Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.14.)

2016. évi CXLII. törvény

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST SZABÁLYOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA

1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha

a) a szerződésmódosítást vagy adósságmegújítást követően előálló kondíciók mellett az ügylet a szerződésmódosítás vagy adósságmegújítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és

b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.”

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

a) adósságot keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,

b) szerződésmódosítását és adósságmegújítását pedig olyan adósságot keletkeztető ügyletnek, amely a 10/D. § (1) bekezdése szerint

a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.”

3. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (3) bekezdésében az „összegű” szövegrész helyébe az „összegű, illetve annál kisebb” szöveg lép.

2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

4. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A központi költségvetésről szóló törvényben fejezeti stabilitási tartalékot kell képezni a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból a központi költségvetésről szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok bővítése előirányzati fedezetének biztosítására, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

5. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat - az ezen előirányzatok terhére finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében - a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.”

6. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.”

7. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4)-(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,

b) egyéb esetben

ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig

vállalható.

(4a) Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4) bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a következő évekre vállalható kötelezettségvállalás

a) alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében megállapított kiadási előirányzat összege,

b) a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.

(4b) A (4) bekezdés b) pontja és a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.

(4c) A Kormány

a) egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat,

b) - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi határozatával egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét megállapíthatja.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével - több évre vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.”

8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A központosított beszedési számla felett a bevételt beszedő költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik.”

9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és az általuk irányított költségvetési szerv a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.”

10. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével megnöveli.”

11. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kincstár jogosult a helyi önkormányzattal szemben fennálló bírság befizetésére vonatkozó követelését elengedni, ha a bírság alapjául szolgáló körülmény a helyi önkormányzatnál a munkaszervezés vagy a pénzügyi-számviteli munkakört betöltő személyek hiánya miatt következett be, és a helyi önkormányzat igazolja, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás vagy a közös önkormányzati hivatali feladatellátás javítása céljából a szükséges intézkedéseket megtette, és ezt az elmaradt adatszolgáltatások pótlása, a hibás adatszolgáltatások javítása, valamint legalább két egymást követő adatszolgáltatás tapasztalatai a kincstár megítélése szerint alátámasztják.”

12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. alcíme a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal.

(2) A Kormány rendeletben előírhatja az előre jelzett és a tényértékek eltérése esetére a szabad előirányzatoknak - így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási előirányzatainak - az előrejelzések javításának ösztönzését szolgáló átmeneti vagy tartós csökkentését vagy befizetési kötelezettség teljesítését.”

13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ár- és belvízvédelmi kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési kötelezettségére és a kártalanításra való jogosultságára vonatkozó szabályokat.”

14. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 6/B. § (3) bekezdésében az „A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és az elkülönített állami pénzalapok” szövegrész helyébe az „A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai” szöveg,

2. 31. § (2) bekezdésében a „86. § (4) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „86. § (3) bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján, (4) bekezdése szerinti” szöveg,

3. 56/B. § (2) bekezdésében az „érvényesen támogatás nem nyújtható” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható” szöveg,

4. 81. § (5) bekezdésében a „finanszírozási terv alapján történik” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében megállapított eljárásrendben történik” szöveg,

5. 109. § (1) bekezdés 5. pontjában a „tartalék” szövegrész helyébe a „tartalék és a fejezeti stabilitási tartalék” szöveg,

6. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „szabályokat, valamint az” szövegrész helyébe a „szabályokat, az 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék alapját, mértékét, megállapításának és megfizetésének szabályait, a” szöveg,

7. 109. § (1) bekezdés 18. pontjában a „befizetésének” szövegrész helyébe a „befizetésének, valamint a központosított beszedési számla feletti rendelkezés” szöveg

8. 109. § (1) bekezdés 19. pontjában az „előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének szabályait” szövegrész helyébe az „előirányzatok” szöveg,

9. 109. § (1) bekezdés 23. pontjában a „költségvetési maradvány” szövegrész helyébe a „maradvány” szöveg,

10. 109. § (1) bekezdés 27. pontjában a „kiszabás módját, valamint a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat,” szövegrész helyébe a „kiszabás módját, a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat, valamint a 108/A. § (2) bekezdése szerinti intézkedések körét és végrehajtásának szabályait,” szöveg,

11. 109. § (2) bekezdésében az „ellenőrzései” szövegrész helyébe az „ellenőrzései, valamint a 109. § (11) bekezdése szerinti Likviditási Bizottság összetételének és működésének” szöveg

lép.

15. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 6/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

2. 21. § (6) bekezdése,

3. 111. § (25), (27), (28), (30) és (31) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 108. § (5) bekezdésében a „vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, valamint az „, a helyi nemzetiségi önkormányzattal” szövegrész,

2. 109. § (3) bekezdés 6. pontjában az „a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait,” szövegrész.

3. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosítása

16. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag

a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és

b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására

köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.””

II. FEJEZET

EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

4. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

17. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/B. § Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és a céginformációért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült szükséges és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15-éig biztosítja.”

5. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

18. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „igazgatótanácsának tagjaira,” szövegrész helyébe az „igazgatótanácsának tagjaira, a Szanálási Alap igazgatótanácsának tagjaira, a Likviditási Bizottság tagjaira, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének tagjaira,” szöveg lép.

6. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

19. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 121. és 122. §-sal egészül ki:

„121. § (1) A 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat ellen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást elutasítja, ha

a) elkésett,

b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik.

(3) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.

(4) Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított egy hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(5) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(6) Az igazolási kérelem tárgyában a Pénzügyi Békéltető Testület dönt.

(7) Az igazolási kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

(8) Az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást - elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet. A fellebbezést a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes székhelye alapítja meg.

122. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul át.

(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az eljárásában benyújtott iratokat, a határozatot, valamint az ellentmondást az ellentmondás benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi a (3) bekezdés szerinti bíróságnak.

(3) A perre a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes székhelye alapítja meg.

(4) Ha a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozatot határidőn belül ellentmondással megtámadják, a határozat hatályát veszti, feltéve, hogy az ellentmondást a Pénzügyi Békéltető Testület nem utasítja el.

(5) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon

a) terjesszen elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),

b) tüntesse fel az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékoknak az előadásával,

c) a peres eljárás illetékét rója le.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy

a) az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, valamint

b) ha a kérelmező a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait, bizonyítékait, és minden további beadványát és okirati bizonyítékát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, továbbá az illetéket elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-bevételi számlájára köteles megfizetni.

(7) Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a pert megszünteti.

(8) A per befejezését követően a bíróság a pert befejező jogerős határozatának egy kiadmányát a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött iratokkal együtt megküldi a Pénzügyi Békéltető Testületnek.

(9) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. XIX. fejezetének rendelkezései - a pert megelőző eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.”

7. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

20. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.”

21. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.”

22. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon - az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján - jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

(3b) A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.”

23. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni - a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével - az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.

(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.

(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.

(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.”

24. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény

1. 3. § (7) bekezdésében az „az Inytv. 8. §-át” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át” szöveg,

2. 5. § (3) bekezdésében az „az Inytv. 8. §-át” szövegrész helyébe az „a Ptk. 5:167. §-át” szöveg

lép.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 20-24. § a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

(3) A 16. § 2016. december 31-én lép hatályba.

(4) Az 1-13. §, a 14. § 1-5. pontja és 7-10. pontja, a 15. §, a 17. § és a 19. § 2017. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére