Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.8.)

2017. évi LXI. törvény

egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról * 

1. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

1. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]

k) bizalmi vagyonkezelési tevékenység.”

(2) Az Ütv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Bizalmi vagyonkezelési tevékenység és egyéb ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.”

2. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

2. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzéssel egyidejűleg a 17. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti tényt - külön erre irányuló kérelem nélkül is - fel kell jegyezni.”

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a 10. § c)-g) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-g) pontjaiban említett végrehajtható okiratok kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.”

(2) A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”

4. § A Vht. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat elektronikus úton a Kar hivatali szervének, amely továbbítja az ügyelosztás szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes azon végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó).”

5. § A Vht. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint a zálogjogi és hitelbiztosítéki nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bekezdés, 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.”

6. § A Vht. 139. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ingatlan a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási programban használt ingatlan, becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.”

7. § A Vht. 240/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Kar hivatali szervének vezetője jóváhagyásával az állandó helyettes és az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási ügyek átadása során megállapodhatnak úgy is, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó csak a kinevezését követően elrendelt végrehajtási ügyekben jár el.”

8. § A Vht. 241. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Helyszíni eljárási cselekményt a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtói szakvizsgát letette. Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát letette.”

9. § (1) A Vht. 243. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettese és közte létrejött, az állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást.”

(2) A Vht. 243. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. Amennyiben az állandó helyettes a helyettesi feladatainak ellátásában akadályozva van, nem látja el vagy arról lemondott, a Kar hivatali szervének vezetője a helyettesi feladatok ellátására a Kar elnökségével történő egyeztetést követően állandó helyettest nevez ki. A végrehajtó kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat.”

10. § A Vht. a következő 306/Z. §-sal egészül ki:

„306/Z. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi LXI. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.7.) megállapított 132/F. § (6) bekezdését, 145/B. §-át, 158. § (5) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a Módtv.7. hatálybalépését követően a Módtv.7.-vel megállapított rendelkezéseknek megfelelően kerülnek a soron következő árverések kitűzésre.

(2) E törvénynek a Módtv.7.-vel megállapított 240/A. § (7) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépését követően újonnan kinevezett kerülő önálló bírósági végrehajtók vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv.7.-vel megállapított 115. § (1) bekezdését, 139. § (4) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”

11. § Hatályát veszti a Vht.

a) 47. § (2) bekezdésében az „a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt,”,

b) 79/G. § (1) bekezdésében a „,továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának”,

c) 132/A. § (3)-(5) bekezdése,

d) 132/F. § (6) bekezdésében, 145/B. §-ában az „az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig”,

e) 158. § (5) bekezdésében az „az utolsó átvételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig” szöveg.

4. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

12. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 5. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A cég nevét (rövidített nevét)]

„f) határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég esetén „egyesülés céljára alapított” („e.a.”)”

(toldattal kell használni.)

13. § A Ctv. 30. §-a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ha a cég jegyzett tőkéjének emelése során a pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására sor kerülhet a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint harmadik személynek történő fizetéssel is, a változásbejegyzési kérelemhez ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozatot kell csatolni a változás bejegyzéséhez szükséges pénzbeli vagyoni hozzájárulás megfizetésének megtörténtéről.”

14. § (1) A Ctv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A változásbejegyzési kérelem elbírálására - a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt eltérésekkel - egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak.”

(2) A Ctv. 50. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó kérelem esetén a hiánypótlási határidő legfeljebb negyvenöt nap lehet.

(2b) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság vagy a zártkörűen működő részvénytársaság a működési formája megváltoztatásának elhatározását és annak az 52. § (1) bekezdése szerinti bejelentését követően kizárólag a jegyzett tőkéjének emeléséről nyújt be változásbejegyzési kérelmet, a cégbíróság a kérelemről a kérelem érkezésétől számított három munkanapon belül határoz. A kérelem vagy a kérelemhez csatolt okiratok bármely hibája vagy hiányossága esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Elutasítás esetén a cég a kérelmét a 45. § (5) bekezdése alkalmazásával ismételten benyújthatja. Ha a kérelem szerinti változás bejegyzésére vagy a kérelem elutasítására a kérelem érkezésétől számított három munkanapon belül nem kerül sor, a határidő leteltét követő munkanapon a változásbejegyzés - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - a törvény erejénél fogva, automatikus bejegyzéssel megtörténik.”

15. § A Ctv. 61/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a cégjegyzékben a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölése mellett. Ha a zálogjogosult adatait a cégjegyzék már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.”

16. § A Ctv. 1-3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

17. § A Ctv.

a) 27. § (3) bekezdés c) pontjában a „zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát)” szövegrész helyébe a „zálogjogosult (zálogjogosulti bizományos) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), zálogjogosulti bizományos esetén e minőségét” szöveg,

b) 30. § (5) bekezdésében a „rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét” szövegrész helyébe a „rendelkezésre bocsátott, a pénzforgalmi számla megnyitásáig a cég működése során fel nem használt pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét” szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében az „és db) alpontjaiban” szövegrész helyébe az „alpontjában” szöveg,

d) 52. § (3) bekezdésében a „bejegyzés napja a 2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „változás időpontja a 2. számú melléklet” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Ctv. 52. § (3) bekezdésében az „és db)” szövegrész.

5. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

19. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tetv.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Ha az egyesülés egy olyan társaságba történő beolvadás útján történik, amely rendelkezik az összes olyan részesedéssel és az összes egyéb értékpapírral a beolvadó társaságban, amely a legfőbb szerv ülésén szavazati jogot biztosít, akkor a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint a 4. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazandó, és a beolvadó társaságok legfőbb szerveinek az egyesülési szerződés elfogadásáról nem kell szavaznia.

(2) Ha az egyesülés egy olyan társaságba történő beolvadás útján történik, amelynél az átvevő társaság rendelkezik a beolvadó társaság részvényeinek, illetve szavazati jogot biztosító egyéb értékpapírjainak legalább 90%-ával, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 24. § (6) bekezdése alkalmazható akkor is, ha az átvevő társaság nem részvénytársaság.”

20. § A Tetv. a 13. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő magyarországi székhelyű társaságokra vonatkozó különös szabályok

13/A. § (1) Határokon átnyúló egyesülésben átvevő társaságként való részvétel céljára is alapítható magyarországi székhellyel tőkeegyesítő társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő társaság).

(2) Ha az átvevő társaság a cégbejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy határokon átnyúló egyesülésben átvevő társaságként való részvétel céljából jön létre, a cégbejegyzési kérelméhez csatolnia kell a 3. § és a 4. § szerinti okiratokat is azzal, hogy az egyesülési szerződés közös tervezetét és az egyesülési beszámolót a beolvadó tőkeegyesítő társaság vezető tisztségviselője készíti elő és írja alá.

(3) Az átvevő társaság alapításakor vezető tisztségviselő kijelölésére, felügyelőbizottság létrehozására, továbbá könyvvizsgáló választására nem kerül sor. Az egyesülés napjáig, illetve a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás bejegyzéséig az alapító, több alapító tag esetén a kijelölt alapító tag - a tagsági jogviszonya körében - ellátja az ügyvezetési és képviseleti feladatokat is. Az alapító, kijelölt alapító tag az ügyvezetési és képviseleti feladatai ellátására általános meghatalmazást adhat harmadik személy részére (tulajdonosi képviselő). Az általános meghatalmazást a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell. Az alapító, a kijelölt alapító tag vagy a tulajdonosi képviselő az átvevő társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője, akire a vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró okokat és felelősségi szabályokat alkalmazni kell.

(4) Az átvevő társaság pénzforgalmi számlát nem nyit. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésének igazolásáról ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt - (3) bekezdés szerinti - képviselő általi nyilatkozatot kell a cégbejegyzési kérelemhez csatolni.

(5) Az átvevő társaság cégbejegyzési eljárása során az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadásának feltételeit megvizsgálja, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. §-ában foglaltak szerint jár el, azonban az átvevő társaság számára adószámot nem állapít meg. Ha az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adószám megállapításának akadálya nem merült fel, az adószám kiadásának elmaradása az átvevő társaság cégnyilvántartásba való bejegyzését nem akadályozza. Ha az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adószám kiadásának megtagadását megalapozó akadályt állapított meg, a cégbíróság a Ctv. 44/A. §-a szerint jár el.

(6) Az átvevő társaság cégbejegyzési eljárása során statisztikai számjelet nem kap.

(7) A cégbíróság az átvevő cég cégnevét „egyesülés céljára alapított” („e.a.”) toldattal jegyzi be a cégjegyzékbe. A toldatot a cégbíróság az egyesülés napjával vagy a 13/D. § szerinti változásbejegyzési kérelem bejegyzésével egyidejűleg törli.

13/B. § (1) Az átvevő társaság az egyesülés napjáig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás bejegyzéséig harmadik személyekkel polgári jogi jogviszonyt nem létesíthet, kötelezettséget nem vállalhat, jogokat nem szerezhet és az átvevő társaság, illetve a képviseletét ellátó személy kizárólag az egyesülés megvalósulása érdekében hozhat döntést, illetve járhat el.

(2) A cégbejegyzéstől az egyesülésig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás bejegyzéséig az átvevő társaság cégadataiban kizárólag a cégnév, a székhely, a képviselő és a tag tekintetében történhet változás.

(3) Az átvevő társaságot az egyesülés napjáig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás bejegyzéséig az adóregisztráción kívül Art. szerinti adókötelezettség nem terheli.

13/C. § (1) Az átvevő társaság egyesülése során a Ptk. 3:40. § c) pontja és a 3:101. § (2) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás nem alkalmazandó.

(2) Az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti közzétételre az Átv. szerinti közzététellel egyidejűleg kerülhet sor.

(3) Az átvevő társaság alapítói a társaság létesítő okiratának aláírásával egyidejűleg is dönthetnek a 3. § és a 4. § szerinti okiratok elfogadásáról, amely esetben az alapítók nyilatkozata azon a napon válik hatályossá, amely napon az átvevő társaságot a cégbíróság bejegyzi. Az átvevő társaság bejegyzésével a cégbírósági bejegyző végzés az egyesülési szerződés részévé válik.

13/D. § (1) Ha az egyesülés bejegyzésére az átvevő társaság cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított egy éven belül nem kerül sor - kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet -, az átvevő társaságot a cégbíróság automatikusan meghozott végzéssel - e törvényre való hivatkozással - jogutód nélkül hivatalból törli a cégjegyzékből. Az átvevő társaság törlése esetén a társaság jogviszonyainak lezárására a Ptk. 3:101. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a vezető tisztségviselőt terhelő kötelezettség és felelősség az átvevő társaság bejegyzett képviselőjét terheli.

(2) Az egyesülés bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelemben és annak mellékletét képező - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt - létesítő okiratban meg kell jelölni a jogutód vezető tisztségviselőjét és képviselőjét, továbbá - a 13/A. § (4) bekezdésében meghatározott alakisági feltételeknek megfelelő vezető tisztségviselő általi nyilatkozattal igazolni kell, hogy a jogutód társaság jegyzett tőkéje teljes egészében rendelkezésre bocsátott. A jogutód vagyonmérlege jegyzett, de még be nem fizetett tőke összeget nem tartalmazhat, továbbá - korlátolt felelősségű társaság jogutód esetén - a Ptk. 3:162. § szabályainak alkalmazására a jogutód társaság létesítő okiratában nincs lehetőség.

(3) Beolvadás esetén a továbbműködő átvevő, összeolvadás esetén a jogutód társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogutód) az egyesüléstől a cégformájára irányadó általános szabályok szerint működik tovább azzal, hogy az egyesülés bejegyzésétől számított nyolc napon belül a jogutód vezető tisztségviselője köteles pénzforgalmi számlát nyitni és az alapításkor rendelkezdésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét is a számlára befizetni. Az egyesülés bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás során - a Ctv. 57. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatással együtt - a jogutód társaság részére az állami adó- és vámhatóság adószámot állapít meg azzal, hogy az adószám kiadását követően az Art. 24/D. § szerint jár el. A jogutód társaság az egyesülés bejegyzésével statisztikai számjelet kap.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határidő letelte előtt az átvevő társaság változásbejegyzési kérelemmel kezdeményezheti a cégformájára irányadó általános szabályok szerinti továbbműködését. A változásbejegyzési kérelemben és annak mellékletét képező - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt - létesítő okiratban meg kell jelölni a társaság vezető tisztségviselőjét és képviselőjét. A változás bejegyzésére csak azt követően kerülhet sor, hogy az állami adó- és vámhatóság - a cégbejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - a társaság részére adószámot, a Központi Statisztikai Hivatal pedig statisztikai számjelet állapít meg. A cég pénzforgalmi számlájára a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) A jogutód társaság üzleti éve az egyesülés napjával kezdődik. A (4) bekezdés szerinti esetben a társaság üzleti éve a változásbejegyzési kérelem cégbírósági bejegyzésének napjával kezdődik. Az átvevő társaság az alapítás és az egyesülés, illetve a változásbejegyzés időpontja közötti időszakban felmerült gazdasági eseményeket a társaság az egyesülés, illetve a változásbejegyzés napjával számolja el nyilvántartásaiban.”

21. § A Tetv. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi LXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 13/A-13/D. §-át a Módtv. hatálybalépését követően benyújtott cégbejegyzési kérelmek esetében kell alkalmazni.”

6. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

22. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:311. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben.”

23. § A Ptk. 6:325. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles személyt. A kijelölésnek a vagyonkezelőhöz intézett nyilatkozattal történő elfogadása esetén a kijelölt személyt a vagyonrendelő jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik abban a körben, amelyben a szerződés e jogait és kötelezettségeit nem korlátozta.”

24. § A Ptk. 6:326. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha)

e) a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést - annak eltérő rendelkezése hiányában - felmondja.”

25. § A Ptk. 6:329. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a vagyonkezelő által a végrendeletben meghatározott tartalommal történő elfogadásával a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.”

26. § A Ptk. 7:80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).”

27. § A Ptk. 7:96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna.”

7. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

28. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 5. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § A korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság a jegyzett tőkéjének felemelése során - kivéve a zártkörűen működő társaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó tőkeemelést - a pénzbeli vagyoni hozzájárulás társaság részére történő rendelkezésre bocsátásának minősül az is, ha a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló személy a befizetni vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint a társaságot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként harmadik személynek fizeti meg. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a cégjegyzék adata szerint a társaság ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás vagy végrehajtás folyik, továbbá, ha a társaságot jogerősen megszűntnek nyilvánították.”

8. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

29. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) 2. § 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

vezető állású személy:)

c) ügyvédi iroda esetén az irodavezető, illetve a szervezeti képviseletet ellátó személy, valamint

d) akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként határoz meg.”

30. § A Bvktv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység a hivatal által kibocsátott engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető.

(2) Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet

a) Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), valamint

c) ügyvédi iroda

(a továbbiakban együtt: bizalmi vagyonkezelő vállalkozás) végezhet.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás

a) megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak,

b) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

c) - ide nem értve az ügyvédi irodát - főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végez,

d) - ide nem értve az ügyvédi irodát - köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni,

e) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy az állami adóhatóságnál tartozása nem áll fenn, valamint

f) nem lehet olyan vállalkozás, amelynek felügyeleti szerve - az engedély kiadása iránti kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül - tevékenység-végzési engedélyét hivatalból visszavonta.

(4) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagja (tulajdonosa) nem folytathat üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.”

31. § (1) A Bvktv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében a hivatal megkeresésére az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőre, annak tagjára, valamint vezető állású személyére vonatkozóan a jó üzleti hírnevet befolyásoló, az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló információ átadása érdekében adatot szolgáltat. A hivatal az adatokat az eljárás jogerős lezárásáig kezelheti.”

(2) A Bvktv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a hivatalnak határozattal kell megállapítania. Jó üzleti hírnévvel rendelkezik az,

a) aki mentes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól, valamint biztosítani képes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megbízható, gondos irányítását, ellenőrzését, illetve működését,

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható.”

32. § (1) A Bvktv. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni)

b) cégjegyzékszámát vagy ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,”

(2) A Bvktv. 6. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni)

e) számviteli törvény szerinti beszámolóját,”

33. § (1) A Bvktv. 10. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell)

j) a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények szerinti szabályzatának elfogadásáról tett nyilatkozatot,

k) a kérelmező pénz- és értékkezelési szabályzatát,”

(2) A Bvktv. 10. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell)

n) ügyvédi iroda esetén az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvételről szóló igazolást,”

(3) A Bvktv. 10. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell)

q) a kérelmező vezető állású személyének, természetes személy tagjának, munkavállalójának hatósági erkölcsi bizonyítványát annak igazolására, hogy velük szemben a 4. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn,”

34. § Bvktv. 11. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem csatolta a 10. § (2) bekezdés q) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítványt, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a kérelmező vezető állású személyére, természetes személy tagjára, munkavállalójára vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(4) A hivatal a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az állami adóhatóságtól közvetlenül szerzi be.

(5) A hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyezési eljárásával összefüggésben felmerült adótitkot megismerheti és kezelheti.”

35. § A Bvktv. 6. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A hivatal engedélyezési eljárása esetén az ügyintézési határidő 9 hónap.”

36. § A Bvktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás

aa) elnevezését,

ab) székhelyét,

ac) telefonszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét,

ad) ügyintézésre szolgáló helyiségének címét, ahol tevékenységet folytat,

ae) cégjegyzékszámát vagy ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,

af) nyilvántartási számát,

b) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenység-végzési engedélyét kiadó határozat jogerőre emelkedésének napját,

c) az engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napját,

d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő - 31. § (1) bekezdése szerinti - körülményeket.”

37. § A Bvktv. IV. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(2) Ha a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tevékenységét nem üzletszerűen látja el,

a) meg kell felelnie a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak, valamint

b) tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.”

38. § A Bvktv. 20. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bejelentéshez mellékelni kell)

c) a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények szerinti szabályzatának elfogadásáról tett nyilatkozatot.”

39. § A Bvktv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hivatal nyilvántartásba vételi eljárása esetén az ügyintézési határidő 60 nap.”

40. § A Bvktv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága céljából nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt adatokat,

b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,

c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,

d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő - 31. § (1) bekezdése szerinti - körülményeket.

(3) A nyilvántartás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően semmilyen jog vagy tény fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja. A bizalmi vagyonkezelési szerződés valósággal egyezőségéért, a bejelentésben szereplő adatok helyességéért a bejelentő felel.”

41. § A Bvktv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

V. Fejezet

A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE FELTÉTELEINEK VALÓ MEGFELELÉS VIZSGÁLATA

17. A vizsgálat általános szabályai

31. § (1) A hivatal a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei megvalósulnak-e

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és

b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok

vonatkozásában.

(2) A hivatal az e törvényben meghatározott engedélyezési, valamint nyilvántartásba-vételi feltételek fennállásáról tett nyilatkozatok valóságnak való megfelelőségét azok valótlanságára utaló alapos ok esetén vizsgálja.

(3) A hivatal visszavonja az engedélyt, vagy törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, ha az engedély kiadásához vagy a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.”

18. Az engedélyezési feltételek fennállásának vizsgálata

32. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás évente - felhívás nélkül, legkésőbb az adott év július 30. napjáig - köteles igazolni a hivatalnak, hogy az engedélykiadás feltételei fennállnak. Ennek érdekében megküldi a hivatalnak az engedélykiadási kérelemhez csatolandó - az ismételt igazolás benyújtásától számított harminc napnál nem régebbi - okiratokat, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás könyvvizsgáló által ellenőrzött számviteli törvény szerinti beszámolóját.

(2) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által benyújtandó mellékletek - ide nem értve a számviteli törvény szerinti beszámoló - tartalma nem változott, erről elegendő nyilatkozatot tenni.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

33. § A hivatal indokolt esetben a 32. § (1) bekezdése szerinti tartalmú, illetve a hivatal által meghatározott egyéb, a vizsgálat ellátásához szükséges adatokat tartalmazó rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást.

34. § Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a hivatal felhívása ellenére sem tudja megfelelően igazolni azt, hogy az engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak, a hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét visszavonja.

35. § A hivatal e cím szerinti vizsgálata nem minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység feletti felügyeleti tevékenységnek.”

42. § A Bvktv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Akkor nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által igénybevett jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a bizalmi vagyonkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás részére munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kétséget kizáróan bizonyítja, hogy annak költsége nem tartozik bele a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatosan az ügyfél által a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy harmadik személy részére teljesítendő bármilyen díjba vagy költségbe.”

43. § A Bvktv. a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

29/A. Átmeneti rendelkezés

48/A. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység vonatkozásában az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony mellett a Módtv. hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt is számításba kell venni.

(2) Semmis az a bizalmi vagyonkezelési szerződés, amelynek megkötése az (1) bekezdés alkalmazása folytán üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását valósítja meg.

(3) Ha a Módtv. hatálybalépése előtt kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben kijelölt, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak, e követelménynek 2017. december 31. napjáig kell eleget tennie, ellenkező esetben e határidő lejártát követő napon a vagyonkezelői megbízatása megszűnik. Az átlátható szervezetre vonatkozó előírások teljesítését a hivatal számára be kell jelenteni.

(4) A Módtv. hatálybalépésekor tevékenység-végzési engedéllyel rendelkező bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a Módtv.-vel megállapított engedélyezési feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámolóját a Módtv. hatálybalépését követő évben a 32. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettsége keretében nyújtja be.”

44. § A Bvktv.

a) 1. § b) pontjában a „nyilvántartási eljárására” szövegrész helyébe a „nyilvántartási eljárására, az engedélyezési feltételek meglétének vizsgálatára” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a „köteles” szövegrész helyébe a „saját tőkéjén felül köteles” szöveg,

c) 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „módosítását” szövegrész helyébe a „módosítását, vagy egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratát” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a „kezelt vagyonra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása” szövegrész helyébe a „bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges feltételek teljesülésének vizsgálata” szöveg,

e) 13. § (2) bekezdésében és 15. § a) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

f) 13. § (3) bekezdés b)-c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

g) 15. § b) pontjában a „megszűnt” szövegrész helyébe a „jogutód nélkül megszűnt” szöveg,

h) 18. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

i) 11. alcímének címében a „bejelentése” szövegrész helyébe az „, és annak bejelentése” szöveg,

j) 20. § (2) bekezdésében a „látja el” szövegrész helyébe a „látja el, és megfelel a 18/A. §-ban foglalt feltételeknek” szöveg,

k) 21. § (1) bekezdésében a „csatolta” szövegrész helyébe az „a bizalmi vagyonkezelő csatolta” szöveg,

l) 30. §-ában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

m) 31. § (1) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

n) 46. § (1) bekezdésében a „rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „, ügyvédi iroda felszámolására a Cstv. rendelkezéseit” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a Bvktv.

a) 1. § d) pontja,

b) 2. § 2. pont b) alpontjában az „és” szövegrész,

c) 10. § (2) bekezdés o)-p) pontja,

d) 14. § (1a) bekezdése,

e) 21. § (1) bekezdésében az „a bejelentett szerződés érvényesen létrejött és” szöveg,

f) 24. § (1a) bekezdése,

g) 28. §-ában az „a Ket. szerinti” szöveg,

h) 19-21. alcíme,

i) 39. § (1) bekezdésében az „, a hatósági ellenőrzés” szöveg,

j) 39. § (2) bekezdése,

k) 40. § (2) bekezdése,

l) 24. alcíme,

m) 44. § (2) bekezdése,

n) 45. § (3)-(4) bekezdése,

o) 1. melléklete.

9. Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 35. §, a 39. §, a 44. § e)-f), h), l)-m) pontja, és a 45. § g) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1) E törvény 21. §-a a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 8. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A törvény tervezetének előzetes bejelentése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerint megtörtént.

1. melléklet a 2017. évi LXI. törvényhez

1. A Ctv. 1. számú melléklet II. 1. b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

1. korlátolt felelősségű társaság esetén

b) a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban]

ba) pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről, vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról, illetve bejegyzett társaság esetében taggyűlési határozatban meghatározottak szerint történő megfizetéséről,”

2. A Ctv. 1. számú melléklet III. pontja a következő 8-10. ponttal egészül ki:

(III. Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)

„8. tanúsítvány kiadásához az 1., a 2., a 4-6. pontok alatti okiratok, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tetv.) 6. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar nyelven készült okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása;

9. a határon átnyúló egyesülés útján magyarországi székhellyel létrejövő társaság bejegyzéséhez az 1., a 2., a 4-6. pontok alatti okiratok, a tanúsítvány, a Tetv. 12. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar nyelven készült okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása;

10. a Tetv. 13/D. § szerinti bejegyzés esetén az 1., a 2., az 5. pontok alatti okiratok, a tanúsítvány, a Tetv. 12. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar nyelven készült okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása;”

3. A Ctv. 2. számú melléklet II. 1. e) pontja a következő ec) alponttal egészül ki:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

1. korlátolt felelősségű társaság esetén:

e) az üzletrész elzálogosításához kapcsolódóan]

ec) zálogjogosulti bizományos bejegyzése (törlése) esetén a zálogjogosulti bizományost kijelölő (kijelölést megszüntető) okirat, ha az üzletrészen alapított zálogjog feltüntetésére a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével együtt kerül sor, az ea) pont szerinti okiratok is;”

4. A Ctv. 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

2. b) részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban]

ba) új részvényekkel történő alaptőke-emelés esetében annak igazolása, hogy a tőkeemelést megelőzően forgalomba hozott részvények névértéke (kibocsátási értéke) befizetésre került és az érintettnek minősülő részvényfajta, illetve részvényosztály részvényeseinek hozzájárulást igazoló okiratok, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a már teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozat a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a közgyűlési határozatban meghatározottak szerint történő megfizetéséről,”

5. A Ctv. 2. számú melléklet III. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)

„1. az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulás teljesítésének igazolása, kivéve a Tetv. 13/A.-13/D. § szerinti esetben;”

6. A Ctv. 2. számú melléklet III.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)

„3. a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása, a Tetv. 13/A. §-13/D. § szerinti esetben annak igazolása, hogy a teljes jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásra került;”

7. A Ctv. 3. számú melléklet II. pontja a következő 17. ponttal egészül ki:

(A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok

II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:)

„17. végrehajtói iroda esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alapítási engedélye.”

8. Hatályát veszti a Ctv.

a) 2. számú melléklet II.2. d) pont db) alpontja,

b) 3. számú melléklet II.15. pont a) és b) alpontja.


  Vissza az oldal tetejére