Időállapot: közlönyállapot (2017.V.25.)

2017. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett olyan támogatási célú pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú

a) tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés,

b) lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelés,

c) értékpapír, illetve

d) befektetett eszköz,

amelyet az adósnak, mint a támogatás közvetítésével megbízott szervezetnek - a támogatás nyújtójával jogszabály alapján kötött szerződés alapján - a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie.”

2. § A Cstv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy

a) az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy

b) a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.”

3. § A Cstv. 5/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a csődeljárásban, illetve a felszámolási eljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a hitelezői képviselő jogai is megilletik.”

4. § (1) A Cstv. 6. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől

a) az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,

b) a felszámolóbiztos,

c) a természetes személy hitelezők,

d) az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint

e) az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.”

(2) A Cstv. 6. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő kezdőnapja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének napja.”

(3) A Cstv. 6. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:)

b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés, kivéve, ha

ba) az eljárás a cégbíróság értesítése alapján vagy a végelszámoló kérelmére indult,

bb) az eljárás az adós kezdeményezésére indult, vagy

bc) az eljárás lefolytatása iránt a hitelező nyújtott be kérelmet, de az adós a hitelező

követelését elismerte vagy nem vitatta;”

(4) A Cstv. 6. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:)

i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve a 63/B. § (4) bekezdése alapján hozott határozatot azokban az esetekben, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban írt kötelezettségének nem tett eleget, és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona;”

5. § A Cstv. 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1) és (2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását, továbbá az 50. § (2) bekezdése szerinti esetekben a közbenső mérleg évenkénti elkészítésének kötelezettségét. A felfüggesztés időtartama alatt készített közbenső mérleg vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmazhat. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat, és dönthet a közbenső mérleg jóváhagyása tárgyában. A jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámoló részére kifizethető díj nettó összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”

6. § A Cstv. I. Fejezete a következő 6/E. §-sal egészül ki:

„6/E. § (1) A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint

a) az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve

b) a hitelező

közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik.

(2) Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.”

7. § A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított

a) a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig az a követelés, amely kifizetésének biztosítására

aa) az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően zálogjogot, alzálogjogot alapítottak - zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti meg -,

ab) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően óvadékot alapítottak,

ac) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki,

b) az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.”

8. § (1) A Cstv. 26. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.”

(2) A Cstv. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adós - a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles céltartalékot képezni

a) a 27. § (1a) bekezdés szerinti költségekre, valamint

b) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére.”

(3) A Cstv. 26. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott költségekre a becsült költségekkel arányos, de legalább 150 000 forintot kell tartalékolni.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja - egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás - készfizető kezesként köteles helytállni.”

9. § (1) A Cstv. 27. §-a az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.”

(2) A Cstv. 27. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.”

(3) A Cstv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,

b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy

c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.”

10. § (1) A Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.”

(2) A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat, ideértve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését e törvény - jogszabálysértés esetén - a bíróság számára kötelezővé teszi. A bíróság akkor is felmenti a felszámolót, ha az a székhelyén vagy fióktelepén nem található, vagy ha az e törvényben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki, illetve a később felmerülő ilyen körülmény esetén a felszámolóbiztos kinevezését nem vonja vissza. A felszámoló felmentését az említett okokra hivatkozva a hitelezői választmány (hitelezői választmány hiányában a hitelezői képviselő vagy bármelyik hitelező) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon belül dönt. A felmentéssel érintett felszámoló a felmentéséről szóló elsőfokú végzés kézhezvételétől kezdve csak az eljárás lefolytatásával összefüggő legszükségesebb, halaszthatatlan intézkedéseket hozhatja meg vagy készítheti elő, az adós vagyonát nem értékesítheti, nem adhatja bérbe és azzal más módon sem rendelkezhet. A bíróság a felszámoló jogszabálysértés miatt történő felmentéséről szóló jogerős határozatról, valamint az eljáró felszámolóbiztos (5a) bekezdés szerinti adatairól 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv ezekről a felszámolóbiztosokról és azoknak az e bekezdésben hivatkozott adatairól hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a bíróságok és a felszámolók elektronikus úton adatszolgáltatást kérhetnek.”

(3) A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (6), valamint a (7)-(9) bekezdés szerinti végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”

(4) A Cstv. 27/A. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Ha a felszámolót felmentő végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, az elsőfokú bíróság a végzés jogerőre emelkedésétől - fellebbezés eredményeképpen jogerőre emelkedett végzés esetén pedig az iratok visszaérkezésétől - számított 8 napon belül rendel ki másik felszámolót.”

(5) A Cstv. 27/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A felmentett felszámoló

a) haladéktalanul átadja az új kirendelt felszámolónak

aa) az adós iratanyagát és vagyonát,

ab) az adós jogügyleteiről és a folyamatban lévő eljárásokról készített tételes kimutatást,

b) 15 napon belül átadó mérleget készít és nyilatkozik arról, hogy az átadó mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint az átadó mérleget megküldi a hitelezőknek és jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.”

(6) A Cstv. 27/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett felszámolót 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.”

11. § (1) A Cstv. 27/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)

a) nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy más köztartozással, vagy ha ilyen tartozása van, annak megfizetésére részletfizetést vagy halasztást kapott,”

(2) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

f) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók

fa) természetes személyazonosító adatait, lakcímét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett értesítési címét,

fb) szakképzettségét,

fc) a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát, valamint az (1a) bekezdés szerinti kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány számát,

fd) nyilvántartási számát,”

(3) A Cstv. 27/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a) bekezdés és a 66. § (6) bekezdés alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai közérdekből nyilvános adatok.”

(4) A Cstv. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírságot szab ki, ha

a) hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott,

b) megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat,

c) nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét,

d) felhívás ellenére nem teljesíti a felszámolók névjegyzékébe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt többletfeltételeket, vagy

e) megszegi a jogszabályban előírt

ea) adatszolgáltatási, szakmai beszámoló készítési,

eb) vagyoni biztosítéknyújtási, illetve

ec) elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségeit, ismétlődő kötelezettségszegés esetén pedig a felszámoló szervezetet törölheti a nyilvántartásból.”

12. § A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

f) a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultat, az alzálogjog jogosultját, továbbá a zálogjogosulti bizományost is - ez utóbbit abban az esetben is, ha a biztosított követelés nem, vagy nemcsak őt illeti meg - valamint a biztosítéki célú vételi jog alapításával, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházásával érintett, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakat, továbbá a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;”

13. § A Cstv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti

a) az állami adó- és vámhatóságot,

b) az adós székhelye és fióktelepe (telephelye) szerint illetékes önkormányzati adóhatóságot,

c) az adós székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet,

d) az állami foglalkoztatási szervet,

e) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,

f) a bíróság Gazdasági Hivatalát,

g) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,

h) a felszámoló adatszolgáltatása alapján az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót, és befektetési szolgáltatót,

i) az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat.

(2) A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a Kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság útján kell megküldeni, és a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.”

14. § A Cstv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-, illetve díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből díjmentes azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számára vonatkozó adatszolgáltatás, ahol az adós jog vagy tény jogosultjaként vagy kötelezettjeként van bejegyezve.

(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek listáját és hivatalos elérhetőségeit, valamint az adatok változását a felügyeleti szerv elektronikus úton megküldi a törvényszékeknek és az ítélőtábláknak, akik ezeket az adatokat a felszámolók számára elérhetővé teszik.”

15. § (1) A Cstv. 31. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

h) a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,

i) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott céltartalékképzési kötelezettség teljesítéséről a felszámolót tájékoztatni,”

(2) A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

j) a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.”

16. § A Cstv. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámoló köteles ezt teljesíteni.”

17. § A Cstv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(4) Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

(5) Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

(6) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról, valamint a perek megindításáról köteles a hitelezőket tájékoztatni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül akkor is elutasítja, ha ugyanazon vezető ugyanazon tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már jogerősen elbírálták, vagy ha a per még folyamatban van, de az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalást már berekesztették.

(8) Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság idézés kibocsátása nélkül nem utasította el, a bíróság a keresetindításról a keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.

(9) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára forintban befizetendő pénzösszeg lehet. A keresetlevelet - a beavatkozás lehetőségére történő felhívással - és a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása iránti kérelmet soron kívül bírálja el. A biztosítéknyújtás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. Az említett tag, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás a biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(10) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti keresetet jogerősen elutasította, és a felszámolási eljárást befejező végzés meghozatalakor ugyanazon vezető más tevékenysége miatt nincs az (1) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás folyamatban, a (9) bekezdés szerinti biztosítékot a bíróság hivatalból, 15 napon belül visszautalja.

(11) A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

(12) Ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti megállapítási perben még nincs jogerős határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő nap.

(13) Ha több hitelező terjeszt elő a (11) bekezdés, illetve a (12) bekezdés szerinti marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik oly módon, hogy az 57. § szerinti kielégítési sorrendre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és a (9) bekezdés szerinti biztosítékot is e bekezdésnek megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.

(14) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglaltak alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárásban kerül sor.”

18. § A Cstv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolási eljárásban az adós követelésére tekintettel csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését - vagy ha a követelés később keletkezett, annak keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. A felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem gyakorolhat beszámítási jogot az általa - a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően - a Ptk. 6:203. §-a alapján átvállalt, a Ptk. 6:206. §-a alapján elvállalt tartozásokra, valamint az általa a Ptk. 6:205. §-án alapulóan átvállalt teljesítésre tekintettel sem. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás).”

19. § (1) A Cstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. A szerződésen alapuló elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.”

(2) A Cstv. 38. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha

a) az adós valamely kötelezettsége teljesítésének biztosítékául nem lajstromozott jog, valamint követelés biztosítéki célú átruházását kötötték ki, vagy nem lajstromozott ingóra, jogra, valamint követelésre vételi jogot alapítottak oly módon, hogy a jogszerzési nyilatkozatot a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően a hitelbiztosítéki nyilvántartásba is bejegyezték, vagy

b) az ingatlan-nyilvántartásba a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően bejegyzett vételi jog jogosultja igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki,

a jogszerzésre jogosult, illetve a vételi jog jogosultja ezt a hitelbiztosítékot a felszámolási eljárásban a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti. Ha ugyanazon vagyontárgyra zálogjogot is alapítottak és az a) vagy b) pont szerinti biztosítéki célú átruházást vagy vételi jogot is kikötöttek, a kielégítési sorrendre a zálogjog alapításának, illetve a biztosítéki célú jogszerzés bejegyzésének időpontja irányadó.

(5b) A biztosítéki célú vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nyilatkozhat arról is, hogy a vagyontárgyat meg kívánja vásárolni. Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a vagyontárgy felszámolási eljárás alatt történő értékesítése során.”

(3) A Cstv. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A felszámoló az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos, valamint az értékbecslési szolgáltatások igénybevétele érdekében az összességében gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót köteles kiválasztani. A felszámoló ezekre a szolgáltatásokra nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak vagy ezek közeli hozzátartozóinak kizárólagos vagy többségi részesedése van. A szolgáltató kiválasztására és a vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert a felszámoló dokumentálni köteles.

(8) A vezető tisztségviselő által a 31. § (1) bekezdés j) pontja alapján átadott vagyont a felszámoló a vagyonról készített kimutatás felszámoló részére történt átadásától számított 30 napon belül adja ki a jogszabályban meghatározott jogosultnak, a jogszabályban meghatározott módon.”

20. § A Cstv. 40. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak)

d) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya olyan biztosítéki célú tulajdonátruházás, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházása vagy biztosítéki célú vételi jog gyakorlása volt, amelynek alapján a jogosult a szerzett jogával olyan módon élt, hogy az adóssal szemben fennálló elszámolási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, illetve a biztosított követelést meghaladó fedezetet az adósnak nem adta ki; ha a jogszerzésre jogosult a tulajdonjog, más jog vagy követelés biztosítéki célból történő megszerzését a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, a megtámadás feltételeinek fennállását vélelmezni kell.”

21. § (1) A Cstv. 46. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított kétharmadának jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely

a) a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül az adós vezető tisztségviselője vagy

b) az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa

volt.”

(2) A Cstv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, annak eredményeképpen a szükséges esetekben az érdekeltekkel egyeztet, és a hitelezőket a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető hitelezői igényükről írásban 15 napon belül tájékoztatja. A felszámoló a vitathatónak minősített hitelezői igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi, és a felülvizsgálat eredményeit az 50. § szerinti közbenső mérlegbe építi be.”

22. § (1) A Cstv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,

b) az értékesítés feltételeit,

c) a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár),

d) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot, az átvétel és az elbírálás módját,

e) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.”

(2) A Cstv. 49/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.”

(3) A Cstv. 49/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány (ennek hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező - zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult a zálogjogosultak kielégítési sorrendjében első helyen áll (a továbbiakban: elsőhelyi zálogjogosult), a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül - köteles megfizetni

a) a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,

b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,

c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint

d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.”

(4) A Cstv. 49/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”

23. § (1) A Cstv. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

a) az adós nevét és székhelyét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket,

d) a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár),

e) az árverési előleg összegét és azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni,

f) ingatlan árverése esetén

fa) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét, időtartamát,

fb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,

fc) az árverési előleg összegét; és

g) az egyéb lényeges körülményeket.”

(2) A Cstv. 49/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.”

(3) A Cstv. 49/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló megismételt árverés tartásáról határoz.”

(4) A Cstv. 49/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (3) bekezdésben foglaltakat követő újabb eredménytelen árverés esetén - a hitelezői választmány (választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult az elsőhelyi zálogjogosult, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő - a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles megfizetni

a) a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,

b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,

c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint

d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.”

(5) A Cstv. 49/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”

24. § (1) A Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette - és követelése nem a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés -, a felszámoló a következőképpen jár el: ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból - követelésen alapított zálogjog esetén pedig a követelés beszedéséből, behajtásából (a továbbiakban együtt: behajtás) származó bevételből - az alábbi sorrendben

a) a zálogtárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségeit,

b) a zálogtárgy 40. § szerinti perekkel történő visszakövetelésének, a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit,

c) a zálogtárggyal összefüggésben a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adókat, igazgatási szolgáltatási díjakat,

d) követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásának költségeit,

e) a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget az 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott költségként, valamint

f) a nettó vételár - illetve a követelés behajtásából származó bevétel - 7, 5%-ának megfelelő összeget

vonhatja le, az a)-f) pont szerinti levonásokat követően fennmaradó összeget pedig 15 napon belül az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére köteles fordítani az említett sorrendben, több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.

(2) A felszámoló az (1) bekezdés f) pontja szerinti összegből 3%-nak megfelelő összegű felszámolói díjelőleget és ezt a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget veheti fel, 2%-ot pedig haladéktalanul a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utal át. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala az átutalt összeget elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel. Az (1) bekezdés és az e bekezdés szerinti levonásokat és kifizetéseket követően fennmaradó összeget a felszámoló az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások teljesítésének fedezetéül köteles elkülöníteni.”

(2) A Cstv. 49/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E § alkalmazásában létrejöttnek kell tekinteni a felszámolás kezdő időpontját megelőzően kötött zálogszerződéssel olyan követelésen alapított zálogjogot is, amely követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött jogviszonyból a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett.”

(3) A Cstv. 49/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség), az alzálogjoggal terhelt követelés, az önálló zálogjoggal, illetve átalakításos önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés, valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetve a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.”

(4) A Cstv. 49/D. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a zálogtárgy eredményessé nyilvánított pályázati vagy árverés útján történő értékesítésekor a zálogtárgy megvásárlására olyan elsőhelyi zálogjogosult jogosult, akinek a követelése nem minősül a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelésnek, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő - a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - a szerződéskötéskor köteles megfizetni

a) az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,

b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,

c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint

d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.

(9) A (8) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”

25. § A Cstv. 49/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni.”

26. § (1) A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”

(2) A Cstv. 51. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bíróság a kifogást elbíráló végzésében - a felszámoló kérelmére - engedélyezheti, hogy a felszámoló a bíróság végzése szerinti őt terhelő, a kifogást előterjesztő fél részére megfizetett eljárási költséget az adós vagyonából felvegye és azt felszámolási költségként elszámolja, ha - a kifogás benyújtására okot adó mulasztás vagy intézkedés körülményeire is tekintettel - megállapítható, hogy a felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal járt el.”

(3) A Cstv. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet - a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezésére is kiterjedően - a felszámoló, a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen pedig a kifogást előterjesztő fél, ha ez utóbbi hitelezőnek minősül. A kifogást elutasító végzés ellen a kifogást előterjesztő fél fellebbezhet.”

(4) A Cstv. 51. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezést 45 napon belül kell elbírálni.”

27. § A Cstv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve a felszámoló szervezetet a 27/A. § (6a) bekezdése vagy a 66. § (6) bekezdése alapján nyilvántartó hatóságnak.”

28. § A Cstv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha

a) az adós ellen indított folyamatban lévő per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése a hitelezői igény megállapításához szükséges, vagy

b) még nem fejeződtek be

ba) a 33/A. § alapján felszámoló által indított megállapítási perek,

bb) a 40. § alapján kezdeményezett eljárások vagy az adós vagyona terhére kötött fedezetelvonó szerződésekre alapított eljárások, vagy

bc) a vitatott igény elbírálására vagy kifogás alapján indult eljárások.”

29. § A Cstv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával [4. § (1) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keresetekre a 6. § szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.”

30. § (1) A Cstv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.”

(2) A Cstv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik. A zálogtárgyat elsődlegesen az adott zálogtárgyon fennálló zálogjog jogosultja(i) között kell felosztani a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. A zálogtárgynak a felszámolási zárómérlegben meghatározott értékével nem fedezett követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a zálogjogosultak kielégítése után a zálogtárgy fennmaradó hányadának felosztása tekintetében az 57-58. § szerint kell eljárni.”

31. § (1) A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseknek a 49/D. § (1)-(2a) bekezdés alkalmazásával ki nem elégített része a zálogtárgy általános forgalmi adó nélkül számított értékesítési árbevétele összegéig, oly módon, hogy a 49/D. § (1) bekezdés f) pontja szerint a zálogjogosultnak teljesítendő kifizetéskor levont, és a 49/D. § (2) bekezdése szerint az e § (1) bekezdésében meghatározott tartozásokra elkülönített összeget is a zálogjoggal biztosított követelések kifizetésére kell fordítani; ha pedig a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó,”

(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felszámolási költségek a következők:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve]

aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is,”

(3) Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A felszámolási költségek a következők:)

k) a felszámoló számára e törvény alapján kifizethető díjelőleg, valamint

l) az a költség, amelynek felszámolási költségként történő kifizetését és elszámolását a bíróság az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott esetekben engedélyezte.”

32. § A Cstv. 60. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A felszámolási eljárást befejező végzés ellen benyújtott fellebbezést 90 napon belül kell elbírálni.”

33. § A Cstv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság a tagot (részvényest) - az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel - a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.”

34. § A Cstv. 63/A. §-át megelőző alcím címe és a 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása

63/A. § Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat) szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az e bekezdés szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.”

35. § (1) A Cstv. 63/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni, továbbá nem kell közbenső mérleget készíteni.”

(2) A Cstv. 63/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét

a) hivatalból az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő megtérítésére,

b) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére - a (4) bekezdés szerinti végzés meghozatalát megelőzően benyújtott kérelmére - a hitelező által megfizetett és a 27. § (1a) bekezdése alapján a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére, valamint

c) a felszámoló kérelmére a felszámolót - az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető - 300 000 forint és a felszámolónak az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetett összeg különbözetének a felszámoló részére történő megtérítésére

kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.”

(3) A Cstv. 63/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti felszámolói díj megtérítését a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető összeget az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést megillető összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket a központi költségvetés viseli.”

36. § (1) A Cstv. 66. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Ha az állami vagyonfelügyelőként történő ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére sor került, a bíróság az erre irányuló további kérelmek elbírálását mellőzi. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 500 000 forint, de legfeljebb nettó 5 000 000 forint. A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelői feladatok várható munkaterhe figyelembevételével rendelkezik a díj megelőlegezéséről, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembevételével állapítja meg. A díjat a bíróság kezdeményezésére a központi költségvetés előlegezi meg és az adós viseli, kivéve, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, vagy a hitelező által kezdeményezett eljárásban a felszámolást a bíróság nem rendeli el. Ez utóbbi esetekben a megelőlegezett díjat a hitelező köteles az állam képviselőjének felhívására 15 napon belül megfizetni. A központi költségvetés által megelőlegezett díjat az adós általi megfizetés esetében a megfizetés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala pótolja vissza.”

(2) A Cstv. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A (2) bekezdés szerinti felszámolóra annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e törvényben foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti - az adós tulajdonosával vagy hitelezőjével összefüggő - kizáró oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam tulajdonában vagy tagságával működő szervezet.”

(3) A Cstv. 66. § -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdésben meghatározott állami felszámolókra, vezető tisztségviselőikre és foglalkoztatottjaikra - ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is - az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók.”

37. § A Cstv. a következő 83/R. §-sal egészül ki:

„83/R. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi XLIX. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell

a) a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre,

b) a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megkezdett intézkedésekre, valamint

c) a felszámolási eljárásokban a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően megkezdett vagyonértékesítésre.

(2) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 4. § (4a) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 4/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, 29. §-át, 30. §-át, 31. § (1) bekezdés h) pontját, 36. § (1) bekezdését, 38. § (5a)-(5b) bekezdését, 48. § (2) bekezdését, 49. § (6) bekezdését, 49/A. § (5) bekezdését, 49/B. § (7) bekezdését, 49/C. § (3) bekezdését, 49/D. §-át, 67. § (9g) bekezdését és 70. § (7) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 33/A. §-át a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően benyújtott megállapítási és az annak alapján indítható marasztalási keresetekre kell először alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel beiktatott 40. § (1) bekezdés d) pontja szerinti vélelmet a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően kötött ügyletekre akkor kell alkalmazni, ha a jogszerzési nyilatkozat a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem került bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve a biztosítéki céllal kikötött vételi jogot 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti adatok változását vagy kiegészítését 2017. október 1-jéig kell bejelenteni a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak, illetve a 27/A. § (6a) bekezdés vagy a 66. § (6) bekezdés szerinti nyilvántartásokat vezető hatóságnak.”

38. § A Cstv. a 85. §-t követően a következő alcím címmel és 86. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

86. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

39. § A Cstv.

1. 15. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon belül” szövegrészek helyébe a „8 munkanapon belül” szöveg,

2. 27/A. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában a „vagy hitelezője” szövegrész helyébe a „, hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője” szöveg,

3. 27/A. § (5) bekezdésében a „két munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg,

4. 27/C. § (1a) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe a „tanúsítványt” szöveg,

5. 38. § (1) bekezdésében az „adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog” szövegrész helyébe az „adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog” szöveg,

6. 40. § (1) bekezdésében a „90 napon,” szövegrész helyébe a „120 napon,” szöveg,

7. 40. § (1) bekezdés b) pontjában a „két éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül” szöveg,

8. 40. § (5) bekezdésében a „90 napos” szövegrész helyébe a „120 napos” szöveg,

9. 46. § (7) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „félévente, - elektronikus úton benyújtott megkeresés esetén elektronikus úton -” szöveg,

10. 48. § (2) bekezdésében az „elővásárlási joggal rendelkeznek” szövegrész helyébe az „a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlási joggal rendelkeznek” szöveg,

11. 49. § (1) bekezdésében a „vagy ha várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit,” szövegrész helyébe a „vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati vagy árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit,” szöveg,

12. 49. § (6) bekezdésében az „az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,” szövegrész helyébe az „a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,” szöveg,

13. 49/A. § (4) bekezdésében az „ártárgyaláson önhibájából részt nem vevő,” szövegrész helyébe az „ártárgyaláson részt nem vevő” szöveg,

14. 49/B. § (4) bekezdésében az „Ingatlanra az” szövegrész helyébe a „A vagyontárgyra az” szöveg,

15. 49/C. § (3) bekezdésében az „A jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosult” szövegrész helyébe az „A felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlásra jogosult ezt a” szöveg,

16. 50. § (1) bekezdésében a „valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.” szövegrész helyébe a „valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. A szöveges jelentéshez csatolni kell a hitelezők 46. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartását.” szöveg,

17. 50. § (5) bekezdésében az „A közbenső mérleget, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást” szövegrész helyébe az „A közbenső mérleget, a szöveges jelentést, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást” szöveg,

18. 50. § (6) bekezdésében a „közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg” szövegrész helyébe a „közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből - kivéve a 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti értékesítések esetét - együttesen befolyt összeg” szöveg,

19. 50. § (6) bekezdésében a „de legalább 200 000 forintot” szövegrész helyett a „de legalább 200 000 forintot, díjelőlegként” szöveg,

20. 52. § (3) bekezdés d) pontjában a „ki nem egyenlített tartozásokat,” szövegrész helyébe a „ki nem egyenlített tartozásokat hitelezőkénti bontásban,” szöveg,

21. 57. § (1) bekezdés c) pontjában a „kártérítési járadék, sérelemdíj, bányászati keresetkiegészítés,” szövegrész helyébe a „kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés,” szöveg,

22. 57. § (1) bekezdés d) pontjában a „kártérítésből eredő követelések,” szövegrész helyébe a „kártérítésből, sérelemdíjból eredő követelések,”szöveg,

23. 59. § (1) bekezdésében az „Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a” szövegrész helyébe az „Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a, ezen felül a 49/A. § (5) bekezdés, 49/B. § (7) bekezdés és a 49/D. § (2) bekezdésben szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg” szöveg,

24. 63/B. § (2) bekezdésében a „közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet” szövegrész helyébe a „közléstől számított 8 munkanapon belül fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni” szöveg,

25. 65. § (3) bekezdés b) pontjában a „projekteket valósít meg,” szövegrész helyébe a „projekteket valósít meg vagy erre vállalt kötelezettséget,” szöveg,

26. 65. § (3) bekezdés d) pontjában a „koncesszióköteles tevékenységet folytat,” szövegrész helyébe a „koncesszióköteles tevékenységet folytat vagy erre vállalt kötelezettséget,” szöveg,

27. 66. § (6) bekezdésében a „felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.” szövegrész helyébe a „felszámolóbiztost 400 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.” szöveg,

28. 67. § (8) bekezdésében az „52. § (2) bekezdése szerinti esetben.” szövegrész helyébe az „52. § (2) bekezdése szerinti esetben, illetve a folyamatban lévő eljárásokra tekintettel.” szöveg,

29. 67. § (9g) bekezdésében a „vagyoni elemre vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn,” szövegrész helyébe a „vagyoni elemre vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog áll fenn,” szöveg,

30. 67. § (9h) bekezdésében a „közzétételtől” szövegrész helyett a „megismerhetővé tételtől” szöveg,

31. 69. § (7) bekezdésében az „A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”szövegrész helyébe az „A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.” szöveg,

32. 70. § (7) bekezdésében a „felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli,” szövegrész helyébe a „felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli,”szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti

1. a Cstv. 6. § (7) bekezdésének k) pontja,

2. a Cstv. 27/A. § (1) bekezdéséből az „A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.” szöveg,

3. a Cstv. 31. § (1) bekezdés d) pontjából az „a) pont” szöveg,

4. a Cstv. 47. § (2) bekezdése,

5. a Cstv. 66. § (6) bekezdéséből az „Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak.” szöveg.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

41. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás, valamint a kifogás tárgyában hozott bírósági végzés elleni jogorvoslati eljárás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.”

(2) Az Itv. 62. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

v) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A., 40., 63. és 63/A. §-a alapján a hitelezők által indított perekben.”

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. §-a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése esetén az eljárásért fizetendő díjat utólagosan fizeti meg a felszámolási eljárás alatt álló jogi személy. A díjfizetési kötelezettség akkor válik esedékessé, ha a felszámolási eljárás során az ingatlant érintő tulajdonosváltozás bejegyzése érdekében nyújtanak be okiratot vagy megkeresést, ilyen okirat vagy megkeresés hiányában pedig a felszámolási eljárást befejező bírósági végzés jogerőre emelkedésének napján.”

4. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

43. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet.”

(2) Az Fkt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.

(2) A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért, az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen.

(3) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 60., 62. §-ában, valamint 62/G. § (2) bekezdésében foglaltakat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránti perekben, továbbá a fogyasztói szerződés részévé vált tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben is alkalmazni kell.

(4) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(5) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.”

(3) Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás képviseletében jár el, az üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező okiraton egyértelműen fel kell tüntetni. A 11. § (2) és (3) bekezdésben foglaltakat ezekben az esetekben is alkalmazni kell.”

5. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

44. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a cég legfőbb szerve felszámoló szervezetet választott meg végelszámolónak, a nyilvános értékesítés a felszámolási eljárás nyilvános értékesítési szabályaiban előírt módon is lefolytatható.”

(2) A Ctv. 118/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

(3) A Ctv. 118/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.”

(4) A Ctv. 118/B. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy - végelszámolás esetén - nem vagy nem teljeskörűen teljesítette a 98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a 104. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(7) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglalt alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére kényszertörlési eljárásban kerül sor.”

6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

45. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

m) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal”

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

7. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

46. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a cégmásolatot nem csatolja a kérelemhez, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.”

(2) A Kjnp. 36/P. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett személyében átalakulás vagy egyesülés folytán bekövetkező jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetésére.”

(3) A Kjnp. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítása című alcím címében a „jogutódjának megállapítása” szövegrész helyébe a „jogutódlásának nyilvántartási átvezetése” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti a Kjnp. 36/P. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban a „- szétválással történő megszűnés esetén -” szövegrész, valamint a „jogerősen” szövegrész.

8. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

47. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) 2. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A közjegyző által elektronikusan kézbesíteni rendelt irathoz (a továbbiakban: elektronikus irat) a címzett a regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá. A kézbesítendő elektronikus irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a MOKK rendszere rendszerüzenetben értesítést küld.

(2) Az elektronikus iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.

(3) Ha a címzett az elektronikus irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételét követő nyolc munkanapon belül az iratot nem veszi át, akkor az iratot a hozzáférhetővé válást követő nyolcadik munkanapon hirdetmény útján kell kézbesíteni. A hirdetmény közzétételét követő napon az elektronikus irat kézbesítettnek tekintendő.

(4) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazza azzal a felhívással, hogy az irat a rendszerben megtekinthető a közzétételtől számított 15 napon belül. A hirdetmény szövege tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy az irat a hirdetmény közzétételét követő napon kézbesítettnek tekintendő. A hirdetményi kézbesítésről a címzett rendszerüzenetben értesítésül.”

(2) A Hbnytv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

[A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszer felületén az erre szolgáló adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával a következő hitelbiztosítéki nyilatkozatokat teheti meg:]

f) jogszerzési nyilatkozat

fa) tulajdonjog, más jog, követelés biztosítéki célból történő átruházásáról,

fb) vételi jog biztosítéki célból történő kikötéséről,

g) egyéb, e törvény szerinti nyilatkozat.”

(3) A Hbnytv. a 19. §-t követően a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Jogszerzési nyilatkozat

19/A. § A nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházására vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő engedésére nem fogyasztó részéről vállalt kötelezettséget tartalmazó szerződés alapján e szerződés megkötésének tényét és az átruházó, illetve a vételi jogot engedő személyét a jogszerzésre jogosult akként köteles a nyilvántartásba bejegyeztetni, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatának a nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére a zálogjogosulti nyilatkozatra, illetve ennek a nyilvántartásba való bejegyzésére és törlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a zálogjogosult alatt a jogszerzésre jogosultat, a zálogkötelezett alatt pedig az átruházót, illetve a vételi jogot engedőt kell érteni.”

(4) A Hbnytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zálogjogosult vagy a zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén - a 24/A. §-ban foglalt kivétellel - a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának (a jogutód személyének) a nyilvántartásban való átvezetéséről a közjegyző az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a szerinti nemperes eljárásban határoz.”

(5) A Hbnytv. 12. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A zálogjogosult, vagy zálogkötelezett személyében átalakulás, vagy egyesülés folytán bekövetkező jogutódlást a jogutód, illetve a zálogjogosult vagy zálogkötelezett - a hitelbiztosítéki rendszer felületén az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával - bejelentheti, és egyidejűleg a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett hitelbiztosítéki rendszerben tárolt nyilatkozatainak, illetve bejegyzéseinek módosítása érdekében jogutódi hozzáférési jogosultságot kérhet.

(2) A kérelmezőnek a jogutódlás tényét

a) a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégmásolattal, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd megszűnt,

b) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet esetén a másolattal, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd megszűnt, vagy

c) - az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetén - a jogutódlásról rendelkező jogerős bírósági, hatósági határozattal vagy a jogutódlást igazoló egyéb irattal

kell igazolnia.

(3) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratot a kérelemhez nem csatolja, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti elektronikus adatlapon továbbított adatok megegyeznek a csatolt iratokban szereplő adatokkal, és eleget tesznek a hitelbiztosítéki rendszer további alakszerűségi követelményeinek, valamint a kérelmező a díjat megfizette, a közjegyző az adatokat a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésére vonatkozó szabályok szerint rögzíti a hitelbiztosítéki rendszerben és a jogutódként rögzített személy számára hozzáférési jogosultságot biztosít a zálogjogosult vagy zálogkötelezett hitelbiztosítéki rendszerben tárolt nyilatkozataihoz, illetve bejegyzéseihez. A közjegyző a hozzáférési jogosultság megadásával egyidejűleg a zálogjogosult vagy zálogkötelezett állandó képviselője képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adatot törli.

(5) A kérelmező a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, külön felhívás nélkül köteles a közjegyzői díjat megfizetni. Ha a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - hiányos, valamint, ha a kérelmező a díjat az előírt határidőn belül nem fizeti meg, a közjegyző - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.

(6) A (4) bekezdés szerinti rögzítés és jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a közjegyző a Kjnp. közös eljárási szabályai szerint végzéssel határoz. Az eljárásban a közjegyző a kérelemhez csatolt iratok alapján dönt, egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti végzéseket a közjegyző a 6/A. § szerint a hitelbiztosítéki rendszeren keresztül elektronikusan rendeli kézbesíteni a kérelmező, valamint a jogelőd és a jogutód állandó képviselője részére. E végzések ellen a kérelmező, a jogutód és a jogelőd állandó képviselője a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Kjnp. közös eljárási szabályai szerint fellebbezhet. A közjegyző végzése elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(8) A zálogkötelezett az (1) bekezdés szerinti jogutódlás zálogjogosult általi átvezetéséről rendszerüzenetben értesül. Az átvezetés akkor válik hatályossá, ha a bejegyzés módosítástól számított harminc napon belül a zálogkötelezett nem tett bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.

(9) A zálogjogosult (1) bekezdés szerinti jogutódlás zálogkötelezett általi átvezetéséről rendszerüzenetben értesül. Az átvezetés akkor válik hatályossá, ha a bejegyzés módosítástól számított harminc napon belül a zálogjogosult nem tett bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.

(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat is csak a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója teheti meg, és csak abban az esetben, ha a nyilatkozattal érintett személy is a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója; e személyek felhasználói regisztrációjára e törvény rendelkezései az irányadók.

(11) Az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a faktoring szerződés és a pénzügyi lízingszerződés, valamint nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházására vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződés esetén.”

(6) A Hbnytv.

a) 9. §-ának nyitó szövegrészében a „lízingszerződést” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést” szöveg,

b) 10. § (5) bekezdésében a „Ha zálogszerződés, tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoring szerződés vagy lízingszerződés” szövegrész helyébe a „Ha zálogszerződés, tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoring szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződés” szöveg,

c) 24. § (6) bekezdésében a „lízingszerződés” szövegrész helyébe a „lízingszerződés, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződés” szöveg,

d) 25. § (1) bekezdésében a „zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő)” szövegrész helyébe a „zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő, átruházó, vételi jogot engedő)” szöveg,

e) 25. § (2) bekezdésében a „lízingszerződéssel” szövegrész helyébe a „lízingszerződéssel, továbbá tulajdonjogának biztosítéki célból történő átruházásáról vagy vételi jogának biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződéssel” szöveg,

f) 27. § (5) bekezdésében a „lízingszerződéssel” szövegrész helyébe a „lízingszerződéssel, továbbá tulajdonjogának biztosítéki célból történő átruházásáról vagy vételi jogának biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződéssel” szöveg

lép.

9. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

48. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

s) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

10. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

49. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,”

[szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2) A Bit. 138. § (1) bekezdésében

a) a „továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,” szövegrész helyébe a „továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval,” szöveg,

b) a „szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy” szövegrész helyébe a „szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy” szöveg

lép.

11. Záró rendelkezések

50. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

51. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére