Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.19.)

2016. évi CLXVIII. törvény

az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12. §-a helyébe a következő lép:

„12. § A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy

ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,

c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,

d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].”

2. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

2. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell a fogyasztó által kezdeményezett hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt perc várakozási időn belüli hívásfogadást és az érdemi ügyintézés megkezdését, kivéve, ha az a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nem lehetséges, feltéve, hogy a vállalkozás úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A vállalkozás köteles a panasszal kapcsolatos élőhangos ügyintézés választását a fogyasztó beazonosítása nélküli módon - reklám továbbítása nélkül - a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat menüsorrendjének első helyére tenni. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. Ha a hangfelvétel tartalmazza a 17/A. § (5) bekezdése szerinti tartalmi elemeket - ide nem értve a panasz előterjesztésének helyét, a fogyasztó által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét -, a jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni és öt évig meg kell őrizni.”

(2) Az Fgytv. 17/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fogyasztó kérésére, a fogyasztó erre irányuló kéréséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül díjmentesen

a) biztosítani kell a vállalkozás (1) bekezdés szerinti ügyfélszolgálatán a hangfelvétel meghallgatását,

b) hangfelvételenként egy alkalommal a hangfelvételről másolatot kell biztosítani.

(3b) Amennyiben a fogyasztó kéri, a hangfelvételről készült másolatot elektronikus úton kell rendelkezésére bocsátani. A fogyasztó a (3a) bekezdésben foglalt jogait együttesen és külön-külön is gyakorolhatja. A vállalkozás a hangfelvétel kiadását a fogyasztó azonosításán túl egyéb feltételhez nem kötheti. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles.”

3. § Az Fgytv. 47/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól

a) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig,

b) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 2 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig

terjedhet.”

4. § Az Fgytv. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatát közzéteszi, ide nem értve az 51/B. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettséggel érintett határozatokat.”

5. § Az Fgytv. MÁSODIK RÉSZE a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint az azzal kapcsolatos alábbi adatokat:

a) a közzététel e § szerinti jogcímét,

b) a jogerő beálltára történő utalást,

c) az eljáró hatóság vagy bíróság megnevezését,

d) az ügy számát és tárgyát,

e) a jogsértő vállalkozás nevét, székhelyét, a nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát és adószámát,

f) a vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezését, honlapjának címét,

g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényére történő utalást,

h) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, valamint

i) a közzététel napját és a honlapról történő törlés (7) bekezdés szerinti várható időpontját.

(2) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a jogorvoslat során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező közigazgatási vagy bírósági döntés tudomására jutásakor az (1) bekezdés szerinti módon közzéteszi:

a) a jogorvoslattal érintett döntésre vonatkozó, (1) bekezdés szerinti információkat, ha azok törlésre kerültek a honlapról,

b) a jogorvoslat során hozott közigazgatási vagy bírósági döntést.

(3) A bíróság, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó döntését, valamint az (1) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatokat a döntés kézbesítését követő 30 napon belül, elektronikus úton megküldi közzététel céljából a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A bíróságnak nem kell külön értesítenie a fogyasztóvédelemért felelős minisztert, ha a fogyasztóvédelmi hatóság a perben félként vesz részt.

(4) A (3) bekezdés szerint megküldendő közigazgatási döntésből

a) a fogyasztóvédelmi hatóság döntése esetében a Ket. 69/A. § (2) bekezdése alapján a személyes adatot és védett adatot,

b) a Gazdasági Versenyhivatal döntése esetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 55/C. § (2) bekezdése alapján a korlátozottan megismerhető adatot

törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerint megküldött bírósági döntések közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 166. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bírósági döntésben szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlésére a fogyasztóvédelemért felelős miniszter köteles, ha azt a bíróság saját hatáskörében nem végezte el,

b) a bírósági határozatból a jogsértő vállalkozás (1) bekezdésben meghatározott adatait nem kell törölni,

c) a Bszi. 166. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(6) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételt a közigazgatási vagy bírósági döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles elvégezni.

(7) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés alapján közzétett adatokat - feltéve, hogy a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította - a közzétételtől számított két év elteltével törli a honlapról.

(8) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter biztosítja, hogy a honlapon az (1) bekezdés alapján közzétett közigazgatási vagy bírósági döntés, valamint az azzal kapcsolatos adatok szövegében a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére, honlapjának címére, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a bíróság jogerős döntésére, a jogorvoslati eljárás tényére és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen.”

6. § Az Fgytv. 55. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

c) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, az 51/B. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettséggel járó súlyos jogsértések eseteire,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

7. § Az Fgytv. 36/A. § (1) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „március 1-jéig” szöveg lép.

3. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

8. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 31. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban, valamint a 83/B. § (1) bekezdése, a 90. § (7) bekezdése, a 93/A. § (8) bekezdése, a 93/B. § (6) bekezdése, a 94. § (2f) bekezdése és a 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap.”

9. § (1) Az Eht. 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az eljáró tanács - a tényállás tisztázása során felmerült tények, körülmények alapján - a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalom módosítására hívja fel a kérelmezőt, és az ügyfél azt nem vagy nem megfelelően teljesíti vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását eredményezheti, az eljáró tanács a szerződés létrehozása, tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást.”

(2) Az Eht. 58. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével összefüggő jogvitás eljárás során az egyezség létrehozása érdekében az eljáró tanács tárgyalást tart. Ha a tárgyaláson a felek bármelyike a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezi az eljáró tanács az ügyfelet eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság összege vonatkozásában a 38. § (2), (3) és (5) bekezdése alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.”

10. § Az Eht. 59. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az ellenérdekű ügyfél nem vagy nem megfelelően teljesíti az eljáró tanács nyilatkozattételre vagy adatszolgáltatásra történő kötelezését vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti, az eljáró tanács az ellenérdekű ügyfelet ismételten nyilatkozattételre vagy adatszolgáltatásra kötelezi és egyidejűleg eljárási bírsággal sújtja. Ha az ellenérdekű ügyfél az ismételt nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti, az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet. Az eljárási bírság összege vonatkozásában a 38. § (2), (3) és (5) bekezdése alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(5b) Amennyiben az eljáró tanács nyilatkozattételre vagy adatszolgáltatásra kötelezi a kérelmező ügyfelet, és az ügyfél azt nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti, az eljáró tanács az ismételt nyilatkozattételre vagy adatszolgáltatásra kötelezéssel egyidejűleg az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja. Ha az ügyfél az ismételt nyilatkozattételre vagy adatszolgáltatásra kötelezést nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti, az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti. Az eljárási bírság összege vonatkozásában a 38. § (2)-(3) és (5) bekezdése alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.”

11. § Az Eht. 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/A. § Az eljáró tanács döntése elleni jogorvoslatra az Elnök döntése elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a 83/B. § (1) bekezdése, 90. § (7) bekezdése, 94. § (2f) bekezdése és 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásban hozott döntés esetében nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének.”

12. § Az Eht. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint előírt, fenntartott, módosított kötelezettség a jelentős piaci erejű szolgáltatóként azonosított szolgáltatót abban az esetben is terheli, ha a kötelezettséggel érintett elektronikus hírközlő hálózatnak nem a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az üzemeltetője. Ebben az esetben a jelentős piaci erejű szolgáltató az (1) bekezdés szerint előírt, fenntartott, módosított kötelezettségét az Elnök 62-65. §-a szerint hozott határozatában meghatározott szabályok szerint és módon köteles teljesíteni.”

13. § Az Eht. „Az elektronikus hírközlő berendezések forgalmazásának feltételei” alcíme helyébe a következő alcím lép:

A rádióberendezések forgalmazására, valamint az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó szabályok

79. § (1) Rádióberendezés, valamint az Európai Bizottság által meghatározott rádióberendezés-osztályok és kategóriák esetén a rádióberendezés és a rendeltetésszerű használatot lehetővé tevő szoftverek együttese akkor hozható forgalomba, forgalmazható, vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az Elnök rendeletében meghatározott követelményeknek, valamint a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó az Elnök rendeletében meghatározott kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Az e törvényben, valamint az Elnök rendeletében meghatározott, a rádióberendezések forgalomba hozatalára, forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó előírások betartását a Hivatal felügyeli.

80. § (1) A rádióberendezést a környezet- és természetvédelmi jogszabályokban előírt követelmények betartásával úgy kell kialakítani, hogy ne veszélyeztesse az emberek és a háziállatok egészségét és biztonságát, biztosítsa a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és védett természeti értékek fennmaradását, a tulajdon védelmét, a rádióspektrum hatékony használatát és a káros zavarás elkerülését.

(2) A rádióberendezés megfelelőségét a gyártó megfelelőségértékelési eljárás lefolytatása alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozattal igazolja.

(3) Az Európai Bizottság által meghatározott rádióberendezés-osztályok és kategóriák akkor hozhatók forgalomba, forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe, ha teljesítik az Európai Bizottság által meghatározott együttműködési képességre, csalás elleni védettségre, az előfizetők és felhasználók magánszférájának védelmére, a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosítására és a segélyhívó szolgálatok elérésének támogatására vonatkozó követelményeket.

81. § (1) Nagyfrekvenciás villamos berendezést, valamint egyéb nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell kialakítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavar ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések és más villamos vagy elektronikus berendezések rendeltetésszerű működését akadályozza.

(2) Az e törvényben, valamint az Elnök rendeletében meghatározott, a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint egyéb nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos vagy elektronikus berendezések forgalomba hozatalára, forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó előírások betartását a Hivatal felügyeli.”

14. § (1) Az Eht. 83/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felek az egyeztetés lezárásának határidejét írásba foglalt közös megegyezéssel a 83/B. § (1) bekezdésétől eltérően is megállapíthatják. Az e bekezdés szerinti megegyezés létrehozása tárgyában folytatott egyeztetést az (1) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül le kell zárni. Ha valamely fél az e bekezdés szerinti megegyezés létrehozását kezdeményezi, arra a másik fél köteles 15 napon belül érdemben nyilatkozni, a kezdeményezés elutasítása esetén a másik fél köteles az elutasítást írásban megindokolni és bizonyítékokkal alátámasztani.”

(2) Az Eht. 83/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, az írásbeli ajánlatot benyújtó fél a felek közti egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése, valamint a jogsértés megállapítása és jogkövetkezmény alkalmazása érdekében általános hatósági felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, amennyiben a kérelem tárgyával összefüggésben jogvitás eljárás nem indult.

(9) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, a Hivatal bírságot szab ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(10) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hivatal mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.”

15. § (1) Az Eht. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az 57-61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) a kérelemhez csatolni kell a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll - a másik fél nyilatkozatát, illetve az ajánlatra adott érdemi választ és az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat,

b) a hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania a 83/A. § (4) bekezdése szerinti valamely feltétel fennállását, valamint az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségét.”

(2) Az Eht. 83/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a jogvitás eljárás során feltárt tényállás alapján a Hatóság megállapítja a 83/A. § (8) bekezdésében foglalt jogsértést és ugyanezen jogsértés tárgyában a jogvitás eljárás megindítását megelőzően nem indult általános hatósági felügyeleti eljárás, a Hatóság a jogvitás eljárást érdemben lezáró döntésében a 83/A. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott bírság kiszabására is jogosult.”

16. § (1) Az Eht. 90. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a szerződéskötésre kötelezett fél olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, a megkereső fél a felek közti egyeztetés előmozdítása, a szerződés megkötése érdekében általános hatósági felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, amennyiben a kérelem tárgyával összefüggésben jogvitás eljárás nem indult.

(6b) Abban az esetben, ha a szerződéskötésre kötelezett fél magatartása a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, a Hivatal bírságot szab ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(6c) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hivatal mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.”

(2) Az Eht. 90. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Amennyiben a jogvitás eljárás során feltárt tényállás alapján a Hatóság megállapítja a (6a) bekezdésben foglalt jogsértést és ugyanezen jogsértés tárgyában a jogvitás eljárás megindítását megelőzően nem indult általános hatósági felügyeleti eljárás, a Hatóság a jogvitás eljárást érdemben lezáró döntésében a (6b) és (6c) bekezdésében meghatározott bírság kiszabására is jogosult.”

17. § (1) Az Eht. 93/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséről vagy a teljesítés megtagadásáról köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni. A hálózatüzemeltető a megkeresés teljesítését annyiban tagadhatja meg, amennyiben az a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a minősített adatok védelmére tekintettel szükséges. Amennyiben a hálózatüzemeltető a megkeresés teljesítését megtagadja, akkor a megtagadást köteles a megtagadási ok megjelölésével írásban megindokolni és bizonyítékokkal alátámasztani.”

(2) Az Eht. 93/A. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti megkeresésre a megkeresett fél a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy a helyszíni vizsgálat (6) bekezdésében foglaltak szerinti lefolytatását akadályozza, a Hatóság a jogvitás eljárást érdemben lezáró döntésében bírságot szabhat ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(8b) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hatóság mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.”

18. § (1) Az Eht. 93/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséről vagy a teljesítés megtagadásáról köteles a kézhezvételtől számított 14 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni. A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítését annyiban tagadhatja meg, amennyiben

a) az a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre, a közbiztonságra és a minősített adatok védelmére tekintettel szükséges,

b) az (1) bekezdés szerinti információkat az e-közmű útján már hozzáférhetővé tette, aktualizálta, vagy

c) az (1) bekezdés szerinti információkat elektronikus formában már nyilvánosan hozzáférhetővé tette.

(5) Amennyiben a hálózatüzemeltető a megkeresés teljesítését a (4) bekezdés szerint megtagadja, akkor a megtagadást köteles a megtagadási ok megjelölésével a megkeresés kézhezvételétől számított 14 napon belül írásban megindokolni és bizonyítékokkal alátámasztani, ellenkező esetben az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének a megkeresés kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles eleget tenni.”

(2) Az Eht. 93/B. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben az (3) bekezdés szerinti megkeresésre a megkeresett fél az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol, a Hatóság a jogvitás eljárás érdemben lezáró döntésében bírságot szabhat ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(6b) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hatóság mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.”

19. § Az Eht. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, úgy, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez történő felhasználását. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.

(2b) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. A megállapodás létesítésére vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,

b) a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,

c) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,

d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,

e) az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,

f) a megállapodás megkötésére irányuló, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint a hálózatüzemeltető részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot, valamint

g) a (2d) és (2f) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelemfelhívást.

(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak, amelyben a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Amennyiben a hálózatüzemeltető az ajánlatot elfogadja, akkor az ajánlatra adott válasznak tartalmaznia kell legalább

a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ajánlattal érintett fizikai infrastruktúra átalakítással vagy átalakítás nélkül alkalmas-e az ajánlat szerinti felhasználásra; továbbá

b) az átalakítás szükségességére vonatkozó nyilatkozat esetén az átalakítás költségére vonatkozó becslést, valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát.

Az átalakítás kivitelezésének időtartama a létesítési megállapodás létrejöttének időpontjától számított 270 napot nem haladhatja meg. Az átalakítás költségére vonatkozó becslés alapjául a fizikai infrastruktúra szükséges átalakításával közvetlen összefüggésben felmerülő indokolt és arra alkalmas dokumentumokkal igazolt költségek szolgálhatnak.

(2d) A hálózatüzemeltető - törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha

a) az ajánlat szerint felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson, azzal, hogy önmagukban az átalakítás szükségessége vagy a fizikai infrastruktúrán már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív műszaki oknak,

b) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,

c) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a vagyonbiztonságot,

d) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti,

e) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy

f) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató (2b) bekezdés szerinti ajánlatában megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas - az ajánlatban foglalttal egyenértékű - infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve, hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.

(2e) Amennyiben a hálózatüzemeltető az ajánlatot a (2d) bekezdés szerint elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni a (2d) bekezdés a)-f) pontja szerinti valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető ajánlatra adott válaszának beérkezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a hálózatüzemeltetőt az általa megadott műszaki-gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.

(2f) Ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra:

a) a (2c) pont szerinti határidőn belül nem válaszol,

b) az ajánlatot elutasítja, vagy

c) a megállapodás az ajánlat kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a Hatóság kérelemre a használati jogot és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jogot alapító határozatával - a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből, a szükséges mértékben - korlátozhatja a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát.

(2g) Ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot a (2d) bekezdés f) pontja alapján utasítja el, a Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban a (2b) bekezdés szerinti ajánlattal érintett fizikai infrastruktúra vonatkozásában korlátozhatja a használat és a használat átengedésének jogát. A (2f) bekezdés szerinti eljárás iránt benyújtott kérelem elutasítása esetén a hálózatüzemeltetőt a hatósági határozat közlésétől számított 30 napig szerződéskötési kötelezettség terheli a (2d) bekezdés f) pontja alapján felajánlott fizikai infrastruktúra vonatkozásában.

(2h) A (2f) bekezdés szerinti eljárásban az 57-61. §-ok szerinti eljárás szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az eljárást a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezheti,

b) az eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolni kell a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy a kézhezvételt igazoló más okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll - a hálózatüzemeltető nyilatkozatát, illetve az ajánlatra adott érdemi választ és az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, továbbá annak igazolását, hogy a fizikai infrastruktúra nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez kerül felhasználásra,

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a fizikai infrastruktúra felhasználása a nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges,

d) amennyiben a (2d) bekezdés f) pontja szerint felajánlott más - az ajánlatban foglalttal egyenértékű - alkalmas infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget a hírközlési szolgáltató nem fogadja el, az elutasítást a hírközlési szolgáltatónak meg kell indokolnia.

(2i) Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a (2f) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények, valamint az egyéb műtárgyak építésének engedélyezésére irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén az ott megjelölt szakkérdésekben.

(2j) Amennyiben a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2c) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, az írásbeli ajánlatot benyújtó fél a felek közti egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése érdekében általános hatósági felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, amennyiben a kérelem tárgyával összefüggésben jogvitás eljárás nem indult.

(2k) Abban az esetben, ha a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2c) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, a Hivatal bírságot szab ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(2l) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hivatal mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.

(3) A Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban, a kérelem megalapozottsága esetén hozott határozatában meghatározza

a) a fizikai infrastruktúra felhasználása, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog tartalmát,

b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

c) amennyiben szükséges, az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit,

d) szükség szerint a (2d) bekezdés szerinti körülmények kialakulása megakadályozásához, valamint az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint

e) az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint a közös használat körében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos költségeket és annak a hozzáférési díjnak a mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai infrastruktúrájának használatáért jogosult. A határozat végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére irányuló jogorvoslati eljárásnak.

(3a) A (3) bekezdés e) pontjában foglalt hozzáférési díj mértékének megállapításánál a Hatóság figyelembe veszi a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges felhasználásával összefüggésben felmerült indokolt költségeinek megtérülését, továbbá figyelembe veszi az érintett hozzáférés biztosításának a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak megtérülésére gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a hozzáférési igény nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik, a Hatóság a díj megállapítása során figyelembe veszi a díjnak a hálózatüzemeltető piaci helyzetére gyakorolt hatását.

(3b) Amennyiben a jogvitás eljárás során feltárt tényállás alapján a Hatóság megállapítja a (2j) bekezdésében foglalt jogsértést és ugyanezen jogsértés tárgyában a jogvitás eljárás megindítását megelőzően nem indult általános hatósági felügyeleti eljárás, a Hatóság a jogvitás eljárást érdemben lezáró döntésében a (2k) és (2l) bekezdésében meghatározott bírság kiszabására is jogosult.

(3c) A (2f) bekezdés szerinti kérelem, valamint a 94/A. § szerinti kérelem egyidejűleg is előterjeszthető a Hatóságnál.

(3d) A (3c) bekezdésben foglalt kérelmek egyidejű előterjesztése esetén a Hatóság a 94/A. § szerinti eljárását a (2f) bekezdés szerinti kérelem tárgyában folytatott eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(4) Nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus hírközlési építmény idegen ingatlanon történő elhelyezésére - e törvényben meghatározott kivétellel - az ingatlan tulajdonosával való megállapodás alapján kerülhet sor.

(4a) Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezését a közterület tulajdonosa (használója vagy kezelője) tűrni köteles. A helyi önkormányzat a közterület használati hozzájárulást annak kérelmezésétől számított 30 napon belül köteles kiadni.

(4b) A magyar állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele vonatkozásában - ha van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő - elegendő a vagyonkezelő hozzájárulása, a tulajdonos vagy tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges.

(4c) Amennyiben az elektronikus hírközlési építmény elhelyezése közút, vasúti pálya, folyóvíz vagy csatorna területét érinti, a közút, vasúti pálya, folyóvíz, csatorna vagyonkezelője, ennek hiányában tulajdonosa köteles - ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - az elektronikus hírközlési szolgáltató megkeresését követő 45 napon belül megállapodást kötni.

(5) A Hatóság honlapján keresztül biztosítja, hogy a használati jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz az érdekeltek hozzáférhessenek. A közzétett információkat a Hatóság rendszeresen felülvizsgálja.

(6) A helyi önkormányzatot a tulajdonában álló közterületen található elektronikus hírközlési építményen - a 90. § megfelelő alkalmazásával - ingyenes használati jog illeti meg az olyan közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célt szolgáló eszköz, illetve az eszköz elektronikus hírközlő hálózati ellátását biztosító nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat elemeinek elhelyezésével összefüggésben, amelyek gazdasági célt közvetve sem szolgálnak. Az ingyenes használat joga a fővárosi közterületeken található elektronikus hírközlési építményekkel összefüggésben mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatot megilleti, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat a közterület tulajdonosa. A használattal összefüggő műszaki feltételeket az elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, használója és a helyi önkormányzat közötti megállapodásban kell meghatározni. A megállapodásra az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló elnöki rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.”

20. § Az Eht. a következő 94/A. §-sal egészül ki:

„94/A. § (1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdés szerinti felhasználása érdekében létrejött megállapodás esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató javára a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlanra vonatkozóan hatósági határozattal, kártalanítás ellenében szolgalmi vagy más használati jogot létesíthet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szolgalmi vagy más használati jog alapján az idegen ingatlanon

a) elektronikus hírközlési építményt helyezhet el és üzemeltethet,

b) az elhelyezett építményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja.

(3) A Hatóság nem alapít szolgalmat vagy más használati jogot, amennyiben a fizikai infrastruktúra közterületet, közutat, vasúti pályát, folyóvizet, vagy csatornák területét érinti. Az ilyen területek igénybevételére a 94. § (4a) és (4c) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben az ingatlan felhasználására az érintett ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján kerül sor.”

21. § (1) Az Eht. 95. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy a 94. § (2a) bekezdése szerinti fizikai infrastruktúra felhasználásával nincs lehetőség, az elektronikus hírközlési szolgáltató állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosánál kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény létesítésére irányuló megállapodás megkötését. Amennyiben ezen megállapodás 30 nap alatt nem jön létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban álló ingatlanon is elhelyezhető. A 94/A. § (3) bekezdése megfelelően irányadó ez esetben is.

(2) A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát - a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, ha

a) az elektronikus hírközlési szolgáltató bizonyítja, hogy az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett, valamint

b) az a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban is előterjeszthető és elbírálható. A Hatóság az engedélyezési eljárását a (2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában folytatott eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.”

(2) Az Eht. 95. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását vélelmezni kell akkor is, ha igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt az érintett ingatlan tulajdonosának közhiteles nyilvántartásban szereplő lakcímére vagy székhelyére (telephelyére) postai úton megküldte, de az a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló kormányrendelet szerinti bármely okból kézbesíthetetlen.”

(3) Az Eht. 95. §-a a következő (6)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A Hatóság (5) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésnek a határozat végrehajthatóságára nincs halasztó hatálya.

(7) A 96. § (1) bekezdés szerinti kártalanítás összegében az elektronikus hírközlési szolgáltató és az ingatlantulajdonos állapodik meg. Megállapodás hiányában, valamint a szolgalmi vagy más használati jog 94/A. § szerinti alapítása esetén a szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozat jogerőssé válásától számított 15 napon belül az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a - saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt - kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy - ha ez az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem lehetséges - annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezni és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesíteni. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles erről a Hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.

(8) Ha a bírósági letétbe helyezést a kártalanítási összeg mértéke nem teszi lehetővé, úgy az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóságnak igazolja az összeg rendelkezésre állását.

(9) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a határozatban foglalt jogainak gyakorlását csak az után kezdheti meg, hogy a kártalanítási összeget a (6)-(7) bekezdés szerint a tulajdonosnak átadta, letétbe helyezte, vagy az összeg rendelkezésre állását igazolta.

(10) A kártalanítás egy összegben, pénzben jár, egyebekben a megtérítés módját illetően az itt nem szabályozott kérdésekben a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(11) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a kártalanítást, vagy a jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonosa által át nem vett összeg, valamint a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, az ingatlan tulajdonosa az igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.”

22. § (1) Az Eht. 96. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az érintett ingatlan tulajdonosát - a közterület, az állami tulajdonban álló ingatlan, valamint a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével - az e törvényből eredő korlátozás mértékének megfelelő Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező elektronikus hírközlési szolgáltató a korlátozásból eredő jogainak gyakorlása, vagy az építési munkálatok során okozott kárt köteles megtéríteni. Köteles továbbá saját költségén a munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására is.”

(2) Az Eht. 96. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 94/A. §, a 95. § és a 96. § szerinti érintett ingatlanon az állami tulajdonban, helyi önkormányzat tulajdonában vagy magántulajdonban álló ingatlant, az ingatlan tulajdonosán állami tulajdon esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonost, tulajdonosi jogok gyakorlóját kell érteni.”

23. § Az Eht. a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § (1) A szolgalmi vagy más használati jog a mindenkori elektronikus hírközlési szolgáltatót illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A szolgalmi vagy más használati jog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható. Határozaton alapuló szolgalmi vagy más használati jog létesítése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató a névváltozást, a személyében bekövetkezett változást, a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül bejelenti a Hatóságnak.

(2) A szolgalmi vagy más használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján. Határozaton alapuló szolgalmi vagy más használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3) Megszűnik a szolgalmi vagy más használati jog, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a használati joggal terhelt ingatlanon az elektronikus hírközlési építményt a szolgalmi vagy más használati jog keletkezésétől számított négy éven belül nem építi meg, használatával 12 hónapon túl felhagy, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A hatósági határozattal alapított szolgalmi vagy más használati jog megszűnik az elektronikus hírközlési építmény építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével is, amennyiben az építményt az elektronikus hírközlési szolgáltató az engedély lejártáig nem építi meg.

(4) A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(5) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. Egyéb esetben a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.”

24. § Az Eht. a következő 98/A. §-sal egészül ki:

„98/A. § A szélessávú hálózatfejlesztési beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának elősegítése, a hiánytalan engedélyezési, bejelentési dokumentáció előkészítése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve a tervező a hatósági eljárás megindítását megelőzően egyeztetést kezdeményezhet a Hatóságnál, valamint az érintett szakhatóságoknál, hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.”

25. § (1) Az Eht. 99/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató (4) bekezdés szerinti megkeresése megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy köteles a megkeresésben foglaltakra a kézhezvételtől számított 15 napon belül érdemben válaszolni, amelyben a megkeresést elfogadja vagy elutasítja. A megkeresés elfogadása esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatóval jogosult érdemi egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek.”

(2) Az Eht. 99/B. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a megkeresést a (7) bekezdés szerint elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni a 90. § (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani.

(9) Amennyiben az (4) bekezdés szerinti megkeresésre a megkeresett fél a (6) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, az írásbeli ajánlatot benyújtó fél a felek közti egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése érdekében általános hatósági felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, amennyiben a kérelem tárgyával összefüggésben jogvitás eljárás nem indult.

(10) Abban az esetben, ha az (4) bekezdés szerinti megkeresésre a megkeresett fél a (6) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, a Hivatal bírságot szab ki, amelynek mértéke a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább százezer forint. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. E § alkalmazása szempontjából nettó árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell érteni.

(11) A bírság mértékének megállapítása során a 48. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett a Hivatal mérlegeli az ügy összes körülményét, így különösen a jogsértő árbevételét, a jogsértéssel okozott hátrányok súlyát, a jogsértés ismételtségét.”

26. § (1) Az Eht. 99/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárásában az 57-61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel]

a) a kérelemhez csatolni kell a 99/B. § (4) bekezdése szerinti megkeresést, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll - a másik fél nyilatkozatát, illetve az ajánlatra adott érdemi választ és az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat,”

(2) Az Eht. 99/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a jogvitás eljárás során feltárt tényállás alapján a Hatóság megállapítja a 99/B. § (9) bekezdésében foglaltak megsértését és ugyanezen jogsértés tárgyában a jogvitás eljárás megindítását megelőzően nem indult általános hatósági felügyeleti eljárás, a Hatóság a jogvitás eljárást kezdeményező kérelembe foglalt, bírság kiszabására irányuló kifejezett kérelem esetén a jogvitás eljárást érdemben lezáró döntésében jogosult a 99/B. § (10) és (11) bekezdésében meghatározott bírság kiszabására is.”

27. § Az Eht. 127. § (4) bekezdés helyébe a következő lép:

„(4) A felek az egyedi előfizetői szerződésben az e törvényben és az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek.”

28. § Az Eht. 138. § (8) bekezdés helyébe a következő lép:

„(8) Az előfizetői panasz intézésére és az ügyfélszolgálatra irányadó eljárást egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. §-ában, 17/B. § (1) és (3)-(3b) bekezdésében, valamint 17/C. §-ában foglaltakkal összhangban.”

29. § (1) Az Eht. 187. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

a) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

n) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

30. § (1) Az Eht. 188. § 29/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő 29/B. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„29/A. Forgalmazó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom.

29/B. Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.”

(2) Az Eht. 188. § 91. és 92. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a következő 92/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„91. Rádióberendezés: rádiótávközlés - beleértve a rádiómeghatározást - céljából rendeltetésszerűen rádióhullámokat kibocsátó, vevő vagy kibocsátó és vevő villamos vagy elektronikus termék, vagy olyan villamos vagy elektronikus termék, amelyet tartozékokkal, például antennával kell kiegészíteni ahhoz, hogy rádiótávközlés - beleértve a rádiómeghatározást - céljából rendeltetésszerűen rádióhullámokat tudjon kibocsátani, venni vagy kibocsátani és venni.

92. Rádióhullám: olyan, a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullám, amelynek frekvenciája kisebb, mint 3000 GHz.

92/a. Rádióinterfész: a rádióspektrum szabályozott használatának specifikációja.”

31. § Az Eht.

1. 56. § (1) bekezdésében a „nagyfrekvenciás berendezést” szövegrész helyébe a „nagyfrekvenciás villamos berendezést” szöveg,

2. 58. § (4) bekezdésében a „tartalmazza az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „tartalmazza az e törvényben, valamint - nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével összefüggő jogvitás eljárás esetében - az Elnök rendeletében” szöveg,

3. 83/A. §

a) (2) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül igazolható módon,” szöveg,

b) (6) bekezdésében az „írásban megindokolni” szövegrész helyébe az „írásban megindokolni és bizonyítékokkal alátámasztani” szöveg,

4. 84. § (3) bekezdésében a „forgalmazott” szövegrész helyébe a „gyártott vagy forgalmazott” szöveg,

5. 95. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „érintett ingatlan tulajdonosának a kérelem előterjesztését megelőzően legalább 45 nappal a szolgalmi jog vagy más használati jog megállapodás útján történő alapítására olyan ajánlatot tett, amely tartalmazta” szövegrész helyébe az „érintett ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését megelőzően legalább 30 nappal a szolgalmi jog vagy más használati jog megállapodás útján történő alapítására tett ajánlatot átvette, és az ajánlat tartalmazta” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az Eht.

a) 52. § (2) bekezdés h) pontja,

b) 95. § (5) bekezdés f) pontja,

c) 99/C. § (2) bekezdés b) pontja,

d) 128. § (1) bekezdésében „az alapvető követelményeknek megfelelő” szövegrész,

e) 137. § (1) bekezdés a) pontjában a „megfelelőség-tanúsítással nem rendelkező végberendezést vagy” szövegrész,

f) 188. § 39. pontja,

g) 188. § 57. pont c) alpontja.

4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

33. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő)

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,”

5. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

34. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 43/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ideiglenes digitális műsorszórási jogosultsággal is rendelkező médiaszolgáltató a Hivatalnál kezdeményezheti az általa üzemeltetett digitális műsorszóró adó ellátottság-növekedéssel járó teljesítmény emelése érdekében rádióengedélye módosítását legkésőbb a helyi és körzeti vételkörzetű, földfelszíni műsorszórás útján terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások digitális műsorszórásra történő átállásának 38. § (1) bekezdésében meghatározott határideje előtt 24 hónappal. A médiaszolgáltató kérelme előterjesztésével egyidejűleg nyilatkozatában tudomásul veszi, hogy az ellátottságnövekedéssel járó teljesítményemelés engedélyezése esetén az Mttv. 44. §-a alapján a médiaszolgáltatás után a vételkörzet növekedéssel arányos, módosított médiaszolgáltatási díjat kell fizetnie. A rádióengedély módosításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül a médiaszolgáltató köteles kezdeményezni médiaszolgáltatási jogosultságának módosítását.”

35. § A Dtv. 38. § (1) bekezdésében a „2017. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2020. szeptember 5-ig” szöveg lép.

6. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

36. § A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 14. §-a a követező (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A településképi rendelet hatálybalépéséig e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által megállapított építési szabályzat - vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.”

37. § A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésében az „- az (1) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész helyébe az „- az (1) és a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével -” szöveg lép.

7. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 34. § és a 35. § a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 3-7. §, a 13. §, a 29. §, a 30. §, a 31. § 1. pontja, a 32. § a) és d)-g) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 2. § és a 28. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) Nem lép hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 43. § (5) és (12) bekezdése.

39. § Ez a törvény

a) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére