Időállapot: közlönyállapot (2016.XI.18.)

2016. évi CXVII. törvény

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

1. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára, élettársára, továbbá a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezések hatálya a szolgálati viszony megszűnését követően az állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira akkor terjed ki, ha ezt e törvény elrendeli.”

2. § A Hjt. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.”

3. § A Hjt. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.”

4. § (1) A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

„n) ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően honvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultságát állapítják meg,”

(2) A Hjt. 68. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

„o) ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően a honvédségi szervezetnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg,

p) az a)-o) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.”

5. § A Hjt. a következő 41/A. alcímmel egészül ki:

„41/A. Honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és honvédelmi egészségkárosodási járadék

68/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult az állomány tagja vagy volt tagja, ha

a) az egészségi állapota miatt katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,

c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Kenytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult,

d) a (4) és (5) bekezdésben, valamint a 68/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

e) a 68/B. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 68/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és

b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 142. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították,

függetlenül attól, hogy az állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

a) jogellenes magatartásával,

b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,

c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,

d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,

e) önkárosító magatartásával,

f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,

g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,

h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel

összefüggésben következett be.

(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6) Az állomány tagja a 68/B. § (4) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő.

68/B. § (1) A 68/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló köteles megvizsgálni, hogy az állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlható-e. Miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend alkalmazásával az állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem katonai munkakört kell keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör hiányában új szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör létrehozásával kell biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

(2) Az állomány tagja részére csak olyan nem katonai munkakör ajánlható fel, amely esetében az új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány érintett tagja - nyilatkozatával - vállalja a hosszabb utazási időt.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorlónak törekednie kell az állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlására.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának

a) szolgálati viszonya a honvédségi szervezeten belül, az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,

b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett honvédségi szervezetnél munkaviszonyt létesít, vagy

c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.

(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

(6) Az állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha az állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást, munkakört elutasította volna. Ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.

68/C. § (1) A 68/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az állomány tagjának kérelme alapján a Honvéd Vezérkar főnökének előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát a Honvéd Vezérkar főnökének. A Honvéd Vezérkar főnöke tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(3) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a honvédelmi szervezetnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha az állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a Honvéd Vezérkar főnöke, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Honvéd Vezérkar főnöke az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

68/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrendben hivatalból állapítja meg.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napjára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az egészségkárosodási ellátást megállapító szervet - kérelmére - az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

68/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő - az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított - felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv figyelembe veszi

a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő,

b) a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságot, valamint

c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására - miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

68/F. § (1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 68/B. § (4) bekezdése alapján honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, a munkáltatói jogkört gyakorló előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A munkáltatói jogkört gyakorló az érintett kérelmére vagy - a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével - hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 68/C. § (2)-(5) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.

(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett, a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 68/B. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapítani.

68/G. § (1) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj összege

a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának,

b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának,

c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának, d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának

a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően jogosult részére az egészségügyi szabadság szabályai szerinti illetmény, vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.

68/H. § (1) Az egészségkárosodási ellátás 68/G. § szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(2) Ha a honvédelmi illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell. Ebben az esetben a honvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével a 68/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is meg kell emelni és a számításokat ismételten el kell végezni.

(3) Ha a honvédségi szervnél a 68/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a honvédségi szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadékot kell folyósítani, amelynek mértékét a 68/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és honvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(4) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

68/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) Az ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető az állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról az állomány tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett honvédelmi egészségkárosodási ellátás.

68/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,

b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,

c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,

d) ha a továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik,

e) ha egészségjavulás eredményeként a jogosult egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota eléri a 100%-ot, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben meghaladja a 80%-ot,

g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,

h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,

i) ha az állomány volt tagja másik, a 68/B. § (4) bekezdésébe nem tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

j) ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a honvédségi szervezetnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék újbóli megállapítása nem kérhető.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a megállapított illetménye kevesebb a 68/H. § (1) bekezdésére tekintettel a honvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 68/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti összegnél. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság a 68/G. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított mértékben továbbra is fennáll.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az állomány honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult tagjának az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága, ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ában vagy 2. §-ában, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. §-ában felsorolt szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére a 68/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról az ellátást megállapító szervet, annak kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az ellátást megállapító szervet.”

6. § A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„33. a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az ellátásra való jogosultsággal, az ellátás számításával, megállapításával, folyósításával, visszakövetelésével kapcsolatos részletes szabályokat, az egészségkárosodási ellátásra jogosultakkal betölthető szolgálati beosztások és munkakörök meghatározásának rendjét, valamint kijelölje az ellátás megállapításért és a folyósításért felelős szervet,”

7. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/N. §-sal egészül ki:

„247/N. § A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapításának a 2016. december 31-ét követően megállapított egészségi alkalmatlanság esetén van helye.”

8. § A Hjt.

a) 73. § (5) és (6) bekezdésében a „b)-n)” szövegrész helyébe a „b)-m) vagy p)” szöveg,

b) 175. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyújtott” szövegrész helyébe a „nyújtott, valamint a honvédelmi egészségkárosodási” szöveg,

c) 212. § (2) bekezdésében a „b) és h)” szövegrész helyébe a „b), h), n) és o)” szöveg,

d) 215. § (6) bekezdésében az „i)-n)” szövegrész helyébe az „i)-m) vagy p)” szöveg,

e) 225. § (2) bekezdésében a „g)-k)” szövegrész helyébe a „g)-k), n) és o)” szöveg,

f) 233. § (2) bekezdésében a „g)-k)” szövegrész helyébe a „g)-k), n) és o)” szöveg,

g) 247/E. § (2) bekezdésében a „b)-n)” szövegrészek helyébe a „b)-m) vagy p)” szöveg

lép.

2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

9. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell.”

10. § (1) A Hszt. 82. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

„e) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságát állapítják meg,

f) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően a rendvédelmi szervnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg.”

(2) A Hszt. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapját megelőző napon, az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés kezdőnapját megelőző napon szűnik meg.”

11. § A Hszt. a következő 50/A. alcímmel egészül ki:

„50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék

82/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha

a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,

c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult,

d) a (4) és (5) bekezdésben és a 82/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

e) a 82/B. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 82/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és

b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították, függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

a) jogellenes magatartásával,

b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,

c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,

d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,

e) önkárosító magatartásával,

f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,

g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,

h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.

(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6) A hivatásos állomány tagja a 82/B. § (4) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

82/B. § (1) A 82/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a rendvédelmi szerv köteles megvizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e. A rendvédelmi szerv a 86. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásrend megfelelő alkalmazásával köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. A rendvédelmi szerv felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

(2) A hivatásos állomány tagja részére olyan szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör ajánlható fel, amely esetében az új szolgálatteljesítési vagy munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány érintett tagja - nyilatkozatával - vállalja a hosszabb utazási időt.

(3) A rendvédelmi szervnek törekednie kell a hivatásos állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlására.

(4) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának

a) szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül, a 96. § szerinti kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,

b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett a rendvédelmi szervnél munkaviszonyt létesít, vagy

c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.

(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés esetén a 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.

(6) A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört elutasította volna. Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

82/C. § (1) A 82/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát az országos parancsnoknak. Az országos parancsnok tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(3) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a rendvédelmi szervnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet a hivatásos állomány tagja nem hivatásos munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országos parancsnok az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(5) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében az előterjesztést az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka terjeszti fel.

(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén a 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.

82/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok - ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal - terjeszti fel a 82/B. § (4) bekezdésében megjelölt határidő lejártát követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.

(2) Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a 82/A. § (4) bekezdése szerinti közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok az iratok megérkezésétől számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot.

(3) Az országos parancsnok a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságról a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt.

(4) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében a 82/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárást a fogadó és az eredeti rendvédelmi szerv együtt folytatja le. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultságot minden esetben az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka állapítja meg és az egészségkárosodási ellátást az eredeti rendvédelmi szerv folyósítja.

(5) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság kezdőnapja a 82/B. § (4) bekezdése szerinti esetekben

a) a szolgálati viszony áthelyezéssel történő megszüntetését követő nap,

b) a szolgálati viszony munkaviszony létesítésével egyidejűleg történő megszűnése esetén a munkaviszony létesítésének napja,

c) a másik szolgálati beosztásba helyezés, áthelyezés esetén az a nap, amelytől kezdődően az új szolgálati beosztást betölti a hivatásos állomány tagja.

(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő hónap első napja.

(7) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az országos parancsnokot kérelmére az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

82/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő - az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított - felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az országos parancsnok az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a rendvédelmi szerv figyelembe veszi

a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő,

b) a szolgálatra alkalmasságot, valamint

c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

(5) Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogvitára e törvénynek a szolgálati panaszra és a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályai irányadóak, abban az esetben is, ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult szolgálati viszonya már megszűnt.

82/F. § (1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 82/B. § (4) bekezdése alapján rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. Az országos parancsnok az érintett kérelmére vagy - a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével - hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 82/C. § (2)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.

(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult komplex minősítése a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett, a rendvédelmi szerv köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 82/B. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapítani.

82/G. § (1) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összege

a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának,

b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának,

c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának,

d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának

a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően az egészségügyi szabadság szabályai szerint vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett a jogosult részére távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.

(5) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.

(6) Az egészségkárosodási ellátást - a 82/H. § (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a rendvédelmi szervnek a központi szerve folyósítja, amely rendvédelmi szerv országos parancsnoka a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságot megállapította.

82/H. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság fennállta alatt a jogosult valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt, akkor a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékére a 82/G. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja tovább. Az új foglalkoztató rendvédelmi szervnek az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv átadja.

(2) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság fennállta alatt a jogosult valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél foglalkoztatási jogviszonyt létesít, akkor rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére az országos parancsnok rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapít meg, amelynek mértékére a 82/G. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot a foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja tovább. A foglalkoztató rendvédelmi szervnek az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv átadja.

(3) Ha a továbbfoglalkoztatásra a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél vagy a terrorizmust elhárító szervnél kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos döntések meghozatalára továbbra is az országos parancsnok jogosult, azzal, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést a 82/D. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a terrorizmust elhárító szerv folyósítja.

(4) Az egészségkárosodási ellátás 82/G. § (1)-(5) bekezdése szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(5) Ha a rendvédelmi illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell. Ebben az esetben a rendvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével az (1), illetve (2) bekezdés szerinti távolléti díjat is meg kell emelni és az e § szerinti számításokat ismételten elvégezni.

(6) Ha a rendvédelmi szervnél a 82/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a rendvédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból vagy a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósítandó, amelynek mértékét a 82/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(7) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

82/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi szervnek.

(2) Az országos parancsnok az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett rendvédelmi egészségkárosodási ellátás.

82/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,

b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,

c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,

d) ha a rendvédelmi szerv által továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a 82/H. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve,

e) ha egészségjavulás eredményeként a jogosult egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota eléri a 100%-ot, a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben meghaladja a 80%-ot,

g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,

h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,

i) ha a hivatásos állomány volt tagja másik, a 82/B. § (4) bekezdésébe vagy 82/H. § (1) vagy (2) bekezdésébe nem tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

j) ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.

(2) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a rendvédelmi szervnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére rendvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén sem rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem rendvédelmi egészségkárosodási járadék újbóli megállapítása nem kérhető.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a megállapított illetménye kevesebb a 82/H. § (5) bekezdésére tekintettel a rendvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 82/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti távolléti díjnál. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság a 82/G. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított mértékben továbbra is fennáll.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága annak a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultnak, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ában vagy 2. §-ában, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. §-ában felsorolt szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére a 82/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést a rendvédelmi szerv folyósítja ezt követően is. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról az országos parancsnokot kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az országos parancsnokot.

82/K. § (1) A rendvédelmi szerv központi szerve az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság elbírálása, valamint az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében kezeli az egészségkárosodási ellátás megállapításához és folyósításához szükséges adatokat,

a) a jogosultság megállapítása esetén az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,

b) ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a 270. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időtartam lejártakor az iratokat a 273. § (3) bekezdése szerint kezelt személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és az ott meghatározott időtartamig kezelni.

(3) Az állományilletékes parancsnok jogosult az egészségkárosodási ellátás megállapításához szükséges adatoknak a központi szervhez történő továbbítására.

(4) Az egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a rendvédelmi szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.”

12. § A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát - az (5) és (6) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha]

„a) minősítése, pszichikai, fizikai vagy - a 82/A. §-ban foglalt személyi kör kivételével - egészségi állapota alapján

aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

ab) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált

és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható,”

13. § A Hszt. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. A rendfokozati vizsga alóli mentességi okokat a miniszter rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben - állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának rendvédelmi szakmai képesítésére, szolgálati tapasztalatára, valamint korábbi szakmai életútjára figyelemmel.”

14. § A Hszt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, a tizenkét órát elérő szolgálatteljesítési idő esetén negyvenöt perc, a huszonnégy órát elérő szolgálat teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”

15. § A Hszt. 75. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. Készenlét és kiemelt készenlét

141. § (1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

(2) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy az elrendelő által meghatározott, a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán kívül eső helyen álljon készenlétben (a továbbiakban: kiemelt készenlét). A kiemelt készenlétet az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A szolgálati feladatok elvégzésének tényleges végrehajtási helye nem határozható meg a kiemelt készenlét rendelkezésre állási helyeként.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban - a kettőszázhatvan órát nem haladhatja meg.”

16. § A Hszt. 161. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:)

„d) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, kiemelt készenlét esetén 1%-a.”

17. § A Hszt. 175. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A természetbeni ellátás és a hivatásos állomány egyéb, ruházati ellátással kapcsolatos vásárlásának biztosítása érdekében a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv jogosult a hivatásos állomány tagjának az ellátás, vásárlás szempontjából szükséges adatait kezelni. A ruházati ellátással kapcsolatos adatokat a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig kezeli.”

18. § A Hszt. 176. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

19. § (1) A Hszt. a következő 225/A. §-sal egészül ki:

„225/A. § (1) A Becsületbíróság az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban a hivatásos állomány tagja közrehatásának kérdésében az országos parancsnok kezdeményezésére jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Becsületbíróságban negyedik és ötödik tagként közreműködik a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában részt vevő orvos, valamint a rendvédelmi szerv személyi állományának egy, humánigazgatási feladatokat ellátó tagja. A Becsületbíróság a 226. § (1) bekezdése szerint jár el, és írásban dönt a közrehatás fennállásának kérdésében. A döntést az országos parancsnoknak megküldi, amely döntés köti az országos parancsnokot. A Becsületbíróság döntése ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, a Becsületbíróság döntését az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott országos parancsnoki döntéssel szemben benyújtott szolgálati panaszban kifogásolhatja az érintett.

(3) A Becsületbíróság a közrehatás kérdésének vizsgálatára irányuló eljárásban jogosult megismerni a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára vonatkozó adatokat és megtekinteni az azokat tartalmazó iratokat.”

(2) A Hszt. 227. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Országgyűlési Őrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a névjegyzéket

a) a tiszthelyettesi és a zászlósi, valamint

b) a tiszti, főtiszti és tábornoki

rendfokozati állománycsoportok vonatkozásában összevontan is vezetheti. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehetőség szerint az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó személyt kell a névjegyzékről a Becsületbíróság tagjának kijelölni, ennek hiányában más, a névjegyzéken szereplő személy is kijelölhető.”

20. § A Hszt. 245. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját, volt tagját megillető elmaradt jövedelem mértékének megállapításakor az egészségkárosodási ellátást is figyelembe kell venni.”

21. § A Hszt. 259. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik)

„b) a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint közeli hozzátartozóik,”

22. § A Hszt. 289. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tisztjelölt vonatkozásában a 192. § nem alkalmazandó, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét miniszteri rendelet határozza meg. A fegyelmi jogkör gyakorlásába a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.”

23. § A Hszt. 341. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében - az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter -, hogy az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az egészségkárosodási ellátás számításának és folyósításának szabályait, továbbá az egészségkárosodási ellátásra jogosultakkal betölthető szolgálati beosztások és nem hivatásos munkakörök meghatározásának rendjét rendeletben állapítsa meg.”

24. § A Hszt. 352. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A 351. §, a 353. § és a 353/A. § alkalmazásában:)

„g) 2017-es illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2017-es rendszeres díjazás közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,

h) 2017-es rendszeres díjazás: a c) pont 1-4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2017. január 1. napján számított együttes összege.”

25. § A Hszt. a következő 353/B. §-sal egészül ki:

„353/B. § (1) 2017. január 1-je és december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt - az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban -, amelyre a hivatásos állomány tagja 2017. január 1-jétől jogosult. A hivatásos állomány tagja részére - amennyiben szolgálati viszonya nem módosul - 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között a 2017. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.

(3) 2017. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 40%-ot.

(4) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2017-es rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a 2017-es rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2017-es rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2017-es illetménykülönbözet nem haladja meg a 40%-ot, a 2017-es rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(6) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az esetében a 2017-es illetménykülönbözet meghaladja a 40%-ot, a 154. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz 40%-os mértékű emelkedést eredményez.

(7) Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) A (4) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között kompenzációs díjra volt jogosult, és a korrekciós díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi kompenzációs díj mértékét.”

26. § A Hszt. a következő 353/C. §-sal egészül ki:

„353/C. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának, aki 2015. június 30-án olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben az 1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja szerinti tűzszerészpótlék megállapítására jogosító tevékenység a szolgálati feladatok közé tartozott - amennyiben továbbra is olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben ilyen szolgálati feladatokat lát el -, a 2017. évre a 353/B. § alapján megállapított illetményt úgy kell kiszámítani, hogy a korábbi rendszeres díjazás összegében a 352. § b) pontjában felsoroltakon túl a 2015. első hat hónapjában teljesített tűzszerészpótlékra jogosító tevékenység alapján részére megállapított tűzszerészpótlék egy hónapra kiszámított átlagát is figyelembe kell venni.

(2) A 353/B. §-t úgy kell alkalmazni, hogy

a) a korábbi rendszeres díjazásnak,

b) a 351. § (3) bekezdése szerinti illetménynek - 353. §-ban szereplő számítások ismételt elvégzésével -, és

c) a 2017-es illetménykülönbözetnek

az (1) bekezdésben meghatározott előírás szerint korrigált mértéke alapján kell a 2017. évre szóló illetményt megállapítani.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a 2017. január 1-jét megelőzően megállapított és folyósított illetmény mértékét, a hivatásos állomány tagjának illetménye azonban ezen rendelkezések alkalmazásával nem csökkenhet a 2016. december 31-én érvényes illetmény alá.”

27. § A Hszt. a következő 365. §-sal egészül ki:

„365. § (1) Egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításának a 2017. január 1-jét követően megállapított egészségi alkalmatlanság esetén van helye.

(2) Ha az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításakor a jogosult a 353-355. § szerinti átmeneti rendelkezések alapján még nem az e törvény XIII. Fejezete szerinti illetményre jogosult, a 2019. január 1-ig bekövetkező általános illetményfejlesztés során a 82/G. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti számítási alapot az illetményfejlesztés szabályainak megfelelő alkalmazásával ismételten meg kell állapítani és az egészségkárosodási ellátás mértékét ennek megfelelően emelni kell, mindaddig, amíg az illetményfejlesztés szabályai szerint az egészségkárosodási ellátás megállapítását megelőző illetménye el nem éri az e törvény XIII. Fejezete szerinti mértéket.”

28. § A Hszt.

a) 30. §-ában a „vagy - a bankkártya kivételével - készpénzt helyettesítő eszközt” szövegrész helyébe a „vagy - a bankkártya kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt”,

b) 36. § (2) bekezdésében a „megelőző tíz évig” szövegrész helyébe a „megelőző tíz évig, egészségkárosodási ellátásra jogosult esetében a hivatásos szolgálat felső korhatáráig”,

c) 82. § (1) bekezdés d) pontjában a „nevezték ki.” szövegrész helyébe a „nevezték ki, vagy”,

d) 125. § (3) bekezdésében a „rendfokozati vizsgát utólag” szövegrész helyébe a „rendfokozati vizsgát - ha a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól nem mentesült - utólag”,

e) 267. § (3) bekezdésében a „munkáltatói intézkedéssel szemben” szövegrész helyébe a „munkáltatói intézkedéssel, továbbá az országos parancsnoknak az egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatosan meghozott döntésével szemben”,

f) 341. § (1) bekezdés 5. pontjában a „készpénzt helyettesítő eszköz” szövegész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz”,

g) 341. § (1) bekezdés 18. pont a) alpontjában a „részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „részletes szabályokat, valamint a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alóli mentességek eseteit”,

h) 352. § nyitó szövegrészében az „, a 353. § és a 353/A. §” szövegrész helyébe az „és a 353-353/C. §”,

i) 355. § (2) bekezdésében a „35%-kal” szövegrész helyébe a „40%-kal”

szöveg lép.

29. § Hatályát veszti a Hszt.

a) 82. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy”,

b) 340. § 7. pontjában az „a diplomáciai és”

szövegrész.

3. Kapcsolódó törvények módosítása

30. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a közalkalmazott is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.”

31. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál)

„f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék összegét,

g) a rehabilitációs járadék összegét, valamint”

(- a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.)

(2) A Tny. 22. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál)

„h) az a)-f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet”

(- a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.)

(3) A Tny. 38. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

„l) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartamát.”

32. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény X. Fejezete a következő 81/B. §-sal egészül ki:

„81/B. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult pénzbeli baleseti ellátásra is jogosult, ennek tényéről, továbbá a baleseti ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről az ellátást folyósító szerv 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat ellátó szervet. Az ellátást folyósító szerv a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.

(2) Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult pénzbeli baleseti ellátásra is jogosult, ennek tényéről, továbbá a baleseti ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről az ellátást folyósító szerv 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést folyósító szervet. Az ellátást folyósító szerv a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést folyósító szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási járadékot, vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.”

33. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 6. alcíme a következő 21/D. §-sal egészül ki:

„21/D. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult

a) rehabilitációs ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rehabilitációs ellátás mértékének változásáról, folyósításának felfüggesztéséről, ismételt megállapításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről,

b) rokkantsági ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rokkantsági ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2) Az ellátást folyósító szerv a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.

(3) Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést folyósító szervet.

(4) Az ellátást folyósító szerv a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapító szerv tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.”

34. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánytisztviselő cafetériajuttatásként - választása szerint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetériajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetériajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

35. § (1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 4. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő személy 15. melléklet szerinti adatait.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos nyilvántartásba betekinthetnek a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos döntés előkészítése, meghozatala, végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:

a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,

d) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi szerve,

e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

f) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,

g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.

(3) Az adatkezelés

a) a jogosultság megállapítása esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,

b) abban az esetben, ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a Hjt. 186. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig

tart.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket és a nyugdíjigazgatási szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.”

(2) A Haktv. az 1. melléklet szerinti 15. melléklettel egészül ki.

(3) A Haktv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

36. § Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2016. évi CXVII. törvényhez

„15. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A honvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben kezelhető adatok

a) személyi adatok:

aa) születési vezetéknév és utónév, családi vezetéknév és utónév,

ab) arcképmás, saját kezű aláírás minta,

ac) születési idő, hely,

ad) anyja születési családi utóneve(i) és utóneve(i),

ae) személyi azonosító,

af) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, telefonszám, elektronikus elérhetőség,

ag) adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,

ah) a személyazonosító okmány száma, érvényességi ideje,

b) szolgálati viszony alatti beosztásokkal, a szolgálati idővel, a távolléti díjjal kapcsolatos adatok,

c) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel, betegséggel kapcsolatos adatok,

d) az ellátás megállapításával összefüggő egészségügyi adatok,

e) a nyugellátásra és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó adatok:

ea) a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,

eb) a társadalombiztosítási ellátások adatai,

f) az ellátással összefüggő foglalkozási adatok:

fa) foglalkoztató neve, címe, adószáma,

fb) munkabér vagy illetmény,

fc) munkaidő mértéke,

g) az elhalálozás ideje,

h) a visszaköveteléssel érintett közeli hozzátartozók neve és lakcíme,

i) a honvédelmi egészségkárosodási ellátás folyósítási adatai,

j) a honvédelmi egészségkárosodási ellátása való jogosultságot kizáró vagy megszüntető okokra vonatkozó adatok.”


  Vissza az oldal tetejére