hatósági engedély alapján foglalkoztatott, vagy a foglalkoztatás engedélyezése iránt a Felügyeletnél kérelmezett jogász tekintetében a 14/A. § b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény 2018. január 1-jétől köteles biztosítani.

(2) Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására foglalkoztat, vagy foglalkoztatásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 45. § (5) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.”

58. § Az Fnyt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

59. § Az Fnyt.

a) 10. § (5) bekezdésében a „c) és d) pontjaiban” szövegrész helyébe a „d) pontjában” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogászt” szövegrész helyébe a „vezető jogászt” szöveg,

c) 21. § (1) bekezdésében az „a személyi és tárgyi feltételekben,” szövegrész helyébe az „a személyi és tárgyi feltételekben, a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében,” szöveg,

d) 27. § (2) bekezdésében az „öt évnél” szövegrész helyébe a „három évnél” szöveg,

e) 28/A. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

f) 28/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

g) 28/A. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

h) 38. § (4) bekezdésében az „a 437. § b) pontja” szövegrész helyébe az „a Bit. 437. § b) pontja” szöveg

lép.

6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

60. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 57. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként - közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével - rendelkezési jogot nem gyakorolhat.”

61. § A Bszt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.”

62. § A Bszt. 120. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

u) a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.”

63. § A Bszt. a következő 136/A. §-sal egészül ki:

„136/A. § Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.”

64. § (1) A Bszt. 159/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

d) a vizsgabiztosokról.”

(2) A Bszt. 159/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.”

(3) A Bszt. 159/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”

65. § A Bszt. 164. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,”

66. § A Bszt.

a) 121. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

b) 159/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről” szövegrész helyébe az „a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)” szöveg,

c) 180. § (2) bekezdés b) pontjában a „képzésre, a hatósági képzés során szerzett” szövegrész helyébe a „képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, tőkepiaci üzletkötői tevékenység folytatására feljogosító” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében a „vagy a közvetítő” szövegrész.

7. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

68. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) Első része a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által közzétett - hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”

69. § A Gfbt. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól terheli.”

70. § (1) A Gfbt. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása - peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján - oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés - a (3) bekezdéstől eltérően - a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.”

(2) A Gfbt. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.”

71. § A Gfbt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”

72. § A Gfbt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.”

73. § A Gfbt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.”

74. § A Gfbt. 36. § (8) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:

(A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését követelheti:)

f) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;

g) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett;

h) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.”

75. § A Gfbt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)

a) a 46. § (2) bekezdés

aa) b), c) és e) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához -,

ab) d) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a károsult személy meghatalmazása alapján, a károsult személy jogának vagy jogos érdekének az érvényesítéséhez szükséges adatok kiadása céljából -

a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;”

76. § A Gfbt. 51. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - a kérelmet megelőző időszak vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az öt évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a (4) bekezdésben meghatározott adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.”

77. § A Gfbt. 57/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök - Bit. 168. § (2) bekezdésében meghatározott - pótlására kerül sor, a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon hitelezője igényének kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló követelése van a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítóval szemben.”

78. § A Gfbt.

a) 5. § (4) bekezdésében a „szerződést a biztosítási időszak végére felmondta” szövegrész helyébe a „szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett” szöveg,

b) 21. § (1a) bekezdésében a „díjkülönbözetet az esedékes” szövegrész helyébe a „díjkülönbözetet - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az esedékes” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben” szövegrész helyébe a „valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén” szöveg,

d) 34. § (2) bekezdésében a „biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban” szövegrész helyébe a „biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban” szöveg, továbbá az „1,5 millió Ft-ig” szövegrész helyébe az „5 millió Ft-ig” szöveg,

e) 34. § (3) bekezdésében az „az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott” szöveg, továbbá a „750 ezer Ft-ig” szövegrész helyébe az „1,5 millió Ft-ig” szöveg,

f) 57/D. § (2) bekezdésében az „(1)-(7) bekezdésében és (9)-(15)” szövegrész helyébe az „(1)-(8) bekezdésében és (10)-(16)” szöveg

lép.

79. § Hatályát veszti a Gfbt. 34. § (1) bekezdés c) pontjában az „(alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint)” szövegrész.

8. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

80. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

8a. fizetési számla váltása: fogyasztó kérésére a valamely fizetési számlán végrehajtott, rendszeres átutalásra, rendszeresen ismétlődő beszedésre és várhatóan rendszeresen beérkező átutalásokra vonatkozó fizetési megbízások mindegyikére vagy meghatározott megbízásokra vonatkozó információnak az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átadása, vagy az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra történő transzfere, vagy mindkettő, akár a korábbi fizetési számla lezárásával, akár anélkül,”

81. § A Pft. „Szerződéskötést megelőző tájékoztatás” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződését fogyasztó részére más, fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatással együtt ajánlja, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy a fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatásra köthető-e külön szerződés, és ha igen, az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó díjról, egyéb fizetési kötelezettségről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatás

a) a fizetési számla nyitásával, vezetésével, lezárásával összefüggő valamennyi szolgáltatáson, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatásokat,

b) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítésén, ideértve a fizetési művelet teljesítésének a hitelkeret hallgatólagos túllépéséből történő teljesítését is, valamint

c) fizetési műveletnek csekkel, váltóval, papír alapú utalvánnyal, utazási csekkel és Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal történő teljesítésén

kívüli szolgáltatás.”

82. § A Pft. VII. Fejezete a következő 36/C. §-sal egészül ki:

„36/C. § Fogyasztónak fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a fogyasztó kérésére köteles a fizetési számla váltásához kapcsolódó eljárással összefüggő szolgáltatást nyújtani.”

83. § A Pft. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a fizetési számla váltására,

b) a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

84. § A Pft. 2. §-ának nyitó szövegrészében az „E törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe az „E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában” szöveg lép.

9. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

85. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit:)

g) olyan hitelre, amely fennálló tartozás díj- és költségmentes átütemezésére, kiváltására vonatkozik,”

86. § (1) Az Fhtv. 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően:

a) a hitelező a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani,

b) jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.”

(2) Az Fhtv. 14/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a hitelező a fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a fogyasztó az ilyen biztosítási szerződésből származó - biztosítási összegre vonatkozó - követelését biztosítékként a hitelezőre átruházhatja.”

87. § (1) Az Fhtv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.”

(2) Az Fhtv. 17/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E § alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor nem kell figyelembe venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját.”

88. § (1) Az Fhtv. 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a jelzáloghitel-szerződés olyan pénznemre vonatkozik, amelyet annak igénylése időpontjában idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés a) pontja - vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja - szerinti módosításáról.”

(2) Az Fhtv. 21/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó árfolyamkockázata a húsz százalékot nem haladja meg.”

89. § Az Fhtv. 21/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve - megfeleljen a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-változtatási mutatónak.”

10. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény módosítása

90. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Ha egy csoport megfelel a 3. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételnek és a csoportba tartozó legalább egy szabályozott vállalkozásban egy személy ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben többoldalú eljárás keretében dönthet úgy, hogy kiegészítő felügyeletet gyakorol a csoportba tartozó szabályozott vállalkozások felett.”

91. § A Pktv. 10. § (5) bekezdésében a „tevékenységének aránya” szövegrész helyébe a „tevékenységének 5%-ot meghaladó aránya” szöveg lép.

11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

92. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

93. § Az MNBtv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.

(2) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton is történhet.

(3) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(4) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba-hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik vagy az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárások esetén a kézbesítés címzettje az 1. melléklet II. pont a), c), d), g)-k) és m) pontjában meghatározott szervezet, úgy azt az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(6) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(7) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(8) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez.”

94. § Az MNBtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlási felhívás kivételével - nincs helye.

(4) Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.”

95. § Az MNBtv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen jelentős késedelemmel járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés

a) az ügyfelek nagy számát érinti,

b) jelentős rendszerkockázattal jár vagy

c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.”

96. § Az MNBtv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke, vagy - az elnök kijelölése alapján - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.”

97. § Az MNBtv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról - ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is - fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.”

98. § Az MNBtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában:

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,

b) szolgáltatási szerződés: bármely olyan - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szolgáltatási szerződéstől eltérő - szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás ellenértékét,

c) online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet, illetve annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kezdeményezi a szolgáltatás igénybevételét,

d) fogyasztói jogvita: az e törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi fogyasztói jogvita,

e) belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a) pontjában meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,

f) határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a belföldi fogyasztói jogvitát.”

99. § Az MNBtv. 88. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha)

c) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a 108. § (5) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét és e kötelezettség megsértését alapos okkal nem menti ki.”

  Vissza az oldal tetejére