Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.2.)

2016. évi CXXVII. törvény

a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról * 

1. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

1. § (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében - a jogszabályok keretei között - jogi képviseletet lát el, jogi segítői tevékenységet végez, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.”

(2) A Tvr. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogi segítő szervezet jogtanácsosa - az 1. § (5) bekezdésben foglaltak betartása mellett - a jogi segítségnyújtási tevékenységet olyan ügyekben végezheti, amelyekben a jogi segítő szervezet és a fél között nincs érdekellentét, és a fél részére történő jogi segítség nyújtására a jogi segítő szervezettől utasítást kapott. A jogtanácsos ilyen esetben a támogatást engedélyező határozat alapján jár el.”

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.”

(2) A Kkt. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.”

3. § A Kkt. 21. § (4) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „150 napon” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti a Kkt. 24/B. §-a.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok mentesülnek az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által lefolytatott hatósági eljárásokban.”

6. § Az Itv. 67. § (1) bekezdésében a „(szolgáltatásokért) díjat” szövegrész helyébe a „(szolgáltatásokért) - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - díjat” szöveg lép.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. § (1) bekezdésében az „- a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó -” szövegrész.

5. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

8. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott, e törvény szerinti tulajdoni igényének érvényesítése során 2017. január 1-jét követően a tulajdoni igény keletkezésének időpontjától függetlenül kizárólag a bíróság jogosult eljárni.”

6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.

(2) A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást.

(3) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.

(4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

(5) A nyilvántartást kezelő szerv és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.”

(2) Az Nytv. 26. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.”

10. § Az Nytv.

a) 18/A. § (1) és (3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

b) 26. § (2) bekezdésében az „a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes” szövegrész helyébe a „bármely” szöveg,

c) 26. § (5a) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,

d) 26. § (8) bekezdésében az „az illetékes járási hivatalnál jelenti be” szövegrész helyébe a „bármely járási hivatalnál bejelentheti” szöveg,

e) 36. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Nytv. 26. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész.

7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

12. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

g) aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.”

(2) Az Szt. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogosult személy esetében a jogosultság egészségi állapotra vonatkozó feltétele mindaddig fennáll, amíg az ellátásra való jogosultságot megalapozó, az egészségi állapot minősítését tartalmazó dokumentumban vagy a szakkérdés vizsgálata során előírt felülvizsgálatot el nem végezték.”

(3) Az Szt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben az ápolási díjra jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.”

(4) Az Szt. 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/B. § (1) Ha a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti eljárás során a kiemelt ápolási díjra való jogosultság azért nem állapítható meg, mert nem került sor a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtására, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátásra való jogosultságot.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelem benyújtásakor az ügyfél a komplex minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás megindítását igazolta, a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtását követően a hatóság az (1) bekezdés alapján hozott nem jogszabálysértő döntését a jogerőre emelkedést követő egy éven belül módosíthatja vagy visszavonhatja, és a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítványban foglaltak alapján állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot.”

(5) Az Szt. a következő 43/F. §-sal egészül ki:

„43/F. § Ha felülvizsgálati eljárásban igazolják, hogy az ápolt személy a komplex minősítés elvégzésére irányuló eljárást megindította, a kiemelt ápolási díj egészségi állapotra vonatkozó jogosultsági feltételét a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány eljáró hatósághoz történő beérkezéséig fennállónak kell tekinteni. Ha az eljárás megindítását nem igazolják, a kiemelt ápolási díjat a felülvizsgálati időpontot magában foglaló hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.”

13. § Az Szt.

a) 17. § (10) bekezdésében a „szociális hatóság” szövegrész helyébe a „szociális hatáskört gyakorló szerv” szöveg,

b) 25. § (10) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a” szöveg,

c) 34. § (2) bekezdés c) pontjában a „91. napjától” szövegrész helyébe a „121. napjától” szöveg,

d) 42. § (3) bekezdésében az „ápolási díj folyósítását” szövegrész helyébe az „ápolási díjra való jogosultságot” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az Szt.

a) 32/D. §-a, valamint

b) 37/C. §-a.

8. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

15. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elmulasztott határidőt követő egy év elteltével bírság kiszabásának nincs helye.”

9. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

16. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.

(2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.”

10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

17. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)

c) kizárólag a hadirokkant és a hadiözvegy esetében a hadigondozotti igazolvány kiadásáról,”.

11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

18. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.”

(2) A Vht. 138. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.”

(3) A Vht. 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138/A. § (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok vonatkozásában a kérelmet elutasítja.”

19. § (1) A Vht. 138. § (3) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész helyébe az „a végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül” szöveg lép.

(2) A Vht. 138. § (4) bekezdésében az „akiknek” szövegrész helyébe az „akiknek - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével -” szöveg lép.

20. § Hatályukat vesztik a Vht. 138. § (1) bekezdésében a „végrehajtónak történő” szövegrészek.

12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

21. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,”

(2) A Díjtv. 32/E. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése iránt - a döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével - a döntésében intézkedik, azzal, hogy a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.”

22. § Hatályát veszti a Díjtv. 32/E. § (12) bekezdése.

13. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

23. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a „három” szövegrész helyébe a „kettő” szöveg lép.

14. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

24. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárás során a 128. § (1) bekezdése szerinti meghallgatás mellőzhető.”

(2) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A közigazgatási hatósági eljárásban kirendelt ügygondnok kivételével a (6) bekezdést megfelelően kell alkalmazni az ügygondnok kirendelésére is.”

25. § Hatályát veszti a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében az „ügygondnok,” szövegrész.

15. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

26. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/B. § (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

(2) Az ellátást folyósító szerv a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését a közléstől számított 5 éven belül hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja.

(3) Ha a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az ellátást folyósító szerv a korábban az (1) bekezdés alapján hozott határozatát módosítja vagy visszavonja, és a bevallott jövedelem adatok alapján állapítja meg a pénzbeli ellátást, illetve a baleseti táppénzt.

(4) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő a korábban az (1) bekezdés alapján megállapított pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(6) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére az (1) bekezdés alapján korábban megállapított pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegénél alacsonyabb összeg jár és az a már megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.”

(2) Az Ebtv. 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52/A. § (1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.

(2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.

(3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénzt felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, a baleseti táppénz elbírálását követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.

(5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a már folyósított táppénzösszegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(6) Az (1) bekezdés szerint megállapított táppénz folyósítása esetén

a) az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg,

b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.

(7) Az (1) bekezdés alapján megállapított táppénz folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.”

(3) Az Ebtv. 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás a Ket. 31. § (1) bekezdés l) pontja alapján megszüntetésre került, úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előzetes kérdés elbírálásában hozott döntés jogerőre emelkedésének a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem alapján indult eljárásban hozott megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.”

27. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 55/A. §-a, valamint

b) 69. §-ában a „a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint” szövegrész.

16. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

28. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.”

(2) Az Inytv. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell okiratot csatolni a kérelemhez, amennyiben a haszonélvezeti, a tartási vagy az életjáradéki jog, továbbá a használat jogának a jogosult elhalálozása következtében történő megszűnése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható.”

(3) Az Inytv. 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével - a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.”

(4) Az Inytv. 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során vagy hivatalból folytatott eljárása során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ingatlanügyi hatóság a kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti, tartási vagy életjáradéki jog, valamint használat joga jogosultja elhunyt.”

(5) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)

l) a föld

la) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött szerzése esetén,

lb) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése esetén a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt

a mezőgazdasági igazgatási szervnek.”

29. § Az Inytv. 52. § (6) bekezdésében a „megszűnt” szövegrész helyébe a „megszűnt és a jogosult nem rendelkezik érvényes lakcímmel” szöveg lép.

17. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

30. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 222/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest

a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott,

b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,

c) mosdatása,

d) öltöztetése,

e) borotválása, valamint

f) rekonstruálása.”

31. § Az Eütv. 217. § (9) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „12” szöveg lép.

18. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

32. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (8) bekezdésében a „d),” szövegrész.

19. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

33. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 23/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján” szövegrész,

b) 23/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél alapján” szövegrész, valamint

c) 23/B. § (5) bekezdés c) pontja.

20. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

34. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti az állatvédelmi hatóságnak. A bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, továbbá meg kell jelölni a bejelentő telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. A bejelentés alapján az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.”

35. § Az Ávtv. 49. § (3) bekezdés j) pontjában a „szakértők engedélyezésére” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység bejelentésére” szöveg lép.

21. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

36. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.”

22. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

37. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság (1) bekezdés alapján hozott határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.”

23. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

38. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, vagy jogtanácsossal olyan, a jogtanácsosi tevékenységről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott jogviszonyt létesített, amely alapján az ügyvéd vagy a jogtanácsos - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd vagy jogtanácsos útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.”

(2) A Jst. 68. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet esetében megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

(5) A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet polgári, közigazgatási, munkaügyi perekben és nemperes eljárásokban is elláthatja a fél jogi képviseletét.”

39. § A Jst.

a) 66. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg,

b) 68. § (1) bekezdésében a „megbízásából tevékenykedő ügyvéd” szövegrész helyébe a „megbízásából vagy alkalmazásában tevékenykedő ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg,

c) 71. § (3) bekezdés a) pontjában a „megbízottal” szövegrész helyébe a „megbízottal vagy jogtanácsossal” szöveg, az „eljáró ügyvéd” szövegrész helyébe az „eljáró ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti a Jst. 43. § (1) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy” szövegrész.

24. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság elrendelheti.”

25. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

42. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”

(2) Az Art. 161. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 146. § (2a) bekezdésében foglalt megkeresés alapján történő eljárás esetén a végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság viseli.”

(3) Az Art. a következő 216/A. §-sal egészül ki:

„216/A. § A kormányhivatalnak vagy járási hivatalnak - az e rendelkezés hatálybalépése előtt - az önkormányzati adóhatósághoz adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása céljából érkezett - be nem hajtott - megkeresései tekintetében - a 146. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően - az állami adóhatóság jár el.”

43. § Az Art. 52. § (7) bekezdés

a) a) pontjában a „megkeresésre adatot” szövegrész helyébe a „megkeresésre 15 napon belül adatot” szöveg,

b) a) pont aa) alpontjában a „rehabilitációs hatóság és” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, a szociális hatáskört gyakorló szerv és” szöveg lép.

26. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

44. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.

(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.

(3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.”

(2) A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.”

(3) A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

(4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

(4) A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.”

(5) A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.”

27. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

45. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.”

28. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

46. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,

b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

d) nincs ellenérdekű ügyfél.

(1e) Automatikus döntéshozatalnak hivatalbóli eljárásban is helye van. Nincs helye az automatikus döntéshozatalnak másodfokú eljárásban vagy a határozat saját hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása esetén.”

(2) A Ket. 33. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Automatikus döntéshozatal esetén az ügyintézési határidő egy nap.”

(3) A Ket. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és

a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy

b) nem tud az ügyben eljárni,

az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki.”

(4) A Ket. 45/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hatóság és a szakhatóság elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.”

(5) A Ket. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.”

(6) A Ket. 51. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki az ügyfél részére. Ha az ügyfél a törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell állapítani.”

(7) A Ket. 53. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.”

(8) A Ket. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény a címzett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a hatósági eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a hatósághoz

a) „nem kereste”,

b) „ismeretlen” vagy

c) „elköltözött”

jelzéssel érkezett vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b)-c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

(9) A Ket. 80. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy)

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,”

(10) A Ket. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.”

(11) A Ket. 141. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)

j) a végrehajtást kérő a végrehajtás költségeit - bár köteles rá - nem előlegezte,

k) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.”

