Időállapot: közlönyállapot (2016.XI.18.)

2016. évi CXXI. törvény

az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:)

g) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”

(2) A Pp. 197. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell.

(7) A 196. § (1) bekezdés g) pontja szerinti bizalmi szolgáltató által kiállított, bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas, a lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett archiváló rendszerében tárolt elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell.”

(3) A Pp. 394/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„394/F. § (1) A bíróság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. 12., 20., és 57. §-át, a 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell alkalmazni.”

(4) A Pp. 394/G. § (9) bekezdésében a „hét” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép.

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartója egyéb esetekben a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizeti meg.”

(2) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”

(3) A Kkt. 29/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást az engedélyezésről szóló jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. Ha az eljárás során a közlekedési hatóság záradékolt tervdokumentációt köteles kiadni vagy a sajátos közlekedési építmények forgalomba helyezése előtt helyszíni ellenőrzésre van szükség, a közlekedési hatóság az eredeti papír alapú tervdokumentációk benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.”

(4) A Kkt. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(5) Hatályát veszti a Kkt. 19. § (4) bekezdése.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.”

(2) Az Itv. a következő 102/A. §-sal egészül ki:

„102/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 91. § (2) bekezdését és 80. § (1) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában az „okirattal” szövegrész helyébe az „okirattal vagy annak hiteles másolatával” szöveg lép.

4. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

4. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (2) bekezdése.

5. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény „Záró rendelkezések” alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:

„40/C. E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 7/A. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

6. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

6. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni.”

(2) A Kjtv. 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

(3) A Kjtv. 49/A. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)

h) a közjegyzői iroda E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.”

(4) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kamara az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be.

(11) Ha a közjegyzői iroda az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette be, a cégbíróság azt a (10) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”

(5) A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 179. §-sal egészül ki:

„179. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 11/A. § (3), (4) és (10) bekezdését, 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontját, (5) és (6) bekezdését, valamint 122. § (4) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 49/A. § (5) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a közjegyzői iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”

(6) A Kjtv.

a) 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében, 122. § (4) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

b) 21/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti a Kjtv. 11/A. § (4) bekezdésében az „A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.” szövegrész.

7. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

7. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/P. §-sal egészül ki:

„83/P. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 6/B. § (3) bekezdését, 6/C. § (2) bekezdését és 27/C. § (2a) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6/B. § (3) bekezdésében és 6/C. § (2) bekezdésében az „eredeti okiraton” szövegrész helyébe az „eredeti okiraton vagy hiteles másolatán” szöveg,

b) 27/C. § (2a) bekezdésében az „eredeti példányával” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati példányával” szöveg,

c) 49/G. § (1) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg

lép.

8. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

8. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14/A. §-a.

9. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

9. § (1) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (6) bekezdése.

10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

10. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya alá tartoznak:)

a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”

(2) Az Nytv. 5. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.”

(3) Az Nytv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.”

(4) Az Nytv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A konzuli tisztviselő

a) jogszabályban meghatározott kivételekkel eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben;

b) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait és gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő átadásáról;

c) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.”

(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pontja a következő gb) alponttal egészül ki:

[A központi szerv

a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:]

gb) nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,”

(6) Az Nytv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.”

(7) Az Nytv. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;”

(8) Az Nytv. 22. § g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából, az anyakönyvi felügyeletet ellátó szerv a szakmai irányítási tevékenység ellátása céljából, a konzuli tisztviselő, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak ellátása céljából,

h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához,

i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az útlevél-ügyintézéshez,”

(9) Az Nytv. 22. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

k) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

(10) Az Nytv. 24/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv a törvényben előírt feladatainak ellátása érdekében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a nyilvántartásból.”

(11) Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott kivétellel - személyes megjelenéssel teljesíthető. Az értesítési cím elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelenthető.”

(12) Az Nytv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen, vagy

b) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).”

(13) Az Nytv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését - jogszabályban meghatározott kivétellel - személyes megjelenéssel teljesíti.”

(14) Az Nytv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”

(15) Az Nytv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.”

(16) Az Nytv. 27/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2) A címjogosult az (1) bekezdés szerinti módokon nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.”

(17) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza]

g) a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.”

(18) Az Nytv. 29. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő.

(16) A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele, második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát.”

(19) Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.”

(20) Az Nytv. 29/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g) pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg.”

(21) Az Nytv. 29/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújt,

c) a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(22) Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)-c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében - a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.”

(23) Az Nytv. 29/E. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„29/E. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult

a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,

c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

(2) A 65. életévet betöltött jogosult - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.

(3) A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.

(3a) Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.”

(24) Az Nytv. 29/F. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha)

d) a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja.”

(25) Az Nytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza.

(2) A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le.”

(26) Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

i) azon eljárásokat és feltételeket, amelyek esetén a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le;”

(27) Az Nytv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § A központi szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény által megállapított 29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át.”

(28) Az Nytv. a következő 52/B. és 52/C. §-sal egészül ki:

„52/B. § Ha a nyilvántartás eljáró szerve az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a nyilvántartás adott szerve vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

52/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és (3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni.”

(29) Az Nytv.

a) 6. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő)” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés l) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és a 29. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 12. életévét betöltötte” szövegrész helyébe a „12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan” szöveg,

c) 29. § (1) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a polgár” szöveg,

d) 29/C. § (4) bekezdésében az „e-aláírási funkcióval” szövegrész helyébe az „e-aláírási funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással” szöveg,

e) 47. § (1) bekezdés g) pontjában az „e-aláírási funkcióra” szövegrész helyébe az „e-aláírás funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra” szöveg,

f) 47. § (1) bekezdés g) pontjában a „b) pontja” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja” szöveg,

g) 52. § (5) bekezdésében a „Magyarország területének” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár által Magyarország területének” szöveg,

h) 29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, a 29/C. § (5) bekezdésében és az 52/A. §-ban a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv” szöveg

lép.

(30) Hatályát veszti az Nytv.

a) 17. § (4) bekezdése,

b) 29. § (17) bekezdése,

c) 52. § (2) bekezdése.

11. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

11. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.”

(2) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (2) bekezdésében „saját kezűleg” szövegrész.

12. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

12. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „eredeti példányát” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati példányát” szöveg lép.

13. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

13. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.”

(2) A Vht. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.”

(3) A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/H. § § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kar tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

(4) A Vht. 254/G. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a Kar hivatali szervénél bejelenteni, a Kar hivatali szerve pedig a végrehajtói irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)

h) a végrehajtói irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.”

(5) A Vht. 254/G. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be.

(6) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Kar hivatali szerve felé jelentette be, a Kar hivatali szerve azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”

(6) A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/V. §-sal egészül ki:

„306/V. § A 254/G. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a végrehajtói iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”

(7) A Vht.

a) 47/A. § (7) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 57/A. § (6) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

b) A Vht. 57/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Vht. 254/H. § (6) bekezdése.

14. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

14. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: BGA. tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva, elektronikus formában kell benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.”

(2) A BGA. tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, elektronikus formában kell benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, zárt informatikai rendszerben tárolja.”

(3) A BGA. tv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 3. §-át, valamint 13. § (3) bekezdését az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy fővárosi és megyei kormányhivatal helyett állami foglalkoztatási szervet kell érteni.”

15. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

15. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

16. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”

(2) Az Szt. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az ePCT rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot.”

(3) Az Szt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában szabadalmi ügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.”

(4) Az Szt. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.”

(5) Az Szt. 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Szabadalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.”

(6) Az Szt. 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(7) Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 117/B. §-sal egészül ki:

„117/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(8) Az Szt.

a) 45. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az elektronikus ügyintézés” szöveg,

b) 45. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szöveg,

c) 55. § (2) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek” szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az Szt. 114/G. § (10)-(12) bekezdése.

17. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

17. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti gazdálkodó szervezet környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikusan teljesíti.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 110/B. §-sal egészül ki:

„110/B. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 50. § (1a) bekezdését és 90. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. § (3) bekezdésében az „A környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „Elektronikus ügyintézés kivételével a környezetvédelmi hatóság” szöveg lép.

18. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

18. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcíme a következő 72. §-sal egészül ki:

„72. § Ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti

a) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. § (1) bekezdése,

b) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 62/A. § (3) bekezdésében az „és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat ellátására jogosító tanúsítványának” szövegrész.

19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

19. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján használhatja fel.”

(2) A Szaz. tv. 10/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az összerendelési nyilvántartás olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: azonosító) kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.

(2) Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:

a) személyi azonosító,

b) központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,

c) társadalombiztosítási azonosító jel,

d) adóazonosító jel,

e) a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,

f) az útlevél okmányszáma,

g) kártya formátumú vezetői engedély (a továbbiakban: vezetői engedély) okmányszáma,

h) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,

i) a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,

j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,

k) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója,

l) az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti, törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.

m) az oktatási igazolvány egyedi azonosítója,

n) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a természetes személy ügyfelek tekintetében képzett belső technikai azonosító,

o) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szerinti aláírásminta-nyilvántartásban alkalmazott kapcsolati kód.”

(3) A Szaz. tv. 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett az elektronikus azonosítás szolgáltatás útján is igazolhatja, feltéve, hogy ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az ügyintézés során hozzájárult.”

(4) A Szaz. tv. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az ügyintézés során hozzájárult, a polgár azonosítására az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatást igénybevevő adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával

a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy

c) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából,

ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.”

(5) A Szaz. tv. 20. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

o) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben.”

(6) A Szaz. tv. 32. §-a következő v) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

v) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben.”

(7) A Szaz. tv. 36. §-a következő x) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

x) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

(8) A Szaz. tv. 37. § (1) bekezdés - az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel megállapított - g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

g) a központi ügyfél-regisztrációs szerv részére az adatbázisban szereplő adatok változásainak folyamatos követése érdekében az ügyfél-regisztrációs adatbázisban szereplő személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, nemének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról;”

(9) A Szaz. tv. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

h) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, az érintett elhalálozásáról.”

(10) A Szaz. tv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek - az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”

(11) A Szaz. tv.

a) 10/A. § (1) bekezdésében a „szabályozott” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,

b) 10/A. § (6) bekezdés i) pontjában az „a Ket. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz” szövegrész helyébe az „a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz” szöveg,

c) 10/D. § (3) bekezdés c) pontjában és 35. §-ában az „a Ket. szerinti” szövegrész helyébe az „az” szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti a Szaz. tv. 37. § (1) bekezdés - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénnyel megállapított - g) pontja.

20. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

20. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az országos, illetve a területi kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha az adópolitikáért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c) bekezdésében az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (20) bekezdése.

22. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

22. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) a következő 8/D. §-sal egészül ki:

„8/D. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 5/A. § (2), (4) és (5) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Az Szftv.

a) 5/A. § (2) bekezdésében az „ügyfélkapu” szövegrész helyébe a „biztonságos kézbesítési szolgáltatás tárhely (a továbbiakban: megfelelő elektronikus tárhely)” szöveg,

b) 5/A. § (4) bekezdésében az „ügyfélkapu” szövegrész helyébe a „megfelelő elektronikus tárhely” szöveg,

c) 5/A. § (5) bekezdésében az „ügyfélkapuval” szövegrész helyébe a „megfelelő elektronikus tárhellyel” szöveg

lép.

23. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

23. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”

(2) A Vt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint az e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.”

(3) A Vt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.”

(4) A Vt. 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/D. § (1) Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.”

(5) A Vt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(6) A Vt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 120. §-sal egészül ki:

„120. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(7) A Vt.

a) 38. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az elektronikus ügyintézés” szöveg,

b) 38. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szöveg,

c) 48. § (2) bekezdésében a „határoz” szövegrész helyébe a „dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Vt. 112. § (7)-(9) bekezdése.

24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

24. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni

a) a gyámhatósági eljárás megindítására irányuló kérelem és a jogorvoslati kérelem kivételével,

aa) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,

ab) a terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával,

ac) a szülői felügyeleti jog gyakorlásával,

ad) a családbafogadással,

ae) a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal,

af) a b) pontban foglalt kivétellel a családi jogállással,

b) a jogorvoslati kérelem kivételével az örökbefogadással, a származás megismerésével és a teljes hatályú apai elismeréssel,

c) az eljárás megindítására irányuló kérelem, a jogorvoslati kérelem és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok kivételével a kapcsolattartással

összefüggő gyámhatósági eljárásban.”

(2) A Gyvt. 128. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott, személyes megjelenéshez nem kötött jognyilatkozatokat postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján vagy személyesen lehet előterjeszteni.

(3b) Életvitelszerűen külföldön tartózkodó ügyfél esetén személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett jognyilatkozatot.”

(3) A Gyvt. a következő 178. §-sal egészül ki:

„178. § Ha a gyámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) Hatályát veszti a Gyvt. 127. § (2) bekezdése.

25. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

25. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 35/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az igazságügyi alkalmazott a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltató) vesz igénybe.

(3) Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.”

(2) Az Iasz. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.”

(3) Az Iasz.

a) 35/A. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltató” szöveg,

b) 35/A. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót” szöveg,

c) 35/A. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az Iasz. 35/A. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi szerv döntésétől függően fokozott biztonságú vagy” szövegrész.

26. Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

26. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/A. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban az eljáró hatóság és szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le.

(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.”

(2) Az Étv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az 53/A. §-nak a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni.”

27. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bekezdés a) pontjában az „eredeti okirattal (igazolással)” szövegrész helyébe az „eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja.

28. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

28. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontjában az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati” szöveg lép.

29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

29. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/L. §-sal egészül ki:

„82/L. § Ha az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a 19/A. § (1a) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. § (1a) bekezdésében a „meghatározott adattartalmú nyomtatvány vagy elektronikus űrlap kitöltésével - papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani” szövegrész helyébe a „meghatározott adattartalmú elektronikus űrlap kitöltésével elektronikusan kell benyújtani” szöveg lép.

30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

30. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az ingatlanok címadatát - a közterület ingatlanok kivételével - az ingatlan-nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”

(2) Az Inytv. 68. § (6) bekezdésében a „fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Inytv. 25. § (3) bekezdése.

31. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

31. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 12/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyvéd az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is.”

(2) Az Üt. 12/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/C. § A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja, nyilvántartottja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül a közigazgatási hatósági ügynek.”

(3) Az Üt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja,

a) a jogi végzettségét, azt a kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-nyilvántartásából,

b) a magyar jogi szakvizsga letételét, azt a kamara az igazságügyért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból,

c) az ügyvédi, ügyvédjelölti, alkalmazott ügyvédi gyakorlatot, azt a kamara a területi ügyvédi kamarák által vezetett nyilvántartásokból,

d) hatósági bizonyítvánnyal, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a kamara a bűnügyi nyilvántartó rendszerből

adatot igényel.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.”

(4) Az Üt. 116. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:)

h) az ügyvédi irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségét.”

(5) Az Üt. 116. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kamara a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be.

(12) Ha az ügyvédi iroda a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette be, a kamara azt a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”

(6) Az Üt. a következő 130/C. §-sal egészül ki:

„130/C. § A 116. § (3) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően az ügyvédi iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”

(7) Az Üt.

a) 12/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (3) és (7) bekezdésében, 27/B. § (3) bekezdésében, 89/E. § (1) bekezdés n) pontjában és 116. § (1) bekezdés m) pontjában a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,

b) 12/B. § (6) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltatónál” szöveg

lép.

32. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

32. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.”

(2) Az Utv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.”

(3) Az Utv. 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.”

(4) Az Utv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel − az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2) A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.

(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező útlevélhatóságnál történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.

(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.

(8) A kérelmező az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét - a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül - elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”

(5) Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.”

(6) Az Utv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.”

33. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

33. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kapcsolattartó szervezet) szervezeti keretein belül egymás között és a kapcsolattartó szervezetek egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tarthatják.

(1a) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 71. § szerinti megkeresést elektronikus úton is intézheti, ha a 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti megkeresendő szerv, illetve szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalja és az ehhez szükséges elérhetőségét a honlapján közzétette. Ez esetben a megkeresett szerv vagy szervezet is elektronikusan küldi meg a válaszát, kivéve, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy a megkeresés az eredeti irat, illetve okirat vagy más adathordozó megküldésére irányult.

(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartást kell érteni, azzal hogy a kapcsolattartó szervezetek a hivatalos irat kézbesítését egymás felé az E-ügyintézési tv. szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján végzik.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.”

(2) A Be. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kapcsolattartó szervezet a küldendő hivatalos iratot minősített vagy legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el. E törvény minősített elektronikus aláírás alkalmazását kötelezővé teheti. A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott hivatalos irat is közokiratnak minősül.”

(3) A Be. 69/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/B. § (1) A kapcsolattartó szervezet az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. 12., 25., 57-58. és 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét, továbbá a 69/D. § vonatkozásában az E-ügyintézési tv. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”

(4) A Be. 69/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/D. § Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a személyének teljes körű azonosítását biztosító, az E-ügyintézési tv. 1. § 1. pontja szerinti szolgáltatás igénybevételével elektronikus úton is benyújthatja a bírósághoz.”

(5) A Be. 70. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]

f) törvényben meghatározott feltételek mellett biztonságos kézbesítési szolgáltatás, illetve a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján,”

(6) A Be.

a) 70. § (7a) bekezdésében a „69/A. § (1) bekezdése alapján létrejött” szövegrész helyébe a „69/A. § (1) és (1a) bekezdése és a 69/C-69/D. § szerinti” szöveg,

b) 158/A. § (4) bekezdésében a „fokozott” szövegrész helyébe a „legalább fokozott” szöveg

lép.

34. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

34. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41/C. § (1) A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül;

e) nincs helye közmeghallgatásnak.

(3) A 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, valamint az iratokba való betekintés kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek, tájékoztatás pedig nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. Az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(4) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.”

(2) Az Szjt. „Polgári jogi jogkövetkezmények” alcíme a következő 94/C. §-sal egészül ki:

„94/C. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Az e §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével - elektronikus kapcsolattartásnak csak azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(3) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tárgyát képező műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy az elektronikus műpéldány mérete meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott mértéket.”

(3) Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/H. §-sal egészül ki:

„111/H. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni”

(4) Hatályát veszti az Szjt. 41/E. §-a.

35. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

35. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § A gazdasági kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

36. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

36. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a hajózási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése.

37. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

37. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/C. § A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

38. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

38. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (61) bekezdéssel egészül ki:

„(61) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, a vállalásának időpontjáig a 154. § (7) bekezdésének és a 154/B. § (2) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni.”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

a) 154. § (7) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe az „elektronikusan megküldi” szöveg,

b) 154/B. § (2) bekezdésében az „a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „történő” szöveg

lép.

39. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

39. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”

(2) Az Fmtv. 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Mintaoltalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.”

(3) Az Fmtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 67/B. §-sal egészül ki:

„67/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) Az Fmtv. 31. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az elektronikus ügyintézés” szöveg lép.

40. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

  Vissza az oldal tetejére