Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.17.)

2016. évi LXIX. törvény

a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében)

ad) megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak, továbbá részt vesz az aa) alpontban foglalt bűncselekmények közvetlen következményeinek elhárításához szükséges, e törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásában,”

(2) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv)

c) jogszabályban meghatározottak szerint egyes védett személyek tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el és egyes kijelölt létesítmények tekintetében létesítményvédelmet gyakorol,”

(3) Az Rtv. 7/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységében, a Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra - a hatályos nemzetközi normák betartásával - a Magyar Honvédség közreműködhet.”

2. § Az Rtv. a 37. §-t követően a következő alcímmel és 37/A-37/B. §-sal egészül ki:

„Kiemelt biztonsági intézkedés

37/A. § (1) Magyarország területén olyan terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén, amely alkalmas a közrend és a nemzetgazdaság vagy a létfontosságú rendszerelem működésének súlyos megzavarására, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a rendőrség a terrorcselekmény megelőzése, félbeszakítása, következményeinek elhárítása és az elkövetők elfogása érdekében külön-külön és együttesen is alkalmazhatja a következő intézkedéseket a terrorcselekmény hatásterületén:

a) az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja,

b) az oda belépők vagy az ott tartózkodók ruházatát a 31. §-ban meghatározottak szerint átvizsgálhatja,

c) épületeket, építményeket, járműveket és csomagokat átvizsgálhat,

d) a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, megtilthatja ilyen anyagok vagy eszközök hatásterületre való bevitelét,

e) őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthat, megsemmisíthet,

f) a közforgalom számára nyitva álló létesítmény működésére, vagy bármely rendezvény biztonságára vonatkozó feltételek megtartását ellenőrizheti, a létesítmény üzemeltetőjét a közforgalom számára nyitva álló létesítmény működésének felfüggesztésére, a rendezvény szervezőjét a rendezvény félbeszakítására kötelezheti,

g) a hatásterület egészét vagy annak meghatározott részét - ideértve a hatásterületen lévő épületet is - lezárhatja, az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti,

h) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti,

i) a tömegközlekedést korlátozhatja, szüneteltetheti, valamint

j) járművet elszállíthat, vagy egyéb módon eltávolíthat.

(2) E § alkalmazásában a terrorcselekmény hatásterülete az a település vagy a település pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, főváros esetében a kerület vagy annak pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, ahol

a) a bekövetkezett terrorcselekmény miatt személyek élet- és vagyonbiztonsága sérelmet szenvedett,

b) a terrorcselekmény az előkészületre vonatkozó közvetlen, konkrét és a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a terrorizmust elhárító szerv által megerősített információk alapján bekövetkezhetne.

37/B. § (1) A rendőrség a 37/A. § szerinti kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 óra időtartamra rendelheti el, ami szükség esetén további 72 órával meghosszabbítható.

(2) Az országos rendőrfőkapitány az (1) bekezdés szerinti meghosszabbított időtartam lejártát követően is dönthet a kiemelt biztonsági intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják.

(3) A kiemelt biztonsági intézkedés fenntartásáról hozott döntésről, illetve annak indokairól a miniszter haladéktalanul beszámol az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának. A beszámolóban ismertetni kell a döntés alapjául szolgáló, konkrét információkat.”

3. § Az Rtv. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”

4. § Az Rtv. 42. §-a a következő (5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5e) Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú - a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt - helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”

5. § Az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az)

„a) (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat

aa) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

ab) titkos információgyűjtés keretében,

ac) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

ad) a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

ae) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,”

(használható fel.)

6. § (1) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A rendőrség kezeli)

„c) az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítménybiztosítási és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, a rendőrség kezelésében lévő létesítményekbe történő be- és kiléptetés során beszerzett személyes adatokat, az adatok beszerzésétől számított harminc napig,

d) a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos gyanús tranzakciók jelentésével, valamint a gyanús tranzakciókra vonatkozó jelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével összefüggő rendőrségi feladatok ellátásához szükséges adatokat a jelentés megtételétől, illetve a jelentéstételi kötelezettség rendőrség általi ellenőrzésének időpontjától számított öt évig.”

(2) Az Rtv. 91/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerint nyilvántartott adatokat a rendőrség a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont, valamint külföldi nemzeti kapcsolattartó pontok részére továbbíthatja.”

7. § Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)

„k) a tartózkodási engedélyekre vonatkozó idegenrendészeti résznyilvántartás.”

8. § Az Rtv. 91/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok

a) családi és utónevét,

b) születési idejét (év, hó, nap),

c) nemét,

d) állampolgárságát,

e) úti okmányának számát, típusát,

f) vízumának számát, típusát és

g) határátlépés során használt gépjárműve rendszámát.”

9. § Az Rtv. 104. §-a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke,”

10. § Az Rtv.

a) 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központhoz” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz”,

b) 42. § (7) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (5e) bekezdés”,

c) 42/A. § (1) bekezdésében a „42. § (1), (2), (5), (5a), (5b) és (5c) bekezdése” szövegrész helyébe a „42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése” szöveg, valamint

d) 91/E. § (5) bekezdésében és 91/M. § (3a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ”

szöveg lép.

2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

11. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:

a) az Információs Hivatal,

b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint

e) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).”

12. § Az Nbtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.”

13. § Az Nbtv. 5. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

„p) felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, a g) pont szerinti kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét;”

14. § Az Nbtv. a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § a)-g), i)-l), n)-s) pontban meghatározott feladatai ellátása során a működési területén felderített, a nemzetbiztonság katonai elemeit érintő információkat elemzi és értékeli, azokról folyamatosan tájékoztatja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőit, a Magyar Honvédség feladat- és hatáskörrel rendelkező parancsnokait, vezetőit, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a Magyar Honvédség főparancsnokát.

(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § h) és m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információkat haladéktalanul, elemző-értékelő tevékenység mellőzésével biztosítja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak.

(3) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működési területén önállóan hajtja végre Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, valamint a 9. § b) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) és i) pontja alapján kapott feladatokat.”

15. § (1) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

„i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságával kapcsolatos információbiztonsági feladatokat.”

(2) Az Nbtv. 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében végezheti, illetve alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit - az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével - saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.”

16. § Az Nbtv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében

a) figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;

b) megkeresésre értékeli - figyelemmel az együttműködés és koordináció keretében szerzett tapasztalatokra - az egyes együttműködő szervek kormányzati tájékoztatáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskörébe tartozó feladat-végrehajtást;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információkat;

d) közvetlen terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;

e) figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a kormányzati tájékoztató tevékenység során a nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából

a) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;

b) kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;

c) a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;

d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti a Kormány által megfogalmazott, a döntései meghozatalához szükséges eseti és időszakos hírigényeket;

e) a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;

f) az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során

a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt, valamennyi információra;

b) az együttműködő szerveket visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;

c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása céljával adatbázisokat kezel;

d) nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;

e) elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;

f) országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;

g) Magyarország nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;

h) feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket, különösen a több együttműködő szerv által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és ezekről tájékoztatja az érintett együttműködő szerveket;

i) abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúját észleli, illetve ha titkos információgyűjtés elrendelését tartja szükségesnek, megküldi az erre vonatkozó adatot az adott bűncselekmény nyomozására, illetve a titkos információgyűjtés teljesítésére hatáskörrel rendelkező együttműködő szervnek és kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét;

j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv által folytatott nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha a pontosító, kiegészítő információt tartalmazó adatot másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ mindkét együttműködő szervet értesíti és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;

k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;

l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az utasadat-információs egység feladatait.

(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathat másik együttműködő szervet.

(6) Az együttműködő szerv a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által továbbított adat felhasználásáról, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az adat felhasználására tett javaslat, illetve a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által tett egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül tájékoztatja az irányító minisztert és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.”

17. § (1) Az Nbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

„b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,”

[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.

(2) Az Nbtv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kezelése tekintetében az irányítási jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert illeti meg.”

18. § (1) Az Nbtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központon keresztül - irányítja az állami szervektől származó biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát.”

(2) Az Nbtv. 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.”

19. § Az Nbtv. 20. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők kirendelhetőek.

(1b) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.”

20. § Az Nbtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az előzőeken túlmenően - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával - közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.”

21. § Az Nbtv. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:

„A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések

30/A. § Az együttműködő szervek a következők:

a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

g) az idegenrendészeti hatóság,

h) a menekültügyi hatóság,

i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

j) a büntetés-végrehajtás központi szerve,

k) a bűnügyi nyilvántartó szerv,

l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.”

22. § (1) Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be]

„d) e törvényben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,”

(2) Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be]

„e) titkos információgyűjtéssel az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel.”

(3) Az Nbtv. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ titkos információgyűjtést nem folytat.”

23. § (1) Az Nbtv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti.”

(2) Az Nbtv. 40. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításokról az átadó szerv az adattovábbítás tényének és időpontjának, valamint az átvevő szerv által az adatkéréskor képzett egyedi azonosítónak a rögzítésével, illetve az átvevő szerv az adattovábbítás tényének, időpontjának, egyedi azonosítójának és az adatkérés céljának rögzítésével olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A nyilvántartásokból az egyes adattovábbításokra vonatkozó adatok az adattovábbítástól számított öt év elteltével törölhetőek.

(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatkezelőnek az érintett nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítani.”

(3) Az Nbtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak a közterületen elhelyezett képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközt üzemeltető állami szerv által rögzített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel átvételére.”

24. § (1) Az Nbtv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében

a) a polgárok személyi és lakcímének adatait nyilvántartó, kezelő állami vagy önkormányzati szerv nyilvántartásaiban,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartásaiban,

c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiban,

d) az ingatlan-nyilvántartásban,

e) a cégnyilvántartásban,

f) a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben,

g) valamennyi gépjárműnek, továbbá azok hatósági jelzésének bármely célból való nyilvántartására jogosult szerv nyilvántartásaiban,

h) az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervek nyilvántartásaiban,

i) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő, mindenki által elérhető, bárki által hozzáférhető szolgáltatást nyújtó szervek nyilvántartásaiban,

j) az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásaiban,

k) a postai szolgáltató nyilvántartásaiban,

l) az elektronikus hírközlési szolgáltató rendszereiben

megőrzésre alkalmas módon, dokumentáltan - az intézkedés céljának és időpontjának, határidejének, vagy időtartamának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el, melyekre vonatkozóan jelzőrendszert működtethetnek.”

(2) Az Nbtv. 41. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jelzések elhelyezésére való intézkedést, valamint a jelzőrendszer működtetését az adatkezelés megfelelő dokumentálása mellett - ha a nyilvántartások ezt lehetővé teszik - elektronikus formában, lehetőség szerint elektronikus adatkapcsolat útján, a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatot szolgáltató szerv által a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen kell végrehajtani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatot szolgáltató szervnek a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítania.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető állami szervek, valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok saját költségvetésük terhére alakítják ki és működtetik.

(7) A (6) bekezdésben meg nem határozott szervek és gazdasági társaságok - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének terhére alakítják ki és működtetik.”

25. § Az Nbtv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

„41/B. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a hatáskörébe tartozó ügyekben a 41-41/A. §-ban foglaltakon kívül az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében is - kizárólag egyedileg megjelölt adat keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél megjelölésével - elrendelheti jelzés elhelyezését.”

26. § Az Nbtv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat - amennyiben nemzetközi megállapodás vagy kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik - más EGT-állam titkosszolgálatától érkezett megkeresés alapján közreműködik az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel azonos megítélés alá eső eljárások (biztonsági ellenőrzés) során felmerülő adattári ellenőrzések végrehajtásában, amely során a nemzetbiztonsági szolgálat a megkeresés céljára figyelemmel más állami adatkezelő szervtől adatok igénylésére jogosult.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálat az eljárása során keletkezett adatokat továbbítja az EGT-állam titkosszolgálata részére, amennyiben az adattovábbítás nemzetbiztonsági érdeket nem sért.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a megkeresés alapján továbbított adatok felhasználására vonatkozóan korlátokat határozhat meg.”

27. § Az Nbtv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme, illetve az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.

(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell. Nem kell törölni az összekapcsolás eredményeként keletkezett azon adatot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési rendszereikkel.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel - ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme biztosított - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül összekapcsolhatja.”

28. § Az Nbtv. a következő alcímmel és 52/A-52/I. §-sal egészül ki:

„A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések

52/A. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szervtől adatokat az 52/B-52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából szerezhet be.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatával összefüggésben keletkezett adatokat nem szerezheti be.

52/B. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által kezelt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot

a) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,

b) az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel

szerzi be.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § e)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó adatot közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján akkor szerzi be, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli független nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § g)-m) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt módon nem lehet beszerezni.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § a)-e) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (3) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.

(5) A 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál teljesíti.

52/C. § (1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak térítésmentesen biztosítja.

(2) A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy

a) az kizárólag az 52/B. § (1) bekezdésében meghatározott adat elérését tegye lehetővé,

b) az ne eredményezze az együttműködő szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy kilétének felfedését,

c) annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz az 52/G. § alapján hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen,

d) ne veszélyeztesse az együttműködő szerv hatékony működését.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 52/B. § (2) bekezdése szerinti adatkapcsolat esetében.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem változtathatja meg, az adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.

(5) Az 52/B. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartásban kell rögzíteni.

