Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.26.)

2017. évi LXXXVII. törvény

az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról * 

1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

1. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb öt évre - halasztást engedélyezhet.”

2. § Az Iasz. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt, a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.”

3. § Az Iasz. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.”

4. § (1) Az Iasz. 17. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szükséges közös megegyezés)

b) az igazságügyi alkalmazottnak - illetménye megváltoztatása nélkül - az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához, ha az új munkakör azonos képesítési feltételek mellett tölthető be,”

(2) Az Iasz. 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az igazságügyi alkalmazottat - a (2) bekezdés a) pontja szerinti változás közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően fel kell menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, ha vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.

(5) Az igazságügyi alkalmazottnak a (4) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”

5. § Az Iasz. 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati viszony megszűnik)

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt vagy

fb) a 26/A. § (1) bekezdésben foglalt esetben,”

6. § Az Iasz. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

d) a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő.”

7. § Az Iasz. „A szolgálati viszony megszűnése” alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha az igazságügyi alkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy az igazságügyi szolgálati viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.

(2) A szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni az igazságügyi alkalmazottnak a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 23. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony megszüntetési jogot

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

(4) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt nem létesíthet.”

8. § Az Iasz. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

b) vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti.”

9. § (1) Az Iasz. 28. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább)

h) huszonöt év: tízhavi”

(illetménynek megfelelő összeg.)

(2) Az Iasz. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az igazságügyi alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”

10. § Az Iasz. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A vezetőnek a vezetői megbízás időtartama alatt évente továbbképzésen kell részt vennie.”

11. § Az Iasz. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb ötéves határozott időre szól.”

12. § Az Iasz. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 34. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vezetői megbízás bármikor indokolás nélkül visszavonható a 35. § (1) bekezdése szerinti munkakör felajánlása mellett. Ha a visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.

(4) Ha a vezető a 31/A. § szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki felróható okból elmulasztja, a munkáltató a vezetői megbízást a indokolás nélkül, a továbbképzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül visszavonja.”

13. § Az Iasz. 39. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi alkalmazott köteles)

f) a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.”

14. § Az Iasz. 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.”

15. § Az Iasz. 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik. A próbaidő alatt kijelölésre nem kerülhet sor. A kijelölt titkár esetében a 17. § (2) bekezdés b) pontja és a 26/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”

16. § Az Iasz. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Eltérő megállapodás hiányában a naptári évben

a) a helyettesítés időtartama a hat hónapot,

b) a kirendelés időtartama a két hónapot

nem haladhatja meg.”

17. § Az Iasz. 42/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka.”

18. § Az Iasz. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben 25 munkanap alapszabadságból és a (2)-(7) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott pótszabadságának mértéke

a) a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő esetén az 1. fizetési fokozatban évente 3 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

b) a bírósági fogalmazó esetén

ba) az 1. fizetési fokozatban évente 2 munkanap,

bb) a 2. fizetési fokozatban évente 3 munkanap,

bc) a 3. fizetési fokozatban évente 4 munkanap;

c) a tisztviselő és az írnok esetén a 2. fizetési fokozatban évente 2 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

d) a bírósági ügyintéző esetén az 1. fizetési fokozatban évente 1 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

e) a fizikai alkalmazott esetén a kinevezéstől számított 3 évenként évente 1-1 munkanap, de legfeljebb 10 munkanap.

(3) A (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti pótszabadság mértéke a 13 munkanapot nem haladhatja meg.

(4) A fizikai alkalmazott pótszabadsága megállapításakor a kinevezés előtti időt a 100. § (3) bekezdésében és (4) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet figyelembe venni.

(5) A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

a) csoportvezető-helyettes és bírósági irodavezető esetén évente 8 munkanap,

b) csoportvezető esetén évente 9 munkanap,

c) osztályvezető-helyettes esetén évente 10 munkanap,

d) osztályvezető és igazgatóhelyettes esetén évente 11 munkanap,

e) főosztályvezető-helyettes és igazgató esetén évente 12 munkanap,

f) főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13 munkanap.

(6) A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottnak a vezetői megbízatása előtt betöltött munkaköre alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri el a vezetői megbízatása előtt betöltött munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.

(7) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(8) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott időt elérte, illetve amely évben vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.

(9) Az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása a rendes szabadságát nem érinti.”

19. § Az Iasz. IV. Fejezete a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott 53-54. § szerinti értékelésén túl a munkáltató minden év június 30. napjáig köteles az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelését elvégezni.

(2) A teljesítményértékelést az írnok és a fizikai dolgozó esetében is el kell végezni.

(3) Az igazságügyi alkalmazott mentesül a teljesítményértékelés alól a próbaidő alatt.

(4) A teljesítményértékelés eredményét az értékelés során figyelembe kell venni.

(5) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(6) A teljesítményértékelés és az értékelés alapján az igazságügyi alkalmazott - kivéve a kijelölt titkár - alapilletménye - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között - módosítható.

(7) A teljesítményértékeléssel szembeni jogorvoslatra az 53. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.”

20. § Az Iasz. 93. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OBH látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:)

e) a fizetési fokozat megjelölése, a besorolás időpontja és az alapilletmény összege, beosztási pótlék és címpótlék esetén azok megnevezése, százaléka és összege, valamint az illetmény összege,

f) a következő kötelező előresorolás időpontja,”

21. § Az Iasz. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.

(2) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

22. § (1) Az Iasz. 97. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A besorolás és az alapilletmény megállapítása”

(2) Az Iasz. 97-99. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„97. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat munkaköre és iskolai végzettsége alapján - a fizikai dolgozó kivételével - a megfelelő fizetési osztályba, ezen belül az igazságügyi szolgálati ideje alapján - a vezető kivételével - a megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. Az alapilletmény megállapításának alapjául a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: illetményalap) szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.

(2) Az igazságügyi alkalmazott alapilletményét - a kijelölt titkár kivételével - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az igazságügyi alkalmazott a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre vonatkozóan az igazságügyi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A teljesítményértékelésen és értékelésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény, bírósági fogalmazó esetén a fogalmazói versenyvizsga eredménye is,

b) az igazságügyi szervnél szerzett szakmai tapasztalat,

c) az igazságügyi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d) az igazságügyi alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e) a munkavégzés színvonala,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és

h) a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés megszerzése.

(4) A kijelölt titkár a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határ szerinti illetményre jogosult.

98. § (1) A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő tekintetében a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértőjelöltet a II. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4. melléklet 1. pontja, a szakértőjelölt tekintetében a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében az 5. melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint a középfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott illetményét az Mt. alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

(4) Az igazságügyi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát.

(5) Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben határozza meg.

99. § (1) A III. fizetési osztályba az a tisztviselő kaphat besorolást, aki a munkakörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III. fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazott besorolásánál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.

(4) A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell megállapítani.”

23. § Az Iasz. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát - a vezető és a fizikai alkalmazott kivételével - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint számított igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani.”

24. § (1) Az Iasz. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után kerülhet sor.”

(2) Az Iasz. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha - mindaddig, amíg az igazságügyi alkalmazott igazságügyi szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az igazságügyi alkalmazott munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, alapilletményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.”

25. § Az Iasz. „A vezetői pótlék” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A vezetői illetmény

104. § (1) Az egyéb igazságügyi szerv vezetőjét és helyettesét, a főosztályvezetőt és a főosztályvezető-helyettest, az igazgatót és az igazgatóhelyettest, az osztályvezetőt és az osztályvezető-helyettest, a csoportvezetőt és a csoportvezető-helyettest, valamint a bírósági irodavezetőt az V. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A bírósági irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott illetményének megállapítása során a 97. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a vezetett igazságügyi szerv vagy szervezeti egység szintjét, nagyságát, valamint a beosztottak létszámát.”

26. § Az Iasz. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke

a) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,

b) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,

c) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka.”

27. § Az Iasz. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15 százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult. Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére is adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.”

28. § Az Iasz. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az igazságügyi alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.”

29. § Az Iasz. a következő 134/D-134/H. §-sal egészül ki:

„134/D. § Az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

134/E. § Ha az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.

134/F. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat - a fizikai alkalmazottak kivételével - a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint besorolni és - a Módtv.-vel megállapított 134/D. § és 134/E. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(2) Ha a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése előtt a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési fokozatát és az alapilletményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba sorolását e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a munkaköre megváltozik.

134/G. § (1) A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezése szerint az OBH elnöke által kiadott szabályzatot, illetve e törvénynek a Módtv.-vel kiegészített felhatalmazó rendelkezése alapján a miniszter által kiadott rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) 2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során az értékelésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) 2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és szempontok alapján kell eljárni.

134/H. § E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései nem érintik az igazságügyi alkalmazott 2017. évi cafeteria-juttatásra való jogosultságát. A Módtv. hatálybalépését követően létesített igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban az e törvény 2017. augusztus 31. napján hatályos rendelkezései szerinti cafeteria-juttatás éves összegének arányos része jár.”

30. § (1) Az Iasz. 135. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Iasz. 135. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg]

aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető,”

(3) Az Iasz. 135. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és az a) pont a következő ae)-ag) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg]

ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat,

ae) a képzés, továbbképzés részletes szabályait,

af) a teljesítményértékelés részletes szabályait,

ag) a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazott III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes szabályait, valamint”

31. § (1) Az Iasz. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Iasz. 4. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Iasz. a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(4) Az Iasz. 6. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Iasz. az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

32. § Az Iasz.

a) 7. § (2) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe az „5” szöveg,

c) 115. § (1) bekezdésében az „a 6 órát nem haladja meg” szövegrész helyébe a „legfeljebb 6 óra” szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti az Iasz.

a) 32. § (2) bekezdése,

b) 102. §-a,

c) 103/A. §-a,

d) „Az idegennyelv-tudási pótlék” alcíme,

e) „A veszélyességi pótlék” alcíme,

f) „Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék” alcíme,

g) 119-120. §-a,

h) 122. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése,

i) 135. § (2) bekezdése,

j) 2. számú melléklet 6. pontjában az „- a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege,” szövegrész.

2. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

34. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 110. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 110. § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel.

(2) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb ötévi határozott időre szólhat. A határozott idejű ügyészségi szolgálati viszony tartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet.

(2a) Tartósan távollévő helyettesítése esetén az ügyészségi szolgálati viszony a (2) bekezdéstől eltérő határozott időre is létesíthető, illetve meghosszabbítható.

(2b) Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész kinevezésekor az ügyészségi szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet, amely nem hosszabbítható meg.”

35. § Az Üjt. a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az alügyész és az ügyészségi fogalmazó teljesítményét évente értékeli. A teljesítményértékelés eredményét a minősítés során figyelembe kell venni.

(2) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó mentesül a teljesítményértékelés alól

a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat évben, kivéve, ha a teljesítményértékelés eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merül fel, vagy az alügyész, az ügyészségi fogalmazó a teljesítményértékelését maga kéri,

b) a próbaidő alatt, vagy

c) ha egy éven belül minősítésére került sor.

(3) A teljesítményértékelés soron kívül végezhető el, ha a teljesítményértékelés eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merült fel.

(4) A teljesítményt nem kell külön értékelni, ha a minősítés fél éven belül esedékes; ilyen esetben a teljesítmény értékelése a minősítéssel egyidejűleg is elvégezhető.

(5) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(6) A teljesítményértékelés és az értékelés alapján az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletménye - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között - módosítható.

(7) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetve a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítése iránt - ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg, az ezt követő 30 napon belül - bírósághoz fordulhat.

(8) A teljesítményértékelés részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”

36. § Az Üjt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„112. § (1) Az ügyészségi fogalmazót alügyésszé történő kinevezését megelőzően kell minősíteni.

(2) Az alügyészt

a) határozatlan időre szóló kinevezés esetén a kinevezést követő három év letelte előtt, azt követően - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat év kivételével - nyolc évenként, és

b) az ügyészi tisztségre történő pályázatának benyújtását követő két héten belül

minősíteni kell, feltéve, hogy az előző minősítés ismertetése óta egy év eltelt.

(3) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó minősítésére egyebekben az 50. § (2) bekezdés c) pontját, az 50. § (3)-(6) bekezdését valamint az 51-52. §-t, a határozatlan időre kinevezett alügyész és a határozatlan időre kinevezett ügyészségi fogalmazó minősítésére az 50. § (2) bekezdés a)-b) pontját is megfelelően alkalmazni kell.”

37. § Az Üjt. a következő 112/A. §-sal egészül ki:

„112/A. § (1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó köteles a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.

(2) Ha az alügyész, az ügyészségi fogalmazó képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, nem nevezhető ki magasabb munkakörbe.

(3) A képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”

38. § Az Üjt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.

(2) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét a munkaköre alapján meghatározott megfelelő fizetési osztályba, ezen belül a szolgálati ideje alapján meghatározott megfelelő fizetési fokozatba való besorolással kell megállapítani. Az alapilletmény megállapításának alapjául az illetményalap szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.

(3) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre vonatkozóan az ügyészségi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,

b) az ügyészi szervezetben szerzett szakmai tapasztalat,

c) az ügyészi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d) az alügyész, az ügyészségi fogalmazó által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e) a munkavégzés színvonala,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés, és

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség.

(5) Az alügyészt az I. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 4. melléklet tartalmazza. Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat az 5. melléklet tartalmazza.”

39. § (1) Az Üjt. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó fizetési fokozatát a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint számított szolgálati idő alapján kell megállapítani.”

(2) Az Üjt. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni alügyész esetén a bírósági titkárként, ügyészségi fogalmazó esetén a bírósági fogalmazóként igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött időt.”

40. § (1) Az Üjt. 117. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) Ha - mindaddig, amíg az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az alügyész és az ügyészségi fogalmazó munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, illetményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.

(3b) A Legfőbb Ügyészségen dolgozó

a) alügyészt az illetményalap húsz százalékának,

b) ügyészségi fogalmazót az illetményalap tizenöt százalékának

megfelelő beosztási pótlék illeti meg.”

(2) Az Üjt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta.”

41. § Az Üjt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § Az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a 69. § és a 72-76. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A 70. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját a kinevezési okiratban fel kell tüntetni.”

42. § Az Üjt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„120. § (1) Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót évi huszonöt munkanap alapszabadságból és a (2) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2) A pótszabadság mértéke

a) alügyész esetén az 1. fizetési fokozatban évente három munkanap, amely a többi fizetési fokozatban két munkanappal növekszik, de nem haladhatja meg a tizenhárom munkanapot,

b) ügyészségi fogalmazó esetén

ba) az 1. fizetési fokozatban évente két munkanap,

bb) a 2. fizetési fokozatban évente három munkanap,

bc) a 3. fizetési fokozatban évente négy munkanap.

(3) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szabadságára és más pihenőidejére egyebekben az ügyész szabadságára és más pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak kivételével.”

43. § (1) Az Üjt. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem alkalmazhatók az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyára e törvénynek a következő rendelkezései: a 6-10. §, a 11. § (1)-(3) és (4a) bekezdése, a 13-14. §, a 17. §, a 28-32. §, a 34. § d) és m) pontja, a 45/A. §, az 54. §, az 58. §, a 60-68. §, a 71. § továbbá - az ügyészségi fogalmazó esetében - a 12. §.”

(2) Az Üjt. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a hetvenedik életévének betöltésével, valamint akkor is megszűnik, ha a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike már nem áll fenn. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a próbaidő alatt azonnali hatállyal indokolás nélkül bármelyik fél részéről megszüntethető. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó nyugdíjasnak minősül.”

(3) Az Üjt. 121. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya azonnali hatállyal megszüntethető, ha olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy a szolgálati viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.

(7) Az ügyészségi szolgálati viszony (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni az alügyésznek és az ügyészségi fogalmazónak a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(8) A (6) bekezdés szerinti ügyészségi szolgálati viszony megszüntetési jogot

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(9) Ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyának megszüntetésére a (6) bekezdés szerint kerül sor, a jogviszony megszűnésétől számított három évig ügyészségi szolgálati viszonyt nem létesíthet.

(10) Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó végkielégítésre e törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb ügyészségi szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a Kttv. 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

aa) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

ab) vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti;

b) a végkielégítés mértéke tízhavi illetménynek megfelelő összeg, ha az ügyészségi szolgálati viszony ideje legalább huszonöt év,

c) a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”

44. § Az Üjt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:

„122/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ügyészségi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott illetményét a munka törvénykönyve alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

(3) Az ügyészi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát.”

45. § Az Üjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan időre vagy legfeljebb ötévi határozott időre létesül. A határozott idejű ügyészségi szolgálati viszony tartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet.

(2) Tartósan távollévő helyettesítése esetén az ügyészségi szolgálati viszony az (1) bekezdéstől eltérő határozott időre is létesíthető, illetve meghosszabbítható.

(3) Határozott időre kell kinevezni azt a személyt, aki a munkakörének betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére halasztást kapott.”

46. § Az Üjt. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek a vezetői működése idején évente továbbképzésen kell részt vennie.”

47. § Az Üjt. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tisztviselő vezetői kinevezése indokolás nélkül bármikor visszavonható. Ha a tisztviselő a 127. § (4) bekezdése szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki felróható okból elmulasztja, a vezetői kinevezést a munkáltató a továbbképzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül visszavonja.”

48. § Az Üjt. a következő 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § (1) A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott kinevezésének módosítására a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ott meghatározottakon túl nem kell közös megegyezés

a) a szolgálati helynek kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor, ha az új szolgálati hely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg, valamint

b) a munkakör megváltoztatásakor, ha az új munkakör megfelel a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának,

feltéve, hogy az új szolgálati hely, illetve munkakör a tisztviselőre, írnokra, fizikai alkalmazottra nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.

(2) A tisztviselőt, írnokot, fizikai alkalmazottat - az (1) bekezdés b) pontja szerinti változás közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően fel kell menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, ha

a) az illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye nyolcvan százalékát, vagy

b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.

(3) A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott (2) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”

49. § (1) Az Üjt. 130. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik)

d) azonnali hatállyal

da) a próbaidő alatt vagy

db) a (6) bekezdésben foglalt esetben;”

(2) Az Üjt. 130. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében a közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a 17. § kivételével a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére e törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel akkor is megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül, esetében a 36. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak akkor is alkalmazandók, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult;

b) a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel a 36. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszüntethető, ha a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb egyévi átlagilletményét a tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak előre megfizeti;

c) a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni a 128/A. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmére;

d) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott lemondási ideje két hónap;

e) ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb ügyészségi szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a Kttv. 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

ea) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

eb) vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti;

f) a végkielégítés mértéke tízhavi illetménynek megfelelő összeg, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyának ideje legalább huszonöt év,

g) a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg; nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”

(3) Az Üjt. 130. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ügyészségi szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a tisztviselő, az írnok, a fizikai alkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy a szolgálati viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.

(7) Az ügyészségi szolgálati viszony (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni a tisztviselőnek, az írnoknak, a fizikai alkalmazottnak a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 37. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(8) A (6) bekezdés szerinti ügyészségi szolgálati viszony megszüntetési jogot

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(9) Ha a tisztviselő, az írnok, a fizikai alkalmazott szolgálati viszonyának megszüntetésére a (6) bekezdés szerint kerül sor, a jogviszony megszűnésétől számított három évig ügyészségi szolgálati viszonyt nem létesíthet.”

50. § Az Üjt. a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselő és az írnok teljesítményét évente értékeli. A teljesítményértékelés eredményét a minősítés során figyelembe kell venni.

(2) A tisztviselő és az írnok mentesül a teljesítményértékelés alól

a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat évben, kivéve, ha a teljesítményértékelés eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merül fel, vagy a tisztviselő, írnok a teljesítményértékelését maga kéri, vagy

b) a próbaidő alatt.

(3) A teljesítményértékelés soron kívül végezhető el, ha a teljesítményértékelés eredményének megváltoztatását valószínűsítő körülmény merült fel.

(4) A tisztviselő teljesítményét nem kell külön értékelni, ha minősítése fél éven belül esedékes; ilyen esetben a teljesítmény értékelése a minősítéssel egyidejűleg is elvégezhető.

(5) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(6) A teljesítményértékelés és az értékelés alapján a tisztviselő és az írnok alapilletménye - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között - módosítható.

(7) A tisztviselő és az írnok a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetve a személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítése iránt - ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg, az ezt követő 30 napon belül - bírósághoz fordulhat.

(8) A teljesítményértékelés részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”

51. § Az Üjt. a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § (1) A tisztviselő és az írnok köteles a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.

(2) A képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait a legfőbb ügyész utasításban határozza meg.”

52. § Az Üjt. 135. és 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„135. § (1) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény megállapításának alapjául az illetményalap szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.

(2) Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.

136. § (1) A tisztviselőt, az írnokot munkaköre és az annak ellátásához szükséges iskolai végzettsége (képzettség) alapján a III. vagy IV. fizetési osztályba, ezen belül - szolgálati ideje szerint - a megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. A tisztviselő és az írnok alapilletményét a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. A tisztviselő és az írnok a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre vonatkozóan a tisztviselő és az írnok tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény,

b) az ügyészi szervezetben szerzett szakmai tapasztalat,

c) az ügyészi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d) a tisztviselő és az írnok által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e) a munkavégzés színvonala,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és

h) a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy munkakörének betöltéséhez nem szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, illetve munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés megszerzése.

(3) A III. fizetési osztályba a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, a IV. fizetési osztályba a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők tartoznak. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező tisztviselőt kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni. A besorolásnál a képesítési követelmények meghatározásáról szóló jogszabályok és legfőbb ügyészi utasítások rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező tisztviselő III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes szabályait a legfőbb ügyész utasításban állapítja meg.

(4) Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni.

(5) A III. fizetési osztály fizetési fokozatait a 6. melléklet, a IV. fizetési osztály fizetési fokozatait a 6/A. melléklet tartalmazza.

(6) A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével a munka törvénykönyvének a munka díjazására irányadó szabályai szerint kell megállapítani.

(7) Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a (2) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető, a legfőbb ügyész határozza meg.”

53. § Az Üjt. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § Ha a tisztviselő, az írnok magasabb fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.”

54. § Az Üjt. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha - mindaddig, amíg a tisztviselő és az írnok szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a tisztviselő és az írnok munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, illetményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.”

55. § Az Üjt. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) A Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó tisztviselőt és írnokot beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke

a) a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetében az illetményalap 15 százaléka,

b) a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és írnok esetében az illetményalap 5 százaléka.”

56. § Az Üjt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § (1) A vezetői tisztséget betöltő tisztviselőt az V. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6/B. melléklet tartalmazza.

(2) Az irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői tisztséget betöltő tisztviselő illetményének a megállapítása során a 136. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a szolgálati hely szintjét, nagyságát, valamint a beosztottak létszámát.”

57. § Az Üjt. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta. Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött legalább tíz év után főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályban tartozó vezetőnek is adományozható.”

58. § Az Üjt. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. § (1) A tisztviselőt és az írnokot évi huszonöt munkanap alapszabadságból és a (2)-(5) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2) A tisztviselő és az írnok esetén a pótszabadság mértéke a 2. fizetési fokozatban évente két munkanap, amely a többi fizetési fokozatban két munkanappal növekszik. Az ügyészségi megbízott esetén a pótszabadság mértéke az 1. fizetési fokozatban évente egy munkanap, amely a többi fizetési fokozatban két munkanappal növekszik. A tisztviselő, az írnok és az ügyészségi megbízott pótszabadságának mértéke a tizenhárom munkanapot nem haladhatja meg.

(3) A vezetői beosztást ellátó tisztviselőt a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

a) irodavezető esetén évente nyolc munkanap,

b) csoportvezető esetén évente kilenc munkanap,

c) osztályvezető-helyettes esetén évente tíz munkanap,

d) osztályvezető esetén évente tizenegy munkanap,

e) főosztályvezető-helyettes és az OKRI igazgató-helyettese esetén évente tizenkét munkanap,

f) főosztályvezető, az OKRI igazgatója és a gazdasági főigazgató esetén évente tizenhárom munkanap.

(4) A vezetői beosztást ellátó tisztviselőnek a vezetői tisztség betöltése előtt ellátott munkaköre alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri el a vezetői tisztség betöltése előtt ellátott munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.

(5) A fizikai alkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadság az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött minden három év után egy-egy munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik. A megnövekedett mértékű alapszabadság annak az évnek az első napjától jár, amelyben a fizikai alkalmazott az ahhoz szükséges ügyészségi szolgálati időt elérte.

(6) A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a munka törvénykönyvében meghatározott pótszabadság is.

(7) A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat megilleti - a munka törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-kedvezmény is.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott számára fizetés nélküli szabadságot, amikor a munka törvénykönyve azt kötelezően nem írja elő.”

59. § Az Üjt. 150. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára e törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is)

g) a 69. §-t, a 72-76. §-t, továbbá a 70. §-t azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját,”

60. § (1) Az Üjt. 153. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény)

a) 53. §-át csak a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásra kell alkalmazni, továbbá a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak időtartama a naptári évben - eltérő megállapodás hiányában - a hat hónapot nem haladhatja meg;”

(2) Az Üjt. 153. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (3) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény)

g) 287. § (1) bekezdés e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 81. § (2) bekezdésében meghatározottak alatt az 52. § (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni,

h) 287. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali hatályú felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.”

61. § Az Üjt. a következő 165/L-165/Q. §-sal egészül ki:

„165/L. § Az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott számára az e törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

165/M. § Ha az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott számára az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.

165/N. § (1) Az alügyészt, az ügyészségi fogalmazót, a tisztviselőt és az írnokot a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint besorolni és - a Módtv.-vel megállapított 165/L. § és 165/M. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(2) Ha a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése előtt a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési fokozatát és az illetményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba sorolását e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a munkaköre megváltozik.

165/O. § (1) A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezése szerint a legfőbb ügyész által kiadott utasítást 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) 2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során a minősítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) 2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és szempontok alapján kell eljárni.

165/P. § E törvénynek a Módtv.-vel megállapított, az írnok kinevezési feltételeire vonatkozó rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően kinevezésre kerülő írnokok tekintetében kell alkalmazni.

165/Q. § E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései nem érintik az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott 2017. évi cafeteria-juttatásra való jogosultságát. A Módtv. hatálybalépését követően létesített alügyészi, ügyészségi fogalmazói, tisztviselői, írnoki és fizikai alkalmazotti szolgálati jogviszonyban az e törvény 2017. augusztus 31. napján hatályos rendelkezései szerinti cafeteria-juttatás éves összegének arányos része jár.”

62. § (1) Az Üjt. 4. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(2) Az Üjt. 5. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(3) Az Üjt. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(4) Az Üjt. a 9. melléklet szerinti 6/A. melléklettel egészül ki.

(5) Az Üjt. a 10. melléklet szerinti 6/B. melléklettel egészül ki.

63. § Az Üjt.

a) 121. § (1) bekezdésében a „(2)-(5)” szövegrész helyébe a „(2)-(10)” szöveg,

b) 122. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „alapfokú” szövegrész helyébe a „középfokú” szöveg,

c) 134. § (1) bekezdésében az „a hat órát nem haladja meg” szövegrész helyébe a „legfeljebb hat óra” szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti az Üjt.

a) 116. §-a,

b) 117. § (6) és (7) bekezdése,

c) 118. §-a,

d) 125. § (4) bekezdése,

e) 139. §-a,

f) 142. §-a,

g) 144. §-a,

h) 146. §-a.

3. Záró rendelkezések

65. § Ez a törvény 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 2017. évi LXXXVII. törvényhez

„3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Az I. fizetési osztály (bírósági titkár, igazságügyi szakértő) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági titkár

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2. 1. 0 3 0,84 0,92
3. 2. 4 7 0,90 1,08
4. 3. 8 11 0,98 1,19
5. 4. 12 18 1,04 1,25
6. 5. 19 25 1,09 1,31
7. 6. 26 35 1,14 1,37
8. 7. 36 1,26 1,40

2. Igazságügyi szakértő

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2. 1. 0 3 0,84 0,92
3. 2. 4 7 0,90 1,08
4. 3. 8 11 0,98 1,19
5. 4. 12 18 1,04 1,25
6. 5. 19 25 1,09 1,31
7. 6. 26 35 1,14 1,37
8. 7. 36 1,26 1,40

2. melléklet a 2017. évi LXXXVII. törvényhez

„4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1. Bírósági fogalmazó

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2. 1. 0 1 0,53 0,74
3. 2. 2 3 0,57 0,79
4. 3. 4 0,60 0,83

2. Szakértőjelölt

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2. 1. 0 1 0,53 0,74
3. 2. 2 3 0,57 0,79
4. 3. 4 0,60 0,83

3. melléklet a 2017. évi LXXXVII. törvényhez

„5. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselő, technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2: 1. 0 3 0,42 0,70
3. 2. 4 7 0,54 0,76
4. 3. 8 11 0,59 0,88
5. 4. 12 18 0,65 0,92
6. 5. 19 25 0,73 1,05
7. 6. 26 30 0,81 1,09
8. 7. 31 35 0,85 1,13
9. 8. 36 0,90 1,16

4. melléklet a 2017. évi LXXXVII. törvényhez

„6. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A IV. fizetési osztály (nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint középfokú iskolai végzettségű tisztviselő, írnok és technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

A B C D E
1. Fizetési fokozat Szolgálati idő (év) Alsó határ szorzószáma Felső határ szorzószáma
2. 1. 0 3 0,38 0,47
3. 2. 4 7 0,42 0,54
4. 3. 8 11 0,46 0,66
5. 4. 12 18 0,53 0,73
6. 5. 19 25 0,56 0,77
7. 6. 26 30 0,59 0,80
8. 7. 31 35 0,65 0,85
9. 8. 36 0,72 0,93

5. melléklet a 2017. évi LXXXVII. törvényhez

„7. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

A B C
  Vissza az oldal tetejére