Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.5.)

2016. évi CXXXVIII. törvény

az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

1. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. §-a a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„23. alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások kiaknázása;

24. kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati tényezők változása, valamint a veszélyforrások.”

(2) Az Éhvt. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:]

c) a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok eredményei szolgálnak;”

2. § Az Éhvt. 10/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozókat is - csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott jogerős engedély birtokában, a jogerős engedély keretei között jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet - felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül - végezni, kötelesek továbbá

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni; valamint

b) az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.”

3. § Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, valamint

c) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.”

4. § Az Éhvt. 10/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.”

5. § (1) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (1a)-(1k) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Bizonyítási eszközök - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl - különösen a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat) megállapításai.

(1b) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során

a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez használt járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét,

b) felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

d) kapcsolódó vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint

e) mintavételre jogosult.

(1c) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a végrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(1d) Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.

(1e) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.

(1f) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja egyéb eljárási költségnek minősül.

(1g) A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.

(1h) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

a) a közreműködő személy személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;

b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;

c) a megbízólevél érvényességi idejét;

d) a kiállítás keltét;

e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát, továbbá

f) azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél, ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(1i) A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt kapcsolódó vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

(1j) Fel nem fedett próbavásárlás esetén - ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg - az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit - a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel - kell alkalmazni.

(1k) Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során indokoltnak tartja, akkor a tényállás tisztázása érdekében kapcsolódó vizsgálatot rendel el. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés is, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.”

(2) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b) A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(2c) A nyilvántartásban szereplők

a) személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok,

b) a 10/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok

az irányadók.

(2d) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(2e) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban - szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.”

(3) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása - szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személy- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.”

6. § Az Éhvt. 10/I. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A klímavédelemért felelős hatóság a természetes személy részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb hathavi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2b) A fizetési halasztás és részletfizetés a 10/H. § (4) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, valamint

c) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

(2c) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.”

7. § Az Éhvt. 10/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.”

8. § Az Éhvt. 14. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

i) a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának részletes szabályait.”

9. § Az Éhvt.

a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész helyébe az „és az” szöveg,

b) 10. § (5) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „a bevétel keletkezését követő évben” szöveg,

c) 10/B. § (1) bekezdésében a „vállalkozót is - csak” szövegrész helyébe a „vállalkozót is - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak” szöveg

d) 10/C. § (3) bekezdésében a „szektorban” szövegrész helyébe a „szektorban és MR szektorban” szöveg, az „alkalmazások” szövegrész helyébe az „alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések” szöveg,

e) 10/C. § (5) bekezdés d) pontjában a „kategória” szövegrész helyébe a „kategória, gyártó, ártalmatlanító, regeneráló” szöveg,

f) 10/H. § (5) bekezdésében „az elkövetőt” szövegrész helyébe „a jogsértőt” szöveg,

g) 10/H. § (6) bekezdésében a „mértékének csökkentéséről” szövegrész helyébe a „mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról” szöveg, „az elkövetőt” szövegrész helyébe „a jogsértőt” szöveg,

h) 10/I. § (2) bekezdésében a „15 napon belül kell” szövegrész helyébe a „45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján” szöveg

lép.

10. § (1) Hatályát veszti az Éhvt. 10/H. § (2) és (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Éhvt.

a) 1. §-ában az „éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való” szövegrész,

b) 3. § (1) bekezdésében az „éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való” szövegrész,

c) 10. § (3) bekezdésében az „éghajlatváltozás hatásaihoz való” szövegrész,

d) 10/B. § (2) bekezdésében a „, valamint bármilyen, F-ÜHG környezetbe jutását okozó egyéb tevékenységet az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálása, ártalmatlanítása esetén” szövegrész,

e) 10/C. § (9) bekezdésében „A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli.” szövegrész és az „és a késedelmi pótlék” szövegrész,

f) 10/C. § (10) bekezdésében az „, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék” szövegrész.

2. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

11. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 75. és 76. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„75. Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás;

76. Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül;”

(2) A Vet. 3. §-a a következő 77. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„77. Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt.”

12. § (1) A Vet. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.

(2) A prémium típusú támogatási rendszer keretében megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére nyújtható támogatás.

(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét és a támogatás időtartamát a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályok szerinti értékcsökkenési leírás időtartamát.

(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.

(9) A kötelező átvételi, illetve prémium típusú támogatási jogosultságok csak a (7) és (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan módosíthatóak.

(10) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.

(11) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.”

(2) A Vet. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.

(2) Prémium típusú támogatás nyújtható

a) megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére, vagy

b) biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére.

(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.

(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.

(9) A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor - a (7) és (8) bekezdéstől eltérően - csak a működési jellegű állami támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges beruházásokhoz kapott támogatásokat is.

(10) A kötelező átvételi, illetve (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak a (7) és (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan módosíthatóak.

(11) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.

(12) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.

(13) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.”

13. § (1) A Vet. 170. § (5) bekezdése a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„6. a kötelező átvételi jogosultságok esetében, a támogatás időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit és a számítás eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét;

7. a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatási jogosultságok esetében a támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit és eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét;”

(2) A Vet. 170. § (5) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő 8. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„7. a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatási jogosultságok esetében a támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének, valamint biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló, prémium típusú támogatás mértékének kiszámítási módszereit és eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét;

8. a demonstrációs projektté minősítés követelményeit és eljárásrendjét.”

14. § A Vet. 184/A. §-sal egészül ki:

„184/A. § E törvény 9-13/A. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

15. § Hatályát veszti a Vet. 184/A. §-a.

3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

16. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ügyintézési határidő a Hivatal

a) 36. § szerinti eljárásában 75 nap,

b) 37. § szerinti eljárásában 60 nap,

c) 37/A. § szerinti eljárásában 45 nap,

ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő feladat végrehajtásához kapcsolódik, és erre való tekintettel kormányrendelet azt kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.”

17. § A Vksztv. 31/A. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását megelőzően a szerződött víziközmű-szolgáltató a díjigény alátámasztó számítást megküldi az ellátásért felelősnek, hogy arról az ellátásért felelős véleményt alkosson. Az ellátásért felelős a véleményt a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.

(4b) Az ellátásért felelős véleménye a (4) bekezdésben meghatározott kérelem mellékletét képezi. Ha az ellátásért felelős a megadott határidőben nem élt a véleményalkotás lehetőségével, a szerződött víziközmű-szolgáltató a (4a) bekezdés szerinti megkeresésnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény-szolgáltatással történő feladását és kézhezvételét igazoló okiratot csatolja a (4) bekezdésben meghatározott kérelemhez.”

18. § A Vksztv. 31/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Önkormányzati rendelet a (2) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjhoz képest - a rezsicsökkentésről szóló törvényben meghatározott kedvezményen felül - további kedvezményt állapíthat meg, ha az önkormányzat gondoskodik a rendeletében meghatározott díjkedvezmény miatt keletkező bevételkiesés megtérítéséhez szükséges forrás elkülönítéséről, és a szerződött víziközmű-szolgáltató díjszámlázási rendjének megfelelő ütemezés szerinti utólagos megfizetéséről a szerződött víziközmű-szolgáltató által jogszerűen igényelt összegben.”

19. § A Vksztv. 31/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot megküldi az ellátásért felelős részére, valamint a miniszternek.”

20. § A Vksztv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a Hivatal határozatában megállapított átmeneti díjra vonatkozóan - akár a rezsicsökkentésről szóló törvényekben meghatározott kedvezményen felül további - díjkedvezményt, az arra jogosultak körét, valamint a díjkedvezmény mértékét rendeletben állapítsa meg.”

21. § A Vksztv.

a) 3. § (3) bekezdésében a „Hivatal eljárásaiban a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Hivatal eljárásaiban a (4) és (4a) bekezdésben” szöveg

b) 4. § (2) bekezdésében a „Közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat” szövegrész helyébe a „Közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozat” szöveg

c) 5/D. § (1) bekezdésében a „meghatározott, az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói” szövegrész helyébe a „meghatározott felhasználói” szöveg,

d) 5/D. § (2) bekezdésében az „egyenérték kiszámításához szükséges adatokat a tárgyévet megelőző év október 31-ig” szövegrész helyébe az „egyenértékre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatását minden év március 31-ig” szöveg

lép.

4. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

22. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát a miniszterrel együttműködve, hatósági ellenőrzés keretében végzi.”

23. § Az Ügkr. a következő 30/B. §-sal egészül ki:

„30/B. § A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.”

24. § Az Ügkr. 34. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A felügyeleti díj üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolás feloldását követő 8 napon belül.

(7) A (6) bekezdés alapján jogerősen kiszabott és meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

25. § Az Ügkr. 13. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A hatóság a 30/B. § szerinti számlavezetési díj vonatkozásában jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen lejártát követően, a meg nem fizetett számlavezetési díj 110%-ával megegyező mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetésével a számlavezetési díj megfizetettnek minősül.

(2) A bírságnak a meg nem fizetett számlavezetési díj fedezetéül szolgáló része a jegyzékkezelő bevételét képezi.”

26. § Az Ügkr.

a) 20. § (2) bekezdésében a „légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként” szövegrész helyébe a „légiközlekedési kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó alap-adatszolgáltatás tervezeteként” szöveg,

b) 38. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe „a bevétel keletkezését követő évben” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti

a) az Ügkr. 34. § (4) bekezdése,

b) az Ügkr. 35. § (6) és (7) bekezdése.

5. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

28. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. bázisévekben értékesített energiamennyiség: a végfelhasználási energiamegtakarítás számításának alapját képező számérték, amely az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő által a végső felhasználónak 2010-től 2012-ig értékesített éves energiamennyiség számtani átlaga;”

(2) Az Ehat. 1. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;”

(3) Az Ehat. 1. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„26. nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;”

29. § Az Ehat. 6. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A Kormány)

l) működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot.”

30. § (1) Az Ehat. 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)]

a) adatokat kezel az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek energiahatékonysági célú beszerzései vonatkozásában;”

(2) Az Ehat. 7. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)]

j) nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét a Hivatal honlapján közzéteszi.”

31. § Az Ehat. IV. Fejezete a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

9/A. A közintézmények tulajdonában és használatában álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok

11/A. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:

a) ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;

b) végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;

c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;

d) gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;

e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,

f) feltölti az épületre vonatkozó, a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerben nyilvántartott energetikai adatokat az online felületen elérhető Nemzeti Épületenergetikai Rendszerbe és együttműködik a Nemzeti Épületenergetikai Rendszer kezelésével megbízott szervezettel, amely szervezet korlátlan hozzáférést biztosít a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerhez az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott feladatai ellátása céljából.”

32. § Az Ehat. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)]

b) - az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás összesítése érdekében - minden év január 31-ig a Hivatal által meghatározott formában adatot szolgáltat a szakpolitikai intézkedés végrehajtásáról a Hivatalnak és a Hivatal megkeresésére az energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatást nyújt.”

33. § (1) Az Ehat. VII. Fejezete a következő 17/B. alcímmel egészül ki:

17/B. Az energetikai szakreferens

21/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.

(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,

c) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,

d) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.

(3) Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet.

(4) Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki

a) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel;

b) rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal;

c) a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette.

(5) A természetes személy energetikai szakreferensnek a 28. § (3) bekezdése szerinti éves továbbképzésen kell részt vennie és ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(6) A gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensnek akkor minősül, ha vele az energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult (alkalmas) természetes személy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.

(7) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett természetes személy és szervezet Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor nyújthat energetikai szakreferensi szolgáltatást, ha a (4) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés kivételével megfelel az e §-ban foglalt követelményeknek.

21/C. § (1) Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezet 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt az energetikai szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatokról, valamint az adatokban beállt egyéb változásokról.

(2) Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezet az általa igénybe vett természetes személy energetikai szakreferensről a következő adatokat köteles bejelenteni a Hivatal számára:

a) név,

b) a szakképzettséget igazoló irat kiállításának dátuma és sorszáma,

c) szakirányú végzettség megnevezése,

d) a jogviszony kezdő időpontja.

(3) Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezet az általa igénybe vett gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensről a következő adatokat köteles bejelenteni a Hivatal számára:

a) cégnév, székhely,

b) a jogviszony kezdő időpontja,

c) a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve, szakképzettségét igazoló irat kiállításának dátuma és sorszáma, a szakirányú végzettség megnevezése.

(4) A megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely az (1) bekezdésben és a 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

(6) A megyei, fővárosi kormányhivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi

a) a jogsértés súlyát;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát;

c) a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékét;

d) a jogsértő piaci helyzetét, befolyását;

e) utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti, ennek hiányában a gazdálkodó szervezet nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét;

f) a magatartás felróhatóságát;

g) korábbi jogsértő magatartást;

h) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet.

(7) A Hivatal az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatok nyilvántartása, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a jogviszony fennállása időszakában, majd annak megszűnését követő ötödik év végéig kezeli az energetikai szakreferensekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat. Ezt követően a nyilvántartott adatot visszavonhatatlanul törli.

(8) Az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatokat elektronikus úton kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.”

(2) Az Ehat. 21/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak

a) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie és

b) a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie.

(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b) a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,

c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,

d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,

e) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.”

(3) Az Ehat. VII. Fejezete a következő 17/C. alcímmel egészül ki:

17/C. A Nemzeti Energetikusi Hálózat

21/D. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat célja a közintézmények - köztük az önkormányzatok -, valamint a vállalkozások energiahatékony működésének, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentésének szakmai tanácsadással történő elősegítése.

(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózatot alkotó irodákban szakmai tanácsadást végző természetes személy az lehet, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

34. § (1) Az Ehat. 22. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja.

(1b) A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.”

(2) Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.”

(3) Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi energiafelhasználása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozásának a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi éves energiafelhasználás 5%-át, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.”

(4) Az Ehat. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy a valamely auditálandó részterület (épületek, folyamatok és szállítás) - tárgyévet megelőző 3 év átlagában - éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól.”

35. § Az Ehat. 22/B. §-a és 22/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/B. § (1) A nagyvállalatnak minden év június 30-áig a Hivatal honlapján erre a célra kialakított felületen regisztrálnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a) határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettsége teljesítésére, és

b) egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

(4) A regisztráló nagyvállalat százezer forint regisztrációs díjat fizet a Hivatal részére. A regisztrációs díj a Hivatal bevételét képezi.

(5) A Hivatal a regisztráló nagyvállalatokról nyilvántartást vezet, amelyet a Hivatal honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza a nagyvállalat cégnevét és székhelyét.

(6) A regisztrációs díj köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

22/C. § (1) A nagyvállalat és - ha az energetikai szakreferenst igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak - az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről, valamint a megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a) határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot vagy az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet a kötelezettsége teljesítésére, és

b) egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

(5) A 22/B. § (2) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során a Hivatal az alábbi körülményeket mérlegeli:

a) a jogsértés súlya;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti, ennek hiányában a jogsértő nyilvántartása szerinti nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege;

f) a magatartás felróhatósága;

g) korábbi jogsértő magatartás;

h) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenység.”

36. § Az Ehat. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditálás elvégzését követő 30 napon belül az energetikai auditornak és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie.

(2) Az energetikai auditornak és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek évente a tárgyévet megelőző évi auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a) írásban felszólítja az energetikai auditort vagy - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetet a kötelezettség teljesítésére és

b) 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.”

37. § Az Ehat. 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal ellenőrzési tevékenységéhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év augusztus 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján nem minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak.

(5) A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg a tárgyévet megelőző évben elvégzett kötelező auditálás keretében létrejött energetikai auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést végez.”

38. § Az Ehat. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az energetikai auditálási kötelezettség nem teljesítése esetén a Hivatal

a) írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettség 180 napon belüli teljesítésére, és

b) 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.”

39. § Az Ehat. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A nagyvállalat és az energetikai auditor, valamint energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet az ellenőrzés során együttműködik az ellenőrzés lefolytatójával. Az együttműködési kötelezettség megsértése esetén a Hivatal ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(2) Ha az energetikai auditor, valamint az energetikai auditáló szervezet a megbízást nem közvetlenül a nagyvállalattól kapta, az (1) bekezdést a megbízóra is alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet a feltárt hibák kijavítására. A feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 90 napon belül kell kijavítani.

(4) A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet egymillió forintig terjedő, ismételten kiszabható bírsággal sújthatja, ha a feltárt hibát vagy hiányosságot felhívás ellenére a megadott határidőben nem javítja ki, vagy nem pótolja.

(5) A (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg a Hivatal az energetikai auditot érvénytelennek minősíti és ennek tényéről a nagyvállalatot értesíti. A nagyvállalatnak az értesítés kézhezvételétől számított 180 napon belül új, a jogszabálynak megfelelő energetikai auditálást kell elvégeztetnie.

(6) Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 2 éven belül ismét a (4) bekezdés alapján bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett a névjegyzékből törléssel egyidejűleg megtilthatja az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell.

(7) Ha a nagyvállalat az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 25. § szerinti bírsággal sújthatja.

(8) A 23. § (3) bekezdésében, a 25. § (1) és (3) bekezdésében, az (1), (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során az alábbi szempontokat mérlegeli a Hivatal:

a) a jogsértés súlya;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) a magatartás felróhatósága;

f) korábbi jogsértő magatartás;

g) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenység.”

40. § Az Ehat. 28. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az energetikai auditornak a névjegyzékbe vételt követően évente egy alkalommal valamely közreműködő szervezet által energetikai auditorok számára szervezett továbbképzésen kell részt vennie, továbbá ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben résztvevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesti a Hivatalt. Ha az energetikai auditor a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a névjegyzékből.

(5) Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtási rendeletében a felsőfokú végzettségi szint szerint meghatározott időtartamú, meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.”

41. § (1) Az Ehat. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor kizárólag egy energetikai auditáló szervezetnek lehet az (1) bekezdés a) pont szerinti tagja vagy alkalmazottja. Ha a gazdálkodó szervezet e szabály megsértésével kéri névjegyzékbe vételét, a névjegyzékbe vételi kérelmet határozattal el kell utasítani.”

(2) Az Ehat. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az energetikai auditáló szervezet felelősségére az energetikai auditor energetikai auditálással kapcsolatos, e törvényben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) Az Ehat. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Energetikai auditálási tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag a névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet és a nagyvállalat, vagy a nagyvállalat vonatkozásában a nagyvállalat vállalkozáscsoportjába tartozó egyéb vállalkozás között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani.”

42. § Az Ehat. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A Hivatal névjegyzéket vezet a jogerős határozat útján névjegyzéki jelöléssel rendelkező energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.”

43. § (1) Az Ehat. 32. § (1) bekezdése a következő j)-o) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

j) névjegyzéki jelölés,

k) szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n) adatváltozás bejelentés időpontja,

o) a Hivatal által megállapított szankció, bírság.”

(2) Az Ehat. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.”

44. § (1) Az Ehat. 33. § (1) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)

h) névjegyzéki jelölés,

i) adatváltozás bejelentés időpontja,

j) a Hivatal által megállapított jogkövetkezmények.”

(2) Az Ehat. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.”

45. § (1) Az Ehat. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.”

(2) Az Ehat. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 32. § (5) bekezdésében és a 33. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazása során a Hivatal az alábbi körülményeket mérlegeli:

a) a jogsértés súlya;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) a magatartás felróhatósága;

f) korábbi jogsértő magatartás;

g) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett tevékenység.”

46. § Az Ehat. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 28. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy nem kell teljesítenie a 28. § (3) bekezdése szerinti éves továbbképzést és 39. § szerinti megújító szakmai vizsgát.”

47. § Az Ehat. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha nincs hatályos közreműködő szervezeti engedéllyel rendelkező szervezet, a közreműködő szervezeti feladatokat a Hivatal látja el.”

48. § Az Ehat. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát, szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezet jelentkező esetén legalább negyedévente megszervezi és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés teljesítéséről az igazolást kiállítja.

(2) A közreműködő szervezet az energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga és megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) dolgoz ki, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítását. A Hivatal a szabályzatot jóváhagyja, ha az megfelel a (7)-(9) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A szakmai vizsgát és megújító vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.

(4) A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról, valamint a részletes oktatási módszertanról a közreműködő szervezetnek szabályzatot (a továbbiakban: tanulmányi szabályzat) kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés lebonyolítását.

(5) A közreműködő szervezetnek évente - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalommal - kell jelentést készítenie tevékenységéről a Hivatal számára.

(6) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam, a továbbképzés, a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítása során a Hivatal által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján jár el.

(7) A tanulmányi szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a felkészítő tanfolyamon és a továbbképzésen való részvétel feltételeit,

b) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tematikáját, oktatási módszertanát,

c) a tananyag aktualizálására vonatkozó ütemezést,

d) az oktatók kiválasztására vonatkozó feltételeket.

(8) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a vizsgán való részvétel feltételeit,

b) a jelentkezés szabályait,

c) a vizsgakövetelmény részletes tematikáját,

d) a vizsgázók teljesítményének értékelési módszerét,

e) a vizsgáról történő kizárás szabályait,

f) a vizsgával kapcsolatos dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályokat,

g) a vizsgára történő jelentkezésre szolgáló jelentkezési lap mintáját,

h) a vizsga eredményes teljesítését igazoló tanúsítvány mintáját,

i) a vizsga teljes menetének rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvmintát,

j) a vizsgabizottság összetételére vonatkozó követelményeket,

k) a panaszok kezelésének módját.

(9) A tanulmányi és vizsgaszabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy biztosított legyen az energiahatékonysággal kapcsolatos lehető legszélesebb körű és aktuális szakmai ismeretek átadása, a vizsgázók számára egyenlő feltételek biztosítása és a vizsgák részrehajlástól mentes lefolytatása.

(10) Ha a szabályzat nem felel meg a (7)-(9) bekezdésben előírt feltételeknek, a Hivatal egy alkalommal határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A határidő eredménytelen letelte vagy a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(11) A Hivatal részéről jóváhagyott szabályzatot a közreműködő szervezetnek honlapján közzé kell tennie és ismertetnie kell a továbbképzés és szakmai vizsga során a résztvevőkkel. A résztvevők a szabályzat megismeréséről írásban nyilatkoznak.”

49. § Az Ehat. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A közreműködő szervezet az energetikai auditorok képzésével, továbbképzésével, valamint az energetikai auditori szakmai vizsgák, megújító vizsgák megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli

a) a képzésekre, továbbképzésekre jelentkező személyek személyes adatait (név, lakcím),

b) az energetikai auditori szakmai vizsgával és megújító vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat.

(2) A közreműködő szervezet a képzésre, továbbképzésre, szakmai vizsgára, valamint megújító vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt.”

50. § Az Ehat. 44. §-a a következő q)-s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

q) az energetikai szakreferens igénybevételére köteles nagyvállalat energiafogyasztási szintjére, az energetikai szakreferens által ellátandó tevékenységre, a természetes személy energetikai szakreferens szükséges szakmai képesítésére és gyakorlatára, a szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az energetikai szakreferens tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre - ide nem értve a személyes adatokat - vonatkozó részletes szabályokat,

r) a Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáit működtető szervezet kijelölését, a Nemzeti Energetikusi Hálózat által alkalmazható, szakmai tanácsadást végző természetes személyek szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, az irodák illetékességi területét, valamint a szakmai tanácsadásra vonatkozó részletes szabályokat,

s) a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület energiafogyasztási adatainak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

51. § (1) Az Ehat. 46. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

e) a 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét,

f) a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Ehat. 46. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

g) az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontját”

(rendeletben állapítsa meg.)

52. § Az Ehat. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

(2) Az energetikai szakreferensnek a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti vizsgát első alkalommal 2017. június 30-ig kell teljesítenie.

(3) A regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező köztestület engedélye közreműködő szervezeti tevékenység végzésére történő átminősítését kérheti az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód. Tv.) 5. alcímének hatálybalépését követő 1 hónapos jogvesztő határidőn belül. Átminősítés esetén az annak megtörténtétől számított 30 napon belül a regisztráló szervezetnek el kell számolnia a Hivatal felé.

(4) A Hivatal a regisztráló szervezet átminősítését követően 5 év elteltével törli a regisztráló szervezet névjegyzékbe vett adatait.

(5) A társasági adóbevallásban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezeteket tartalmazó listát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016. évre vonatkozóan a Mód. Tv. 5. alcímének hatálybalépését követő 30 napon belül bocsátja a Hivatal rendelkezésére.

(6) Első alkalommal 2017. július 1-jétől kell az energetikai auditornak és az energetikai szakreferensnek éves továbbképzést teljesíteni, valamint a közreműködő szervezetnek a továbbképzést megszervezni.

(7) A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

(8) A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

(9) E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1a) bekezdését, 22/B., 22/C., 23. §-át, 25. § (1) és (2) bekezdését, 26. §-át, 28. § (5) bekezdését, 29. § (1a), (2) és (4) bekezdését, 31. §-át, 32. § (5) bekezdését, 33. § (5) bekezdését és a 34. § (6) bekezdését a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(10) A törvény és végrehajtási rendelete által előírt határidők és kötelezettségek teljesítése vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66. §-a és 74. §-a nem alkalmazható.

(11) E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1b) bekezdését a 2015. december 5-ét követően létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében is alkalmazni kell.”

53. § Az Ehat.

a) 7. § c) pontjában az „az energetikai auditorokat regisztráló” szövegrész helyébe az „a közreműködő” szöveg,

b) VII. Fejezetének címében az „AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA” szövegrész helyébe az „AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉS A NEMZETI ENERGETIKUSI HÁLÓZAT” szöveg,

c) 27. § (2) bekezdésében a „25. §, a 26. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (7)” szövegrész helyébe a „24. § (5) bekezdése, a 25. §, valamint a 26. § (5)” szöveg,

d) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés szerinti” szöveg,

e) 28. § (1) bekezdés d) pontjában, 37. § (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 43. §-ban, 44. § l) pontjában a „regisztráló” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,

f) 32. § (2) bekezdésében a „g)-i)” szövegrész helyébe a „g)-o)” szöveg,

g) 32. § (3) bekezdésében a „d)-i)” szövegrész helyébe a „d)-o)” szöveg,

h) 32. § (4) bekezdésében, valamint a 33. § (4) bekezdésében a „regisztráló szervezetnek” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg,

i) 33. § (2) bekezdésében az „f) és g)” szövegrész helyébe az „f)-j)” szöveg,

j) 34. § (1) bekezdésében a „regisztráló szervezet útján” szövegrész helyébe a „Hivatal számára” szöveg,

k) 34. § (4) bekezdésében a „regisztráló szervezet” szövegrész helyébe a „Hivatal”, és a „100 000 forintig terjedő bírságot szab ki” szövegrész helyébe az „a kötelezettet törli a névjegyzékből” szöveg,

l) 24. és 25. alcímének címében a „regisztráló” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,

m) 37. § (1) bekezdésében az „Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket regisztráló” szövegrész helyébe az „A közreműködő”, és az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg,

n) 37. § (2) bekezdésében az „energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezetek regisztrálását” szövegrész helyébe az „e törvényben meghatározott közreműködő szervezeti tevékenység folytatását” szöveg,

o) 37. § (7) bekezdésében a „regisztrálási” szövegrész helyébe a „közreműködési” szöveg,

p) 38. § (1) bekezdés e) pontjában az „auditorok regisztrációja” szövegrész helyébe az „auditorokkal kapcsolatos közreműködői tevékenység” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Ehat.

a) 22. § (3) bekezdése

b) 30. § (1) bekezdésében a „valamely energetikai auditorokat regisztráló szervezet útján” szövegrész,

c) 35. § (1) bekezdésében a „valamely regisztráló szervezet útján” szövegrész,

d) 45. § c) és d) pontja.

6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII. törvény módosítása

55. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Vet. mód.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. §, a 3. §, az 5-7. § és a 9-12. § 2017. január 1-jén lép hatályba.”

56. § A Vet. mód. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § E törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

57. § Nem lép hatályba a Vet. mód.

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 4. §-a,

c) 8. §-a.

58. § Hatályát veszti a Vet. mód. 13. § (3) bekezdése.

7. Záró rendelkezések

59. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1., a 4. és az 5. alcím - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 11. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § és a 31. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 9. § e) pontja a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 28. § (3) bekezdése, a 34. § (2) és (4) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 33. § (2) bekezdése és az 51. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 11. § (2) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése és a 15. § az Európai Bizottság - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke szerinti - jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba, amelynek naptári napját az energiapolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

60. § A 3. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

61. § E törvény 2. és 6. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére