Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.16.)

2017. évi LXXII. törvény

Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adópolitikáért felelős miniszter képviseli a Magyar Államot a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése és végrehajtása során. Az adópolitikáért felelős miniszter e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.

(2a) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellátja a szerencsejáték-szervezés felügyeletét és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság irányítását. Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szabályozási hatáskör gyakorlása érdekében a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztertől a szerencsejáték-szervezés felügyeletéről tájékoztatást kérhet.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén - a nemzetközi szerződés tárgyától függően - az adópolitikáért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”

3. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője át nem ruházható hatáskörében a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonásról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője dönt. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”

4. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.”

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) az adópolitikáért felelős miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel együttműködve jár el, és a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket a szerencsejáték-felügyeleti hatóság útján is teljesítheti.”

6. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje és e hatóság törvényben meghatározott feladatai végrehajtási szabályait rendeletben meghatározza.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők személyi illetményének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

1. 1. § (5), (6c) és (7a) bekezdésében, 2. § (2) és (7) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 7/A. § (3), (6) és (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1), (10a) és (11) bekezdésében, 12. § (5) és (6) bekezdésében, 13. § (2), (5)-(7) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 24. § (1) és (4) bekezdésében, 28. § (3) és (4) bekezdésében, 29/F. § (4) bekezdésében, 29/G. § (1) és (4) bekezdésében, 29/I. § (1) bekezdés h) pontjában, 29/J. § (1) bekezdés c) pontjában, 29/N. § (1) bekezdésében, 29/O. § (1) bekezdés a) pontjában, 29/Q. §-ában, 30/A. § (1) és (3) bekezdésében, 36. § (2)-(3a), (3c) és (3e) bekezdésében, 36/B. §-ában, 36/D. § (3) bekezdésében, 36/E. § (2) és (3) bekezdésében, 36/G. § (2) bekezdésében, 36/I. § (2) bekezdésében, 36/L. § (2) bekezdésében, 37. § 9. és 14. pontjában, 38. § (2) bekezdés g) és i) pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,

2. 1. § (8) bekezdésében, 2. § (8) bekezdésében, 7/A. § (5) és (7) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. §-ában, 29/B. § (9) és (10) bekezdésében, 29/K. § (1) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 33/A. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 36/F. § (4) és (5) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrészek helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,

3. 1. § (6b) bekezdésében, 2. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 7. §-ában, 7/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 8. § (1)-(3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (10a) és (11) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (2)-(3), (5) és (7) bekezdésében, 13/B. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 28/A. § (7) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, (3)-(4) bekezdésében, 29/B. § (9) és (12) bekezdésében, 29/F. § (3) és (4) bekezdésében, 29/G. § (3) bekezdésében, 29/J. §-ában, 29/L. § (2) bekezdésében, 36. § (1), (3a) és (3c) bekezdésében, 36/B. §-ában, 36/C. § (1) bekezdésében, 36/E. § (1) bekezdésében, 36/F. § (1), (3), (4) és (9) bekezdésében, 36/G. § (1) bekezdésében, 36/H. § (1) és (3) bekezdésében és 36/J. §-ában az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „A szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,

4. 7/A. § (2), (6) és (8) bekezdésében, 36. § (2), (3) és (4) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrészek helyébe az „A szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg,

5. 7/A. § (5) bekezdésében és 36. § (3b) bekezdésében az „az állami adóhatósággal” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal” szöveg,

6. 16. § (2) bekezdésében, 29/A. § (3) bekezdésében, 36/D. § (1) és (4) bekezdésében és 36/E. § (3) bekezdésében az „az állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz” szöveg,

7. 7/A. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „a szerencsjáték-felügyeleti hatósághoz” szöveg,

8. 7/A. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatósági” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatósági” szöveg,

9. 7/A. § (5) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az „az állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál” szöveg,

10. 9. § (3) bekezdésében és 36/F. § (3) bekezdésében az „az állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot” szöveg,

11. 19. § (1) bekezdésében az „az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak” szöveg,

12. 29/K. § (1) bekezdésében az „az állami adóhatóságoz” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz” szöveg,

13. 4. § (1) bekezdésében, 4. § (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

14. 4. § (3) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

15. 15. § (2) bekezdésében és 27. § (8) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével” szöveg,

16. 36/K. §-ában az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel” szöveg, és

17. 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a miniszter, hogy” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg

lép.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

8. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át,

b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti jövedelmi jogosultsági határai Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadéka jövedelmi jogosultsági határainak forintban kifejezett összegét a Kormány évente rendeletben meghatározza.”

9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának szorzatával.”

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át, egyedül élő esetén a 155%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.”

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/O. §-sal egészül ki:

„140/O. § (1) Az időskorúak járadékának megállapítása iránt 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2018. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2018. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2019.” szöveg, a „2030.” szövegrész helyébe a „2031.” szöveg lép.

5. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

13. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) Az Eximbank nemzetközi fejlesztési együttműködési céllal az alábbi tevékenységet végzi:

a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapítása, vagy ahhoz történő csatlakozás, és

c) bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül.

(1b) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére. Az állam nevében történő alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket - a nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapok kivételével - a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni. A nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapokhoz kapcsolódó kifizetéseket a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1c) Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési együttműködési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.”

(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Az Eximbank (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet jegyezni.

(1e) Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a külgazdaságért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.”

14. § Hatályát veszti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (4a) bekezdése.

6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.”

16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

1. 34/A. § (2) bekezdésében az „50%-a” szövegrész helyébe a „35%-a” szöveg, és

2. 34/A. § (3) bekezdésében az „500 000 Ft” szövegrészek helyébe a „400 000 Ft” szöveg

lép.

7. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

17. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.”

18. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:)

h) a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása.”

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A Hivatal - jogszabály alapján - ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához kapcsolódó nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő feladatokat.”

20. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a 117/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárására vonatkozó közös szabályok

117/C. § A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba-vételi eljárása és a nyilvántartásból történő törlése díjmentes.”

8. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

21. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 86. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nemzetközi szerződés e §-t rendeli alkalmazni, e § a 93/B. §-sal együtt alkalmazandó.

(2b) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás alapján indult eljárás ideiglenes intézkedéssel történő felfüggesztésének nincs helye.

(2c) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül - már megindított beszerzési eljárás esetén - az ajánlattételi felhívás megsemmisítésének, az ajánlatkérő eltiltása a szerződés megkötésétől vagy a szerződés Ptk. szerinti érvénytelensége megállapításának és az eredeti állapot helyreállításának alkalmazása kizárt.”

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 93/B. §-sal egészül ki:

„93/B. § A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetén a 7. § alkalmazásában kizárólag az Egyezmény szerinti külön eljárás (beszerzési szabályzat) megsértése, az ajánlati felhívás megsértése vagy a beszerzés tárgyához nem kapcsolódó alkalmassági feltétel alkalmazása minősül a verseny tisztaságát sértő magatartásnak.”

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, ha

aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,

ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”

24. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 187. §-sal egészül ki:

„187. § A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 19. § (2) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

10. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

25. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

o) szerződés alapján a 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás 1. cikk 2. pontja és 2. cikk 2. pontja végrehajtásának elősegítése érdekében iratvizsgálati feladatok ellátásában.”

26. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a 2. § o) pontjában szereplő feladatához kapcsolódóan iratok - kockázatvállalásból eredő kitettséget nem eredményező - formai vizsgálatát végezheti.”

11. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

27. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők állnak a vállalkozással a 4. § (2) bekezdése szerinti kapcsolatban.”

28. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Partnervállalkozások azok a vállalkozások,

a) amelyek a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és

b) amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.”

29. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.”

30. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.”

31. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 10. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében]

d) elősegíti a KKV-k számára hasznosítható ismeretek és tudás, a hazai és külföldi kutatási és fejlesztési eredmények megismerését, elterjesztését, illetve a KKV-k innovációs képességének javítását.”

32. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VT tagja:)

c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA) és a Magyarok a Piacon Klubnak az elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy.”

33. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:)

a) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy,

b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkavállalói Oldalának két képviselője,”

34. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.”

35. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. befektető:

a) az állami befektető társaság,

b) finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon vállalkozásban eszközölt összes befektetésük legfeljebb 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg,

c) a felsőoktatási intézmények, a nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, a nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként - költségvetési szervként működő - egyéb kutatóhelyek,

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 60. pontjában meghatározott intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat,

e) az évi 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget el nem érő költségvetéssel és kevesebb, mint 5 000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok;”

(2) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek;”

(3) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. állami befektető társaság: olyan többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott befektetési alap, amelynek célja vállalkozások részére történő kölcsöntőke nyújtása.”

36. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény

1. 15. §-ában a „továbbiakban: VT” szövegrész helyébe a „továbbiakban VfT” szöveg,

2. 16. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 17. § (3) és (4) bekezdésében a „VT” szövegrész helyébe a „VfT” szöveg,

3. 17. § (1) és (2) bekezdésében a „VT” szövegrészek helyébe a „VfT” szöveg, és

4. 21. § (1) bekezdésében a „Vállalkozásfejlesztési Tanácsba” szövegrész helyébe a „VfT-be” szöveg

lép.

12. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

37. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) felelős vezető: a hadiipari tevékenységet, illetve a haditechnikai külkereskedelmi tevékenységet folytató kérelmező vagy engedélyes vezető tisztségviselője, vagy bármely vezető állású munkavállalója, aki e tevékenységet irányítja;”

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló tevékenység, ideértve a termék első alkalommal történő összeszerelését;

e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: műszaki és gyártástechnikai tervezés, műszaki támogató tevékenység, a termék készletezése, tárolása, forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, fejlesztése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, ideértve a bérmunkát, a műszaki-technológiai utasítás és gyártási ismeret, tapasztalat átadását, továbbá az eszközök kezelésének és alkalmazásának elméleti és gyakorlati oktatása, kiképzés;”

(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

j) haditechnikai termék külkereskedelme: haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, továbbá a haditechnikai termékkel kapcsolatban végzett brókertevékenység,”

38. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Nem végezhető olyan hadiipari tevékenység, amely Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik.

(3) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(4) A hadiipari tevékenység engedélyezése során a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett hadiipari tevékenység kormányrendeletben

meghatározott feltételeknek való megfelelését.

(5) Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a 7. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”

39. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/B. § (1) A haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység, - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - csak engedéllyel folytatható. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Az engedély kiadására a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(3) A haditechnikai külkereskedelmi tevékenység engedélyezése során a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) figyelembe veszi Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdekeit,

d) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos

tevékenység kormányrendeletben részletezett feltételeknek való megfelelését.

(4) Az engedély megadásával egyidejűleg a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a 7/B. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”

40. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. §, 2/A. § és 2/B. § szerinti engedély kormányrendeletben meghatározott kérelmezők részére adható. A kérelmezők köre és a mentességek vonatkozásában kormányrendelet eltérő feltételeket állapíthat meg a 2. §, 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban.”

41. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A 2. § és a 2/A. § szerinti eljárásokban a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet, a 2/B. § szerinti eljárásokban a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott esetekben és eljárás szerint utasítja el az engedély iránti kérelmet, vonja vissza az engedélyt vagy függeszti fel az engedély hatályát.”

42. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező felelős vezetője rendelkezik a jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel.

(6) A 2/A. § és 2/B. § szerinti tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket kormányrendelet határozza meg.”

43. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában vagy III. fejezetében, és az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző engedélyes tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.”

44. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejéről, azonosító számáról, ehhez kapcsolódva a jogosult nevéről, lakóhelyéről vagy székhelyéről, adószámáról, engedélye számáról és az engedély hatályosságának megjelöléséről.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

45. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény „Adatkezelés” alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásával kapcsolatos nyilvántartás-vezetésre és adatkezelésre a 6-7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

46. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

a) jelölje ki az engedélyező hatóságként eljáró hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet,”

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

f) jelölje ki a 2. § (3) bekezdése és a 2/B. § (2) bekezdése szerinti véleményező szervet, szerveket,”

(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

g) határozza meg a 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti eljárások engedélytípusait,

h) határozza meg az engedélyezési eljárásokban és a vállalkozások tanúsítási eljárásában a kérelmezők körét,

i) szabályozza az engedélykötelezettség alóli mentesség eseteit,

j) szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.”

(4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását.”

47. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Ez a törvény a 2014. évi V. törvénnyel kihirdetett Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

48. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény

1. 3. § (2)-(4) bekezdése, és

2. 10. § (3) bekezdése.

13. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

49. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (9) bekezdésében a „28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szövegrész helyébe a „35/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szöveg lép.

14. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

50. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját]

b) a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. §-a szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.”

51. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény I. Fejezete a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2) Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.”

15. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

52. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. § (3) és (4) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg lép.

16. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

53. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére)

c) a Paksi Atomerőmű kapacitásnak fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott telephely biztonsági tanúsítványt”

(ad ki.)

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti telephely biztonsági tanúsítvány alapján a gazdálkodó szervezet

a) saját telephelyén minősített adatot nem kezelhet,

b) a 2015. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés, illetve alvállalkozói szerződés megkötésére jogosult.”

54. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2019.” szöveg lép.

17. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

55. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 20. § (7) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg lép.

18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

56. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV)

j) végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,”

57. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

1. 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos eljárással” szövegrész,

2. 66. § (1) bekezdésében az „, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak” szövegrész, és

3. 67. § (1) bekezdésében az „és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő” szövegrész.

19. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

58. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 27. § (1) bekezdés c) pontjában és 30. § (4) bekezdés d) pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg lép.

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

59. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában a megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa nyilatkozik a nem pénzbeli vagyon pályáztatásra alkalmasságáról, különösen a vagyonelemek civil szervezetek általi felhasználhatóságáról. A pályáztatásra nem alkalmas nem pénzbeli vagyont a bíróság az állam tulajdonába adja. A Tanács az (5) bekezdés szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás lefolytatásáról.”

60. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:]

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.”

61. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:)

g) a kollégiumok kérésére tájékoztatást adnak az adott ellátási területen működő civil szervezetek tevékenységéről.”

62. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VIII. fejezete a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Az 51. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat nyertesei jogosultak a miniszter által adományozott civil információs centrum cím viselésére a (4) bekezdésben meghatározott szerződés időszaka alatt.

(2) Minden megyében, valamint a fővárosban a pályázaton nyertes civil szervezet működteti a civil információs centrumot, nyújt szolgáltatást, és a támogatási időszak alatt használhatja a civil információs centrum megnevezést.

(3) A civil információs centrum az 51. § és 52. § szerinti szolgáltatásokat ellenszolgáltatás nélkül nyújtja. Az 56. § (1) bekezdés l) pontja szerinti költségvetési támogatásra a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet kötelezettségvállalás.

(4) A nyilvános pályázat nyerteseivel a miniszter határozott idejű szakmai együttműködési megállapodást köt. A határozott idő elteltével a cím viselésére vonatkozó jogosultság megszűnik.

(5) A civil információs centrum cím jogosultja évente szakmai beszámolási kötelezettséggel tartozik a miniszter felé. A szakmai beszámoló tartalmazza a szakmai együttműködési megállapodás szerinti tevékenységek időarányos teljesítésének bemutatását.

(6) Ha a miniszter a szakmai együttműködési megállapodásban foglalt tevékenységek időarányos ellátásában mulasztást, hiányosságot, vagy szabálytalanságot állapít meg, a címet azonnali hatállyal visszavonja.

(7) A miniszter a cím visszavonásával egyidejűleg a szakmailag megfelelő pályázatokból álló, döntési lista szerinti, az adott ellátási területre vonatkozó, rangsorban következő civil szervezettel szakmai együttműködési megállapodást köt.”

63. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

VIII/A. FEJEZET

A CSALÁD, ESÉLYTEREMTŐ ÉS ÖNKÉNTES HÁZAK

52/B. § (1) A kormányzat esélyteremtési, önkéntes és családügyi területéhez kapcsolódó stratégiai célkitűzéseinek helyi szintű megvalósításában civil szervezetek is közreműködnek. A családpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint gondoskodik a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak működtetéséről.

(2) A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek működtetik.

(3) A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal szemben fennálló előítéletek lebontása érdekében szemléletformáló programok megvalósítása;

b) az (1) bekezdésben nevesített területhez kapcsolódóan tevékenységet végző civil szervezetek közötti helyi párbeszéd erősítésében koordináló szerep ellátása.

(4) A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak a (3) bekezdés a) és b) pontján kívüli, egyéb kiegészítő feladatait pályázat alapján megkötött támogatási szerződés tartalmazza. Ezek a feladatok családügyi és önkéntes területhez kapcsolódóan határozhatók meg.

(5) A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak kötelesek együttműködni egymással és a szakmai partnerekkel az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.”

64. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat alapján létesített támogatási jogviszonyt az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályozzák.”

65. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)

c) civil szervezeteket, határon túli civil szervezeteket érintő szakmai programok, különösen évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények, valamint a programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségek támogatása;”

(2) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)

h) helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása, amelyet a civil szervezet alapcél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek fedezésére fordít.”

(3) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás)

a) kilencven százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján az (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti,”

(költségvetési támogatásokra történhet kötelezettségvállalás.)

66. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteknek felajánlható és ténylegesen kiutalt összeg különbsége csökkentve az Alap működtetésére az Alap kezelő szervének költségvetésében tervezett összeggel.”

(2) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Alap kezelő szerve elkülönítetten tartja nyilván az Alap működésének támogatására a kezelőszerv költségvetésében előirányzott összeget.”

67. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határon túli civil szervezet

a) Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje az 56. § (1) bekezdés c), f), g), j) pontja,

b) önállóan lehet támogatás kedvezményezettje - feltéve, hogy társpályázóként egy alkalommal már támogatás kedvezményezettje volt - az 56. § (1) bekezdés c) pontja

szerinti támogatás esetén.”

68. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács elnöke és tagjai által jelzett, a saját és közeli hozzátartozó tekintetében összeférhetetlennek minősülő szervezet támogatási igénye érvénytelen. A kollégium elnöke és tagjai által jelzett, a saját és közeli hozzátartozó tekintetében összeférhetetlennek minősülő szervezet támogatási igénye annak a kollégiumnak a tekintetében érvénytelen, ahova a kollégium elnökének és tagjainak megbízása szól.”

69. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) A támogatási igény érvénytelen, ha a döntéshozó, illetve a döntési folyamatban közreműködő személy vagy közeli hozzátartozója

a) az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,

b) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

és ezek a feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven belül bármikor fennálltak.

(2) A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt, a támogatási igény érvénytelenségét megalapozó körülményről. Az érvénytelenséget megalapozó körülményekkel kapcsolatban bekövetkezett változásokat a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni a Tanács elnökének.”

70. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 68. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha)

c) egy naptári év során - vagy évközbeni megbízás esetén a megbízási idő adott naptári évre eső időszaka alatt időarányosan, legalább három ülést tekintve - az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy”

71. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására a helyi, területi és országos hatókörű szervezetek jogosultak.”

72. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint.”

73. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1. 2. § 21. pontjában a „közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött” szövegrész helyébe a „közfeladat vagy a közfeladat egy részének a szerv nevében történő ellátására - a Ptk. 6:256. §-ában meghatározottak alapján - kötött” szöveg,

2. 14. § (3) bekezdés c) pontjában a „statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Sttv.) meghatározott statisztikai számjel, valamint az Sttv. 6. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott statisztikai számjel, valamint a” szöveg,

3. 53. § (3) és (5) bekezdésében a „feladatok” szövegrész helyébe a „projekt célok” szöveg,

4. 53/A. § (1) bekezdésében a „19. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „20. § (3) bekezdés a) pontja” szöveg,

5. 54. § a) pontjában a „jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott” szövegrész helyébe a „jogszabályban, vagy kormányhatározatban meghatározott” szöveg,

6. 54. § b) pontjában a „normatív alapon” szövegrész helyébe a „normatív alapon, vagy a költségvetési törvényben nevesített szervezetek támogatása keretében” szöveg, és

7. 69. § (3) bekezdésében a „Knyt.” szövegrész helyébe a „közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény” szöveg

lép.

74. § (1) Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1. 52. § (2) bekezdése,

2. 53. § (2) bekezdése,

3. 56. § (2) bekezdés b) pontja,

4. 56. § (3) bekezdés a) pontja,

5. 56. § (4) bekezdése,

6. 59. § (2) bekezdése,

7. 75. § (2) bekezdés a) pontja, és

8. 75. § (4)-(7), (9), (11)-(14), és (16)-(19) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1. 61. § (12) bekezdésében az „és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra felhasználásáról” szövegrész,

2. 71. § (3) bekezdésében a „legalább területi, illetve országos hatókörű” szövegrész,

3. 73. § (1) bekezdésében a „valamint a civil szervezetek rendelkezésére bocsátható infrastruktúra felhasználás szabályait és a juttatás feltételeit” szövegrész, és

4. 75. § (2) bekezdésében „a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében” szövegrész.

21. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

75. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rehabilitációs ellátás - a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.”

76. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

„4/A. A kivételes rokkantsági ellátás

13/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

c) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

d) aki keresőtevékenységet nem végez és

e) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

(3) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

(4) A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(5) A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeg 65 százaléka.

(6) A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.

(7) Az (1) bekezdés szerinti méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

(8) A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

77. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 19. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A. § (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.”

78. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

j) a kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

79. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/I. §-sal egészül ki:

„38/I. § (1) Ha a megváltozott munkaképességű személy - az ellátás iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító 2018. január 1-jét megelőzően jogerőssé vált döntésben foglaltak szerint - rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.”

80. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény. 2. § (3) bekezdés b) pontjában a „megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szövegrész helyébe az „a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg lép.

22. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

81. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint devizaszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.”

23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

82. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4c) A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban

a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat,

b) - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja.”

83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és

a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a több év kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy

b) a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.”

84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése - ideértve a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét is -, továbbá - a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek kivételével - a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, kizárólag a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.”

85. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69. alcíme a következő 106/D. §-sal egészül ki:

„106/D. § (1) A kincstár a Kormány tagja felkérésére a központosított ílletményszámfejtésbe - a 44. § (1) bekezdése alapján - tartozó szerveknél foglalkoztatott személyek személyre szóló tájékoztatása érdekében - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel - teljesíti a Kormány tagja által meghatározott, a munkabérrel, az illetménnyel, a tiszteletdíjjal, a költségtérítéssel, illetve egyéb pénzbeli juttatással összefüggő, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeire vonatkozó tájékoztatást.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Kormány tagja felkérésében meghatározott - a 106/A. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti adatok alapján (ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelre, az adóazonosító jelre, a fizetési számlaszámra, valamint a behajtandó követelésekre vonatkozó adatokat) képezhető - tájékoztatási célcsoportoknak - a Kormányzati Tájékoztatási Központon (a továbbiakban: KTK) keresztül - akként teljesíti, hogy a tájékoztatás megszemélyesítése során személyes adat más adatkezelőnek való továbbítására nem kerül sor. A KTK a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait és lakcímét használhatja fel.

(3) Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel, autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.

(4) A kincstár az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően, a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül teljesíti a miniszter általa kiadott nyomtatvány használatával.”

86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (33) és (34) bekezdéssel egészül ki:

„(33) A nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti, a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2018. január 1-jétől valósul meg.

(34) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti feladatoknak és kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2017. október 1-jétől valósul meg.”

87. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 1. § 14. pont m) alpontjában a „szomszédos államokban nyújtható oktatási” szövegrész helyébe a „határon túli, magát magyar nemzetiségűnek valló természetes személy részére jogszabály alapján nyújtható” szöveg,

2. 20. § (2) bekezdésében az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg kifizetés formájában térít meg,” szövegrész helyébe a „megtérít,” szöveg,

3. 32. § d) pontjában a „kiadás,” szövegrész helyébe a „kiadás, valamint a nagyvállalati beruházási támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,” szöveg,

4. 36. § (4) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg,

5. 36. § (4a) bekezdésében a „következő évekre vállalható kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe a „több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség” szöveg,

6. 36. § (5) bekezdésében a „költségvetési éven túli évek költségvetési” szövegrész helyébe a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szöveg,

7. 36. § (5a) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg, és

8. 109. § (3) bekezdés 7. pontjában a „103. § (3)” szövegrész helyébe a „6. § (1)” szöveg lép.

88. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 21. § (4a) bekezdésében az „a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból” szövegrész és a „, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére” szövegrész,

2. 58. § (2) bekezdésében a „központi költségvetés” szövegrész, és

3. 108/A. § (2) bekezdésében az „- így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási előirányzatainak -” szövegrész.

24. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

89. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jegyzővé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel rendelkezik,

b) - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

c) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

(2) A községi önkormányzati képviselő-testület az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,

b) az (1) bekezdés c) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

(3) Főjegyzővé, valamint főjegyző helyettesítésére aljegyzővé az nevezhető ki, aki

a) jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy okleveles közgazdász szakképzettséggel,

b) - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

c) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”

90. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

1. 6. § 16. pontjában a „247. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „247. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg,

2. 215. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász, közgazdász vagy közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel” szöveg, és

3. 220. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász vagy közgazdász, vagy közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel” szöveg

lép.

25. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

91. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.

26. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

92. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken]

a) a Mavtv.-ben meghatározott telephelybiztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,”

(szerepelnek.)

27. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása

93. § Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 37. §-ában a „2018” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.

28. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

94. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település közigazgatási területéhez tartozó - az 1. mellékletben meghatározott - fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el. Az 1. melléklet 1. és 6. pontjában meghatározott közterületen és magánterületen a jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.”

95. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.”

96. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.”

97. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) E törvénynek a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.2. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) 2020. december 31. napján megszűnik valamennyi, a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően létrejött olyan, határozatlan vagy 2020. december 31. napjánál hosszabb ideig tartó, határozott időtartamra kötött, közterület reklámcélú hasznosítására és annak ellenőrzésére irányuló, valamely helyi önkormányzattal kötött reklám rendszergazdai szerződés, amely nem felel meg e törvény - Módtv. és Módtv.2. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet és településképi rendelet rendelkezéseinek. A szerződés megszűnésével megszűnik valamennyi, az ilyen szerződésen alapuló reklámhordozó igénybevételére vonatkozó jogosultság.

(3) A (2) bekezdés szerinti, határozott időre szóló reklám rendszergazdai szerződés időbeli hatálya nem hosszabbítható meg, és az érintett rendszergazdai tevékenységre új szerződés nem köthető.”

98. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül felülvizsgálja a Módtv.2 hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó rendszergazdai szerződéseit, és kezdeményezi azoknak a Módtv. és a Módtv.2. által megállapított és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseknek megfelelő módosítását legkésőbb a 15. § (3) bekezdése szerinti hatállyal.

(2) A Módtv.2.-vel megállapított 11/B. § (2) bekezdése a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érinti. A Módtv.2. hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának a Módtv.2. hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, melyre e törvény Módtv 2.-vel megállapított 11/B. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.”

99. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

1. 11/B. § (2) bekezdésében a „legfeljebb öt évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb tizenöt évre” szöveg, és

2. 11/C. § (1) bekezdésében a „150 000” szövegrész helyébe az „500 000” szöveg lép.

100. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

1. 11/B. § (3) bekezdése, és

2. 11/C. § (2) bekezdésében az „és a reklámot közzétevő vállalkozás előző évi adózott eredményét” szövegrész.

29. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

101. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 5. § b) pontjában az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték felügyeleti hatóság” szöveg lép.

30. A vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozása

102. § (1) A magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítására vendégoktatói ösztöndíj program működik.

(2) A vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató az általa végzett tevékenység támogatására a Kormány rendeletében meghatározott és az ösztöndíj szerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult.

(3) Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(4) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti közszolgálati tisztviselői besorolásnál a (2) bekezdés szerinti ösztöndíj időtartamát figyelembe kell venni.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vendégoktatói ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

31. Hatályba léptető rendelkezések

103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 94-100. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 2-7. §, az 52. §, az 55-58. § és a 101. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 59-64. §, a 65. § (1) és (3) bekezdése és a 66-74. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 8-11. §, a 16. §, a 23. §, a 24. §, a 40. § és a 75-80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 65. § (2) bekezdése 2018. július 1-jén lép hatályba.

32. Az Európai Unió jogának való megfelelés

104. § (1) A

a) 27. §, a 29. §, a 30. § és a 36. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 1. cikkének és 3. cikk (2) és (3) bekezdésének,

b) 37-48. § az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 37-48. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére