Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.8.)

2017. évi LXIII. törvény

az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.”

2. § A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

o) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

3. § (1) A Kkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés a)-j), l), n) és o) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”

(2) A Kkt. 20. § (11) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.]

(3) A Kkt. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.”

4. § A Kkt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.”

5. § A Kkt. 21. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára”

(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)

6. § (1) A Kkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben

a) az (1) bekezdés a)-c) és e)-h) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig,

b) az (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 800 000 forintig

terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.”

(2) A Kkt. 21. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a 20. § (1) bekezdés h), k), m) vagy o) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett az elkövetővel szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti bírságot kell kiszabni.”

(3) A Kkt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés d), h) és i) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.”

(4) A Kkt. 21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i) pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok, valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)-h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.”

(5) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”

(6) A Kkt. 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.”

7. § (1) A Kkt. 21/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési hatóság

a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:

aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is, valamint

ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására;

b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatást teljesít.”

(2) A Kkt. 21/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredményét befolyásolni, így különösen a mérőberendezést e célból kikerülni tilos.”

(3) A Kkt. 21/K. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában közreműködik, amelynek során jogosult az ellenőrzési rendszerei által észlelt járművek össztömegére és tengelyterhelésére, a jármű tengelyeinek számára, a tengelyek közötti távolságára és sebességére vonatkozó adatokat rögzíteni és azokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére közvetlen adatkapcsolat útján az érintett járműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételekkel, valamint a jármű rendszámára, honosságára vonatkozó adatokkal kiegészítve, az észlelés helyének és időpontjának megjelölésével átadni.

(3) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége,

f) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek,

g) a 21. § (6) bekezdése alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,

h) a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,

i) a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok.

(4) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti

a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű

aa) műszaki adatait,

ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,

ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,

b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,

c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,

d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,

e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek és igazolványok adatait,

f) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,

g) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat

h) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,

i) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.

(5) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átveheti

a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű

aa) műszaki adatait,

ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,

ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,

b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,

c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,

d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,

e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és, taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek adatait,

f) a tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartásban (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) kezelt adatokat,

g) kétoldalú egyezmény alapján a közlekedési hatóság által külföldi hatóságoknak átadott, magyarországi belépésre jogosító árufuvarozási engedélyekbe bejegyzett, illetve a felhasználásukra vonatkozó adatokat,

h) a közlekedési hatóság által kezelt szaktanfolyami vizsga eredmények adatait,

i) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,

j) vezetői engedély-nyilvántartásból a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat,

k) közlekedési hatóság által kezelt, a magyar állampolgárságú járművezetővel, szolgáltatóval szemben külföldi tagállamban alkalmazott szankciók adatait,

l) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat,

m) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,

n) a műszaki eltérési engedélyek adatait,

o) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.

(6) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, továbbá ha a kockázatértékelés eredménye azt indokolttá teszi, a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer a (3) bekezdés a)-f) és h) pontjaiban szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében átadja a közúti ellenőröknek.”

(4) A Kkt. 21/K. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a)-(11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a (3) bekezdés szerinti adatok közül az ellenőrzéshez és bírságoláshoz szükséges adatokat jogosultak kezelni.

(8) A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c) a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő feladatok ellátása érdekében,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,

e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,

f) a terrorizmust elhárító szerv.

(9) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerből

a) ha bírság kiszabására nem került sor - a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”

(5) A Kkt. 21/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (3) bekezdés szerinti adatokat abban az esetben, ha jogsértés megállapítására nem kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott adatátadástól számított 30 napon belül törölni kell.”

(6) A Kkt. 21/K. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A közlekedési hatóság jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.”

8. § A Kkt. a 21/L. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. § (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.

(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság

a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,

b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá

c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel

kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.

(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,

b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,

c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),

d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,

e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:

ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3-4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.

(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,

b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,

c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.”

9. § A Kkt. a következő 29/F. §-sal egészül ki:

„29/F. § Az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre vonatkozó jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott műszaki előírásokat.”

10. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény szerint az út kezelői:)

d) a külön jogszabályban meghatározott országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében

da) a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;

db) valamint a külön jogszabályban meghatározott kerékpározás céljára használt magánutak és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák vonatkozásában a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet.”

11. § A Kkt. 33/C. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak: a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,)

ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a járművet - a 3,2 m szélességet, 22 m hosszúságot, 4,2 m magasságot és 70 tonna össztömeget meg nem haladó járművet legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani,”

12. § A Kkt. 44. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult díjmentesen átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.”

13. § A Kkt. 47. § 31a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„31a. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a 21/K. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében rendszeresített, hitelesített vagy kalibrált mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere;”

14. § A Kkt. 47. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„37. úthálózat-védelem: az országos út- és hídvagyon preventív védelme és megóvása, a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelés-korlátozást túllépő, valamint a megengedett méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályozásával és ellenőrzésével.”

15. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak - beleértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is - kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelésének szakmai szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 34. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„34. a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó, valamint a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátandó muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak kidolgozására és kiadására, a minősítés végrehajtásának szakmai és piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38a. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„38a. az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 49. és 50. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„49. az úthálózat-védelem érdekében megvalósuló rendszerek létesítésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,

50. a 21/M. § szerinti kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatos, a közúti vállalkozások kockázati profiljának meghatározására és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

16. § A Kkt. 48. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete - fővárosban a fővárosi közgyűlés -, hogy hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak kezelési feladataival kapcsolatban, valamint a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak építésével kapcsolatban előírt minőségi követelmények ellenőrzésének való megfelelés érdekében az általa kezelt közutak vonatkozásában a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat rendeletben állapíthasson meg.”

17. § A Kkt. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/A. § (1) Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-éig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 21. § (4) bekezdésének 2016. december 31-én hatályos rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 21. § (1) bekezdésének d) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozat kézbesítésének határideje az előírás megszegését követő 150 nap.”

18. § (1) A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

g) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt - a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdése.”

(2) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

g) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt - az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikke.”

(3) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke.”

19. § A Kkt.

a) 21. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,

b) 44/A. § (3) bekezdésében az „A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a” szövegrész helyébe az „A tachográf nyilvántartás” szöveg,

c) 49. § (2) bekezdés c) pontjában a „2. cikkének (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. cikkének (1) és (2) bekezdése és 9. cikke” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a Kkt. 20. § (17) bekezdése.

2. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

21. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„4. Kerékpárszállító eszköz: minden olyan, a járműre ideiglenes jelleggel felszerelhető kerékpár vagy más dolog szállítására alkalmas tartószerkezet, amely részben vagy egészben kitakarja a jármű hatósági jelzését vagy világító, fényjelző berendezését.”

(2) A Kknyt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„16. Útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény, az autópályák, autóutak és főutak használati díjáról szóló miniszteri rendelet, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet alapján mentességet élvező szervezetekről és járművekről vezetett elektronikus nyilvántartás.”

22. § A Kknyt. 7. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás áll:)

g) az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásából.”

23. § A Kknyt. 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/C. § (1) Az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza

a) a jármű forgalmi rendszámát,

b) a jármű azonosító- és műszaki adatait,

c) a díjmentes használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének megjelölését, továbbá

d) a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság kezdőidőpontját és annak időtartamát.

(2) A nyilvántartó az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára való, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel történő közlekedési jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett jármű rendszámadatát összeveti a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdése szerinti adatokkal.”

24. § A Kknyt. 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót értesíti:)

g) a díjmentes úthasználatra, továbbá a közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosult az útdíj köteles elemi útszakaszok, és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott adatokról, valamint - a változástól számított 30 napon belül - azok változásáról.”

25. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó kezeli:)

f) a 9/C. §-ban megjelölt adatokat az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre való jogosultság megszűnését követő 2 évig.”

3. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

26. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény rendelkezéseit

a) az 1. számú melléklet szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak),

b) a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak,

c) a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak, továbbá

d) a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”

4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya)

d) a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére”

(terjed ki.)

28. § (1) A Vtv. 2. § 1. pont 1.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)

„1.4. keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete nagyobb, mint 184 mm, de kisebb, mint 1435 mm;”

(2) A Vtv. 2. § 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)

„1.11. vasút-villamos (tram-train): az országos vasúti pályahálózaton és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton való közlekedésre egyaránt alkalmas vasúti jármű.”

(3) A Vtv. 2. § 2. pont 2.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;”

(4) A Vtv. 2. § 2. pontja a következő 2.26. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak általános fogalmak:)

„2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni.”

(5) A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.2a. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)

„9.2a. függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;”

(6) A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.6. és 9.7. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)

„9.6. trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;

9.7. veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”

(7) A Vtv. 2. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10. A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak:

10.1. hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű, amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak meg;

10.2. keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet:

a) a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése,

b) személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása,

c) áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;

10.3. különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

10.4. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, és a turisztikai hajtány;

10.5. különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás;

10.6. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

10.7. különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút esetében

a) a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is) létesítése, felújítása, fejlesztése,

b) a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek,

c) a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá

d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése;

10.8. különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

10.9. különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

10.10. múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény, egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság;

10.11. turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai sínbicikli, lábhajtány);

10.12. turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg;

10.13. turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.”

29. § A Vtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot - továbbá ha a vasúti tevékenységet vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét - amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.”

30. § A Vtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező, továbbá a vasúti személyszállítási tevékenységet vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével végző vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét csak a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.”

31. § A Vtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint - adja ki.”

32. § A Vtv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.”

33. § A Vtv. 43. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A trolibusz felsővezetékével szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója - a trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel - tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő felsővezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) A trolibusz felsővezetéket üzemeltető - az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett - jogosult a felsővezetéken és a felsővezeték közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá felsővezeték nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy felsővezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.”

34. § A Vtv. 44. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a pályahálózat-működtető az általa fejlesztett vasúti pályahálózaton - beleértve az annak elhelyezésére szolgáló földterületet is - és az ahhoz kapcsolódó vasúti üzemi létesítményeken építtetőként létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és az állam javára, a tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(8) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság - a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő bevonásával - a (7) bekezdés szerinti feladatkörében jár el a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján megvalósuló beruházás megvalósítása során.”

35. § A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A vasúti igazgatási szerv feladatkörében eljáró kormánytisztviselő, állami tisztviselő ezen jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek, amelynek mértékére a munka törvénykönyvéről szóló törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

36. § A Vtv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A 69. § 1. és 2. pontja szerinti eljárásban a kérelmet a vasúti igazgatási szerv által erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A vasúti igazgatási szerv országos illetékességgel jár el. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.

(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4) A vasúti igazgatási szerv függő hatályú döntéseiben nem rendelkezik arról, hogy a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.”

37. § (1) A Vtv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartásának rendszeres ellenőrzése, a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak rendszeres ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”

(2) A Vtv. 80/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 80. § (1) bekezdés l) pontja szerinti járművezetői engedély kiadásának ügyintézési határideje az összes szükséges dokumentum beérkezésének napjától számított egy hónapot nem haladhatja meg.”

38. § A Vtv. a következő XIV/A. fejezettel egészül ki:

„XIV/A. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó eltérő rendelkezések

84/A. § (1) A törvény 3-84. §-át az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre a működési engedélyre vonatkozó 6-9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12-13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32-32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33-35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49-67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)-(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B-79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A különleges kötöttpályás járművekre vonatkozóan a 36/I. § (7) bekezdését azzal eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (7) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó múzeum vagy muzeális intézmény.

2. Idegen ingatlan használata

84/B. § (1) A különleges kötöttpálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés szükséges.

(2) Ha a különleges kötöttpálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

(3) A különleges kötöttpályával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy a különleges kötöttpálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötöttpálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(5) A különleges kötött pálya üzemeltetője - az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett - jogosult a meglévő kötöttpályán és annak közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a különleges kötöttpálya nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja, legfeljebb az e tevékenységek elvégzéséhez feltétlenül szükséges mértékben.

3. Bejelentés

84/C. § (1) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetés, személyszállítási szolgáltatás, árufuvarozás, valamint áruszállítás, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetés és személyszállítási szolgáltatás a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.

(2) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetést, személyszállítási szolgáltatást, árufuvarozást, valamint áruszállítást végző szervezetnek, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetést és személyszállítási szolgáltatást végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv a bejelentési eljárás során - vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - vizsgálja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(4) turisztikai hajtány működtetése a közlekedési hatóság által tudomásul vett bejelentéssel végezhető.

(5) A folyamatos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(6) Az időszakos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(7) Az e § szerinti bejelentés alapján,a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

84/D. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a 84/C. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásából törli a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.

(3) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(4) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.

(5) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(6) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott különleges feltételeknek (a továbbiakban: különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).

(7) Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(8) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.

4. Műszaki engedély

84/E. § A 10. §-ban meghatározott rendelkezéseken túl műszaki engedély szükséges a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.

5. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága, különleges kötöttpályás közlekedési szabályzatok

84/F. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá miniszteri rendeletben meghatározott előírások szerint.

(2) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedési rendszert üzembiztos állapotban tartja.

(3) A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében

a) a különleges kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,

b) a különleges kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,

c) a múzeumvasút és a keskeny nyomközű vasút kivételével, a személyszállítást végző különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetője a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezik, amelynek mértéke személyenként legalább 2 millió forint.

(4) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.

(5) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköre ellátására legalább egy, a képzési rendeletben előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt alkalmaz.

6. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének szakmai és egészségügyi feltételei

84/G. § (1) A 36-36/F. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében a 36-36/F. §-ban meghatározott munkaköröket nem csak munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és önkéntes munkavégzés keretében is el lehet látni. Ahol a 36-36/F. § munkavállalót említenek, ott a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat és az önkéntes munkavállalókat is érteni kell.

(2) A 36-36/A. § rendelkezéseit a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott szabályozottaktól eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetekben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője végzi. Tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(3) A 36/B. §-ban foglaltakat a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a §-tól eltérően az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben meghatározott esetekben foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.

7. Turisztikai hajtányra vonatkozó eltérő rendelkezések

84/H. § (1) Turisztikai hajtánnyal közlekedni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) turisztikai hajtánypályán,

b) keskeny nyomtávú vagy múzeumvasúti pályán,

c) továbbá olyan vasúti pályán lehet, amelyen a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint üzemszünet van, valamint az üzemeltető és a pályahálózat-működtető szerződésben határozták meg a tevékenység folytatásának feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjába tartozó pályákon turisztikai hajtánnyal közlekedni csak abban az esetben lehet,

a) ha a pályán ellenirányú közlekedés nincs, és az azonos pályán egy irányban közlekedő járművek a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon történő biztonságos közlekedése biztosított,

b) a pálya kialakítása - így különösen lejtviszonyai, a pálya íve, valamint a pálya állapota - lehetővé teszi a biztonságos használatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pályákon turisztikai hajtánnyal való közlekedés esetén a turisztikai hajtány üzemeltetőjének - munkaviszonyban vagy munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban - legalább egy fő, hatósági vizsgát tett turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy vasútüzem-vezetőt alkalmaz.

(4) A turisztikai hajtánypálya miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és magánutat.

(5) A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a turisztikai hajtány vezetőjére.

(6) A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a vasúti pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon kioktatni.

(7) Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a pályára, a járműre és az alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.

8. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre

84/I. § (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a 84/C. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, valamint 84/D. § (1)-(4) és (8) bekezdése szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,

b) a 84/C. § (1) bekezdésében felsorolt személyekről és szervezetekről nyilvántartás vezetése,

c) a 84/C. § (1) bekezdése szerinti különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyek és szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által tisztességes módon meghatározott, ésszerű határidőn belül.

(3) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a), valamint c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait a honlapján közhírré teszi.

9. A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

84/J. § A 80. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) annak ellenőrzése, hogy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott és önkéntes munkát végző személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

b) a különleges kötöttpályás üzemi létesítmények, a turisztikai hajtányok, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése.

84/K. § (1) A közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője és az érintett ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan

a) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,

b) a különleges kötöttpályával szomszédos, vagy

c) a megvalósult különleges kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen fekvő ingatlan.

(3) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(4) Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban négy hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a vasúti közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti.

(5) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedésbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével - nem kérhet fel.

10. A hatósági ellenőrzés, bírság

84/L. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem-és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A különleges kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.

(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.

(6) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) bírságot szab ki, és

b) a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.

84/M. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával és a különleges kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) felszólítja az üzemeltetőt a különleges közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.

(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) Ha a jogsértés

a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,

b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,

c) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,

d) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig

terjedhet jogsértésenként.

84/N. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 84/C. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.

(2) Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában - Ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti - a szervezetet törli, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.

11. Adatvédelem, adatkezelés

84/O. § A közlekedési hatóság jogosult

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

84/P. § (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat a különleges kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(3) A 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy a különleges kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

84/Q. § (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.

(2) A 84/O. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

84/R. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”

39. § A Vtv. „A kisvasútra vonatkozó eltérő rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A függővasútra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/F. § (1) A függővasútra a működési engedélyre vonatkozó 6-9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12-13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32-32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33-35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49-67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)-(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B-79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A függővasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.”

40. § A Vtv. 85/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85/M. § (1) A vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság az országos vasúti pályahálózatnak a vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság működési engedélyében meghatározott részét az országos vasúti pályahálózat működtetőjével kötött szerződés alapján, a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés szabályaival összhangban, a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetővel kötött szerződés alapján használhatja.

(2) A vasút-villamos pályahálózat egyes elemei tekintetében a pályahálózat működtetéséért a pályahálózat adott részét működtető vasúti társaság a felelős. Ha a vasút-villamos pályahálózatot egy vasúti társaság működteti a pályahálózat működtetéséért ez a vasúti társaság a felelős.”

41. § A Vtv. „ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 87/H. §-sal egészül ki:

„87/H. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Vtvmódtv2.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Vtvmódtv2. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

42. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„15. az értékelést végző szerv kijelölésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„35. a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint vasúti közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait,

36. közutaknak és magánutaknak turisztikai hajtánypálya által történő keresztezésére vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

43. § A Vtv.

a) 2. § 4. pont 4.2. alpontjában a „70” szövegrész helyébe a „100” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésének a) pontjában a „tartozékai építéséhez” szövegrész helyébe a „tartozékai - ideértve a trolibusz felsővezetékét is - építéséhez” szöveg,

c) 31. § (2) bekezdés a) pontjában az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet)” szövegrész helyébe az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a veszélyhelyzet” szöveg,

d) 43. § (2) bekezdésében a „szempontjából. (4) A” szövegrész helyébe a „szempontjából. A” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 2. § 4. pont 4.16. alpontja,

b) 2. § 5. pont 5.3. alpontja,

c) 2. § 5. pont 5.5. alpontja,

d) 35. § (5a) bekezdés e) pontja,

e) 36. § (9) bekezdésében az „elnöke” szövegrész,

f) 85/G. §-a,

g) 87. § (1) bekezdés d)-e) pontja,

h) 87/A. § (1) bekezdés c)-d) pontja.

5. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

45. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;”

46. § Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vtv. állapítja meg.

(2) Az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság (a továbbiakban: autóbuszos hatóság) döntései megtámadására vonatkozó közigazgatási perekben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

(3) Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti és utasjogi hatósági eljárásaiban országos illetékességgel jár el.”

47. § Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Autóbuszos személyszállítás esetén panaszt benyújtani a szolgáltató vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében vagy azon szolgáltatók esetében, amelyek nem rendelkeznek az autóbuszos hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal, az autóbuszos hatóság által jóváhagyott önálló panaszkezelési szabályzatban (a továbbiakban együtt: panaszkezelési szabályzat) az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet az autóbuszos hatóságnál. A szolgáltató vagy a közlekedés szervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben az autóbuszos hatósághoz fordulhat. E határidőn túl az autóbuszos hatósághoz benyújtott panaszokat az autóbuszos közlekedési hatóság visszautasítja. A szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot az autóbuszos hatóság részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában az autóbuszos hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki. A panasz kivizsgálása során az autóbuszos hatóság a tényállás tisztázása érdekében több ízben is bocsáthat ki hiánypótlásra felhívást. Az autóbuszos hatóság abban az esetben is visszautasítja a kérelmet, ha az nem az előterjesztésre jogosulttól származik. Az autóbuszos hatóság panaszkezelési eljárására vonatkozó további szabályokat a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet tartalmazza.”

48. § (1) Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján a közlekedési hatóság vagy a vasúti igazgatási szerv által kiadott, az adott személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély vagy tudomásul vett bejelentés birtokában végezhető.”

(2) Az Sztv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatát, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat, vagy a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e törvényben, a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.”

49. § Az Sztv. 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező és az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, valamint közlekedésszervezői közreműködő, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat vagy a közlekedésszervező meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”

50. § Az Sztv.

a) 15. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdésében, 15/A. § (1) bekezdésében, 16. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, (5)-(7) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében az „A közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „Az autóbuszos hatóság” szöveg,

b) 15. § (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésben, 17. § (5a) bekezdés b) pontjában, (5b) bekezdés nyitó szövegrészében, (6) bekezdésében, 18. § (5) és (7) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésének az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel beiktatott k) pontjában az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közlekedési hatóság” szövegrészek helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében a „75. § (3)-(4)” szövegrész helyébe a „77. § (2) bekezdésében és 79/E. § (4)” szöveg,

e) 17. § (5d) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnak” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóságnak” szöveg,

f) 18. § (1) bekezdésében az „a közlekedési hatóságnál” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóságnál” szöveg,

g) 18. § (2) bekezdésében az „a panaszkezelési szabályzatban” szövegrész helyébe az „az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat)” szöveg

lép.

6. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

51. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 17. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az útdíj szedő

a) az (1) bekezdés szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíj ellenőrzési tevékenységének támogatása,

b) az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése, valamint

c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése

érdekében adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával.

(3) Az útdíj szedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíj ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:

a) a (2) bekezdés szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,

b) az a) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult úthasználatra vonatkozó adatokat - átadja az útdíj ellenőrzésre jogosult hatóság számára.”

(2) Az Udt. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében - feladatkörébe tartozóan - hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.”

52. § (1) Az Udt. 26. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:)

i) az úthasználati jogosultsággal

ia) rendelkező,

ib) nem rendelkező

gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,”

(2) Az Udt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében

a) az (1) bekezdés c)-h) és j) pontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 7 évig,

b) az (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 360 napig,

c) az (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő két évig,

d) az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat, valamint a jármű áthaladási sebességére vonatkozó adatokat az adatátadást követő 3 napig

jogosult kezelni.”

7. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

53. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a talajszinttől számítva 120 cm;

  Vissza az oldal tetejére