Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.13.)

2016. évi LXVIII. törvény

a jövedéki adóról * 

Az Országgyűlés

figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítására,

figyelemmel a versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,

figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére,

különös tekintettel az ebből fakadó, a jövedéki adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint

tekintetbe véve a jövedéki adózás bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is,

a jövedéki adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § E törvényt az adóra és a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

2. § (1) Az

a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,

b) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő - e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, valamint e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,

az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, amennyiben az Art. a kérdésről nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A vámfelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, valamint a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandóak.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok tekintetében a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;

2. adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék vámfelfüggesztési eljáráson kívüli előállítására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás;

3. adómentességi igazolás: a jövedéki adómentességi igazolásról szóló 1996. január 10-i 31/96/EK bizottsági rendelet mellékletében közzétett okmány;

4. adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére szolgáló,

a) belföldön fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;

5. adóraktár engedélyese: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár működtetésére kiadott engedéllyel rendelkező személy;

6. AHK-szám: az e-TKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;

7. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet szerinti támogatás;

8. bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adó felfüggesztési eljárás keretében feladni jogosult személy;

9. bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy;

10. csomagküldő kereskedelem: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek, közvetlen vagy megbízott útján megvalósuló szállítással történő értékesítése, figyelemmel a termékre vonatkozó jogszabály által előírt korlátozásokra;

11. csomagküldő kereskedő: csomagküldő kereskedelmet folytató személy;

12. diplomáciai és konzuli képviselet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve

a) az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény 1. cikk e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény 1. cikk c)-e) pontja alá tartozó természetes személy feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá

b) az a családtag, aki az a) pontban megjelölt személlyel igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;

13. EKO: a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti követelményeknek megfelelő okmány;

14. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított, a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 24-i 684/2009/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 684/2009/EK rendelet) meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;

15. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, a 684/2009/EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;

16. eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;

17. e-TKO: az uniós számítógépes rendszerben a jövedéki termék feladója által kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;

18. Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe azzal az eltéréssel, hogy

a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak

aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d’Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint

ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,

b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man sziget a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéhez, a San Marino Köztársaság az Olasz Köztársaság területéhez, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;

19. felhasználói engedélyes: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély birtokában

a) egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására, kiszerelésére,

b) megfigyelt termék előállítására (ideértve a gyártási eljárás során melléktermékként keletkezést), felhasználására, kiszerelésére,

c) teljesen denaturált alkohol felhasználására, kiszerelésére jogosult személy;

20. harmadik ország: az Európai Unión kívül található állam és terület;

21. hatósági zár: az állami adó- és vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, tárgyon, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, műanyag biztonsági plomba, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét;

22. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;

23. importálás: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy másik tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy ha a jövedéki termék vámfelfüggesztési eljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámfelfüggesztési eljárásnak a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg;

24. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van;

25. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, vagy ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja, függetlenül a birtokos tudattartalmától;

26. jövedéki engedélyes kereskedő: a 67. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytató személy;

27. jövedéki kiskereskedelmi tevékenység: a 67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel a kereskedelemről szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység;

28. jövedéki kiskereskedő: jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy;

29. jövedéki termék: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány;

30. jövedéki ügy: az e törvény, valamint a végrehajtási rendelet szerinti rendelkezésekkel - beleértve az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi, bejelentési kötelezettséget is - kapcsolatos közigazgatási hatósági ügy, beleértve a hatósági ellenőrzést;

31. kenőolaj: a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék;

32. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám;

33. kötelező érvényű KN-kód besorolás: az állami adó- és vámhatóság által kiadott, az adófizetési kötelezettség meghatározásánál és az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró KN-kód megállapítást és adójogi besorolást tartalmazó határozat;

34. köztes fázis: a hulladékhasznosítási tevékenységhez kapcsolódóan és a biológiai ecetgyártásnál a nyersanyagtól zárt technológia részeként a késztermékig terjedő gyártási folyamat közbülső részfolyamata azzal, hogy a részfolyamat során keletkező gyártásközi termék közvetlenül beépül a végtermékbe vagy melléktermékbe, vagy azt az üzemen belül nem adóköteles célra felhasználják;

35. közvetlen fogyasztásra szánt ital:

a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő által a vendégek számára a szolgáltatás helyén történő elfogyasztásra szánt, adózott sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből előállított jövedéki termék, vagy

b) magánszemély által adózott vagy az adófizetési kötelezettség alól mentesült sörből, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből az előállító, családtagjai vagy vendégei fogyasztása céljából előállított jövedéki termék;

36. légiutas-ellátási tevékenység: a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművek fedélzetéről, az utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, és 15 napon belül nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a gazdálkodó a végrehajtási rendeletben előírt módon igazolja;

37. magánszemély: a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy;

38. mentesített szervezet: az 53. § (1) bekezdés d) pont da)-dc) alpontja szerinti szervezet;

39. nem magáncélú légiközlekedési tevékenység: a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési tevékenység a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása és a vállalati célú légiközlekedés kivételével;

40. nemzetközi szervezet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra jogosult személyt kivéve

a) az a természetes személy, akit a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá

b) az a családtag, aki a nemzetközi szervezet tagjával igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;

41. nyilvántartásba vett felhasználó: a 38. § (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett személy;

42. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;

43. szabadforgalomba bocsátás:

a) jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság esetét is,

b) adózatlan jövedéki termék adó felfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos tudattartalmától függetlenül,

c) jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság esetét is,

d) jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalanság esetét is, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül;

44. szabálytalanság: ha

a) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem az 53. § (3) bekezdése szerint fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,

b) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a fuvarszervezési okból megvalósuló szállítójármű-váltás az 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik,

c) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,

d) az adófelfüggesztési eljárás keretében az adóraktárban tárolt jövedéki termék mennyiségében hiány mutatkozik, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,

e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül tárolják,

f) a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő,

g) a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be belföldre;

45. teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék:

a) a baleset vagy - a lopás esetét kivéve - elháríthatatlan ok miatt megsemmisült vagy jövedéki termékként használhatatlanná vált jövedéki termék,

b) a termék tulajdonságaiból adódó, elismert mennyiségű hiány;

46. uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer;

47. üzemanyag: a benzin, az üzemanyag célú gázolaj, - a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével - LPG, a biodízel, a bioüzemanyag, az üzemanyag célú földgáz és az E85;

48. üzemi motorikusgáztöltő-állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és a hatáskörrel rendelkező hatóság által engedélyezett tárolótartállyal ellátott, az LPG kizárólag nem közúti járművekben, üzemen belüli felhasználás céljából történő kiszolgálását végző felhasználói hely;

49. üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője: az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy;

50. üzemszünet: olyan,

a) az uniós számítógépes rendszer vagy az állami adó- és vámhatóság számítógépes rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett,

b) az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű működésében bekövetkezett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti, vagy

c) az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavar, amely meggátolja az uniós számítógépes rendszer használatát;

51. vagyoni hátrány: az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglalt kötelezettség megszegésével az állami költségvetésnek okozott adóbevétel-kiesés és a jogosulatlan adóvisszaigénylés;

52. vámfelfüggesztési eljárás: az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 226. cikke szerinti külső árutovábbítás, VII. cím 3. fejezete szerinti tárolás, 250-253. cikke szerinti ideiglenes behozatal és 256-258. cikke szerinti aktív feldolgozás bármelyike;

53. zárjegy: a zárjegyköteles jövedéki termék legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett bélyeg;

54. zárjegyhiány: azon zárjegyek mennyisége, amellyel a zárjegyet átvevő személy nem tud elszámolni;

55. zárjegyköteles jövedéki termék: a 74. § (1) bekezdés szerinti termék.

(2) E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

1. ásványtani folyamat: az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI. szakágazat 26 egyéb nemfém ásványi termék gyártása kód alá besorolt folyamat;

2. benzin: 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék;

3. biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék;

4. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék;

5. E85: a 2207 20 00 KN-kód szerinti, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag az Európai Unióban termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak és amely fenntarthatósági bizonyítvány alapján fenntartható módon előállítottnak minősül;

6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;

7. ellenőrzött energiatermék:

a) a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11-2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00, a 3811 11 10-3811 90 00 KN-kód szerinti termék,

b) - az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével - a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15, 2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 68 és a 2710 20 11-2710 20 90 KN-kód szerinti termék,

c) a 1507 10 10-1518 00 99, a 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 90 87-3824 90 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a - szintetikus eredetű termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,

d) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék;

8. energiafelhasználó: földgázt, villamos energiát vagy szenet saját felhasználás céljára vagy villamos energiát a villamos energiáról szóló törvény szerint megengedett továbbadás, földgázt a földgázellátásról szóló törvény szerinti telephelyi szolgáltatás céljára beszerző személy;

9. energiakereskedő: földgáz, villamos energia vagy szén rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző személy, aki a földgáz esetében a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, a villamos energia esetében a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik;

10. energiatermelő: az a személy, aki

a) villamos energiát a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott engedéllyel vagy engedélykötelezettség nélkül előállít,

b) a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedély birtokában földgázbányászati tevékenységet végez,

c) a bányászatról szóló törvény szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;

11. energiatermék:

a) a 2701 11 00-2702 20 00, - az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék és a 2713 11 00-2713 90 90 KN-kód szerinti petrolkoksz, a tőzeg vagy egyéb szilárd szénhidrogén kivételével - a 2704 00 10-2716 00 00, a 2901 10 00-2902 90 00, a 3403 11 00-3403 99 00, a 3811 11 10-3811 90 00, a 3814 00 90, a 3817 00 50, és a 3817 00 80 KN-kód szerinti termék,

b) a 1507 10 10-1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti termék, a 3824 90 87-3824 90 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a - szintetikus eredetű termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,

c) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,

d) bármely olyan, az a)-c) pontban foglaltaktól eltérő termék,

da) amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,

db) amelyet tüzelő-, fűtőanyagként

történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;

12. ETBE: a 2909 19 10 KN-kód szerinti etil-tercier-butil-éter;

13. fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány;

14. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 KN-kód szerinti termék;

15. földgázfelhasználó: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználó;

16. földgáz felhasználási hely: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználási hely;

17. fűtőolaj: a 2710 19 62-2710 19 68 és a 2710 20 31-2710 20 39 KN-kód szerinti termék;

18. gázolaj: a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék;

19. hálózati engedélyes: a villamos energiáról szóló törvény szerinti hálózati engedélyes és a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztó és szállítási rendszerüzemeltető;

20. jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2011. szeptember 16-i 2011/544/EU bizottsági végrehajtási határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt gázolaj;

21. kereskedelmi gázolaj: gázolaj, amelyet

a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy

b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz

használnak fel;

22. kémiai redukció: olyan elektronfelvétellel járó folyamat, amelynek eredményeként a redukáló anyag oxidációs száma csökken, azaz csökken a pozitív, nő a negatív töltések száma;

23. kiegészítő üzemanyagtartály: a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a hűtőberendezések vagy a speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni működéséhez az üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja;

24. kohászati folyamat: nyersvasgyártás, acélgyártás, alumíniumgyártás, színesfémgyártás, vas-, acél-, alumínium- és színesfémöntés, érczsugorítás, zsugorítmánygyártás, meleghengerlés, hideghengerlés, lemezfeldolgozás, melegsajtolás, kovácsolás, bevonatolás, kokszgáztisztítás;

25. lakossági energiafogyasztó: a földgázellátásról szóló törvény szerinti és a villamos energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó, valamint az a felhasználó, aki szenet saját háztartása fogyasztásának céljára vásárol és az így vásárolt szénnel nem folytat gazdasági tevékenységet, valamint a szén vásárlásakor erről az energiakereskedőnek írásban nyilatkozik;

26. LPG: a 2711 12 11-2711 19 00 KN-kód szerinti cseppfolyósított szénhidrogén;

27. megfigyelt termék: az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű

a) 2709 00 10 KN-kód szerinti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,

b) 2710 19 71,2710 19 75,2710 20 90,3811 21 00 és 3811 29 00 KN-kód szerinti termék,

c) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,

d) 3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 85 térfogatszázalékban etil-alkoholt tartalmaz;

28. mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett személy;

29. minősített földgázellátási üzemzavar: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott

a) földgázellátási zavarnak az energiapolitikáért felelős miniszter által rendeletben megállapított esete, amelynek következtében a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak az egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű földgázfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti,

b) földgázellátási válsághelyzet;

30. motorfejlesztés: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés során a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztése érdekében helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban üzemanyag felhasználása;

31. ömlesztett szállítás: energiatermék szállítása közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben;

32. petróleum: a 2710 19 21 KN-kód szerinti termék;

33. repülőgép-üzemanyag: a 2710 12 31 KN-kód szerinti repülőbenzin és a 2710 19 21 KN-kód szerinti üzemanyag petróleum;

34. speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek speciálisan a hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez szükségesek;

35. szervezett energiapiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz, a villamos energia és a szén kereskedelme szabványosított ügyletek formájában működik;

36. szén: a 2701 11 00-2702 20 00 és a 2704 00 10-2704 00 90 KN-kód szerinti termék;

37. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti létesítmény;

38. terméktávvezeték adóraktár: energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására létesített összefüggő csővezetékrendszer

a) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő adóraktárban lévő első hiteles mérési pontig,

b) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig,

c) a Magyarország államhatárán belépő csővezeték első belföldön lévő hiteles mérési pontjától az energiaterméket átvevő adóraktárban vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő első hiteles mérési pontig,

d) az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó hiteles mérési ponttól a Magyarország államhatárát elhagyó csővezeték utolsó belföldön lévő hiteles mérési pontjáig;

39. tiszta növényi olaj: a 1507 10 10-1518 00 99 KN-kód szerinti növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra állítják elő;

40. üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített olyan tartály, amely az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi lehetővé a jármű haladásához, valamint a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítja; továbbá az a szilárdan beépített gáztartály, amely közvetlenül a gázzal való üzemelést teszi lehetővé; valamint az egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet felszerelik;

41. villamos energia: a 2716 00 00 KN-kód szerinti termék.

(3) E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan

1. alkoholtermék:

a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,

b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,

c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;

2. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;

3. bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;

4. bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított párlat;

5. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;

6. borkísérő okmány: az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében megállapított tartalmú, formanyomtatványként vagy számítógéppel előállított bizonylat;

7. borpiaci év: augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak;

8. csendes bor: - a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 21 11-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek

a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,

b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő és a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

9. denaturálás: az etil-alkoholt tartalmazó termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanná tétele

a) véglegesen, a jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i 3199/93/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 3199/93/EK bizottsági rendelet) meghatározott eljárással (a továbbiakban: teljes denaturálás),

b) a végrehajtási rendeletben meghatározott más módon (a továbbiakban: részleges denaturálás);

10. egyéb csendes erjesztett ital:

a) - a csendes és habzóbor, valamint az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 21 06-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,

b) - a sör és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2206 00 10-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

11. egyéb habzó erjesztett ital: - a habzóbor kivételével - a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

12. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik;

13. habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

14. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék;

15. ISZBIR: az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a szőlő-bor ágazati nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos uniós és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer;

16. kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:

a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő,

b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és

c) csendes bort - a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve - nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba;

17. kisüzemi sörfőzde: évente 20 ezer hektoliternél kisebb mennyiségű sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár;

18. köztes alkoholtermék: - a sör, a csendes és habzóbor, valamint az egyéb csendes és habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;

19. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;

20. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik;

21. párlat: a - nyers párlat kivételével - 2208 20 29, 2208 20 89, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, - a calvados kivételével - 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;

22. sör: a 2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2206 00 31-2206 00 89 KN-kód szerinti termékek közül a 2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti és az alkoholmentes italok elegye, feltéve, hogy a termék tényleges alkoholtartalma mindkét esetben meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot;

23. szőlőtermelő: az a személy, aki bármilyen jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt művel;

24. tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő etil-alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva 20 °C hőmérsékleten;

25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a kisüzemi bortermelő saját termelésű csendes borának az előállítás helyén vagy az előállító használatában lévő, kereskedelmi törvény szerinti üzletben elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, nem a kereskedelmi törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek minősülő értékesítése;

26. tiszta szesz: 100 térfogatszázalékos etil-alkohol;

27. tudományos és oktatási cél: az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos cél és köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából ellátott oktatási cél.

(4) E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan

1. cigaretta:

a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak vagy szivarkának,

b) a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek,

c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a)-b) pontban meghatározott kritériumoknak;

2. dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány és a töltőfolyadék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó termék, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik;

3. dohánynövény: a 0602 90 50 KN-kód szerinti növény;

4. dohánytörmelék: a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradvány és melléktermék;

5. egyéb fogyasztási dohány:

a) a finomra vágott fogyasztási dohányon kívüli, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat,

b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;

6. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz;

7. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;

8. finomra vágott fogyasztási dohány:

a) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágott,

b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;

9. fogyasztási dohány: az egyéb fogyasztási dohány és a finomra vágott fogyasztási dohány;

10. kész dohányvágat: olyan dohánygyártmány, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigarettadohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál, beleértve a dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált dohánytörmeléket is;

11. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, a 2401 10 35-2401 20 95 KN-kód szerinti feldolgozatlan dohány, továbbá a 2401 30 00 KN-kód szerinti dohányhulladék;

12. szivar, szivarka:

a) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,

b) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege - füstszűrő vagy szopóka nélkül - legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert,

c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;

13. töltőfolyadék: folyadék, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is.

3. Általános rendelkezések

4. § (1) Az adóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerét illeti.

(2) Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.

(3) Adómentesség, adókedvezmény annyiban alkalmazható, érvényesíthető, ha az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetve az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll.

(4) E törvényt az európai uniós jogi aktusokkal összhangban kell értelmezni.

(5) A jövedéki ügyeket - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikusan kell intézni.

4. Hatáskör

5. § (1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság jár el.

(2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. A fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el.

(3) Ha más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az állami adó- és vámhatóságnak átadja.

II. FEJEZET

ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, ADÓMENTESSÉG, ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS

5. Adókötelezettség keletkezése

6. § Adókötelezettség keletkezik, ha

a) a jövedéki terméket belföldön előállítják,

b) a jövedéki terméket importálják,

c) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket a 62. § szerinti kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy

d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanságot belföldön követik el.

6. Adófizetési kötelezettség keletkezése

7. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás időpontjában,

b) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a 62. § szerinti kereskedelmi céllal belföldre szállításával,

c) jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával,

d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság belföldön történő elkövetésével,

e) bármilyen energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálásával, értékesítésével vagy felhasználásával, ha korábban nem keletkezett adófizetési kötelezettség az adott felhasználásra megállapított adómértékkel,

f) ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti,

g) ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül hoz be,

h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti,

i) ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti,

j) a felhasználói engedélyesnél, valamint egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék vonatkozásában az adóraktár engedélyesnél a készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet különbözete szerinti hiányra, illetve

k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének - a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű elismert mennyiségű hiánnyal megegyező mennyiséget meghaladó - különbözete szerinti többletre.

(2) A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor

a) a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül,

b) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő átveszi,

c) az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a mentesített szervezet átveszi,

d) a jövedéki termék importálása révén a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásra kerül, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül,

e) az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követően a jövedéki termék - az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével - elhagyja az adóraktár területét, vagy az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követő 30. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,

f) az adóraktári engedély felszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki terméket adó felfüggesztési eljárás keretében feladják,

g) az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék - az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével - elhagyja az adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el, illetve

h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)-b) és d)-g) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut.

(3) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki termék belföldre megérkezik,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a címzett átveszi,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,

d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a terméket előállítják, kínálják, értékesítik vagy felhasználják,

e) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor az adóraktár engedélyese az egyéb ellenőrzött ásványolajat szabadforgalomba bocsátja vagy a megfigyelt termék elhagyja az adóraktár területét,

f) az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a szabadforgalomba bocsátás időpontja,

g) az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a termék elhagyja a felhasználói engedélyes üzemét, illetve

h) az (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti esetben a készletfelvétel időpontja.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően nem keletkezik adófizetési kötelezettség a légiutas-ellátási tevékenység keretében importált, másik tagállamból belföldre behozott jövedéki termékre.

8. § (1) Az adófizetési kötelezettség a

a) 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék EKO-n feltüntetett címzettjét, ennek hiányában a jövedéki termék birtokosát,

b) 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt,

c) 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtó személyt és a szabálytalanság elkövetésében résztvevő személyt,

d) 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a termék birtokosát,

e) 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,

f) 7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,

g) 7. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben az importálót,

h) 7. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti esetben a felhasználói engedélyest vagy az adóraktár engedélyesét,

i) 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a jövedéki engedélyes kereskedőt,

j) 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,

k) 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,

l) 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a mentesített szervezetet,

m) 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérő személyt vagy akinek a megbízásából a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérték,

n) 7. § (2) bekezdés e)-g) pontja szerinti esetben a korábbi adóraktár engedélyesét vagy azt a személyt, akinek a részére a jövedéki terméket átadják, illetve

o) 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,

oa) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a) és b) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki terméket feladó adóraktár engedélyesét, a bejegyzett feladót vagy azt a személyt, aki az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta és a szabálytalan kikerülésben résztvevő személyt, aki tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott az adó felfüggesztési eljárás alóli kikerülés szabálytalan voltáról,

ob) a 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,

oc) a 3. § (1) bekezdés 44. pont e) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki termék birtokosát és minden olyan személyt, aki a szabálytalan tárolásban részt vesz,

od) a 3. § (1) bekezdés 44. pont f) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a jövedéki termék előállítóját és minden olyan személyt, aki a szabálytalan előállításban részt vesz,

oe) a 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a szabálytalan importálásban résztvevő személyt

terheli.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján több személy kötelezett az adófizetésre, felelősségük egyetemleges.

7. Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól

9. § (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól

a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén kialakított adóraktár engedélyese a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített jövedéki termékre,

b) az adóraktár engedélyese az utasoknak történő felszolgálás céljából a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek részére átadott jövedéki termékre,

c) az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló,

ca) minőség-ellenőrzés, adóellenőrzés céljára felhasznált, átadott jövedéki termékre,

cb) megsemmisített jövedéki termékre,

d) a közvetlen fogyasztásra szánt italt és az energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket előállító személy, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem kevesebb mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,

e) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,

f) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy az a személy, aki az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta, az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,

g) a 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy a szállítás során teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,

h) a felhasználói engedélyes a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,

i) a diplomáciai és a konzuli képviselet és a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet és a nemzetközi szervezet tagja a harmadik országból vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki termékre,

j) a mentesített szervezet a másik tagállamból behozott, legfeljebb az i) pont szerinti mennyiségű jövedéki termékre,

k) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25-27. és 107. cikke alapján harmadik országból jövedéki terméket vámmentesen behozó személy,

l) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, ETBE-előállítás céljára felhasznált jövedéki termékre.

(2) A jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását az állami adó- és vámhatóság igazolja, ha az (1) bekezdés f)-g) pontja szerinti személy kérésére az általa bemutatott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a teljes megsemmisülés vagy a helyrehozhatatlan károsodás belföldön következett be, vagy ha ez nem állapítható meg, de a teljes megsemmisülést vagy a helyrehozhatatlan károsodást belföldön fedezték fel.

(3) Az (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be,

a) haladéktalanul bejelentést tesz a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz,

b) feltárja az eset körülményeit az állami adó- és vámhatóság vizsgálatáig,

c) gondoskodik a helyszín biztosításáról és a további megsemmisülés megakadályozásáról.

(4) Belföldön az állami adó- és vámhatóság

a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,

b) legfeljebb a végrehajtási rendeletben, csendes bor esetében pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti döntéséről, ha a jövedéki termék feladója nem belföldi személy, kérésre tájékoztatja a jövedéki termék feladóját és a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

8. Szabálytalanság az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során

10. § (1) Ha az adó felfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során szabálytalanság történik, akkor tekintendő belföldi szabadforgalomba bocsátásnak, ha a szabálytalanságot belföldön követték el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elkövetés helye nem állapítható meg, de a szabálytalanságot belföldön észlelték, a szabadforgalomba bocsátás helye és időpontja az, ahol és amikor a szabálytalanságot észlelték.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(4) Ha az adó felfüggesztési eljárás keretében szállított, belföldön feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás belföldön és az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez alól kivétel, ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adó felfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás belföldtől eltérő befejeződéséről vagy a szabálytalanság belföldtől eltérő elkövetésének helyéről.

(5) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldről végzett szállítás során a jövedéki biztosítékot nyújtó személy nem tudott vagy nem tudhatott arról, hogy a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyre, az állami adó- és vámhatóság által erre irányuló közlést követően egy hónap áll rendelkezésére arra, hogy bizonyítékot nyújtson be az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről vagy a szabálytalanság elkövetésének helyéről.

(6) Ha a (2) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti esetben az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének belföldtől eltérő helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének a szabálytalanság elkövetésének helyét kell tekinteni. Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldtől eltérő helyről végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének belföldi helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének belföldet kell tekinteni.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföld, az állami adó- és vámhatóság értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az adót megfizették. Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföldtől eltérő hely, az állami adó- és vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.

(8) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék feladási helye és rendeltetési helye is belföld és a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez alól kivétel, ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről.

11. § (1) Ha a belföldtől eltérő helyen szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során szabálytalanság történik, és a szabálytalanság elkövetésének helye belföld, az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség belföldön keletkezik.

(2) Ha a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során történt szabálytalanság elkövetési helye nem állapítható meg, de az észlelése belföldön történt, úgy kell tekinteni, hogy a szabálytalanságot belföldön követték el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki termék beszerzését követő három éven belül bizonyítottá válik, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye belföldtől eltérő hely, az állami adó- és vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.

9. Adó-visszaigénylés

12. § A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult

a) az a személy, aki adózott jövedéki terméket exportál,

b) az adóraktár engedélyese a fogyasztásra alkalmatlanná vált és megsemmisített vagy jövedéki termék előállítására felhasznált, adózott jövedéki termék után,

c) a mentesített szervezet a 13. §-ban meghatározott feltételekkel és korlátokkal, a belföldön beszerzett, adózott jövedéki termék után,

d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén az EKO szerinti szállító, ha bemutatja az EKO-nak a jövedéki termék címzett által történt átvételét igazoló példányát és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról,

e) a csomagküldő kereskedő, ha a másik tagállamban megfizette a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,

f) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén az EKO szerinti szállító és a csomagküldő kereskedő, ha a szállítás során nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,

g) az a személy, aki adózott jövedéki terméket olyan tevékenységhez használ fel, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető,

h) a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár engedélyese által a másik tagállamba utazó utas részére értékesített, majd az utastól az adóraktár engedélyese által visszavásárolt, adózott jövedéki termék után,

i) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól mentesített, a)-h) pont alá nem sorolható személy, szervezet.

13. § (1) A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult viszonosság esetén

a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásban a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadásként kimutatott hivatalos célra beszerzett következő jövedéki termék után:

aa) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital tekintetében 1500 liter/év mennyiségben, az egyéb alkoholtermékek tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,

ab) a cigaretta tekintetében 60 000 szál cigaretta/év mennyiségben, az egyéb dohánygyártmányok tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,

b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja személyes célra, de legfeljebb 300 ezer forint értékben beszerzett következő jövedéki termék után, amelybe beleszámítandó a termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adó:

ba) üzemanyag tekintetében 2000 liter/év vagy kg/év mennyiségben,

bb) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital tekintetében 150 liter/év mennyiségben, egyéb alkoholtermékek tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,

bc) cigaretta tekintetében 25 000 szál cigaretta/év mennyiségben, az egyéb dohánygyártmányok tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül.

(2) A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(3) Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes más állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési jogosultságot a Magyar Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve gyakorolja.

III. FEJEZET

ENGEDÉLYEK

10. Engedélyek megadása

14. § (1) E törvény szerinti engedélyre olyan személy jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai vagy egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tesz eleget,

b) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,

c) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) aki jövedéki biztosítékot nyújt,

e) aki rendelkezik azokkal a hatósági engedélyekkel, igazolásokkal, amelyeket jogszabály a folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír,

f) akinél a tevékenység gyakorlásához és az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak,

g) akit vagy akinek vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

ga) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2013. június 30-án hatályos gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el vagy a kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.

(3) Egy adott, földrajzilag körülhatárolt hely telephelyként való működése a kérelmező részére nem engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított adó-, bírság-, pótléktartozás vagy zárjegyhiánnyal kapcsolatos tartozás nem került megfizetésre, feltéve, hogy a tartozást eredményező tevékenységet

a) a kérelmező, a kérelmező Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa folytatta, vagy

b) olyan jogi személy folytatta,

ba) amely a kérelmezőben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

bb) amelynek a tartozás felhalmozásának időszakában vezető tisztségviselője, annak Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a kérelmező jogi személyben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

bc) amelyben a tartozás felhalmozásának időszakában a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkező személy a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik a kérelmezőben, vagy

bd) amelyben a kérelmezőnek, a kérelmező Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának, illetve élettársának, a kérelmező vezető tisztségviselőjének, a kérelmező vezető tisztségviselője Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának illetve élettársának a Ptk. szerinti többségi befolyása volt a tartozás felhalmozásának időszakában.

11. Engedély hatályvesztése, felfüggesztése, visszavonása

15. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha

a) az engedélyes magánszemély meghal, kivéve, ha örököse a tevékenység folytatásának szándékát a halál bekövetkezését követő 30 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti és az e törvényben előírt, az engedélyesek által teljesítendő feltételeknek megfelel;

b) a jogi személy engedélyes jogutód nélkül megszűnik;

c) az engedélyt visszaadják.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljesülését és a tevékenység végzésének körülményeit folyamatosan vizsgálja.

(3) Ha az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradása, vagy a tevékenység végzésének valamely körülménye a tevékenység ellenőrizhetőségét vagy az adófizetési kötelezettség teljesítését

a) veszélyezteti, és

aa) a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül van lehetőség, az állami adó- és vámhatóság az engedélyt a hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti és ha az engedélyes a kitűzött határidő elteltéig a hiányosságot nem szünteti meg, az engedélyt visszavonja,

ab) a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül nincs lehetőség, az állami adó- és vámhatóság az engedélyt visszavonja,

b) nem veszélyezteti, az állami adó- és vámhatóság felszólítja az engedélyest a hiányosság megszüntetésére és ha az engedélyes a felszólításban meghatározott határidőn belül nem szünteti meg a hiányosságot, az engedélyt visszavonja.

(4) Az engedély visszavonásáról és az engedély felfüggesztéséről hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az engedély felfüggesztéséről hozott döntés hatálya nem terjed ki a (8) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységre, ha a termelés leállítása műszaki, biztonsági, vagy katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan kockázatokkal, károkkal járna.

(6) Az (5) bekezdés szerinti feltétel fennállását az állami adó- és vámhatóság az engedélyes kérelmére az engedélyben rögzítheti.

(7) Ha az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását és az e-TKO tervezet jóváhagyását, továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest.

(8) A (7) bekezdés szerinti automatikus intézkedést az állami adó- és vámhatóság soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül felülvizsgálja és fenntartásának szükségessége esetén indokolt döntést hoz az engedély felfüggesztéséről, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ha a felülvizsgálat eredményeként az intézkedés fenntartása nem indokolt, az állami adó- és vámhatóság automatikusan megszünteti, és erről az engedélyest tájékoztatja. Az engedély felfüggesztésének időtartama alatt

a) az állami adó- és vámhatóság - az engedélyes értesítése mellett - az uniós számítógépes rendszerben az engedélyes által kiállított elektronikus okmányt nem hagyja jóvá, nem továbbítja, az engedélyes részére elektronikus okmányt nem küld meg, nem továbbít, zárjegyet nem bocsát rendelkezésre,

b) az engedélyes jövedéki terméket szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztési eljárás keretében nem adhat fel és nem vehet át, szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket nem forgalmazhat, és

c) az engedélyes jövedéki terméket nem állíthat elő, nem használhat fel, adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező tevékenységet nem végezhet.

(9) A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az engedélyes

a) bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, vagy

b) terhére a vizsgált időszakra vonatkozó közteherfizetési kötelezettség 10 százalékát meghaladó köztartozást jogerősen állapít meg és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. kizárja.

12. Engedéllyel rendelkezők

16. § (1) Az engedélyes által vezetett nyilvántartás adatai egyértelműen hozzárendelhetők az azok alapjául szolgáló bizonylatokhoz.

(2) Az engedélyesnek az előállított, felhasznált, tárolt, forgalmazott, szállított jövedéki termék eredetét hitelt érdemlően igazolnia kell.

(3) Az engedélyben rögzített, valamint az állami adó- és vámhatóság által elfogadott egyéb, engedélykérelemben megadott adat változását a 24. § (1) bekezdése szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli.

17. § (1) Az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes kereskedő készletfelvétellel

a) évente, a tárgyév utolsó napjával vagy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó az üzleti év mérlegfordulónapjával megállapítja,

b) az engedély hatályvesztésének, visszavonásának napjával megállapítja,

c) az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával megállapítja, és

d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl - választása szerint - félévente, negyedévente vagy havonta megállapíthatja

a tényleges készletet.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti készletfelvételt az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes kereskedő az azt megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti készletfelvételre

a) adóraktár engedélyese esetében - az (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével - az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett,

b) egyéb esetben az állami adó- és vámhatóság döntése alapján az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett

kerülhet sor.

(4) A készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetével az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell.

13. Jövedéki biztosíték

18. § (1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítással, tárolással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.

(2) A jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték és a (16) bekezdés szerinti készfizető kezesség lehet.

(3) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül az állami adó- és vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(4) Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásához is köti.

(5) Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtóval szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti kivételes intézkedés alkalmazására került sor vagy ha az azt nyújtónál a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szükséghelyzet alakult ki.

(6) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.

(7) Jövedéki termék tagállamok közötti vagy másik tagállamon keresztül harmadik országba történő szállításának adókockázatát fedező pénzügyi biztosítékul az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesíthető pénzügyi biztosítékot kell nyújtani.

(8) A jövedéki biztosíték az esedékességkor végrehajtható adó-, bírság-, pótléktartozásra, zárjegyhiányra és az engedélyest terhelő egyéb költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül jogosult az állami adó- és vámhatóság.

(9) A jövedéki biztosíték összegének csökkentése esetén az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.

(10) Az engedély hatályvesztése, visszavonása esetén a jövedéki biztosíték a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését követően szabadítható fel.

(11) Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele másik tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben foglaltak alapján történik, az egyezmény szerinti biztosíték az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül.

(12) Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa.

(13) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.

(14) Az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének alapulvételével kell meghatározni.

(15) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania a központi költségvetési szervnek.

(16) Az (1) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért készfizető kezességet vállalhat, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát.

(17) Az állami adó- és vámhatóság a kezességvállalást annak a kérelmezőnek engedélyezi, aki

a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak, és

b) biztosítékot nyújt

ba) - a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető - pénzügyi biztosíték vagy

bb) készpénz

formájában.

(18) A (16) bekezdés szerinti kezességet csak írásban, kezességi nyilatkozattal lehet vállalni. Ha a kezességi nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, azt bevonja, és a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli.

14. Adóraktári engedély

19. § (1) Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve

a) az ellenőrzött energiaterméken kívüli energiaterméket,

b) a magánfőzésben előállított párlatot,

c) a közvetlen fogyasztásra szánt italt, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem kevesebb mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,

d) az adófizetési kötelezettség alól mentesült, magánszemély által előállított sört, csendes bort, habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt,

e) a kisüzemi bortermelő által előállított csendes bort, valamint előállítható vagy tárolható palackos erjesztésű habzóbort,

f) a tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholterméket,

g) a hulladékhasznosítási tevékenység során - a 48. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése mellett - köztes fázisban keletkezett egyéb ellenőrzött ásványolajat,

h) a biológiai ecet előállítása során - a 48. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése mellett - köztes fázisban keletkezett alkoholterméket,

i) az energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket.

(2) Adózatlan jövedéki termékből az adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki termék vagy egyéb termék adóraktárban állítható elő.

20. § (1) Adóraktári engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül - olyan személy jogosult,

a) aki a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus nyilvántartást vezet,

b) aki a végrehajtási rendelet szerinti jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik vagy jövedéki ügyintézőt foglalkoztat,

c) akinél a jövedéki termékek előállításához, felhasználásához és biztonságos tárolásához szükséges tárgyi feltételek adottak,

d) akinél az előállított, felhasznált, tárolt jövedéki termékek és a jövedéki termékek felhasználásával előállított termékek pontos mennyiségi számbavételéhez szükséges tárgyi feltételek adottak,

e) aki részletesen bemutatja az adóraktárban végezni kívánt tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti leírásban kell bemutatni

a) tevékenységét már folytató adóraktár esetén a 88. § (4) bekezdése alapján kért eltérés indokát,

b) a mintavételi szabályzatot, amennyiben tevékenysége során a 9. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni.

(3) Az adóraktár engedélyesének - kivéve, ha az adóraktár engedélyese a számvitelről szóló törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra - az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.

(4) Az adóraktár engedélyese köteles kijelölni és az állami adó- és vámhatóság felé bejelenteni egy olyan személyt, aki a telephelyen az ellenőrzési feltételek helyszíni biztosításáért, valamint az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartásért felelős.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség teljesíthető az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott, nyilvántartás vezetésére, valamint a jövedéki okmányok és adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványok kiállítására alkalmas számítógépes programmal.

15. Adóraktár jövedéki biztosítéka

21. § (1) Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti adóelőleg összegével csökkentve - a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie

a) az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termékek adótartalmának összegét,

b) azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési eljárás keretében - az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével - szállítanak és

c) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.

(2) Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege

a) jövedéki termék előállítását végző adóraktár esetében, ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,

b) egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 30%-kal

csökken.

(3) Nincs helye a jövedéki biztosíték (2) bekezdés szerinti csökkentésének

a) ha az adóraktár engedélyese az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül,

b) az (5) bekezdés, a (6) bekezdés b) pontja, a (7) bekezdés, a 134. § (5) bekezdése és a 142. § (2) bekezdése szerinti esetben.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani

a) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló, az energiapolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti normatív energiahordozó-készletre, valamint biztonsági energiahordozó-készletre,

b) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerint tárolt energiatermék készletére,

c) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletére.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző légijármű kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép üzemanyag készletére legfeljebb 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani

a) az adóraktár engedélyesének telephelyei közötti szállításra,

b) az 1 milliárd forintot meghaladó összegre.

(7) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani az 5 milliárd forintot meghaladó összegre.

(8) E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint adófelfüggesztési eljárás keretében történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.

  Vissza az oldal tetejére