Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.23.)

2016. évi LXXX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

AZ OKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 8. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően amennyiben a szakképzésről szóló törvény 8. § (6) bekezdése alapján a gyakorlati képzés egy része iskolai tanműhelyben valósul meg, az 5. § a) pont ab) alpontja szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a tanulószerződéses tanulója átirányítása érdekében a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az (5) bekezdésben az átirányítás időtartamára meghatározott időtartamba azzal, hogy a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott normatíva alapján számított összeg - a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással csökkentett - arányos része illeti meg.”

(2) Az Szht. 8. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)

g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást vagy az (5a) bekezdésben meghatározott összeget,”

2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

2. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít;”

3. § Az Szt. IV. Fejezetének 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) A szakképzési centrum tagintézménye a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában, valamint gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerinti delegált - különösen a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntésekre kiterjedő - hatáskörökkel rendelkezik.

(2) A szakképzési centrum tagintézményeiben intézményegységek hozhatók létre. Az intézményegység működhet a tagintézmény feladatellátási helyén kívül is. A tagintézmény feladatellátási helyén kívül működő intézményegység - az Nkt. 4. §-ának 28. pontjában meghatározott esetben - fiók-tagintézményként működik. Az intézményegység élén intézményegység-vezető, a fiók-tagintézmény élén tagintézményegységvezető-helyettes áll. A tagintézmény és a fiók-tagintézmény kapcsolatát a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

(3) A szakképzési centrum - az egyes tagintézmények rendelkezésére álló előirányzatok összegét elkülönítve tartalmazó - költségvetését a tagintézmény igazgatója véleményének kikérésével kell elkészíteni.

(4) A szakképzési centrum tagintézményének igazgatója a tagintézményben alkalmazottak tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tagintézménybe történő kinevezés, vezetői megbízás kiadása és annak visszavonása, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a tagintézmény igazgatójának javaslatára a főigazgató által történik.

(5) A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a főigazgató a szakképzési centrum szakszervezeti szervezetével, az igazgató a tagintézmény szakszervezete alapszervezeti titkáraival egyeztet.

(6) A szakképzési centrum fenntartói jogának gyakorlásában részt vesz az állami szakképzési és felnőttképzési szerv. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja a fenntartó által az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogköröket. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben terheli, ha az oktató munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei.”

4. § Az Szt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzési idő 5%-át kitevő időtartamban a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) - vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet kezdeményezésére gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására kerül sor a szakképző iskola vezetője által a gazdasági kamara - a gyakorlati képzés feltételrendszerének megfelelőségére vonatkozó - véleményének kikérésével meghozott döntés alapján. Ennek megvalósítására a befejező szakképzési évfolyam második félévében egybefüggően kerül sor.”

5. § (1) Az Szt. 29. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes)

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga.”

(2) Az Szt. 29. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.”

6. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben - az (5) bekezdésben előírtak megtartása mellett - a szakképzési évfolyamok OKJ-ban meghatározott száma a felére csökkenthető.”

7. § Az Szt. 34/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanuló - a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló kivételével - második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”

8. § Az Szt. XI. fejezete a következő 34/B. §-sal egészül ki:

„34/B. § A szakképzési centrumban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató által a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályának óráival, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel összefüggésben teljesített munkavégzés tekintetében a felek a munka törvénykönyvéről szóló törvény 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1) bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a megállapodás alapján teljesített munkaidő

a) nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából,

b) időtartamát a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkavégzéstől

elkülönítve tartja nyilván a munkáltató.”

9. § Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv szerint történő felkészítéséért a tanulószerződés hatályának ideje alatt a gyakorlati képzést szervező a felelős.”

10. § (1) Az Szt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A gyakorlati képzés folytatására jogosult, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek közé nem tartozó szervezet által a tanulóval a 26. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzésre kötött tanulószerződés hatálya a kilencedik évfolyam eredményes teljesítése tanévének utolsó napján szűnik meg.”

(2) Az Szt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanuló tanulószerződést a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek közé nem tartozó szervezettel csak abban az esetben köthet, ha e szervezetnél egyidejűleg 12 tanulónál kevesebb tanuló vesz részt gyakorlati képzésben vagy ha a gazdasági kamara igazolást állított ki e szervezet számára arról, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek gyakorlati képzőhelyet nem tudnak biztosítani.”

11. § Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza)

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét, valamint azt, hogy az Szht. 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek körébe tartozik-e,”

12. § Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzbeli juttatást kizárólag

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére

köteles fizetni.”

13. § Az Szt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések nappali rendszerű oktatás, valamint elkülönülten a felnőttoktatás szerinti keretszámaira (beiskolázási arányaira), továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.”

14. § (1) Az Szt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola, nem állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra, és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.”

(2) Az Szt. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a 43. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet az Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett.”

(3) Az Szt. 84. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója)

c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás keretszámait.”

(4) Az Szt. 84. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése megyénként és a fővárosra tekintettel, valamint fenntartóként tartalmazza a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzések nappali oktatás, valamint felnőttoktatás szerinti keretszámait is.”

15. § Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és a nappali rendszerű oktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámait, a keretszámok átadásának lehetőségét és szabályait, a fel nem használt keretszámok felhasználásának, valamint a fenntartók keretszámokkal összefüggő - személyes adatot nem tartalmazó - adatszolgáltatásának a szabályait, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.”

16. § Az Szt.

a) 2. § 6. pontjában az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett” szövegrész helyébe az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett”,

b) 2. § 24. pontjában a „kettő meglévő, államilag elismert szakképesítés” szövegrész helyébe a „kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett államilag elismert szakképesítés”,

c) 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

d) 5/A. §-ában az „az állami intézményfenntartó” szövegrész helyébe az „a tankerületi”,

e) 36. § (3) bekezdésében az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)”,

f) 42. § (2) bekezdésében az „az első és a második, állam által elismert” szövegrész helyébe az „a 2. § 24. pontja szerinti harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő”,

g) 46. § (1) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola vagy szakiskola”,

h) 92/B. § (2) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi központ”

szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az Szt.

a) 92. § (37) bekezdése,

b) 92/A. § (10) bekezdése,

c) 92/B. § (1) és (1a) bekezdése.

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

18. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja a következő x) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely)

x) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás”

(lehet,)

(2) Az Nkt. 4. §-a a következő 38-41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38. gyógypedagógus, konduktor: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor (tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus),

39. utazó gyógypedagógus, utazó konduktor: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, aki az e törvényben meghatározott tevékenységét rendszeresen munkáltatója feladatellátási helyén kívül végzi,

40. együttnevelést segítő pedagógus: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló - közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola által, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása érdekében foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor,

41. egyéni előrehaladású nevelés és oktatás: a sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma.”

19. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési rendszer intézményei:

a) óvoda,

b) általános iskola,

c) gimnázium,

d) szakgimnázium,

e) szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],

f) szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola],

g) készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)-g) pont alattiak együtt: középfokú iskola],

h) alapfokú művészeti iskola [a továbbiakban a b)-h) pont alattiak együtt: iskola],

i) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

j) kollégium [a továbbiakban az a)-j) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

k) pedagógiai szakszolgálati intézmény,

l) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-l) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény].”

20. § Az Nkt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(6) A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.”

21. § Az Nkt. 11/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

11/A. Szakiskola

13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára.

(2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében - a sajátos nevelési igény jellegétől függően - a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg.

(3) A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.”

22. § Az Nkt. a következő 11/B. alcímmel egészül ki

11/B. Készségfejlesztő iskola

13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

(2) A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből

a) kettő közismereti képzést folytató évfolyam,

b) kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban: gyakorlati évfolyam).

(3) A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott.

(4) A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai eltérő készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.”

23. § Az Nkt. 13. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény”

24. § Az Nkt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

(2a) A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában

a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,

b) otthoni ellátás keretében,

c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.”

25. § Az Nkt. a következő 13/A. alcímmel egészül ki:

13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

15/A. § (1) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus, konduktor szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik.

(2) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

(3) Az állami intézményfenntartó központ az e §-ban meghatározott feladatokra, állami felsőoktatási intézmény, továbbá egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot is felkérhet.”

26. § Az Nkt. 15/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működik.”

27. § Az Nkt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,

b) a szakértői bizottsági tevékenység,

c) a nevelési tanácsadás,

d) a logopédiai ellátás,

e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

f) a konduktív pedagógiai ellátás,

g) a gyógytestnevelés,

h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.”

28. § Az Nkt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport. A szakképző iskolában a gyakorlati képzésre megállapított minimális létszámtól el lehet térni akkor is, ha az osztályban a szakképzésről szóló törvény szerinti hiányszakképesítés megszerzésére irányuló nevelés-oktatás, képzés folyik. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakközépiskola elméleti képzéshez rendelt létszámkeretei szerint kell meghatározni.”

29. § Az Nkt. 27. §-a a következő (11c) bekezdéssel egészül ki:

„(11c) Ha a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 101. § (7) bekezdése szerinti előkészítő jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében a tanuló részére legalább heti 15 tanóra van biztosítva, a mindennapos testnevelés az előkészítő jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében biztosított művészeti szakmai képzéssel váltható ki.”

30. § (1) Az Nkt. 47. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek)

a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához, a fejlesztő nevelés-oktatáshoz, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

b) egyéni előrehaladású neveléshez és oktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,”

(2) Az Nkt. 47. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)

a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása kell, ha

aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése,

ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint

ac) az értelmi fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,”

(3) Az Nkt. 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható.”

31. § (1) Az Nkt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) középfokú iskola esetén huszonötödik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”

(2) Az Nkt. 60. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Készségfejlesztő iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik az e törvény 13/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott két gyakorlati évfolyamot nem végezték el. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.”

32. § Az Nkt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt. Ha a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére.”

33. § (1) Az Nkt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.”

(2) Az Nkt. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,

b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,

c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka

alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.”

(3) Az Nkt. 65. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell)

b) a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező,”

(foglalkoztatott tekintetében is.)

(4) Az Nkt. 65. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az üzemi baleset megállapíthatósága szempontjából a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy a minősítési eljárásban, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokban a hivatal felkérése alapján résztvevő - nyugdíjasnak nem minősülő - szakértő vagy szaktanácsadó e tevékenysége a foglalkozása körében történő munkavégzésnek minősül.”

34. § Az Nkt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.”

35. § Az Nkt. 68. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

(2) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével az állami fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.”

36. § Az Nkt. 74. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény és a szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan a tankerületi központot és a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat a tankerületi központ vagy a szakképzési centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. A tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelői jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja. A tankerületi központ által a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon bérbeadásához szükség van az érintett köznevelési intézmény vezetőjének előzetes véleményére.

(5) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”

37. § Az Nkt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § A tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása mellett külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van az érintett köznevelési intézmény vezetőjének előzetes véleményére.”

38. § Az Nkt. 77. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter)

k) dönt az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, valamint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, a 21. § (3) bekezdés c)-e) pontjaiban felsoroltak módosulásával járó átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról.”

39. § (1) Az Nkt. 83. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az oktatási központ

a) dönt a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény 21. § (3) bekezdés f)-j) pontjaiban felsoroltak módosulásával járó átszervezésről,

b) meghatározza a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.”

(2) Az Nkt. 83. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:]

h) a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának”

(véleményét.)

40. § Az Nkt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés tervezett végrehajtása éve februárjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.”

41. § Az Nkt. 48. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § (1) Ha a fenntartóváltás következményeként a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fenntartói jog átszállásának időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha

a) az átvevő költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval,

b) a munkavállalóval szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy e törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (9) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja,

c) a fenntartói jog átszállásának időpontja előtt a munkaviszony megszüntetéséről a munkáltató vagy a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatot tett vagy erről megállapodott,

d) e törvény értelmében a köznevelési intézmény működtetése a települési önkormányzat kötelező feladata, a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy

e) a munkavállaló az (6) bekezdés alapján továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.

(3) A (2) bekezdés

a) a)-b), valamint e) pontjában foglalt esetben a munkaviszony a fenntartói jog átszállásának időpontjában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (3) bekezdése alapján megszűnik,

b) c) pontjában foglalt esetben a munkaviszony az egyoldalú jognyilatkozatban vagy megállapodásban foglalt időpontban, az abban szereplő feltételek mellett szűnik meg,

c) d) pontjában foglalt esetben a működtetés körében foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára - a működtetés feladatát ellátó önkormányzat az átvevő munkáltató kijelöléséről szóló döntése alapján, az átvevő munkáltatóra vonatkozó törvénytől függően - a Munka Törvénykönyvének a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait vagy az e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az átvevő költségvetési szerv a fenntartói jog átszállásáról és ennek munkaviszonyukat érintő következményeiről a munkavállalókat a fenntartói jog átszállásának időpontját megelőző legalább tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha az átvevő költségvetési szerv megalapítására ezen időpontig nem kerül sor, a tájékoztatási kötelezettség az átvevő költségvetési szerv fenntartóját terheli.

(5) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés következő tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot:

a) az átvevő költségvetési szerv személye,

b) a munkavégzés helye,

c) a besorolás és illetmény összege.

(6) A munkavállaló a tájékoztatás alapján a fenntartói jog átszállásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy további foglalkoztatásához hozzájárul, vagy azt elutasítja.

(7) Ha a munkaviszony

a) határozatlan időtartamú volt, akkor határozatlan időtartamú, ha határozott időtartamú volt, akkor a munkaszerződés szerinti időpontig tartó határozott időtartamú,

b) teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra szólt, akkor teljes munkaidős, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős

közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(8) Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(9) A fenntartói jog átszállásának időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a fenntartói jog átszállásának időpontjával e törvény vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(10) Ha a munkavállaló a kinevezést - korábbi további foglalkoztatására vonatkozó jognyilatkozatával ellentétesen - nem írja alá, nem adja hozzájárulását további foglalkoztatásához, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja, munkaviszonyát a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján megszűntnek kell tekinteni, a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat a (9) bekezdés szerinti határidőt követő öt munkanapon belül ki kell adni.

(11) A munkavállaló munkaköre a fenntartói jog átszállása miatt nem változik. A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - e törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(12) A munkavállaló a fenntartói jog átszállásával közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult korábbi munkaviszonyát - a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása kivételével - az átvevő költségvetési szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként elismerni.

(13) A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés a fenntartóváltás időpontjában hatályát veszti, vagy - részleges fenntartói jog átszállás esetén - az átvevő költségvetési szervhez át nem kerülő munkavállalókra kiterjedően marad hatályban.

(14) A munkáltatónál működő üzemi tanács a fenntartói jog átszállásának időpontjában megszűnik.”

42. § Az Nkt. 94. § (4) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervek feladatait, valamint az oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szervet és feladatait”

(rendeletben állapítsa meg.)

43. § Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/F-99/I. §-sal egészül ki:

„99/F. § 2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-ig a működési engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni. A készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás 13/B. § szerinti ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező. A készségfejlesztő iskolában a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.

99/G. § (1) A tankerületi központ által fenntartott, települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény 76. §-ban meghatározott működtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek a tankerületi központot 2017. január 1-jétől illetik meg, illetve terhelik.

(2) 2017. január 1-jével a tankerületi központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a működtető önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény működtetését és a működtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, ha - a munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével - megfelelnek a 2016. december 31-én betöltött munkakörükre vonatkozóan a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott képesítési előírásoknak.

99/H. § (1) A 2016. december 31-én települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon települési önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint 2017. január 1-jén a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A köznevelési feladat ellátását biztosító vagyon alatt az ellátott köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.

(2) A tankerületi központ és a működtető települési önkormányzat az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(3) Az átadás-átvételt a működtető települési önkormányzat képviseletére jogosult személy (a továbbiakban: átadó) és a tankerületi központ képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi igazgató megállapodásának (a továbbiakban: megállapodás) legkésőbb 2016. december 15-éig történő megkötésével kell végrehajtani.

(4) Ha a felek között a (3) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, az oktatásért felelős miniszter 2016. december 20. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

(5) A (4) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra - a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(7) Ha a közigazgatási határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, az oktatásért felelős miniszter a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

99/I. § Az állami intézményfenntartó központ, illetve a tankerületi központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit a közbeszerzés becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályok alkalmazásakor gazdasági szervezettel és önálló működési költségvetéssel rendelkező szervezeti egységnek kell tekinteni.”

44. § (1) Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nkt. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

45. § Az Nkt.

1. 4. § 20. pontjában a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „munkaviszony, egyházi szolgálati jogviszony”

2. 6. § (2) bekezdés e) pontjában

a) a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”,

b) a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

3. 8. § (4) bekezdésében a „fejlesztő nevelésben” szövegrész helyébe a „korai fejlesztésben és gondozásban”,

4. 14. § (3) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az oktatási központ”

5. 15. § (3) bekezdésében a „gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus)” szövegrész helyébe a „gyógypedagógus, konduktor”,

6. 15/A. §

a) (3) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az illetékes tankerületi központ”,

b) (4) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ az e §-ban meghatározott feladatokra,” szövegrész helyébe az „illetékes tankerületi központ - az oktatási központ egyetértésével - az e §-ban meghatározott feladatokra, illetékességi körén kívül eső tankerületi központ,”,

7. 19. § (5) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,

8. 21. §

a) (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

b) (2) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a tankerületi központ”,

c) (9) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központnak” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központnak”,

9. 22. § (2) bekezdésében a „vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti vagy egyházi szolgálati”,

10. 33. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központ”,

11. 45. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrésze helyébe a „járási hivatal”,

12. 45. § (8) és (10) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központ”,

13. 50. §

a) (7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központ”,

b) (8) bekezdésében a „véleményét” szövegrész helyébe a „véleményét és az illetékes tankerületi központ egyetértését.”,

14. 61. §

a) (1) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi központ”,

b) (8) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

15. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyógypedagógussal” szövegrész helyébe a „gyógypedagógussal, konduktorral”,

16. 63/A. § (4) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „Az illetékes tankerületi központ”,

17. 69. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,” szövegrész helyébe a „fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért - önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért,”

18. 70. § (1) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi központ”,

19. 74. § (3) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „Az illetékes tankerületi központ”,

20. 79. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központon” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központon”,

21. 83. §

a) (2) bekezdés

aa) a) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

ab) c) pontjában a „továbbá” szövegrész helyébe a „továbbá - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével -,

b) (4a) és (7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a tankerületi központ”,

22. 84. § (2) bekezdésében „A működtető, ennek hiányában a fenntartó” szövegrész helyébe „A fenntartó”,

23. 84. §

a) (7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

b) (9a) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a tankerületi központ”,

24. 89. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az illetékes tankerületi központ”,

25. 94. §

a) (1) bekezdés h) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

b) (4) bekezdés q) pontjában az „az állami intézményfenntartó központtal” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes tankerületi központtal”,

26. 99/A. §-ban az „állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „oktatási központ”

szöveg lép.

46. § Hatályát veszti az Nkt.

1. 4. §-a

a) 1. pont j) alpontjában „és készségfejlesztő speciális szakiskolai” szövegrész,

b) 9. pontjában az „- e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen -” szövegrész,

c) 18. pontja,

2. 21. § (3) bekezdésében az „a működtető” szövegrész,

3. 22. § (2) bekezdésében,

a) az „, a működtető” szövegrész,

b) a „, működési költségeit a működtető” szövegrész,

4. 25. § (4) bekezdésében az

a) „, a működtetőre” szövegrész,

b) „, a működtető” szövegrész,

5. 26. § (1) bekezdésében az

a) „, a működtetőre” szövegrész,

b) „, a működtető” szövegrész,

6. 61. § (5) bekezdésében a „valamint a települési önkormányzatok által működtetett” szövegrész,

7. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a „bármilyen oknál fogva” szövegrész,

8. 74. § (6) és (6a) bekezdése,

9. 76/A. §-a,

10. 83. § (4a) bekezdése,

11. 85. § (1) bekezdésében az „, a működtetőnek” szövegrész,

12. 88. § (1) bekezdésében

a) az „, a működtető hozzájárulása” szövegrész,

b) az „, a működtető” szövegrész,

13. 94. § (4) bekezdés o) és q) pontja,

14. 96. § (10) bekezdése,

15. 97. § (19) bekezdése.

47. § Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény 1. és 4. §-a.

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

48. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A miniszter nemzetközi szerződésben foglaltak szerint felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.”

49. § Az Nftv. 13/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.”

50. § Az Nftv. 13/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti, a konzisztórium előzetes egyetértési jogára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,

a) a megismételt ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében, ha a konzisztórium tizenöt napon belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten határozatképtelen,

b) ha a konzisztórium létszáma olyan mértékben lecsökken, hogy a 13/B. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatképesség nem biztosítható.”

51. § Az Nftv. 6. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény által ellátott, a 2. § (1) bekezdés szerinti alaptevékenysége körébe nem tartozó, ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott és a felsőoktatási intézmény alapító okiratában megjelenített közfeladat tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a (2)-(5) bekezdés szerinti sajátos döntéshozatali, működési szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közfeladat ellátására a felsőoktatási intézményben külön szervezeti egységet kell létrehozni. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult.

(3) A szervezeti egység - a fenntartó döntésétől függően - a rektor vagy a kancellár irányítása alá tartozik.

(4) A (3) bekezdés szerint az irányítási jogok gyakorlására kijelölt személynek a szervezeti egység vezetője megbízásához, felmentéséhez kapcsolódó döntései meghozatalához a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó egyetértése szükséges továbbá a szervezeti egység éves munkatervének és költségvetési kereteinek megállapításához, valamint a szervezeti és működési szabályzat szervezeti egységet érintő szabályainak meghatározásához és módosításához.

(5) A felsőoktatási intézmény a költségvetési keretekről elkülönített részletező nyilvántartásokat vezet. A költségvetési keretek felhasználásáról a költségvetési év lezárását követően éves elszámolást kell készíteni, amelyet a felsőoktatási intézmény a fenntartónak megküld.”

52. § Az Nftv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését

a) az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, egybefüggő időtartamban is,

b) az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, vagy

c) a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan

feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.”

53. § Az Nftv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés szerinti támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.”

54. § Az Nftv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § A miniszter e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, hatáskörének gyakorlása céljából jogosult a felsőoktatási információs rendszer adataihoz és a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnél nyilvántartott adatokhoz való hozzáférésre a 3. és 5. mellékletben foglaltak szerint.”

55. § Az Nftv. 70. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A MAB jogi személy. A MAB az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A MAB a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. A MAB alapító okiratát a miniszter adja ki.

(1b) A MAB szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A MAB a szervezeti és működési szabályzatot legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért.

(1c) A MAB beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

56. § Az Nftv. 72. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országos Doktori Tanács jogi személy. Az Országos Doktori Tanács az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Doktori Tanács a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. Az Országos Doktori Tanács alapító okiratát a miniszter adja ki.

(7) Az Országos Doktori Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Országos Doktori Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet az Országos Doktori Tanács elnöke legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. Az ügyrend jóváhagyását követően az Országos Doktori Tanácsot az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az Országos Doktori Tanács működése felett a miniszter gyakorol törvényességi ellenőrzést.

(8) Az Országos Doktori Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

57. § Az Nftv. 78. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:)

c) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös képzés képzési vagy tudományterületével,”

58. § Az Nftv. 84/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/C. § A kiemelt felsőoktatási intézmény működése támogatásban részesíthető.”

59. § Az Nftv. XXV. fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„XXV. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA”

60. § Az Nftv. 54. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. Általános gazdálkodási szabályok”

61. § (1) Az Nftv. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.”

(2) Az Nftv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint köteles eleget tenni, azzal, hogy a vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani a saját vagyonát, valamint a rendelkezésre bocsátott állami vagyont.”

62. § Az Nftv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény

a) vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre;

b) a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványát - a jogosultsági elszámolást követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet az a következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel;

c) többletbevétele - ide nem értve a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételét - a fejezetet irányító szerv engedélyével, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használható fel.

(2) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.

(3) Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére, a működésére, a gazdálkodására és a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegál.

(4) A felsőoktatási intézmény kizárólag olyan intézményi társaság létrehozására jogosult, vagy olyan működő intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit.

(5) Az üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenységet és a (6) bekezdésben foglaltakat ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.

(6) Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából az (5) bekezdéstől, illetve a 117/C. §-tól eltérően a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdés szerinti - oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó - alaptevékenység körébe tartozó tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi társaságban részesedést szerezhet.

(7) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.

(8) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e személy hozzátartozója intézményi társaságnak nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelőbizottságának a tagja.”

63. § Az Nftv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között látja el fejlesztési feladatait.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben

a) a Magyar Állam nevében eljárva

aa) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartásával,

ab) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenérték fejében,

ac) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,

ad) a miniszter előzetes értesítése mellett,

ae) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával, vagy

b) jogszabályban meghatározott esetben elektronikus árverési rendszer útján

átruházhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a hozzájárulásáról a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által meghatározott ideig, de legalább kilencven napig és legfeljebb egy évig érvényes.

(4) Állami ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés szerinti eljárás során az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatást kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az ingatlanra szükség van-e valamely központi költségvetési szerv elhelyezéséhez. Ha az ingatlanra az elhelyezés biztosítása érdekében szükség van, a felsőoktatási intézmény az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntése szerint, az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerződését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt.-nek.

(5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.”

64. § Az Nftv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 89. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az intézményfejlesztési tervében meghatározott célra használhatja fel.”

65. § Az Nftv. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzatnak a (6) bekezdés a) pontjával összefüggő valamennyi módosítását a rektor küldi meg az oktatási hivatalnak. Az alapító okiratnak a (6) bekezdés b) pontjával összefüggő módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat az oktatási hivatal jogerős határozatával nyilvántartásba vette.”

66. § Az Nftv. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Pető András Főiskola főiskolaként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - térhet el a 6. § (2) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”

67. § (1) Az Nftv. 113. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal - kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a beiratkozást megelőzően igazolással élhet.”

(2) Az Nftv. 113. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be.”

68. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/G. §-sal egészül ki:

„114/G. § (1) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 47. § (1a) bekezdését első alkalommal a 2013/2014. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra és azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 51. § (1) bekezdését a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított - 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontját, 64. § (5) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdés c) pontját, 85/C. § a) pont ab) alpontját, 110. § (1) bekezdés 21. pontját és 114/D. § (1) bekezdés c) pontját a 2016/2017. tanév második félévétől kezdődően kell alkalmazni.”

69. § (1) Az Nftv. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1. napjától Zsigmond Király Egyetem megnevezéssel működik.”

(3) Az Nftv. 115. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A (17)-(19) bekezdés alapján létesített felsőoktatási intézmény tekintetében a konzisztórium alakuló üléséig a 13/A-13/D. §-t olyan módon kell alkalmazni, hogy a konzisztórium egyetértési jogosultságait a kancellári hatáskörben eljárni jogosult személy gyakorolja.”

70. § Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő, magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni.”

71. § (1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(2) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(3) Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

72. § Az Nftv.

a) 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontjában, 64. § (5) bekezdésében, 85/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 85/C. § a) pont ab) alpontjában, 110. § (1) bekezdés 21. pontjában és 114/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „köztársasági” szövegrész helyébe a „nemzeti felsőoktatási”,

b) 17. § (1) bekezdésében a „háromszáz” szövegrész helyébe a „kettőszáz”,

c) 48/R. § (1) bekezdés b) pontjában a „más kérelmet nem terjesztett elő, vagy az e kérelmek tárgyában hozott jogerős döntésben foglaltaknak határidőre” szövegrész helyébe a „más kérelme tárgyában hozott jogerős döntésben foglalt kötelezettségének határidőre”,

d) 51. § (5) bekezdésében a „szakképzettség megnevezését,” szövegrész helyébe a „szakképzettség megnevezését, az oklevél minősítését,”,

e) 52. § (7) bekezdésében a „dr. jur,” szövegrész helyébe a „dr. jur.,”,

f) 55. § (5) bekezdésében az „a Kormány szabályozza,” szövegrész helyébe az „a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg,”,

g) 57. § (6) bekezdésében az „A tényállás tisztázására” szövegrész helyébe az „A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására”,

h) 62. § (3) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,

i) 72. § (1) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,

j) 73. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „elismerés alapításához,” szövegrész helyébe az „elismerés alapításához; elismerés, cím alapján rendszeres pénzjuttatás folyósításához,”,

k) 100. § (5) bekezdésében a „115. § (9) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „88. § (1) bekezdés b) pontjában”,

l) 114/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „340 000 Ft/év,” szövegrész helyébe a „400 000 Ft/év,”,

m) 117/C. §-ában a „115. § (11) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „88. § (5) bekezdése szerinti kutatás-fejlesztési, innovációs”

szöveg lép.

73. § Hatályát veszti az Nftv.

1. 51. § (1) bekezdésében az „A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi - komplex - nyelvvizsgaként köteles elfogadni.” szövegrész,

2. 64. § (6) bekezdése,

3. 70. § (3) bekezdése,

4. 71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „megszűnésére,” szövegrész,

5. 90. § (5) bekezdése,

6. 110. § (1) bekezdés 1. pontja,

7. 115. § (9)-(16) bekezdése,

8. 116. § (11) bekezdése,

9. 117. § (1) és (3) bekezdése.

5. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

74. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A beolvadással érintett intézmény tekintetében a „Szemünk Fénye” iskolavilágítási és fűtéskorszerűsítési Program megvalósításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás feltételeiről szóló 190/2005. (IX. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szállítóval közoktatási intézmények világítás illetve fűtéskorszerűsítése céljából kötött szerződésből eredő, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan felmerült bérleti díjkövetelés, vagy az annak helyébe lépő követelés teljesítésére a Központ és annak jogutódjai kötelesek. E rendelkezés nem vonatkozik a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok fenntartásából és működtetéséből állami fenntartásba került közoktatási intézményekre, tekintettel arra, hogy ezen intézmények a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 17.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban, a 2013. március 31-én fennálló és ezen időpontot követően 2016. december 31-ig keletkező, szállítóval szembeni kötelezettségei, a Központ és annak jogutódai kötelezettségévé váltak.

(2) Ha a Központ és annak jogutódjai által fenntartott intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon működtetője a települési önkormányzat, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség tekintetében az önkormányzati működtetés időtartama alatt felmerült követelés teljesítésére az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant az Nkt. 76. § szerint működtető települési önkormányzat köteles. Kivételt képeznek ez alól azok az intézmények, melyek esetében a Központ, vagy területi szervezetei a követelés teljesítésére a 12. § (1) bekezdésének megfelelő tartalmú nyilatkozatot tettek.

(3) A beolvadással érintett intézmény tekintetében a Korm. rendeletben meghatározott szállítóval közoktatási intézmények világítás illetve fűtéskorszerűsítése céljából céllal kötött szerződésből eredő, a 2017. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kötelezettségeket az ingatlan tulajdonosa teljesíti.”

II. FEJEZET

AZ OKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

75. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A 6-6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti tankerületi központ, tankerület tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tankerületi központ vezetője járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,

b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,

c) az oktatási központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő - az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.”

7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

76. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ” szöveg lép.

8. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

77. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

a) 52. § (4) bekezdés w) pontjában az „a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

b) 3. számú melléklet R) pontjában az „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi központ”,

c) 3. számú melléklet R) pontjának 1. pont a) alpontjában az „a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”

szöveg lép.

9. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

78. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tankerületi központban foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a 134. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”

10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

79. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (4) bekezdés c) pontjában

a) az „az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ)” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,

b) az „a Központ” szövegrész helyébe az „a tankerület”

szöveg lép.

11. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

80. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,

b) 3. § (5) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi központ”,

c) 3. § (8) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerület”,

d) 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”

szöveg lép.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 45. § 11. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 69. § (2) bekezdése, a 71. § (1) bekezdése és a 3. melléklet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1-15. §, 16. § a)-b), e)-g) pontja, a 17-20. §, a 23. §, a 25. §, a 28-29. §, a 30-31. §, a 34. §, a 44. §, a 45. § 2., 5. és 15. pontja, a 46. § 1. pont a) alpontja és 7. pontja, az 52. §, a 67. §, a 70. §, a 72. § b) és d) pontja, az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 21-22. § és a 73. § 9. pontja 2016. szeptember 2-án lép hatályba.

(6) A 16. § c)-d) és h) pont, a 32. §, a 33. § (3) bekezdése, a 35-39. §, a 42. §, a 45. § 4., 6-8., 10., 12-14., 16-26. pontja, a 46. § 1. pont b) és c) alpontja, 2-6., 8-15. pontja, a 48. §, az 51. §, az 58. §, a 69. § (3) bekezdése, a 73. § 6. pontja és a 75-80. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 24. §, a 27. §, a 33. § (1)-(2) bekezdése, a 45. § 3. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(8) A 26. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez

3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

  Vissza az oldal tetejére