Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.22.)

2017. évi CL. törvény

az adózás rendjéről * 

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

2. § [A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula)]

Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

3. § [Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye]

(1) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.

(2) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

4. § [A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása]

(1) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.

(2) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni.

5. § [Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén]

Az 1. § és a 4. § szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA

6. § [A törvény hatálya]

(1) Magyarország területén

a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy,

b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó természetes személy,

c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet,

d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban részt vevő személy,

e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon

[az a)-d) pont a továbbiakban együtt: személy] adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálya kiterjed

a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),

b) a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban: költségvetési támogatás),

c) az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra,

ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás].

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,

b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint - az (5) bekezdés a) pontja szerinti kivétellel - az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre.

(5) E törvényt kell alkalmazni

a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(6) E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(7) Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és e törvényt kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban.

(8) A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki, amely a szolgáltatást az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.

(9) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. § [Értelmező rendelkezések]

E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában

1. adatbejelentés: az adózónak a kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése,

2. adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a természetes személy adóazonosító jele,

3. adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év,

4. adókülönbözet: a bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,

5. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló nyilvántartás,

6. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,

7. adóügy: az adóval és az e törvényben meghatározott esetben a költségvetési támogatással összefüggő ügy,

8. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett,

9. Alapok: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap,

10. be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető biztosítotti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen,

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

12. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás,

13. egyéb szervezet: polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

14. EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja,

15. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít,

16. előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépését követően nyújtották be,

17. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve a megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése,

18. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep,

19. föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld,

20. gazdálkodó szervezet: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csőd tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet,

21. gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve a tehergépkocsit, a vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt,

22. hibás bevallás: az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,

23. igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,

24. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,

25. járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

26. jövőbeni ügylet:

a) a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül,

b) az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,

27. folyamatos teljesítésű szerződés vagy egyéb jogügylet: olyan szerződés vagy jogügylet, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és

a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy

c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő,

28. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

29. kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és -értékesítés - ideértve az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is -, valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel,

30. kezelt vagyon: a Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon,

31. kifizető:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,

j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,

32. következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adószámlát nem érintő összeg különbözete,

33. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy,

34. köztartozás:

a) törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,

b) a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették,

c) az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja,

35. kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten megállapított, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési - előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő határozat nem alkalmazható,

36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,

37. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely,

38. munkaviszony:

a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok,

b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati jogviszonya, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,

c) az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony,

39. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint - a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével - a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,

40. rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatot ellátó szerv,

41. romlandó áru: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék,

42. székhely:

a) eltérő rendelkezés hiányában az egyéni vállalkozó, a jogi személy, egyéb szervezet alapszabályában, a cégbejegyzésben, a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásában ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, de az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy esetében a nyilvántartást vezető kamara nyilvántartásában székhelyként, irodaként megjelölt hely,

c) ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye,

43. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,

44. szokásos tartózkodási hely: a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott,

45. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hely,

46. tárhely: a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a természetes személynek az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, az Eüsztv. 14. § (6) bekezdésének megfelelő tárhelye,

47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,

48. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában a tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye,

49. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó,

50. útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű,

51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,

52. vállalkozó: a természetes személy, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb természetes személy, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

IV. FEJEZET

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

8. § [Munkáltató kijelölése adókötelezettségek teljesítésére]

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.

9. § [Adókötelezettségek]

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,

b) adómegállapításra,

c) bevallásra,

d) adófizetésre,

e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

g) adatszolgáltatásra,

h) adólevonásra, adóbeszedésre,

i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére

[az a)-i) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: adókötelezettség].

10. § [Adókötelezettség alóli mentesülés]

Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. Törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

11. § [Költségvetési támogatásra jogosultság, valamint a kedvezőbb szabályok alkalmazásának előfeltétele]

(1) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének.

(2) Ha e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, - ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést - úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.

12. § [Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén]

(1) Az adózó adókötelezettségeit

a) felszámolás esetén - a Csőd tv. 31. § (1) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló,

b) végelszámolás esetén - a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló,

c) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló

teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

(2) A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

13. § [Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése]

A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

14. § [Előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése]

(1) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.

15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]

(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETSZABÁLYAI

V. FEJEZET

A BEJELENTKEZÉS ÉS A BEJELENTÉS SZABÁLYAI

16. § [Bejelentkezési kötelezettség]

(1) Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Adóköteles tevékenységet - a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel - csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.

