Időállapot: közlönyállapot (2016.XI.18.)

2016. évi CXVI. törvény

az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„7a. engedélyezi - nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a szolgálati lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelét és az együttműködő, külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalát,”

2. § (1) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;”

(2) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől számított húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés időpontjától számított húsz évig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított harminc évig;

d) a rendőrségen fogvatartott, a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés időpontjáig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;

e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

ea) élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

eb) nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,

ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől számított húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési vagy egyéb nyomozási intézkedéseket kell foganatosítani, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított harminc évig;

h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;”

(3) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés i) pont ib) és ic) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:

a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,]

ib) büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévülésétől számított 10 évig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig,

ic) elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés esetén a mentesítéstől számított 10 évig, a hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;”

3. § Az Rtv. 91/L. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A rendőrség (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság - a huzamos tartózkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából - a konkrét cél megjelölésével átveheti.”

4. § Az Rtv. 91/M. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hajó felelős vezetője vagy annak hiányában az úszólétesítmény üzembentartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatást ad a rendőrségnek a vízi közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.”

5. § Az Rtv. 91/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/N. § A rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.”

6. § Az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül - kezeli:)

a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotróp anyag, az új pszichoaktív anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású robbanóanyag, a pirotechnikai termék, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezők adatait, a nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végző személyek személyazonosító és lakcím adatait, valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,”

7. § Az Rtv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],

c) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,

d) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése,

f) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke,

g) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és 37. cikkei [46/B-46/C. §],

h) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. §],

i) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],

j) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2-4. cikke,

k) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és 17-23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke,

l) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról,

m) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat,

n) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont.”

8. § Az Rtv.

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „a társadalmi” szövegrész helyébe az „a civil szervezetekkel”,

b) 4/A. § (1) bekezdésében az „és kirendeltségekre” szövegrész helyébe az „és határrendészeti kirendeltségekre”,

c) 7/G. § (1) bekezdésében az „az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol)” szövegrész helyébe az „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (EUROPOL)”,

d) 17. § (1) bekezdésében a „személyes szabadsághoz” szövegrész helyébe a „személyi szabadsághoz”,

e) 35. § (2) bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés k) pontjában a „személyes” szövegrész helyébe a „személyi”

f) 101. § (1) bekezdés e) pontjában az „a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait” szövegrész helyébe az „a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a szolgálati lőfegyverek és lőszerek 1. § (2) bekezdés 7a. pontja szerinti külföldre vitelének szabályait és a rendőrséggel együttműködő külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalának engedélyezési szabályait”

szöveg lép.

2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

9. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 27/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása érdekében, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 3. számú melléklete szerinti bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyarország területére mint cél- vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területén kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:

a) az utas neve (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),

b) az utazási iroda, utazásközvetítő neve,

c) a járat indulási és érkezési ideje,

d) a járat indulási, tranzit- és célállomása,

e) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti nyilvántartási helymeghatározó kód (PNR rekord lokátor),

f) a helyfoglalás, a jegykiállítás időpontja,

g) az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,

h) az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,

i) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információ, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók száma, ezek nevei,

j) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,

k) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,

l) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma, a jegykiállítás és az egy útra szóló jegyek dátuma, az automatikus árlekérdezés,

m) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,

n) az utas utazási státusza, ideértve a visszaigazolásokat, az utasfelvételi státuszt, annak a tényét, hogy az utas a jegykezelésre nem jelentkezett, illetve foglalás nélkül utazik,

o) 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések (beleértve a felügyelet nélkül utazó kiskorúakra vonatkozó minden rendelkezésre álló információt, így a kiskorú nevét és nemét, életkorát, az általa beszélt nyelvet vagy nyelveket, az indulási oldalon megjelent gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az érkezési oldalon a kiskorút váró gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az indulási és az érkezési oldalon a kiskorú kíséretével megbízott személyt),

p) az a)-o) pontban meghatározott adatok összes korábbi módosítása.”

