Időállapot: közlönyállapot (2016.XI.25.)

2016. évi CXXV. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.”

(2) Az Szja tv. 1/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi feltétel teljesülése esetén a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű nem előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) is választhatja az e § szerinti adózást.”

(3) Az Szja tv. 1/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.”

(2) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.”

3. § Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz vagy

b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért

azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a magánszemély bevallásának minősül.”

4. § Az Szja tv. 29/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.”

5. § Az Szja tv. a következő 44/F. §-sal egészül ki:

„44/F. § Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az adóhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.”

6. § Az Szja tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 ezer 400 forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül - kell megfizetni.”

7. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Lekötési hozamot

a) a lekötési időszak megszűnése esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, vagy - ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg - a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

b) a lekötés megszakítása esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Amennyiben a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére - de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben - hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.”

(2) Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) figyelemmel a (10a) bekezdésben foglaltakra, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is;

bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bc) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét

kell figyelembe venni.”

(3) Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A tartós befektetési szerződés (10) bekezdés b) pont szerinti újrakötése esetén a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri.”

8. § Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.”

9. § Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.”

10. § (1) Az Szja tv. 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.”

(2) Az Szja tv. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. LXVI. törvénnyel megállapított 3. § 93. pontjának az 5000 forintot el nem érő járadékszolgáltatásra vonatkozó előírását először a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.”

11. § Az Szja tv. a következő 90. §-sal egészül ki:

„90. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1/B. § (1), (1a) és (2) bekezdése a 2017. január 1-jétől kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazható.

(3) A 2016. december 31-én hatályos 12/A. §-a szerinti bevallási nyilatkozat a 2016. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nem nyújtható be.

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 29/C. § (4) bekezdése a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható.

(5) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdése és 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § 10. és 11. pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) és d) pontja a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

12. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Az Szja tv.

1. 3. § 21. pont f) alpontjában az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot” szöveg;

2. 29/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „hozzátartozói közül” szövegrész helyébe a „hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül” szöveg;

3. 29/B. § (1e) bekezdésében az „egyezség alapján” szövegrész helyébe az „egyezség, közös nyilatkozat alapján” szöveg;

4. 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként” szövegrész helyébe az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként” szöveg;

5. 44/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg, az „az átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

6. 44/B. § (7) bekezdés c) pontjában az „átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

7. 44/B. § (8) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

8. 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg;

9. 65/B. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint” szöveg;

10. 65/B. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában az „a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal” szövegrészek helyébe az „az akkor hatályos adókulccsal” szöveg;

11. 67/A. § (4) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

12. 67/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

13. 68. § (3) bekezdésében az „átalakulása esetén” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása esetén” szöveg;

14. 77/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „átalakuló társas vállalkozás” szövegrész helyébe az „átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás” szöveg;

15. 77/A. § (4) bekezdésében az „(átalakulása esetén jogutódja)” szövegrész helyébe az „(átalakulása, egyesülése, szétválása esetén jogutódja)” szöveg, az „átalakulását, az általa” szövegrész helyébe az „átalakulását, egyesülését, szétválását, az általa” szöveg;

16. 77/A. § (5) bekezdésében az „átalakulás, jogutód nélküli megszűnés” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés” szöveg, a „társas vállalkozás átalakulása révén” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás átalakulása, egyesülése, szétválása révén” szöveg;

17. 77/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg;

18. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontjában a „kiegészítő rokkantsági támogatás” szövegrész helyébe az „árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás” szöveg;

19. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az „a közérdekű kötelezettségvállalásból” szövegrész helyébe az „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból” szöveg;

20. 1. számú melléklet 4. pont 4.10. alpontjában a „munka-rehabilitációs díj” szövegrész helyébe a „fejlesztési foglalkoztatási díj” szöveg;

21. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjának záró szövegrészében a „munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló” szöveg;

22. 1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontjában az „az átalakulás befejezésekor” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás befejezésekor” szöveg;

23. 2. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában a „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;

24. 3. számú melléklet nyitó szövegrészének negyedik mondatában az „összefüggő kiadásokat, korlátozott mértékű” szövegrész helyébe az „összefüggő kiadásokat, az adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget, korlátozott mértékű” szöveg;

25. 3. számú melléklet II. fejezet címében a „nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe a „nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg;

26. 3. számú melléklet II. fejezet nyitó szövegrészében az „Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:” szöveg;

27. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pontjában és IV. fejezet 3. pontjában a „9 Ft/km” szövegrész helyébe a „15 Ft/km” szöveg;

28. 10. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;

29. 11. számú melléklet nyitó szövegrésze negyedik mondatának b) pontjában az „adott előleget” szövegrész helyébe az „adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget” szöveg

30. 11. számú melléklet III. fejezet 6. pontjában a „9 Ft/km” szövegrész helyébe a „15 Ft/km” szöveg

lép.

14. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

1. „Bevallási nyilatkozat” alcíme,

2. 62. § (7) bekezdése,

3. 80. § a) pontja,

(2) Hatályát veszi az Szja tv.

1. 13. § (1) bekezdés p) alpontjában az „egyszerűsített bevallásra vagy” szövegrész,

2. 1. számú melléklet 4. pont 4.17. pontjában az „a Deák Ferenc ösztöndíj,” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

15. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

3a. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás;”

(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

12a. élőzenei szolgáltatás: a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével - rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján - nyújtott zeneszolgáltatás;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

30. korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel a nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak és azon túlmenően

a) a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,

b) a korai fázisú vállalkozás nem minősül a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének adóéveiben;”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 34b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

34b. uniós szabvány:

a) olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a környezeti mutatókra nézve; vagy

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;”

(6) A Tao. törvény 4. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

49. vendéglátóhely: olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince, amelynek adóévi árbevételéből legalább 75 százalék a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik.”

16. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig

ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,

kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is)

ma) két és félszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény alkalmazása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (2) bekezdése szerint nem köteles,

mb) másfélszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény alkalmazása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (1) bekezdése szerint köteles,

a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)-(8d) bekezdésekben foglaltakra,”

(3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

sz) a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) karbantartásának az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra,”

(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”

(5) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

x) a kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékére, vagy a karbantartás költségére tekintettel

xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,

xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,”

(6) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti)

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(7) A Tao. törvény 7. §-a a következő (8)-(8d) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy

a) az adózó olyan korai fázisú vállalkozásban szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),

b) az adózó rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és nyilvántartásba vétele dátumát.

(8a) Az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezményt tőkeemelésre tekintettel akkor veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban az (1) bekezdés m) pontja szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.

(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8c) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentő tételt a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel keletkező bekerülési érték növekményre alkalmazza, a csökkentést ez esetben is a részesedés szerzésének adóévét követő harmadik adóévben érvényesítheti utoljára az (1) bekezdés m) pontja szerinti korlátra figyelemmel, azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.

(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

(8) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(29) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a beruházás, felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.

(27) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(28) Az (1) bekezdés sz) pontja és x) pont xb) alpontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) pontja és x) pont xa) alpontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.

(29) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosultnál nyilvántartott ingatlanon végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének, ráfordításának összegét, az (1) bekezdés sz) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés sz) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”

17. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve - az adózó kivezeti, részben kivezeti,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

i) a 7. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre (kivéve a bejelentett részesedést) elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint érvényesített összeg,”

18. § A Tao. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(Az adózó

jogutód nélküli megszűnésekor)

cd) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó a szerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben szűnik meg jogutód nélkül,”

19. § A Tao. törvény 18/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az (1) bekezdés szerinti adózó, amely az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint részesedésként mutatna ki, az erre a tevékenységre vonatkozó társasági adókötelezettségét úgy határozza meg, mintha ezt a tevékenységet a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

20. § (1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]

h) az az összeg, amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó

ha) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt,

hb) az e pontban foglalt adózás előtti eredményt csökkentő tételektől függetlenül, a teljesítés adóévében az MRP szervezet által teljesített juttatással kapcsolatban az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben a (2) bekezdés d) pont db) alpontja szerint az adózás előtti eredmény növeléseként érvényesített, valamint - a teljesítés adóévében - a tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az MRP szervezet részére átadott saját részvénytől eltérő eszközből származóan kimutatott eszköz teljesítéskor kivezetett könyv szerinti értékeként kimutatott,

hc) a munkavállalók részére, valamint az MRP szervezet részére az adóévben átadott saját részvények visszavásárlási értékeként kimutatott.”

(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]

d) az az összeg,

da) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény terhére számolt el,

db) amely megegyezik az MRP szervezet részére átadott saját részvények átadás időpontjában kimutatott piaci értékével az átadás adóévében,

dc) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak közvetlenül nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben átadott és az adóévben ellenérték nélkül visszavett saját részvényekkel kapcsolatban korábban az (1) bekezdés hc) pontja szerinti csökkentésként érvényesített,”

21. § (1) A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]

b) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés időpontját magában foglaló adóévben (a továbbiakban: áttérés adóéve) vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,”

(2) A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]

c) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.”

(3) A Tao. törvény 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli:

a) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,

b) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.”

(4) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4a)-(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott összes eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes immateriális jószága és tárgyi eszköze tekintetében - ideértve mindkét választás esetében azon eszközöket és kötelezettségeket is, amelyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania -, az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben adóalapját úgy határozza meg, mintha az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át.

(4b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó eszközeire és kötelezettségeire az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazza.

(4c) A (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszköz és immateriális jószág az áttérés adóéve első napjára vonatkozóan meghatározott, a 4. § 31/a. pontja szerinti bekerülési értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló, e törvényben meghatározott bekerülési értékkel azonos összegben állapítja meg, a 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló e törvényben meghatározott számított nyilvántartási értékkel azonos összegben állapítja meg.

(4d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszközeit, immateriális jószágait, eszközeit, kötelezettségeit elkülönítetten tartja nyilván és e nyilvántartásában feltünteti az áttérés adóéve első napját megelőző napra kimutatott, a (4c) bekezdés szerinti bekerülési értéket, könyv szerinti értéket és számított nyilvántartási értéket, továbbá az eszközre, a kötelezettségre vonatkozóan általa az áttérést követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget.

(4e) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés szerinti választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg teheti meg. A (4a) bekezdés szerinti választás az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem visszavonható.

(4f) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott és az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása című standard szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszköze és immateriális jószága bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés adóévének első napját megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális jószága és tárgyi eszköze vonatkozásában az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket - az áttérés adóévének első napjára - úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint meghatározott számított nyilvántartási értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés adóévének első napját megelőző napon fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték hányadosával.

(4g) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott, a (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak - ideértve azon eszközöket és kötelezettségeket is, melyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania - áttérés adóévének első napján fennálló, a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek szerint az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a számított nyilvántartási értékét ezen bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban már érvényesített összeg különbözeteként határozza meg.”

(5) A Tao. törvény 18/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózótól átvett (kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső eszközre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átvétel adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.”

(6) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózónak átadott eszközből származó befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső befektetésre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átadás adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.”

(7) A Tao. törvény 18/C. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét csökkenti]

a) a (13) bekezdés szerinti kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenésével, ha a (13) bekezdés szerinti kötelezettség elszámolásakor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal az adózás előtti eredményét vagy az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttéréskor az adó alapját növelte, kivéve a (13) bekezdés szerinti kötelezettség csökkenésének az adózás előtti eredmény javára el nem számolt, a 18/B. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja hatálya alá tartozó összegét,”

(8) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (13a) és (13b) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő adózó

a) a (13) bekezdés c) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredményét nem növeli a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal (céltartalékot növelő összeggel), valamint a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerint képzett kiegyenlítési céltartaléknak (céltartalékot növelő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel,

b) az adózás előtti eredményét nem csökkenti a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalék felhasználásával (céltartalékot csökkentő összeggel), valamint az Ltp. szerint felhasznált kiegyenlítési céltartaléknak (céltartalékot csökkentő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeggel.

(13b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, lakástakarékpénztárnak minősülő adózó - külön e célra szolgáló nyilvántartás alapján - a korrigált adózás előtti eredményét

a) csökkenti az Ltp. szerinti kiegyenlítési céltartalék képzésének (növelésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény terhére el nem számolt adóévi összeggel,

b) növeli az Ltp. szerinti kiegyenlítési céltartalék felhasználásának (csökkentésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolt adóévi összeggel.”

(9) A Tao. törvény 18/C. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a végelszámolás, felszámolás nélküli jogutód nélküli megszűnéskor az utolsó adóévben a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy összegben esedékessé válik. E bekezdés alkalmazásában jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.”

(10) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek minősülő adózó az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény 5. § (2) bekezdését a társasági adóalapja megállapítása során azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét nem a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összegével, hanem a hitelintézetek különadója tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összegével csökkenti.”

(11) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) olyan jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítást hajt végre, amelyet az IFRS-ek szerint nem részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutat ki, de a számvitelről szóló törvény szerint részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutatna ki, akkor erre a leszállításra vonatkozóan (ideértve a leszállításból eredően a részesedésre elszámolt értékvesztést is) a társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha ezt a leszállítást a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

22. § A Tao. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.”

23. § A Tao. törvény 22. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

24. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 50 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább százötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.”

(2) A Tao. törvény 22/B. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 5 fővel, középvállalkozásnál legalább 10 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének tízszeresével, középvállalkozásnál huszonötszörösével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.”

25. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét - annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül - az állami adóhatóság részére bejelenti. Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó a (3a) bekezdésben meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az adózó a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

26. § A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben.

(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás vagy beruházásrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás vagy beruházásrész energiahatékonyság növekedésével jár.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;

b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;

c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz;

e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) többletköltségét;

d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”

27. § A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

22/F. § (1) Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után a költség, ráfordítás felmerülésének adóévében adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték (díj) összegének legfeljebb 50 százaléka.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó az ellenérték (díj) elszámolása adóévének adóalapját a 3. számú melléklet A) rész 3. pontjában foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

28. § A Tao. törvény 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege

a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, továbbá

b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.”

29. § A Tao. törvény 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól, illetve a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.”

30. § (1) A Tao. törvény 29/A. § (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(31) A 2016. június 30-án hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól beszerzett, a 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágra tekintettel szerzett bevétel alapján, ha e jószág a kapcsolt vállalkozást nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre az átruházáskor.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (35)-(40) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 18/A. § (5) bekezdését és 18/C. § (4a)-(4g) bekezdését a 2016. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.

(36) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 22. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(37) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3b) és (12) bekezdését első alkalommal a 2015-2016-os támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(38) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2013-2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(39) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 29/ZS. § (1), (4), (10) bekezdés rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatóak.

(40) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 5/b. pontja a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazható.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (41)-(46) bekezdéssel egészül ki:

„(41) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 23/b. pontját és 16. § (12) bekezdését, továbbá e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a 2017. január 1-jén vagy az azt követően bekövetkező kedvezményezett eszközátruházásra kell alkalmazni.

(42) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 24/A. § (1) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően esedékes adó-, adóelőleg-kötelezettség felajánlásával összefüggésben kell alkalmazni.

(43) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/B. § (9) és (14) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.

(44) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját, 34b. pontját és 22/E. §-át első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

(45) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózó a 2017. évben kezdődő adóévi vonatkozásában választása szerint alkalmazhatja.

(46) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózónak első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”

31. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának részletes feltételeit.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”

32. § A Tao. törvény a következő 30/F. §-sal egészül ki:

„30/F. § A 4. § 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

33. § A Tao. törvény

1. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint,

2. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint,

3. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint

módosul.

34. § A Tao. törvény

1. 4. § 3. pontjában a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08)” szövegrész helyébe a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08)” szöveg;

2. 7. § (16) bekezdésében az „a harmadik adóévet követő” szövegrész helyébe az „az ötödik adóévet követő” szöveg;

3. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a fejlesztési adókedvezménynek” szövegrész helyébe az „a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt, a társasági adónak a 18/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt, továbbá a fejlesztési adókedvezménynek” szöveg;

4. 18/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adózás előtti eredménye az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív” szövegrész helyébe az „az adózás előtti eredménye, adóalapja az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti” szöveg;

5. 18/C. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés és” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja és” szöveg;

6. 18/C. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrészek helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg;

7. 18/C. § (17) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés f) pontja, 7. § (1) bekezdés z) pontja” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés f), k), sz), z) pontja” szöveg;

8. 18/D. § (6) bekezdésében az „a 18/C. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a 18/C. § (2) bekezdés a) pontja szerint” szöveg;

9. 18/D. § (9) bekezdésében a „meghatározott egyenleget a” szövegrész helyébe a „meghatározott adóévi összeget a” szöveg;

10. 22. § (1) bekezdés b) pontjában „a támogatás adóévét követő 90 napon belül” szövegrész helyébe az „a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig” szöveg;

11. 22/B. § (2b) bekezdésében az „a az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szöveg;

12. 22/B. § (3) bekezdésében a „beruházás megkezdése előtt” szövegrész helyébe a „beruházás tervezett megkezdése előtt” szöveg;

13. 22/C. § (3b) bekezdésében a „90 napon belül a (3a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig a (3a) bekezdésben” szöveg;

14. 22/C. § (8) bekezdésében a „követő 4. év végéig” szövegrész helyébe a „követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig” szöveg;

15. 24/A. § (1) bekezdésében az „az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése” szöveg;

16. 24/A. § (25) bekezdésében az „utalja át” szövegrész helyébe az „utalja át.” szöveg;

17. 29/A. § (29) bekezdésében az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének n) pontjának” szöveg;

18. 29/A. § (30) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatja abban az esetben is, ha az érintett jószággal kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel” szöveg;

19. 29/ZS. § (1) bekezdésében az „az elszámolási törvény 44. §-ában” szövegrész helyébe az „az elszámolási törvény 44. §-ában és 5. § (1)-(2) bekezdésében” szöveg;

20. 29/ZS. § (4) bekezdésében az „Az elszámolási törvény 44. §-a szerint” szövegrész helyébe a „Figyelemmel az (1) bekezdésre, az elszámolási törvény 44. §-a és 5. § (1)-(2) bekezdései alapján a 2004-2014 évekkel összefüggésben” szöveg;

21. 29/ZS. § (10) bekezdésében az „elszámolási törvény 44. §-ának” szövegrész helyébe az „elszámolási törvény 44. §-ának (figyelemmel az 5. § (1)-(2) bekezdéseire is)” szöveg;

22. 30. § (11) bekezdés e) pontjában a „nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szövegrész helyébe a „fel nem használt, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 18/B. § (1) bekezdés d) pontja;

2. 18/B. § (2) bekezdés b) pontja.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

36. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”

(2) Az Eva. tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint az egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.”

37. § Az Eva. tv.

1. 8. § (1), (2) bekezdésében, a 18. § (1), (3), (6), (9) bekezdésében, a 19. § (9) bekezdésében, a 20. § (4) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szövegrész helyébe az „egyéni cég” szöveg;

2. 18. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti az Eva. tv. 3. § (1) bekezdés i) pontja.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

39. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kifizető és a magánszemély az ekhóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.”

40. § Az Ekho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével - annak feltételei fennállta ellenére - nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza.”

41. § Az Ekho tv. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ekhót választó magánszemély önadózóként az adóévről az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezettel teljesíti bevallási kötelezettségét, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban vallja be.”

42. § Az Ekho tv. a következő 14/D. §-sal egészül ki:

„14/D. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 7. §-a a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.”

43. § Az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szövegrész helyébe az „az Szja tv.” szöveg lép.

5. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

44. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 42. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett társadalombiztosítási támogatás - a különkeretes gyógyszerekre, a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra és a kedvezményezetti státusszal rendelkező gyógyszerekre fordított összeget nem tartalmazó - összege meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának összegét, akkor e kiadási többlet finanszírozása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - az E. Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.”

45. § A Gyftv. a következő 87/M. §-sal egészül ki:

„87/M. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettség a 2016. évre vonatkozó befizetések esetében alkalmazandó.”

6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

46. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 24/B. § (1) bekezdése szerinti jóváírásra tekintettel az adóévben bevételként elszámolt összeg,

k) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,”

47. § A Távhő törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. A fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó, e rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményéhez kapcsolódó, e rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-12. és 38. cikke hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”

48. § A Távhő törvény 8. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”

49. § A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában

energiaellátó:)

„1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők, továbbá a prémium típusú támogatásban részesülő termelők (ideértve mindkét esetben a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiát csak részben a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőt, a prémium típusú támogatási rendszerben részesülő termelőt) közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese,”

50. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés j) és k) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”

51. § A Távhő törvény

1. 6. § (3) bekezdés i) pontjában a „kimutatásokkal igazol.” szövegrész helyébe a „kimutatásokkal igazol,” szöveg;

2. 6. § (8) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a” szövegrész helyébe az „a Tao. tv. 18. §-a” szöveg

lép.

7. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

52. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]

e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)-(3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés is.”

53. § A Különadó tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét)

a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban elkülönítve be kell vallani vagy fel kell tüntetni az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban;”

54. § A Különadó tv. II. fejezete a következő 12/F. §-sal egészül ki:

„12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”

8. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

55. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:)

h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;”

56. § A Katv. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját.”

57. § A Katv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.”

58. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;”

(3) A Katv. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Az (1) bekezdéstől eltérően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikus úton teljesíti, úgy az (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg.”

59. § A Katv.

1. 2. § 22. pontjában az „a magánszemély” szövegrész helyébe az „az adózó” szöveg,

2. 6. §-ában a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szövegrész helyébe a „megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban” szöveg,

3. 7. § (3a) bekezdésében a „választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától” szövegrész helyébe a „választás bejelentését követő hónaptól” szöveg,

4. 10. § (3) bekezdésében a „legalább a minimálbér minősül” szövegrész helyébe a „legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül” szöveg,

5. 26. § (3) bekezdésében az „összeg 16 százaléka” szövegrész helyébe az „összeg 15 százaléka” szöveg

lép.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési kötelezettségének.”

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

10. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

61. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az adó alapja

a) a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve,

b) a földgáz mennyisége, kWh-ban mérve,

c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.

(2) Az adó mértéke

a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,

b) a földgázra kWh-nként 0,3038 forint,

c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

62. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) 7. §-a a következő 59. és 60. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„59. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy olyan folyadéknak, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is (a továbbiakban: töltőfolyadék) nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermékek;

60. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz.”

63. § A régi Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki]

f) - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő

fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,

fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,

fc) - az fa) és fb) pontban nem említett - jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom

egytizenketted részének megfelelő összegben.”

64. § A régi Jöt. 38. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], adójegyhiány [98. § (2) bekezdés] és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.”

65. § A régi Jöt. 48. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az adóraktár engedélyese - kivéve a dohánygyártmány-adóraktár engedélyesét - adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.”

66. § A régi Jöt. 96. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:)

h) a töltőfolyadék,

i) az új dohánytermék-kategóriák.”

67. § (1) A régi Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

e) a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként,

f) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

fa) egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),

fb) folyadékára 70 forint milliliterenként.”

(2) A régi Jöt. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kiskereskedelmi eladási ár - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár.”

(3) A régi Jöt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

a) belföldön is forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.”

68. § A régi Jöt. 98. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A dohánygyártmány szabad forgalomba bocsátása - ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, kivéve az árumintaként harmadik országból importált vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet, továbbá a töltőfolyadékot, valamint az új dohánytermék-kategóriák egyszer használatos termékeit és folyadékait - kizárólag adójeggyel ellátva megengedett. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.

(2) A dohánygyártmány adójegye darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet arra az adójegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: adójegyhiány). Az adójegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

69. § (1) A régi Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy tartalmazza)

e) annak - jogszabályban meghatározott módon történő - megjelölését, hogy a dohánygyártmány milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került szabadforgalomba bocsátásra.”

(2) A régi Jöt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A dohánygyártmány adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja - elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján, elszámolási kötelezettség mellett és az adójegy előállítási költségének a megfizetése ellenében - a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.”

(3) A régi Jöt. 99. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tárgynapja és az adó-visszaigénylés vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a vámhatóság által a 97. § (5) bekezdés szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”

70. § A régi Jöt. 101. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kiskereskedelmi értékesítés

101. § Az adójegyköteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. évi törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) szerinti dohánytermék-kiskereskedelem keretében, továbbá a Dohánytörvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 99. § (7) bekezdése szerinti esetet.”

71. § A régi Jöt. 110. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:)

i) az új dohánytermék-kategóriák 800 darabot,

j) a töltőfolyadék 300 millilitert”

(meghaladó mennyisége minősül.)

72. § A régi Jöt. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében)

b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékek tekintetében az áfatörvény szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségének, illetve az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok értékesítése során a 101. §-ban meghatározott kiskereskedelmi eladási ártól eltérő árat érvényesít-e;”

73. § A régi Jöt. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adójegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy darabszámával és a 98. § (2) bekezdésében meghatározott értékkel büntetendő.”

74. § A régi Jöt. a következő 128/P-128/R. §-sal egészül ki:

„128/P. § A jövedéki biztosíték 2017. december 31-ig a 38. § (12) bekezdésében foglaltak szerint az adójegy átvételével keletkező adó- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre is igénybe vehető.

128/Q. § (1) A 2016. december 31. napjáig szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és a kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyekre e törvény 2016. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó részére legkésőbb 2017. március 1-jéig adható át kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány.

  Vissza az oldal tetejére