Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.23.)

2017. évi CLIII. törvény

az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról * 

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS AZ ALAPELVEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) által megállapított, nyilvántartott, törvényen alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.

(2) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra a végrehajtásra, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság foganatosít.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).

2. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak alkalmazása

2. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.

3. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályainak alkalmazása

3. § E törvény, valamint az Air. és az Art. eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban - e törvénnyel összhangban - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a Vht. 9. § alkalmazásának nincs helye.

4. § (1) Ahol a Vht.

a) végrehajtást kérőt említ, azon a végrehajtást foganatosító adóhatóság által nyilvántartott adótartozás tekintetében a nyilvántartó adóhatóságot, megkeresésre behajtandó tartozások vonatkozásában a behajtást kérőt, illetve a behajtást kérő hatóságot,

b) végrehajtót említ, azon adóhatóságot,

c) végrehajtható okiratot említ, azon e törvényben meghatározott végrehajtható okiratot,

d) végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, azon a végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság, illetve a helyi önkormányzat számlájára teljesítést

kell érteni.

(2) A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Vht. által szabályozott, bírósági döntést igénylő kérdés tekintetében a végrehajtási eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a végrehajtást foganatosító adóhatóság dönt.

4. Eljárási alapelvek

5. § A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg.

6. § A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve - az arányosság elvének figyelembevételével - a legkisebb mértékű korlátozással jár.

II. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. § (1) E törvény alkalmazásában

1. adó: az adó, a járulék, az illeték, a díj, hozzájárulás, továbbá a központi költségvetés, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés;

2. adós: az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, továbbá a pénzfizetésre vagy a meghatározott cselekmény végrehajtására, tűrésére vagy abbahagyására kötelezett személy;

3. behajtást kérő: az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, vagy a tartozás jogosultja;

4. behajtást kérő hatóság: az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtást kezdeményező hatóság;

5. EKAER: Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja;

6. Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások;

7. fizetési kedvezmény: fizetési könnyítés, illetve mérséklés;

8. fizetési könnyítés: fizetési halasztás, illetve részletfizetés;

9. gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt;

10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozó;

11. jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;

12. jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás;

13. költségvetési támogatás: az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti támogatás és az Art. szerinti azon költségvetési támogatások, amelyek az Áht. alapján nem minősülnek támogatásnak;

14. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó;

15. közeli lejáratú termék:

a) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában,

b) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján,

c) 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó két hetében,

d) több mint 3 hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén - ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő feltüntetése - a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó négy hetében;

16. lakóingatlan:

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség), ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) a tanya és

c) az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként nyilvántartott ingatlan, ha annak címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel, és nem áll az adós tulajdonában olyan más ingatlan, amely lakás céljára alkalmas lenne;

17. nettó tartozás: a tartozások összegének az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett összege, amelynek számítása során túlfizetésként nem vehető figyelembe a letétként nyilvántartott összeg;

18. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény;

19. romlandó dolog: a közeli lejáratú termék és az a dolog, amelynek állaga jelentősen romlana, vagy forgalmi értéke jelentősen csökkenne, ha az értékesítésre a végrehajtás általános szabályai szerint kerülne sor;

20. saját bevétel: nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételek;

21. tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti tanya

22. tartozás: az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, vám, az általános közigazgatási rendtartás alapján végrehajtásra átadott fizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás;

23. végrehajtó: az adóhatóság nevében eljárni jogosult kormánytisztviselő, köztisztviselő vagy pénzügyőr.

(2) Az e törvény által nem meghatározott fogalmak tekintetében az Art. és az Air. fogalmait kell irányadónak tekinteni.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

5. Jegyzőkönyv

8. § (1) A jegyzőkönyv lehet általános jegyzőkönyv, foglalási jegyzőkönyv és árverési jegyzőkönyv.

(2) A jegyzőkönyvben minden esetben fel kell tüntetni

a) az adós és a jelen levő más érdekelt nevét és lakóhelyét, természetes személyazonosító adatait, elnevezését, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét, valamint a végrehajtó azonosításához szükséges adatokat,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét,

d) a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság és az adóhatóság megnevezését, utóbbi hivatalos bélyegzőjét,

e) az eljárási cselekmény leírását, és

f) foglalási és árverési jegyzőkönyv esetén a Vht.-ban az adott típusú jegyzőkönyvre meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, az eljárási cselekmény foganatosításakor jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás hiányát és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

9. § (1) Ha a jegyzőkönyvben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az adóhatóság a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) Ha a jegyzőkönyvből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, az adóhatóság a jegyzőkönyvet kiegészíti.

(3) A kijavítást, kiegészítést az adóhatóság jegyzőkönyvvel teljesíti.

(4) A kijavítást, kiegészítést annak kell megküldeni, akinek a kijavított, kiegészített jegyzőkönyv megküldésre került.

6. Ügygondnok

10. § (1) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, vagy

c) a székhelyén nem fellelhető vagy székhelye ismeretlen.

(2) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a nem természetes személy adósnak van lefoglalható vagyontárgya és nincs törvényes képviselője.

(3) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

(4) Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, az adóhatóság ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

7. A végrehajtás költsége

11. § (1) Az adós - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és jogszabályban meghatározottak szerint a végrehajtási költségátalány megfizetésére.

(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 5 ezer forint fizetendő.

(3) Az adóhatóság a költségekről - a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével - végzést hoz.

(4) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti.

8. A kötelezettségek és befizetések nyilvántartása és elszámolása

12. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásban kezelt - végrehajtásra átvett - kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, a végrehajtási eljárásban behajtott, a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségeiről, illetve az egyetemleges kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. A számlára befizetett összegek elszámolására, felosztására a 13. §-ban szabályozott esedékesség szerinti felosztási szabályok az irányadók.

13. § (1) Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget - a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően - a tartozás esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozás esetén a tartozás arányában kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget - a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően - elsőként a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(3) Ha a Vht. 4. § (1) bekezdés szerinti összeütközésről az adóhatóság az ingóság árverésének kitűzését követően szerez tudomást, az árverésből befolyt vételárat elsődlegesen az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összegre kell elszámolni az (1) és (2) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben. A bírósági végrehajtásban érvényesítendő követelésre az ezt követően fennmaradt összeg számolható el. Az elszámolásról, a bírósági végrehajtásban felosztható összegről, az adóhatóság tájékoztatja az eljárásban érintett bírósági végrehajtót. Az adóhatóság felosztási tervben összesítve, egy összegben szerepelteti az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összeget, az árverésből befolyt vételárat, illetve a felosztást követően fennmaradt összeget. A fennmaradt összeg elszámolását - felosztását - a Vht.-ban rendelkezett kielégítési sorrend alapján a bírósági végrehajtó végzi.

(4) A végrehajtás során befolyt összegből a hátralékos kötelezettségre elszámolt, felosztott összeget, az adóhatóság az eredeti - végrehajtásba vont vagy végrehajtásra átvett - kötelezettség kiegyenlítése érdekében továbbutalja az eredeti kötelezettséghez kapcsolódóan nyilvántartásba vett számlaszámra. A számlán a felosztásra váró, az ideiglenes biztosítási, illetve a biztosítási intézkedés alapján befolyt vagy felfüggesztett eljáráshoz kapcsolódóan zárolt összegeken felüli, túlfizetésnek minősülő összeg nem tartható nyilván, annak vissza- vagy kiutalása iránt az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül intézkedik.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó, végrehajtásba vont vagy átvett fizetési kötelezettséget forintban kell nyilvántartani, a pénzforgalmi utalásokat forintban kell teljesíteni. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adós esetében a vissza- vagy kiutalást az adóhatóság az adós által megadott külföldi fizetési számlára, az adós által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adóst terheli.

14. § Ha

a) a végrehajtás alá vont ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, akkor a Vht. Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból alcíme szerinti,

b) az ingatlan kisajátítással érintett, akkor a Vht. Kielégítés kisajátításból befolyt összegből alcíme szerinti,

c) az ingóságnak (mint zálogtárgynak), illetve az ingatlannak az értékesítése során zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, akkor a Vht. Kielégítés zálogjog alapján alcíme szerinti,

d) természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjárművet kell értékesíteni, akkor a Vht. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből alcíme szerinti

különös elszámolási szabályok alkalmazandóak.

9. A végrehajtás felfüggesztése

15. § (1) Az adóhatóság a döntés végrehajtását hivatalból felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.

(2) Az állami adó- és vámhatóság - a pénzügyi tranzakciós illeték és a bírósági eljárási illeték kivételével - illetékügyekben a végrehajtást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.

(3) Az adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal.

(4) Az adóhatóság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében különösen értékeli az adós tartási kötelezettségébe tartozó személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, az adóst is sújtó, a végrehajtás során bekövetkezett elemi csapást vagy ipari katasztrófát.

(5) Az eljáró adóhatóság a végrehajtási eljárást törvényben meghatározott esetben felfüggeszti.

(6) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

(7) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató, illetve az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: munkáltató) a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a felfüggesztés kezdő napját követően, a felfüggesztés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

10. A végrehajtási eljárás szünetelése

16. § (1) A végrehajtási eljárás szünetel

a) a fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól a kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásának napjáig, ha az adós fizetési kedvezmény iránti kérelmét a tartozás esedékességét követő 8 napon belül nyújtotta be;

b) a fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező döntés véglegessé válásának napjától a tartozás döntésben foglalt teljesítéséig, ha az adós kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek;

c) a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, ha az adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el;

d) a felszámolás elrendelésétől a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig, ha a gazdálkodó szervezet adótartozásának megfizetésére a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő kötelezésére került sor, vagy

e) ha törvény így rendelkezik.

(2) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

(3) Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

17. § Ha az adóhatóság az adós kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés véglegessé válásáig a kérelemmel érintett tartozás tekintetében - az 50. § (2) bekezdésében foglalt eseten kívül - végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.

11. A végrehajtás megszüntetése

18. § Meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha

a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,

b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,

c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,

d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,

e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,

f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,

g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,

h) az adós meghal, vagy

i) törvény így rendelkezik.

12. A végrehajtáshoz való jog elévülése

19. § (1) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

(2) Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adóbevallás benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés az adóbevallás benyújtását követő napon újból megkezdődik.

(3) Ha az adós ellen felszámolási eljárás indul, a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik.

(4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

(6) Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.

(8) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig.

13. Behajthatatlan tartozás

20. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és - ha sor kerül kötelezésre - az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen behajthatatlannak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott tartozást az adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó, kis összegű követelés esetében - az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés kivételével - az átvezetésen kívül kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen behajthatatlannak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván.

14. Eljárási bírság kiszabása a végrehajtási eljárásban

22. § (1) Az eljárás minden résztvevője, természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújtható, ha a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

(2) Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható eljárási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 1 millió forintig terjedhet.

15. Az adóhatósági egyezség szabályai

23. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására - a becsértéknek megfelelő értékben - egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, vagy az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.

16. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

24. § (1) A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.

(2) A végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.

(3) A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni.

25. § Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja.

26. § (1) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt annak beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, amelyről a végrehajtási kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.

(2) A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt.

(3) A felettes szerv a megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóhatóságot - az intézkedés jellegéhez viszonyítottan megfelelő határidő tűzésével - az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi.

(4) A 36. § alapján eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el a Vht. szabályai alkalmazásával. A kifogást a járásbíróságnak címezve, az önálló bírósági végrehajtónál kell előterjeszteni.

27. § A végrehajtási kifogásnak - az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak az érintett vagyontárgy foglalásával, becsértékének megállapításával szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni.

28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye

a) az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott,

b) a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

c) a végrehajtási kifogást visszautasító és

d) a végrehajtási kifogást elbíráló

végzés ellen.

(2) Az Art. vagy az Air. szabályainak alkalmazásával hozott végzések elleni fellebbezés tekintetében az Art., illetve az Air. rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS MEGINDÍTÁSA

17. Végrehajtható okirat

29. § (1) A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:

a) a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,

b) önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,

c) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,

d) az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,

e) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés,

f) büntetőeljárás során hozott határozat, amely jogerősen adóbevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, vagy jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást állapít meg, kizárólag az adóbevétel-csökkenés, a vagyoni hátrány vagy a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás tekintetében,

g) az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés - ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is -,

h) az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése,

i) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról - kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi -, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,

j) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a bírósági végrehajtóval, bírósági végrehajtó-helyettessel és bírósági végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a bírósági végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat,

l) az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,

m) a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,

n) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,

o) a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés, és

p) a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal - illetve a volt fogvatartottal - szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés.

(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

(3) A tartozás után felszámított pótlék, kamat, a végrehajtási költségátalány és költségminimum az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

18. A fizetési felszólítás és a végrehajtási eljárás megindítása

30. § (1) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja.

(2) Az állami adó- és vámhatóság 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében fizetési felhívást küld, további végrehajtási cselekményt - kivéve az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés tekintetében - az átvezetésen kívül nem foganatosít.

31. § (1) A végrehajtási eljárás az első végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(2) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor nem adja át a végrehajtható okiratot az adósnak.

(3) A tartozást elsősorban átvezetéssel kell behajtani.

(4) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az adóhatóság az adóst értesíti.

19. Átvezetés

32. § (1) Ha az adóhatóság az adóst terhelő tartozás és eljárási költség mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az átvezethető túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozásokra - a 30. § (2) bekezdésében foglalt értékhatárra figyelem nélkül - elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adóst értesíti.

(2) A befizetések elszámolására a 13. §-ban foglaltak irányadók.

(3) A túlfizetés elszámolásával a tartozás a jóváírás napján a jóváírás összegével megfizetettnek minősül.

20. Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése és kezelése

33. § (1) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adós azonosításához, a végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához, az adós kérelmére indult eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ennek keretében, a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóhatóság szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra, valamint a vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek, ideértve az elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és befektetési vállalkozást is, az adóhatóság megkeresésének 8 napon belül díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) Az adóhatóságnak a megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés végrehajtására irányuló végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.

34. § (1) Az adóhatóság a (2) bekezdésben foglalt személy által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását az adóhatóság elvégzi.

(3) Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelen lévő, nem adós személyt az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(4) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének.

(5) Az adóhatóság a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás, és

f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fb) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti tények, és

fc) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények.

(6) Az adóhatóság az ügyvédi tevékenység gyakorlásához való jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásban ellenőrizheti.

V. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

21. A végrehajtási kényszer alkalmazása

35. § (1) A végrehajtás során szükség esetén állami kényszert is lehet alkalmazni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Ha az adós vagy más személy a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy az állami adó- és vámhatóság az eljárása során a hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján is biztosíthatja az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.

22. A végrehajtás önálló bírósági végrehajtó útján történő foganatosítása

36. § Az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ebben az esetben az önálló bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. § (3)-(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingó- és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is. Az önálló bírósági végrehajtó díjazására a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet rendelkezései alkalmazandók.

23. Eljárás külföldön tartózkodó személy végrehajtási ügyében

37. § (1) A nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: fizetésre kötelezett személy) tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt - az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.

(2) A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás nyolc százaléka illeti meg.

(4) Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító döntést, illetve az egyéb végrehajtható okiratot a közbeszerzési eljárás nyerteséhez negyedévenként küldi meg. Az ezt követő változásról az adóhatóság a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a közbeszerzési eljárás nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha a közbeszerzési eljárás nyertese az eljárás eredményességéről 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be.

(5) Nem szükséges a közbeszerzési eljárás nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya nincs, továbbá akkor sem, ha a fizetésre kötelezett személynek e törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van.

24. Megkeresés a végrehajtási eljárásban

38. § (1) Ha a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, a végrehajtást megindító adóhatóság megküldi a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes adóhatóságnak (a továbbiakban: megkeresett adóhatóság), és ellátja azt a szükséges tájékoztatással.

(2) A megkeresett adóhatóság az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi a végrehajtást megindító adóhatóságnak.

(3) Ha az eljárási cselekmények lefolytatása egyidejűleg több adóhatóság illetékességi területén szükséges, a végrehajtást megindító adóhatóság a többi illetékes adóhatóságot is megkeresheti az eljárás lefolytatására. A megkeresett adóhatóságok munkájának összehangolásáról a végrehajtást megindító adóhatóság gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell átadni, illetve annak az elkülönített számlájára kell befizetni. Az ügyben a végrehajtást megindító adóhatóság érvényesíti a végrehajtási költséget, és gondoskodik a megkeresett adóhatóság költségeinek megtérítéséről.

25. Az eljárás időpontja

39. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók.

(2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül - bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt.

(3) Ha az egyéni vállalkozó, illetve a nem természetes személy adós üzemi, illetve üzleti tevékenysége rendeltetése folytán részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdés szerinti időtartamon, akkor az adóhatóság a végrehajtási cselekményeket az adós üzemi, illetve üzleti tevékenységének folytatása alatt - külön engedély nélkül - elvégezheti.

(4) A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.

26. Helyszíni kényszercselekmények

40. § (1) A végrehajtás során az adóhatóság megtekintheti és átvizsgálhatja a Vht. 43. §-ban felsoroltakon túl

a) az adós székhelyeként szolgáló ingatlant és egyéb helyiséget,

b) az adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az adós vagyontárgya fellelhető,

c) az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt cselekmény foganatosítása során az adóhatóság az ott élő természetes személyek információs magánszféráját kizárólag a szükséges mértékben zavarhatja, továbbá biztosítja, hogy a cselekmény eredményeként tudomására jutott, a végrehajtási eljárás lefolytatásával nem összefüggő, az ott élő természetes személyekhez kapcsolódó információk illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt az állami adó- és vámhatóság jelen lévő hivatásos állományú alkalmazottja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések foganatosításával akkor alkalmazhat, ha az a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükséges.

(4) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás foganatosítható.

(5) Az adóhatóság a nem adós ingatlanán, illetve közterületen is alkalmazhat helyszíni kényszercselekményt, ha az szükséges az adós tulajdonát képező vagyontárgy lefoglalásához vagy a már lefoglalt vagyontárgy elszállítása érdekében.

VI. FEJEZET

JÖVEDELEMLETILTÁS ÉS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYNÉL KEZELT ÖSSZEGEKRE VEZETETT VÉGREHAJTÁS

27. Végrehajtás jövedelemre, fizetési számlára

41. § (1) A jövedelemletiltás és a pénzügyi intézménynél kezelt összegekre vezetett végrehajtás alkalmazásának nem előfeltétele a helyszíni eljárás lefolytatása.

(2) A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül - ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton - az adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül - ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton - tájékoztatja az adóhatóságot.

42. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(2) Ha az adóhatóság a hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(3) Ha az adós a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a jóváírástól számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.

(4) Ha a befizetés az adósnak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adósok esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adós a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adós esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adós adóazonosító számát közleményként feltünteti.

VII. FEJEZET

INGÓFOGLALÁS

28. Az ingófoglalás általános szabályai

43. § (1) Ingófoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet.

(2) Az adóhatóság az adóst a vagyontárgyait terhelő zálogjogról kizárólag helyszíni eljárás keretében köteles nyilatkoztatni.

44. § Az állami adó- és vámhatóság az adós által fuvarozónak fuvarozásra átadott dolgot a címzettnek történő átadásig lefoglalhatja.

45. § Ingófoglalás esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt - az adóhatóság a becsértéket módosíthatja. Az adóhatóság módosítja a becsértéket az árverés közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés közzététele között az értékesítendő ingóság forgalmi értékében jelentős változás állt be.

46. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóságot értékesítés céljából a foglalást követően haladéktalanul - az adós költségén - elszállíthatja, és a nyertes árverési vevőnek történő átadásig, foglalás alóli feloldásig vagy értékesíthetetlen ingóság esetében az adósnak történő visszaadásig, illetve karitatív célú hasznosításáig, vagy hulladékként történő megsemmisítésig megőrzi. Az ingóság elszállításának nem feltétele a Vht. szerinti zár alá vétel feltételeinek fennállása.

(2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel nem él, a lefoglalt vagyontárgyat az adós - a szállítási értesítőben megjelölt időpontig - az állaga megóvása mellett használhatja.

29. A járműfoglalás speciális szabályai

47. § (1) Az adóhatóság a járművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve, illetve ennek hiányában is, ha a jármű a házastársi közös vagyonba tartozik. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldése mellett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében megkeresi a közlekedési igazgatási hatóságot. A hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. Az adóhatóság a lefoglalt jármű forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik.

(2) A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az adóvégrehajtó a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.

(3) Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő gépjármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el.

(4) A (3) bekezdésben foglalt intézkedések költségét az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.

30. Követelés lefoglalása

48. § (1) Az adóhatóság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti tárhellyel rendelkező, a Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személyek részére a követelésfoglalásról szóló okiratokat elektronikus úton kézbesíti.

(2) A Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy a részére elektronikusan megküldött követelésfoglalással kapcsolatban a Vht. által előírt nyilatkozatot és annak mellékleteit elektronikus úton küldi meg az adóhatóság részére.

(3) Ha a Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy az általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett, nyilatkozata szerint az adóstól számlát befogadó adóalany, aki az állami adó- és vámhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét annak teljesítése miatt nem ismeri el, köteles a követelés létrejöttét, illetve megszűnését az állami adó- és vámhatóság részére hitelt érdemlően igazolni.

(4) Ha az általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett adóalany a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. által előírt nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezettre irányadó szabályok szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig a tartozás megfizetésére.

31. Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása

49. § (1) Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a bíróság a zálogjogosult bekapcsolódásra irányuló kérelmét elbíráló végzését megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.

(2) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos, az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatást küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtást foganatosító végrehajtónak.

(3) Nem eredményezi a Vht. szerinti hatásköri összeütközést, ha bíróság által engedélyezett bekapcsolódást követően folytatott eljárásában a bírósági végrehajtó a zálogtárgyat akár a zálogjogosult, akár az adóhatóság követelése fejében lefoglalja.

32. Fedezetcsere a végrehajtási eljárásban

50. § (1) Az adóhatóság az adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel - legkésőbb az árverés kitűzését megelőzően - előterjesztett kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgyat feloldja a foglalás alól, ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított, illetve abban az esetben, ha az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri, vagy azt meghaladja. A vagyontárgy feloldására és a felajánlott vagyontárgy lefoglalására egyidejűleg kerül sor.

(2) A fedezetcserére az eljárás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet.

(3) A fedezetcsere során az 52. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(4) Az adóhatóság a végrehajtási eljárás szünetelése vagy felfüggesztése alatt, más jogszabályi feltételek megléte esetén, az adós kérelmére intézkedhet a lefoglalt ingóság értékesítése iránt.

VIII. FEJEZET

INGATLANFOGLALÁS

33. Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

51. § Ingatlanfoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet.

52. § (1) Nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy és az egyéni vállalkozó adós, valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege az 500 ezer forintot nem haladja meg.

(2) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

(3) Az adóhatóság az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.

(4) Az adóhatóság az adós tulajdonát képező ingatlan lefoglalását, illetve értékesítését mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható.

(5) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, illetve az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (4) bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóság a tartozás és járulékai erejéig az adós ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.

(6) A jelzálogjog bejegyzését követően, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, az adóhatóság megkeresheti az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog törlése és a végrehajtási jognak a jelzálogjog ranghelyére soron kívül történő bejegyzése iránt.

(7) Ha az adóhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban a végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e törvény alapján a központi költségvetés vagy a Magyar Állam javára történik, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok jogosultjaként a Magyar Államot kell feltüntetni azzal, hogy bírósági és más hatósági eljárásokban a jogosult képviseletében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes területi szerve jár el.

53. § (1) Az ingatlant - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.

(2) Lakottan kell árverezni az ingatlant,

a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik,

b) ha abban - a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik, illetve

d) ha abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, valamint az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben nincs helye az ingatlan lakottan történő árverezésének, ha a haszonélvezeti jogot - függetlenül attól, hogy e jog az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve - a végrehajtási eljárás megindulását követően szerződéssel létesítették.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.

54. § A 45. § rendelkezései az ingatlanok becsértékének módosításával összefüggésben is alkalmazandóak.

55. § Az 50. § az ingatlan-végrehajtással összefüggésben is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy foglaláson ebben az esetben az adós ingatlanának jelzáloggal történő megterhelését is érteni kell.

34. A zálogjoggal terhelt ingatlan lefoglalása

56. § (1) Az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat véglegessé válásáról való tudomásszerzését követő 15. nap eltelte után haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanon fennálló zálogjog jogosultját arról, hogy bekapcsolódási kérelmét 15 munkanapon belül küldheti meg az illetékes adóhatóság részére.

(2) Az adóhatóság zálogjoggal terhelt ingatlan becsértékének megállapítása iránt abban az esetben intézkedik, ha a zálogjogosult bekapcsolódásra irányuló kérelmét a megadott határidőn belül nem küldi meg az adóhatóság részére, vagy a bíróság a zálogjogosult kérelmét jogerősen elutasította és az ingatlanra vezetett végrehajtás felfüggesztését megszüntette.

(3) A 49. § rendelkezései a zálogjoggal terhelt ingatlanok lefoglalása esetén is alkalmazandóak.

IX. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS SORÁN LEFOGLALT VAGYONTÁRGYAK ÉRTÉKESÍTÉSE

35. Az értékesítés módjai

57. § (1) A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságot, ingatlant)

a) elektronikus árverésen,

b) hagyományos árverésen (a továbbiakban: árverés),

c) árverésen kívüli eladással, vagy

d) törvényben meghatározott ingóságokat speciális értékesítési szabályok alapján

kell értékesíteni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában a lefoglalt vagyontárgyakat elektronikus árverésen értékesíti.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság árverésen értékesíti

a) azt a vagyontárgyat, amely helyhez kötött, nem szállítható, vagy szétszerelése speciális szakértelmet igényel, illetve tárolása különleges körülmények biztosítását igényli,

b) azt a vagyontárgyat, amelynek beszállítási költsége nem áll arányban a vagyontárgy értékével és nincs mód zárgondnok kirendelésére,

c) az élő állatot,

d) a 10 ezer forintot el nem érő becsértékű ingó vagyontárgyakat és

e) azon vagyontárgyakat, amelyek esetében törvény így rendelkezik.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételek adottak. Ellenkező esetben a lefoglalt vagyontárgyakat az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában árverésen értékesíti.

36. Az ingóság értékesítésének időpontja

58. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után, 8 napon belül intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3) A végrehajtó az értékesítés időpontját a foglalástól számított 3 hónapon belül olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(4) A romlandó dolog értékesítése iránt az adóhatóság - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a foglalás után legfeljebb 30 napon belül intézkedik.

37. Az ingatlan értékesítésének feltétele és időpontja

59. § (1) A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés egyéb végrehajtási cselekmény foganatosítása útján nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva térülne meg.

(2) Ha az adóhatóság ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást is foganatosított, az ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedhet, ha az ingóság értékékesítése eredménytelen volt, vagy a lefoglalt ingóságok értékesítéséből a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy az ingatlan fekvése szerinti jegyző Vht. szerinti tájékoztatásának kézbesítésétől számított 60 nap már eltelt.

(3) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak az adóhatóság részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt csak az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni

(4) Az adóhatóság az ingatlant a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

38. Ingóárverés

60. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) az állami adó- és vámhatóság épületében (árverési csarnokában), ha a végrehajtást az állami adó- és vámhatóság folytatja,

b) a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt egyéb helyiségben, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja,

c) az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén), székhelyén (telephelyén, fióktelepén),

d) az ingóság lefoglalásának helyén,

e) az ingóság őrzésének helyén, továbbá

f) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

61. § Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) az adós, valamint az árverést lefolytató adóhatóság, továbbá megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság nevét (megnevezését),

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő ingóságok megnevezését és becsértékét, azt a legkisebb vételárat, amelyen az ingóság értékesíthető (a továbbiakban: minimálár),

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni, és

e) azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.

62. § Az árverési hirdetményt - az Air. kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - kézbesíteni kell:

a) az adósnak

b) megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak továbbá

c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le.

63. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) az árverést lefolytató állami adó- és vámhatóság hirdetőtábláján,

b) a megkereső állami adó- és vámhatóság hirdetőtábláján, míg önkormányzati adóhatóság eljárása esetén a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján, valamint

c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján is közzéteszi. Az önkormányzati adóhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos honlapján közzé kell tenni, ha azzal a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3) Az adóhatóság bármelyik fél kérelmére az árverést egyéb megfelelő módon is közzéteszi, feltéve, hogy az azt kezdeményező fél annak költségeit megelőlegezi.

(4) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a (2) bekezdés szerinti közzétételhez, illetve ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság foganatosítja, annak a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának a hirdetőtábláján való közzétételhez kapcsolódik, amelynek illetékességi területén az árverést lefolytatják.

64. § (1) Az árverező személyesen vagy képviselője útján árverezhet.

(2) Sem személyesen, sem képviselő útján nem árverezhet, és az ingóságot - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - árverezéssel közvetve sem szerezheti meg

a) az adós,

b) kiskorú személy,

c) az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv által lefolytatott árveréseken,

d) a c) pontban felsorolt személyek közeli hozzátartozója és élettársa, valamint

e) az árverési vételár megfizetését elmulasztó árverési vevő az ingóárverés további szakaszában.

(3) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha törvény számára elővásárlási jogot biztosít.

65. § (1) Az árverésen jelen levő adós meghatározhatja az ingóságok árverésének sorrendjét.

(2) A technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet képező ingóságokat a végrehajtó mint egészet értékesíti. Ha a technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet egészként nem sikerült értékesíteni, az egység részeit képező ingóságok értékesítését egyenként kell megkísérelni.

(3) Az árverés során az adóhatóság az árverezőkkel közli a kikiáltási árat, amely megegyezik az ingóság becsértékével, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.

(4) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani, legfeljebb a becsérték 35%-áig.

(5) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű kikiáltási árát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előre látható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.

(6) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó - figyelemmel a (4) bekezdésben megállapított legkisebb vételárra - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után megnevezi a nyertes árverési vevőt.

(7) Az árverési vevő nyertességének a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kikiáltását követően azonnal köteles a teljes vételárat készpénzben megfizetni, vagy ha arra a helyszínen lehetőség van, bankkártyával teljesíteni.

(8) Ha az árverési vevő a (7) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az ingóságra e § rendelkezései szerint az árverést tovább kell folytatni a 64. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alkalmazásával.

(9) Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező ezt elmulasztja, a vételár-különbözet megfizetésére őt az adóhatóság a 102. § szerinti határozattal kötelezi, amely a végrehajtásban végrehajtható okirat.

66. § Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevő megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

67. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 8. §-ban foglaltakon túl - feltünteti

a) az eljáró végrehajtó nevét,

b) a végrehajtható okirat megnevezését (ügyszámát), a jogosultak követeléseinek jogcímét és összegét,

c) az árverés menetének leírását,

d) az adós, a jelen levő más érdekelt esetleges kérelmét, észrevételét,

e) az elárverezett ingóság megnevezését, becsértékét és az árverési vételárat, és

f) az árverési vevő nevét, nem természetes személy árverési vevő esetén a szervezet megnevezését és székhelyét.

(2) A végrehajtó a természetes személy árverési vevő lakóhelyét, illetve személyazonosításra szolgáló okmányának számát feljegyzi, és a feljegyzést zárt borítékban helyezi el, arról csak bíróság, a büntetőügyben eljáró és az ingóságot nyilvántartó hatóság részére adhat felvilágosítást.

(3) Az árverési jegyzőkönyvet a végrehajtó és az árverési vevő írja alá.

(4) A végrehajtó az árverésről a jegyzőkönyv mellett kép- és hangfelvételt készít.

(5) Az árverési jegyzőkönyv eredeti példányát az árverés befejezésekor át kell adni az árverési vevőnek, a jelen lévő adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, továbbá ha bármelyik felet az árverésen harmadik személy képviseli, akkor a jelen levő képviselőnek, akik az árverési jegyzőkönyv átvételét aláírásukkal nyugtázzák.

(6) Az árverési jegyzőkönyv másolatát vízi vagy légi jármű esetén - az Air. kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - meg kell küldeni a járművet nyilvántartó hatóságnak. Az árverési vevőnek, az adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak az árverési jegyzőkönyv másolatát abban az esetben kell megküldeni, ha nem volt jelen az árverésen, vagy az árverési jegyzőkönyvet az árverés befejeztével nem vette át, vagy az átvételt az aláírásával nem nyugtázta.

68. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második és ezt követő árverésen kell értékesíteni. Technológiai vagy termelési, szolgáltatási egységet képező ingóságok értékesítése esetén az egység részeinek egyenkénti értékesítését kell első árverésnek tekinteni.

(2) Az adóhatóság a második és ezt követő árverést az előző árveréstől, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálásától számított 60 napon belüli időpontra tűzi ki.

(3) Nem kell megtartani a második és ezt követő árverést, ha az árverési vevő az árverés megkezdése előtt a vételárat megfizette (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy a másolatát átadta), továbbá a második árverés kitűzésével felmerült költséget megtérítette.

39. Egyes ingóságok értékesítésének eltérő szabályai

69. § Az üzletrész árverés vagy elektronikus árverés keretében értékesíthető. Árverésen kívül az üzletrész akkor értékesíthető, ha ahhoz az előárverezésre jogosultak is hozzájárultak.

70. § (1) Nem lehet lefoglalni azokat a romlandó dolgokat, amelyeknek a fogyaszthatósági, minőség-megőrzési vagy felhasználhatósági ideje lejárt.

(2) A romlandó dolog foglalásával, annak jogalapjával, illetve értékesítésével szemben előterjesztett végrehajtási kifogásnak - a dolog jellegére tekintettel - a dolog értékesítésére vonatkozóan halasztó hatálya nincs.

(3) A romlandó dolgot a végrehajtási eljárás szünetelésének, felfüggesztésének hatálya alatt is értékesíteni kell.

(4) Ha az adós ezt kifejezetten kéri, és kijelöli a vevőt, az adóhatóság a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával becsértéken értékesíti, azzal, hogy ehhez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság hozzájárulása nem szükséges. Az értékesítésre a foglalási jegyzőkönyv lezárását követően, az adós 1 órán belül tett nyilatkozata alapján van lehetőség, amely határidő jogvesztő hatályú. Az adós a rendelkezésére álló határidőn belül a kijelölésről lemondó nyilatkozatot tehet, amely nyilatkozat nem vonható vissza.

(5) Ha a romlandó dolog értékesítése a (4) bekezdésben meghatározottak alapján nem lehetséges, akkor az adóhatóság a lefoglalt romlandó dolgot árverésen értékesíti. Az árverésen a jelenlévők, valamint az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás során az előzetesen értesített és a helyszínen megjelent, romlandó dolgok forgalmazásával foglalkozó kereskedők vehetnek részt. A romlandó dolog árveréséről a végrehajtó nem készít hirdetményt, az árverést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

(6) A dolog (5) bekezdés szerinti értékesítéséről az állami adó- és vámhatóság értesíteni köteles azokat a kereskedőket, akik előzetesen regisztráltak az állami adó- és vámhatóság által kezelt, romlandó dolgok forgalmazásával foglalkozó kereskedők adatait tartalmazó adatbázisba, és vállalják, hogy a végrehajtó által meghatározott időpontig az árverés helyszínén megjelennek. A megjelenési kötelezettségre vonatkozó határidő jogvesztő hatályú.

(7) A végrehajtónak az árverést az első értesítést követően 2 órán belül meg kell kezdenie.

(8) A (6) bekezdés szerinti kereskedő és a jelenlévő érvényes ajánlatot legalább a becsérték 35%-át elérő összegben tehet. A dolgot az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos vételi ajánlat esetén pedig az, aki az ajánlatát korábban tette. Az árverés nyertese köteles a vételárat haladéktalanul készpénzben megfizetni, vagy ha az árverés helyszínén ennek lehetősége biztosított, bankkártyával is teljesítheti. Ha az árverési vevő a vételárat nem fizeti meg, az adóhatóság a 103. § szerint jár el. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.

(9) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján a romlandó dolog értékesítésére nincs mód, vagy az eredménytelen maradt, az állami adó- és vámhatóság - a lefoglalt vagyontárgy őrzésének biztosítása mellett - intézkedhet az Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) történő gyorsított értékesítés iránt. Az árverés a hirdetmény közzétételével egy időben indul és a közzétételtől számított 24 órán át tart.

(10) A romlandó dolog EÁF-en történő értékesítése során érvényes árverési ajánlat a becsérték legalább 35%-át elérő összegben tehető. Érvényes árverési ajánlatnak minősül az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték legalább 35%-át elérő 5 legmagasabb ajánlat. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.

(11) Az elektronikus árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton, az elektronikus árverés lezárását követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 1 munkanapon belül köteles az árverést lebonyolító adóhatóságnál megjelenni, a vételárat készpénzben megfizetni, vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás, vagy postai készpénzátutalási megbízás útján megfizette, és a megvásárolt romlandó dolgot elszállítani.

(12) Ha az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon határidőben nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.

71. § A romlandó dolgok értékesítésére a 70. §-ban foglalt eltérésekkel e törvény elektronikus árverésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

40. Ingatlanárverés

72. § Az árverést a 60. § a), b) és f) pontjában meghatározott helyszíneken vagy az ingatlan fekvésének helyén lehet megtartani.

73. § Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki és ebben a 61. § a), b), d) és e) pontjában foglaltakon túl feltünteti

a) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, ideértve az ingatlan fekvésének helyét, művelési ágát, helyrajzi számát, tulajdonosának megnevezését, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terheket, továbbá a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

b) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

c) lakóingatlan esetében az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

d) az ingatlan kikiáltási árát,

e) az árverési előleg (továbbiakban: előleg) összegét,

f) a minimálárat, és

g) annak a számlának a számát, amelyre az árverező az előleget az árverést megelőzően átutalhatja.

74. § Az árverési hirdetményt az Air. kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a 62. § a)-b) pontjában felsorolt személy mellett kézbesíteni kell

a) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,

b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, valamint

c) az ingatlanügyi hatóságnak, amely az árverés kitűzésének tényét feljegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

75. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni

a) az illetékes állami adó- és vámhatóság, továbbá az ingatlan fekvése szerint illetékes adó- és vámhatóság, vagy a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján, ha a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le,

b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint

c) az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.

(2) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverést egyéb megfelelő módon is közzéteszi, feltéve, hogy az azt kezdeményező fél annak költségeit megelőlegezi.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt az adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján is közzéteszi. Az önkormányzati adóhatóság által folytatott végrehajtás esetén az árverési hirdetményt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos honlapján közzé kell tenni, ha azzal a helyi önkormányzat rendelkezik.

(4) Az árverés közzétételéhez fűződő jogkövetkezmény az árverezésre kerülő ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatóság, vagy a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján való közzétételhez kapcsolódik.

76. § Az árverezők személyére vonatkozóan a 64. § (2) bekezdés a)-d) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseit ingatlanárverés esetén is megfelelően alkalmazni kell.

77. § (1) Az ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy az adóhatóság által közzétett számlára átutalta. Ha az árverés megkezdéséig az előleg összegének a közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az azt vezető hitelintézet az előleg összegével megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.

(2) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, annak az árverezés megkezdése előtt igazolnia kell az engedély meglétét.

78. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.

(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani - a 84. §-ban foglalt kivétellel - a kikiáltási ár 50%-áig.

(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után megnevezi a nyertes árverési vevőt.

79. § (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét a vételárba be kell számítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előleg kivételével az árverezők letétbe helyezett előlegét az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni. Ha az előleg letétbe helyezése banki átutalással történt, az előleg visszautalásáról az árverés befejezését követően haladéktalanul intézkedni kell.

80. § (1) Az árverési vevőnek a vételár-különbözetet az árveréstől - ha pedig az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, annak véglegessé vált elbírálásától - számított 8 napon belül kell megfizetnie a végrehajtói számlára. Ha ezt elmulasztja, a letett előleget elveszíti.

(2) Az adóhatóság a vételár-különbözet megfizetésére végzésben legfeljebb 60 napig terjedő halasztást engedélyezhet, ha a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi.

81. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - feltünteti az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakóingatlan esetén a lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítést, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat megállapítása mely szabályok szerint történt, az árverési vételárat, továbbá az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, székhelyét. A 67. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat ingatlanárverés esetében is alkalmazni kell.

(2) Az árverési jegyzőkönyv másolatát hivatalos iratként meg kell küldeni az adósnak, megkeresésre folyó végrehajtás esetén a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak és azoknak, akiknek az elárverezett ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joguk van.

(3) Ha az árverési vevő a vételár-különbözetet megfizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálását követően a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát hivatalos iratként megküldi

a) az árverési vevőnek, az árverési vétel igazolása céljából,

b) az ingatlanügyi hatóság részére, az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt feltétel bekövetkezése, határidő letelte után a végrehajtó az árverésen értékesített ingatlant átadja az árverési vevőnek.

82. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától, illetve ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek végleges elbírálásától számított 60 napon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell kitűzni.

(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt a vételárat megfizette, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget is. A késedelmes fizetés esetén a vételárba az elvesztett előleget nem lehet beszámítani.

(3) A vételár megfizetését elmulasztó árverési vevő a második árverésen nem árverezhet.

(4) A második (további) árverésre egyebekben az első árverésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a korábbi árverési vevőt a 103. § alapján határozattal kell kötelezni a két vételár közötti különbözet, továbbá a második árverés kitűzésével felmerült költségek megfizetésére. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.

(6) Az elvesztett előleg és az (5) bekezdés szerinti vételár-különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(7) A második sikertelen ingatlanárverést követő három hónap elteltével az adóhatóság, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az utóbbi árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének lejártáig, az előző árverést követő három hónap elteltével megismételhető.

41. Lakóingatlan értékesítésének eltérő szabályai

83. § (1) A lakóingatlant - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - beköltözhető állapotban kell értékesíteni.

(2) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha

a) abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik,

b) abban törvényen alapuló haszonélvezeti jog jogosultja lakik, abban az esetben is, ha a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve,

c) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén, ha abban nem adós személy is tulajdonostárs, kivéve, ha a tulajdonostársak ingatlan használatra vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan vagy épületrész használatára jogosult, vagy

d) abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, továbbá az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle szerezte meg.

84. § Lakóingatlan esetén az árverési vételár legfeljebb a kikiáltási ár 75%-nak megfelelő összeg erejéig csökkenthető, feltéve, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben lakott.

85. § Ha a lakóingatlan értékesítése céljából megtartott első két árverés sikertelen volt, a harmadik, és további árveréseken a lakóingatlan vételára a kikiáltási ár 50%-áig szállítható le.

86. § A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az árverés során előárverezési jog illeti meg.

87. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha az adóhatóság ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló döntés rendelkezése szerint a döntés véglegessé válásától számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg. Ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell az említett személyeknek az értékesített ingatlanból kiköltözniük.

(3) Az adóhatóság végzésével az adósnak az árverési hirdetmény közlésétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére, legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapra halasztást engedélyezhet az értékesített ingatlan elhagyására.

(4) Ha az adós, illetve az adós jogán az ingatlanban lakó személyek kiköltözési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, az ingatlan kiürítése iránt a végrehajtó - szükség esetén a rendőrség, illetve az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottjának közreműködésével - intézkedik a Vht. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

42. Ingó és ingatlan vagyontárgy árverésen kívüli értékesítése

88. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgyat a megállapított becsértéken az adós által meghatározott vevő részére árverésen kívül is értékesítheti. Az értékesítés az adós által javasolt vételáron történik, ha az így befolyó vételár a végrehajtási eljárás során kielégítendő valamennyi követelést és a végrehajtási költséget is fedezi.

(2) Az árverésen kívüli értékesítés jogkövetkezményei megegyeznek az árverési értékesítés jogkövetkezményeivel.

(3) Megkeresésre történő végrehajtás esetén az árverésen kívüli értékesítéshez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság beleegyezése is szükséges, kivéve, ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási költségek, továbbá valamennyi követelés megtérül.

(4) Ingatlan árverésen kívüli értékesítéséhez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, a Vht. 137. §-ban fel nem sorolt jogok jogosultjainak a beleegyezése is szükséges.

(5) Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

43. Az elektronikus árverés általános szabályai

89. § (1) Az elektronikus árverési hirdetményt az állami adó- és vámhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján, az EÁF-en a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.

(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az EÁF-en árverezhet.

(3) Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek akkor van helye, ha az elektronikus árverező mint meghatalmazó vagy megbízó azt a jogszabály szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adó- és vámhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviseletében más személy az elektronikus árverésen nem vehet részt.

(4) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az állami adó- és vámhatóság feltünteti, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetve ajánlattétel e törvény eltérő rendelkezése hiányában díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetve tesz közzé.

(5) Az elektronikus árverésen kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszerben történt regisztrációt követően lehetséges ajánlatot tenni.

(6) Az ajánlat legkisebb összege (licitlépcső) 1 ezer forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5 ezer forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 ezer forint.

(7) Azonos összegű ajánlatok esetén a korábban megtett ajánlat az érvényes. Az árverési ajánlat nem vonható vissza. Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF ajánlattétel esetén megjeleníti az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlatot, valamint az árverés lezárásáig hátralévő időtartamot mutató elektronikus számlálót. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárását megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Ha az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik. E szabályt az árverés további meghosszabbodásának eseteiben is alkalmazni kell.

(8) Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárását követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Abban az esetben, ha az ingó árverés nyertese a vételárat a 8 napos határidő leteltéig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg az általa felajánlott vételárat, vagy - több árverező esetén - a vételár-különbözetet azonosítható módon meg nem fizeti.

(9) Sikertelen árverést követően az állami adó- és vámhatóság ismételt elektronikus árverést tűz ki, ingóságnál a 68. §, ingatlannál a 82. § alkalmazásával.

(10) Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait tartalmazó üzemeltetési szabályzatot az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi. Az árverésen való részvétel feltétele a szabályzatban foglaltak elfogadása.

44. Az elektronikus ingóárverésre vonatkozó speciális szabályok

90. § (1) Elektronikus ingóárverésnél a 65. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó, az ingóságok értékesítésének sorrendjét az adóhatóság határozza meg.

(2) Érvényes árverési ajánlatnak az árverés záró időpontjáig beérkezett, az ingóság becsértékének 50%-át elérő, vagy azt meghaladó 5 legmagasabb összegű ajánlat minősül.

(3) Ha az árverés nyertese vagy a nyertes nemfizetése folytán helyébe lépő érvényes ajánlatot tevő a vételár megfizetését elmulasztja, helyébe az utána következő legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tevő lép. Ebben az esetben a nyertes helyébe lépő ajánlattevő saját ajánlata összegének mint vételárnak, a fizetést elmulasztó nyertes, illetve a helyébe lépő és nem fizető ajánlattevő vételár-különbözet címén, saját ajánlata és az utána következő legmagasabb összegű ajánlat összege közötti különbözet megfizetésére köteles. Az állami adó- és vámhatóság a fizetést elmulasztó árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére a 103. § szerint kötelezi. Ha az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak akkor szerezheti meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozatban foglalt teljesítési határidő leteltét megelőzően megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni.

(4) Ha az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az állami adó- és vámhatóság az ingóságot a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi, és erről, valamint az ingóság átvételére vonatkozó információkról és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről az árverés nyertesét értesíti. A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az állami adó- és vámhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A határidő lejártát követően az ingóságot az állami adó- és vámhatóság értékesítheti, vagy megsemmisítheti. Az értékesítésből befolyt összeg az állami adó- és vámhatóságot illeti meg.

45. Az elektronikus ingatlanárverés speciális szabályai

91. § (1) Az ingatlanárverésen ajánlattevőként történő részvétel feltétele az árverési előleg előzetes megfizetése. Árverési előleg címén az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Ha az árverés megkezdéséig az előleg összegének az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.

(2) Ingatlanra a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő vagy azt meghaladó összegű ajánlat tehető. Az árverés lezárásakor a legmagasabb összegű megtett ajánlat minősül nyertes ajánlatnak.

(3) Az árverezett ingatlanra más törvény alapján biztosított elővásárlási joggal rendelkezők, az EÁF-en gyakorolhatják elővásárlási jogukat a Vht. előárverezésre vonatkozó szabályai szerint. Az elővásárlásra jogosultak részvételének feltétele az árverési előleg előzetes megfizetése. Az elővásárlásra jogosultak önálló, illetve a legmagasabb összegű érvényes ajánlat összegével megegyező vételi ajánlatot tehetnek.

(4) Lakóingatlan esetén a törvény alapján a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlanra az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az EÁF-en gyakorolhatja elővásárlási jogát.

  Vissza az oldal tetejére