(2) Az Ltv. 27/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A személyszállítást végző légifuvarozó - az utas hozzájárulásával - kezelheti 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adatokat (a továbbiakban: előzetes utasinformációs adat), különösen az utas személyi azonosító okmánya típusát, számát, kiállító országát és lejárati idejét, az utas állampolgárságát, családi nevét, utónevét, nemét, születési idejét, a járatszámot, az indulás dátumát, az érkezés dátumát, az indulási repülőteret, az érkezési repülőteret, az indulási időt és az érkezési időt.

(2b) Ha a személyszállítást végző légifuvarozó előzetes utasinformációs adatot gyűjt, a személyszállítást végző légifuvarozó az előzetes utasinformációs adatokat az (1) bekezdésben meghatározottak adatokra vonatkozó szabályok szerint és módszerrel köteles kezelni és továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felé.”

(3) Az Ltv. 27/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól

a) az (1) bekezdés a), d) és k) pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában, e-j) pontjában, l-o) pontjában és (2a) bekezdésében - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig

kezelheti.”

(4) Az Ltv. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat

a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,

b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ egyedi megkeresése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elemző-értékelő tevékenysége végzéséhez továbbítani.”

(5) Az Ltv. 27/C. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a személyszállítást végző légifuvarozó a második adattovábbítást az első adattovábbításhoz képesti változások megjelölésével is teljesítheti.

(5b) Ha a légi járat utashelyeit egy vagy több személyszállítást végző légifuvarozó közösen értékesíti, a járaton utazó összes utas (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatait a légi járatot üzemeltető személyszállítást végző légifuvarozó köteles továbbítani.”

10. § Az Ltv. „A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések” alcíme a következő 27/D. §-sal egészül ki:

„27/D. § A 27/C. § alkalmazásában

a) beszállás lezárása: amikor az utasok beszálltak a felszállásra készülő repülőgépre és az utasok beszállása, vagy kiszállása már nem lehetséges,

b) utas: a személyzet tagja kivételével az egy légi jármű fedélzetén a személyszállítást végző légifuvarozó hozzájárulásával szállított vagy szállítandó személy - beleértve a tranzit- vagy átszálló utasokat is -, akinek a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását az utasjegyzékbe történő felvétele igazolja.”

11. § Az Ltv. 74/A. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

f) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

12. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti.”

13. § Az Nbtv. 50. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)

e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig.”

14. § (1) Az Nbtv. 52/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése.”

(2) Az Nbtv. 52/H. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontja szerinti kockázatelemzés ellátása során elsőként automatizált kockázatelemzést végez. Ha az automatizált kockázatelemzésből találat származik, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a találatot nem automatizált eszközökkel, emberi tényező bevonásával történő egyedi felülvizsgálat alá vonja.

(7) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját észleli, a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, nyomozására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”

(3) Az Nbtv. 52/H. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 6 hónap elteltével az alábbi adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni:

a) az utas neve, beleértve a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információt, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók számát, ezek neveit,

b) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,

c) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet utas vagy bármely más személy közvetlen beazonosítására,

d) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,

e) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet az utas közvetlen beazonosítására,

f) a továbbított, 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adat.”

(4) Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az utasadat személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételét egyedi engedéllyel kizárólag az ügyészség rendelheti el, abban az esetben, ha a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények, valamint a Magyarország biztonságát és jogrendjét sértő, vagy azt veszélyeztető, szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítése és nyomozása, vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.”

15. § Az Nbtv. 52/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52/I. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetektől és adatkezelési rendszerektől az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel vehet át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(3) Ha a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság a (2) bekezdés szerint az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől vesz át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét, erről a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot értesíti.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot.

(5) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére - a 2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülésével - kizárólag a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából, nemzetközi szerződés alapján, az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy

a) a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása,

b) - az Európai Unió más tagállamtól származó utasadat esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagállam, amelytől az utasadat származik, előzetesen hozzájárult az utasadatok harmadik országnak történő átadásához.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével személytelenítették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a kérelem kellően megalapozott és alapos okkal feltételezhető, hogy az adatkérés a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljára irányul, továbbá ha az ügyészség az adatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételére és átadására engedélyt adott.

(7) Az Európai Unió más tagállamától származó utasadat harmadik ország részére történő átadásához nem szükséges a másik tagállam előzetes hozzájárulása, ha

a) a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekménnyel kapcsolatos, valamely tagállamot vagy harmadik országot érintő konkrét és tényleges fenyegetés elhárításához elengedhetetlen és

b) az előzetes hozzájárulás kellő időben nem szerezhető be.

(8) A (7) bekezdés szerinti halaszthatatlan esetben értesíteni kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső adatvédelmi felelősét.

(9) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország által történő megkeresés esetén felhatalmazást adhat a harmadik országnak arra, hogy a részére nemzetközi szerződés alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által átadott adatokat másik harmadik ország felé a 3. számú mellékletnek megfelelő, nemzetközi szerződésben meghatározott súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, üldözése céljából átadja, ha az adatok továbbítása ezen bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából feltétlenül szükséges.”

16. § Az Nbtv. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések alcíme a következő 52/J-52/L. §-sal egészül ki:

„52/J. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját állapítja meg, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekménnyel érintett, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

52/K. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szervek a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni, az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai információkat. Ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti statisztikai információknak tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a) azon utasok teljes számát, akik utasadatait a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ összegyűjtötte és más szervnek átadta;

b) az olyan utasok számát, akiket a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az automatikus kockázatelemzést követően ellenőrzés céljára kiválasztott.”

17. § Az Nbtv. 74. §-a a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

p) az utasadat személyazonosításra alkalmatlanná tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek láthatatlanná tétele az adatelemek elrejtésével a felhasználók számára;

q) az utasadat újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele az elrejtett adatelemek láthatóvá tétele által.”

18. § Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)

a) a biztonsági kérdőív kitöltésével kapcsolatos eljárási szabályokat, azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;”

19. § Az Nbtv. 80. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)

a) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU Európai Parlament és a Tanács irányelv.”

20. § (1) Az Nbtv. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az Nbtv. 52/H. § (10) bekezdésében a „(9) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9a) bekezdés” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Nbtv. 52/H. § (12) és (13) bekezdése.

4. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

21. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szerveknél rendszeresített vagy alkalmazott, illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A fegyveres biztonsági őr feladatai ellátása során csak a rendőrség szolgálati kutyák kiképzésével összefüggő feladatok ellátására létrehozott szervezeti eleme által kiképzett és évente minősített szolgálati kutyát alkalmazhat.”

22. § Az Fbtv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba történő be- és kiléptetésre irányuló szolgálatának teljesítése során jogosult

a) az őrzött objektumba a belépő személyt kiléte igazolására, a belépés céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni;

b) az őrzött objektumba a belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatására felhívni;

c) a belépő személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításhoz bemutatott okmány számát, ha azt nem magyar hatóság állította ki, az okmányt kiállító ország megnevezését is, illetve a belépésre használt jármű rendszámát és típusát rögzíteni;

d) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő felhívásban foglaltak teljesítésének megtagadása vagy a közölt adatok valótlanságának vélelmezése esetén - a kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője eltérő rendelkezésének hiányában - a fegyveres biztonsági őr az alábbi intézkedések önálló vagy kombinált alkalmazására jogosult:

a) a személy beléptetését megtagadhatja;

b) az őrzött objektum biztonságát veszélyeztető, továbbá a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtilthatja;

c) az objektumba belépő, illetve az objektumból kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatásáig feltartóztathatja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(4) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatokat az (5) bekezdés szerinti felhasználás hiányában - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rögzítéstől számított harmincegyedik napon meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(7) Ha az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat az (5) bekezdés alapján átadásra került, akkor az átadást követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8) Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harminc napon belül nem követte az (5) bekezdés szerinti adatigénylés, akkor a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harmincegyedik napon az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(9) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba belépő személy kilétének igazolására minden olyan hatósági igazolványt köteles elfogadni, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A fegyveres biztonsági őr kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kérheti fel az őrzött objektumba belépő személyt.

(10) A fegyveres biztonsági őr az (1)-(2) és (9) bekezdés szerinti tevékenységével nem akadályozhatja, vagy indokolatlan mértékben nem késleltetheti a jogszabály alapján belépési jogosultsággal rendelkező személyek mozgását.”

23. § Az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:)

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének, illetve személyőrzési vagy kísérési feladat végrehajtása során a személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,”

(alkalmazhat, illetve használhat.)

24. § Az Fbtv. „Közös szabályok” alcíme a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(2) Ha felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a felvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel vagy az abban szereplő személyes adat a rögzítés helyszínén

a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési eljárásban,

b) elkövetett jogsértés miatt indított más hatósági eljárásban,

c) végzett intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, továbbá

d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.

(4) Ha a felvételen szereplő személy a (3) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(5) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(6) Ha a rögzített felvételt természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.

15/B. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. Biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2) A rögzített felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a 15/A. § (3) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 15/A. § (3) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.”

5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

25. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (5) bekezdésében az „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe az „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL)” szöveg lép.

26. § A Be. 608. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény 36. § (5) bekezdése

a) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, valamint

b) a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”

6. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

27. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: EUROPOL)”,

b) 2. § a) pontjában „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe „az EUROPOL”,

c) 4. § (1a) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol Információs Rendszerbe” szövegrész helyébe „az EUROPOL-nak”,

d) 4. § (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe „az EUROPOL”

e) 4. § (1b) bekezdésében „Az Europol Információs Rendszerbe” szövegrész helyébe „Az EUROPOL-nak”,

f) 4. § (1b) bekezdés i) pontjában „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján az Europol Információs Rendszerbe bevihető” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EUROPOL által tárolható”,

g) 9/B. § (2) bekezdésében „az Europol Információs Rendszerbe továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe „az EUROPOL-nak továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az EUROPOL”,

h) 19. §-ában „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”

szöveg lép.

7. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

28. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésében a „30 napot” szövegrész helyébe a „10 napot” szöveg lép.

8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

29. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/K. § A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.”

30. § A Kötv. 5. Fejezete a következő 61/L-61/N. §-sal egészül ki:

„61/L. § (1) A 61/K. § szerinti rendeletben meghatározott egyes szabályokat megsértő természetes személlyel szemben - ha a 61/I. § (12) bekezdése nem alkalmazható - közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A közigazgatási bírság kiszabására a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet jogosult.

(3) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés szerinti természetes személy a jogsértést teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) A közigazgatási bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól ötvenezer forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól huszonötezer forintig terjedhet.

(5) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti.

(6) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

61/M. § A 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait a Kormány - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.

61/N. § Az e Fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.”

31. § A Kötv. 6. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

6. FEJEZET

EURÓPAI ÖRÖKSÉG DÍJ

61/O. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a miniszter gondoskodik.”

32. § A Kötv. 93. § (1) bekezdés t) és u) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

t) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;

u) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait;”

9. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény

33. § (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a rendőrségnek a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (a továbbiakban: EUROPOL) való együttműködésért felelős szervezeti egységének is.”

(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

10. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

34. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 92/C. §-a és az azt megelőző alcíme,

b) 182. § (1) bekezdés a) pontja és

c) 182. § (2) bekezdése.

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

35. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.”

36. § (1) A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

a) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. és 14. cikkének;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

h) Schengeni határ-ellenőrzési kódex, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

37. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A harmadik országbeli állampolgár bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.”

38. § (1) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet; [6. §; 40. §]”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

13. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

39. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,”

40. § Az Átv.

a) 5. § (1), (1a) és (6) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében a „Közösségi Kódex” szövegrész helyébe a „Schengeni határ-ellenőrzési kódex”,

b) 13. §-ában a „Közösségi Kódex 25. cikkében” szövegrészek helyébe a „Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében”,

c) 16. § (9) bekezdésében a „Közösségi Kódex 25. cikkében” szövegrész helyébe a „Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében”

szöveg lép.

14. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

41. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény „A társulat felügyelete, érdekképviselete” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet keretében

a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá - felszólalási joggal - részt vesz a közgyűlésen és a küldöttgyűlésen,

b) figyelemmel kíséri a vízitársulat szakmai feladatai teljesítésének végrehajtását,

c) a vízitársulattól - annak szakmai feladatai ellátása körében - személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet során azt észleli, hogy a vízitársulat szakmai feladatai ellátásának módja, vagy a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos mulasztása közfeladat ellátását veszélyezteti, felhívja a vízitársulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat megszüntetésére. A vízitársulat a felhívásban foglaltak alapján tett intézkedéséről köteles a vízügyi igazgatási szervet 30 napon belül tájékoztatni.

(3) Ha a vízitársulat a vízügyi igazgatási szerv felhívása alapján intézkedést nem tesz, a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság kérelmére a vízitársulatot intézkedés megtételére kötelezi.”

15. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

42. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 15. pontja helyébe következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„15. telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek megfelelő gazdálkodó szervezet részére kiadott olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas.”

(2) A Mavtv. 3. §-a a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„17. egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek nem megfelelő gazdaság szervezet részére kiadott olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas.

18. iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, a gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése és a minősített adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzése.”

43. § (1) A Mavtv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A „Titkos!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. Az érvényességi idő meghosszabbításáról minden olyan címzettet vagy annak jogutódját értesíteni kell, akinek a minősített adatot továbbították. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető.”

(2) A Mavtv. 5. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Amennyiben épület, építmény vagy annak valamely műszaki vagy technikai adata képez nemzeti minősített adatot, az érvényességi idő új minősítési eljárás lefolytatásával, több alkalommal meghosszabbítható, alkalmanként legfeljebb 10 évre az épület, építmény használatának idejére.”

44. § (1) A Mavtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be.”

(2) A Mavtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet vagy annak jogutódját értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.”

45. § A Mavtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: EUROJUST), az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) által használt minősítési szinteket és azok nemzeti minősítési szintű megfelelőit a 2. számú melléklet tartalmazza.”

46. § A Mavtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes. A gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó külföldi állampolgárságú személy részére a személyi biztonsági tanúsítvány - törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján - abban az esetben is kiadható, ha rendelkezik az állampolgársága szerinti ország nemzeti feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal.”

47. § A Mavtv. 16. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Gazdálkodó szervezet

a) „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában, valamint

b) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és

c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson

csak akkor vehet részt, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. A telephely biztonsági tanúsítvány, illetve az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárás megindítását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.

(2) Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére

a) egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt,

b) amennyiben a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei is kialakításra kerültek, telephely biztonsági tanúsítványt

ad ki.

(3) „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végrehajtásában való részvétel, valamint beszerzési eljárás során kizárólag érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet kezelhet.

(4) Egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot a saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén nem kezelhet.”

48. § (1) A Mavtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:

a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,

b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) minősített adat birtokban tartása,

d) minősítési jelölés megismétlése,

e) minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) minősített adat fordítása,

g) kivonat készítése,

h) szerven belüli átadás,

i) szerven kívülre továbbítás,

j) szerven kívülre szállítás,

k) selejtezés, illetve megsemmisítés,

l) felhasználói engedély kiadása,

m) megismerési engedély kiadása,

n) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,

o) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezése,

p) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,

q) titoktartási kötelezettség alóli felmentés,

r) minősítési jelölés megismétlésének megtiltása.”

(2) A Mavtv. 18. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felhasználót)

b) a más minősítő által minősített adat esetén a (2) bekezdés a)-l) pontjában foglalt rendelkezési jogosultságok”

(illethetik meg.)

49. § A Mavtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket NATO vagy az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU) minősített adat esetében megsértették vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, ha a nemzeti „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetében olyan módon sértették meg, hogy ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet legkésőbb a tudomásra jutástól számított 10 napon belül köteles erről tájékoztatni.”

50. § (1) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt, vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott eseményeket,”

(2) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

m) ellátja az EU, a NATO, a NYEU, az ESA, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,

n) kapcsolatot tart a NATO, az EU, az ESA és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,”

51. § A Mavtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett biztonsági vezető végzi. A minősített adatot kezelő szervnél, ha a minősített adatok mennyisége indokolja, helyettes biztonsági vezető foglalkoztatható, aki a biztonsági vezető tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén, a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének jóváhagyásával gyakorolja a biztonsági vezető minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait. A helyettes biztonsági vezető jogai és kötelezettségei tekintetében a biztonsági vezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

52. § (1) A Mavtv.

a) 9. § (1) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége” és

b) 40/A. §-ában a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdésének és az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozatnak”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Mavtv.

a) 40. § (1) bekezdésében a „személyi biztonsági tanúsítvány és telephely biztonsági tanúsítvány az abban feltüntetett időpontig,” szövegrész és

b) 40. § (2) bekezdése.

53. § A Mavtv. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

16. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

54. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.”

55. § (1) A Kftv. 4/A. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:

„(3e) Az (1)-(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti vélemény kialakításához szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról is rendelkezniük kell.

(3f) A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú felmondását.”

(2) A Kftv. 4/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad ingyenesen használatba.”

56. § A Kftv. a következő 62. §-sal egészül ki:

„62. § E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)-(3a) bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e) bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül kötelesek egymással elszámolni.”

17. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

57. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője irányítja az országos szúnyoggyérítési program keretében a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok ellátását.”

58. § A Kat. II. fejezete a következő 18/A. alcímmel egészül ki:

18/A. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök

24/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: állomány tagja) jogosult

a) a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.

(2) Az állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében

a) testi kényszert és

b) vegyi eszközt

alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a felhívásnak nem tesz eleget.

(3) Az állomány tagja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés végrehajtása esetén a szökés megakadályozása érdekében bilincset is alkalmazhat.

(4) Az állomány tagja önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat, továbbá önvédelmi célból vegyi eszközt és rendőrbotot tarthat magánál.

24/B. § (1) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár az eredményesség biztosítása mellett.

(3) Az állomány tagja a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

(5) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - az önvédelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(6) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.

(7) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását. A kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén az állomány tagja gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.

24/C. § (1) Az állomány tagját az intézkedés során

a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye, vagy

b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye

igazolja.

(2) Az állomány tagja az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, akkor az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A kényszerítő eszközök alkalmazását követően az állomány tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és annak előterjesztésére nyitva álló határidőről.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a rendőrségnél rendszeresített, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által beszerzett kényszerítő eszköz alkalmazható.

24/D. § (1) Az állomány tagja az intézkedésről, ha kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került, szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének.

(2) Az állomány tagja az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően két napon belül írásban jelentést készít az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének, aki az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(4) Akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjéhez.

(5) A panaszt a panasz elbírálására jogosultnál a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

(6) A panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a (4) bekezdésben meghatározott személy, illetve az állomány tagja - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.”

59. § A Kat. 41. § d) pontjában a „háromévenként” szövegrész helyébe az „ötévenként” szöveg lép.

60. § Hatályát veszti a Kat. 3. § 30. pont f) alpontja.

18. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

61. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

h) az önkormányzati ASP rendszer elemeit és működtetésének szabályait, az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módját, a csatlakozás végső határidejét, az önkormányzati adattárházat működtető szervet, az önkormányzati adattár adatainak forrását és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeit.”

19. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

62. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény

a) 132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN,

b) 136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN

foglalt - az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú - anyag vagy keverék.”

63. § A Szabs. tv. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem bírált szabálysértés tekintetében is.”

64. § A Szabs. tv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben - a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével - kormányrendeletben meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat.”

65. § A Szabs. tv. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet és civil szervezetet kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet és civil szervezet rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetet-lenül szükséges. A megkeresésben a bíróságnak vagy a szabálysértési hatóságnak az ügy számát, az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölnie. Köztestülettől, gazdálkodó szervezettől vagy civil szervezettől történő adatkérésben meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést is, amely a megkeresett szervet a kért adatok kezelésére kötelezi vagy feljogosítja.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a megkeresett szerv a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy annak teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető.”

66. § A Szabs. tv. 62. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul. Az így kizárt eljárás alá vont személyt a meghallgatást követően értesíteni kell arról, hogy a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.”

67. § (1) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha

a) az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges,

c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja,

d) az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.”

(2) A Szabs. tv. 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szabálysértési eljárást felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

68. § A Szabs. tv. 82/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértések, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást legfeljebb 30 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és

c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.”

69. § A Szabs. tv. 86. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen, valamint a határozat végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

70. § (1) A Szabs. tv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a sértett a szabálysértési eljárásban kérte a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - kötelezni kell annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.”

(2) A Szabs. tv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A sértettet a (2) bekezdésben írt jogáról az előkészítő eljárást lefolytató szervnek, a szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak tájékoztatnia kell.”

71. § A Szabs. tv. 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni idézés a XXVII. és XXVIII. Fejezet szerinti szabálysértések esetén akkor is alkalmazható, ha a cselekmény elkövetése miatt eljárás alá vonható személy az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy helyszínen tett helyszíni intézkedése során válik ismertté.”

72. § A Szabs. tv. 107. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalásról rövidített jegyzőkönyvet készíthet, amelynek kizárólag a 91. § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági tárgyalás menetét és kell tartalmaznia oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.”

73. § A Szabs. tv. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A bíróság a tárgyalásról értesíti az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet, valamint - amennyiben a szabálysértési hatóság a felterjesztés során részvételi szándékát kifejezetten jelezte - a szabálysértési hatóságot. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.”

74. § (1) A Szabs. tv. 117. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők. Az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell.”

(2) A Szabs. tv. 117. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az előkészítő eljárás során az eljárás felfüggesztésére a 82. §-ban, az eljárás megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

75. § A Szabs. tv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről, illetve - a 93. § figyelembevételével - az okozott kár megtérítéséről.”

76. § A Szabs. tv. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a képviselője, valamint a bírósági tárgyaláson jelenlévő előkészítő eljárást lefolytató szerv, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.”

77. § A Szabs. tv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozat, illetve a végzés jogerős)

a) a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,”

78. § (1) A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárást is - az e törvényben meghatározott kivétellel - büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.”

(2) A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.

(1c) Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap.”

79. § (1) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások vonatkozásában a pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó bevételt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a kincstárnál vezetett egységes szabálysértési célelszámolási számlán kezeli.”

(2) A Szabs. tv. 141. § (2d)-(2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2d) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására, továbbá a 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek által kiszabott és a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság azonosítására az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a beszedési számla tulajdonosa az általános szabálysértési hatóság által használt beszedési számla kivonatát és adatait elektronikus úton az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve rendelkezésére bocsátja.

(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló, a

a) 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,

b) 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

c) 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére vonatkozó,

d) 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő,

e) 153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő

adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.

(2g) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2f) bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokat a beszedési számlatulajdonos részére havonta továbbítja, a nyilvántartásból törvény eltérő rendelkezése hiányában további adattovábbításnak nincs helye.”

(3) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2h) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi az általános szabálysértési hatóságnak.”

(4) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről - a jogerős határozat kiadmányának megküldésével - értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot azzal, hogy a jogerős határozat kiadmányának megküldésével egyidejűleg tájékoztatást nyújt a kötelezett részére megküldött és az ügy azonosítóival kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítójáról is. Amennyiben a technikai feltételei rendelkezésre állnak, úgy a bíróság e tájékoztatási kötelezettségének elektronikus úton tesz eleget.”

80. § A Szabs. tv. 142. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást.”

81. § A Szabs. tv. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„149. § (1) A törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez, illetve szervhez.

(2) Az eljárás alá vont személy köteles a mentelmi jogot megalapozó jogviszony fennállásáról legkésőbb a szabálysértési eljárás megindulásáról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni az eljáró hatóságot. Az eljárás alá vont személy ezen tájékoztatásra akkor is köteles, ha a mentelmi jogáról a szabálysértési ügyben önként lemondott.”

82. § A Szabs. tv. a következő 132/B. alcímmel egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére