Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.13.)

2017. évi CXLIII. törvény

az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.”

3. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 141. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„f) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”

4. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (4) bekezdésében a „, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szövegrész.

3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

5. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 61. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

6. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 103. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„103. § E törvény

a) a Tanácsnak a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével;

b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvével

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki:

„83/E. § Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

6. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

8. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult]

„e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”

9. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”

10. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontjában az „és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szövegrész.

7. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

11. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

8. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

12. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

9. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

13. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.”

10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

14. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 20. § (1b)-(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(1c) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani. Az eljáró idegenrendészeti hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(1d) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság döntése ellen perorvoslatnak nincs helye.”

15. § Az Szmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot - erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott.”

16. § Az Szmtv. 50. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha)

„c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.”

17. § Az Szmtv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozattal szemben az őrizetbe vett személy az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be, amelyről a bíróság - a bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.”

18. § Az Szmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

19. § Az Szmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény IX. Fejezetét alkalmazni kell.”

20. § Az Szmtv. 70. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya, valamint az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság az okmány kiadásával teljesíti vagy határozattal utasítja el.

(2) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya iránti kérelemnek helyt ad, kizárólag a döntés tényét rögzíti az ügyiraton.”

21. § Az Szmtv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

22. § Az Szmtv. a következő 90/A. §-sal egészül ki:

„90/A. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit

a) a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”

23. § Az Szmtv.

a) 2. § bh) pontjában, 8. § (1) bekezdésében, 8/A. §-ában, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 15. § (1) és (5) bekezdésében, 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1), (2a), (3) és (4) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 35. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 35/A. § (1) és (2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 38. § (2) és (3) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 41. § (2a) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 47/A. §-ában, 48. § (1) bekezdésben, 48/A. §-ában, 49. § (1) bekezdésben, 50. § (6) bekezdésében, 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (2) és (3) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 62. §-ában, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében, 76/B. § (1) bekezdésében, 76/D. §-ában, 78. § (4) bekezdésében, 81. § (1), (2a), (2b) és (2c) bekezdésében, 82. § (1) és (2) bekezdésében, 83. § (2) bekezdésében, 85. § (3) bekezdésben, és 88. § (3) bekezdésében az „eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg;

b) 15. § (4) bekezdésében és 61/A. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg;

c) 22. § (2) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében és 76/D. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg;

d) 22. § (2) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében és 47/B. §-ában az „eljáró hatóság” szövegrészek helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg;

e) 30. §-ában és 67. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságnak” szöveg;

f) 45. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perben” szöveg;

g) 64. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságot” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságot” szöveg;

h) 86. § (1) bekezdés a) pontjában az „eljáró hatóságokat” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságokat” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az Szmtv. 20. § (1e) bekezdése, a 70. § (3)-(6) bekezdése, 71-74. §-a.

11. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

25. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.”

(2) A Harmtv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A IX. Fejezetet a (3) bekezdésben meghatározott személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.”

26. § (1) A Harmtv. 2/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) fogadó szervezet:

ca) az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;

cb) külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet vagy gyakornokokat fogadó szervezet;”

(2) A Harmtv. 2/A. § g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki

ga) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére;

gb) engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak;

h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben

ha) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot;

hb) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot.”

(3) A Harmtv. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § E törvény alkalmazásában

a) kutatószervezet: a külön jogszabály szerint akkreditált kutató szervezet;

b) kutató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki doktori fokozattal rendelkezik vagy olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely az adott harmadik országbeli állampolgárt doktori programokban való részvételre jogosítja fel, és aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges;

c) hallgató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását abból a célból engedélyezik, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek eredményeként Magyarország által elismert felsőfokú képesítést adnak, ideértve a felsőoktatási intézményben olyan oklevelet, bizonyítványt vagy doktori fokozatot, amely a magyar joggal összhangban, az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra vagy a kötelező gyakorlatra is kiterjed;

d) gyakornok: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat valamely harmadik államban, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását gyakornoki tevékenyég céljából engedélyezik;

e) gyakornoki tevékenység: a gyakornoknak a tanulmányai során teljesítendő szakmai gyakorlata vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok részére szervezett gyakorlati program keretében végzett tevékenysége, amelynek célja, hogy munkahelyi környezetben ismereteket, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen;

f) önkéntes: olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából engedélyezik.”

27. § A Harmtv. 9. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(6) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(7) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Az illetékes idegenrendészeti hatóság a kérelmet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.”

28. § A Harmtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához - a tervezett tartózkodás időtartamára - hozzájárult.”

29. § A Harmtv. a következő 17/B-17/C. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) A Magyarország területén tartózkodó

a) érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatási tevékenységének befejezését követően, illetve

b) érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tanulmányainak sikeres befejezését követően

álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő Magyarországon.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki érvényes álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon munkavállalási, jövedelemszerzési és EU Kék kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be.

17/C. § (1) Az Európai Unió tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgató hallgatói mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve értesítését Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.

(2) Az Európai Unió más tagállama által kiadott kutatási célú engedéllyel rendelkező kutató kutatói rövid és hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve értesítését, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag az értesítését vagy a tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.”

30. § A Harmtv. „Tartózkodási engedély” alcíme a következő 18/A-18/B. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a)-d) és f)-i) pontjaiban, a (4) bekezdésben, valamint a 21-22. §-ban, a 22/D. §-ban és a 26. §-ban meghatározott feltételeknek,

b) a fogadó szervezet külön jogszabály alapján nem került akkreditálásra,

c) a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,

d) a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet; ha a fogadó szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,

e) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és tartózkodási kérelmében foglaltaktól,

f) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be.

(2) A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató

a) a 20. § (5) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy

b) a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az oklevelet nem szerzi meg.

(3) Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési területen tanulmányok folytatását igazolhatja.

(4) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.

18/B. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 22/C. §-ban foglalt feltételeknek,

b) a külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.

(2) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) vonatkozásában már nem állnak fenn a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)-i) pontjában meghatározott feltételek,

b) Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy

c) a 22/C. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.”

31. § A Harmtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,

b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,

c) befizette a köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,

d) igazolja a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-d), és f)-i) pontjában foglaltakat, és

e) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik.

(4) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”

32. § A Harmtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban nem érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben külön jogszabály szerinti felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányai egy részét.

(2) A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hallgatónak csatolnia kell

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben a hallgatói mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot külön jogszabályban meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről, a mobilitás tervezett időtartamáról az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével.

(4) A hallgatónak a (3) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (3) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell:

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy a (3) bekezdés szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha

a) az (1) bekezdés szerinti kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a (3) bekezdés szerinti értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy

e) a (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (3) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár legfeljebb háromszázhatvan napig tartózkodhat Magyarország területén.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.”

33. § A Harmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és

b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) A kutatási célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A kutatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”

34. § A Harmtv. a következő 22/A-22/D. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 13. § (1) bekezdés f)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha

a) az értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

(5) Az (1) bekezdés szerinti mobilitásra vonatkozó értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli

a) a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,

b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (5) bekezdés szerinti értesítésével szemben a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emelhet, ha

a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

c) ha a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

d) a kutató kutatói rövid távú mobilitási értesítésével kapcsolatosan az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.

(7) A kutató családtagjának az (5) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásának érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét nem haladhatja meg.

(8) Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

22/B. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amellyel száznyolcvan napot meghaladóan tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt maximum 365 napra lehet kiállítani.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 13. § (1) bekezdés f)-g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, ha

a) a kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha

a) a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

c) a 18/A. § (1) bekezdésében foglaltak esetén.

(5) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli:

a) a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,

b) a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (6) bekezdés szerinti tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasítja, ha:

a) a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította, vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,

e) a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,

f) az (1) bekezdésben foglalt tartózkodási idő eltelt, vagy

g) a 18/A. § (1) bekezdésben foglaltak esetén.

(8) A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.

(9) A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének érvényességi idejét nem haladhatja meg.

22/C. § (1) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, vagy

b) aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte,

ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)-i) pontjában meghatározott feltételekkel és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás vagy az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

(2) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapig tartózkodhat Magyarország területén. Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély érvényességi idejét erre figyelemmel állapítja meg az idegenrendészeti hatóság.

(3) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

22/D. § (1) Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy

a) külön törvényben meghatározott és jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket,

b) a kérelmezést megelőző két évben szerezte meg a gyakornoki tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú végzettségét, vagy, hogy gyakornoki tevékenység folytatásához megfelelő felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat,

c) a gyakorlat elvégzéséhez szükséges megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.

(2) Gyakornoki tevékenység céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb hat hónap,

b) amennyiben a képzési megállapodás hat hónapnál rövidebb, a gyakornoki tevékenység időtartamához igazodik.

(4) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”

35. § A Harmtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, továbbá aki az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet.

(2) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha az önkéntes szerződés érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) Az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”

36. § A Harmtv. a 29/A. §-át követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:

„A tartózkodási engedély iránti eljárások jogorvoslati szabályai

29/B. § A tartózkodási engedély, valamint a hallgatók vagy kutatók mobilitási tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás iránti kérelme tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.”

37. § A Harmtv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A 21/A. § (3) bekezdése szerinti, valamint a 22/A. § (1) bekezdése szerinti mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal,

b) az első tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, és

c) a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással.

(2) A beléptetést meg kell tagadni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár

a) nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal,

b) nem rendelkezik a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással,

c) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll,

d) beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.

(3) A 22/A. § (1) bekezdése szerinti kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal

b) az első tagállam által kiállított családtagi jogállását igazoló tartózkodási engedéllyel és

c) a 22/A. § (8) bekezdés szerinti igazolással.”

38. § A Harmtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, valamint az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, vagy az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.”

39. § A Harmtv. 45. § (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját, vagy a kutatói rövid távú vagy hosszú távú mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú vagy a kutatás célú és a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésében, az (1b) bekezdésében, illetve (1f)-(1i) bekezdésében, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

40. § (1) A Harmtv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén a kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja.”

(2) A Harmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.”

(3) A Harmtv. 46. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a bíróság az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad és az eljáró idegenrendészeti hatóság döntését hatályon kívül helyezi, a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal.

(2b) A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs.”

41. § A Harmtv. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A bíróság által elrendelt kiutasítás esetében az idegenrendészeti hatóság az elrendelt kiutasításnak megfelelő beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a bíróság határozatában meghatározott időtartamban rögzíti az idegenrendészeti nyilvántartásban.”

42. § A Harmtv. 48/B. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A visszaadásról rendelkező végzést megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. A bíróság eljárást befejező határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(5) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.”

43. § (1) A Harmtv. 50. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:]

„e) a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.”

(2) A Harmtv. 50. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a kutató tartózkodási joga álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából meghosszabbításra kerül, a kutatószervezet (5) bekezdés szerinti felelőssége csak az álláskeresési vagy vállalkozási célra kiállított tartózkodási engedély kezdő időpontjáig áll fenn.

(7) A fogadó szervezet (4) bekezdés e) pontja szerinti felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.”

44. § A Harmtv. 59. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A meghallgatáson hozott határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az érintett harmadik országbeli állampolgárral az őrizet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közli.”

45. § A Harmtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy a befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság öt napon belül elrendeli a kötelezettség végrehajtását. A végrehajtási eljárást megindító végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A végrehajtási kifogást a végzés közlését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A közösségi szállás vagy a befogadó állomás elhagyását az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki.”

46. § (1) A Harmtv. 65. § (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár]

„d) a kiutasító határozatban illetve a bírói kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzésben meghatározott határnapot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyta el.”

(2) A Harmtv. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A személyi szabadság korlátozása a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolást elrendelő hatósági döntésen alapszik.”

(3) A Harmtv. 65. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a kiutasító döntésében a célországot az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

47. § A Harmtv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § A büntetőeljárás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának nem akadálya a folyamatban lévő büntetőeljárás. A kitoloncolás foganatosítható, kivéve, ha a büntetőügyben eljáró bíró vagy - a vádemelést megelőzően - az ügyész tájékoztatása szerint

a) a büntetőeljárás a kiutasított harmadik országbeli állampolgár terhelt távollétében nem folytatható le, vagy

b) ha külföldre utazási korlátozás elrendelésére került sor a harmadik országbeli állampolgár terhelttel szemben, vagy

c) ha a harmadik országbeli állampolgár terhelt a büntetőeljárásban elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.”

48. § A Harmtv. 80. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes az eljárásra. A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.”

49. § A Harmtv. a 81. §-t követően a következő alcímmel és 81/A. §-sal egészül ki:

„A hontalanság megállapítása feltételei fennállásának felülvizsgálata

81/A. § (1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan

a) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;

b) új állampolgárságot szerzett;

c) státuszának megállapítására a 78. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

e) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság megállapítását érdemben befolyásolta.

(2) A visszavonásra irányuló eljárás során a 76-81. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt napon belül dönt.”

50. § A Harmtv. IX. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„IX. Fejezet

Eljárási szabályok

1. Cím

Általános szabályok

Hatásköri szabályok

86/A. § E törvény alkalmazásában

a) idegenrendészeti hatósági ügy:

aa) a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos valamennyi eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság döntésével az ügyfél jogát, kötelezettségét és jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,

ab) az az eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzést végez,

ac) a hontalanság megállapítása iránti eljárás,

ad) a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárás,

ae) a közrendvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás;

b) idegenrendészeti hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) kormányrendelet idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. Az idegenrendészeti hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

Ügyfél

86/B. § (1) Ügyfél

a) az a természetes személy, aki beutazása és tartózkodása engedélyezését kéri az idegenrendészeti hatóságtól,

b) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, aki (amely) külön jogszabályban meghatározott meghívólevél hatósági záradékolása iránti kérelmet terjeszt elő,

c) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akire (amelyre) nézve az idegenrendészeti nyilvántartás adatot tartalmaz,

d) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akit (amelyet) idegenrendészeti hatósági ellenőrzés alá vontak,

e) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy kötelezettségét a beutazási és tartózkodási szabályokkal összefüggésben az idegenrendészeti hatóság megállapította,

f) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akivel (amellyel) szemben az idegenrendészeti hatóság döntését érvényesíti,

g) az a természetes személy, aki hontalanságának megállapítását kérte,

h) az a természetes személy, akinek a beutazási és tartózkodási szabályokkal, valamint a hontalanság megállapításával összefüggésben az idegenrendészeti hatóság által megállapított jogát vagy kötelezettségét felülvizsgálja az idegenrendészeti hatóság.

(2) A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében indult eljárásban ügyfél a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár.

86/C. § (1) Az idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyféli jogutódlás kizárt.

(2) A jogi személy meghívó - e törvény által meghatározott - jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó - e törvény által meghatározott - kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik.

(3) A közrendvédelmi bírság esetében a bírság megfizetésének kötelezettsége a természetes személy kötelezett halála esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját, a jogi személy kötelezett esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik.

(4) Ha a végleges döntéssel megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(5) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Illetékességi szabályok

86/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű idegenrendészeti hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye található, vagy ahol a jogellenes magatartást elkövették.

(2) Amennyiben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye ismeretlen, az utolsó ismert lakóhelye tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve jogi személy esetén székhelye irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóság kizárólagos illetékességgel jár el.

A hatáskör és illetékesség vizsgálata

86/E. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az idegenrendészeti hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidejűleg tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, a megkeresőt erről tájékoztatja.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

Nyelvhasználat

86/F. § (1) A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az idegenrendészeti eljárásban hátrány senkit sem érhet. Az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet.

(2) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokban a döntés közlésével felmerülő fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli. Az idegenrendészeti hatóság a költségek viseléséről és előlegezéséről végzésben rendelkezik.

(4) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(5) Az őrizet meghosszabbítására irányuló eljárásban tartott meghallgatáson felmerült tolmácsolás költségeit a bíróság viseli. A tolmács kirendeléséről a bíró gondoskodik.

(6) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot az eljáró idegenrendészeti hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet az idegenrendészeti hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

(7) A vízumeljárásban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

Megkeresés

86/G. § Az előállítási vagy visszatartási időben elküldött megkeresésre a megkeresett szerv haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni.

A kapcsolattartás általános szabályai

86/H. § (1) A 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.

(4) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.

(5) A hivatalból indult eljárásokban a kapcsolattartás módját az idegenrendészeti hatóság választja meg.

Adatkezelés és betekintés az eljárás irataiba

86/I. § Az ügyfél vagy annak meghatalmazott képviselője az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása során kizárólag azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése a végrehajtás sikerességét nem akadályozza.

2. Cím

A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások szabályai

Az elsőfokú idegenrendészeti eljárás

A kérelem

86/J. § (1) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelmet az arra jogosult, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott támogató dokumentumok egyidejű benyújtása mellett személyesen - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kérelem tárgyában döntésre jogosult idegenrendészeti hatóságnál terjesztheti elő.

(2) A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró idegenrendészeti hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.

(4) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.

(5) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (4) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

Hiánypótlás

86/K. § (1) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

a) nem felel meg, vagy

b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges,

az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) A 86/J. § (1) és (4) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével - a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél vagy az ügyfél egyidejű értesítése mellett a foglalkoztató részére az eljáró idegenrendészeti hatóság azonnal átadja.

(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére a hiánypótlási felhívás teljesítési határidejét egy alkalommal - amennyiben az adott ügyfajtára megállapított objektív határidő lehetővé teszi - legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított hiánypótlási határidő sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(4) A hiánypótlási felhívás teljesítési határidejének meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az idegenrendészeti eljárásban hozott döntésben támadható meg.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

86/L. § Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha

a) az idegenrendészeti hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve a kérelem teljesítésének nincs jogalapja,

c) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem elkésett, vagy a kérelem idő előtti,

d) az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.

Az eljárás megszüntetése

86/M. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) az ügyfél az idegenrendészeti hatóság felhívására nem nyilatkozik vagy az idegenrendészeti hatóság által kért iratokat határidőben nem csatolta, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,

b) a kérelmező az idegenrendészeti hatóság értesítése vagy felhívása ellenére nem jelent meg az idegenrendészeti hatóság előtt és távolmaradását előzetesen, vagy amint az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárult alapos okkal nem mentette ki és ezzel a tényállás tisztázását akadályozta,

c) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél az idegenrendészeti hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget,

d) az eljárás okafogyottá vált,

e) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta,

f) az ügyfél nem tesz eleget a tolmácsolási, fordítási, szakértői költség-előlegezési kötelezettségének,

g) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének az idegenrendészeti hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget,

h) hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,

i) a hivatalból indult idegenrendészeti eljárás jogsértést nem tárt fel,

j) a 86/E. §-ban foglaltak esetében,

k) érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott az idegenrendészeti hatóság tudomására.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kimentésre az idézés napját követő napon vagy az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárulását követő napon jogosult. A kimentésnek a személyes megjelenésre kötelezés napját követő öt nap elteltével nincs helye.

Az eljárás felfüggesztése

86/N. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az eljárást az idegenrendészeti hatóság akkor is felfüggeszti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

(3) Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet az ügyfél vagy képviselője nem terjeszthet elő.

(4) Az eljárás felfüggesztése alatt minden határidő nyugszik, az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor a határidők folytatódnak. A felfüggesztés időtartama a törvényben az egyes eljárásokra meghatározott objektív határidőt nem haladhatja meg.

(5) A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Az eljárást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt az idegenrendészeti hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

Az ügyintézési határidő és a határidő számítása

86/O. § (1) Az ügyintézési határidő törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti eljárásban 21 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon kezdődik.

(2) Hivatalból induló eljárás esetén az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

a) az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama,

b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő,

c) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

d) e törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama,

e) az idézés időtartama,

f) az idegenrendészeti hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

g) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

h) az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés kivételével a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,

i) a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. Az idegenrendészeti hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelemre indult eljárás esetén az ügyfelet értesíteni kell.

86/P. § Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő - ideértve az ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon jár le.

Igazolási kérelem

86/Q. § (1) Az igazolási kérelemről az az idegenrendészeti hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság bírálja el.

(2) Az igazolási kérelmet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Ha az idegenrendészeti hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.

(4) Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében kifogásolható.

Az idézés

86/R. § (1) Idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, illetve elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

(2) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 60. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő eljárási bírsággal sújtható.

A tényállás tisztázása és az ügyfél nyilatkozata

87. § (1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ügyfél nyilatkozatát mind szóban, mind írásban megteheti. Ha az ügyfél nyilatkozatát szóban teszi, arról az eljáró idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a jegyzőkönyv felvételére objektív okból nem kerülhet sor, az idegenrendészeti hatóság feljegyzést készít az ügyfél szóbeli nyilatkozatáról.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az idegenrendészeti ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - eljárási bírsággal sújtható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság eljárása során figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

  Vissza az oldal tetejére