Időállapot: közlönyállapot (2017.V.25.)

2017. évi XLVI. törvény

az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról * 

1. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a következő VII. Fejezettel egészül ki:

„VII. FEJEZET

KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE

72. § (1) A barangolásszolgáltató a belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának biztosítása érdekében, kiskereskedelmi barangolási többletdíj (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletdíj) alkalmazásának engedélyezése iránt a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2016. december 15-i 2016/2286 (EU) bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: roaming végrehajtási rendelet) III. szakaszában meghatározott tartalom szerint kérelmet nyújthat be az Elnökhöz.

(2) Az Elnök - a kérelem alapján - az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: roaming rendelet) alkalmazásával jár el, és - ha a hatósági eljárás jogszabályi feltételei fennállnak - a többletdíj alkalmazását határozatában engedélyezi, elutasítja vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét módosítja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint az Elnök a többletdíj alkalmazását határozatában engedélyezi vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét módosítja, határozatában megállapítja az igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértékét is.

(4) Ha a kérelem a hiánypótlást és a barangolásszolgáltató meghallgatását követően is nyilvánvalóan megalapozatlan, illetve hiányos, az Elnök a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy elutasítja a kérelmet.

(5) A többletdíj alkalmazására vonatkozó hatósági engedély időbeli hatályát a határozatban meg kell határozni, amely a barangolásszolgáltató kérelmében megjelölt időtartam, de legfeljebb 12 hónap lehet. A határozat időbeli hatályának lejártát követő naptól a határozat érvényét és hatályát veszti, a többletdíj nem alkalmazható, és az engedélyből a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem erednek.

(6) A (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának lejártát követően alkalmazandó többletdíj engedélyezésére irányuló kérelmét az engedélyes a (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatálya lejárta előtt és azt követően is benyújthatja.

(7) Ha az engedélyes (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának lejárta előtt legalább 90 nappal benyújtott kérelme alapján az Elnök megállapítja, hogy

a) a (2) bekezdés szerinti határozat alapjául szolgáló, a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértéke nem változott, határozatával a kérelemben megjelölt időtartammal, de legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítja a kérelmező engedélyét,

b) a (2) bekezdés szerinti határozat alapjául szolgáló, a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértéke megváltozott, határozatával módosítja a (2) bekezdés szerinti határozatot a többletdíj mértéke tekintetében és a hatósági engedély időbeli hatályát legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítja,

c) a többletdíj felszámítása a roaming rendelet alapján nem megengedhető, elutasítja a kérelmet.

(8) Az engedélyes (7) bekezdésben foglalt határidőn túl benyújtott kérelme alapján a határozat időbeli hatálya nem hosszabbítható meg és nem is módosítható. Ebben az esetben az Elnök a kérelem alapján új hatósági eljárásban a (2)-(4) bekezdésben foglalt szabályok szerint jár el.

(9) Ha a többletdíj engedélyezését követően a roaming végrehajtási rendelet III. szakaszában meghatározott adatok változása miatt a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértéke megváltozik vagy a roaming végrehajtási rendelet szerinti feltételek már nem állnak fenn, hivatalból indított vagy kizárólag az engedélyes kérelmére induló hatósági eljárásban az Elnök a határozatot módosíthatja vagy visszavonhatja.

(10) A többletdíj alkalmazásának engedélyezése iránti eljárásban - ha a barangolásszolgáltató meghallgatása szükséges - az ügyintézési határidő 90 nap.”

2. § (1) Az Eht. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles közreműködni a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételében. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.”

(2) Az Eht. 94. § (2j) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2j) Ha a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2c) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, különösen amellyel a (2a) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, az írásbeli ajánlatot benyújtó fél a felek közti egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése érdekében általános hatósági felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, ha a kérelem tárgyával összefüggésben jogvitás eljárás nem indult.”

3. § Az Eht. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus hírközlési építmény idegen ingatlanon történő elhelyezésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosával való megállapodás alapján kerülhet sor. A megállapodásnak alkalmasnak kell lennie az építési jogosultság igazolására.”

4. § Az Eht. 94. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezését a közterület tulajdonosa (használója vagy kezelője) tűrni köteles, a tulajdonosi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ha az építési munka megkezdéséhez közterület-használati hozzájárulás, kezelői vagy üzemeltetői hozzájárulás (a továbbiakban együtt e bekezdésben: hozzájárulás) szükséges, azt az elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmének benyújtásától számított - ha jogszabály vagy szabályzat rövidebb határidőt nem állapít meg - 30 napon belül ki kell adni. A hozzájárulás formája egyoldalú nyilatkozat vagy megállapodás is lehet. Ha a hozzájárulás megadására feljogosított személy vagy szerv a hozzájárulás megadásáról neki felróhatóan vagy az érdekkörében felmerült egyéb okból határidőn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.”

5. § Az Eht. 94. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4c) Ha az elektronikus hírközlési építmény elhelyezése vasúti pálya, folyóvíz vagy csatorna területét érinti, a vasúti pálya, folyóvíz, csatorna vagyonkezelője, ennek hiányában tulajdonosa köteles - ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - az elektronikus hírközlési szolgáltató megkeresését követő 45 napon belül megállapodást kötni. Ha a vagyonkezelő, ennek hiányában a tulajdonos a hozzájárulás megadásáról neki felróhatóan vagy az érdekkörében felmerült egyéb okból határidőn belül nem nyilatkozik, a vagyonkezelő vagy a tulajdonos a kérelemben foglaltak szerinti feltételekkel köteles tűrni az elhelyezést.”

6. § Az Eht. 94. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A tulajdonosi hozzájárulás a szolgalmi vagy más használati jogokkal azonos jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”

7. § Az Eht. 94/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdés szerinti felhasználása érdekében létrejött megállapodás esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató javára a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlanra vonatkozóan hatósági határozattal, kártalanítás ellenében szolgalmi vagy más használati jogot létesíthet. Ezen eljárásban ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a szolgalmi vagy más használati jog az ingatlan használatát lényegesen nem korlátozza. Ha az érintett ingatlanok nagy száma indokolja, a Hatóság a szolgalmi vagy más használati jogot több érintett ingatlanra vonatkozóan egy hatósági határozattal is létesíthet.”

8. § Az Eht. 94/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hatóság (1) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésnek a határozat végrehajthatóságára nincs halasztó hatálya.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság a döntését az ügyféllel hirdetményi úton közli. A Hatóság az ügyfelet a döntés szövegéről a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg az adott ügyfajtára vonatkozó egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.”

9. § Az Eht. 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 96. § (1) bekezdés szerinti kártalanítás összegében az elektronikus hírközlési szolgáltató és az ingatlantulajdonos állapodik meg. Megállapodás hiányában, valamint a szolgalmi vagy más használati jog 94/A. § szerinti alapítása esetén a szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozat jogerőssé válásától számított 15 napon belül az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a - saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt - kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy - ha ez az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem lehetséges, vagy más körülmény, különösen az érintett ingatlantulajdonosok jelentős száma miatt a kártalanítás átadása rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna - annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezni, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesíteni. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles erről a Hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.”

10. § Az Eht. a 159/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A Hatóság és az elektronikus hírközlési szolgáltatók közreműködése egyes gyermekpornográf tartalmak hozzáférhetetlenné tételében

159/D. § (1) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók jogosultak a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) által fenntartott, a gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételét szolgáló listán szereplő elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételére.

(2) A 159/C. § (5) bekezdésében hivatkozott technikai segítségnyújtó rendszerhez csatlakozott hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók részére - erre irányuló igény esetén, a 159/C. § (5) bekezdésében foglalt közigazgatási szerződésben meghatározott módon és feltételekkel - a Hatóság a technikai segítségnyújtó rendszer útján elérhetetlenné teszi az (1) bekezdésben nevesített listán szereplő elektronikus adatokat.”

11. § Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény]

„g) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6c. cikke,

h) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2016. december 15-i 2016/2286 (EU) bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke”

[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.]

12. § (1) Az Eht. 188. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„6b. Barangolásszolgáltató: az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vállalkozás.”

(2) Az Eht. 188. §-a a következő 66a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„66a. Közterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földrészlet, ideértve különösen az ingatlan-nyilvántartásban közterületként, közútként, kerékpárútként, járdaként, gyalogútként, útpadkaként, útárokként, zöldsávként, parkolóként, zöldterületként, térként, parkként nyilvántartott ingatlanokat.”

13. § (1) Az Eht. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „159/B. §” szövegrész helyébe a „159/B-159/D. §” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Eht. 94/A. § (3) bekezdésében a „közutat,” szövegrész.

14. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

15. § Ez a törvény

a) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6c. cikke, és

b) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2016. december 15-i 2016/2286 (EU) bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére