Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.9.)

2017. évi LXX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában tanár esetén a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, illetve oktatói munkakörben eltöltött időt is figyelembe kell venni.”

2. § A Kjt. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

„93/A. § Azon felsőoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló tanárokat, akik 2018. szeptember 1-jéig az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény által megállapított 79/D. § (3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával megfelelnek a magasabb fizetési fokozatba sorolás feltételeinek, legkésőbb 2018. szeptember 1-jén át kell sorolni.”

2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

3. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. § (1)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet

a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,

b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,

c) önköltséges hallgató, vagy

d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).

(2) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(3) A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgató hallgatói juttatásra nem jogosult.

(4) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt.

(5) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv.-nek a támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)-(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)-(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a - az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével - nem alkalmazandó.

(6) Az Nftv. 48. § (2)-(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.”

4. § Az NKE tv. 53. és 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az NKE tv. kiegészül a következő 53/A. §-sal:

„53. § Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított 21/A. § (5) és (6) bekezdést alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat nem önköltséges formában megkezdő hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti ösztöndíjas, valamint a tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően nem költségtérítéses formában megkezdett, nem rendészeti ösztöndíjas, valamint honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló hallgatók tekintetében az átsorolásra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor.

53/A. § (1) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (2) bekezdését azok közül, akik a 2013/2014. tanévet megelőzően létesítettek az Egyetemmel vagy jogelődjével hallgatói jogviszonyt, azok tekintetében kell alkalmazni, akik a 2012/2013. tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt, és nem minősülnek, minősültek rendészeti ösztöndíjas hallgatónak, továbbá a hallgatói jogviszonyuk fennállása alatt honvéd tisztjelölti, illetve hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem állnak, illetve álltak.

(2) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott költségviselési formára vonatkozó meghatározását alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben és az azt követően, de a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjának hatálya alá tartozó ösztöndíjszerződést kötött személyek tekintetében is.

54. § E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 21/A. § (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. §-át, valamint 26. § (1) bekezdését a 2016. július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre kell alkalmazni.”

5. § Hatályát veszti az NKE tv. 36. § (1) bekezdésében a „képzésben részt vevő közszolgálati” szövegrész.

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

6. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. §-a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás,”

(2) Az Nkt. 4. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„15a. külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles kirándulás,”

7. § Az Nkt. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.”

8. § Az Nkt. 41. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:)

g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson.”

9. § Az Nkt. 44. § (5) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a gyermek, tanuló]

s) azon adatát, hogy melyik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson”

(tartalmazza.)

10. § Az Nkt. 47. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)

c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus,

d) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rajz, testnevelés, technika, ének-zene, etika, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók rajz, technika, ének-zene, etika, valamint az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.”

11. § Az Nkt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő foglalkoztatásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott kedvezményekben részesülnek.”

12. § Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha - az e bekezdésben foglalt kivétellel - az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelésben és oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt tanulmányi követelményeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott évfolyam végéig kell teljesíteni. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.”

13. § Az Nkt. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.”

14. § Az Nkt. 32. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.”

15. § Az Nkt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oktatásért felelős miniszternek a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal tankerületi központ illetékességi területe szerinti bontásban, fenntartó típusonként évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára a KIR-ben rendelkezésre álló adatok felhasználásával a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A jelentést az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”

16. § Az Nkt. 77. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az oktatási jogok biztosa

a) az oktatásért felelős miniszternek tartozik felelősséggel,

b) tevékenységét határozatlan idejű vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban végzi,

c) jogosult a megbízatásának megfelelő cím használatára.

(8) Az oktatási jogok biztosa

a) vezeti az oktatási jogok biztosa hivatalát,

b) előzetesen véleményt nyilvánít a hivatalának munkatársaival kapcsolatos munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatosan,

c) feladatai végrehajtásában nem kérhet és nem fogadhat el utasítást,

d) nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan feladatellátás nem elvárható,

e) a d) pont szerinti körülményt köteles haladéktalanul írásban jelezni az oktatásért felelős miniszternek, egyidejűleg az adott ügyben az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményezni.”

17. § Az Nkt. 90. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, Magyarországon működő magyar szakképző iskola tagintézménye külföldön folytathat nevelési-oktatási, szakképzési tevékenységet és ehhez kapcsolódóan kollégiumi ellátást az oktatásért felelős miniszter engedélyével és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az érintett szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével. A tagintézmény nyilvántartásba vételére a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A köznevelési intézmény felett a 79. § (2) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzési jogkört az érintett szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja.”

18. § (1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

k) az oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását, továbbá az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Nkt. 94. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program megvalósítását szolgáló támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét és feltételeit rendeletben állapítsa meg.”

19. § Az Nkt. 97. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.”

20. § Az Nkt. 99. §-a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki

a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,

b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel,

c) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész-szakképzettséggel

rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.

(17) A tánc és dráma tantárgyat 9-12. évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket a 98. § (14) bekezdés szerinti továbbképzésben vagy a tantárgy szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.

(18) Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy a 98. § (14) bekezdés szerint elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.”

21. § Az Nkt.

1. 19. § (5) bekezdésben az „Az önkormányzati” szövegrész helyébe az „A nem állami”,

2. 21. § (2) bekezdésében a „csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vétele során figyelembe kell venni a 75. § (1) bekezdés szerinti jelentésben foglaltakat.”,

3. 47. § (9) bekezdés a) pontjában az „a sajátos nevelési igény” szövegrész helyébe az „a c) és d) pontban, valamint a 3. mellékletben foglalt kivétellel a sajátos nevelési igény”,

4. 56. § (1) bekezdésében

a) a „tanulót” szövegrész helyébe a „sajátos nevelési igényű tanulót”,

b) a „véleménye” szövegrész helyébe a „szakértői véleménye”,

5. 59. § (3) bekezdésében a „vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben” szövegrész helyébe „- a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben”,

6. 62. § (6) bekezdésében a „rendelhető el” szövegrész helyébe a „rendelhető el, amelybe bele kell számítani legfeljebb heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá legfeljebb heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát.”,

7. 90. § (9) bekezdésében a „menedékesek” szövegrész helyébe a „menedékesek, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére”,

8. 94. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyes szolgáltatásokkal összefüggő” szövegrész helyébe az „egyes szolgáltatásokkal összefüggő, valamint a felnőttoktatásban az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítésére megszervezett osztályozó vizsgára vizsgabiztos kirendeléséért fizetendő”,

9. 99/E. §-ban a „2017.” szövegrészek helyébe a „2018.”,

10. 99/I. §-ban az „állami intézményfenntartó központ, illetve a tankerületi központ” szövegrész helyébe az „oktatási központ, illetve a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”

szöveg lép.

22. § Hatályát veszti az Nkt.

1. 7. § (2) bekezdésében a „konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot,” szövegrész,

2. 20. § (1) bekezdés a) pontja és (10) bekezdése,

3. 23. § (7) bekezdés d) pontja,

4. 32. § (2) bekezdésében az „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a nevelési-oktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe.” szövegrész,

5. 50. § (8) bekezdésében az „- a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban -” szövegrész,

6. 65. § (9b) bekezdése,

7. 75. § (2)-(4) bekezdése,

8. 78. § (1) bekezdés e) pontja,

9. 87. § (5) bekezdésében az „Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges.” szövegrész,

10. 94. §

a) (1) bekezdés f) pontja,

b) (4) bekezdés l) pontjában az „a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét” szövegrész,

11. 99. § (15) bekezdése,

12. 99/C. §-a.

4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

23. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 3. § (9) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ vezetőjének” szövegrész helyébe „az oktatási központ vezetőjének” szöveg lép.

5. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

24. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:)

e) általános szenátusi választást négyévente kell tartani, azzal, hogy

ea) a szenátust négy évre választják, de a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselőjének megbízatása legfeljebb három év lehet,

eb) ha a szenátus tagjának a soron következő általános szenátusi választást megelőzően megszűnik a megbízatása, a szenátus létszámának kiegészítése céljából - amennyiben az általános szenátusi választás keretében póttag választására nem került sor - időközi szenátusi tagválasztást kell tartani,

ec) megszűnik a megelőző szenátus, illetve valamennyi tagjának a tagi megbízatása az általános szenátusi választást követően az új szenátus alakuló ülésének napján,”

25. § Az Nftv. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”

26. § Az Nftv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának havi illetményét, havi rendszeres illetménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.”

27. § Az Nftv. 41/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

41/B. § Az elsőfokú döntés a közléssel véglegessé válik.”

28. § Az Nftv. 41/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot az eljáró szerv kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított öt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül kifogást terjeszthet elő az eljáró szervnél.”

29. § Az Nftv. 41/F. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási felvételi eljárást meg kell szüntetni, ha)

e) a jelentkező a jelentkezés hitelesítésére vonatkozó hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget.”

30. § Az Nftv. 41/G. §-a és 41/H. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„41/G. § Az elsőfokú eljárásban igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

41/H. § (1) A jelentkező - jogszabálysértésre hivatkozással - az elsőfokú döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

(2) A keresetlevél alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését.”

31. § Az Nftv. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés c) pontja szerint a hallgatói jogviszony szünetelését engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni, azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatóak meg.”

32. § Az Nftv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogorvoslati eljárás rendjét, különösen a döntés közlését és a jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó határidőt a felsőoktatási intézmény - a jelen törvényben meghatározott keretek között - a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza, azzal, hogy a határidő legfeljebb harminc nap lehet.”

33. § Az Nftv. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e §-ban meghatározott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. A miniszteri döntés ellen indított perben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság dönt.”

34. § Az Nftv. 102. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.

(3b) Az állami adó- és vámhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a magyar állam javára jegyezteti be.”

35. § Az Nftv. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben. Állami felsőoktatási intézményben a pedagógus-továbbképzés igazgatási jellegű koordinációjának biztosítása a kancellár feladata.”

36. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/E. §-sal egészül ki:

„104/E. § A Semmelweis Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”

37. § Az Nftv. 107. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól a DSD II nyelvvizsga-bizonyítvány (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz) honosítása.”

38. § (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„1. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit,”

(2) Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

a) az oktatási jogok biztosának a felsőoktatást érintő feladatait, eljárását, továbbá az e feladatok ellátásával összefüggésben az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,”

39. § (1) Az Nftv. 115. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 12. § (7) bekezdés e) pontja alapján 2019. június 30-ig a szenátust meg kell választani.

(6) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 28. § (1a) bekezdése alkalmazása során azon tanársegédeket, akik 2018. szeptember 1-jéig megfelelnek a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek és doktori fokozattal legalább három éve rendelkeznek, legkésőbb 2018. szeptember 1-jén adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”

(2) Az Nftv. 115. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 41/A-41/H. §-át első alkalommal a 2018. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni.”

(3) Az Nftv. 115. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított - 103. § (3) bekezdésére tekintettel az állami felsőoktatási intézmények legkésőbb az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény hatálybalépését követő egy éven belül módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.”

(4) Az Nftv. 115. §-a a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18a) A Pallasz Athéné Egyetem 2017. augusztus 1. napjától Neumann János Egyetem megnevezéssel működik.”

40. § Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

41. § Az Nftv.

1. 20. § (2) bekezdésében az „egyesülhet.” szövegrész helyébe az „egyesülhet vagy költségvetési szervbe olvadhat be.”,

2. 37. § (3) bekezdésében a „több alkalommal meghosszabbíthatók” szövegrész helyébe a „pályázat útján több alkalommal meghosszabbíthatók”,

3. 41/A. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény)”,

4. 41/A. § (1a) bekezdésében az „a Ket. eljárási alapelveit - a kapcsolattartás formája megválasztása kivételével -” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelveit”,

5. 41/C. § (1) bekezdésében az „a Ket. 79. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 86. § (1), (3) és (6) bekezdése”,

6. 41/C. § (3) bekezdésében a „kérelemben” szövegrész helyébe a „kifogásban” szöveg, a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kifogásnak”,

7. 41/E. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától”,

8. 41/E. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, illetve végleges”,

9. 41/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának”, az „az elutasítási ok” szövegrész helyébe az „a visszautasítási ok”,

10. 41/F. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani”,

11. 47. § (6) bekezdés d) pontjában az „és b) pontjában” szövegrész helyébe a „, b) és d) pontjában”,

12. 48/O. § (1) bekezdésében a „miatt nem képes” szövegrész helyébe a „miatt, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes”,

13. 48/R. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen”,

14. 64. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az oktatási jogok” szövegrész helyébe „- az Nkt.-ban meghatározottak szerint - az oktatási jogok”,

15. 71. § (4) bekezdésében a „hat évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb hat évre” szöveg, a „kettő évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb kettő évre”

16. 114/D. § (1) bekezdésében az „E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „ A 85/A. § (1) bekezdése”,

17. az 1. melléklet C:39-es mezőjében a „Pallasz Athéné” szövegrész helyébe a „Neumann János”

szöveg lép.

42. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 12. § (7) bekezdés d) pontjában és 39. § (3) bekezdésében a „reprezentatív” szövegrész,

b) 41/D. § (4) bekezdése,

c) 41/E. § (2) bekezdés második mondata,

d) 41/E. § (4) bekezdés második mondata,

e) 41/E. § (5) bekezdés második mondata,

f) 41/F. § (1) bekezdés f) pontja,

g) 104. §(4) bekezdése,

h) 104/A. § (1) bekezdése,

i) 110. § (3) bekezdés c) pontja,

j) 1. melléklet 46. sora.

6. Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosítása

43. § Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 82. § (2) bekezdése.

7. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 3-5. §, a 41. § 11. pontja, a 41. § 17. pontja és a 42. § g), h) és j) pontja 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. §, a 22. § 1. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 17. §, a 27-30. §, 32. §, 33. §, 38. § (1) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése, a 41. § 3-10. és 13. pontja, a 42. § b)-f) és i) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 15. §, a 21. § 2. pontja, 22. § 3-5.,7., 8., 10. b) pontja 2018. április 1-jén lép hatályba.

(6) A 8-9. §, a 19. §, a 21. § 4. pontja és a 22. § 2., 6. pontja 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2017. évi LXX. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet ad) pontjában az „a felsőfokú képzések” szövegrész helyébe az „alap- és mesterképzése” szöveg lép.

2. Hatályát veszti az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet bc) pontja.


  Vissza az oldal tetejére