(6) Amennyiben a minősített adat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség, az Európai Rendőrségi Hivatal, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység valamely szervétől vagy külföldi titkosszolgálatoktól származik, az adat átadásáról az együttműködő szerv vezetője dönt.

52/D. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ nemzetbiztonsági célból beszerzi és kezeli a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban a külföldi szerv által a rendelkezésére bocsátott adatot is.

52/E. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

(2) Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján elért vagy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak más módon szolgáltatott, titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adat büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve meghatározott más együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.

52/F. § (1) A kormányzati tájékoztató tevékenységhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett adatot az együttműködő szerv a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.

52/G. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot tartalmazó adatkezelési rendszerbe csak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítói jogkörében eljárva, továbbá sarkalatos törvény által feljogosított más szerv tekinthet be, annak adattartalmáról felvilágosítást vagy értesítést kérhet.

52/H. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.

(2) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja

a) a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése, továbbá

b) a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.

(3) Az utasadat szolgáltatója a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utasadatot.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a) az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal,

b) az utasadatok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és

c) az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.

(5) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából személyes adatokat vehet át.

(6) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.

(7) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot állapít meg, az e bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval összefüggésben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.

(8) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az átvett utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő öt évig kezeli.

(9) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vezetője rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.

(10) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (9) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,

b) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,

c) az érintett adatok körét és

d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételre.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.

(12) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot vagy vehet át utasadatokat.

(13) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

52/I. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve tevékenységek lehetséges kockázatát állapítja meg, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (6) és (7) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta, - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.”

29. § Az Nbtv. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek el.”

30. § Az Nbtv. 61. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)

„c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint a személyes adatnak nem minősülő, műveleti értékkel bíró információkat, technikai adatokat,”

31. § Az Nbtv. 71/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:

„(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet írásban vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitöltheti.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.”

32. § Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:

„(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki, írásban vagy a 71/A. § (2) bekezdésben meghatározott elektronikus keretprogram használatával.”

33. § Az Nbtv. 74. §-a a következő j)-o) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„j) elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése céljából történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;

k) együttműködő szervek: a 30/A. §-ban meghatározott szervek;

l) utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;

m) utasadat szolgáltatója: az l) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint átadó személyszállítást végző légifuvarozó;

n) közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált adatátadást tesz lehetővé;

o) jelzés: a nemzetbiztonsági szolgálatok által a feladataik végrehajtásához kapcsolódóan az adatkezelési rendszerekben kezelt adatra vonatkozóan elrendelt értesítési meghagyás, amely biztosítja a jelzéssel ellátott adatot érintő eseményről - így különösen az adatváltozásról, az adatot érintő intézkedésről, az adatra vonatkozó megkeresésről - az elrendelő nemzetbiztonsági szolgálat tudomásszerzését.”

34. § Az Nbtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/D-76/E. §-sal egészül ki:

„76/D. § Az együttműködő szerv köteles a közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felületét 2016. december 31-ig kell kiépíteni.

76/E. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ általános jogutódja.

(2) A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot kell a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjának tekintetni.”

35. § Az Nbtv.

a) 13. § (3) bekezdés d) pontjában a „jóváhagyásával meghatározza” szövegrész helyébe a „jóváhagyásával - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével - meghatározza”,

b) 53. § (1) bekezdésében a „szolgálatok a” szövegrész helyébe a „szolgálatok - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a”

szöveg lép.

36. § Az Nbtv. 77. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)

d) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott alkalmazásszolgáltatók együttműködésének rendjét és szabályait.”

37. § Az Nbtv. 78. §-a kiegészül a következő (1b) bekezdéssel:

„(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.”

38. § Az Nbtv. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 81. §-sal egészül ki:

„81. § E törvény 40. és 41. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

39. § Hatályát veszti az Nbtv. 8. § (7) bekezdése.

3. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

40. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) II. Fejezete a következő 14/A-14/F. §-sal és alcímekkel egészül ki:

„Az INTERPOL FIND rendszerben elért találatot követő elsődleges intézkedések

14/A. § (1) A hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv helyszínen eljáró hivatásos állományú tagja a találattal kapcsolatban a személyazonosságot a rendelkezésre álló okmányokban foglalt, illetve az egyéb forrásból rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg, és erről tájékoztatja ügyeleti szolgálatát. Ha a találat megerősítése vagy kizárása érdekében szükséges, a személyt elő kell állítani.

(2) Az ügyeletes az intézkedés során megállapított adatokat ismételten ellenőrzi az INTERPOL FIND rendszerben, és felveszi a kapcsolatot a NEBEK-kel.

(3) Mind a helyszínen, mind a szolgálati helyiségben, illetve a határátkelőn történő ellenőrzéskor meg kell állapítani, hogy a találat az ellenőrzés alá vont személyre vagy tárgyra vonatkozik-e. A körözésre, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra, a személyazonosító igazolvány-, az útiokmány-, illetve az idegenrendészeti nyilvántartásra rendszeresített nemzeti adatbázisokban minden olyan személy vagy tárgy ellenőrzését végre kell hajtani, akire vagy amelyre vonatkozólag az INTERPOL FIND rendszerben is ellenőrzés történik.

(4) A találatról a NEBEK-et - rövid úton - haladéktalanul értesíteni kell, míg a végrehajtott intézkedésekről szóló, valamint az azzal összefüggő iratokat, találati értesítőt - elektronikus úton - utólag kell megküldeni számára.

(5) Ha a találati adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ellenőrzött személy vagy tárgy azonos az INTERPOL FIND rendszerben található körözött személlyel vagy tárggyal, az azonosságot vagy annak kizárását a NEBEK - ha a személyt előállították, az előállítás ideje alatt - tisztázza a külföldi központi hatósággal.

(6) Ha a személy vagy a tárgy azonossága nem állapítható meg egyértelműen, a 12. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése érdekében intézkedni kell

a) az INTERPOL körözési nyilvántartásában fellelhető egyéb adat, azonosítási anyag - különösen fénykép, illetve gépjárműadat - beszerzése, valamint

b) a külföldi központi hatósággal való kapcsolatfelvétel iránt.

(7) A személyről az intézkedés során készített fényképet - valamint szükség esetén az ujjnyomatot - meg kell küldeni a NEBEK számára.

(8) Az eljáró szerv a sikeres vagy sikertelen megerősítést követően a foganatosított intézkedésről vagy annak megszüntetéséről a NEBEK-et haladéktalanul értesíti.

A nemzetközi vagy európai elfogatóparancs alapján kiadott jelzés esetén követendő eljárás szabályai

14/B. § (1) Ha a kiadatás vagy átadás céljából kibocsátott elfogatóparancs alapján az INTERPOL FIND rendszerben történő ellenőrzés találatot eredményez és a helyszínen a találat kétséget kizáróan megállapítható, a találat megerősítése esetén az ellenőrzés alá vont személyt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - elő kell állítani.

(2) A találat megerősítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az ellenőrzés alá vont személyt őrizetbe kell venni, és a személyi szabadság korlátozásáról, valamint az őrizetbe vételről készült iratokat elektronikus úton továbbítani kell a NEBEK számára.

(3) A NEBEK az őrizetet foganatosító szerv által megküldött iratok alapján egyeztet a Fővárosi Törvényszékkel, majd az őrizetbe vevő szervet tájékoztatja a bíróság elé állítás helyéről és időpontjáról.

(4) A bíróság elé állításról az őrizetbe vevő szerv gondoskodik.

A gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személy megtalálása esetén követendő eljárás szabályai

14/C. § (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt gyanúsítottként kívánja meghallgatni, de ellene elfogatóparancs nem került kibocsátásra, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(2) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt tanúként, sértettként kívánja meghallgatni, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy életvitelszerűen hol tartózkodik.

(4) Bűncselekmény sértettjének azonosítása esetén - a vele kapcsolatban kért intézkedésnek megfelelően -

a) a tartózkodási helyének megállapítása, vagy

b) a sérelmére elkövetett bűncselekményre, illetve a hiányzó személyes adataira vonatkozó kiegészítő információ megküldése

iránt kell intézkedni.

(5) Ha a gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személlyel kapcsolatban az azonosítás elvégzését kérik, az ellenőrzés alá vont személy valós személyazonosságának megállapítása iránt kell intézkedni, valamint az általa használt okmányokat ellenőrizni kell a rendelkezésre álló adatbázisokban.

Az eltűnt személyre vonatkozó jelzés esetén követendő eljárás szabályai

14/D. § (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt eltűntként tartja nyilván, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó

a) személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy életvitelszerűen hol tartózkodik, valamint

b) nagykorú személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy tartózkodási helye az eltűnését bejelentővel közölhető-e.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozattétel esetén ezt a tényt a NEBEK számára küldendő tájékoztatón fel kell tüntetni.

(4) Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy kiskorú, a NEBEK-et soron kívül kell értesíteni, különösen arra vonatkozólag, hogy a kiskorú kinek a felügyelete alatt áll.

(5) Ha a (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyt orvosi vizsgálatnak kell alávetni vagy egészségügyi, illetve szociális intézetben történő elhelyezésre kerül sor, a NEBEK-et ennek tényéről értesíteni kell.

A figyelmeztető jelzés esetén követendő eljárás szabályai

14/E. § (1) A kért intézkedésként „figyelmeztetés”-t megjelenítő találat esetén - az adatainak rögzítését követően - a találattal érintett személy ellenőrzés alá vonásának körülményeiről - különösen annak helyéről, idejéről, a használt okmányok számáról, illetve a használt jármű forgalmi rendszámáról - diszkrét módon, a jelzés tényének leplezésével információt kell gyűjteni, majd az ezek alapján megállapítottakról a NEBEK-et értesíteni kell.

(2) A „lehetséges veszély”-t megjelenítő találat esetén az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

A körözött tárgy azonosítása esetén követendő eljárás szabályai

14/F. § (1) A körözött járműre elért találat esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkező, találatot elérő szerv a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, valamint a járműre elkövetett bűncselekményről elsődlegesen rendelkezésre álló adatok beszerzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés időtartamára a jármű visszatartható.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése, illetve a találattal érintett járműre elkövetett bűncselekményről rendelkezésre álló adat a határidőn belül nem szerezhető be, a járművet az utolsó birtokosának kell visszaadni.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszaadásról - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint a releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a NEBEK útján értesíteni kell.

(5) Az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése esetén,

a) ha a jármű lefoglalásának a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.) meghatározott feltételei a magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény gyanúja miatt fennállnak, a találatot elérő szerv a lefoglalásra és a lefoglalt dolog kiadására a Be. rendelkezéseit alkalmazza, és az eljárást e szabályok szerint folytatja le, vagy

b) ha magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, a találatot elérő szerv intézkedik a jármű ideiglenes őrzésbe vételéről, és erről a NEBEK útján értesíti az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatóságát azzal, hogy a jármű lefoglalását és visszaadását célzó jogsegélykérelem előterjesztésére 60 nap áll rendelkezésre.

(6) Ha az illetékes külföldi központi hatóság határidőn belül nem terjeszt elő igazságügyi jogsegélykérelmet, úgy az eljáró rendőri szerv az ideiglenes őrzésbe vételt megszünteti, és a járművet a legutolsó birtokos részére adja ki.

(7) Ha a legutolsó birtokos a kiadásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem veszi át, a találatot elérő hatóság a járművet jogszabályban meghatározottak szerint értékesítheti.

(8) A külföldi központi hatóság által megerősített találatot elérő szerv az ideiglenes őrzésbe vétel helyett a járművet - a NEBEK egyidejű értesítése mellett - a legutolsó birtokos használatában hagyja, ha a találat tárgyát képező járművet valamely országban nyilvántartásba vették, és hivatalos járműokmányokkal látták el.

(9) A körözött okmányra elért találat esetén a találatot elérő a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, és kéri a találatnak a lopott vagy elvesztett okmányra vonatkozó adatokat elhelyező külföldi központi hatóság által 8 órán belül történő megerősítését. Ezen időtartamra az okmány visszatartható.

(10) A (9) bekezdés szerinti megerősítés

a) esetén a találatot elérő szerv intézkedik az okmány lefoglalásáról, érvénytelenítéséről, indokolt esetben a büntetőeljárás megindításáról, és erről a NEBEK útján értesíti az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot azzal, hogy az okmányt a hazai eljárás lezárását követően a kiállítás helye szerinti országba diplomáciai úton fogja visszajuttatni, vagy

b) hiányában az ott meghatározott határidő lejártát követően az okmányt a legutolsó birtokosának kell visszaadni, amiről - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint a releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a NEBEK útján értesíteni kell.”

41. § A NEBEK tv. a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § E törvény 2. alcíme az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspontnak való megfelelést szolgálja.”

42. § A NEBEK tv.

a) 12. § (6) bekezdésében az „a jogszabályban” szövegrészek helyébe az „az e törvényben”, valamint

b) 12. § (7) bekezdésében az „a jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvényben”

szöveg lép.

4. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

43. § Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény. 4. § p)-x) pontja, I/A. fejezete, valamint 62. § (1) és (6) bekezdése.

5. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

44. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya - a 2. § m) pont, 3/B. §, 4/A. § valamint 13/B. § kivételével - nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződéses nyilatkozatokat is.”

45. § (1) Az Ekertv. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:

„g) Magyarország területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; továbbá az m) pont szerinti alkalmazásszolgáltató valamennyi olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatása, amely Magyarországon elérhető, függetlenül attól, hogy az alkalmazásszolgáltató Magyarországon letelepedett, vagy bármilyen formában engedélyezett-e, vagy attól, hogy a hozzáférés során akár a szolgáltató, akár a felhasználó egyértelműen azonosítható-e.”

(2) Az Ekertv. 2. § l) pontja a következő le) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely)

„le) alkalmazásszolgáltató.”

(3) Az Ekertv. 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„m) Alkalmazásszolgáltató: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, vagy amely elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával valamilyen szoftverhez vagy hardverhez való hozzáférést, szoftveres alkalmazást, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít specifikus szoftveren vagy webes felületen több felhasználó számára, időben korlátozott vagy korlátlan módon, havi- vagy használat alapú ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes formában.”

46. § Az Ekertv. „Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás” alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § Az az alkalmazásszolgáltató, aki az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást nyújt, amely a szolgáltatást igénybe vevők között titkosított kommunikációt biztosít olyan módon, hogy a kommunikáció tartalma vagy a kommunikációs csatorna felépítésével kapcsolatos funkciók nem kizárólag a felhasználó végberendezésén valósulnak meg (végpont-végpont közötti titkosítás), köteles - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével továbbított küldemények, közlések tartalmát a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni, valamint a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével kapcsolatosan keletkező, vagy kezelt, a 13/B. § (2) bekezdése szerinti metaadatokat a 13/B. § szerint megőrizni és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni.”

47. § Az Ekertv. 8. § (1) bekezdésében a „2. § la) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § l) pont la) alpontjában, valamint m) pontjában” szöveg lép.

48. § Az Ekertv. „Adatvédelem” alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) Az az alkalmazásszolgáltató, aki titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújt, köteles az ilyen alkalmazás igénybevételével továbbított küldeményekkel, közlésekkel kapcsolatosan keletkező vagy kezelt, (2) bekezdés szerinti metaadatokat azok keletkezésétől számított 1 évig megőrizni.

(2) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén a titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújtó alkalmazásszolgáltató

a) a szolgáltatás típusát;

b) a szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának

ba) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges azonosító adatait, a szolgáltatás igénybevételének dátumát, kezdő és záró időpontját;

bb) a regisztrációhoz használt IP-címét és portszámát;

bc) az igénybevételnél használt IP-címét és portszámát;

c) a felhasználói azonosítót

köteles átadni.”

49. § Az Ekertv. a következő 16/H. §-sal egészül ki:

„16/H. § (1) Ha a Hatóság a titkos információgyűjtésre jogosult szerv tájékoztatása alapján megállapítja a 3/B. §-ban vagy a 13/B. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet alkalmazásszolgáltatót százezer forinttól tízmillió forintig terjedő, együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírsággal sújthatja.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírságot a Hatóság számlájára kell befizetni.”

50. § Az Ekertv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 2. és 3/B. §-ainak a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

51. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a 92/B. §-t követően a következő alcímmel és 92/C. §-sal egészül ki:

„Terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye esetén szükséges együttműködés

92/C. § Az elektronikus hírközlési szolgáltató terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye esetén biztosítani köteles - a Kormány által rendeletében meghatározott feltételek szerint - a rendészetért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szervek által használt hívószámok tekintetében a folyamatos működést.”

52. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg)

„a) az elektronikus hírközlési szolgáltató által terrorcselekmény bekövetkezését követően vagy annak veszélye esetén kötelezően biztosítandó szolgáltatások részletszabályait.”

(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon szervek körét, amelyek által használt hívószámok tekintetében a folyamatos működést az elektronikus hírközlési szolgáltató terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye esetén is biztosítani köteles.”

7. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

53. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban. Ftv.) 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet)

„c) a hatástalanított lőfegyverek hatástalanítását igazoló tanúsítványokról - a hatástalanítás időpontjától számított húsz évig - a következő adattartalommal:

ca) - a műszaki érvényesség időtartamának kivételével - a hatástalanított lőfegyver 5. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai,

cb) a hatástalanítás időpontja, valamint

cc) a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását igazoló tanúsítvány száma.”

54. § Az Ftv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - ellátja a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatósági feladatokat.”

55. § Az Ftv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi nyilvántartásból teljesített - személyes adat továbbításával járó - adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.”

56. § Az Ftv. a következő 11/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezetre vonatkozó adatkezelési szabályok

11/A. § (1) A hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet az 5. § (2) bekezdés c) pont ca)-cc) alpontjában meghatározott adatokat elektronikus úton továbbítja a lőfegyverek központi nyilvántartásába.

(2) Az (1) bekezdés szerint a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbított adatokat a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet a hatástalanítás időpontjától számított húsz évig megőrzi.”

57. § (1) Az Ftv. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az Ftv. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 5. § (2) bekezdés c) pontja és a 11/A. § a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i, 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

8. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

58. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Át.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását - a Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel kivételével - a Kormány rendeletben hirdeti ki. A Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén, a belső határon a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását a határrendészetért felelős miniszter rendeletével hirdeti ki.”

59. § Az Át. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar vagy más elháríthatatlan külső ok miatt nem biztosíthatóak. A működés szüneteltetését - a feltételek fennállása esetén - az országos rendőrfőkapitány további legfeljebb negyvennyolc órával meghosszabbíthatja.”

60. § Az Át. 16. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság védelme érdekében

a) nemzetbiztonsági érdekből a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben

b) járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében - ezek jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletében részleges határzárat rendelhet el.

(9) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a belső határon - a Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén - a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását rendeletben hirdesse ki.”

9. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

61. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. § (1)-(4) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.”

62. § A Btk. 314. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból

a) jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy

b) terrorista csoportot szervez.”

63. § A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„316. § Aki

a) terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, vagy

b) terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy azon átutazik,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

64. § A Btk. 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„331. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat.”

10. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

65. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 11. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Ha a körözést elrendelő szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési nyilvántartási rendszerbe, amelynek adattartalma kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.

(8) Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából elrendelt körözéséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervet, személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet, központi útiokmány-nyilvántartó szervet vagy központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.”

66. § A SIS II. tv. 19. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)

„f) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.”

67. § A SIS II. tv. 19. § (1) bekezdés e) pontjában a „szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe a „Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

11. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

68. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha törvény másként nem rendelkezik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére tizenöt munkanapon belül, a nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli megkeresésére kettő munkanapon belül szolgáltatja a kért adatot.”

(2) A Hpt. 162. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség írásbeli megkeresésére határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti és a mulasztását a megkereső szerv felé írásban sem menti ki, a megkereső szerv erről tájékoztatja a Felügyeletet.”

(3) A Hpt. 162. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul kiszolgáltatja” szövegrész helyébe a „haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül kiszolgáltatja” szöveg lép.

12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

69. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása” alcíme a következő 154/A. §-sal egészül ki:

„154/A. § (1) A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél elrendelt 1-2-es fokozatok esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka - a terrorfokozat elrendelésének idejére - az elítéltek

a) 122. § b), e), n) és o) pontjában, 123. § (1) bekezdésében meghatározott jogait,

b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,

c) szakképzésben és továbbképzésben való részvételét, valamint

d) a magánál tartható tárgyainak körét

korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti terrorfokozat megszüntetését követően az elítéltek elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.”

70. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 394/A. §-sal egészül ki:

„394/A. § A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél elrendelt 1-2-es fokozatok esetén az előzetes letartóztatás végrehajtása során a 154/A. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.”

13. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

71. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adatközlésre kötelezett szerv értesíti a központi szervet azon arckép profil technikai kapcsoló számáról, amelyhez tartozóan az általa kezelt arcképmás a nyilvántartásból törlésre került, valamint azon arckép profil technikai kapcsoló számáról, amelyhez tartozóan az általa kezelt arcképmás nyilvántartásba vételétől számított

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 15 év,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 8 év,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 8 év,

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben 6 év,

e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben 20 év,

f) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben 10 év,

g) az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben 15 év

eltelt és az adott személyhez tartozó újabb arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot képzett.

(7) A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból az értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számot és az ahhoz tartozó, általa kezelt arckép profilt, valamint az adatközlésre kötelezett szerv az ezen arckép profil alapjául szolgáló arcképmáshoz kapcsolódóan általa nyilvántartott technikai kapcsoló számot.”

72. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti feladata ellátása során a központi szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás nyilvántartásba vételének dátumát, az arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.”

14. Záró rendelkezések

73. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 31. § és a 32. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 23. §, 24. §, 45. és 46. §-ainak a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

74. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében és 28/B. § (2) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 15/A. §-ában és 17/A. §-ában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ”,

b) 27/C. § (5) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak”

szöveg lép.

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1b) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak” szöveg lép.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (2a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak” szöveg lép.

(5) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak” szöveg lép.

(6) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

(7) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében a „szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe a „Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

(8) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés g) pontjában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

(9) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.

75. § Hatályát veszti a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

76. § Az 1-5. §, 10. § a)-c) pontja, 11-18. §, 20. §, 21. §, 29-37. §, valamint a 39. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére