Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.13.)

2017. évi CXLV. törvény

egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról * 

1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés és

b) éves jelentés

formájában teljesíti.”

2. § A Tpt. 315. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tőzsde tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben a tőzsde olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők hozzáférését a tőzsdéhez.”

3. § A Tpt. a 404. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

„Együttműködés az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival”

4. § A Tpt. 404/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet a 315. § (7) bekezdésben meghatározott információt a tőzsde tájékoztatását követő harminc napon belül továbbítja azon tagállam (e § rendelkezéseinek alkalmazása során: fogadó tagállam) hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben a tőzsde a 315. § (7) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.

(4) A Felügyelet a fogadó tagállamban távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők személyéről, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát annak kérésére, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja.”

5. § A Tpt. 404/A. § (2) bekezdésében az „értékpapírra, illetőleg” szövegrész helyébe az „értékpapírra, a tőzsdei kereskedőkre, illetve” szöveg lép.

6. § A Tpt. 23. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § Hatályát veszti a Tpt. 22. § (4) bekezdés a) és g) pontja.

2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

8. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 23b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„23b. értékpapír-finanszírozási ügylet: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerint meghatározott fogalom,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 45a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„45a. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban 62. székhely szerinti tagállam:)

a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pontja a következő d)-f) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban 62. székhely szerinti tagállam:)

d) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;

e) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

f) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy és nemzeti joga szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatási tevékenységet végzővel munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„99. vezető testület: a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető állású személyeit is,”

9. § A Bszt. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a 22. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz és az arra vonatkozó - a 6. §-ban meghatározott - származtatott pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és légszennyező anyag kibocsátási jog kereskedelmében részt vevő vállalkozásnál,

b) kizárólag a 6. § e)-g), valamint j) és k) pontban meghatározott, villamos energiára és földgázra vonatkozó pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében villamosenergia-kereskedőnél, illetve földgázkereskedőnél

tisztségviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.”

10. § A Bszt. 27. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli)

d) a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti függő ügynök személyét, amennyiben függő ügynököt kíván igénybe venni.”

11. § (1) A Bszt. 37. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.”

(2) A Bszt. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

12. § A Bszt. 37/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegeníti.”

13. § A Bszt. 60. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap olyan, a Kbftv.-ben meghatározott ÁÉKBV, amely a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett, és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) az ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a pénzpiaci eszköz akkor tekinthető magas minősítésűnek, ha az ÁÉKBV-alapkezelő a pénzpiaci eszköz hitelminőségét illetően olyan dokumentált, saját értékelést végez, amelyre alapozva az adott pénzpiaci eszközt magas minőségűnek minősíti. Amennyiben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett és felügyelt, egy vagy több hitelminősítő intézet minősítette a pénzpiaci eszközt, az ÁÉKBV-alapkezelő saját belső értékelésének figyelemmel kell lennie többek között az ilyen hitelminősítésekre is.”

14. § A Bszt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”

15. § A Bszt. 120. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

v) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”

16. § A Bszt. „Titoktartás” alcíme a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„120/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

17. § A Bszt. 149/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tagok, résztvevők, illetve felhasználók hozzáférését az MTF-hez, illetve OTF-hez.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott információt az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatását követő egy hónapon belül továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (4) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.”

18. § A Bszt. 171. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg a (3) bekezdésben előírt együttműködés iránti kérelem teljesítését, ha:

a) azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a magyar hatóságok előtt;

b) azonos személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.

(7) Megtagadás esetén a Felügyelet ennek megfelelően értesíti a megkereső, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, a lehető legrészletesebb tájékoztatást nyújtva.”

19. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 182/C. §-sal egészül ki:

„182/C. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”

20. § A Bszt.

a) 3. § (2) bekezdésében az „a 37-39. §” szövegrész helyébe az „a 37. §, a 37/A. § (1)-(6) bekezdése, a 37/B-39. §” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a „hitelintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet is” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „E törvény és” szövegrész helyébe az „E törvényben és” szöveg,

d) 24. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg,

e) 76. §-ában a „37 cikkében” szövegrész helyébe a „37. cikkében” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Bszt. 77. §-a és a 105. § (5) bekezdése.

3. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

22. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.”

23. § A Gfbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A szerződés - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl - úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.”

24. § A Gfbt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy - a felek megállapodása alapján - elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.”

25. § A Gfbt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.”

26. § A Gfbt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, ezen feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést köthet.”

27. § A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani.”

28. § A Gfbt. 51. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.”

29. § A Gfbt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A panaszkezelésre megfelelően alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)-(5) bekezdésében és a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló Korm. rendeletben foglaltakat.”

30. § Hatályát veszti a Gfbt. 45. § (2) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész.

4. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

31. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Bank által az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére vezetett pénzforgalmi számla tekintetében, valamint

b) azon fizetési számlák tekintetében, amelyeket valamely jogszabály előírása alapján a Magyar Nemzeti Bank köteles vezetni.”

(2) A Pft. 1. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A számlainformációs szolgáltatásra e törvény 5. §-a, 10. §-a, 31. §-a, 38/C. §-a, 55/A-55/C. §-a, valamint azon rendelkezések alkalmazandóak, ahol e törvény a számlainformációs szolgáltatást kifejezetten nevesíti.

(7) E törvény 6. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és 33. § (1) bekezdése szerinti átváltási árfolyamról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről történő tájékoztatási kötelezettség a fizetési műveletben részt vevő más félre - így különösen az automata bankjegykiadó gép üzemeltetőjére - akkor is kiterjed, ha az általa nyújtott szolgáltatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”

32. § (1) A Pft. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„4a. erős ügyfél-hitelesítés: hitelesítés legalább két olyan

a) ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ,

b) birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és

c) biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője

kategóriába sorolható elem felhasználásával, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága,”

(2) A Pft. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„5a. érzékeny fizetési adatok: olyan adatok, amelyek csalás elkövetésére alkalmazhatók, ideértve a személyes hitelesítési adatokat is azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás tekintetében nem érzékeny fizetési adat a számlatulajdonos neve és a fizetési számlájának száma,

5b. fizetési márka: bármilyen olyan valósan megjelenő vagy digitális név, megnevezés, jel, szimbólum vagy ezek kombinációja, amellyel jelezhető, hogy a kártyaalapú fizetési műveletet melyik fizetésikártya-rendszer keretében hajtják végre,”

(3) A Pft. 2. §-a a következő 8b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„8b. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,”

(4) A Pft. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni,”

(5) A Pft. 2. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„25a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,

25b. személyes hitelesítési adatok: pénzforgalmi szolgáltató által hitelesítés céljából az ügyfél rendelkezésére bocsátott személyes elemek,”

(6) A Pft. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27. távoli kommunikáció: bármely módszer, amely a távollévő felek számára lehetővé teszi - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - a szerződési nyilatkozat megtételét,”

(7) A Pft. 2. §-a a következő 27a. és 27b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27a. távoli fizetési művelet: interneten keresztül vagy távoli kommunikációval kezdeményezett fizetési művelet,

27b. több kártyamárkás konstrukció: kettő vagy több fizetési márka vagy azonos márkához tartozó fizetési alkalmazás feltüntetése egyazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközön,”

33. § A Pft. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fizető felet csak akkor terheli a (2) bekezdésben meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség, ha annak teljes összegéről a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatást kap.”

34. § A Pft. II. Fejezete a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Fogyasztó részére pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató honlapján közzéteszi, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, az általa megbízott közvetítőnél és a kiszervezett tevékenységet végző személynél papíralapon hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság által a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 106. cikk (1) bekezdése alapján készített fogyasztói jogokról szóló tájékoztatót.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető formában elérhető legyen.”

35. § (1) A Pft. 10. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:]

bg) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogáról;”

(2) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

ea) az ügyfélnek a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségéről, annak teljesítési módjáról és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről,”

(3) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

ed) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, annak teljesítési határidejéről és módjáról, valamint a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre vonatkozó szolgáltatói felelősségről,”

(4) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

eg) a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárásról;”

(5) A Pft. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

36. § A Pft. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

37. § (1) A Pft. 14. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza)

w) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogát.”

(2) A Pft. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés nem tartalmazza az EGT-államon kívül felmerülő díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

38. § (1) A Pft. 15. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ügyfél a keretszerződés módosítását az (1) bekezdés szerinti javasolt hatálybalépése előtt is elfogadhatja vagy elutasíthatja. Elfogadás esetén a módosítás a pénzforgalmi szolgáltató által javasolt időpontban lép hatályba. A módosítás elutasítása a keretszerződés (3) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondásának minősül, amelyről a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ügyfelet.

(3b) Ha a keretszerződés módosítása a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított valamely szolgáltatás megszüntetésére irányul, a feleknek egymással el kell számolniuk, így különösen az ügyfél által előre fizetett díjakkal. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltató a ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az elszámolással összefüggésben díjat, költséget vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat fel.”

(2) A Pft. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fizetési műveletekben alkalmazott kamatláb vagy átváltási árfolyam változásának végrehajtásakor és számításakor a pénzforgalmi szolgáltató semlegesen, az adott ügyfél tekintetében megkülönböztetésmentes módon jár el.”

39. § A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keretszerződést - ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést - az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondhatja.”

40. § A Pft. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

41. § A Pft. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keretszerződésnek tartalmaznia kell olyan kikötést, amely szerint - a 23. § szerinti tájékoztatástól eltérően - a 23. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére - annak kérésére, ideértve a keretszerződésben rögzítetteket is - legalább havonta egy alkalommal díjmentesen, a keretszerződésben rögzített formában átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.”

42. § (1) A Pft. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetés kezdeményezése előtt a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató cégneve, székhelye, abban az EGT-államban található pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének a címe, ahol az ügyfél részére a pénzforgalmi szolgáltatást kínálja, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címe, valamint

b) az illetékes felügyeleti hatóság elérhetősége.”

(2) A Pft. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

43. § A Pft. „Előzetes tájékoztatás” alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

„31/A. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezése esetén a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a kezdeményezést követően a 31. § (1) és (1a) bekezdésben meghatározott adatokon túl haladéktalanul a fizető fél és adott esetben a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy számukra elérhetővé teszi a következő adatokat is:

a) megerősítés a fizetési megbízásnak a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatójánál történt sikeres kezdeményezéséről,

b) a fizetési művelet azonosítását és adott esetben a kedvezményezett számára a fizető fél azonosítását lehetővé tevő hivatkozást, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkat,

c) a fizetési művelet összegét, valamint

d) adott esetben a műveletért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak fizetendő díjak összegét, ezen díjak összegének megbontását.

31/B. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezésekor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról.”

44. § A Pft. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az EGT-államokon belül végzett fizetési művelet esetében, ha mind a fizető fél, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizetési műveletben érintett egyetlen pénzforgalmi szolgáltató székhelye EGT-állam területén található, akkor a fizető felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli.”

45. § A Pft. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyásra a keretszerződésben meghatározott módon kerülhet sor. A fizetési művelet teljesítésére vonatkozó jóváhagyás a kedvezményezetten vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül is megadható.”

46. § A Pft. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató kezdeményezte vagy a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató felé történő jóváhagyását követően a fizető fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.”

47. § A Pft. a következő 38/A-38/C. §-sal egészül ki:

„38/A. § (1) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt - ide nem értve az elektronikuspénzt - kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató kérésére a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul visszaigazolja, hogy a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll-e a kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg, ha

a) a kérés időpontjában a fizető fél fizetési számlája online módon hozzáférhető,

b) a fizető fél kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója eleget tegyen az adott pénzforgalmi szolgáltató arra irányuló visszaigazolási kérelmének, hogy egy adott kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg a fizetési számláján rendelkezésre áll, és

c) a b) pontban meghatározott hozzájárulás az első visszaigazolás kérése előtt megadásra kerül.

(2) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató akkor kérheti az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást, ha

a) a fizető fél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezen visszaigazolást megkérhesse,

b) a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kezeményezte az adott összegű kártyaalapú fizetési műveletet, és

c) a pénzforgalmi szolgáltató minden egyes visszaigazolás kérése előtt azonosítja magát a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolás

a) kizárólag „igen” vagy „nem” válasz lehet, a válasz nem tartalmazhat számlaegyenleget, számlakivonatot, továbbá a válasz nem tárolható és nem használható fel a kártyaalapú fizetési művelet teljesítésétől eltérő célra,

b) nem járhat azzal, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlán pénzeszközt zároljon.

(4) A fizető fél jogosult arra, hogy tájékoztatást kérjen a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatótól az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást kérő pénzforgalmi szolgáltató nevéről, valamint a visszaigazolás tartalmáról.

38/B. § (1) A fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatással összefüggésben semmilyen időpontban nem birtokolja a fizető fél pénzeszközeit,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más nem fér hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) biztosítja, hogy az ügyfelére vonatkozó, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás keretében megszerzett egyéb adatokat csak a kedvezményezett részére és csak az ügyfele kifejezett hozzájárulásával továbbítsák,

d) minden egyes fizetési megbízás kezdeményezésekor azonosítja magát a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, a fizető féllel és a kedvezményezettel biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

e) nem tárol az ügyfeléről érzékeny fizetési adatot,

f) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatokon kívül más adatot nem kér az ügyfelétől,

g) a fizető fél által kifejezetten igényelt fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtásától eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz és

h) nem módosítja a fizetési megbízás összegét, kedvezményezettjét vagy bármely más jellemzőjét.

(4) A fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevétele érdekében -

a) biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval,

b) azt követően, hogy a fizetési megbízást átvette a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, haladéktalanul teljeskörűen tájékoztatja a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet kezdeményezéséről, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára elérhetővé teszi a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésre álló - az ügyféllel is megosztható - információit és

c) a fizető fél által közvetlenül adott, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével adott fizetési megbízásokat azonos módon kezeli, így különösen az időzítés, a teljesítési sorrend és a díjak tekintetében, kivéve, ha az eltérő módon történő kezelés objektíven indokolható.

38/C. § (1) Fizetési számlával rendelkező ügyfél akkor jogosult a számlainformációs szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A számlainformációs szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) ezen szolgáltatását kizárólag az ügyfél kifejezett jóváhagyása alapján nyújtja,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más ne férhessen hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) minden egyes kapcsolat létesítése és fenntartás a során azonosítja magát az ügyfele fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval és az ügyfelével biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

d) kizárólag az ügyfele által megjelölt fizetési számlákhoz és az azokhoz tartozó fizetési műveletekre vonatkozó információkhoz fér hozzá,

e) nem kér fizetési számlához kapcsolódó érzékeny fizetési adatot és

f) az ügyfele által kifejezetten igényelt számlainformációs szolgáltatástól eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz.

(4) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a számlainformációs szolgáltatás igénybevétele érdekében -

a) a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll és

b) megkülönböztetéstől mentesen kezeli a számlainformációs szolgáltatás keretében továbbított adatkéréseket, kivéve, ha az eltérő módon kezelés objektíven indokolható.”

48. § A Pft. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató általi jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáféréssel összefüggő objektíven indokolható és kellően bizonyított okok alapján - ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezését, vagy a fizetési művelet csalárd módon történő kezdeményezését is - megtagadhatja a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól a fizetési számlához való hozzáférést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetőség szerint a hozzáférés megtagadását megelőzően, de legkésőbb a hozzáférés megtagadását követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon tájékoztatja az ügyfelet a hozzáférés megtagadásáról és annak okairól.

(3) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás objektíven indokolt biztonsági okokból nem helyénvaló, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály tiltja.

(4) A hozzáférés megtagadása okának megszűnését követően a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató ismételten biztosítja a hozzáférést.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a hozzáférés megtagadásáról, az eset releváns részleteiről és a megtagadás indokairól. A Felügyeletnek értékelnie kell az esetet és szükség szerint meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket.”

49. § A Pft. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata feltételeinek az ügyfél viszonylatában objektívnek, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lennie.”

50. § A Pft. 41. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ügyfél birtokából kikerült készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett új készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátásának díja legfeljebb az eszköz pótlásával összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költség lehet.

(5b) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó bármilyen személyes hitelesítési adat ügyfél részére történő megküldésével összefüggő kockázat a pénzforgalmi szolgáltatót terheli.”

51. § (1) A Pft. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti - fizető fél általi - kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést a pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”

(2) A Pft. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a helyesbítés iránti kérelemmel érintett fizetési művelet kezdeményezése fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével történt, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi körén belül - a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”

(3) A Pft. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén - ideértve adott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak - ideértve adott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - kell bizonyítania, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte.”

52. § (1) A Pft. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén - függetlenül attól, hogy azt fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezték vagy sem - a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - kivéve, ha az adott helyzetben észszerű okból az ügyfél csalására gyanakszik, és ezen okról írásban tájékoztatja a Felügyeletet - köteles

a) azután, hogy tudomást szerzett vagy tájékoztatták a műveletről haladéktalanul, de legkésőbb az ezt követő munkanap végéig megtéríteni a fizető fél részére a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét, és

b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani azzal, hogy a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amikor a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése megtörtént.”

(2) A Pft. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítéséért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót - annak kérésére - haladéktalanul kártalanítja a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségekért és kifizetett összegekért, ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét is. Ez esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi körén belül - a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.

(1b) További pénzügyi kártérítést a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató, vagy adott esetben a fizető fél és a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató között létrejött szerződésre alkalmazandó joggal összhangban lehet megállapítani.”

53. § (1) A Pft. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ellopását, birtokából történő kikerülését vagy jogosulatlan használatát a fizető fél a fizetési művelet teljesítését megelőzően nem észlelhette,

b) a kárt a pénzforgalmi szolgáltató alkalmazottjának, pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének vagy a pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenységet végzőnek az intézkedése vagy mulasztása okozta,

c) a pénzforgalmi szolgáltató nem ír elő erős ügyfél-hitelesítést,

d) a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használták, vagy

e) a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”

(2) A Pft. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kedvezményezett vagy annak pénzforgalmi szolgáltatója nem fogadja el az erős ügyfél-hitelesítést, meg kell térítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának okozott kárt.”

54. § A Pft. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) Az olyan kártyaalapú fizetési műveletnél, amelyet a kedvezményezett kezdeményezett, vagy rajta keresztül kezdeményeztek és a fizetési megbízás pontos összege a fizető fél általi jóváhagyás időpontjában még nem ismert, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója csak abban az esetben zárolhat pénzösszeget a fizető fél fizetési számláján, ha a fizető fél jóváhagyta a zárolás pontos összegét.

(2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának haladéktalanul fel kell oldania az (1) bekezdés szerinti zárolást, amint tájékoztatást kapott a fizetési művelet pontos összegéről, de legkésőbb haladéktalanul azután, hogy átvette a fizetési megbízást.”

55. § (1) A Pft. 46. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A visszatérítendő összeg megegyezik a teljesített fizetési művelet teljes összegével. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja.”

(2) A Pft. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke szerinti beszedés visszatérítése esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen beszedés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét a 47. §-ban meghatározott időszakon belül nem utasíthatja vissza.

(6) A fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha

a) a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatójának adta meg, és

b) a jövőbeni fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a megállapodás szerinti módon a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal a fizető fél rendelkezésére bocsátotta vagy számára elérhetővé tette.”

56. § A Pft. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § A 46. §-ban és a 47. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a székhelye nem EGT-állam területén található.”

57. § (1) A Pft. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére - köteles a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében együtt kell működnie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójával, ideértve azt is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megad minden olyan lényeges információt, amely a visszaszerzéshez szükséges.”

(2) A Pft. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a fizetési művelet összegének a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója általi visszaszerzése nem lehetséges, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek - annak írásbeli kérelmére - megad minden olyan rendelkezésére álló lényeges információt, amely szükséges ahhoz, hogy a fizető fél a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a megfelelő jogi lépéseket megtehesse.”

58. § (1) A Pft. 49. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés dátuma.

(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni. A kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(2) A Pft. 49. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a fizetési művelet teljesítése késedelmesen történik, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója - a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató kérésére - biztosítja, hogy a fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(3) A Pft. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) és (6) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a fizető fél terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget.”

59. § (1) A Pft. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fizetési megbízás késedelmes továbbítása esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(2) A Pft. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. Ebben az esetben a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(3) A Pft. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja.”

(4) A Pft. 50. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját nem terheli a (6) bekezdésben foglalt kötelezettség, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett, még abban az esetben sem, ha a fizetési művelet teljesítésére késedelmesen került sor. Ebben az esetben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának az értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(5) A Pft. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (7) és (8) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a kedvezményezett terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget.”

60. § A Pft. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Ha a fizetési műveletet a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte, a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig visszatéríti a fizető fél részére a nem teljesített vagy a hibásan teljesített fizetési művelet összegét, és a fizetési számlát olyan állapotba hozza, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást átvette, a saját felelősségi körén belül a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, a fizetési művelet teljesítését nem befolyásolta műszaki hiba vagy a nem teljesítés, hibás vagy késedelmes teljesítéssel összefüggő egyéb zavar.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak - annak kérésére - haladéktalanul megtéríti a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségeket és kifizetett összegeket.”

61. § A Pft. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 44. § (1) bekezdése, a 49-52. §-a szerinti felelőssége másik pénzforgalmi szolgáltató vagy közvetítő magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytől a 44. § (1) bekezdésben és a 49-52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti, ideértve az azon esetben felmerülő kártérítést is, amikor valamely pénzforgalmi szolgáltató elmulasztja az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását.”

62. § A Pft. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

IX/A. Fejezet

MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK, HITELESÍTÉS

55/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében kockázatmérséklési intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazó keretrendszert alakít ki. Ennek a keretrendszernek a részeként a pénzforgalmi szolgáltató - a súlyosabb működési és biztonsági események felderítését és osztályozását is tartalmazó - hatékony eseménykezelési eljárásokat hoz létre, valamint tart fenn.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató évente egyszer - vagy a Felügyelet által meghatározott rövidebb időközönként - aktualizált és átfogó értékelést küld a Felügyeletnek az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatokról, továbbá az e kockázatok mérséklésére alkalmazott intézkedések és a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok megfelelőségéről.

55/B. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény bekövetkezéséről.

(2) Ha a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény sérti vagy sértheti a pénzforgalmi szolgáltató ügyfeleinek érdekeit, a pénzforgalmi szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az ügyfeleit az eseményről, valamint minden olyan rendelkezésre álló intézkedésről, amelyet az esemény káros hatásainak enyhítése érdekében meghozhatnak.

55/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a fizető fél

a) online fér hozzá fizetési számlájához,

b) elektronikus távoli fizetési műveletet kezdeményez,

c) bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és más visszaélésekre adhat módot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató olyan erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amely a művelet egy adott összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz.

(3) A pénzforgalmi szolgáltató olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak az ügyfelekhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának megóvására.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezik.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor az információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kérik.

(6) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző vagy a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy megbízható hitelesítési eljárásként hagyatkozhasson azon hitelesítési eljárásokra, amelyeket a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele részére az (1) és (3) bekezdéssel összhangban, valamint - abban az esetben, ha a fizetési művelet lebonyolításában fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató is részt vesz - az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosít.”

63. § A Pft. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A 38/A-38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikke alapján kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évet követően, de legkésőbb 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikk (1) bekezdés d) pontja tárgyában kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évig, de legkésőbb 2019. január 1-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.”

64. § A Pft. 66/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a keretszerződésnek a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával és a pénzforgalom lebonyolításával összefüggő és kizárólag a 2018. január 13-án hatályba lépő jogszabályi változások miatt szükséges módosításáról a pénzforgalmi szolgáltató olyan időpontban köteles tájékoztatni az ügyfelet, hogy az a módosítás hatálybalépése napjáig gyakorolhassa a 15. § (3) bekezdésében meghatározott felmondási jogát.”

65. § A Pft. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”

66. § A Pft.

1. 2. § 9. pont a) alpontjában a „fizetési számlájáról” szövegrész helyébe az „a fizetési számla terhére” szöveg,

2. 2. § 11. pontjában az „ellenőrizze a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is” szövegrész helyébe az „azonosítsa az ügyfél kilétét vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezen belül az ügyfél személyes hitelesítési adatai használatának érvényességét” szöveg,

3. 2. § 14. pontjában a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe a „Hpt.-ben” szöveg,

4. 2. § 16. pontjában a „vagy amelyen” szövegrész helyébe a „vagy amely negyvenötezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen” szöveg,

5. 2. § 28. pontjában a „kedvezményezett” szövegrész helyébe a „kedvezményezett, valamint a hitelesítés szempontjából ezek fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult” szöveg,

6. 3. § (3) bekezdésében a „felek a” szövegrész helyébe a „felek a 13. § és a” szöveg,

7. 4. § (2) bekezdésében a „távközlő eszköz használatával” szövegrész helyébe a „távoli kommunikációs módon” szöveg,

8. 6. § (1) bekezdésében az „átváltás a fizetés helyén” szövegrész helyébe az „átváltás automata bankjegykiadó gépen keresztül, illetve a fizetés helyén” szöveg,

9. 7. § (2) bekezdésében a „vagy harmadik személy” szövegrész helyébe a „vagy a műveletben részt vevő valamely más fél” szöveg,

10. III. Fejezet első alcímének címében a „Szerződéskötést” szövegrész helyébe az „A keretszerződés megkötését” szöveg,

11. 8. § (2) bekezdésében az „a magyar” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg,

12. 9. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján” szöveg,

13. 10. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „megbízás teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „megbízás kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez” szöveg,

14. 10. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 14. § (1) bekezdés e) pontjában a „művelet teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „művelet kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez” szöveg,

15. 10. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a „lehetőségeiről;” szövegrész helyébe a „lehetőségeiről,” szöveg,

16. 10. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „kötelezettségről” szövegrész helyébe a „kötelezettségről, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is” szöveg,

17. 10. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és 14. § (1) bekezdés j) pontjában a „műszaki követelményeit” szövegrész helyébe a „műszaki és szoftver követelményeit” szöveg,

18. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a „teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg,

19. 10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott felelősségéről, valamint” szövegrész helyébe a „kezdeményezéséért vagy teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott felelősségéről,” szöveg,

20. 10. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontjában a „feltételekről;” szövegrész helyébe a „feltételekről,” szöveg,

21. 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „arról, hogy a 15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak” szövegrész helyébe az „arról - ha erről megállapodnak -, hogy a 15. § szerinti keretszerződés módosítását az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha a módosítás javasolt” szöveg,

22. 10. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „keretszerződés” szöveg,

23. 10. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „következményeiről” szövegrész helyébe a „következményeiről, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodásról” szöveg,

24. 10. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja és c) pontjának ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

25. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „módjáról” szövegrész helyébe a „módjáról és felelősségéről” szöveg,

26. III. Fejezet „Szerződés formai és tartalmi követelményei” és „Szerződés módosítása és megszüntetése” alcím címében a „Szerződés” szövegrész helyébe az „A keretszerződés” szöveg,

27. 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „keretszerződés tartalmazza” szövegrész helyébe a „keretszerződés egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tartalmazza” szöveg,

28. 14. § (1) bekezdés h) pontjában a „kötelezettséget” szövegrész helyébe a „kötelezettséget, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is” szöveg,

29. 14. § (1) bekezdés p) pontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a „teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg, a „művelet teljesítéséért” szövegrész helyébe a „művelet kezdeményezéséért vagy teljesítéséért” szöveg, a „felelősségét, és a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket” szövegrész helyébe a „felelősségét, a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket, és a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárást” szöveg,

30. 14. § (1) bekezdés q) pontjában a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a „keretszerződés-módosítás” szöveg,

31. 14. § (1) bekezdés s) pontjában a „következményeit” szövegrész helyébe a „következményeit, és a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodást” szöveg,

32. 14. § (1) bekezdés v) pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint” szöveg,

33. 15. § (1) bekezdésében a „módosítás hatálybalépését” szövegrész helyébe a „módosítás javasolt hatálybalépését” szöveg,

34. 15. § (2) bekezdésében a „meghatározott határidő” szövegrész helyébe a „meghatározott javasolt határidő” szöveg,

35. 15. § (3) bekezdésében az „A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak” szövegrész helyébe az „A 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott esetben a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak javasolt” szöveg,

36. 15. § (4) bekezdésében az „a (2)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg,

37. 15. § (5) bekezdésében a „módon köteles tájékoztatni” szövegrész helyébe a „módon tájékoztatja” szöveg,

38. 17. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésen kívül az ügyfél” szövegrész helyébe a „hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződés ügyfél általi” szöveg,

39. 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozás a nyilvántartást” szövegrész helyébe a „vállalkozás esetében a nyilvántartást” szöveg, az „okirattal igazolta” szövegrész helyébe az „okirat vagy adatok alapján a pénzforgalmi szolgáltató meggyőződött arról” szöveg,

40. 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „csatolta” szövegrész helyébe a „csatolta, vagy a pénzforgalmi szolgáltató az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető szervezet nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szerepel” szöveg,

41. 20. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be” szövegrész helyébe az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban vagy egyéb jogszabály által azonosított elektronikus úton jelenti be” szöveg, a „vezető által” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő által” szöveg,

42. 20. § (2) bekezdésében a „vezető” szövegrészek helyébe a „szervezetet képviselő” szöveg,

43. 20. § (2a) és (3) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő” szöveg,

44. 20. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselője” szöveg, a „vezetők” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselők” szöveg,

45. 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „teljesítésének időtartamáról” szövegrész helyébe a „teljesítésének maximális időtartamáról” szöveg,

46. 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

47. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet” szöveg,

48. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a „művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről” szövegrész helyébe a „műveletnek a fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított, vagy a fizető fél fizetési számláján történt terhelés devizanemében meghatározott összegéről” szöveg,

49. 23. § (1) bekezdés d) pontjában és 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „megelőző” szövegrész helyébe a „követő” szöveg,

50. 24. § (2) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat, ha azt papíron korábban nem adta át” szöveg,

51. 30. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján” szöveg,

52. 31. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg,

53. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

54. 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet” szöveg,

55. 33. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet” szöveg,

56. 35. § (1) bekezdésében a „teljesítéséért” szövegrész helyébe a „teljesítéséért, a helyesbítő, valamint megelőző intézkedésekért” szöveg,

57. 40. §-ban az „ügyfél” szövegrészek helyébe az „ügyfél, valamint az ügyfél fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult” szöveg,

58. 40. § (1) bekezdésében a „biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód -” szövegrész helyébe a „hitelesítési adatai” szöveg,

59. 41. § (2) bekezdésében a „biztonsági elemeket” szövegrész helyébe a „hitelesítési adatokat” szöveg,

60. 41. § (3) bekezdésében a „bármikor megtehesse” szövegrész helyébe a „bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse” szöveg,

61. 42. § (2) bekezdésében az „A felek” szövegrész helyébe a „Ha az ügyfél nem fogyasztó, a felek” szöveg,

62. 45. § (1) bekezdésében a „negyvenötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer” szöveg,

63. 46. §-ában az „ésszerűen” szövegrészek helyébe az „észszerűen” szöveg,

64. 49. § (1) bekezdésében a „műveletet a fizető” szövegrész helyébe a „műveletet közvetlenül a fizető” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Pft.

1. 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a „valamint” szövegrész,

2. 14. § (1) bekezdés u) pontjában a „valamint” szövegrész,

3. 14. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „és tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget” szövegrész,

4. 19. § (4) és (5) bekezdése,

5. 36. § (3) bekezdése,

6. 42. § (4) bekezdése,

7. 46. § (7) bekezdése.

5. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

68. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a hitelszerződés a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a hitelező és a hitelközvetítő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönült dokumentumban közli a fogyasztóval a referenciamutató és annak kezelőjének nevét, valamint következményeit a fogyasztóra nézve. E dokumentum mellékelhető az 1. melléklet szerinti formanyomtatványhoz.”

69. § Az Fhtv. 14/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Ha a hitelező a fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a fogyasztó az ilyen megtakarítási szerződésből származó megtakarítási összegre, illetve biztosítási szerződésből származó biztosítási összegre vonatkozó követelését biztosítékként a hitelezőre átruházhatja.”

70. § Az Fhtv. 38. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

d) a 6. § (2a) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk.”

6. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

71. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell dönteni.”

7. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában)

b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,”

73. § Az Áht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.”

74. § Az Áht. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes - használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi - szerződést köt, - a megkötött szerződés vonatkozásában - átlátható szervezetnek minősül.”

75. § Az Áht. 111. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell.”

8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 40. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

77. § (1) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

q) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő tevékenységek leírását,

r) könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját, amely felsorolja a fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve szerinti jogait, valamint a kapcsolódó Európai Uniós jogszabályokat.”

(2) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

s) azt a tájékoztatást, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,

t) - jogi területek szerinti kategóriákba sorolva - a biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok naprakész elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat.”

(3) Az MNB tv. 43. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének]

a) a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,”

(4) Az MNB tv. 43. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az MNB - erre irányuló megkeresésre - köteles tájékoztatást nyújtani a (2) bekezdés t) pontja szerinti jogszabályokról.”

78. § Az MNB tv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Ha az MNB hatósági eljárása során közigazgatási szankciót alkalmaz, az erre vonatkozó döntését nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

(2) Az MNB abban az esetben is szabhat ki bírságot, ha a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem jegyeztek be közigazgatási szankciót megállapító döntést.

(3) Azon ügyekben, amelyekben az MNB hatóságként jár el, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény figyelmeztetésre és közigazgatási óvadékra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.

(4) Ha az MNB mérlegelési jogkörében bírságot vagy helyszíni bírságot szab ki, ennek mértékét az e törvényben, illetve a 46. § a)-c) pontjában megjelölt törvényekben meghatározott keretek között állapítja meg abban az esetben is, ha a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.

(5) Az MNB az ügyfelet valamennyi eljárásában eltilthatja a tevékenység végzésétől, amely eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napnál hosszabb időtartamú vagy határozatlan idejű is lehet.

(6) Az MNB szankcióként elkobzást is alkalmazhat.

(7) Az MNB Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárása során megállapított jogszabálysértés esetén érdemi döntéssel kiszabott intézkedést közigazgatási szankciónak kell tekinteni.”

79. § (1) Az MNB tv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189-192. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.”

(2) Az MNB tv. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”

(3) Az MNB tv. 53. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles

a) a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztani mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek,

b) határozatát - az (5) bekezdéssel összhangban - az anonimitás megőrzésével közzétenni, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét, vagy

c) eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe vagy a határozat közzététele jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.

(5b) Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni.”

(4) Az MNB tv. 53. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5c) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele

a) - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy

b) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét,

akkor határozhat úgy, hogy a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztja, nem teszi közzé a határozatát, vagy az anonimitás megőrzésével teszi közzé azt.”

(5) Az MNB tv. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.”

80. § Az MNB tv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a biztosítás- és viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, képzettségi követelményeivel, valamint szakmai képzésével és továbbképzésével kapcsolatos adatok.”

81. § Az MNB tv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb kérelemre indult hatósági eljárásaiban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet, az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb kérelemre indult hatósági eljárásokban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési tárhely.

(4) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(5) Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekeit veszélyeztető esetben az irat kézbesítése papíralapon, az MNB nevében eljáró munkavállaló által vagy postai szolgáltató útján is történhet.

(7) Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(8) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(9) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(10) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében fenntartott kézbesítési tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(12) Az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles dokumentumként nem fogadható el.”

82. § (1) Az MNB tv. 76. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)-(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén - a 75. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege, illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének összege értendő;

  Vissza az oldal tetejére