Időállapot: közlönyállapot (2017.V.26.)

2017. évi LVI. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

1. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,

b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,

c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,

d) az ország környezeti állapotának javulásához,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,

f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,

h) a tiszta ivóvíz biztosításához,

i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.”

2. § (1) Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.”

(2) Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:

a) az arborétumra;

b) a közparkra;

c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;

e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;

f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;

h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;

j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;

k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.”

(3) Az Evt. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

3. § (1) Az Evt. 5. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;”

(2) Az Evt. 5. § 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;

13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;”

(3) Az Evt. 5. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;”

(4) Az Evt. 5. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;”

(5) Az Evt. 5. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„31. erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján - faapríték esetében annak származása alapján - a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető

a) hengeres vagy hasított faanyag,

b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve

c) faapríték;”

(6) Az Evt. 5. §-a a következő 42-50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„42. erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;

43. erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - létrehozott erdei burkolt út;

44. épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával - létrehozott erdei földút;

45. közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján - a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül - létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;

46. erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;

47. őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

48. idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

49. intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj;

50. termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj.”

4. § (1) Az Evt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Erdőnek minősül az Adattárban:

a) erdőrészletként, vagy

b) szabad rendelkezésű erdőként

nyilvántartott terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy

bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

a) közút,

b) vasút,

c) folyó,

d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy

e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa

nem szakítja meg.

(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.”

(2) Az Evt. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban - ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával - borítja a területet.

(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban - a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2) Az erdészeti hatóság

a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy

b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból

előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(3) Ha

a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.”

5. § (1) Az Evt. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:)

e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;”

(2) Az Evt. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy - a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével - az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.”

(3) Az Evt. 7. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális - erdőtelepítés esetén tervezett - természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).

(6) A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében - a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

(7) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.”

6. § Az Evt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben - ide nem értve az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőt - az e törvény hatálybalépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető.”

7. § Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője - a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően - a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát.”

8. § Az Evt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,

b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,

c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,

örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,

b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és

c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben - a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - tilos a tarvágás.

(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az

a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy

b) a természetes újulat megőrzése - sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése - érdekében

indokolt.

(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kártalanítási igényt nem keletkeztet.”

9. § Az Evt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdő

a) telepítését,

b) felújítását, valamint

c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését

- annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal - előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.

(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

10. § Az Evt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

11. § Az Evt. 13. § és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„13. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;

b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;

c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;

d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;

e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;

f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;

g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;

h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;

i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban - az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt

a) tisztásként,

b) erdei farakodóként és készletező helyként,

c) nyiladékként,

d) cserjésként vagy

e) erdészeti létesítményhez tartozó területként

- az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően - fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének - az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével - fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(4) Az erdészeti hatóság

a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy

b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti

célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik - az érintett miniszter kezdeményezésére - visszavonja.

(5) Ha

a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre - az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül

a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17-20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77-85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)

vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - a fátlan állapotban tartott erdő kivételével - az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.”

12. § Az Evt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Evt. „Az erdészeti létesítmény” alcíme a következő 15/A. §-sal és 15/B. §-sal egészül ki:

„15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;

b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;

d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,

b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint

c) az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -

létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítését, bővítését, korszerűsítését, valamint rendeltetése megváltoztatását annak megvalósulásától számított 30 napon belül az erdészeti hatóság részére bejelenti.

(8) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint - összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben - hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.”

13. § (1) Az Evt. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.”

(2) Az Evt. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.”

14. § Az Evt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek - a haszonvételi joggyakorlás kivételével - az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.”

15. § Az Evt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását - a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel - 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és - a határozott idejű szerződéseket kivéve - a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult - a haszonvételi joggyakorló kivételével -, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, - a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) állandó lakhely,

ae) adóazonosító jel vagy adószám,

af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

ag) erdőgazdálkodói kód,

ah) levelezési cím;

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) képviselő neve,

bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

be) adószám,

bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

bg) erdőgazdálkodói kód;

c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

ca) a település neve,

cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,

cc) a földrészlet helyrajzi száma,

cd) az alrészlet jele,

ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,

cf) a földterület erdészeti azonosítója,

cg) a használt terület nagysága,

ch) a használat jogcíme,

ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,

cj) a használat időtartama,

ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;

d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint

b) a (7) bekezdés c) pont ch)-cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

16. § Az Evt. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni)

c) a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.”

17. § Az Evt. „Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.

(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt

a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének - ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy

b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését

kell érteni.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 20-21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.”

18. § Az Evt. „Erdőgazdálkodási haszonbérlet” alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai

20. § (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.

(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.

(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.

20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.

(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

(3) Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon

a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy

b) erdőkezelésbe adás útján

társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.

(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.

20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel - a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével - gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.

20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2) Haszonbérlet esetében a szerződő felek

a) a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,

b) a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,

c) a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak.

20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó

a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,

b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.

(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

(3) A 21/B. § (7) bekezdésében vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21. § (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentésére.

(2) Ha a (1) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében, valamint a 21/B. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.

(3) Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve, ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony megszűnik.”

19. § Az Evt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Erdőkezelés

21/A. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).

(2) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.

(3) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.

21/B. § (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.

(2) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.

(3) Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

(4) Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben - erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításáig terjedő időszakban - felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

(5) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.

(6) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

(7) Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.

(8) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő

a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy

b) a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget.”

20. § (1) Az Evt. 22. §-a és 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„22. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait -egymással megfelelően összehangolva - az erdő rendeltetései határozzák meg.

(2) Az erdő rendeltetéseként a

a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,

b) 25. § szerinti közjóléti, és

c) 26. § szerinti gazdasági

rendeltetések határozhatók meg.

23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését

a) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,

b) erdei génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,

c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,

d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,

e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő elhelyezkedése és természetességi állapota alapján a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelyeken,

f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján

a b)-d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

a) a miniszter,

b) a környezetvédelemért felelős miniszter,

c) a természetvédelemért felelős miniszter,

d) az oktatásért felelős miniszter,

e) az egészségügyért felelős miniszter,

f) a honvédelemért felelős miniszter,

g) a határrendészetért felelős miniszter,

h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

j) a vízvédelemért felelős miniszter,

k) a közlekedésért felelős miniszter,

l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy

m) az érintett települési önkormányzat jegyzője

is kezdeményezheti.

(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.

(5) Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.

(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését

a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,

b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy

d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.”

(2) Az Evt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2) A természetvédelmi rendeltetést - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

(3) Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében - védett természeti terület, illetve a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.

(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.”

21. § (1) Az Evt. 24. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

g) part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;”

(2) Az Evt. 24. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak.:)

k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;”

(3) Az Evt. 24. § (2) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

o) Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő, közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, és a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő;

p) különleges védelmi rendeltetések:

pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;

pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;

pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.”

22. § Az Evt. 26. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:

(Gazdasági rendeltetések az alábbiak:)

e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;

f) tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;

g) kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;

h) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.”

23. § Az Evt. „Az erdő rendeltetésének megváltoztatása” alcím helyébe a következő alcím lép:

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok

27. § (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

(3) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növényegészségügyi, vagy erdővédelmi okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést követően lehet végezni.

(4) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28. § (1) Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására Natura 2000 területen lévő, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28/A. § (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,

b) Natura 2000 rendeltetésű erdőben a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhely kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,

c) Natura 2000 területen kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a faj monitorozott adatok alapján megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében, valamint

d) fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében,

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.

(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.

(3) Az erdőgazdálkodás 27. §-ban, 28. §-ban, vagy (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó korlátozására az erdőgazdálkodóval való megállapodás alapján kerülhet sor.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően korlátozza.

(5) A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,

b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafaj összetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá

c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,

b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint

c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

a) az erdészeti hatóság

aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,

ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve

ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá

b) az erdőgazdálkodó

ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,

bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve

c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.”

24. § (1) Az Evt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása

28/E. § (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)-c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt - kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,

b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,

c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,

d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,

e) a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,

f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén - amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi - a véghasználat befejezésének korlátozására, g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására

közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.”

(2) Az Evt. 28/E. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az erdőgazdálkodás (2) bekezdésben foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén az erdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.

(4) A miniszter évente tájékoztatót tesz közzé az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.”

25. § Az Evt. „Az üzemmód” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Az erdőgazdálkodás üzemmódja

29. § (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során - az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban - alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:

a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;

b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;

c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;

d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében - felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.

(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.

(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság - a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével - szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.”

26. § Az Evt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);

b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,

c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),

d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint

e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.”

27. § Az Evt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként - körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

a) igazgatási tevékenység keretében

aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és

ab) összegyűjti - örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként - az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint

b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)

ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,

bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és

bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

(2) A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap. Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(3) A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.

(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését

a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,

b) az a) pontba nem tartozó, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével közli.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére - a döntés közlése mellett - megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban

a) ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során, vagy

b) az erdőgazdálkodó kérelmére

módosíthatja az erdőtervet.

(9) Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.”

28. § Az Evt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter - az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett - Adattárat működtet.

(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,

b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,

c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,

d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,

e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:

ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,

ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,

ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,

ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,

g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,

h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,

i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,

j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:

ja) megnevezés, egyedi azonosító,

jb) földrajzi elhelyezkedés,

jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,

k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint

l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.

(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján - nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a művelési ág módosítását.”

29. § (1) Az Evt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít

a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,

  Vissza az oldal tetejére