Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.15.)

2016. évi CLXII. törvény

egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról * 

1. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

1. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot az (1) bekezdés szerinti hallgató - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően - a 10/B. § (2) bekezdése szerinti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján is elláthatja.”

(2) Az Sztv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az iskolaszövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet.”

(3) Az Sztv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.”

(4) Az Sztv. 10/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/B. § (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(4) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

(5) Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.

(7) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,

b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint

c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

a) a szolgáltatás fogadójának személyében,

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

d) a feladat teljesítésének helyében, valamint

e) a feladat teljesítésének időtartamában.

(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.”

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolási költségek a következők:)

„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,

ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és

ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból a feladatteljesítés során személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagok részére járó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét foglalja magában -, továbbá

ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást);”

3. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

3. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében az „Sztv. 10/B. § (3)-(6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében” szöveg lép.

4. § Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére