Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.2.)

2016. évi CXXIX. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról * 

1. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

1. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulását megadó hegybírói határozat alapján lehetséges. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően erdő telepítéséhez, fásításhoz 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 5 méteres védősáv megtartásával adható hozzájárulás.”

2. § A Bortv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árutermő borszőlőültetvényt, ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú borszőlőt, csak engedéllyel lehet telepíteni. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, ha annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek kell tekinteni a hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott területet, amelyet - az út, csatorna, árok kivételével - telepítéssel nem érintett terület vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”

3. § A Bortv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az árutermő borszőlőültetvény - ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú borszőlőt - kivágásának tényét a kivágást követő 15 napon belül be kell jelenteni a hegybírónak. A telepítés és a kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi. Ha a hegybíró az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, akkor az erről készült jegyzőkönyvet megküldi a növénytermesztési hatóságnak.

(2) A hegybíró megfelelő határidő tűzésével felszólítja a telepítőt a telepítési engedély módosításának kezdeményezésére, ha a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették.”

4. § A Bortv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A borszőlőültetvényt az ültetvény rendeltetésének megfelelően kell megművelni.

(2) Amennyiben a borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a borszőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére. A felszólítás alapján a tulajdonosnak harminc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Az ültetvény tulajdonosa a nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést.

(3) Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. A művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele.

(4) A hegybíró a felszólítást követő év május 1. napjának hatályával a tulajdonos költségére az ültetvény kivágását rendeli el, ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság ellenére sem tesz eleget.”

5. § A Bortv. 23. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A borszőlő, illetve a borászati termék származási bizonyítványa igazolja:]

„c) az édesítés tényét,”

6. § A Bortv. 43/B. és 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„43/B. § (1) A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján elrendeli a borszőlőültetvény kivágását, ha a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy telepítésre fel nem használható szaporítóanyaggal végezték. A növénytermesztési hatóság a kivágás elrendeléséről értesíti a telepítési engedélyt kiadó hegybírót.

(2) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

43/C. § A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján azt a személyt, aki borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített, ötvenezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.”

7. § A Bortv. 43/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha a használó telepítési engedély nélkül telepített.”

8. § (1) A Bortv. 57. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

„d) a termelési potenciálra vonatkozó részletes szabályokat;”

(2) A Bortv. 57. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

„n) a borversenyekre vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) A Bortv. 57. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben]

„c) a kisüzemi bortermelő által vezetett nyilvántartás tartalmát”

[szabályozza.]

9. § A Bortv.

a) 11. § (2) bekezdésében az „ügyfél-azonosítóját” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítót, ha az adatszolgáltató azzal rendelkezik” szöveg,

b) 51/A. § (1) bekezdésében a „hegyközség” szövegrész helyébe a „hegybíró” szöveg,

c) 51/A. § (4) bekezdésében a „hegyközség” szövegrész helyébe a „Hegyközségek Nemzeti Tanácsának” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti a

a) Bortv. 2. § 13. pontjában az ,„ és amelynek adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja az abban rögzített adattartalom fennállását” szövegrész, és

b) 43/A. §-a.

2. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

11. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének. A több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben eleget kell tennie a hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének.”

12. § A Hktv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében

a) az államot, illetve - közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében - a földműves tulajdonostársat követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény létesítése;

b) az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg.

(2) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozásában

a) szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld;

b) szomszédos földhasználónak minősül az, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld szomszédos az adásvételi, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

(4) A földet az (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követő három éven belül szőlőültetvényt telepít.”

13. § A Hktv. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre

a) igazolást állít ki arról, hogy

aa) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a borszőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint

ab) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jogát gyakorolni kívánó személy az igazolás kiállítását megelőzően mely hegyközségben és mióta rendelkezik folyamatos hegyközségi tagsággal, továbbá

b) tájékoztatást ad az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földdel szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földet használó és a megkereséskor legalább 24 hónapos folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező személy nevéről és (lak)címéről.”

14. § A Hktv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hegyközségi tanácsok az érdekvédelmi feladatok ellátására borvidéki titkárt alkalmazhatnak. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi tanács alapszabálya határozza meg.”

15. § A Hktv. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főtitkár regionális titkárokat nevezhet ki, akiket - a kinevezés és a felmentés kivételével - feljogosíthat a hegybírók feletti munkáltatói jogok gyakorlására. A regionális titkárok felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A regionális titkároknak a pályázati kiírásban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. A regionális titkárok számát, feladatkörét és a kinevezésük feltételeit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alapszabályában kell meghatározni.”

16. § A Hktv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg

a) az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat;

b) a csemegeszőlő-telepítést kivéve gyümölcsös, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hegybírói hozzájárulás megadására vagy elutasítására vonatkozó szabályokat.

(2a) A rendtartás (2) bekezdés szerinti előírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.”

17. § (1) A Hktv. 40. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hegybíró]

„h) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi,”

(2) A Hktv. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárával történt egyeztetést követően írja ki. A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A pályázatokat értékelő választmányi ülésre a főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni. A hegybíró munkáltatója - az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybírót munkaszerződéssel határozatlan időre kell alkalmazni (a továbbiakban: kinevezés). A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybíró feladatait a főtitkár határozza meg.”

(3) A Hktv. 40. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hegybíró csak olyan személy lehet, aki]

„b) legalább a pályázati kiírásban meghatározott középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint”

18. § A Hktv. 45/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben, továbbá az (5) bekezdés szerinti adattovábbítás teljesítése érdekében jogosult kezelni.

(5) A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1) bekezdés szerinti adatokat

a) a borászati hatóság,

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv,

c) az ültetvények ellenőrzése céljából a növénytermesztési hatóság,

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,

e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv,

f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,

g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

h) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) tagjegyzékének vezetése és folyamatos ellenőrzése céljából az agrárkamara,

i) a miniszter és

j) a Központi Statisztikai Hivatal

részére adhatja át.”

19. § A Hktv. a következő 63. §-sal egészül ki:

„63. § Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését megelőzően borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a termőhelyi katasztert vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feltüntetése érdekében. A hatósági bizonyítványnak az érintett földrészlet helyrajzi számát és a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás tényét kell tartalmaznia.”

20. § A Hktv. a következő 64. §-sal egészül ki:

„64. § A 20/A. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

21. § A Hktv.

a) 13. § (6) bekezdésében a „hegyközségi tanács titkára” szövegrészek helyébe a „regionális titkár” szöveg,

b) 13. § (7) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a „hegyközségi tanács titkára” szövegrész helyébe a „regionális titkár” szöveg,

c) 17. § (3) bekezdésében a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítóját” szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében a „regisztrációs számának” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítójának” szöveg,

e) 23. § (3) bekezdésében a „titkár” szövegrész helyébe a „borvidéki titkár” szöveg,

f) 28. § (3) bekezdésében az „alelnököt” szövegrész helyébe az „az alapszabályban meghatározott számú alelnököt” szöveg,

g) 40. § (2) bekezdés d) pontjában a „telepítési engedélyeket és a kivágási engedélyeket” szövegrész helyébe a „telepítési engedélyeket” szöveg,

h) 40. § (2) bekezdés g) pontjában az „engedély nélkül telepített, illetve kivágott” szövegrész helyébe az „engedély nélkül telepített” szöveg,

i) 61. § (2) bekezdés d) pontjában a „titkár” szövegrész helyébe a „regionális titkár” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a Hktv.

a) 13. § (9) bekezdése,

b) 22. § (1) bekezdésében az „, a titkári feladatokat pedig a hegyközség elnöke” szövegrész,

c) 30. §-a,

d) 35. §-a.

3. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

24. § A 12. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére