Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.14.)

2016. évi CXLV. törvény

egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a következő 33. §-sal egészül ki:

„33. § A közfoglalkoztatott részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez illetve a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást - meg kell téríteni, ha számára az állami foglalkoztatási szerv az 54. § (13) bekezdése szerint munkát ajánl fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”

2. § Az Flt. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.

(6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.”

3. § Az Flt. 54. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott, 14. § (1) bekezdése szerinti képzést.”

4. § Az Flt. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL.L.352.2013.12.24.1.o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.9.o.),

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL. L.187.2014.6.26.1.o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

5. § Az Flt.

a) 39/A. § (12) bekezdésében a „18. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „6/B. §-ában” szöveg,

b) 40. § (2) bekezdés a) pontjában az „és kutatások” szövegrész helyébe a „, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának” szöveg,

c) 58. § (5) bekezdés k) pontjának nyitó szövegrészében a „munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „álláskeresési járadékra” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az Flt.

a) 39. § (3) bekezdés c) pontjában az „az alap- és középfokú oktatási intézményben”,

b) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában az „, illetőleg gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban”

szövegrész.

2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

7. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.”

8. § Az Mvt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, az 1. melléklet szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.”

9. § Az Mvt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében más jogszabályban foglalt - így különösen a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény - előírásokkal összhangban kell meghatározni és alkalmazni.”

10. § Az Mvt. 83/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, továbbá a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére kutatási célra egyedi azonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”

11. § Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához, továbbá a szakmai irányításért felelős szerv a feladatai ellátásához - különösen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához - szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - személyazonosító és egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.”

12. § Az Mvt. 87. §-a az alábbi 1/I. és 1/J. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

1/I. egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy az egyéni védőeszköz a mintának, illetve az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelel.

1/J. egyéni védőeszköz EU típustanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak.”

13. § (1) Az Mvt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)

c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”

(2) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

aa) az egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának, továbbá az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek engedélyének, bejelentésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének;”

(részletes szabályait;)

(3) Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

14. § Az Mvt.

a) 9. § (4) bekezdésében a „munkatevékenységre” szövegrész helyébe a „munkatevékenységre, illetve a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére”,

b) 87. § 9. pontjában a „szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében,”

szöveg lép.

15. § Az Mvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

16. § Hatályát veszti az Mvt. 87. § 1/B. és 1/C. pontja.

3. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

17. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás;”

(2) A Bgtv. 1. § (2) bekezdése a következő i)-l) pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)

i) díj: az iskolaszövetkezetet terhelő azon díj, illetve egyéb bérjellegű juttatás, amely az iskolaszövetkezeti tagot a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyes közreműködésének időtartamára tekintettel megilleti vagy megillette;

j) kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi vagy átengedte;

k) szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére - a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tag által történő teljesítés útján - szolgáltatást nyújt vagy nyújtott;

l) személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag: az iskolaszövetkezetnek a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja.”

(3) A Bgtv. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés d) pontjában, valamint i)-k) pontjaiban foglaltak alkalmazása szempontjából csak el nem évült követelés vehető figyelembe.”

18. § A Bgtv. 2/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatást forintban kell megállapítani és kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a munkabér forintban vagy más pénznemben került megállapításra. A forinttól eltérő pénznemben megállapított bértartozás esetében a támogatás igényléséhez az átváltás irányadó árfolyamának a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az elmaradt bérfizetés napján érvényes - középárfolyamát kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben megállapított bértartozás esetében az összeget először az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Eltérő esedékességű bértartozásokat magába foglaló bértartozás esetében az átváltást az adott bérre irányadó bérfizetési nap adatai szerint kell átváltani és a kérelmezett támogatási összeget ezen összegek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A bértartozás forintra történő átváltása esetén az átváltásról kimutatást kell készíteni, amely munkavállalónként tartalmazza az átváltott bér összegét és pénznemét, az adott bérre irányadó bérfizetési napot, az átváltás során alkalmazott árfolyamot, valamint a bér forintban meghatározott összegét. A kimutatást a kérelemhez csatolni kell.

(5) Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a támogatás megállapításának feltétele a támogatással érintett munkavállalók magyar nyelvű munkaszerződésének vagy nem magyar nyelvű munkaszerződés esetén, a munkaszerződés hiteles fordításának benyújtása. Az állami foglalkoztatási szerv a tényállás megalapozottságához további dokumentumokat, illetve azok magyar nyelvű fordítását is kérheti.”

19. § A Bgtv. 2/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre, a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor a (2) bekezdésben megjelölt szempontokat, valamint - különös tekintettel a Cstv. 27/A. § (13) bekezdésére - a munkavállaló által ellátandó feladatok figyelembevételével a foglalkoztatás indokoltságát mérlegeli.”

20. § A Bgtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, úgy a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.”

21. § A Bgtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (3) bekezdése alapján a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget maga teljesíti, úgy az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeget a munkavállaló részére fizeti ki. Ebben az esetben a munkavállaló köteles a járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítését a támogatás kifizetését követő 30 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek igazolni.”

22. § A Bgtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor,

a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,

b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,

jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.”

23. § A Bgtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami foglalkoztatási szerv külföldi felszámoló által benyújtott támogatási igény esetén köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet valóban felszámolási eljárás alatt áll és arról, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására a kérelmet benyújtó felszámoló jogosult.”

24. § (1) A Bgtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha

a) kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre és

b) a felszámolási eljárást a kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj esedékességét követő tizenkettő hónapon belül elrendelték.”

(2) A Bgtv. 11. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott szolgáltatása alapján járó kölcsönzési díjra, illetve szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre.

(1b) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétellel, illetve az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadásával egyidejűleg köteles a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek igazolást kiadni, amely kölcsönzött munkavállalónként, illetve átengedett tagonként tartalmazza az elmaradt kölcsönzési díjat, illetve szolgáltatási díjat. A nyilvántartásba vételről szóló értesítés, valamint az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kézhezvételének időpontját a támogatás igénylése során a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet köteles igazolni. Az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás, valamint az e bekezdés szerinti igazolás másolatát mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.”

(3) A Bgtv. 11. § (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) és az (1a) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag részére járó díj összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét - veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő - a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén - a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag részére járó díj megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre, illetve díjra számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet - amennyiben ezt a kötelezettségét korábban nem teljesítette - a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik

a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag részére történő kifizetéséről,

b) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről,

c) a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabért, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag részére járó díjat - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.

(5) Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bér-, illetve díjfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bér-, illetve díjfizetési napon - ennek hiányában a következő naptári hónap tizedik napján - történik.

(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatás rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.

(7) E § alkalmazásában munkabér: a kölcsönbeadót terhelő azon munkabér - ideértve a betegszabadságra járó díjat is -, illetve egyéb bérjellegű juttatás, amely a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzése időtartamára tekintettel megilleti, illetve megillette.”

25. § A Bgtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet arról, hogy a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj elmaradása mely kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagot érinti.

(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, illetve szolgáltatási díjról és az érintett kölcsönzött munkavállalókról, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagokról elkülönített nyilvántartást vezet.

(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást, vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül köteles visszafizetni.

(4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének időtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon kölcsönzött munkavállaló munkabérének, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag díjának kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a 11. § (1)-(1a) bekezdéseiben meghatározott támogatást már igénybe vett.”

26. § A Bgtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 11. §-ban meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontját, (4) és (5) bekezdését, a 2/A. § (3) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell.”

27. § A Bgtv. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:

a) a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, telephely, fióktelep, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),

b) a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám, adószám),

c) a felszámoló biztos adatai (név, cím, telefonszám, email cím),

d) külföldi felszámoló esetében - amennyiben rendelkezik ilyennel - a felszámoló képviseletében eljáró cég, illetve személy adatai (név, székhely/cím, telefonszám, KSH azonosító szám, adószám, email cím)

e) a munkavállaló, illetve a személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tag adatai [természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám, számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, munkaviszony vagy feladatteljesítés kezdete, munkakör vagy feladat],

f) a kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, adószám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja, engedély száma, képviseletre jogosult neve, címe, telefonszáma, email címe),

g) a kölcsönvevő vagy a szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, felszámolás kezdő időpontja).”

28. § (1) A Bgtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) A Bgtv. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) A Bgtv. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4) A Bgtv. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

29. § A Bgtv.

a) 2. § (1) bekezdésében az „a 7. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 2/B. § (3) bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 7. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 7. § (1) és (2) bekezdése” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2) és (2a) bekezdésben” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében az „az 5. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 5. § (2) és (2a) bekezdésében” szöveg,

e) 11. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdés” szöveg,

f) 13. § (1) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „11. § szerinti” szöveg, valamint a „11. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „11. §-ban” szöveg,

g) 13. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „11. § (1) és (1a) bekezdése szerinti” szöveg

lép.

4. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

30. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(3) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.”

31. § A Met. 9. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap)

a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási, valamint a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait,”

32. § A Met. a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § (1) Ha a foglalkoztató a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.”

33. § Hatályát veszti a Met.

a) 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint

b) 8/D. § (5) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész.

5. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

34. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. alcímének címe helyébe a következő alcím cím lép:

„Szociális szövetkezet”

(2) Az Sztv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”

35. § Az Sztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”

36. § (1) Az Sztv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.”

(2) Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn

a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy

b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.”

37. § Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.”

38. § Az Sztv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:

„108/B. § (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.

(2) A Módtv1. hatálybalépését megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony a Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a kölcsönbevevőnél ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezéseinek 2018. január 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.”

39. § Hatályát veszti az Sztv. 17. §-a.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

40. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.”

41. § Hatályát veszti az Efo.tv.

a) 1. § (1a) bekezdése, valamint

b) 13. § (4) bekezdése.

7. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

42. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

g) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.”

8. Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 29. § g) pontja 2017. január 2-án lép hatályba.

(3) A 16. § 2023. április 22-én lép hatályba.

44. § A 12. § az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

1. melléklet a 2016. évi CXLV. törvényhez

„1. melléklet az 1993. évi XCIII. törvényhez

Bejelentőlap * 

1. A bejelentés időpontja:
2. A bejelentő
2.1. neve:
2.2. lakcíme:
2.3. levelezési címe:
2.4. telefonszáma:
2.5. e-mail címe:
2.6. munkaköre:
3. A munkáltató
3.1. elnevezése:
3.2. székhelyének címe:
3.3. székhely szerinti megye:
3.4. adószáma (ennek hiányában: adóazonosító jele)
4. A baleset
4.1. bekövetkezésének helye (címe):
4.2. bekövetkezésének ideje:
4.3. Megye (baleset helyszíne szerint):
5. Foglalkozási megbetegedés/
fokozott expozíció
5.1. esetén a munkavégzés helye:
5.2. esetén a betöltött munkakör:
5.3. esetén a munkakör betöltésének kezdő időpontja:

7. A bejelentés indoka:

8. A bejelentés kifejtése:

..................................................
bejelentő aláírása”

2. melléklet a 2016. évi CXLV. törvényhez

„1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról

I. A gazdálkodó szervezet adatai:

1. Neve:

2. KSH azonosító száma:

3. Adószáma/adóazonosító jele:

4. Székhelye:

5. Telephelye, fióktelepe:

6. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év ........................... hó ..... nap

7. A felszámolás kezdő időpontja: ........... év ........................... hó ..... nap

8. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetési nap: ........... év ........................... hó ..... nap

9. A 8. pont szerinti napra a törvény 2. melléklete B) táblázat Összesen sor 2. oszlopában szereplő - összeg: .................... Ft

10. A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - rendelkezésre álló saját forrás összege: .................... Ft

11. Az igényelt támogatás (a rendelkezésre álló saját forrás figyelembevételével megállapított) összege: .................... Ft

12. Külföldi gazdálkodó szervezet esetén a felszámolást elrendelő hatóság neve és címe:

.....................................................................................................................................................

13. Külföldi gazdálkodó szervezet esetén a felszámolási eljárás lefolytatásának országában a bérgarancia támogatás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság neve és címe:

.....................................................................................................................................................

II. A felszámoló adatai:

1. Neve, címe, telefonszáma: .........................................................................................................

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma, email-címe: ................................................

2. KSH azonosító száma: ..............................................................................................................

3. Adószáma: ................................................................................................................................

4. Székhelye: .................................................................................................................................

5. Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén - amennyiben rendelkezik ilyennel - a felszámoló képviseletében Magyarországon eljáró cég, illetve személy neve, székhelye/címe, telefonszáma, email-címe: .................................................................................................................

III. Nyilatkozat:

1. A kérelem a törvény □ 7. §-a (1) bekezdésén vagy □ (2) bekezdésén alapul.

2. Ha a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy

a) a kérelemmel érintett munkabértartozás állásidőre járó díjazást

□ nem tartalmaz, □ tartalmaz

b) a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt):

□ Igen, □ Nem,

mert: ....................................................................................................

c) az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret felhasználása □ megtörtént, □ nem történt meg.

3. Ha a munkavállaló foglalkoztatására a felszámolási eljárás megindulását követően került sor, akkor nyilatkozom, hogy

a) a kérelemmel érintett munkabértartozás állásidőre járó díjazást

□ nem tartalmaz, □ tartalmaz.

b) a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt):

□ Igen, □ Nem,

mert: ....................................................................................................

c) az érintett munkavállaló foglalkoztatása - különös tekintettel a munkavállaló által ellátandó feladatok természetére - az alábbi indokok miatt vált szükségessé:

Munkavállaló
neve
Munkavállaló
TAJ száma
Munkavállaló munkaköre A foglalkoztatás indoka

d) az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret felhasználása □ megtörtént, □ nem történt meg.

4. Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.

IV. A kérelem mellékletei:

1. A felszámolási eljárás megindításának közzétételéről szóló jogerős végzés másolata.

2. A képviseletre jogosult felszámoló aláírási címpéldánya.

3. A követelés jogalapját és mértékét igazoló munkaszerződés, bírósági határozat, fizetési meghagyás.

4. A III. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben szükséges).

5. A III. 3. b) és c) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben szükséges).

6. A II. 5. pontban megjelölt képviseleti jogosultság igazolása (amennyiben szükséges).

7. Külföldi gazdálkodó cég felszámolása esetén a támogatással érintett munkavállalók munkaszerződése magyar nyelven vagy ezek magyar nyelvű fordítása (amennyiben szükséges).

8. Forinttól eltérő pénznemben meghatározott bér esetében az átváltásról készült kimutatás (amennyiben szükséges).

Kelt: ....................................., ......... év .................... hó .... nap

........................................................
(a felszámoló cégszerű aláírása)

Megjegyzés: az I. pont 8. sorába a 2. melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”

3. melléklet a 2016. évi CXLV. törvényhez

„2. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához

(A ........ év ................. hó .....-i bérfizetési napon - a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján)

1. A támogatási igénnyel érintett munkavállaló(k) megfelel(nek)-e az alábbi szempontok valamelyikének:

a) A gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

b) A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

c) Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,

d) Az előző pontokban [a)-c)] említett személyek közeli hozzátartozója {Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont}, élettársa,

e) Az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett személy

igen □ nem □ részben □

Ha igen/részben a válasz, akkor azon személyek felsorolása a szempont megjelölésével:

Az érintett munkavállalónak az Adatlap A) táblázatában megjelölt sorszáma Munkavállaló neve Szempont megjelölése

A) Munkavállaló azonosító adatai:

1.
Sor-
2.
Neve
3.
Születési
4.
Anyja
5.
Születési
6.
Születési
7.
Társada-
8.
Adó-
9.
Bankszámlaszáma
10.
Lakcíme
11.
A munka-
szám neve neve helye ideje lombiztosí-
tási azono-
sító jele
azonosító jele 9.1
Számlatulajdonos neve
9.2
Számla-
vezető bank
9.3
Számlaszám
viszony
kezdete
1.
2.
3.
4.
5.
6.

B) Munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatok (a munkavállaló bruttó bérének összegén a bér- és végkielégítés-tartozás együttes összegét kell érteni):

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Sor- Munka A munka- A munka- A munka- A munka- A munka- A munka- Munkavállaló bruttó bérét terhelő letiltások Munka-
szám vállaló bruttó
bére
(Ft)
vállaló bruttó
bérét terhelő
személyi
jövedelem-
adó
összege
(Ft)
vállaló bruttó
bérét terhelő
nyugdíj-
járulék
összege
(Ft)
vállaló bruttó
bérét terhelő
természet-
beni
egészségbiz-
tosítási járulék összege
(Ft)
vállaló bruttó
bérét terhelő
pénzbeli egészségbiz-
tosítási járulék összege
(Ft)
vállaló
bruttó bérét
terhelő munkaerő-
piaci járulék
összege
(Ft)
vállaló bruttó
bérét terhelő
egyszerűsí-
tett közteher viselési hozzájárulás összege
(Ft)
9.1
Kedvez-
ményezett
neve
9.2
Kedvez-
ményezett
bankszámla-
száma
9.3
Letiltás jogcíme
9.4.
Letiltás összege
vállaló
nettó
bére
(Ft)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Össze-
sen
- - - - - - - - - - -

C) Munkavállaló elmaradt bérének a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatok:

1.
Sor-
szám
2.
A munkavállaló után az adott
felszámolási eljárásban korábban kapott támogatás
összege
(Ft)
3.
A törvény 2. számú melléklete B) táblázatának 2. oszlopában
4.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összegéből a törvény 2. számú melléklete B) táblázatára tekintettel fizetendő
2.1
a törvény
2.2
a törvény
megjelölt tartozás 4.1
személyi
4.2
nyugdíj-
4.3
természet-
4.4
pénzbeli
4.5
munka-
4.6
egyszerű-
4.7
letiltásokra vonatkozó adatok
4.8
Munka-
7. § (1) bekezdése alapján 7. § (2) bekezdése alapján Nemzeti Foglalkoz-
tatási Alap
bérgarancia
alaprészéből
igényelhető
összege
(Ft)
jövedelem-
adó összege
(Ft)
járulék összege
(Ft)
beni egész-
ségbizto-
sítási járulék összege (Ft)
egészség-
biztosí-
tási járulék összege (Ft)
erőpiaci járulék összege
(Ft)
sített közteherviselési hozzájárulás összege
(Ft)
4.7.1
Kedvez-
ménye-
zett neve
4.7.2
Kedvez-
ménye-
zett bankszám-
laszáma
4.7.3
Letiltás jogcíme
4.7.4
Letiltás összege
(Ft)
vállaló nettó bére (Ft)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Ösz-
sze-
sen
- - - - - - - - - - -

Megjegyzés:

- a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.1. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,

- a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.2. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,

- a C) táblázat 3. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. melléklet 11. sorában.

Oldalszám összesen: .................

Kelt: ................................ hely, ....... év .......................... hó ..... nap

............................................................
(a felszámoló cégszerű aláírása)”

4. melléklet a 2016. évi CXLV. törvényhez

„3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja/az iskolaszövetkezet részére járó szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatásról

I. A kölcsönbeadó/az iskolaszövetkezet adatai:

1. Neve:

2. Képviselőjének neve, címe:

3. KSH azonosító száma:

4. Adószáma:

5. Székhelye:

6. A tevékenység megkezdésének időpontja: év hó nap

7. Engedély száma:

8. Pénzforgalmi számlaszáma:

9. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:

10. A kérelem alapjaként szereplő legkorábbi tartozás vonatkozásában a bérkifizetési/díjfizetési nap: ............ év .................. hó ...... nap

11. A 10. pontban megjelölt bérfizetési/díjfizetési napon és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a törvény 4. mellékletében megjelölt munkavállalók/tagok munkabérére/díjára fordított saját forrás összege: ....................... Ft

12. Az igényelt támogatás összege: ....................... Ft

13. A követelés felszámoló általi hitelezői nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételének napja: ............ év .................. hó ...... nap

14. A felszámolási eljárás kezdete után folytatott kölcsönzés esetén a felszámoló által kiállított teljesítésigazolás kézhezvételének napja: ............ év .................. hó ...... nap

II. A kölcsönvevő/a szolgáltatás igénybe vevőjének adatai:

1. Neve:

2. KSH azonosító száma:

3. Székhelye:

4. Pénzforgalmi számlaszáma (az utolsó ismert):

5. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe (az utolsó ismert):

6. A felszámolás kezdő időpontja: év hó nap

III. A kölcsönvevő/a szolgáltatást igénybevevő felszámolójának adatai:

1. Neve, címe, telefonszáma:

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:

2. Székhelye:

Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: .................................., ............ év .................. hó ...... nap

..........................................................
a kölcsönbeadó/az iskolaszövetkezet
cégszerű aláírása

Melléklet:

1. Kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet képviseletére jogosult aláírási címpéldánya.

2. A felszámoló 11. § (1a) bekezdése szerinti teljesítésigazolás másolata (amennyiben szükséges).

3. A felszámoló 11. § (1b) bekezdése szerinti igazolás másolata.

4. A hitelezői nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele időpontjának igazolása (amennyiben szükséges).

5. A teljesítésigazolás kézhezvételének igazolása. (amennyiben szükséges)

6. A követelés jogalapját és mértékét igazoló munkaszerződés/tagsági megállapodás, bírósági határozat, fizetési meghagyás.”

5. melléklet a 2016. évi CXLV. törvényhez

„4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja/az iskolaszövetkezet részére járó szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatás számításához

(A .......... év ....................... hó ........-i bérfizetési díjfizetési napon - a kölcsönbeadónál/az iskolaszövetkezetnél - fennálló adatok alapján)

A) A munkavállalók/az iskolaszövetkezet tagjának adatai:

Sor-
szám
1.
Kölcsönzött munkavállaló/Tag neve
2.
Társadalombiztosítási
azonosító jele
3.
A kölcsönzés/szolgáltatás
nyújtás időszaka
1.
2.
3.

B) Az elmaradt kölcsönzési díjra/szolgáltatási díjra vonatkozó adatok (Valamennyi az A) pontban feltüntetett munkavállaló/tag vonatkozásában külön táblázat kitöltése szükséges. A táblázat sorait a munkavállaló/tag kölcsönzési díjának/szolgáltatási díjának esedékességéhez igazodva kell kitölteni.)

A kölcsönzött munkavállaló/tag sorszáma és neve:
1.
Az elmaradt kölcsönzési díj/szolgáltatási díj esedékességének napja
2.
A kölcsönzési díjnak/szolgáltatási díjnak a bértartozás/díjtartozás fedezésére szolgáló összege
(Ft)
3.
A támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege
(Ft)
Összesen:

C) Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összege (A B) táblázatok 3. oszlopa összesen sorának összesítése): ......... Ft

Kelt: .......................... hely, ........ év ........................ hó .... nap

..........................................................
(a kölcsönbeadó/az iskolaszövetkezet
cégszerű aláírása)”


  Vissza az oldal tetejére