Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.9.)

2017. évi LXIX. törvény

a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell

a) a szabályzatot vagy a módosított szabályzatot a módosítások megjelölésével,

b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint

c) a szabályzattal, illetve módosított szabályzattal összefüggő befektetési politikát.”

2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

2. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:)

c) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosító részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését, illetve biztosításközvetítői tevékenységet (ügynöki tevékenységet),”

3. § Az Ltp.

a) 15. § (2) bekezdésében a „huszonöt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

b) 15. § (4) bekezdésében a „hetvenöt” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg

lép.

3. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

4. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 8. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)

b) amely az eladó pénzügyi intézmény könyvvizsgálója szerint nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségnek vagy átstrukturált követelésnek,”

(2) A Jht. 8. § (5a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha)

d) az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt biztosító jelzálogjogot átruházó hitelintézet könyvvizsgálója szerint nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségnek vagy átstrukturált követelésnek,”

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

5. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„k) tőzsdei kereskedő Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsdén végzett tőzsdei kereskedésével összefüggő tevékenységére,”

6. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„2a. algoritmikus kereskedés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„6. állampapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„6a. állampapír-kibocsátó: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„7. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„33 a. egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 65a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„65a. kereskedési helyszín: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 85a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„85a. közvetlen elektronikus hozzáférés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 91a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„91a. a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete,”

(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 101. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„101. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 104. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„104. piacműködtető: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”

(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 142. és 143. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„142. vezető testület: a piacműködtető igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő piacműködtető vezető állású személyeit is,

143. ügyvezető: a piacműködtetővel munkaviszonyban álló, a piacműködtető vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a piacműködtető irányításában résztvevő olyan további személy, akit a piacműködtető létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.”

7. § A Tpt. 21. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az információs dokumentum a piacműködtető általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt - a (8) és (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legkésőbb az információs dokumentum érvényességének időszaka alatt lehet multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni.

(8) Ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a piacműködtető tudomására, ami az információs dokumentum kiegészítését teszi szükségessé, a piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli az információs dokumentum kiegészítését.

(9) A kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul az információs dokumentum kiegészítését kezdeményezni, ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az információs dokumentum kiegészítését indokolttá teszi.

(10) Az információs dokumentum kiegészítéséhez a piacműködtető jóváhagyása szükséges.

(11) Nem kell információs dokumentumot közzétenni a részvény multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához, ha az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanabba a multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, és tizenkét hónapon belül a regisztrálandó részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált darabszám tíz százalékát.”

8. § A Tpt. 61. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot nem kell számításba vennie az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha

a) a szavazati jog nem gyakorolható,

b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és

c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.”

9. § A Tpt. 298. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde kizárólag

a) tőzsdei tevékenységet,

b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,

c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti kereskedési rendszer működtetése tevékenységet,

d) a Bszt. 6/A. §-a szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,

e) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet,

f) informatikai szolgáltatást,

g) piac működtetésével kapcsolatos szolgáltatást

végezhet.”

10. § A Tpt. 304. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

a) az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben a tőzsde a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézet (a továbbiakban együtt e Rész vonatkozásában: befektetési szolgáltató) nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére;”

11. § A Tpt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„305. § A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván. A szabályozott piacként nyilvántartott tőzsdére a Kilencedik Rész rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.”

12. § A Tpt. a következő XXXIV/A. Fejezettel egészül ki:

„XXXIV/A. FEJEZET

A PIACMŰKÖDTETŐ VEZETŐ TESTÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

310/A. § (1) A piacműködtető vezető testülete minden tagjának mindenkor jó üzleti hírnévvel, a feladatai ellátásához és a piacműködtető tevékenységeinek, illetve a tevékenységeiben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez elegendő tudással, készséggel és széleskörű tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2) A piacműködtető megfelelő humán- és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjai képzésére.

(3) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a piacműködtetőnél vállalt funkciójuk ellátására. A vezető testület tagjai integritással és befolyástól mentesen cselekednek, hogy szükség esetén az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt.

(4) A vezető testület tagjai számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a vezetői döntéshozatal felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

(5) A piacműködtető vezető testülete meghatározza és felügyeli azon irányítási rendszer működtetését, amely biztosítja a szervezet hatékony és körültekintő vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.

(6) A vezető testület figyelemmel kíséri, és rendszeres időközönként értékeli a piacműködtető irányítási rendszerének hatékonyságát, és megteszi az esetleges hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

(7) Ha a piacműködtető tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtetőnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,

b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(10) A Felügyelet engedélyezheti a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

(11) A jelölőbizottság által a vezető testületi tagságra történő jelöléseket a vezető testületnek kell jóváhagynia.

310/B. § (1) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető jelölőbizottságot állít fel a vezető testület olyan tagjaiból, akik nem látnak el ügyvezetői feladatokat a piacműködtető szervezetében.

(2) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a piacműködtető ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján a vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(3) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a piacműködtető belső politikát dolgoz ki.

(4) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető közzéteszi a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(5) A jelölőbizottság számára a piacműködtető biztosítja a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.”

13. § (1) A Tpt. 312. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőzsdei kereskedő befektetési szolgáltató lehet, valamint olyan személy, aki rendelkezik

a) jó üzleti hírnévvel,

b) kereskedésre való alkalmassággal és tapasztalattal,

c) megfelelő szervezeti megoldásokkal és

d) tevékenységéhez elegendő erőforrással, figyelembe véve azokat a pénzügyi eljárásokat is, amelyeket a tőzsde adott esetben létrehozott az ügyletek megfelelő teljesítésének biztosítására,

azzal, hogy a tőzsde szabályzatában megkülönböztetés-mentes alapon meghatározza azon feltételeket, amelyek alapján az adott személy tőzsdei kereskedési joggal rendelkezhet.”

(2) A Tpt. 312. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő ügyfelei vonatkozásában alkalmazza a Bszt. ügyfélvédelemre, az ügyfélmegbízások kezelésére és a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó szabályait, kivéve, ha ügyfele ugyanazon tőzsdén tőzsdei kereskedőnek minősül.

(6) A tőzsde rendszeresen, de havonta legalább egy alkalommal továbbítja a tőzsdei kereskedők jegyzékét a Felügyelet részére.”

14. § A Tpt. a következő 313. §-sal egészül ki:

„313. § A szabályozott piacot működtető piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást, illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).”

15. § A Tpt. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„314. § A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját - ideértve a befektetési szolgáltató közvetlen vagy távoli részvételére vonatkozó előírásokat - a tőzsde szabályzata határozza meg.”

16. § A Tpt. a 316. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

A rendszerek rugalmassága, szüneteltetési mechanizmusok és elektronikus kereskedés

316/A. § (1) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak, rendelkeznek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, valamint képesek a szabályos kereskedést biztosítani jelentős piaci stressz esetén. A kereskedési rendszereket megfelelően tesztelik ezen feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében. A kereskedési rendszer hatékony eljárásokkal rendelkezik meghibásodás esetére az üzletmenet folyamatosságának biztosítására.

(2) A tőzsde biztosítja az alábbiakat:

a) írásbeli megállapodás megkötését a tőzsdén árjegyzési stratégiát követő összes befektetési szolgáltatóval és

b) olyan rendszerek fenntartását, amelyek biztosítják, hogy megfelelő számú befektetési szolgáltató vegyen részt az a) pont szerinti megállapodásokban, amelyek előírják számukra kötelező érvényű, rendszeres és előre tervezhető likviditási kínálatot biztosító jegyzések közzétételét versenyképes árakon, amennyiben ez a követelmény összhangban áll az adott tőzsdén történő kereskedés jellegével és méretével.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás legalább az alábbiakat rögzíti:

a) a befektetési szolgáltató likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségeit, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből adódó bármely egyéb kötelezettséget és

b) a befektetési szolgáltatók számára kedvezményeken keresztül vagy más formában a tőzsde által kínált, a likviditás rendszeres és előre tervezhető biztosítására irányuló ösztönzőket, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből következően a befektetési szolgáltatót illető bármely jogot.

(4) A tőzsde előírja és nyomon követi a (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodások követelményeinek befektetési szolgáltatók általi teljesítését. A tőzsde értesíti a Felügyeletet a kötelező írásbeli megállapodás tartalmáról, és a Felügyelet kérésére minden további tájékoztatást megad a (3) bekezdésben és e bekezdésben foglalt követelmények ellenőrzése céljából.

(5) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja az olyan megbízások elutasítását, amelyek meghaladnak előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket, vagy egyértelműen tévesek.

(6) A tőzsde rendszerei biztosítják a kereskedés ideiglenes leállításának vagy korlátozásának lehetőségét, ha egy tőzsdei termék árában az adott tőzsdén vagy egy kapcsolódó kereskedési helyszínen, illetve rendszeres internalizáló esetén rövid időn belül jelentős változás következett be, valamint - kivételes, a tőzsdei szabályzatban meghatározott esetekben és eljárás szerint - bármely ügylet törlését, megváltoztatását vagy korrigálását. A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paraméterek megállapítása során figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és biztosítja a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerülését.

(7) A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket és az azokban végrehajtott lényeges változásokat következetes és összehasonlítható módon jelenti a Felügyeletnek, és a Felügyelet jelenti azokat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.

(8) Ha egy adott pénzügyi eszköz likviditása tekintetében lényeges szabályozott piacnak minősül a tőzsde, és a kereskedést leállítja, a tőzsde a megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy értesítse a Felügyeletet és az Európai Unió tagállamaiban hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságokat

a) az egész piacra kiterjedő válaszintézkedés összehangolása céljából és

b) annak eldöntése érdekében, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedő más helyszíneken is célszerű-e leállítani a kereskedést mindaddig, amíg az eredeti piacon a kereskedés nem folytatódik.

(9) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer - ideértve a tőzsdei kereskedők arra való kötelezését, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztelés elvégzésének megkönnyítéséhez - hatékonyan biztosítja, hogy

a) az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyen feltételek kialakulásához, és

b) kezelni tudja az algoritmikus kereskedési rendszerek által előidézett rendellenes kereskedési feltételeket.

(10) A (9) bekezdés szerinti algoritmikus kereskedési rendszer az olyan rendszert is magában foglalja, amely lehetővé teszi

a) a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerben egy tőzsdei kereskedő által megkötött ügyletekhez képest,

b) a megbízások áramlásának korlátozását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint

c) a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz kialakítását és betartatását.

(11) A tőzsde közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtását befektetési szolgáltatónak engedélyezi. A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer a tőzsde szabályzatában meghatározott feltételek szerint hatékonyan biztosítja

a) e szolgáltatást igénybe vevők alkalmasságának megállapításához megfelelő kritériumok megállapítását és alkalmazását, és

b) a befektetési szolgáltató felelősségvállalását az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért e törvény és a kapcsolódó jogszabályok tekintetében.

(12) A tőzsde a (11) bekezdés szerinti szabályzatában megfelelő kritériumokat állapít meg a közvetlen elektronikus hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, amely alapján a tőzsde képes megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen elektronikus hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a befektetési szolgáltató egyéb megbízásaitól vagy kereskedésétől.

(13) A tőzsde megfelelő eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a (11) és (12) bekezdés be nem tartása esetén a tőzsdei kereskedő által az ügyfél számára biztosított közvetlen elektronikus hozzáférést felfüggessze vagy beszüntesse.

(14) A tőzsde gondoskodik a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások (co-location services) szabályainak átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetés-mentességéről.

(15) A tőzsde - szabályzatában meghatározott módon - biztosítja a díjstruktúráinak átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetés-mentességét, beleértve a végrehajtási díjakat, kiegészítő díjakat és kedvezményeket is. A díjstruktúrák nem ösztönözhetik a megbízások oly módon történő kiadását, módosítását vagy törlését, hogy az hozzájáruljon a rendellenes kereskedési feltételekhez vagy a piaci visszaéléshez. A tőzsde a megadott kedvezményekért cserébe árjegyzési kötelezettséget ír elő egyes részvényekre vagy arra alkalmas részvénycsomagokra.

(16) A tőzsde a törölt megbízásokra vonatkozó díjait a megbízások fenntartásának időtartamához, valamint az érintett pénzügyi eszközökhöz igazíthatja. A tőzsde a végrehajtott megbízásokhoz képest magasabb díjat számíthat fel a későbbiekben törölt megbízások beadásáért, és a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés figyelembevétele érdekében magasabb díjat számíthat fel a végrehajtott megbízásokhoz képest nagyszámú törölt megbízást beadó tőzsdei kereskedők, valamint a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazók számára.

(17) A tőzsde a tőzsdei kereskedők által történő megjelölés révén képes azonosítani az algoritmikus kereskedés keretében létrejött megbízásokat, a megbízások létrehozásához használt különböző algoritmusokat és a megbízásokat kezdeményező személyeket. Ezt az információt kérésre elérhetővé teszi a Felügyelet számára.

(18) A tőzsde a Felügyelet számára annak kérésére hozzáférhetővé teszi az ajánlati könyvet vagy az azzal kapcsolatos adatokat a kereskedés figyelemmel kísérése érdekében.

Árlépésközök

316/B. § (1) A tőzsde a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában árlépésköz-rendszereket fogad el.

(2) Az (1) bekezdésben említett árlépésköz-rendszer tükrözi a pénzügyi eszköz likviditási profilját a különböző piacokon, valamint az eladási és vételi ajánlatok átlagos különbségét (bid-ask spread), figyelembe véve az észszerűen stabil árak lehetővé tételét, a különbség további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül azzal, hogy az egyes pénzügyi eszközök sajátosságainak megfelelően határozandó meg.

Az üzleti órák összehangolása

316/C. § A tőzsde, valamint a tőzsdei kereskedők összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.”

17. § (1) A Tpt. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség, valamint az ehhez szükséges források biztosítását is.”

(2) A Tpt. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon,

b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét,

c) a tőzsde hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését, valamint

d) a tőzsde figyelemmel kísérje a tőzsdei kereskedők által a rendszereik keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsák a szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy a rendszer zavarait valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.”

(3) A Tpt. 317. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:)

h) a tőzsdei kereskedési rendszer technikai működésének megalapozott irányítására vonatkozó szabályokat, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is, annak érdekében, hogy a tőzsde csökkentse a rendszerleállás kockázatát,”

(4) A Tpt. 317. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A tőzsdei kereskedési jogra vonatkozó szabályzatokban megjelölt kötelezettségek megállapítása során legalább a következőket kell figyelembe venni:

a) tőzsde létesítő okirata és működési rendje,

b) tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályok,

c) a tőzsdén működő befektetési szolgáltatók alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások,

d) a nem befektetési szolgáltatóként működő tőzsdei kereskedőkre a 312. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megállapított követelmények,

e) tőzsdei ügylet elszámolásának és teljesítésének szabályai és eljárásai.”

18. § A Tpt. a következő 317/A. és 317/B. §-sal egészül ki:

„317/A. § (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.

(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:

a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése,

b) hozzáférés a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információkhoz - így többek között minden dokumentumhoz is -, amelyek a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére vonatkoznak, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó információkhoz,

c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy - a konkrét esettől függően ideiglenesen vagy tartósan - lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak, valamint

d) adott esetben a tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.

(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tőzsdei kereskedőkre és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.

(4) A szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.

317/B. § (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra a szabályozott piacon kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma és a nyitott pozícióik mértéke meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.

(3) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, a Felügyeletnek legalább naponta egyszer átadja az adott szabályozott piacon jelen lévő összes személy - többek között a szabályozott piac tagjai és azok ügyfelei - pozícióinak teljes körű bontását.

(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egységben vagy annak származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket a szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:

a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,

b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,

c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket,

d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,

e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni:

a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint

b) egyéb pozíciókat.

(6) Az (1) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében a szabályozott piac tagjai a piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által - a végső ügyfél eléréséig - az adott szabályozott piacon végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.”

19. § A Tpt. 318. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tőzsde a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81. és 82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.

(5) A Felügyelet haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott információt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai számára. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.

(6) A tőzsde indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.”

20. § A Tpt. 318/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E Fejezet kiszervezést érintő rendelkezéseitől eltérően az algoritmikus kereskedést engedő vagy lehetővé tévő rendszerekkel összefüggésben történő kiszervezés során a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2017/584 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazandó.”

21. § A Tpt. 324. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében a 648/2012/EU rendelet előírásainak figyelembevételével központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.”

22. § A Tpt. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„325. § (1) A tőzsde felfüggesztheti a tőzsdei termékkel történő kereskedést vagy törölheti a kereskedésből azt a tőzsdei terméket, amely nem felel meg a tőzsde szabályzatainak, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.

(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő tőzsde adott esetben felfüggeszti vagy törli a kereskedésből az adott tőzsdei termékhez kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)-k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A tőzsde nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyelet.

(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon tőzsdei termék vagy a kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.

(4) A magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon tőzsdei termékre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el.

(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.

(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.”

23. § A Tpt. 330. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tőzsde saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá a tőzsde alapításának engedélyezésétől számított második évtől kezdődően.”

24. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”

25. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„d) a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;”

(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdése a következő x)-zs) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„x) bármely személytől kérheti, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére,

y) előírhatja valamely természetes személy elmozdítását a piacműködtető vezető testületéből,

z) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,

zs) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.”

(3) A Tpt. 400. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Felügyelet a további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsdét is a kereskedés felfüggesztésére vagy törlésre kötelezi a Bszt. 149/B. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a tőzsde felfüggesztést vagy törlést ír elő meghatározott tőzsdei termék vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában e törvény rendelkezéseinek megfelelően. Erre piaci visszaélés gyanúja, nyilvános vételi ajánlat, illetve az 596/2014/EU rendelet 7. és 17. cikkét megsértő kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos bennfentes információk közzétételének elmaradása miatt kerülhet sor, kivéve, ha a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó határozatokat, valamint értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(10) A Felügyelet előírja a magyarországi székhelyű tőzsde részére azon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el a (9) bekezdésben meghatározott okok miatt, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet az erre vonatkozó határozatról értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. Ha a Felügyelet a további magyarországi székhelyű tőzsde esetében nem írja elő a felfüggesztést vagy a törlést, az értesítést a Felügyelet erre vonatkozó indokolással kiegészíti.

(11) A (9) és (10) bekezdésben meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók:

a) a felfüggesztés visszavonása esetén és

b) az értesítési eljárás vonatkozásában a Felügyelet által alkalmazott, az (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti szankciókra vonatkozó határozatok esetén.”

26. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/E. §-sal egészül ki:

„450/E. § A 2018. január 3. napja előtt engedélyezett valamely szabályozott piac vezető testületének tagját és ügyvezetőjét úgy kell tekinteni, mint aki megfelel a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvénnyel megállapított 310/A. § (1) bekezdésében megállapított követelményeknek.”

27. § A Tpt. 23. és 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

28. § A Tpt.

a) 5. § (1) bekezdés 83. pontjában a „,vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon” szövegrész helyébe a „árura, illetve” szöveg,

b) 325. §-át megelőző alcímben a „forgalmazás felfüggesztése” szövegrész helyébe a „termékkel való kereskedés felfüggesztése és a tőzsdei termék kereskedésből való törlése” szöveg,

c) 335. § i) pontjában a „törvény által” szövegrész helyébe a „jogszabály által” szöveg,

d) 146/D. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

e) 306. § c) pontjában a „vagy tizenkét hónapot” szövegrész helyébe a „vagy hat hónapot” szöveg,

f) 358. § (1) bekezdésében a „tőzsde, a központi szerződő fél” szövegrész helyébe a „tőzsde, a nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő, a központi szerződő fél” szöveg,

g) 400. § (1) bekezdésében a „Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja” szövegrész helyébe a „Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja” szöveg

lép.

29. § (1) Hatályát veszti a Tpt.

a) 5. § (1) bekezdés 54., 70. és 107. pontjában a „,vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon” szövegrész,

b) 5. § (1) bekezdés 116. pontjában az „az összefoglaló jelentés,” szövegrész,

c) 33. § (1) bekezdésében az „A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.” szövegrész és

d) 339. § (2) bekezdés

da) a) pontjában a „tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon”,

db) b) pontjában a „tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tpt.

a) 317. § (12) bekezdése,

b) 326-329. §-a és

c) 331. §(3)-(5) bekezdése.

5. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

30. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szervezett villamosenergia piacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.”

31. § A Vet. 184. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) E törvény a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

32. § A Vet. 3. § 56. pontjában az „az energiakereskedelem” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedelem” szöveg lép.

6. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

33. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„36. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;”

(2) Az Fnyt. 2. §-a a következő 40. és 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„40. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - a Bit. 5. melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

41. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet.”

34. § (1) Az Fnyt. 9. § (4) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:)

r) tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részvényeseinek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről.”

(2) Az Fnyt. 9. §-a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tulajdonosai (részvényesei) között olyan személy szerepel, aki a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben minősített befolyást kíván szerezni, a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelnie kell

a) a Bit. 258. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pontja szerinti feltételek,

b) a Bit. 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának igazolását.

(9) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a Bit. 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”

35. § Az Fnyt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény

a) a személyi és tárgyi feltételekben,

b) a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében, ideértve a Bit. 268. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet, továbbá

c) a vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban történt változást a szerződés megkötését, illetve megszűnését követően öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

(2) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben történő minősített befolyásszerzéssel kapcsolatban a Bit. 273. és 274. §-ában meghatározott, bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot rendszeresíthet.”

36. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

f) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben történő minősített befolyás megszerzéséhez.”

37. § Az Fnyt. a 62/A. §-t követően a következő alcímmel és 62/B. §-sal egészül ki:

Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése

62/B. § A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben történő - Bit. 258. § (1) bekezdés szerinti - részesedésszerzés engedélyezésére (ideértve a tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás megkötésének, továbbá módosításának engedélyezését is) a Bit. 258-261. §-át megfelelően alkalmazni kell.”

7. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

38. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. § a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett)

ad) adatszolgáltatási tevékenységre,”

(2) A Bszt. 1. § b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott)

bc) adatszolgáltatási tevékenységére, és”

(3) A Bszt. 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott

ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

cb) kiegészítő szolgáltatásra, és

cc) adatszolgáltatási tevékenységre,”

(4) A Bszt. 1. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott

da) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

db) kiegészítő szolgáltatásra,

dc) adatszolgáltatási tevékenységre, és

e) az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.”

39. § A Bszt. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) A VI/A. Fejezetet

a) a Bit. szerinti biztosítókra - ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket -, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

b) a 2. § f) és h) pontjában, valamint a 9. §-ban meghatározott személyekre,

c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell, amennyiben azok szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjai.

(2) A 144/A. és 144/B. §-t, valamint a XXVI/A. Fejezetet

a) a 2. §-ban meghatározott személyekre,

b) a Bit. szerinti biztosítókra - ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket -, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire, valamint

f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell.

(3) E törvény vezető testületre, összeférhetetlenségre, termék-jóváhagyási folyamatra, a szolgáltatások, tevékenységek és ügyletek nyilvántartására, az ügyfelek tájékoztatására, az alkalmassági és megfelelési tesztre, a közvetítő igénybevételére, a más befektetési vállalkozás közvetítésével végrehajtott szolgáltatásnyújtásra, az ügyfélmegbízások kezelésére, az elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletre, a felügyeleti hatáskörökre, szankciókra, a jogsértések jelentésére, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit a befektetési vállalkozásokra és a hitelintézetekre akkor is alkalmazni kell, amikor ügyfeleiknek strukturált betéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak.”

40. § (1) A Bszt. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha

aa) árjegyző,

ab) szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja vagy közvetlen elektronikus hozzáférése van egy kereskedési helyszínhez, kivéve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait,

ac) nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

ad) ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez,”

(2) A Bszt. 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

f) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - ideértve az árjegyzőket is - sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:

fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

fb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

fc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,”

(3) A Bszt. 2. §-a a következő g)-l) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

g) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - sajátszámlás kereskedés kivételével - nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy

ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

gb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

gc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

h) arra a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásra, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet - a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete [a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete] 4. cikkében meghatározott feltételek mellett - eseti jelleggel, szakmai tevékenysége keretében végzi, és az e szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nemzárják ki befektetési szolgáltatási tevékenység végzését,

i) arra az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetőre, aki vagy amely a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajt végre ügyfélmegbízást, és sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, kivéve, ha nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

j) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átviteli rendszerirányítóra a Vet.-ben meghatározott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott és a 714/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a villamosenergia-hálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a villamos energia ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

k) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre a Get.-ben meghatározott, a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) meghatározott és a 715/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a földgázhálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a földgáz ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

l) a központi értéktárra, kivéve, ha az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 73. cikkében meghatározottak szerint végez e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.”

41. § A Bszt. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) Ahhoz, hogy a 2. § f) és g) pontja szerint mentességet élvező személyek vagy szervezetek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni a 2. § a) pontban meghatározott feltételeknek.

(2) A 2. § j) és k) pont szerinti mentesség az e pontokban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazható, amelyeket e személyek a 2. § j) és k) pontban meghatározott tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac - és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform - üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.”

42. § (1) A Bszt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)-(5) bekezdése, a 20/A-20/B. §, a 22. §, a 24-24/G. §, a 26/A. §, a 27-31. §, a 37-39. §, a 97-107. §, a 110/A-110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)-(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-141. §, a 155-170. § és a 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”

(2) A Bszt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 8. §, a 12. és 13. §, a 16. §, a 17. § (3)-(5) bekezdése, a 20/A. és 20/B. §, a 21. és 22. §, a 22/A. §, a 24-24/G. §, a 26/A. §, a 27-31. §, a 37-39. §, a 62. és 63. §, a 97-107. §, a 110/A-110/Q. §, a 121. §, a 123. § (7)-(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-141. § és a 155-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett,

b) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”

43. § A Bszt. I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Minden multilaterális rendszert, amelyen pénzügyi eszközökkel kereskednek

a) az e törvény multilaterális kereskedési rendszerre vagy szervezett kereskedési rendszerre vonatkozó rendelkezései vagy

b) a Tpt. Kilencedik Részében meghatározott rendelkezések

szerint kell működtetni, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 600/2014/EU rendelet) II. címével összhangban kell az a) és b) pont szerinti kereskedési helyszínek átláthatóságát biztosítani.

(2) Minden olyan befektetési vállalkozást, amely szervezett, gyakori és rendszeres formában, jelentős nagyságrendben, az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlás kereskedést folytat szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren kívül, a 600/2014/EU rendelet III. címével összhangban kell működtetni.

(3) A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkének sérelme nélkül, az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi eszközökkel végrehajtott minden olyan ügyletnek, amely nem multilaterális rendszeren vagy rendszeres internalizálón keresztül jön létre, meg kell felelnie a 600/2014/EU rendelet III. címében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.”

44. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„1. algoritmikus kereskedés: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit - így különösen azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után - egy számítógépes algoritmus automatikusan határozza meg - a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 18. cikkében meghatározottaknak megfelelő - korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak

a) megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására,

b) megbízások feldolgozására, azok bármely kereskedési paraméterének meghatározása nélkül,

c) megbízások megerősítésére vagy

d) végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására használnak,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 1b-1d. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„1b. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

1c. APA: jóváhagyott közzétételi mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében közzéteszi - a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke alapján - a kereskedési jelentéseket,

1d. ARM: jóváhagyott jelentési mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében bejelenti az ügyletek adatait a Felügyeletnek vagy az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 2a. és 2b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„2a. állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

2b. állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:

a) az Európai Unió,

b) az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,

c) az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,

d) több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,

e) több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy

f) az Európai Beruházási Bank,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„4. áru: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„4a. árualapú származtatott termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott termék,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 11a-11c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„11a. certifikát: a 600/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott fogalom,

11b. C6. származtatott energiaügylet: a 6. § f) pontjában említett olyan opció, határidős ügylet, swapügylet és bármely más származtatott ügylet, amely szénre vagy olajra vonatkozik, amellyel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni,

11c. CTP: összesítettadat-szolgáltató, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely összegyűjti a szabályozott piacokról, az MTF-ektől, az OTF-ektől és az APA-któl (jóváhagyott közzétételi mechanizmusok) a 600/2014/EU rendelet 6., 7., 10., 12., 13., 20. és 21. cikkében felsorolt pénzügyi eszközökről szóló kereskedési jelentéseket, és azokat olyan, folyamatos és élő elektronikus adatfolyamba vonja össze, amely pénzügyi eszközönként árfolyam- és volumenadatokat biztosít,”

(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„16a. egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): olyan ügylet, ahol a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtja végre, hogy nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül,”

(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„30. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez,”

(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„30a. függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,”

(10) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 31a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„31a. harmadik országbeli vállalkozás: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne,”

(11) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 34a-34d. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„34a. kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,

34b. keresztértékesítés gyakorlata (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felajánlása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként,

34c. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt,

34d. kkv-tőkefinanszírozási piac: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelyet kkv- tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 154/A. §-nak megfelelően,”

(12) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 38a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„38a. közvetlen elektronikus hozzáférés: olyan eljárás, amely során egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele engedélyezi valamely személynek az ő kereskedési kódjának használatát, annak érdekében, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínnek, továbbá az olyan eljárás, amelynek során a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan eljárás, amelynek során e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikkében meghatározottak figyelembevételével,”

(13) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 44a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„44a. likvid piac: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:

a) az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,

b) a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,

c) az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,”

(14) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 46. és 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„46. megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában,

47. mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében, I. mellékletének I-XX. részében és XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,”

(15) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 49a-49c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„49a. multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül,

49b. nagykereskedelmi energiatermék: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék,

49c. nagysebességű algoritmikus kereskedési technika: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:

a) a hálózati és egyéb típusú adatátviteli idő minimalizálását célzó infrastruktúra, amely az algoritmikus ajánlatbevitelre szolgáló következő lehetőségek közül legalább egyet magába foglal: szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezése vagy nagy sebességű közvetlen elektronikus hozzáférés,

b) a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását a rendszer határozza meg, anélkül, hogy az egyes ügyletek vagy megbízások kapcsán emberi beavatkozásra kerülne sor, valamint

c) a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkében meghatározott magas napi üzenetforgalom (megbízások, árajánlatok vagy törlések),”

(16) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„50. pénzügyi elemző: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott személy,”

(17) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,”

(18) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 52a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„52a. piacműködtető: olyan személy, amely irányítja, illetve működteti a szabályozott piac üzletvitelét, és amely maga a szabályozott piac,”

(19) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„56. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre,”

(20) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 58a. és 58b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„58a. strukturált betét: olyan a Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, amelyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:

a) valamely index vagy indexkombináció, az olyan változó kamatozású betétek kivételével, amelyek hozama közvetlenül függ valamilyen kamatlábindextől, például az Euribortól vagy a Libortól,

b) pénzügyi eszköz vagy több pénzügyi eszköz kombinációja,

c) valamely nyersanyag, vagy több nyersanyag kombinációja vagy egyéb fizikai vagy nem fizikai nem helyettesíthető eszközök vagy

d) valamely deviza árfolyama vagy több devizaárfolyam kombinációja,

58b. strukturált pénzügyi termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogalom,”

(21) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 61a. és 61b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„61a. származtatott termék: a 6. § d)-k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz,

61b. szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez,”

(22) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 65a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„65a. tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől,”

(23) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„79. multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve,”

(24) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„82. javadalmazás: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,”

45. § (1) A Bszt. 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett)

i) szervezett kereskedési rendszer működtetése.”

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiegészítő szolgáltatásnak minősül)

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve - a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti - felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését,”

46. § (1) A Bszt. 6. § d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Pénzügyi eszköz)

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

  Vissza az oldal tetejére