Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.11.)

2017. évi CLXXX. törvény

egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. § (5) bekezdése.

2. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

2. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 8. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében)

a) működteti a levéltári szakmai testületet és a levéltári szakfelügyeletet,”

(2) Az Ltv.

a) 35. § (8) bekezdésében az „ágazati szakszervezetek iratai” szövegrész helyébe az „ágazati szakszervezetek iratai, továbbá a Magyarok Világszövetsége és jogelőd szervezeteinek 1989 előtt keletkezett iratai” szöveg, az „a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár” szöveg,

b) 35/A. § (4) bekezdésében a „szakmai testületek” szövegrész helyébe a „szakmai testület” szöveg

lép.

3. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

3. § (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LXV. törvény) 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A méltányossági eljárásban - a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két alkalommal van helye.”

(2) Hatályát veszti az 1996. évi LXV. törvény

a) 5. § (6) bekezdése és

b) 10. §-a.

4. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

4. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja.

5. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (3) bekezdésében az „a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére” szövegrész helyébe az „az illetékes levéltár részére” szöveg lép.

6. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

6. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 37/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Lezártnak minősül a muzeális intézmény gyűjtőköre, ha a muzeális intézmény a kulturális javak olyan gyűjteménybe rendezett csoportját vagy csoportjait őrzi, amelyre nézve gyűjtési tevékenységet nem folytat.”

(2) A Kultv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A muzeális intézmény fenntartója a (3) bekezdésben meghatározottak érdekében eleget tesz a muzeális intézmény szakmai besorolásának megfelelő

a) a muzeális intézményt befogadó épület helyiségeire, az elektronikus, mechanikus vagy élőerővel ellátott védelmére;

b) a kulturális javak kiállításon való folyamatos bemutatására, a látogatói hozzáférésre és az online, továbbá a közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatásokra;

c) a kulturális javakhoz való kutatói hozzáférésre;

d) a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére; valamint

e) a kulturális javak nyilvántartásba vételére

vonatkozó előírásoknak.”

(3) A Kultv. 45/A. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet]

a) természettudomány, iparművészet, képzőművészet gyűjtőkör, vagy”

(4) A Kultv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:

a) mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető;

b) rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel;

c) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban, ötezer fő feletti településen működő települési könyvtár esetében legalább heti 25 órában, továbbá legalább havonta két hétvégi napon tart nyitva;

d) vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési követelményeire és jogviszonyára irányadó jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik;

e) könyvtári szakembert alkalmaz;

f) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek;

g) statisztikai adatokat szolgáltat;

h) éves szakmai munkaterv alapján ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat, tevékenységéről éves szakmai beszámolót készít;

i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében;

j) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.”

(5) A Kultv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nyilvános könyvtár

a) a nemzeti könyvtár,

b) a megyei hatókörű városi könyvtár,

c) a 64. § (2) bekezdés a) pontja szerinti települési könyvtár,

d) a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, valamint

e) az állami egyetem könyvtára.”

(6) A Kultv. 65. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl]

e) gyermek- és családbarát szolgáltatásokat nyújt.”

(7) A Kultv. 65. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját - megőrzés és hozzáférhetővé tétel céljából - a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.”

(8) A Kultv. 66. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[A megyei hatókörű városi könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

n) elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi a települési könyvtárak éves szakmai beszámolóját és munkatervét.”

(9) A Kultv. 76. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Minden települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezése. Ennek keretében

a) a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,

b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,

c) fórumot szervez - ha az adott településen működik - a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

(5) Az 1000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.

(6) Az 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább kettő további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.

(7) A megyei jogú városban vagy a főváros kerületeiben a települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások teljes körének megszervezése.

(8) A miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható szakmai feladatok részletes szabályait.”

(10) A Kultv. 78/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kulturális központban közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 30%-ának mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel kell rendelkeznie.”

(11) A Kultv. 78/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A népfőiskola legalább a 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.”

(12) A Kultv. 78/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A népi kézműves alkotóház legalább a 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.”

(13) A Kultv. 78/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében a 77. § (5) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti közművelődési intézményt biztosít.”

(14) A Kultv. 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87/A. § (1) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.

(2) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet vezetője mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezetben közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 50%-ának mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel kell rendelkeznie.”

(15) A Kultv. 95/B. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a nyilvános könyvtárak, valamint a muzeális intézmények minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, a közművelődési intézmények és szervezetek esetén szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár vagy minősített muzeális intézmény címet adományoz;”

(16) A Kultv. a következő 99/B. §-sal egészül ki:

„99/B. § Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 78/B. § (2a) bekezdésében, 87/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a Módtv. által módosított 78/B. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeket 2023. január 1-jéig kell teljesíteni.”

(17) A Kultv. 100. § (6) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza)

b) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével összefüggő”

(18) A Kultv.

a) 37/B. § (3) bekezdésében a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörére” szövegrész helyébe a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőköre szerinti szakágra, korszakra vagy tematikára” szöveg, a „működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületen” szövegrész helyébe a „működési engedélyében meghatározott közigazgatási vagy földrajzi egységen (a továbbiakban: gyűjtőterület)” szöveg,

b) 48. § (5) bekezdésében az „a 49. § kivételével” szövegrész helyébe az „a 42. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 49. § kivételével” szöveg,

c) 68. § (3) bekezdésében a „megyei hatókörű városi könyvtár hatókörű városi könyvtár” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtár” szöveg,

d) 76. § (2) bekezdésében a „közművelődési alapszolgáltatások megszervezése” szövegrész helyébe a „közművelődési alapszolgáltatások - a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő - megszervezése” szöveg,

e) 78. § (1) bekezdésében a „közművelődési alapszolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a „legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító” szöveg,

f) 78/A. § (1) bekezdésében a „helyi és járási” szövegrész helyébe a „helyi” szöveg és a „közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító” szövegrész helyébe a „legalább öt közművelődési alapszolgáltatást biztosító” szöveg,

g) 78/B. § (2) bekezdésében a „szakirányú felsőfokú végzettséggel” szövegrész helyébe a „mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel” szöveg,

h) 87/B. § e) pontjában az „alkotások minősítésével” szövegrész helyébe az „alkotások - igazgatási szolgáltatási díjfizetésre köteles - minősítésével” szöveg,

i) 91/A. § (2) bekezdésében a „megyei hatókörű városi hatókörű városi múzeumok” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeumok” szöveg,

j) 100. § (3) bekezdés c) pontjában a „közművelődési alapszolgáltatások” szövegrész helyébe a „közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható egyes szakmai feladatokat, a közművelődési alapszolgáltatások” szöveg,

k) 3. számú melléklet c) pontjában a „Könyvtára” szövegrész helyébe a „Könyvtár és Információs Központ” szöveg,

l) 3. számú melléklet d) pontjában az „az Országos Mezőgazdasági” szövegrész helyébe az „a Magyar Mezőgazdasági” szöveg

lép.

(19) A Kultv.

a) 94. § (4) bekezdésében a „továbbképzésben és szervezett képzésben” szövegrész helyébe a „továbbképzésben” és a „továbbképzésnek és szervezett képzésnek” szövegrész helyébe a „továbbképzésnek” szöveg,

b) 94. §(4a) bekezdésében a „továbbképzésekről és szervezett képzésekről” szövegrész helyébe a „továbbképzésekről” szöveg,

c) 95/A. § (10) bekezdés b) pontjában az „akkreditált szakértői tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter által nyilvántartásba vett szakmai továbbképzési program” szöveg,

d) 100. § (1) bekezdés p) pontjában az „akkreditálásának” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételének” szöveg,

e) 100. § (1) bekezdés t) pontjában a „minősítésére” szövegrész helyébe a „minősítési feltételeit, a minősítő címek körét, továbbá a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésére” szöveg

lép.

7. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

7. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendőrség (3) bekezdés szerinti határozata ellen - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - fellebbezésnek van helye.”

8. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

8. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 11. § (4) bekezdésében a „7. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti előadó-művészeti szervezet” szövegrész helyébe a „független színház, produkciós színház, befogadó színház, szabadtéri színház, nemzetiségi színház, bábszínház” szöveg lép.

9. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása

9. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nemzeti bizottság megalakítására és működésére vonatkozó szabályokat.”

10. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

10. § (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MMA tagjai

a) a rendes tagok,

b) a levelező tagok [az a) és b) pontban meghatározott személy a továbbiakban együtt: akadémikus],

c) a nem akadémikus tagok,

d) a tiszteletbeli tagok, és

e) a pártoló tagok.”

(2) Az MMA tv. 1. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes tagi státuszokhoz kapcsolódó címhasználati formákat az MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzat (a továbbiakban: Alapszabály) határozza meg.

(4) Az MMA tagjai az e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy képviselet útján - e törvényben meghatározott módon - gyakorolják.”

11. § (1) Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közfeladatai a következők:)

i) művészeti könyvtárat és az Alapszabályban meghatározott dokumentációs központot működtet,”

(2) Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közfeladatai a következők:)

k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel,”

12. § Az MMA tv. 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az MMA tagjainak választása”

13. § Az MMA tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az MMA tagjait - a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.”

14. § (1) Az MMA tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel, és rendelkezik legalább négy akadémikus egybehangzó akaratát kifejező, közös ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt az (5)-(8) bekezdés szerint. Egy akadémikus kizárólag egy rendes tag megválasztását ajánlhatja. Az egynél több főt ajánló akadémikus valamennyi ajánlása érvénytelen; azokat a jelölési és tagválasztási eljárásban a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az MMA tv. 7. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ajánlást - a befogadó tagozat megjelölésével - az Alapszabályban meghatározott tartalommal, mellékletekkel és módon kell benyújtani. A beérkezett érvényes ajánlások alapulvételével az elnökség a felvehető rendes tagok létszámkeretének tagozatonkénti bontásban történő meghatározásával jelölésre hívja fel az érintett tagozatot.

(6) Az elnökség felhívására az (5) bekezdés szerinti tagozat véleménynyilvánító szavazás céljából ülést tart. Regisztrált tagjelöltté az a jelölt válik, akit a tagozat ülésén a jelenlévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő tagok egyszerű többsége támogat. A regisztrált tagjelöltek között - szakmai vitát követően - a tagozat sorrendet állít fel, és erről az elnökséget tájékoztatja.

(7) A tagozati jelölések érdemi megvitatását követően az elnökség a regisztrált tagjelölteket a tagozati jelölések sorrendjében, az (5) bekezdés szerinti létszámkeret erejéig - esetleges vonatkozó észrevételeivel - a közgyűlés elé terjeszti.

(8) A közgyűlés az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról - közvetlen és titkos szavazással - a jelölést követő első közgyűlés egyszerű többségi, listás szavazással dönt.”

15. § Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés - a 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározott eljárás megfelelő alkalmazásával - levelező tagokat választhat. Levelező taggá

a) a nem akadémikus tag, vagy

b) az a személy választható, aki DLA-fokozattal vagy az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel rendelkezik.”

16. § Az MMA tv. 8/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlési képviselő mandátuma két évre szól. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a két év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új közgyűlési képviselő az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A közgyűlési képviselő egy alkalommal választható újra. A közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a közgyűlési képviselő azon mandátumát, amely az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”

17. § Az MMA tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Az MMA pártoló tagja a közgyűlés által az elnökség ajánlására választott, az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy.”

18. § Az MMA tv. 14. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közgyűlése)

l) elfogadja az i) és j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot;”

19. § (1) Az MMA tv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MMA elnökségének tagjai:

a) az elnök,

b) a két alelnök,

c) a főtitkár,

d) négy, a közgyűlés által - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül - három évre elnökségi taggá választott akadémikus, valamint

e) a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.”

(2) Az MMA tv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott elnökségi tag megbízása a három év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új elnökségi tag az előző elnökségi tag eredeti mandátumából hátralévő időre választható. Az elnökségi tag újraválasztására legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. Az újraválaszthatóság korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a (3) bekezdés d) pontja szerinti elnökségi tag azon mandátumát, amely az előző elnökségi tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”

(3) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés g) pontja a következő gd) alponttal egészül ki:

[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 14. § i) és j) pontja szerint meghatározott elvek szerint dönt]

gd) a közbeszerzési szabályzat elfogadásáról,”

20. § Az MMA tv. II. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

6/A. A Társadalmi Tanácsadó Testület

17/A. § Az MMA társadalmi szerepvállalása és gazdasági partnerkapcsolatai hatékonyságának elősegítése, valamint az elnök ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában való támogatása érdekében - stratégiai véleményformáló testületként - Társadalmi Tanácsadó Testületet működtet. A Társadalmi Tanácsadó Testület tagságára és tevékenységére vonatkozó szabályokat az Alapszabály tartalmazza.”

21. § (1) Az MMA tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, további három tagját - a választás időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül - a közgyűlés, és a közgyűlés hívja vissza. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól.”

(2) Az MMA tv. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a felügyelő testületi tag mandátuma a megbízástól számított öt éven belül megszűnik, helyére új felügyelő testületi tag az előző felügyelő testületi tag eredeti mandátumából hátralévő időre delegálható vagy választható. A felügyelő testület tagja legfeljebb egy alkalommal delegálható, vagy választható újra. A felügyelő testületi tag újradelegálhatósága, újraválaszthatósága korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a felügyelő testületi tag azon mandátumát, amely az előző felügyelő testületi tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”

22. § (1) Az MMA tv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagozat az MMA-nak az akadémikusokat és a közgyűlési képviselőket magában foglaló egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza. A tagozat e törvény és az Alapszabály keretei között maga állapítja meg ügyrendjét.”

(2) Az MMA tv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az akadémikus egyidejűleg legalább két tagozat munkájában vesz részt, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban csak egy tagozatban rendelkezik; további tagozatban tanácskozásra jogosult.”

(3) Az MMA tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagozat működését az Alapszabály és a tagozat ügyrendje által meghatározott jogkörrel a tagozatvezető irányítja, és képviseli a tagozatot. A tagozatvezetőt a tagozaton belül szavazati joggal rendelkező - a tagozatvezetőt választó ülés időpontjában legalább két éve megválasztott - akadémikusok közül a tagozat négy évre választja titkos szavazás útján, az Alapszabályban meghatározott módon. Ha a tagozatvezető mandátuma a négy év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új tagozatvezető az előző tagozatvezető eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A tagozatvezető legfeljebb egy alkalommal választható újra. A tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a tagozatvezető azon mandátumát, amely az előző tagozatvezető mandátumából hátralévő időre szólt.”

23. § (1) Az MMA tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MMA elnökét a közgyűlés választja a magyar állampolgárságú, a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül, az Alapszabályban meghatározott módon. Az elnök megbízatása három évre szól, kivéve, ha az előző elnök mandátuma a három év eltelte előtt megszűnik, amely esetben a helyére új elnök az előző elnök eredeti megbízása lejártáig hátralévő időre választható. Az elnököt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal választható újra. Az elnök újraválaszthatósága korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt az elnöki ciklust, amely az előző elnök mandátumából hátralévő időre szólt.”

(2) Az MMA tv. 22. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg a 150 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnök az 50 millió forintot meghaladó értékű egyéb kötelezettségvállalásokról való döntéséről a soron következő közgyűlésen beszámol.”

24. § Az MMA tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben - két alelnök segíti. Az alelnököt a közgyűlés három évre, a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választja. Ha az alelnök mandátuma a megbízástól számított három éven belül megszűnik, helyére új alelnök az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő időre választható. Az alelnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Az alelnök újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni az alelnök azon mandátumát, amely az előző alelnök eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.”

25. § Az MMA tv. 24. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elnök mandátumának megszűnése esetén a főtitkár mandátuma is megszűnik. Ha a főtitkár megválasztásakor az elnök mandátumából három évnél kevesebb van hátra, akkor a főtitkár megbízatása az elnök mandátumából hátralévő időre szól.

(1b) Ha a főtitkár megbízatása - az (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérő okból - a megbízás lejártát megelőzően szűnik meg, akkor a helyére új főtitkár az előző főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választható.

(1c) A főtitkár újraválaszthatóságának korlátozásánál nem kell figyelembe venni azt a főtitkári ciklust, amely - az elnök megbízásához, vagy az előző főtitkár eredeti megbízása lejáratához való igazodás okán - három évnél rövidebb ideig tartott.”

26. § Az MMA tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés - az elnökség ajánlására - tiszteletbeli elnöki címet adományozhat az MMA - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott - rendes tagja számára.”

27. § Az MMA tv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök dönt. Az MMA-nak jogszabályban vagy a Kormány egyedi határozatában elrendelt célra juttatott vagyon hasznosításáról és az MMA jóváhagyott elemi költségvetésében meghatározott célt szolgáló összeg felhasználásáról - annak felhasználási célhoz kötöttségére figyelemmel - nem kell külön döntést hozni.”

28. § Az MMA tv. 28/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28/F. § A Bizottság a 28/E. § (1) bekezdése szerinti döntésével érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a döntéséről, és szeptember 15. napjáig történő nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy egyéb művészeti elismerést birtokol-e, és elfogadja-e a Nemzet Művésze díjat. Nem részesíthető a díjban, aki a határidő elteltéig nem tesz a díj elfogadására vonatkozó nyilatkozatot. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.”

29. § Az MMA tv. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

„III/B. Fejezet

Művészjáradék

28/L. § (1) Az MMA a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelete kifejezéseképpen rendszeres díjazást (a továbbiakban: művészjáradék) nyújt azon, 65. életévét betöltött személynek, aki

a) Kossuth-díjban, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyarország Babérkoszorúja és a Népművészet Mestere díjak valamelyikében,

b) a Népművészet Ifjú Mestere és a Táncsics Mihály-díj kivételével a kultúráért felelős miniszter feladatkörében adományozható

ba) művészeti díjban - a Balassa Péter-díjat beleértve -,

bb) művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti tevékenységre tekintettel adományozott művészet- és közművelődés-igazgatási, művészetelméleti és közművelődés-elméleti díjban,

c) Ybl Miklós-díjban, természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban, vagy

d) a közgyűlés által adományozott, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja, és a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérme díjak valamelyikében

részesült.

(2) Nem részesülhet művészjáradékban

a) a Nemzet Színésze cím viselésére jogosult személy,

b) a Nemzet Művésze díjban részesített személy,

c) a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címben részesített személy,

d) a Magyar Mozgókép Mestere cím birtokosa,

e) az akadémikus,

f) a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismerésre tekintettel a művészjáradék kérelmezése időpontjában járadékban részesülő személy [az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés], valamint

g) aki a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy akitől a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.

(3) Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak az egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban.

(4) A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.

28/M. § (1) A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve feltüntetésével, a kérelmező Titkársággal való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma megjelölésével,

b) azon művészeti elismerés megnevezésével, amelyre tekintettel a kérelmező a művészjáradékot igényli, továbbá azon időpont meghatározásával, amikor a kérelmező az elismerésben részesült,

c) a 28/L. § (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a művészeti elismerésről szóló okirat hiteles másolatának vagy a kérelmező megkeresésére az elismerés adományozója vagy annak jogutódja által kiállított, a művészeti elismerés tényéről szóló igazolás csatolása mellett, valamint

d) a kérelmező arról szóló nyilatkozatának megtételével, miszerint

da) a művészjáradék megállapítását kizáró elismeréssel nem rendelkezik,

db) a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondás vagy visszavonás esetén, vagy a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés szerzése esetén e tényről a Titkárságot 15 napon belül írásban értesíti, valamint

dc) büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek.

(2) A Titkárság a művészjáradék megállapítása iránti eljárásban hozott függő hatályú döntésében nem rendelkezik arról, hogy a művészjáradék a kérelmezőt megilleti.

28/N. § (1) A Titkárság a művészjáradékot az arról szóló határozata kiadását követő hónap első napjától, teljes hónapra állapítja meg, és tárgyhónapra, a tárgyhónap 10. napjáig folyósítja. A művészjáradék visszamenőleg nem állapítható meg.

(2) A művészjáradékra jogosult köteles a Titkárságnak 15 napon belül bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra való jogosultságát érinti, így különösen, ha a művészjáradék megállapítását kizáró elismerést szerzett.

(3) A művészjáradék folyósítása megszűnik a művészjáradékban részesülő személy

a) művészjáradék megállapítását kizáró elismerésben való részesülése esetén, az abban való részesítést követő hónap első napjától,

b) művészjáradékról a jövőre nézve történő, a hatóságnál írásban tett lemondása esetén, a lemondást követő hónap első napjától,

c) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondása esetén a lemondást követő hónap első napjától,

d) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésének visszavonása esetén a visszavonást követő hónap első napjától,

e) halála esetén, az elhalálozást követő hónap első napjától.

(4) Aki a művészjáradékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt a Titkárság írásbeli felszólítására, a jogalap nélkül felvett ellátás folyósításától számított 60 napon belül visszafizetni.

(5) A művészjáradék jogalap nélküli felvétele miatt a Titkárság által követelt tartozást - a

művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy kérelmére - az MMA kivételes méltánylást érdemlő esetben, a jogalap nélkül felvett művészjáradék felvételének összes körülményére tekintettel, méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti.

28/O. § A művészjáradék fedezetét az MMA költségvetésében kell megtervezni.”

30. § Az MMA tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A közgyűlési képviselők megbízatása 2018. május 31-én megszűnik; az új közgyűlési képviselőket az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által módosított 8/B. § alapján 2018. május 31-éig - 2018. június 1-jén kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2018. május 31-én megszűnő közgyűlési képviselői megbízást a közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(2) A Módtv. hatálybalépését követően a pártoló tag felvételének lehetősége megszűnik azzal, hogy a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya fennmarad.

(3) A felügyelő testületi tagok megbízatása 2019. május 31-én megszűnik; az új felügyelő testületi tagokat a Módtv. által megállapított 18. § (1) bekezdése alapján 2019. május 31-éig - 2019. június 1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2019. május 31-én megszűnő felügyelő testületi tagi megbízást a felügyelő testületi tag újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(4) A tagozatvezetők megbízatása 2018. március 31-én megszűnik, az új tagozatvezetőket a Módtv. által megállapított 20. § (4) bekezdése alapján 2018. március 31-éig - 2018. április 1-jével kezdődő mandátummal - meg kell választani. A 2018. március 31-én megszűnő tagozatvezetői megbízást a tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(5) A 24. § (1) bekezdését 2026. november 5-éig akként kell alkalmazni, hogy ha a főtitkár mandátuma a megbízásától számított öt éven belül megszűnik, új főtitkárt a közgyűlés az előző főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választ. A főtitkár ezen okból rövidebb mandátumát az újraválaszthatósága korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.”

31. § Az MMA tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § (1) A bíróság hivatalból, 2018. január 1-jei hatállyal törli nyilvántartásából az MMA közhasznú jogállására vonatkozó adatot.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 28/L. § (1) bekezdése szerinti művészjáradék legkorábban 2018. március 1-jétől állapítható meg.”

32. § Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/B. §-sal egészül ki:

„30/B. § (1) A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1) bekezdésének a főtitkár három évre való megválasztásáról szóló rendelkezését első alkalommal a 2026. november 5-én hivatalba lépő főtitkár megválasztása során kell figyelembe venni, és 2026. november 5-étől kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 24. § (1a)-(1c) bekezdései rendelkezését 2026. november 5-étől kell alkalmazni.”

33. § (1) Az MMA tv.

a) 4. § (2) bekezdés p) pontjában az „alkotóinak” szövegrész helyébe az „alkotóinak, előadóinak” szöveg,

b) 2. alcím címében, II. Fejezet címében és III. Fejezet címében az „A Magyar Művészeti Akadémia” szövegrész helyébe az „Az MMA” szöveg,

c) 8/B. § (1) bekezdésében az „a rendes és levelező tagok, valamint” szövegrész helyébe az „az akadémikusok és” szöveg,

d) 15. § (1) bekezdésében az „évente legalább kétszer” szövegrész helyébe a „legalább évente egyszer” szöveg,

e) 16. § (4) bekezdésében az „a rendes és a levelező tag” szövegrész helyébe az „az akadémikus” szöveg,

f) 17. § (6) bekezdésében a „legalább havonta egy” szövegrész helyébe az „évente legalább tíz” szöveg,

g) 28/E. § (3) bekezdésében a „rendes vagy levelező tagjai” szövegrész helyébe az „akadémikusai” szöveg

lép.

(2) Az MMA tv.

a) 14. § k) pontjában és 27. § (5) bekezdésében az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az 500 millió forintot” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés és az (5) bekezdés h) pontja szerint” szöveg,

c) 17. § (5) bekezdés h) pontjában az „az 50 millió forintot” szövegrész helyébe az „a 150 millió forintot” szöveg,

d) 27. § (5) bekezdésében az „az 50 millió forintot” szövegrészek helyébe az „a 150 millió forintot” szöveg,

e) 28/B. § (2) bekezdésében az „az elnökség határozza meg” szövegrész helyébe az „az elnökség - tárgyév június 15-éig - meghatározza” szöveg,

f) 28/D. § (2) bekezdésében a „június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „július 15. napjáig” szöveg,

g) 28/D. § (3) bekezdésében az „elnökség határozza meg” szövegrész helyébe az „elnökség tárgyév június 15. napjáig meghatározza” szöveg

lép.

(3) Az MMA tv. 24. § (1) bekezdésében az „a közgyűlés választja” szövegrész helyébe az „a legalább két éve megválasztott akadémikusok közül a közgyűlés választja” szöveg lép.

(4) Az MMA tv. 24. § (1) bekezdésében az „öt évre” szövegrész helyébe a „három évre” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti az MMA tv.

a) 2. § (5) bekezdése,

b) 29. § (3) bekezdése.

11. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3 és 4. §, a 6. § (1)-(18) bekezdése, a 7. §, a 16. §, a 18. §, a 19. § (3) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 27-30. §, a 31. §, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §, valamint a 36. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. § (19) bekezdése 2018. január 2-án lép hatályba.

(4) A 22. § (2) és (3) bekezdése 2018. április 1-jén lép hatályba.

(5) A 21. § (2) bekezdése 2019. június 1-jén lép hatályba.

(6) A 33. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 25. §, a 32. §, valamint a 33. § (4) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.

36. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól szóló 3/2004. (III. 23.) GyISM rendelet.


  Vissza az oldal tetejére