(4) Az adózó - kivéve a törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű természetes személyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

17. § [Fióktelep, közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezése]

(1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

18. § [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz]

Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

19. § [Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tag, részvényes)

a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző háromszázhatvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.

(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte.

(4) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.

20. § [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha

a) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki,

ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló -, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

b) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn,

c) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy jogviszonya öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon belül keletkezett.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,

a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és

b) az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy

a) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy

b) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon ötven százalékot meghaladó szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának megszüntetésére.

(6) Az állami adó- és vámhatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását - a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetve e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.

21. § [Döntés az adószám megállapításáról az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét arra, hogy nyilatkozzon a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(3) Ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a 24. § megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

22. § [Az előtársaság tagjainak felelőssége az adószám megtagadása esetén]

Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot - természetes személy esetén a természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja.

23. § [Az adóregisztrációs eljárás megszüntetése]

(1) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, és amelyben az állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett, a 19. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a 20. § (4) bekezdése vagy az (1) bekezdés szerinti ok fennállását, és mellőzheti a 19. § (2) bekezdése, illetve a 24. § (2)-(3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását.

24. § [Változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

a) a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,

b) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,

c) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.

(3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.

25. § [Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról]

(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre harminc napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24. § alkalmazásához vezetne. Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.

(2) Az adózó vagy az adózónak nem minősülő természetes személy abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet terjeszthet elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását a 20. § (2) bekezdésében meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított tizenöt napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 19. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.

26. § [Adófizetési biztosíték]

(1) Az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2) bekezdésben meghatározott valamely oka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az 59. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(4) Az adófizetési biztosíték összege a (2) bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó

a) az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve

b) a kiállításától számított tizenkét hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával

tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő harminc napon belül kell teljesíteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 246. §-ban foglaltak szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget.

(7) Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az adózó az adófizetési biztosíték összegét tizenöt napon belül kiegészíti a (2) bekezdés alapján meghatározott összegre. A kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 246. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig tesz eleget az adófizetési biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.

(10) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására 20. § (2)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.

27. § [Adófizetési biztosíték szükségességének vizsgálata]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

a) az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,

b) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,

c) egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti személyi változást követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha fennáll az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka, ennek során a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el. Adófizetési biztosíték az annak letételére vonatkozó időszak alatt ismételten nem írható elő.

28. § [Jogorvoslat az adófizetési biztosítékkal kapcsolatban]

(1) A fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában határozat) közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) A határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.

(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.

(4) A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya.

29. § [Közösségi adószám megállapítása]

Az állami adó- és vámhatóság törvényben meghatározottak szerint a közösségi kereskedelemben érintett adózónak bejelentés vagy kérelem alapján - a bejelentés vagy kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával - közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha az bejelenti, hogy az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

30. § [Csoportazonosító szám megállapítása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. § [Együttműködő közösség adószámának megállapítása]

Az állami adó- és vámhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység végzéséről szóló nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az együttműködő közösség képviselője - képviselő hiányában tagja - bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője, képviselő hiányában tagja a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létrejött, megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.

32. § [Adóazonosító jel megállapítása bejelentkezés alapján, adóigazolvány]

(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti

a) a természetes személyazonosító adatait,

b) lakcímét,

c) szokásos tartózkodási helyét, valamint

d) a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát.

(2) A nem magyar állampolgárságú természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai és állampolgársága bejelentése mellett csatolja érvényes útlevelének, személyazonosító igazolványának vagy egyéb személyazonosításra alkalmas okiratának másolatát is.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatokkal, nem magyar állampolgárok esetén a csatolt okiratok tartalmával egybeveti, és az okmányok érvényességét ellenőrzi.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelről első ízben hatvan napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a természetes személy által az (1) bekezdés szerint bejelentett adatok (3) bekezdés szerinti egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a természetes személyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a természetes személy által igazolt és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(7) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(8) A cégbejegyzésre kötelezett adózó adóazonosító számmal nem rendelkező vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, cégvezetője, egyszemélyes társaságok, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagja vagy részvényese, az adózó adószámának megállapítása előtt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

33. § [Adóazonosító jel megállapítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes személynek,

a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.

34. § [Az adóazonosító jel közlése, igazolása]

(1) A természetes személy az adóazonosító jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A természetes személy az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a természetes személy bemutatja adóigazolványát.

(2) Ha a természetes személy az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja. Az Szja tv. szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető a természetes személynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a természetes személy az adóazonosító jelét a tárolóelemmel rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.

35. § [Adatközlés illetékeljáráshoz]

(1) A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá - ha azt jogszabály az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabására, beszedésére, visszatérítésére, vagy törlésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adó- és vámhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult

a) természetes személy adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát, továbbá, ha a természetes személy - a lakóhelyén kívül - rendelkezik értesítési címmel is, az értesítési címet;

b) nem természetes személy nevét székhelyét, adószámát.

(2) Az (1) bekezdés szerint közölt adatok alapján az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító számot állapít meg, a 33. §-ban és a 37. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.

36. § [Természetes személy bejelentkezése]

Ha a természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 32. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

37. § [Az adózó nyilvántartásba vétele]

(1) Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve az 1. melléklet 17.4. és 28. pontjának hatálya alá tartózó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül bejelentkező adózó, a törzskönyvi jogi személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó késedelmes bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a cégjegyzékbe, a törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számról az önkormányzati adóhatóságot annak megkeresésére a megkeresésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószámmal nem rendelkező természetes személyt az adóazonosító jelén - a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy esetén az állampolgárságát is feltüntetve - tartja nyilván.

(4) Ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, vagy róla az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a kifizető vagy az adatszolgáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező nem magyar állampolgárságú természetes személy esetén az általa ismert, a magyar állampolgárságú természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét és ha a természetes személy rendelkezik értesítési címmel, az értesítési címét közli. A természetes személy adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.

(5) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező természetes személyként történő folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, amelyről értesíti az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.

(6) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem természetes személy adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adó- és vámhatóság a technikai azonosító számot az adózóval közölheti. Ha az állami adó- és vámhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adó- és vámhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(8) Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Ha az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 32. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság a 32. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező természetes személy adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a természetes személyt erről tájékoztatja.

(9) Ha a nem természetes személy adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából adószámot állapít meg, amelyet az illetékességgel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak megküld.

(10) Az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

(11) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

38. § [Az adózó törlése az adóhatósági nyilvántartásból]

(1) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, a bíróság elutasította, kivéve, ha az adózó a cégbíróság, a bíróság végzésének kézhezvételét követő harminc napon belül igazolja, hogy a cégbejegyzési kérelmének, bírósági nyilvántartásba-vételi kérelmének elutasítását követő jogszabályban meghatározott határidőn belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) aki áfa-regisztrált adóalanyként bevallási kötelezettségét az arra való felszólítás igazolt átvételét követő 1 éven túl sem teljesíti,

c) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

d) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

e) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

f) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek,

g) amelyet a bírósági nyilvántartásból töröltek,

h) akinek (amelynek) nyilvántartását nem a bíróság, a cégbíróság, a kincstár vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv vezeti, és adószámát az állami adó- és vámhatóság a 246. § alapján véglegesen törölte.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a nyilvántartásból való törlésről az állami adó- és vámhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.

39. § [Munkáltatói, kifizetői minőség bejelentése]

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

40. § [Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével - be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

41. § [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]

(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,

a) akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,

b) akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő harminc napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a) a külföldi illetőségű természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,

b) a munkavégzés megkezdésének időpontját,

c) a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy természetes személy nevét, székhelyét, telephelyét, illetve lakóhelyét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és - ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - Magyarország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

42. § [Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége munkaerő-kölcsönzésnél]

A kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,

b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját.

43. § [Törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítása]

(1) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon - a 16. § (2) bekezdésben, illetve az 1. melléklet 1. és a 28. pontjában felsorolt - adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve az 1. melléklet 1.16. pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(2) Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi jogi személy neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetve az 1. melléklet 1.16. pontja szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(4) A törzskönyvi jogi személy a törzskönyvi nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásának, illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének, vezetőjének adóazonosító számát, illetve az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő, vezető esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi személynél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(5) A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról - az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A törzskönyvi jogi személy ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének.

(6) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást - az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelentenie. Az Áfa tv. szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

(7) Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi jogi személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a kincstárat.

44. § [Változásbejelentés]

Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

45. § [Besorolási rendek alkalmazása]

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

a) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,

b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,

c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

VI. FEJEZET

ADÓMEGÁLLAPÍTÁS

46. § [Adómegállapítási módok]

(1) Az adót, a költségvetési támogatást

a) az adózó: önadózással,

b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással,

c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,

d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében

állapítja meg.

(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

(3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

47. § [Önadózás]

(1) Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

(2) A természetes személy az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha

a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,

b) az általános forgalmi adó alanya, vagy

c) a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg.

48. § [Kivetés, kiszabás, adóbeszedés]

(1) Törvényben meghatározott esetben az adóhatóság az adót az adózó adatbejelentése, bevallása vagy más hatóság adatszolgáltatása alapján kivetés, illetve kiszabás útján határozatban állapítja meg.

(2) Törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó az adó összegét közli a természetes személlyel és az adót átveszi.

VII. FEJEZET

A BEVALLÁS SZABÁLYAI

49. § [Az adóbevallás]

(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

(2) Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a 2. melléklet rendelkezik, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.

(3) Az adózó az adóbevallásban az azonosításához szükséges adatok között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést ezen időszakra csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt korlátokkal érvényesíthet.

(4) Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

(5) Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.

(6) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.

(7) Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

(8) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő természetes személyek a jövedelmi viszonyaikról, és az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a természetes személyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.

50. § [Havi adó- és járulékbevallás]

(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról

a) a munkáltató;

b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);

c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:

1. a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye, adóazonosító száma),

2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számát,

3. a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

4. a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám),

5. a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása melletti munkavégzésének tényét, illetve azt, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő számításának szükségességéről,

6. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, adóazonosító jelét,

c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,

d) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímét,

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,

7. a természetes személy tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a házastárs nevét, adóazonosító jelét,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntést,

8. a 6. és 7. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontját, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére,

9. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét,

10. a természetes személy által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összegét,

11. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,

12. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,

13. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, és az abból levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás elmaradásának okát,

14. a biztosítás szünetelését, vagy munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,

15. a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát,

16. az egészségügyi dolgozók heti negyvennyolc órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

17. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját és összegét,

18. a kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételt és az adóelőleg alapját (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),

19. a költségelszámolási módot és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételeket,

20. a megállapított adóelőleget,

21. a ténylegesen levont adóelőleget, az adóelőleg-levonás elmaradásának okát,

22. az egyes külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont, illetve le nem vont adót, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a természetes személy,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

23. a természetes személlyel elszámolandó adókülönbözetet,

24. a START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban részt vevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,

25. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

26. a külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelem összegét, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegét,

27. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegét,

28. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítést,

29. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegét,

30. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

31. az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait),

32. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét,

33. a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapját és összegét, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét,

35. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény - a 24. pontban meghatározott kedvezmények kivételével - esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcímét, alapját és összegét,

36. önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatások összegét.

(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.

(4) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.

(5) A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.

(6) Az a munkáltató, aki vagy amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatokból kizárólag a munkáltató adóazonosító számának, a természetes személy nevének, adóazonosító jelének, a természetes személy nyugdíjas státuszának, illetve az arra vonatkozó adatának, hogy a természetes személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, valamint a (2) bekezdés 31. pontja szerinti adatok megadására köteles.

51. § [Bevallás benyújtása akadályoztatás esetén]

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást.

52. § [Soron kívüli adóbevallás]

(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,

b) az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,

c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,

d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,

e) az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),

f) az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,

g) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.

(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell benyújtani.

(3) Az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell a bevallást benyújtani.

(4) A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz

a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,

b) a csoportazonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő - a törlő határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül - a csoport általános forgalmi adójáról.

53. § [Bevallásra vonatkozó különös szabályok felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás esetén]

(1) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a Csőd tv. és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

(2) Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.

(3) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő harminc napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csőd tv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

54. § [Önellenőrzés]

(1) Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

(2) Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.

(3) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

(4) Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe.

(5) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

(6) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.

(7) A kifizető, a munkáltató az (1)-(6) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a természetes személynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

55. § [Az önellenőrzés bejelentése]

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.

56. § [Az önellenőrzés bevallása]

(1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és a költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.

(2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni.

(3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.

57. § [Fizetés esedékessége önellenőrzés esetén]

(1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.

(3) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

VIII. FEJEZET

AZ ADÓFIZETÉS ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉS SZABÁLYAI

58. § [Az adófizetési kötelezettség alanya]

(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

(2) Az adók, a költségvetési támogatások esedékességéről a 3. melléklet rendelkezik, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.

59. § [Az adó megfizetésére kötelezett személy]

(1) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető

a) az állam, a helyi önkormányzat kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

c) a 61. §-ban meghatározott kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,

d) az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely vagyonelkobzással érintett,

e) a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő,

f) a vagyontárgy minden tulajdonosa tulajdoni hányada arányában a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,

g) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők egyetemlegesen, a kezelt vagyon erejéig,

h) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,

i) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt, ha a h) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.

(2) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.

  Vissza az oldal tetejére