Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.19.)

2016. évi CLXVI. törvény

egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

e) a kérelmező törvényes képviselőjének, a kérelmező megnevezett hozzátartozójának, továbbá tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kérelmező nagykorú gyermekének neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,”

2. § (1) Az Szt. 58/A. § (2c) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag)

cd) hajléktalan személyek átmeneti szállása esetében a befogadott férőhelyek egy részének külső férőhellyé történő átminősítése és legfeljebb ezzel azonos számú új külső férőhely létesítése teszi szükségessé.”

(2) Az Szt. 58/A. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben - évente két közzétett időpontban - dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám, illetve feladatmutató befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése nélkül dönt, ha a befogadást fenntartóváltásra tekintettel kérik, és a fenntartóváltás költségvetési többletkiadással nem jár. Ebben az esetben a döntést a közzétett évi két döntési időpontra tekintet nélkül kell meghozni.”

3. § (1) Az Szt. 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap (a továbbiakban: értékelő adatlap) szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.”

(2) Az Szt. 63. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Házi segítségnyújtás esetén a 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodást szociális segítésre vagy személyi gondozásra kell megkötni.”

(3) Az Szt. 63. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(11) A (10) bekezdés szerinti esetben

a) az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe,

b) nem kell alkalmazni a 63. § (5)-(7) bekezdését, a 115. § (6) bekezdését, a 116. §(1) és (3) bekezdését, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

c) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak az intézményi térítési díj megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni.

(12) Ha a (10) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet megállapítása esetén - amennyiben az ellátotti létszám a finanszírozási rendszerbe befogadásra kerül - az ellátott után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás vehető igénybe, és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani.”

4. § Az Szt. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Gyvt. szerinti család- és gyermekjóléti központ a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján elkészíti az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó szociális diagnózist. A család- és gyermekjóléti központ a szociális diagnózis elkészítésébe bevonhatja a nem járásszékhely településen működő család- és gyermekjóléti szolgálatokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális szolgáltatókat és a szociális intézményeket.”

5. § Az Szt. 68/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását.”

6. § Az Szt. 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az alapvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is el kell végezni. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője tájékoztatja az ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.”

7. § Az Szt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek - ide nem értve a demens személyeket - és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja

a) a lakhatási szolgáltatást,

b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,

c) a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtást,

d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén

da) a felügyeletet,

db) az étkeztetést,

dc) a gondozást,

dd) a készségfejlesztést,

de) a tanácsadást,

df) a pedagógiai segítségnyújtást,

dg) a gyógypedagógiai segítségnyújtást,

dh) a szállítást,

di) a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemeket a fenntartó

a) a (3) bekezdés szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel a szolgáltatási elem nyújtására kötött megállapodás útján,

b) a támogatott lakhatás részeként, a szakmai létszám és tárgyi feltételek teljesítésével,

c) a szintén saját fenntartásában álló, (3) bekezdés szerinti szociális szolgáltatások útján, vagy

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemekre kiterjedő tevékenységi köre szerinti, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szervezet útján, az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

biztosíthatja.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben

a) a felügyeletet jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás vagy nappali ellátás,

b) az étkeztetést étkeztetés vagy nappali ellátás,

c) a gondozást házi segítségnyújtás, közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás vagy nappali ellátás,

d) a készségfejlesztést közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás vagy nappali ellátás,

e) a tanácsadást közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás vagy család- és gyermekjóléti szolgáltatás,

f) a pedagógiai segítségnyújtást támogató szolgáltatás, nappali ellátás, család- és gyermekjóléti szolgáltatás vagy gyermekek napközbeni ellátása,

g) a gyógypedagógiai segítségnyújtást támogató szolgáltatás, nappali ellátás vagy család- és gyermekjóléti szolgáltatás,

h) a szállítást támogató szolgáltatás vagy falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

i) a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást házi segítségnyújtás, nappali ellátás vagy támogató szolgáltatás

nyújtására a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzés alapján jogosult szervezet útján lehet biztosítani.

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szolgáltatási elemek olyan, a tevékenységi köre szerinti, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szervezet útján láthatóak el, amelynek szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatai között azonosíthatóan szerepel az (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység megnevezése.