47. § A Ket.

a) 26. § (9) bekezdésében az „írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását” szöveg,

b) 26. § (10) bekezdésében a „kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását” szöveg,

c) 46. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,

d) 54. § (5) bekezdésében az „a gyámhatóság képviselője” szövegrész helyébe az „az eseti gondnok vagy eseti gyám” szöveg,

e) 174. § (1) bekezdés c) pontjában a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők és a hatósági eljárásban kirendelt ügygondnokok” szöveg, a „közvetítővé” szövegrész helyébe a „közvetítővé és az ügygondnokká” szöveg, a „feltételeire” szövegrész helyébe a „feltételeire, az ügygondnok kirendelésére” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Ket.

a) 105. § (7) bekezdésében az „, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt” szövegrész,

b) 125. § (5) bekezdésében az „Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész.

29. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

49. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhőtv.) „Mérés, elszámolás, díjfizetés” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § A távhőszolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egy időben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.”

(2) A Távhőtv. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10)-(14) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(10) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(11) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(12) A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(13) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(14) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó.”

(3) A Távhőtv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal elnöke - felügyeleti jogkörében - rendeletben állapítja meg a közműszolgáltatóknak az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egy időben történő elvégzése érdekében fennálló együttműködési kötelezettségével összefüggő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét.”

50. § A Távhőtv. 51. § (8) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járásbíróság nemperes eljárásban” szöveg lép.

30. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

51. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 33/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”

(2) A Vet. 33/A. §-a a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(4) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(5) A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(6) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó.”

(3) A Vet. 40. § (4a)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egy időben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.

(4b) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.

(4c) A hálózati engedélyes - profil alapú elszámolás esetén - köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, - amennyiben rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nemmegfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít - , a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.”

(4) A Vet. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye vagy a bejelentés tudomásulvétele szükséges.”

(5) A Vet. 133. §-át megelőző alcím címének helyébe a következő szöveg lép:

„Üzemeltetés bejelentése”

(6) A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények - bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetését a Hatósághoz 90 napon belül köteles bejelenteni.”

52. § A Vet.

a) 33/A. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,

b) 33/A. § (2) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 40. § (4) bekezdésében a „(4a)” szövegrész helyébe a „(4b)” szöveg,

d) 133. § (3) bekezdésében a „jogerős üzemeltetési engedély” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg

lép.

31. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

53. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 16. § (2)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Ellenkező bizonyításig igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

(3) Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett terület földhasználója a földhasználati nyilvántartás adatai alapján egyértelműen nem állapítható meg, úgy valamennyi földhasználót igénybevevőnek kell tekinteni. Ha a földrészletnek bejegyzett földhasználója nincs, és az érintett földrészlet közös tulajdonban áll valamennyi tulajdonost, vagy azon több személy haszonélvezeti joga áll fenn, valamennyi haszonélvezőt igénybevevőnek kell tekinteni.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról szóló értesítésben felhívja a (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy figyelmét a (5)-(11) bekezdésben foglaltakra.

(5) A (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy az eljárás során igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az igénybevevő személyéről.

(6) Ha az igénybevevő személyének megállapítása eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyét a (2) és (3) bekezdés szerint kell megállapítani.

(7) Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosításához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül.

(8) Az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás során az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához utólagosan csak akkor járulhat hozzá, ha megállapítja, hogy a végleges más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei - 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - egyébként fennállnak.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság - a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(10) Engedély nélkül létesített célkitermelőhely esetében az ingatlanügyi hatóság a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat beszerzése érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. A jogerős határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.

(11) Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, ha

a) a (8) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a (9) bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő sem nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, vagy

c) az engedély nélkül létesített célkitermelőhely esetében nem áll rendelkezésre a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat.”

(2) A Tfvt. 16/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló kérelemről és engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az utólagos hozzájárulásról egy eljárásban dönt, ha a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén vagy annak egy részén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor.

(2) Ha a 16. §-ban szabályozottak szerint nincs lehetőség az utólagos hozzájárulás megadására, és az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett földrészlet teljes területét vagy annak egy részét érintően a termőföld eredeti állapotának helyreállítását rendeli el, akkor a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja.

(2a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság negyvenöt napon belül hozza meg a döntést.”

(3) A Tfvt. 17. § (1c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg)

b) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és dönt az utólagos hozzájárulásról.”

(4) A Tfvt. 17. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1d) Az utólagos hozzájárulás megadására csak akkor kerülhet sor, ha rendelkezésre áll a 16. § (9) bekezdése szerinti tulajdonosi, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozat. Ennek hiányában az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a) pontjában foglaltakról rendelkezik.”

(5) A Tfvt. 22. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járulék összegének megállapításáról engedély nélküli más célú hasznosítás esetén)

cb) az utólagos hozzájárulásról vagy”

(szóló határozatban kell rendelkezni.)

(6) A Tfvt. 24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról)

b) az utólagos hozzájárulásról vagy”

(szóló határozatban kell rendelkezni.)

(7) A Tfvt. 30/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A díj összege a földminősítési eljárással érintett)

d) minden további megkezdett 100 000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft.”

54. § A Tfvt.

a) 17. § (5) bekezdésében a „hasznosítás utólagos engedélyezésével” szövegrész helyébe a „hasznosításhoz való utólagos hozzájárulásával” szöveg,

b) 17. § (6) bekezdésében a „cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe a „célkitermelőhelyhez való utólagos hozzájárulás” szöveg,

c) 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontjában, 2. melléklet 2. pont 2.5. pont a) alpontjában a „hasznosítás utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe a „hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás” szöveg

lép.

32. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

55. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A földgázelosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”

(2) A GET. 16. §-a a következő (5)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(6) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(7) A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(8) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(9) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó.”

(3) A GET. 99. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a távhőszolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egy időben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.”

56. § A GET.

a) 16. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,

b) 16. § (4) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

33. Az erdőről, az erdővédelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

57. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 4. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:)

h) az energetikai, valamint ipari célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;”

(2) Az Evt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.”

(3) Az Evt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő célállománynak megfelelő fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.”

(4) Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig

a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy

b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére erdőtervben állapítja meg.”

58. § Hatályát veszti az Evt. 90/M. § (2) bekezdésében az „,amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.

34. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

59. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: KGFBtv.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének költségeit az üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy - a biztosító érdekkörében felmerült okból - tévesen értesítette.”

60. § Hatályát veszti a KGFBtv. 32/B. §-a.

35. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

61. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti napon.”

(2) Az At. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon.”

(3) Az At. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”

(4) Az At. 51. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2015. április 1. napját követően lezárult névváltoztatási ügy iratanyagát három évig az anyakönyvi szerv őrzi.”

(5) Az At. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A születést anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja - az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével - mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésére állnak és a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. Születésnél a bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.

(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti időpontban - ezek hiányában a (7) bekezdés szerinti eljárás során - az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”

(6) Az At. 61. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A halálesetet a halottvizsgálati bizonyítvány megküldésével a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hvkr.) megjelölt személy vagy szerv - az eljárás megindításához szükséges, Hvkr.-ben meghatározott adatokkal együtt - jelenti be.

(7) Ha

a) bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta, bejelentés hiányában, vagy

b) az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad, a Magyarországon történt születést és halálesetet - ha az az anyakönyvvezető tudomására jut - ekkor is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.”

(7) Az At. 62. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.

(2) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.”

(8) Az At. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezési eljárása során az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személynek vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezető részére be kell mutatnia. Az anyakönyvezető, az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a megjelent személynek visszaadja.”

(9) Az At. „Elektronikus anyakönyv” alcíme a következő 69/J. §-sal egészül ki:

„69/J. § A 2015. április 1. napját követően keletkezett anyakönyvi alapiratot három évig a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őrzi és tartja nyilván.”

(10) Az At. 70. § (2) bekezdés b) pontja a következő bn) alponttal egészül ki:

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

az anya)

bn) nyilatkozatát arról, hogy a származás nem apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárás eredménye,”

(11) Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

62. § Az At.

a) 44. § (4) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg,

b) 51. § (1) bekezdésében az „és nyilvántartásukról” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával és - az (1a) bekezdésben meghatározottak szerint -” szöveg,

c) 69/I. §-ában az „anyakönyvezető és a” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető és a Magyar Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával, továbbá - a 69/J. §-ban meghatározottak szerint - a” szöveg

lép.

63. § Hatályát veszti az At.

a) 5. § (2) bekezdése,

b) 61. § (3) bekezdésében az „és halálesetet” szövegrész,

c) 73/A. § (8) bekezdésében a „diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel,” szövegrész.

36. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

64. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4a) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

e) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával - ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást - szűnt meg,”

(2) A Kftv. 1. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

f) a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.”

37. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

65. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 46. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe.”

(2) Az Nktv. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál három hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő négy hónap.”

66. § Hatályát veszti az Nktv. 46. § (14) bekezdés e) pontja.

38. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

67. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. melléklet III. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől számított negyvenöt nap.

A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat. A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza:

a) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

b) a hallgató lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a hallgató azonosítószámát, továbbá

d) a hallgató képzésének munkarendjét.

A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe.

6.1. A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a hallgató azonosító számát,

b) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza.

A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető.

6.2. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -

a) a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,

b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart kapcsolatot.

6.3. A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.

6.4. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”

39. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

68. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52. §-a a következő (5)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat-csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség-mérő leolvasásának tűrésére.

(6) A víziközmű-szolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(7) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(8) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(9) A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(10) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(11) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó.”

(2) A Vksztv. a következő 55/G. §-sal egészül ki:

„55/G. § A víziközmű-szolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a távhőszolgáltató, valamint a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egy időben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.”

40. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

69. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/B. § a) pontjában az „engedély kiadásával” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével” szöveg lép.

41. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

70. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 14. § (1) bekezdésében a „birtokában lehet” szövegrész helyébe a „birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet” szöveg lép.

42. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

71. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § A mezőgazdasági igazgatási szerv a földhasználati szerződés jóváhagyása esetén a szerződés két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal, amelyből az egyik példányt - a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg - a szerző félnek, a másik példányt a határozat jogerőre emelkedését követően - az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárás lefolytatása érdekében - az ingatlanügyi hatóságnak küldi meg.”

(2) A Fétv. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, kivéve, ha a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás a 95/A. § (1) bekezdése szerint hivatalból indul meg. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli.”

(3) A Fétv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A földhasználati nyilvántartási eljárás - a 95/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás kivételével - a (2) és (5) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentési és a változás-bejelentési (a továbbiakban együtt: bejelentési) adatlapnak, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okiratoknak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásával indul meg.”

(4) A Fétv. a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § (1) A 95. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésen alapuló használat esetén az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkező, jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés alapján a földhasználat nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást hivatalból folytatja le.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem történik meg, úgy a földhasználónak a 95. § (1) bekezdése szerint bejelentést kell tennie.”

72. § Hatályát veszti a Fétv. 95. § (7) bekezdése.

43. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvénymódosítása

73. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki

a) közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget, vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséget, vagy

b) jogász szakképzettségű,

c) rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével, valamint

d) büntetlen előéletű, és

e) adóigazolás vagy a köztartozásmentes adózói adatbázis alapján nincs köztartozása.”

44. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

74. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti, és büntetlen előéletű. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a bejelentő szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint a bejelentő szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.”

75. § A Szakmaközi törvény

a) 26. § (2) bekezdésében a „szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe a „szaktanácsadókról” szöveg, a „kérelmezőnek az engedély iránti kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentőnek az” szöveg,

b) 26. § (3) bekezdésében az „engedélyezésével” szövegrész helyébe a „bejelentésével” szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében az „engedély kiadásának feltételeit és rendjét” szövegrész helyébe a „bejelentés részletes szabályait” szöveg

lép.

45. Záró rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 62. § a) pontja 2016. december 31-én lép hatályba.

(3) A 2. § (1) bekezdése, a 3. § és a 17. § 2017. január 2-án lép hatályba.

(4) A 10. § b) és d) pontja, valamint a 23. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 49. § (1) és (3) bekezdése, az 51. § (3) bekezdése, az 55. § (3) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2016. évi CXXVII. törvényhez

  Vissza az oldal tetejére