Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.19.)

2016. évi CLXXI. törvény

a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról * 

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(13) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - a jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”

2. § Az Szja tv. a következő 91. §-sal egészül ki:

„91. § A magánszemély 2016-ra és az azt megelőző bármely adóévre választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel módosított 7. § (2) bekezdése és 28. § (12)-(13) bekezdés szerint, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 3. § 85. pontja és 28. § (20)-(22) bekezdése figyelmen kívül hagyásával teljesíti.”

3. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 85. pontja,

2. 28. § (20)-(22) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szja tv. 7. § (2) bekezdésében a „vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

11. ellenőrzött külföldi társaság:

a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

valamint

b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat,

d) a c) alpont alkalmazásakor - figyelemmel az e)-f) alpontban foglaltakra is - minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát,

e) a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is,

f) a d)-e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége,

g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy abban az üzleti évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett,

h) az e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;”

5. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság üzleti évének utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság e törvény szerinti szabályok szerint (az ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő jövedelmeiből ered

fa) kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,

fb) szellemi alkotások jogából származó jövedelem,

fc) részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,

fd) pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

fe) biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,

ff) olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,

feltéve, hogy e rész pozitív (nyereség), továbbá meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság teljes jövedelmének egyharmadát, vagy - ha az ellenőrzött külföldi társaság az fd)-fe) alpont szerinti tevékenységet folytat - teljes jövedelmének több, mint egyharmada származik az adózóval vagy az adózó kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletből,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

m) az adózónál

ma) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az f) pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget,

mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is),”

6. § A Tao. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként számolt el.”

7. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (53) bekezdéssel egészül ki:

„(53) Az adózó a 2016-ban kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 4. § 11. pontja, 8. § (1) bekezdés f) és m) pontja és 28. § (3) bekezdése szerint teljesíti.”

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

8. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) V. fejezete a következő 8/D. és 8/E. alcímmel egészül ki:

„8/D. Utólagos adófizetés

39/D. § (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit - az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett - a (4)-(7) bekezdés szerint teljesíti.

(2) A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:

a) egyéb jövedelem;

b) kamatjövedelem;

c) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;

d) csereügyletből származó jövedelem;

e) osztalékból származó jövedelem;

f) árfolyamnyereségből származó jövedelem;

g) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;

h) vállalkozásból kivont jövedelem.

(3) A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,

a) amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy

b) amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.

(4) A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen adókedvezményt vagy -beszámítást) vegyen figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet a személyi jövedelemadón és a (7)-(8) bekezdés szerinti önellenőrzési pótlékon kívül e törvény szerinti más fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy utalás alapján) jóváírják.

(7) A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg; ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét.

(8) A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.

(9) A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít ki a természetes személynek, amelyben - szükség esetén az érintett adóévek szerinti megosztásban - feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem, valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a természetes személy az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

8/E. Részesedés kedvezményes megszerzése

39/E. § (1) A jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más forgalomképes tagi részesedés (a továbbiakban együtt: tagi részesedés) megszerzése az azt megszerző személynél - az e törvény szerinti fizetési kötelezettségeket megállapító törvények rendelkezéseitől eltérően, figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - nem eredményezi e törvény szerinti fizetési kötelezettség keletkezését, ha

a) a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosít az azt kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéjében és

b) a tagi részesedés 2017. június 30-ig történő átruházását közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződés tartalmazza;

c) a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy a tagi részesedés vételárának teljesítése az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank által vezetett bankszámla megterhelésével 2017. június 30-ig megtörtént, amelyet az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt;

d) a tagi részesedés megszerzését

da) az azt megszerző személy az e célra rendszeresített nyomtatványon 2017. június 30-ig bejelenti az állami adóhatóságnak, ha a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy

db) az azt megszerző személynek a c) pont szerinti bankszámlát vezető bank által kiállított igazolás bizonyítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a tagi részesedést kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő államban rendelkezik székhellyel,

b) a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott értékpapírt a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén forgalmazzák, vagy a tőzsdei forgalmazás engedélyezése iránti eljárás már folyamatban van, vagy

c) a tagi részesedés megszerzése - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelmen kívül hagyása esetén - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem megszerzését eredményezi.

(3) A Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott tagi részesedés megszerzése esetén az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha annak megszerzése belföldön székhellyel nem rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől, vagy belföldön állandó lakóhellyel nem rendelkező természetes személytől történt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés megszerzését az adózó nem jelentheti be a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontja alapján az adóhatósághoz.”

9. § A Gst. 45. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az utólagos adófizetés részletes szabályait - így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint az adókötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó nyilatkozatokat és igazolásokat - rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a részesedés kedvezményes megszerzésének részletes szabályait - így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint a 39/E. § (1) bekezdés b) pont szerinti szerződésre és a 39/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bankszámla megnyitására vonatkozó részletes szabályokat - rendeletben állapítsa meg.”

10. § A Gst. a következő 14. alcímmel egészül ki:

„14. Átmeneti rendelkezések

47. § A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napig megnyitott Stabilitás Megtakarítási Számlán teljesített befizetéssel összefüggő adókötelezettségekre a 8/C. alcímnek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napot megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

11. § Hatályát veszti a Gst. 8/C. alcíme és 45. § (3) bekezdése.

4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

12. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető]

e) sportszövetség vagy sportegyesület tisztségviselője legyen.”

5. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. § és a 8-10. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 4-7. § és a 11. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére