Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.17.)

2016. évi LXVII. törvény

Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról * 

I. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST SZABÁLYOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA

1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

1. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat

olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely)

cd) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert, nem fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, valamint”

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)

d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, jogi személy által megkötött ügylethez kapcsolódik.”

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag

a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és

b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására

köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.”

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha

a) teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és

b) a kezesség-, illetve garanciavállalás megfelel az Áht. 96. §-ának.”

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány hozzájárulása az adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.”

4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, - a 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c) pont cb) és cd) alpontja, továbbá a 10/A. § szerinti működési célú adósságot keletkeztető és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek kivételével - az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.”

5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.)

d) jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az állam nevében nyújtott, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (beleértve az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1. cikk 2. pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;”

6. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

1. 10. § (2) bekezdésében a „megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével” szövegrész helyébe a „nem haladja meg az adósság összegét” szöveg,

2. 10. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „megnyert támogatás” szövegrész helyébe az „elnyert, fejlesztési célú támogatás” szöveg,

3. 10/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy” szövegrész helyébe a „futamidejű, nagyobb ügyletértékű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja,” szöveg,

4. 10/E. § (1) bekezdésében a „100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek,” szövegrész helyébe a „kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság” szöveg

lép.

2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.”

8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén - ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén - meg kell egyeznie. A költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.”

9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.”

10. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást - a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével - a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, más esetben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.

(2a) A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást

a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,

b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján, a (2b) bekezdésben meghatározottak szerint

teljesíthet.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”

11. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha

a) érvényesül a piaci magánbefektető elve,

b) ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és

c) sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.”

12. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a harmadik személyt terheli, ha a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a kedvezményezett számára. Ha a kötelezettségek teljesítésének elmaradása e harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a visszafizetendő összeget a támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a harmadik személy és a harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.”

13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.

(2) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a költségvetési beszámoló teljesítésének határidejét követő második hónaptól a Kormány rendeletében meghatározott mértékű - a központi költségvetés 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben elszámolandó - önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett készítenie.”

14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2a) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával - az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével - nem rendelkezhetnek.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a (2) bekezdés e), f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével - értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek. A (2) bekezdés f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Ha a települési önkormányzat 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4d) A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására.”

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

c) a Gst. 2. § (2)-(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot és az államadósság állományának változását bemutató összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,”

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a Ket. 29. § (1b) és (1c) bekezdését, 33. § (1a) bekezdését és 71/A. §-át a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során nem kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”

17. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 15a-15d. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15a. az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a 15. pont a) és b) alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket,

15b. a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat,

15c. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat,

15d. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.”

18. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 111. § (13) bekezdése szerint adott vagy 111. § (15) bekezdése alapján meghosszabbított felmentés a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésének napjával határozatlan időre szóló felmentéssé alakul át.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 79. § (3a) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat legkésőbb 2016. december 31-éig kötelesek megszüntetni.”

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 1. § 14. pont g) alpontjában a „támogatásokat” szövegrész helyébe a „támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, valamint a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat” szöveg,

2. 10. § (4) bekezdésében az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg,

3. 20. § (2) bekezdésében a „végső egyenleg” szövegrész helyébe az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg” szöveg,

4. 28. § (1) bekezdésében az „A fejezetet irányító szerv vezetője a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg, a „rendeletben állapítja meg.” szövegrész helyébe a „rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” szöveg,

5. 28/A. § (2) bekezdésében a „kincstári költségvetésben” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg,

6. 33. § (3) bekezdés bf) pontjában a „javára” szövegrész helyébe az „és fejezeti kezelésű előirányzat javára” szöveg,

7. 57. § (1) bekezdésében az „és azokról a kincstár útján mond le” szövegrész helyébe az „azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti” szöveg,

8. 59. § (1) bekezdésében a „felhasználását.” szövegrész helyébe a „felhasználását. A hatósági ellenőrzés és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány rendelete a Ket. 33. § (1) bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is megállapíthat.” szöveg,

9. 83. § (1) bekezdésében a „valamint a Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe a „valamint jogszabályban meghatározott” szöveg,

10. 90. § (1) bekezdésében a „nyolcadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe az „év szeptember 30-áig” szöveg,

11. 90. § (3) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések” szövegrész helyébe a „részesedések, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya” szöveg,

12. 91. § (1) bekezdésében a „68/A” szövegrész helyébe az „68/B” szöveg,

13. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra,” szöveg,

14. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész helyébe az „és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a megyei jogú város fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak” szöveg

lép.

20. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 20. § (3) bekezdése,

2. 28/A. § (1) bekezdése,

3. 109. § (1) bekezdés 32. és 41. pontja,

4. 111. § (13)-(15) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 39. § (1) bekezdésében a „, ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre,” szövegrész,

2. 109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét,” szövegrész,

3. 109. § (1) bekezdés 15. pontjában az „ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,” szövegrész,

4. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „, a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész,

5. 109. § (5) bekezdés a) pont ag) alpontjában az „az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,” szövegrész.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

3. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

21. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I. pont B) alpontjában

1. az „SZJ’03 72.30.21” szövegrész,

2. az „A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára” szövegrész,

3. az „igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

22. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,”

23. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át.”

24. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.”

25. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés e), f) és h) pontja.

5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

26. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (10) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

1. 85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja,

2. 85. § (3) bekezdés e) pont eg) alpontja,

3. 93/A. §-a,

4. 3. számú melléklete.

6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

28. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

1. 19/A. § (1) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg,

2. 19/A. § (3) és (4) bekezdésében az „A kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „Az általános politikai koordinációért” szöveg

lép.

7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

29. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”

30. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti havi összegei a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.”

31. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 58/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben

a) a kincstár más - az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,

b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy

c) a fenntartó tevékenységével vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény működésével összefüggő büntetőeljárás

van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)-c) pont szerinti eljárás befejezéséig - ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is - függesztheti fel.”

32. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.”

33. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 85/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85/B. § Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve - jogszabályban meghatározott - integrált szervezeti formában.”

34. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében - jogszabályban meghatározottak szerint - szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.”

35. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles a házirendben meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének - jogszabályban meghatározottak szerint kialakított - szabályait.”

36. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Házi segítségnyújtás esetén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhely, telephely) - ide nem értve a 63. § (9) bekezdése alapján az önkormányzati fenntartású intézményt, szolgáltatót - személyi gondozásában részesülők befogadott létszáma nem haladhatja meg

a) a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-je előtt bejegyzett házi segítségnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban 2016. február 1-jén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számát,

b) a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-jét követően bejegyzett házi segítségnyújtás esetén a befogadott ellátotti létszám 65%-át.”

37. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 58/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „létszámnak” szövegrész helyébe a „létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám)” szöveg,

2. 65/C. § (5) bekezdésében a „részesülő” szövegrész helyébe a „részesülő - ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló -” szöveg,

3. 71. § (1) bekezdésében az „időpontjában” szövegrész helyébe az „időpontjában - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján -” szöveg,

4. 71/A. § (1) bekezdésében az „aki” szövegrész helyébe az „aki - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján -” szöveg,

5. 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,

6. 132. § (1) bekezdés w) pontjában az „ellátotti létszámnak” szövegrész helyébe az „ellátotti létszámnak - ezen belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának -” szöveg

lép.

8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

38. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg, a „2029” szövegrész helyébe a „2030” szöveg lép.

9. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

39. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az (5) bekezdésnek megfelelően keresi meg a pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet) 14. cikke szerinti információs hatóságként jár el.”

40. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Kar hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”

41. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet, a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a 655/2014/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”

42. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 79/B. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az európai számlazárolási végzés végrehajtása során a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el.

(6) A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.”

43. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e § alapján a 655/2014/EU rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is.

(6) A 655/2014/EU rendelet 10. cikk (2) bekezdésében, 23. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, 27. cikk (2) bekezdésében, 28. cikk (3) bekezdésében és 36. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságként a végrehajtó jár el.”

44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (2) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:

(A Kar jogai és feladatai különösen:)

„34. ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti információs hatósági feladatokat.”

10. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

45. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Társaság feladatai:)

a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása

aa) - a katonai körzetek kivételével - Magyarország ellenőrzött légterében,

ab) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint

ac) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére,

továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;”

46. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő 77. §-sal egészül ki:

„77. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 61/A. § (3) bekezdés a) pont ac) pontja alkalmazásában első alkalommal a 2014 és 2015 évek statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalmat kell figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben az ily módon megállapított átlagos utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, a Társaság a nemzetközi kereskedelmi repülőtér és légtere tekintetében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására legkorábban 2018. január 1-jétől köteles.”

47. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 77. §-a.

11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül a 67/A. §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(2) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a 67/A. § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”

49. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik képviseletére - jogszabályban meghatározottak szerint kialakított és működtetett - gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.”

50. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekjóléti központ kizárólag a 94. § (4) bekezdése szerinti települési önkormányzat fenntartásában működhet. A fenntartó a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok ellátására egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.”

51. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

f) megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.”

52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás

a) segíti - a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve - a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységét,

b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását,

c) szaktanácsadási feladatokat lát el.”

53. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.”

54. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben

a) a kincstár más - az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásával kapcsolatos - eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,

b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy

c) a fenntartó tevékenységével vagy a szolgáltató, intézmény, hálózat működésével összefüggő büntetőeljárás

van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)-c) pont szerinti eljárás befejezéséig - ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is - függesztheti fel.”

55. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely - a gyermekétkeztetés kivételével - a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.”

56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.”

57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 29. § (3) bekezdésében a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,

2. 35. § (1) bekezdésében a „működésének” szövegrész helyébe a „működésének - jogszabályban meghatározottak szerint kialakított -” szöveg,

3. 57. § (6) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe az „(1) és (2)” szöveg,

4. 66. § (3) bekezdésében a „60-65. §-okban” szövegrész helyébe a „60-63. §-ban” szöveg,

5. 94/A. §-ában az „, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ” szövegrész helyébe az „és a családok átmeneti otthona” szöveg,

6. 139. § (3) bekezdés e) pontjában a „62-65.” szövegrész helyébe a „62-63.” szöveg

lép.

12. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

58. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Temetkezési szolgáltatási tevékenység:)

b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése,”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott ügyekben az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár. E feladat ellátása céljából az eltemettetésre kötelezett által megadott, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a haláleset jegyzőkönyvezéséhez és a halálesettel kapcsolatos népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges személyes adatok kezelésére a temetkezési szolgáltató jogosult.”

59. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj

28/A. § A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szerződéstől történő elállás vagy a szerződés felbontása esetére az eltemettetésre kötelezett személy részére foglalót, kötbért vagy egyéb szerződési biztosítékot nem köthet ki.”

60. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény „Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § (1) A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységéért a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú és formátumú számlát állít ki.

(2) Temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a Kormány rendeletében meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.”

61. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,)

e) aki saját maga, gazdálkodó szervezet esetében, akinek vezető tisztségviselője rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az abban meghatározott feltételeknek,”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,)

f) aki vagy gazdálkodó szervezet esetében, amelynek vezető tisztségviselője a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság 31. §-a szerinti nyilvántartásában nem szerepel.”

62. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § (1) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a temetkezések szabályszerű megvalósítása, az átlátható gazdálkodás rendjének betartása, a szolgáltatók szabályszerű működésével a kegyeleti jog gyakorlásának biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon személyekről

a) akinek a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyét azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel,

b) aki olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, amelynek a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyét a vezetése alatt a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az érintett személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és - az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetén - a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét tartalmazza.

(3) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig kezeli.”

63. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a temetkezési szolgáltatónak meg nem fizetett köztartozása van, az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóság értesíti erről a tényről a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot.”

64. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a temetkezési szolgáltatásért kiállítható számla tartalmát és formátumát,

b) a temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató által végezhető egyéb tevékenységek és termékek körét,

c) a 25. § (4) bekezdésében meghatározott, az elhalálozással kapcsolatos ügyeket

rendeletben állapítsa meg.”

65. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § A 2017. január 1-jén a 30. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező szolgáltató a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba,

a) akiknek engedélyét,

b) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló gazdálkodó szervezet engedélyét

2016. augusztus 31-ét követően vonta vissza.”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/B. § (1) A 2017. január 1-jén a 30. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező szolgáltató a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 30. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel meglétét 2019. július 1-jéig köteles igazolni.

(2) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba,

a) akiknek engedélyét,

b) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló gazdálkodó szervezet engedélyét

2016. augusztus 31-ét követően vonta vissza.”

66. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

1. 30. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Bnytv.)” szöveg,

2. 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjének” szöveg,

3. 30. § (7) bekezdésében a „(4) és (6) bekezdés alapján megismert” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt igazolására szolgáló” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,” szövegrész.

13. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

68. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése.

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

69. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy a MOB útján - a versenysport támogatása esetén - pontértéktáblázat alapján - előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,

b) a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján, vagy

c) a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe.

Az a)-c) pont szerint biztosított állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint, a sport - a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás - támogatására kell felhasználni.

(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-ig tett javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

15. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.”

71. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 30-32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30. mozgóképszakmai képzés: a filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése;

31. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület;

32. kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely.”

72. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mozgóképszakmai célok támogatása)

a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és”

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az MNF feladatai különösen:)

j) a 14. § (7) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása,”

74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az MNF feladatai különösen:)

k) a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.”

75. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az e törvény szerinti közvetett támogatásban részesült filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a Hivatal által kiállított támogatási igazolásban vagy a Hivatal által lefolytatott, költségellenőrzési eljárásban hozott jogerős határozatban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizet az e törvényben meghatározott módon. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás a 31/F. § szerinti közvetlen filmgyártási költségnek minősül.

(8) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotásra.”

76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye)

a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, a 26/C. § (2) bekezdésében és a 31/C. § (6b) bekezdésében meghatározott esetekben, és”

77. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani)

d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását, és”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani)

f) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a filmalkotás gyártása során vállalja

fa) a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;

fb) a százmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;

fc) az ötszázmillió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább öt

mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább öt héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások gyártására.”

78. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A költségellenőrzést lezáró határozat, valamint a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a filmalkotás előállítója, illetve gyártója vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a filmalkotás végefőcímében az Elnök által rendeletben meghatározott módon.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A támogatási igazolás kiadása iránti)

d) kérelemhez, ha azt költségellenőrzési eljárás előzte meg, csatolni kell a 14. § (7) bekezdésben meghatározott hozzájárulás megfizetését igazoló iratot.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 31/D. § (9) bekezdésében meghatározott esetben az MNF a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással kötött megállapodás alapján jogosult a 14. § (7) bekezdése szerinti összeget a letéti számláról közvetlenül az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára átutalni.

(6b) A (6a) bekezdés körébe nem tartozó esetekben a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a 14. § (7) bekezdése szerinti összeget a Hivatal által lefolytatott költségellenőrzési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül fizeti meg az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára. Ennek elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 28. § szerinti nyilvántartásból törli.”

79. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül)

e) a 2017. évben a 14 000,0 millió forintot”

(nem haladhatja meg.)

80. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A KÖZTERÜLETEK ÉS AZ ÁLLAM TULAJDONÁBAN ÁLLÓ EGYÉB INGATLANOK FILMFORGATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA”

81. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Nvt.) szerinti tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlan - a kiemelt nemzeti emlékhely kivételével - filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e fejezetet kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában

a) filmalkotásnak minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilm is,

b) filmforgatási célú közterület-használatnak minősül a közterület használata akkor is, ha az csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb parkolásához, a kiürítéshez, a forgalomtechnikai biztonság biztosításához szükséges.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A naptári napon legfeljebb hat órával átnyúló éjszakai forgatások esetében a töredéknapra a 3. mellékletben meghatározott összegeket kell alkalmazni. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonosi joggyakorlót illeti meg. A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak évente a tárgyévet megelőző második évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit az MNF és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat az adott év elején honlapján közzéteszi.”

82. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az MNF a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé. A filmforgatáshoz kapcsolódó, jogszabály alapján hatósági engedélyhez, illetve hatósági bejelentéshez kötött tevékenységek a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogszabályban a kérelem, illetve bejelentés tartalmaként előírt adatok megadásával és mellékletei benyújtásával - bejelentés alapján gyakorolhatók. Az MNF a bejelentés tartalma vagy hatósági ellenőrzés alapján megállapított jogellenesség esetén a bejelentéssel érintett tevékenységet, magatartást, illetve helyzet fenntartását megtilthatja.

(2) Az e fejezet szerinti, közterület filmforgatási célú használatára irányuló kérelmet, valamint a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági bejelentéseket az MNF-nél legalább 5 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni. A hatósági szerződésnek a Ket. 77. § (1) bekezdése szerinti módosítására az e bekezdés szerinti határidők az irányadók. A közterület-használathoz kapcsolódó, a települési önkormányzat valamely külön intézményének feladatkörét érintő kérelem az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott intézményhez közvetlenül is benyújtható. Az Nvt. szerinti tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlan filmforgatási célú használatára irányuló kérelem az MNF-nél is előterjeszthető, az MNF e rendelkezés alkalmazásában a Ket. 38/A. § (1) bekezdése szerinti közreműködő hatóságnak minősül. Az MNF a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja az ingatlan tulajdonosi joggyakorlójához vagy vagyonkezelőjéhez.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a filmforgatáshoz kapcsolódó természetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. A kérelmet az MNF-nél legalább a filmforgatás tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell előterjeszteni, amelyet az MNF haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon további ügyintézés céljából az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbít. A döntést a forgatás tervezett megkezdésének napjáig közölni kell a kérelmezővel. Ha a hatóság a rá vonatkozóan meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, engedélyét megadottnak kell tekinteni. Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

(5) Az e fejezet szerinti eljárások során a kérelmező, az MNF, a rendőrség, a települési önkormányzat, a tulajdonosi joggyakorló, a filmforgatással érintett hatóságok, szakhatóságok, továbbá az egyéb érintett intézmények elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó - az e törvény szerinti - hatósági bejelentés és kérelem kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként jogszabály alapján járna. Az MNF-et a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 10 000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az MNF az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. §-a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közút kezelője a korlátozott forgalmú övezetekben a közterület-használattal arányos mértékben lehetővé teszi a kérelmező engedélyköteles járműveinek térítésmentes behajtását oly módon, hogy a külön benyújtott behajtási engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy a kérelmezett közterület nagysága elegendő-e a kérelmezett gépjárművek elhelyezésére, illetve a kérelmezett gépjárművek behajtásának egyéb (túlsúly, túlméret) akadálya nem áll-e fenn. Amennyiben a kérelmezett közterület elégséges mértékben rendelkezésre áll és egyéb akadály nem áll fenn, a behajtási engedélyt a kérelmező gépjárműveire a forgatás megkezdéséig ki kell adni. Ha a hatóság a határidőn belül nem nyilatkozik, engedélyét megadottnak kell tekinteni.

(9) E törvény alapján az MNF erre kijelölt szervezeti egysége a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult, illetékessége az ország egész területére kiterjed.”

83. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. Fejezet 1. Címe a következő 36/H. §-sal egészül ki:

„36/H. § E törvénynek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 14. § (7) és (8) bekezdését, 31/B. § (2a) bekezdés f) pontját és (2b) bekezdését, 31/C. § (4) bekezdését, (5) bekezdés d) pontját, valamint (6a) és (6b) bekezdését azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény kihirdetését követő harmincadik nap után nyújtottak be.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. Fejezet 1. alcíme a következő 36/I. §-sal egészül ki:

„36/I. § Az MNF és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat köteles a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 34. § (3) bekezdése szerinti díjtételeit - az e törvényben meghatározott közzétételi kötelezettségen túl - 2016. szeptember 30. napjáig a honlapján közzétenni. A települési önkormányzatok 2016. szeptember 30. napjáig kötelesek a 34. § (5) bekezdése szerinti rendeleteiket e törvénynek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel módosított rendelkezéseivel összhangba hozni.”

84. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán a filmforgatáshoz kapcsolódó eljárások lefolytatásának és a hatósági bejelentések, kérelmek továbbításának a rendjét, valamint az MNF eljárásához kapcsolódó nyilvántartásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az MNF-et a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán történő eljárásáért megillető igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

(rendeletben állapítsa meg.)

85. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)

k) a filmalkotás végefőcímében az állam támogatóként való feltüntetésének módját.”

86. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

87. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (3) bekezdésében „a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg helyébe „az MNF-nél” szöveg lép.

88. § Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (3), (3a) és (5) bekezdése.

16. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

89. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetekre,

b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,

c) az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, és

d) az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.

(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseit.”

17. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

90. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/I. §-sal egészül ki:

„7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.

(2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.

(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.”

91. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 7/I. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

92. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

93. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében az „A köztulajdonban álló gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „A 7/I. §-ban foglaltak kivételével a köztulajdonban álló gazdasági társaság” szöveg lép.

18. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

94. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg lép.

19. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

95. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § A Székesfehérvári Törvényszék, valamint a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a 2016. december 31-ét követően előterjesztett jogorvoslatot a Győri Ítélőtábla bírálja el.”

96. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény

1. 1. melléklete a 3. melléklet,

2. 2. melléklete a 4. melléklet

szerint módosul.

20. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

97. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását a Kormány rendeletben szabályozza.”

98. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

e) az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását.”

99. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/A. §-ában a „közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.

100. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (2) bekezdés d) pontja.

21. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

101. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 12. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza:]

j) az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségéhez való hozzájárulásra biztosítható keretösszeget,

k) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24/A. § (6) bekezdése alapján a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanuló részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatásra, és a pedagógus pótlék biztosítására szolgáló keretösszeget.”

102. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 19. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetésével, valamint szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével, kiadásával összefüggő feladataira.

(19) A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket - az eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, amelyhez a pénzügyi forrást az alaprész központi keretéből szükséges biztosítani.”

103. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. A pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből legfeljebb a keretösszeg 1%-a biztosítható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.”

104. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

1. 23. § (2) bekezdés a) pontjában az „, i) és j)” szövegrész helyébe az „és i)” szöveg,

2. 23. § (2) bekezdés a) pontjában a „d), h) és i)” szövegrész helyébe a „d) és h)” szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

1. 12. § i) pontja,

2. 19. § (8) bekezdése,

3. 19/A. § (2) és (3) bekezdése.

22. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

106. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

1. 14. §-a,

2. 25. § (1) bekezdése, és

3. 26. § (1) bekezdése.

23. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

107. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy

b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy

c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.”

24. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

108. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.”

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető. Ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

109. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól.”

110. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában álló vagy a magán köznevelési intézmény útján látja el, a fenntartóval az állam köznevelési szerződést köthet. Az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.”

111. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 96. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az egyházi és magánfenntartó - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

112. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

113. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

1. 96. § (3) bekezdésében az „a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap” szövegrész helyébe a „valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban két hónap” szöveg,

2. 6. mellékletében foglalt táblázat E:1 mezőjében a „száma” szövegrész helyébe a „száma (óvoda esetében a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának időkerete)” szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 89. § (4) bekezdése.

25. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

115. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdésében a „964 500 Ft” szövegrész helyébe az „a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese” szöveg lép.

26. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

116. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabály vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója

a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz, továbbá képességhez kötheti,

b) a kizárólag helyszíni hatósági ellenőrzési tevékenység ellátására irányuló kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez követelményként - a 40. § (2) bekezdésétől eltérően - középiskolai végzettséget is megállapíthat.”

117. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott körülményre a kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmentés közlését követő kormánytisztviselői tájékoztatás esetén a munkáltató a felmentést a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatja.”

118. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„148. § (1) A kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés jogcímén kifizetett díjazást is.

(2) Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”

119. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (5) bekezdése.

27. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

120. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá

d) az új bekötés megvalósítását megelőzően.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.”

  Vissza az oldal tetejére