Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.19.)

lép.

219. § Hatályát veszti a Kkt. 173/A. § (5) és (9) bekezdése.

IX. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

29. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

220. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek (ide nem értve azon pénzeszközöket, amelyek felett a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk rendelkezési joga korlátozott), az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, továbbá a projekttársaságuk esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,

8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás projekttársasága esetében a projekttársaság jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a projekttársaságként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 100%-a, ide nem értve a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) rendelkezéseivel összhangban az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés kapcsán elszámolt egyszeri áttérési különbözet eredménytartalékban kimutatott összegét,”

221. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés a) pont ab)-ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely a) kizárólag]

ab) saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 6820-ból beleértve különösen az épületberuházás saját üzemeltetés céljából; a használatban lévő állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése; a saját raktár, tároló üzemeltetése, az üres raktár, tároló bérbeadása tevékenységeket);

ac) ingatlankezelés (TEÁOR 6832) és építményüzemeltetés (TEÁOR 8110),”

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

f) legalább ötmilliárd forint összegű - összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott - induló tőkével rendelkezik;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

h) esetében a teljes jegyzett tőke össznévértékéhez viszonyítottan

ha) legalább 25%-ot tesz ki azon részvények mértéke - a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként történő nyilvántartásba vétel időpontjában -, amelyek tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják, amennyiben - a dolgozói részvények kivételével - kizárólag szabályozott piacra bevezetett részvénnyel rendelkezik; vagy

hb) legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”

222. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

b) amelynek - konszolidációba be nem vont társaság esetén - a számviteli beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladják meg a számviteli beszámolójában kimutatott ingatlanok és beruházások értékének 70%-át, és

c) amely - a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével - nem köt olyan szerződést, nem vállal olyan egyoldalú kötelezettséget, amely az osztalék kifizetését korlátozza, és

d) amely az ingatlanok 10. § (1) bekezdése szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58-59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások szerint, illetve - amennyiben éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti - az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg, és”

223. § A Szit. tv. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (7) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”

224. § A Szit. tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,”

225. § (1) A Szit. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság - összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében a konszolidációba bevont valamennyi társaság összevont - portfóliójában egyetlen ingatlan, vagy más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló részesedés értéke sem haladhatja meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a harminc százalékát.”

(2) A Szit. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójában - összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában - kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai (ide nem értve a kapott óvadék összegét) nem haladhatják meg az éves beszámolójában - összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában - kimutatott ingatlanok és beruházások összértékének 65%-át.

(5a) A (2), (3) és (5) bekezdések alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készítő szabályozott ingatlanbefektetési társaság esetében az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”

226. § A Szit. tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az ingatlanok (1) bekezdés szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja. Az elszámolás során köteles alkalmazni a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58-59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg.”

227. § A Szit. tv.

1. 1. §-ában a „Magyarország” szövegrész helyébe a „Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más állam” szöveg,

2. 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,

3. 3. § (3) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „együttesen közvetlenül” szöveg,

4. 3. § (3) bekezdés g) pontjában a „törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál” szövegrész helyébe a „törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthat ki” szöveg,

5. 3. § (3a) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pont hb) alpontjában” szöveg,

6. 3. § (7) bekezdés a) pontjában „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,

7. 6. § (3) bekezdésében „a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek” szövegrész helyébe „az alapszabály másként rendelkezik” szöveg

lép.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés

228. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 206. §, 214. §, 218. § a) és 218. § d)-f) pontja, 219. § 2017. június 26-án lép hatályba.

(3) A 12. § (2) bekezdése, 13. §, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése, 31-33. §, 127. §, 186. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 5. §, 7. §, 10. § 1. pontja, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 35. §, 36. §, 42-44. §, 128. § a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(5) A 110. § (2) bekezdése és a 125. § 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

(6) A 103. § 2017. november 1-jén lép hatályba.

(7) Az 1. §, 2. §, 10. § 2. pont, 5-10. pontja, 12. § (1) bekezdése, 14. § (1) és (3) bekezdése, 17. §, 18. §, 28. § (1) bekezdése, 30. §, 34. §, 45. §, 46. §, 48. §, 50-55. §, 60. §, 75. §, 90. §, 91. §, 97-99. §, 104. §, 106-109. §, 114-118. §, 121. §, 124. § 3. pontja, 126. § 1-2. pontja, 129. §, 142-144. §, 146-147. §, 151. §, 153. §, 154. § (3) bekezdése, 160. §, 164. § 1-2. pontja, 171. § a) pontja, 195-199. §, 204-205. §, 207. §, 215. §, 218. § b) pontja, 1. melléklet 1. pontja, 9-11. pontja, 3. melléklete és 4. melléklete 2018. január 1-jén lép hatályba.

229. § E törvény

a) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i (EU), 2016/856 tanácsi irányelvnek

b) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek,

c) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelvnek, és

d) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

230. § (1) E törvény 22. § (1) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 12. § (2) bekezdése, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése és 31-33. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(3) E törvény 24. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

231. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi LXVI. törvény) 262. § (1) bekezdésében az „a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)-(6) és (8)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.

(2) A 2016. évi LXVI. törvény 262. § (7) bekezdése hatályát veszti.

(3) A 2016. évi LXVI. törvény 262. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 161. § és a 200. § 15-16. pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.”

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CXXV. törvény) 318. § (1) bekezdésében az „a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.

(5) A 2016. évi CXXV. törvény 318. § (5) bekezdése hatályát veszti.

(6) A 2016. évi CXXV. törvény 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 187. § 2018. július 1-jén lép hatályba.”

1. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 2.10. alpontot követő 2.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes)

„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,

b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékát

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)-c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni.”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 3. A közcélú juttatások körében adómentes: pontot megelőző 2.11. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.12. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

„3.3. a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díjat is);”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

g) az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”

(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.33-4.37. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.33. az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;

4.34. az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;

4.35. a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;

4.36. a Bolyai János kutatási ösztöndíj;

4.37. a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

a) mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból, vagy a munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet), tűzkár, baleset esetén, különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából,”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.17. az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.35. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.35. az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog (megszerzésekor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték.”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.36. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.36. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 156. § (5) bekezdése alapján megszűnt követelés;”

10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)

„9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

a) akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.”

11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)

„9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában

a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,

b) munkaerő-kölcsönzés esetében az a) pont rendelkezését a kölcsönvevő és kapcsolt vállalkozásaira kell alkalmazni,

c) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.”

2. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet nyitó szövegrésze a I. Jellemzően előforduló költségek fejezetet megelőzően a következő rendelkezéssel egészül ki:

(Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről)

„Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.”

2. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”

3. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:

7. külföldi kiküldetés esetén)

a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”

4. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 10. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

„10. a magyar nyelv és a kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítása érdekében működtetett vendégoktatói ösztöndíj program keretében a vendégoktató által végzett tevékenységre tekintettel juttatott, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű költségtérítés összege.”

3. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 55-58. ponttal egészül ki:

(Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
„55. Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével 0301-ből
56. Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével 0302-ből
0303-ból
57. Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével 0304-ből
58. Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva 0206 30-ból 0206 41-ből 0206 49-ből”

4. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 4. ponttal egészül ki:

(Sorszám Megnevezés)
„4. Internet-hozzáférési szolgáltatás”

5. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak adatot az állami adó- és vámhatóság részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves minőségének megállapítása céljából.”

6. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

A Kkt. 1. melléklet 10. pont I. alpontja a következők szerint módosul:

„I. Az 50. § (2) bekezdés a) pontjára alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait,

2. az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet végez, illetve végzett,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy írta alá.

Az 50. § (2) bekezdés b) pontjára alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,

2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyekre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.

Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.

Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott IFRS minősítés esetén, amennyiben a kérelmező a minősítés megszerzését közreműködésre hivatkozva kérelmezi, a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak a kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,

2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. az igazolást kibocsátó kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.”


  Vissza az oldal tetejére