(5) A lakhatási szolgáltatás

a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében

biztosítható.

(6) Támogatott lakhatás - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - a komplex szükségletfelmérés, illetve fogyatékos személy esetében a 70. § (5) bekezdése szerinti alapvizsgálat és a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható.

(7) Ha az ellátott ápolást, gondozást nyújtó intézményből vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonból kerül támogatott lakhatásba, az ellátott komplex szükségletfelmérését - folyamatos ellátása mellett - az intézményvezető végzi el. A komplex szükségletfelmérés alapján kell meghatározni az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemeket, annak eredménye azonban a támogatott lakhatásra való jogosultságot nem érinti.

(8) Ha az ellátott 50 férőhelyesnél nagyobb ápolást, gondozást nyújtó intézményből kerül támogatott lakhatásba, az ápolást, gondozást nyújtó intézmény férőhelyszámát - a támogatott lakhatásba átkerülő ellátottak számával megegyezően - csökkenteni kell.

(9) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú,

b) az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, a 85/B. §-t, a 94. § (1) bekezdés b)-d) pontját, valamint (2) és (3) bekezdését, a 94/A. § (4) bekezdését, a 99. §-t, a 99/A. §-t és a 105. §-t nem kell alkalmazni.”

8. § (1) Az Szt. 84. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hajléktalan személyek átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyeknek biztosít

a) lakhatási szolgáltatást, vagy

b) lakhatási szolgáltatást és az önálló életvitel fenntartása érdekében szükség szerinti mértékű esetvitelt (szociális munkát).

(3) A 3. § (4a) bekezdése szerinti hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag lakhatási szolgáltatás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.”

(2) Az Szt. 84. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás az intézmény épületén belül vagy külső férőhelyeken biztosítható.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás időtartama nem haladhatja meg a három évet.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti, önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges mértékű esetvitelt (szociális munkát) a 94/C. § szerinti megállapodásban kell meghatározni.”

9. § (1) Az Szt. 88. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni)

d) a megye területén a támogatott lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.”

(2) Az Szt. 88. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni)

e) a fejlesztő foglalkoztatásról.”

10. § Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

[A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki]

m) a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fejlesztő foglalkoztatási jogviszonyban történő fejlesztő foglalkoztatásra nem a munkaalkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e szakvélemény hiányában kerül sor,

n) a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fejlesztő foglalkoztatás során megsértik a 99/B-99/D. §-okban foglaltakat.”

11. § (1) Az Szt. 94/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni.”

(2) Az Szt. 94/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Támogatott lakhatás esetén a megállapodás a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemek meghatározását. Ha a szükségletfelmérést kizárólag a szolgáltatási elemek változása miatt kell lefolytatni, azt az intézményvezető végzi el.”

12. § Az Szt. 96. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára)

f) az intézmény házirendjéről, támogatott lakhatás esetén az együttélés szabályairól;”

13. § Az Szt. 99/B-99/D. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és cím lép:

„Fejlesztő foglalkoztatás

99/B. § (1) A fejlesztő foglalkoztatás célja a gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint az egyén egészségi állapotának, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján, az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.

(2) Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig az, aki intézményi jogviszonya alapján

a) közösségi alapellátást,

b) támogató szolgáltatást,

c) nappali ellátást,

d) átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátást,

e) ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást,

f) rehabilitációs intézményi ellátást,

g) lakóotthoni ellátást vagy

h) támogatott lakhatást

vesz igénybe.

99/C. § (1) A fejlesztő foglalkoztatás

a) az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban vagy

b) a (4) bekezdés szerinti fejlesztési jogviszonyban

történik.

(2) Az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás célja az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, az ellátott felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő munkavégzésre.

(3) A (4) bekezdés szerinti fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás célja az ellátott testi és szellemi képességeinek, valamint a munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése, továbbá az ellátott felkészítése az önálló munkavégzésre.

(4) A fejlesztési jogviszony

a) munka-, szervezetpszichológus javaslata, vagy rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, munka-rehabilitációt javasoló szakvélemény alapján, egyéni foglalkoztatási tervben foglaltak szerint akkor hozható létre, ha az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet, és

b) fejlesztési szerződéssel jön létre, amelyet az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban, az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köt a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény vezetőjével.

(5) A fejlesztési szerződés tartalmazza

a) a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett tevékenység részletes leírását,

b) a fejlesztő foglalkoztatás időbeosztását és helyét azzal, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 órát és a heti 30 órát, de az ellátott - az egyéni szükségleteire tekintettel - egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással is foglalkoztatható,

c) a fejlesztési foglalkoztatási óradíj összegét, amely nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30%-ánál,

d) az ellátott szándéknyilatkozatát arra nézve, hogy testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a fejlesztő foglalkoztatásban, és

e) a fejlesztő foglalkoztató munkavégzéssel összefüggő kötelezettségeit.

(6) A fejlesztő foglalkoztatás keretében csak olyan feladatot végezhet az ellátott, amelyet egészségi állapota és szellemi képességei alapján tartósan és folyamatosan képes ellátni.

(7) A fejlesztő foglalkoztató köteles folyamatos felügyelet mellett biztosítani - az ellátott speciális szükségleteinek megfelelően - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szakmai és műszaki feltételeit.

(8) Ha a fejlesztő foglalkoztatás munkaviszonyban történik, az ellátott - a fiatal munkavállaló kivételével - havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen napi munkaidő beosztással is foglalkoztatható.

(9) Ha a fejlesztő foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, annak során

a) 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,

b) az Mt. 192. § (2) bekezdésétől eltérően a munkaviszony a fejlesztő foglalkoztatás időtartamára meghosszabbítható,

c) az Mt. VI. fejezete, 53. §-a, 94. §-a, 98. §-a, 100. §-a, 103. § (1)-(2) és (6) bekezdése, XV. fejezete - kivéve a 192. § (1) bekezdését és a 212. §-t -, a XVI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,

d) a munkavállaló rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe,

e) a napi munkaidő a 8 órát, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg,

f) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(10) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a munkaviszony, illetve a fejlesztési jogviszony is megszűnik.

99/D. § (1) A fejlesztő foglalkoztatásra irányuló munkaviszony vagy fejlesztési jogviszony

a) a 99/B. § (2) bekezdése szerinti intézményi jogviszony alapján szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézménnyel, szolgáltatóval, vagy

b) más, a szolgáltatói nyilvántartásba fejlesztő foglakoztatást nyújtóként bejegyzett szervezettel

állhat fenn.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szervezetre a szociális szolgáltatókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 20. § szerinti nyilvántartásban nem kell feltüntetni a 20. § (2) bekezdés g) és h) pontja, valamint (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat, és nem kell alkalmazni az 59. § (4) bekezdését, a 89-92. §-t, a 92/B. § (1) bekezdés a), e), i) és j) pontját, a 92/D-92/I. §-t, a 94. §-t, a 94/C. §-t, a 94/D. §-t, a 100-104. §-t, a 114-119/C. §-t és a 120-122/C. §-t. A szolgáltatói nyilvántartás, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások, a bejelentési kötelezettségek, az ellenőrzés, a bírság és más jogkövetkezmények, a 92/K. § (8)-(10) bekezdése szerinti közzététel, a befogadás, az állami támogatás, a 20/C. § szerinti nyilvántartás és az országos jelentési rendszer tekintetében a fejlesztő foglalkoztatás szociális szolgáltatásnak, a fejlesztő foglalkoztatásban részesülő személy igénybevevőnek, illetve ellátottnak, a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szervezet pedig szociális szolgáltatónak minősül.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellátott számára fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szervezet és a 99/B. § (2) bekezdése szerinti intézményi jogviszony alapján szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató fenntartója különböző, a fenntartók az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötnek. A megállapodást érintő körülmények változásáról - a fejlesztési jogviszony vagy a munkaviszony megszűnését eredményező esetben legalább 10 nappal korábban írásban - a felek egymást kölcsönösen tájékoztatják.”

14. § (1) Az Szt. 101. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont cb) alpontja szerinti felmondásnak akkor van helye, ha]

d) az ellátott jogosultsága megszűnik.”

(2) Az Szt. 101. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg, alapszolgáltatás esetén a megállapodást a jogszabályban megjelölt időponttal a (3) bekezdés a) pontja szerinti időtartamon belül is fel lehet mondani.”

15. § Az Szt. 109. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult)

d) támogatott lakhatás esetében az együttélés szabályait olyan súlyosan megszegi, hogy azzal az igénybevevők testi és lelki épségét vagy vagyonát veszélyezteti.”

16. § Az Szt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.”

17. § (1) Az Szt. 115. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Támogatott lakhatás esetén külön kell meghatározni az intézményi térítési díjat

a) a 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatásra és

b) a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyes szolgáltatásokra.”

(2) Az Szt. 115. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Támogatott lakhatás esetén - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az ellátottat a személyi térítési díj konkrét összegben megállapított legmagasabb összegéről és a havi ellátmány szabályairól kell tájékoztatni.”

18. § (1) Az Szt. 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén

a) a személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti mértéket, ha az ellátott számára esetvitelt (szociális munkát) is nyújtanak,

b) az a) pontban nem említett esetben lakhatási költséget kell meghatározni személyi térítési díjként.”

(2) Az Szt. 117. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Támogatott lakhatás esetén a személyi térítési díj

a) a 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás intézményi térítési díjának, és

b) az ellátott által az előző hónapban ténylegesen igénybe vett, a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatások intézményi térítési díjának az összege azzal, hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. A támogatott lakhatás térítési díjára egyebekben - ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) Az Szt. 117. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Támogatott lakhatás esetén az intézményvezető az együttélés szabályaiban meghatározott összegben és elszámolási szabályok mellett havi ellátmányt biztosít az ellátott részére a szükségleteinek egyéni vásárlás keretében történő fedezésére, ha az ellátott jövedelemmel nem rendelkezik, vagy a személyi térítési díj eléri az ellátott havi jövedelmének 80%-át.”

19. § Az Szt. a következő 117/D. §-sal egészül ki:

„117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.

(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza

a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,

b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és

c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.

(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

20. § Az Szt. a következő 130. §-sal egészül ki:

„130. § A fejlesztő foglalkoztatás fenntartója a fejlesztő foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után kapott támogatást fejlesztési foglalkoztatási díjra, bér jellegű kifizetésekre, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre, beruházásra és munkahelyteremtésre fordíthatja.”

21. § Az Szt. a következő 138. §-sal egészül ki:

„138. § (1) A házi segítségnyújtás gondozási óraszámának az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvénnyel történő hatályon kívül helyezése miatt a gondozási szükséglet vizsgálatát nem kell ismételten elvégezni. A hatályos megállapodásoknak a gondozási óraszámot meghatározó rendelkezése törvény erejénél fogva hatályát veszti, a megállapodásból csak annak soron következő módosítása során kell törölni. Egyebekben a szolgáltatást változatlan feltételek mellett kell tovább biztosítani.

(2) A fejlesztő foglalkoztatás állami támogatásának az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 131/A. §-ban foglalt szabályait a 2017. április 1-jétől járó állami támogatásra kell először alkalmazni azzal, hogy a 2017. évi fajlagos támogatási összeget nem a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A szociális foglalkoztatási támogatásra kötött, 2016. december 31-éig hatályos támogatási szerződések hatálya 2017. március 31-éig meghosszabbodik, esetükben a támogatási időszak 2017. március 31-éig tart. A szociális foglalkoztatás 2017. április 1-jét megelőző időszakra nyújtott állami támogatására 2017. március 31-ét követően is a 2017. március 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2017. március 31-én hatályos 99/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait 2019. január 2-án kell törölni.

(4) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével - 2022. december 31-éig működhet. Az e szabály alapján, az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvény hatálybalépését követően átalakuló átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények az átalakulást megelőzően befogadott férőhelyszámuk erejéig a finanszírozási rendszerbe az átalakulást követően is befogadottnak minősülnek a törvény erejénél fogva.

(5) A 2016. február 1-jén házi segítségnyújtásra befogadott ellátotti számmal rendelkező, 63. § (9) bekezdése alá nem tartozó intézmény, szolgáltató (székhely, telephely) esetében a 2016. február 1-jén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak száma törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvény hatálybalépésének időpontjában. A személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számának meghatározásakor az igénybevevői nyilvántartás adatai az irányadóak.

(6) A személyi gondozás (5) bekezdés szerint meghatározott létszámához képest a személyi gondozásra vonatkozó megállapodások számának növekedése esetén a személyi gondozásra történő további befogadás a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által közzétett közleményben meghatározott kapacitás szerint történik, amelynek mértéke - a 2016. február 1-jei állapotnak megfelelően személyi gondozásra irányuló megállapodásokkal egybeszámítva - nem haladhatja meg országosan a 35 000 fős ellátotti számot.

(7) A 2008. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerinti, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett emelt szintű férőhelyekre - ha a fenntartó nem dönt a 140/W. § alkalmazásáról - a 2007. december 31-én hatályos 92/C. §-a (5) bekezdés b) pontját és 117/B. §-t alkalmazni kell.

(8) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdés e) pontjában, 114. § (3) bekezdésében és 117/D. §-ában foglaltakat a 2017. január 1-jét követően létrejövő tartós bentlakásos intézményi jogviszonyok esetében kell alkalmazni.”

22. § (1) Az Szt.

a) 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Mt.)” szöveg,

b) 63. § (2) bekezdésében a „személyi” szövegrész helyébe az „- a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló - személyi” szöveg,

c) 66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2)-(5)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg,

d) 92/D. § (4) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,

e) 92/E. § (2) bekezdésében a „továbbképzésének” szövegrész helyébe a „továbbképzésének és a vezetői megbízással rendelkező személyek képzésének” szöveg,

f) 94/G. § (3) bekezdésében a „negyvennyolc órán belül” szövegrész helyébe a „haladéktalanul” szöveg,

g) 100. § c) pontjában az „időtartama meghosszabbítható” szövegrész helyébe az „időtartamát meghosszabbítják” szöveg,

h) 131/A. §-ában, 132. § (1) bekezdés p) pontjában az „és az utcai szociális munka” szövegrész helyébe az „, utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás” szöveg

lép.

(2) Az Szt.

a) 58/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „külső férőhelyek” szövegrész helyébe a „rehabilitációs intézményi külső férőhelyek” szöveg,

b) 66/A. § (1) bekezdésében a „67. §” szövegrész helyébe a „67. § és a 85/A. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja” szöveg,

c) 68/A. § (3) bekezdésében a „napi 4 órát meghaladó” szövegrész helyébe az „az értékelő adatlap alapján III. fokozatú” szöveg,

d) 68/A. § (4) bekezdésében a „nem haladja meg a napi 4 órát” szövegrész helyébe az „az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú” szöveg,

e) 92/L. § (1) bekezdés l) pontjában a „napi gondozási szükséglet mértékét” szövegrész helyébe a „gondozási szükséglet - az értékelő adatlap szerinti - fokozatát” szöveg,

f) 94/E. § (3) bekezdés c) pontjában az „ellátottra” szövegrész helyébe az „ellátottra, támogatott lakhatás keretében nyújtott lakhatási szolgáltatás esetében az egy férőhelyre” szöveg,

g) 115. § (1) bekezdésében az „egy alkalommal” szövegrész helyébe az „egy alkalommal, támogatott lakhatás esetében két alkalommal” szöveg

lép.

(3) Az Szt.

a) 58/A. § (2h) bekezdés bevezető szövegrészében az „alapszolgáltatás” szövegrész helyébe az „alapszolgáltatás és fejlesztő foglalkoztatás” szöveg,

b) 92/L. § (6) bekezdésében az „(1)-(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,

c) 132. § (2) bekezdés l) pontjában a „szociális foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „fejlesztő foglalkoztatás szakmai feladataira,” szöveg

lép.

23. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 63. § (5) bekezdésében a „, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét” szöveg,

b) 94/L. § (2) bekezdés h) pontjában az „és kísérő támogatást biztosító” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 92/L. § (2) bekezdése,

b) 99/E. §-a,

c) 113/A. § d) pontja,

d) 132. § (1) bekezdés m) pontja.

(3) Hatályát veszti az Szt.

a) 80. § (1) és (2) bekezdése,

b) 80. § (3) bekezdés a)-d) pontja,

c) 82-83/B. §-a,

d) 86. § (2) bekezdés d) pontjában az „időskorúak gondozóházát,” szövegrész,

e) 88. § (1) bekezdés a) pontja.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

24. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. A tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha

a) a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezése nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség,

b) a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, vagy

c) a gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, más törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.”

25. § A Gyvt. 15. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:)

d) Biztos Kezdet Gyerekház.”

26. § (1) A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)

n) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

o) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.”

(2) A Gyvt. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fővárosi, megyei kormányhivatal szakmai támogatást nyújt a család- és gyermekjóléti központok járási jelzőrendszeri tanácsadóinak, valamint évente egyszer összehívja őket és közösen értékelik a megye gyermekvédelmi jelzőrendszerének működését.

(7) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működését és fejlesztését szolgáló

a) képzések szervezéséről, módszertan kidolgozásáról, és

b) 24 órás, ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás működtetéséről.”

27. § A Gyvt. 30. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Egy szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak egy fenntartója van.”

28. § A Gyvt. 32. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni]

c) Biztos Kezdet Gyerekház”

(esetén.)

29. § A Gyvt. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásban, a gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. E szolgáltatások és ellátások esetén a panaszjog gyakorlására a 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

30. § A Gyvt. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/A. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek sikeres óvodai beilleszkedése, valamint a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, a helyben elérhető egyéb, a gyermekek és a gyermekes családok számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjaival.

(3) A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekházat szolgáltatóként vagy más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló egységeként működteti.”

31. § A Gyvt. 39. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

kezdeményezni)

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások önkéntes igénybevételét és azt szükség esetén személyes közreműködéssel is segíteni,”

32. § A Gyvt. 40/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ a szolgáltatással érintett

a) gyermek tekintetében a Gyvt. 139. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást,

b) nagykorú személy tekintetében az Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartást

vezeti.

(6) A 139. § (1) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.”

33. § (1) A Gyvt. 51. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára

a) legfeljebb hat hónap időtartamra

aa) lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez,

ab) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

ac) segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések kezelésében és jogi tanácsadással segíti érdekeinek védelmét,

b) legfeljebb öt év időtartamra kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében félutasház-szolgáltatást nyújthat.”

(2) A Gyvt. 51. §-a a következő (12)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A családok átmeneti otthona a férőhelyszámon belül kialakított külső férőhelyeken biztosíthatja azoknak a családoknak az ellátását, amelyek önálló lakhatásra támogatással képesek.

(13) A külső férőhelyen történő ellátás időtartama a 45. § (6) bekezdése és a 47. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időtartammal együtt sem haladhatja meg a három évet.

(14) A külső férőhelyen ellátott családok számára kedvezményes lakhatást, és ha az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, a 32. § (5) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározottak szerint szociális munkát kell biztosítani.

(15) A külső férőhelyek esetében a költségvetési támogatás a normál férőhelyekhez képest csökkentett mértékben illeti meg a fenntartót. A támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

34. § (1) A Gyvt. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekvédelmi szakszolgáltatás)

a) 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatait a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján,”

(biztosítja.)

(2) A Gyvt. 66. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást önálló intézmény keretében biztosítja, amely intézmény kizárólag az (1)-(3) bekezdés és a 60-65. § szerinti feladatokat láthatja el.”

35. § A Gyvt. 75. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá)

c) gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.”

36. § A Gyvt. 78. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság)

b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel,”

37. § A Gyvt. 79. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a gyámhatóság dönt)

b) a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyéről,”

38. § A Gyvt. XII. Fejezete a következő 90. és 91. §-sal, valamint a 90. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A helyettes gyermekvédelmi gyám

90. § (1) A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján, a gyermekvédelmi gyám kirendelésével egyidejűleg - a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy feladatai ellátásában való tényleges akadályoztatása esetén az azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyekben a helyettesítés megoldása érdekében - helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel.

(2) A helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokat kizárólag a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által közalkalmazotti jogviszonyban, önálló munkakörben foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám láthatja el.

(3) A gyermekvédelmi gyám a 84. § (6) bekezdése szerinti feladatellátása mellett egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek tekintetében láthatja el a helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokat.

91. § (1) A helyettes gyermekvédelmi gyám a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy feladatai ellátásában való tényleges akadályoztatása esetén a gyermek azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyeiben a gyermek érdekében minden olyan döntést meghozhat, illetve intézkedést megtehet, amelyre a gyermekvédelmi gyám jogosult és köteles. A helyettes gyermekvédelmi gyám a döntéséről és az intézkedéséről a gyermekvédelmi gyámot annak távolléte, akadályoztatása megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatja.

(2) A helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelésére, jogállására és tevékenységére a jelen alcímben foglaltakon túl egyebekben a gyermekvédelmi gyámra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 85. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatási, a 86. § (1) bekezdés h) pontja szerinti jelentéstételi, valamint a 88. § (3) bekezdés szerinti rendes és végszámadási kötelezettség a helyettes gyermekvédelmi gyámot nem terheli.”

39. § A Gyvt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményt kizárólag az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv tarthat fenn.”

40. § A Gyvt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében - ha számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni - a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont, kizárólag menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthont, ideiglenes befogadó férőhelyet, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhelyet tart fenn, vagy a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.”

41. § (1) A Gyvt. 135. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]

g) a gyermekvédelmi gyám, a helyettes gyermekvédelmi gyám,”

(2) A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak

a gyermek]

aj) fényképére, a róla készített mozgóképre vonatkozó,

ak) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó;”

(adatainak a kezelésére.)

42. § (1) A Gyvt. 139. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás kizárólag a 138. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontjában foglaltakat tartalmazza.”

(2) A Gyvt. 139. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.”

43. § A Gyvt. 145. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2g) A családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés szabályai helyett az Szt. 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni.”

44. § A Gyvt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„149. § Térítésmentesen kell biztosítani a Biztos Kezdet Gyerekház, a gyermekjóléti szolgálat és a gyermekjóléti központ e törvényben meghatározott szolgáltatásait, amely esetekben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.”

45. § A Gyvt. 150. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A családok átmeneti otthona külső férőhelye esetén

a) ha szociális munkát is nyújtanak a család számára, a személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem 40%-át,

b) az a) ponton kívüli esetben lakhatási költséget kell meghatározni személyi térítési díjként.”

46. § A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

o) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhely szakmai feladatait, működésük feltételeit és az ott nyújtott ellátás tartalmát.”

47. § A Gyvt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 31-ét követően követelhetők meg a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személytől. 2018. december 31-ig a nevelőszülői tevékenység ellátásához - az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzése vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgájának sikeres letétele.”

48. § A Gyvt. a következő 179. §-sal egészül ki:

„179. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 75. § c) pontját, 78. § (2) bekezdés b) pontját, 79. § (5) bekezdés b) pontját, 90. és 91. §-át a helyettes gyermekvédelmi gyám tekintetében a 2017. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2016. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

(2) Ha a 2017. január 1-jén folyamatban lévő és azt követően indult ügyekben az eseti gyám kirendelését a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy a feladatai ellátásában való tényleges akadályoztatása miatt kérik, a gyámhatóság a gyermek részére helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelése önmagában nem érinti a kirendelt gyermekvédelmi gyám személyét.”

49. § A Gyvt.

a) 2. § (1) bekezdésében a „pártfogó felügyelői szolgálat” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat)” szöveg,

b) 11. § (1a) bekezdésében a „jóváhagyott” szövegrész helyébe a „jóváhagyott, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett” szöveg,

c) 15. § (7) bekezdés b) pontjában a „gyermekvédelmi gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám” szöveg,

d) 32. § (1) bekezdésében a „személyes gondoskodást nyújtó ellátásra” szövegrész helyébe a „Biztos Kezdet Gyerekház kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra” szöveg,

e) 37/A. § (1) bekezdésében a „személyes gondoskodást nyújtó” szövegrész helyébe a „Biztos Kezdet Gyerekház kivételével a személyes gondoskodást nyújtó” szöveg,

f) 51. § (7) bekezdésében a „krízisközpontból” szövegrész helyébe a „krízisközpontból, titkos menedékházból” szöveg,

g) 68. § (3) bekezdésében az „a gyermek részére a gyermekjóléti központ családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát rendeli ki” szövegrész helyébe a „felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására” szöveg,

h) 68. § (4) bekezdésében a „kirendelt családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti központ munkatársa” szöveg,

i) 75/A. § a) pontjában a „gyermekvédelmi gyámot” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot, helyettes gyermekvédelmi gyámot” szöveg,

j) 94. § (2) bekezdésében az „a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat” szövegrész helyébe az „- a Biztos Kezdet Gyerekház kivételével - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat” szöveg,

k) 103/B. § (2) bekezdésében a „26. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdésében” szöveg,

l) 141. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermekvédelmi gyámi” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámi, helyettes gyermekvédelmi gyámi” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a Gyvt.

a) 32. § (6) bekezdés a) pontjában az „esetén” szövegrész,

b) 51. § (8) bekezdés a) pontja,

c) 138. § (4) bekezdése.

3. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

51. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 16. §-ában a „szociális” szövegrész helyébe a „fejlesztő” szöveg lép.

4. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

52. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéshez csatolni kell)

c) nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát,”

(2) A Köt. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A fogadó szervezetek bejelentésére, az adatváltozás bejelentésére és a fogadó szervezetek nyilvántartásából történő törlésre irányuló eljárások költségmentesek.”

53. § A Köt.

a) 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „illetve intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény vagy hálózat” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „bíróság nyilvántartásából” szövegrész helyébe a „civil és egyéb, bírósági bejegyzéssel létrejött, cégnek nem minősülő szervezetek országos névjegyzékéből” szöveg

lép.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

54. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/G. §-sal egészül ki:

„38/G. § (1) Ha a Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - (a továbbiakban együtt: igénylő) előzetes biztosítási idejének a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításakor be kell számítani

a) a 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között megszüntetett megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, és

b) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2017. július 1-jéig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az igénylő azt a 2014. január 1-je és 2016. december 31-e közötti, 2017. január 1-jéhez legközelebb eső időszakban szerezte volna.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha

a) az igénylő 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű személynek,

b) az igénylő 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,

c) az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,

d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra tekintettel befizetett járulékokat visszafizették.

(4) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával legkorábban 2017. január 1-jei kezdő időponttal állapítható meg.”

6. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

55. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés n) pontjában a „szociális foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „fejlesztő foglalkoztatás” szöveg lép.

7. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény módosítása

56. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 8. § (4) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 21. § (2) bekezdése 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.”

(2) Nem lép hatályba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény 8. § (3) bekezdése.

8. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

57. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„38. fejlesztő foglalkoztató: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 99/D. § (1) bekezdése szerinti szervezet;”

58. § A Kbt. 33. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a Kormány által elrendelt esetben köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezeteknek, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan fejlesztő foglalkoztatók számára, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben fejlesztő foglalkoztatásban résztvevőket foglalkoztatnak.”

59. § A Kbt. 198. § (1) bekezdés 17. pontjában a „továbbá a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező vagy” szövegrész helyébe az „a fejlesztő foglalkoztatók, és a” szöveg lép.

9. Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosítása

60. § Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 15. §-a.

10. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosítása

61. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 237. § (5) bekezdésében a „32-36. §” szövegrész helyébe a „32-35. §”, a „48-53” szövegrész helyébe a „48-49. §, az 51-53” szöveg lép.

62. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 166. §-a a „102/E. §-a” szövegrész helyett az „- az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított - 102/E. §-a” szöveggel lép hatályba.

63. § Nem lép hatályba a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 36. §-a és 50. §-a.

11. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény módosítása

64. § A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény 17. § (8) bekezdésének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 131/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „és az utcai szociális munka” szövegrész helyett az „, az utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás” szöveggel lép hatályba.

12. Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, az 5-8. §, a 9. § (1) bekezdése, a 11. §, a 16-19. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 24-32. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. § (1) bekezdése, a 35-44. §, a 46. §, a 48-50. §, az 54. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. § (2) bekezdése, a 10. §, a 13. §, a 20. §, a 22. § (3) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, az 51. §, az 55. § és az 57-59. § 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 4. §, a 33. § (2) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése és a 45. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 23. § (3) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére